Kinek kell a hozzájárulást megfizetnie ?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 195. §-a biztosítja az a lehetőséget, hogy több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 23. § (1) bekezdése szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

Az Mt. 195. §-a szerinti foglalkoztatók körében felmerült kérdés, hogy a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében melyik munkáltatónál vehető figyelembe a munkavállaló az átlagos statisztikai állományi létszám megállapítása során.

Az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 7. pontja határozza meg a munkaadó fogalmát, mely szerint az Mmtv. alkalmazásában munkaadónak minősül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó. Ez utóbbi szerint munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4b) bekezdése szerint több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. Az Art. 16. § (4) bekezdés szerinti bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: további foglalkoztató) adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét. A bejelentés határidejére a (4) bekezdés a) és b) pontja megfelelően alkalmazandó.

Az idézett rendelkezések alapján megállapítható, hogy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkavállaló az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásakor azon munkáltató tekintetében vehető figyelembe, amelyik az Art. 16. § (4b) bekezdése alapján az adókötelezettségeket teljesíti.

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám öt százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. (Lásd a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.). 23–24. §.)  

A 2014. évi tájékoztató teljes anyaga

Az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 3. § (1) bekezdése szerint az innovációs járulék megfizetésére – meghatározott kivételekkel – az Szt. hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságok kötelezettek. E körbe a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság tartozik a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:89. §-a szerint.

Az Atv. idézett rendelkezéséből következően nem kötelezett innovációs járulék fizetésére a külföldi székhelyű gazdálkodó, az egyéni vállalkozó, a polgári jogi társaság, az építőközösség, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva-tv.) szerinti bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaság, betéti társaság, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai sem. Szintén nem terheli járulékfizetési kötelezettség azt a gazdálkodót, amely annak ellenére, hogy az Szt. alanya, nem minősül gazdasági társaságnak. Ilyen például a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni cég, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a társasház, az erdőbirtokossági társulat, az ügyvédi iroda, az MRP szervezet, az egyház, az alapítvány, az egyesület, a költségvetési intézmény.

Az Atv. egyes rendelkezései további kivételeket nevesítenek, így az előzőekben felsorolt szervezeteken kívül mentes az innovációs járulékfizetési kötelezettség alól:
- az üzleti év első napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv-tv.) szerint mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság [Atv. 3. § (2) bekezdés];
- a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyon Zrt., a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság [Atv. 3. § (2) bekezdés];
- a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága a cégbejegyzés évében [Atv. 3. § (3) bekezdés];
- a közhasznú nonprofit gazdasági társaság [Atv. 3. § (3) bekezdés].

 A gazdasági társaságok besorolása a Kkv-tv. alapján

A besoroláshoz szükséges gazdasági mutatók

A kkv kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg [Kkv-tv. 3. § (3) bekezdés].

A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg [Kkv-tv. 3. § (2) bekezdés].

Ahhoz, hogy egy gazdasági társaság a Kkv-tv. rendelkezései alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak minősüljön, a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltételnek minden esetben teljesülnie kell, míg az éves nettó árbevételre, illetve a mérlegfőösszegre előírt vagylagos kritériumok közül elegendő az egyik teljesülése.

A Kkv-tv.-ben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor – általános esetben a december 31-én – érvényes deviza-középárfolyamot kell alkalmazni (naptári év szerinti üzleti évet feltételezve). Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza-középárfolyamot kell alkalmazni (tehát a tevékenységét 2014-ban kezdő vállalkozásnál a 2013. december 31-eit).

A Kkv-tv. 5. § (1)–(2) bekezdése határozza meg azt, hogy a fent részletezett mutatószámokat milyen nyilvántartások alapján kell figyelembe venni. E szerint az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló adatai alapján kell a besorolást elvégezni. Amennyiben a gazdasági társaság működési ideje 1 évnél rövidebb – például átalakulás esetén a jogutód első adóéve –, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Az évesítést úgy kell elvégezni, hogy az értékesítés nettó árbevételének összegét el kell osztani a beszámolóval lefedett működési napok számával, majd ezt megszorozni az adott naptári év napjainak számával. A foglalkoztatotti létszám, illetve a mérlegfőösszeg adatának évesítésére azonban ezek jellegéből következően nincs mód, így ezeket változatlanul hagyva, éves szintű mutatóknak kell tekinteni.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai esetében úgy rendelkezik a Kkv-tv. 5. § (1) bekezdése, hogy az Eva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozás kkv-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie.

Tekintettel arra, hogy az idézett rendelkezés általánosságban határozza meg az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai esetében a minősítés alapját, így a nem bevételi nyilvántartást vezető eva-alany belföldi gazdasági társaságok méret szerinti besorolásakor is kizárólag a foglalkoztatotti létszámot kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy ezek a társaságok rendelkeznek beszámolóval (hiszen az Szt. alanyai).

Habár az Atv. 3. § (3) bekezdése mentesíti az innovációsjárulék-fizetés alól az újonnan alapított társaságokat a cégbejegyzés évében, érdemes megjegyezni azt, hogy az újonnan alapított vállalkozások, amelyek még nem rendelkeznek beszámolóval, az üzleti tervben foglalt adatok alapján végzik el a besorolást mindaddig, amíg a beszámolót el nem fogadják. Az újonnan alapított vállalkozásoknak az üzleti tervben foglalt adatokat nem kell évesíteni.

Az Atv. 2011. december 31-éig hatályos szövege a kis- és mikrovállalkozás fogalmi meghatározásánál csak a Kkv-tv.-nek a fent ismertetett gazdasági mutatószámokat tartalmazó rendelkezéseire utalt. Ez azt jelentette, hogy a vállalkozási méret meghatározásánál kizárólag e mutatókat kellett figyelembe venni, a Kkv-tv. további szabályait nem.

A 2012. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében kikerült az Atv. szövegéből a Kkv-tv.-nek a mutatókra utaló rendelkezési helye. Mindez azt jelenti, hogy az új szabályozás értelmében a méret szerinti besorolás meghatározásához – azaz esetlegesen az innovációs járulék alóli mentesség megállapításához – a Kkv-tv. összes rendelkezését figyelembe kell venni, így különösen az alábbiakban ismertetett, a kapcsolódó, partner vállalkozások adataira, az állami és önkormányzati tulajdonra, illetve a kétéves szabályra vonatkozó rendelkezéseket.

A módosítás azt eredményezte, hogy bővült az innovációs árulék-fizetésre kötelezettek köre, továbbá a gazdasági társaságok méret szerinti besorolása azonos elvek alapján történik az innovációs járulék, illetve a társasági adó rendszerében.

Az adóhatóság az adójóváírást - a díjigazolás alapján kitöltött - szja-adóbevallás benyújtását követő 30. napon utalja. A visszajáró összeg azonban nem közvetlenül az ügyfélhez, hanem a biztosítóhoz érkezik, amely jóváírja azt az ügyfél megtakarítási számláján, ezzel is növelve a nyugdíjcélú megtakarításának összegét. Az adójóváírás az éves befizetés 20 százaléka, de legfeljebb 130 ezer forint lehet.

Az adójóváírásnak további feltételei is vannak. Egyrészt az ügyfélnek minden adótartozását rendeznie kell. Másrészt megfelelő nagyságú adóval is rendelkeznie kell. Előfordulhat ugyanis, hogy a családi adókedvezmény érvényesítése után már nem elegendő az adó a nyugdíjbiztosítási kedvezmény teljes körű visszatérítéshez. Ilyenkor - az adott évben - csak a maradék adóhoz igazodó támogatási összeg jelenhet meg az ügyfél számláján - írja közleményében az Union biztosító.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósult agrár-vidékfejlesztési támogatások egy részét vissza kell fizetniük a termelőknek 2016-ig, amennyiben nem teljesítették a támogatáskor vállaltakat - a Miniszterelnökséget vezető miniszter erről szóló rendelete a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A különféle agrártámogatásokat külön-külön rendeletben szabályozta a szaktárcát vezető miniszter. Ezekből hiányzott az a szabály, amely előírta volna, hogy mi történjen akkor, ha a támogatott termelő nem teljesíti a vállalt feltételeket. Ezt a hiányt pótolta most a Lázár János által jegyzett rendelet, amely a korábbi jogszabályokat egészítette ki a visszafizetési szabályokkal. A visszafizetés általános konstrukciója olyan, hogy a nem teljesítésnek el kell érnie egy bizonyos szintet - például 30 százalékot - ahhoz, hogy a támogatás egy kisebb része visszajárjon.

A rendelet 50 korábbi tárcarendeletet módosít. Az első, a visszafizetésről intézkedő módosítás az építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatásokat szabályozó rendelethez kapcsolódik. Amennyiben az ügyfél üzemének mérete - a támogatási kérelem benyújtásának évétől számított negyedik évre - a pénzügyi tervben vállalt mérettől 30 százaléknál többel marad el, úgy köteles a 30 százalékot meghaladó elmaradáson túli minden százalékpont után, a támogatási összeg fél százalékát visszafizetni. A visszafizetés azonban nem lehet több a támogatás 15 százalékánál. Vagyis 60 százalékos elmaradásnál jár vissza a támogatás 15 százaléka.

Kevésbé szigorúak a szabályok azon termelői csoportok esetében, amelyek az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtott támogatásokat nem teljesítik. Ha a negyedik évben 30 százalékkal maradnak el a pénzügyi tervben erre az évre vállalt árbevételtől, úgy a 30 százalékot meghaladó elmaradáson túli minden százalékpont után, a támogatási összeg fél százalékát kell visszafizetniük. A visszafizetett összeg azonban nem lehet több a támogatás 5 százalékánál.

Egy másik vidékfejlesztési miniszteri rendelet a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtott támogatások feltételeit szabályozta. Amennyiben az ügyfél a támogatási kérelemben vállalt átlagos alkalmazotti létszámnál kevesebbet foglalkoztat az üzemeltetési kötelezettség harmadik évétől, akkor – hiányzó foglalkoztatottanként - a támogatás 2 százalékát kell visszafizetni, de a visszafizetés nem lehet több 300 ezer forintnál.

Amennyiben a fiatal vállalkozó üzemének mérete a negyedik évre vállalt mérettől 20 százaléknál többel marad el, úgy a 20 százalékot meghaladó elmaradáson túli minden százalékpont után, a támogatási összeg fél százalékát kell visszafizetnie. A visszafizetés azonban nem lehet több a támogatás 15 százalékánál.

Az új rendelet előírja azt is, hogy a támogatottaknak miként kell adatokat szolgáltatniuk a gazdaságukról.

Ukrajnában 280 százalékkal emelkedik a lakossági gázár és 60 százalékkal a távhő ára.

Ezt Valerija Hontareva, az án jegybank elnökeközölte szerdán, aki szerint ez következik egyebek között abból az emlékeztetőből, amit az ukrán kormány kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

Az IMF nemrég vállalta, hogy a következő négy évben összesen 17,5 milliárd dollárral támogatja az Ukrajnát, cserébe azonban elvárja, hogy Kijev a piaci szint közelébe emelje az energiaárakat, reformokat hajtson végre a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a bankszektor területein.

Valerija Hontareva rámutatott arra, hogy a várható áremelések miatt a jegybank "25-26 százalék körüli szintre" változtatta inflációs előrejelzését az év végére az eddigi 17 százalékról.

Mindegyik vezető nemzetközi hírügynökség külön beszámolót közölt az orosz elnök egynapos budapesti látogatásáról és a külföldi lapok is kiemelt helyen foglalkoztak Vlagyimir Putyin útjával. Ezekből mind azt lehet kiolvasni, hogy az orosz elnök számára lehetett fontos a keddi találkozó, mivel demonstrálni tudta, hogy van olyan uniós tagállam, ahol még fogadják a kelet-ukrajnai harcok ellenére.

Vlagyimir Putyin azok után érkezett kedden Budapestre egy félnapos látogatásra, hogy múlt szerdán a normandiai négyek az utolsó előtti pillanatban megállapodtak Minszkben a kelet-ukrajnai harcok rendezéséről, elvileg a tűzszünet vasárnap életbe lépett, azonban a harcok még mindig folytatódtak. Nem véletlen ennek fényében, hogy magyarországi útját kiemelt figyelemmel kísérték külföldön is.

A New York Times neves amerikai napilap internetes oldalán vezető helyen számol be a keddi eseményről. A lap úgy értékeli Putyin tegnapi megjelenését, ami arra utal, hogy az orosz elnök diplomáciai kapcsolatai zsugorodnak. Vlagyimir Putyin aktív terjeszkedő politikája elé állít akadályt az eszkalálódó ukrán krízis miatti elszigetelődése, az orosz gazdasági problémák erősödése és Orbán Viktor miniszterelnök törekvése, mellyel helyre akarja állítani kapcsolatát a Nyugattal - értékeli az eseményt az NYT, mely szerint nem volt nagy jelentősége a tegnapi eseménynek. A lap arra is emlékeztet, hogy budapesti látogatása előtt Putyin Egyiptomban volt ebben a hónapban, decemberben pedig Indiában, Törökországban és Üzbegisztánban járt.

A cikk kitér arra is, hogy az orosz elnök nehézsúlyú energetikai vezetőkkel érkezett, azonban ők a háttérben maradtak. A delegációval együtt tartottak a jelentős állami vállalatóriások vezetői is: Alekszej Miller, a Gazprom energetikai cég vezérigazgatója, Vlagyimir Jakunyin, az Orosz Államvasutak első embere és várhatóan Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője is.

A lap összefoglalja Vlagyimir Putyin budapesti látogatásának főbb állomásait és megjegyzi, hogy egyetlen főbb nyilvános eseménye az Orbán Viktorral tartott közös esti sajtótájékoztató (ezt megelőzően két órán át egyeztetett négyszemközt a két vezető). Az orosz elnök a két ország közötti gazdasági együttműködésről beszélt többet és csak mellékesen említette meg Ukrajnát és a törékeny tűzszünetet. A New York Times szerint Putyin számára volt fontos a keddi találkozó, a magyar fél pedig nem utasíthatta volna ezt vissza.

A cikk szerint Orbán Viktor érzékelhető retorikai fordulatot hajtott végre Nyugat felé. Erre volt példa Merkel korábbi budapesti látogatása, és Orbán Viktor múlt pénteki kijevi útja is a lap szerint.

A Wall Street Journal gazdasági lap azzal kezdi beszámolóját, hogy az orosz elnök sokkal kedvezőbb feltételekkel rendelkező gázszállítást ajánlott a Kreml-barát magyar kormánynak. Megemlíti a lap, hogy Magyarország csak az elfogyasztott gáz mennyisége után kell fizessen.

A WSJ Putyin győzelmeként értékeli budapesti megjelenését, akit más uniós tagállamokban nem látnak szívesen az ukrán-orosz konfliktus miatt. A lap kiemeli Orbán Viktor azon kijelentését, miszerint:

A Financial Times cikkében azt emeli ki, hogy Vlagyimir Putyin budapesti látogatása arra mutat rá, hogy a nyugati kritikák ellenére az orosz elnöknek megvan még a befolyása az orosz energiától függő kelet-európai országokra. Az FT beszámolója szerint mindkét vezető a gázszállítások fontosságát és az atomenergetika területén való együttműködést emelte ki.

Putyin határozottan kiállt amellett, hogy egy alternatív gázvezetéket építenének ki a tavaly lemondott Déli Áramlat helyett (törökországi áramlatnak is lehet ezt nevezni).

A lap Orbán Viktor következő kijelentését emelte ki a kedd esti sajtótájékoztatóról:

A forint tegnap a Fed üzeneteire tudott erősödni a vezető devizákkal szemben, de a legnagyobb elmozdulást mégsem a dollárral vagy az euróval szemben látjuk, hanem a svájci frankhoz képest. Ennek a hátterében az áll, hogy a frank tovább gyengült a piacon, miközben a forint megítélése javult. Utoljára csak az árfolyamküszöb elengedése előtt láthattunk ennél erősebb frankárfolyamot.

Egyre kevesebbe kerül egy svájci frank!

Tegnap este tovább erősödött a forint a vezető devizákkal szemben, aminek a hátterében a Fed januári jegyzőkönyvének megjelenése állt. Abban az amerikai jegybank döntéshozói a kamatemelések megkezdésének elhalasztására tettek utalást, ami a feltörekvő piacok megítélésének jót tett. Mindez a piacon a dollár gyengüléséhez vezetett, míg a forint és a régiós erősödni tudtak a vezető devizákkal szemben.

A forint az euróval szemben közel két és félhónapos csúcsra jutott, de erősödött még a svájci frankkal szemben is, ahol másfél havi forintcsúcs alakult ki. Ez utóbbi egyébként azt jelenti, hogy utoljára a január 15-i sokkeseményt megelőzően volt ennél erősebb szinten a hazai fizetőeszköz a frankhoz képest. A frank-forint kurzusában a döntő szerepet, nem pusztán a forintláb erősödése játszotta, hanem a frank euróval szembeni gyengülése is.

Visszajöhet a 13.-ik havi nyugdíj ! Az utóbbi években a kormány rendre alulbecsülte az inflációt, így az 2010-2015 között a nyugdíjak vásárlóereje összesen 6,2-6,4 százalékkal bővültek – magyarán lassan egy 13. havi nyugdíjat kaptak ajándékba az idősek a kormány "tévedései" következtében.

Az utóbbi években egymást követték a költségvetési megszorítások, adókivetések, ez alól a nyugdíjasok sem húzhatták ki magukat. Még 2009 közepétől a Bajnai Gordon vezette kabinet eltörölte a 13. havi nyugdíjat, ezt a döntést az Orbán-kormány nem vonta vissza, sőt továbbvitte: a nyugdíjemelések rendszerét szigorította. Míg a 2000-es években az éves nyugdíjemeléseket az inflációhoz és a nettó béremelkedéshez igazították, 2010-ben már csak akkor kerülhetett volna sor infláció feletti emelésre, a ha a gazdasági növekedés mértéke eléri a 3,5 százalékot.

A 2010-ben hatalomra kerülő Orbán-kormány azzal a szlogennel kampányolt, hogy "megőrizzük a nyugdíjak vásárlóerejét" - s ezt az ígéretüket teljesítették is, ugyanis 2012-től kizárólag a büdzsé készítői által várt infláció mértével emelkedhetnek az öregségi ellátások - vagyis a nyugdíjak vásárló ereje nem emelkedhet azóta - elvileg.

Ennek ellenére 2011 óta a nyugdíjasok ellátásának reálértéke fokozatosan emelkedett, ugyanis minden évben "túlemelték" a nyugdíjakat. A januárban esedékes nyugdíjemeléseket az adott évre tervezett inflációval kell emelni. Az inflációs becslés a szeptemberben benyújtandó költségvetési javaslatban szerepel - ettől eltérni nem "szoktak" a kormányok.

Amennyiben az infláció magasabb a tervezetnél, a nyugdíjasok a következő év novemberében kiegészítő emelésre számíthatnak. Ilyenre került sor 2010-ben, 2011-ben és 2012 őszén is - ugyanis azokban az években a kormány rendre alulbecsülte az inflációt, így a nyugdíjasokat a veszteség miatt kompenzálni kellett - a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően.

Majd 2013-tól viszont fordult a kocka: beindult a rezsicsökkentés, a kormány inflációs prognózisa pedig messze elmaradt a ténylegestől - aminek következtében 2013-ban és tavaly is jelentősen, 2,5, illetve 2,6 százalékkal emelkedtek az öregségi ellátások. A trend vélhetően idén is folytatódik, ugyanis a 2015-ös költségvetés 1,8 százalékos inflációval számol, ezzel szemben a tényleges pénzromlás ennél lényegesen kisebb lesz: az MNB 0,9 százalékos pénzromlást valószínűsített eddig - vagyis a felét a kormányzati prognózisnak -, de a vége valószínűleg még lejjebb lesz. Így idén is bő 1 százalékkal nőhet a nyugdíjak reálértéke, a tervezett nullával szemben.

Így összességében 2011-2015 közötti években a több mint 6,5 százalékkal nőhet a nyugdíjak reálértéke. Ez első ránézésre nem tűnik soknak. Ugyanakkor amennyiben ez a "tévedési trend" a következő években folytatódik, a reálnyugdíj-emelkedés összmértéke elérheti a "bűvös" 8,33 százalékot - ami már plusz egyhavi nyugdíjnak felel meg. Vagyis a kormány jó úton jár, ha azt szeretné elérni, hogy a Bajnai-kormány által kivezetett 13. havi nyugdíjat "visszacsempéssze" a rendszerbe.

A államháztartás idén az öregségi nyugdíjakra 2440 milliárd forintot fordít - vagyis csak az öregségi korbetöltött ellátások minden egyes százalékának emelése 24 milliárd forintos kiadást jelent. így az elmúlt években bekövetkezett 6,5 százalékos plusz nyugdíjemelés éves szinten 120-130 milliárd forinttal növeli az államháztartás kiadásait.

Adóbevallás 2015 - határidő és nyomtatvány

Szja-bevallással kapcsolatos határidők 2015

Bővült a gyermekgondozási díjra (GYED) jogosultak köre írja a Hírközpont ebben a cikkben, és másként kell kiszámolni a GYED naptári napi alapját és a díj összegét is. Cikkünkben példákkal szemléltetjük a változásokat.

A szülési szabadság idejére járó csecsemőgondozási díj lejártát követően a szülő gyermekgondozási díjra szerezhet jogosultságot. 2015. január 01. napjától a következő változásokra hívnánk fel a figyelmet.

A 2012. évi I. törvény. a Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A gyermekgondozási díjra 2014. december 31. napjáig a biztosított szülőn túl, jogosult volt az az anya, akinek a biztosítása a terhességi-gyermekágyi segély igénybevétele alatt szűnt meg, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítás fennállása alatt keletkezett.

A jogosultsági körben kedvező változás következett be, mert már nem csak az anya, hanem az örökbefogadó nő, a családba fogadó gyám, az egyedülálló férfi aki gyermeket fogadott örökbe, valamint csecsemőgondozási díjban részesülő vérszerinti apa, örökbefogadó férfi is jogosultságot szerez gyermekgondozás díjra, ha biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díj jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és az igénylést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.

Gyermekgondozási díjra a biztosított szülő jogosult, általánosan (gyermekápolási táppénznél) szülő alatt értjük

• a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá az együtt élő házastársat;

• azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;

• a gyámot, a nevelőszülőt

• a helyettes szülőt

A gyermekgondozási díj jogosultságának alkalmazásánál nem tekinthető szülőnek:

• helyettes szülő,

• a Gyvtv. 84. §-a szerinti gyermekvédelmi gyám és

• a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként.

A gyermekgondozási díj naptári napi alapjának megállapításában fontos változások következtek be, táppénz szabályokat kell alkalmazni.

Lényeges változás következett be a gyermekgondozási díj összegének megállapításában.

Hasonlóan a táppénz napi alapjának a meghatározásához a nemzeti adóhatósághoz érkező havi bevallásokból kell a gyermekgondozási díj összegét kiszámítani, a jogszabály úgy rendelkezik, hogy jövedelem a meghatározott időszakra (későbbiekben pontosan meghatározásra kerül) adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem, melyet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült.

Az irányadó időszak meghatározása:

folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.

Nézzük meg példákon keresztül:

• ha a biztosítási idő a jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, az irányadó időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani az ellátást. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a gyermekgondozási díj alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

a)

A biztosított a következő biztosítási jogviszonnyal rendelkezik

„A” munkáltató 2010. december 20. napjától 2014. június 30. napjáig munkaviszony

„B” munkáltató 2014. július 01. napjától jelenleg is munkaviszony

Gyermeke született 2015. március 25. napjától szeptember 08-ig csecsemőgondozási díjban részesült, majd 2015. szeptember 09. napjától gyermekgondozási díjat igényelt.

Irányadó időszak:

2014.07.01-től 2015.06.30-ig

Számítási időszak:

2014.09.26-tól 2015.06.30-ig

A gyermekgondozási díj naptári napi alapja:

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező tényleges jövedelem

180 naptári nap

b)

A biztosított 2013. március 10. napjától munkaviszonyban áll, gyermeke született 2015. május 22. napján.

Gyermeke születését megelőzően 2015. január 05. napjától 2015. május 21. napjáig veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben, majd 2015. május 22-től november 05-ig csecsemőgondozási díjban részesült.

Gyermekgondozási díj összegének megállapításához az irányadó időszak:

2014.01.01-től 2015.08.31-ig

Számítási időszak hiányzásokat figyelembe véve:

2014.07.09-től 2015.08.31-ig

A csecsemőgondozási díj naptári napi alapja:

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező tényleges jövedelem

1. naptári nap

• ha a biztosított az irányadó időszak utolsó napjától visszafelé számítva nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de az irányadó időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi – a tbj. 5.§-ban meghatározott biztosítási jogviszonyokat figyelembe véve - folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor az ellátás naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

Példa:

a)

A biztosított 2010. március 10. napjától munkaviszonyban áll, gyermeke született 2015. március 12. napján.

Első gyermeke születését 2012. május 14. napját követően terhességi-gyermekágyi segélyben, majd gyermekgondozási díjban részesült 2014. május 14. napjáig.

Gyermekgondozási segély folyósítása mellett 2014. május 15. napjától munkába állt, 2014. október 26. napjától veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült gyermeke születésének napjáig 2015. március 11. napjáig, majd csecsemőgondozási díj ellátás folyósítása történt 2015. március 12. napjától augusztus 26-ig.

Gyermekgondozási díjat igényelt 2015. augusztus 27-től.

Gyermekgondozási díj összegének megállapításához az irányadó időszak:

2014.01.01-től 2015.05.31-ig

Számítási időszak:

A biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 napnyi tényleges jövedelemmel, tekintettel arra, hogy

2014.01.01-től 2014.05.14-ig gyermekgondozási díjban,

2014.10.26-tól 2015.03.11-ig táppénzben,

2015. 03.12-től 215.08.26-ig csecsemőgondozási díjban részesült

Tényleges jövedelemmel 2014.05.15-től 2014.10.25-ig rendelkezik, azaz 164 naptári nappal,

így a számítási időszak a hiányzásokat figyelembe véve:

2014.06.28-tól 2015.05.31-ig

A gyermekgondozási díj naptári napi alapja:

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező tényleges jövedelem

120 naptári nap

b)

A biztosított a következő biztosítási jogviszonnyal rendelkezik

„A” munkáltató 2010. december 20. napjától 2014. december 31. napjáig munkaviszony

„B” munkáltató 2015. január 10. napjától jelenleg is munkaviszony

Gyermeke született 2015. június 25. napján, mely naptól december 09-ig csecsemőgondozási díjban részesült, majd 2015. december 10-től gyermekgondozási díjat igényelt.

Irányadó időszak:

2015.01.10-től 2015.09.30-ig

Számítási időszak:

A biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 tényleges jövedelemmel, tekintettel arra, hogy jelenlegi munkáltatójánál 2015. január 10. napjától áll munkaviszonyban, és csak az adott munkáltatónál elért jövedelem vehető figyelembe.

Az adott munkáltatónál tényleges jövedelemmel 2015.01.10-től 2015.06.24-ig rendelkezik, azaz 166 naptári nappal, de rendelkezik a jogosultságot megelőzően 180 naptári napnyi folyamatos biztosítási idővel, így a számítási időszak:

2015.02.25-től 2015.09.30-ig

A csecsemőgondozási díj naptári napi alapja:

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező tényleges jövedelem

120 naptári nap

• Ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a jogosultság első napját közvetlenül megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a tényleges jövedelme alapján kell megállapítani. Tényleges jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott jövedelmet kell figyelembe venni.

Ha a tényleges jövedelem legalább 30 naptári napi jövedelem az osztószám 30 és 119 nap között van.

a)

A biztosított 2010. március 10. napjától munkaviszonyban áll, gyermeke született 2015. március 12. napján.

Első gyermeke születését 2012. május 14. napját követően terhességi-gyermekágyi segélyben, majd gyermekgondozási díjban részesült 2014. május 14. napjáig, 2014. május 15. napjától gyermekgondozási segélyt kapott.

Gyermekgondozási segély folyósítása mellett 2014. augusztus 01. napjától munkába állt, 2014. október 26. napjától veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült gyermeke születésének napjáig 2015. március 11. napjáig, majd csecsemőgondozási díj ellátás folyósítása történt 2015. március 12. napjától augusztus 26-ig.

Gyermekgondozási díjat igényelt 2015. augusztus 27-től.

Gyermekgondozási díj összegének megállapításához az irányadó időszak:

2014.01.01-től 2015.05.31-ig

Számítási időszak:

A biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180/120 tényleges jövedelemmel, tekintettel arra, hogy

2014.01.01-től 2014.05.14-ig gyermekgondozási díjban,

2014.05.15-től 2014.07.31-ig gyermekgondozási segélyben

2014.10.26-tól 2015.03.11-ig táppénzben,

2015. 03.12-től 215.08.26-ig csecsemőgondozási díjban részesült.

Tényleges jövedelemmel 2014.08.01-től 2014.10.25-ig rendelkezik, azaz 86 naptári nappal,

így a számítási időszak a hiányzásokat figyelembe véve:

2014.01.01-től 2015.05.31-ig

A gyermekgondozási díj naptári napi alapja:

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező tényleges jövedelem

86 naptári nap

b)

A biztosított a következő biztosítási jogviszonnyal rendelkezik

„A” munkáltató 2010. december 20. napjától 2015. február 28. napjáig munkaviszony

„B” munkáltató 2015. március 10. napjától jelenleg is munkaviszony

Gyermeke született 2015. június 25. napján, mely naptól december 09-ig csecsemőgondozási díjban részesült, majd 2015. december 10-től gyermekgondozási díjat igényelt.

Irányadó időszak:

2015.03.10-től 2015.09.30-ig

Számítási időszak:

A biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180/120 tényleges jövedelemmel, tekintettel arra, hogy jelenlegi munkáltatójánál 2015. március 10. napjától áll munkaviszonyban, és csak az adott munkáltatónál elért jövedelem vehető figyelembe.

Az adott munkáltatónál tényleges jövedelemmel 2015.03.10-től 2015.06.24-ig rendelkezik, azaz 107 naptári nappal, de rendelkezik a jogosultságot megelőzően 180 naptári napnyi folyamatos biztosítási idővel

így a számítási időszak:

2015.03.10-től 2015.09.30-ig

A csecsemőgondozási díj naptári napi alapja:

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező tényleges jövedelem

107 naptári nap

2015. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 930 forint, napi összege 231 forint.

Járulékalapot képező jövedelmet érintő változások

A külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére pontosításra került a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja, ezért 2015. január 1-jétől az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj.

Járulékfizetési kötelezettséget érintő változás

2015. január 1-jétől nem kell korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól a korkedvezmény rendszere kivezetésre került a Tbj-ből.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához 

Az LMP, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) is tiltakozik az ellen, hogy az idei évtől környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a napelemek után.

Albérlet támogatás 2015 – új feltételekkel, átalakult a lakhatási támogatás

Lakásfenntartási támogatás nyomtatvány letöltése

Többen igényelhetnek lakhatási támogatást mostantól. A korábbi három hónap helyett, most már egy hónapos munkanélküliség után is jár a támogatás, annak, aki a lakóhelyétől távol, legalább 100 kilométerre munkát talál, és hajlandó odaköltözni. Egy éven keresztül akár havi 100 ezer forintot is kaphatnak a támogatottak, amit lakbérre vagy rezsire költhetnek.

A Híradónak nyilatkozó Nemesszegi Dániel öt hónapja volt munka nélkül, amikor állást kapott Debrecenben. Szegedről kellett ezért átköltöznie, hogy ki tudja fizetni az albérletét, lakhatási támogatásért folyamodott. “Szerettem volna minél hamarabb tapasztalatokat szerezni, szerettem volna ugye dolgozni a szakmámban, és fontos volt az, hogy tényleg ezzel a lakhatási támogatással el tudjak indulni, ami most már a vége felé jár, de mondhatom azt, hogy anyagilag is most már sokkal stabilabb a helyzetem” – mondta a férfi.

Több mint két éve jelentette be az akkori kormányszóvivő és a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hogy lakhatási támogatással segítik az otthonuktól távol munkát találókat. Egy év elteltével már ezren éltek a lehetőséggel. “A célunk az volt, hogy akik szeretnének dolgozni, de a lakókörnyezetükben nem találnak lehetőséget, nekik próbáljunk elsősorban segíteni” – mondta Czomba Sándor államtitkár.

Mostanra már több mint 2100-an vették igénybe a lakhatási támogatást. A Nemzetgazdasági Minisztérium most könnyített is a feltételeken. Januártól például a korábbi három helyett már egy hónap állástalanság után be lehet nyújtani az igénylést. Szintén feltétel, hogy a munkavégzés helye az állandó lakóhelytől legalább 100 kilométerre legyen, vagy több mint 5 órányi utazással járjon eljutni oda. Ez ugyancsak könnyítés, mivel eddig minimum 6 órányi utat írt elő a szabályozás.

Változik továbbá a folyósítás időtartama: mostantól 12 hónapig jár a támogatás, egyenlő összegben, havonta legfeljebb 100 ezer forint. Korábban másfél évig folyósították, de félévente csökkentették az összeget. A régi és az új rendszerben is összesen maximum 1,2 millió forintot lehet felhasználni.

Ha két közeli családtag együtt bérel egy lakást és mindketten megfelelnek a támogatás feltételeinek, akár összesen havi 150 ezer forintot is kaphatnak. Ha hárman vagy többen bérlik az ingatlant, akkor az összeg akár a 200 ezer forintot is elérheti.

További feltétel, hogy az igénylő bruttó havi jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér háromszorosát, vagyis 2015-től a bruttó 315 ezer forintot.

A lakhatási támogatás továbbra is a bérleti díjjal és közüzemi díjakkal kapcsolatos kiadásokra használható fel. A legtöbb kérelmet Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben nyújtották be azért, hogy a fővárosba, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyékbe költözhessenek új munkájuk miatt.

Forrás : www.hirado.hu

A múlt év szeptemberéig tartó egy évben 8,6 százalékkal csökkent a kkv-hitelek állománya a pénzügyi szektorban, az új folyósítások mennyisége pedig még nagyobb mértékben, bő 15 százalékkal esett vissza. A helyzeten az MNB hitelprogramja javíthat valamelyest.

A komoly erőfeszítések ellenére nagyon nehezen talál magára a kis- és középvállalkozói hitelpiac, akár az új kihelyezések, akár a cégeknél lévő állomány alapján – derül ki a Magyar Nemzeti Bank harmadik negyedéves számsoraiból. A jegybank teljes hitelintézeti szektorra vonatkozó adatai szerint 2014 szeptemberének végén 3969,8 milliárd forintos hitelállomány volt a nem pénzügyi tevékenységet folytató kkv-knál, amely 8,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi mennyiségtől.

Az új kihelyezések alapján sem jobb a helyzet: a jegybank adatai szerint a pénzügyi szolgáltatók 2014 első kilenc hónapjában összesen 2504 milliárd forintnyi új hitelt helyeztek ki a kisvállalkozásoknak, amely 15,6 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi mennyiségtől. Örvendetes ugyanakkor, hogy a szerződésszám növekedett az első kilenc hónapban: a tavaly szeptemberig regisztrált 1,782 millió szerződés 116 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

Az újonnan folyósított beruházási célú hiteleknél is csökkenésről volt kénytelen számot adni a statisztika: azok volumene 209,7 milliárd forintot ért el szeptember végéig, amely 37 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A folyószámlahiteleknél viszont több mint 15 százalékos emelkedés történt a friss kihelyezéseknél, így mennyiségük meghaladta az 1360 milliárdot. A hitelek túlnyomó többsége még mindig éven belüli lejáratú, vagyis inkább forgóeszközök beszerzését illetve likviditáskezelést, mint beruházást szolgál.

A 2500 milliárdos új kihelyezésből 1830 milliárd forintnyi kölcsön volt éven belüli, ráadásul az arány nőtt is 2013 első három negyedévéhez képest. Mindezek alapján feltételezhető, hogy tavaly is jó esetben stagnálásra futotta a kis- és középvállalkozói hitelek állományánál, annak ellenére, hogy mind a jegybank, mind maga a hitelintézeti szektor komoly erőfeszítéseket tesz az új kihelyezések felfuttatása érdekében.

Az új kihelyezéseken belül egyre nagyobb a szerepe a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának, ezzel párhuzamosan a portfólió növelésében is komoly súlya lehet. A napokban közzétett adatok szerint december végéig a program második szakaszában részt vevő hitelintézetek 584,2 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást az MNB-nek, amelyből idáig 472,3 milliárd forintot folyósítottak, 20 ezer ügylethez és 13,8 ezer vállalkozáshoz kapcsolódóan.

A leszerződött 584,2 milliárd forint közel 97 százaléka új hitel: ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 61, az új forgóeszközhiteleké 27 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék. A programon belül a nagybankok kihelyezéseinek felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, illetve a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú.

Adó 1 százalék 2015 technikai számok listája 2015

Fontos határidő közeleg: január 31-ig minden munkavállalónak meg kell kapnia az előző évi jövedelméről szóló igazolást. Enélkül nem lehet például adóbevallást készíteni, pedig lassan arra sem árt felkészülni. Összeszedtük a legfontosabb határidőket a 2015-ös adóbevallással kapcsolatban. Tavalyhoz képest vannak dátumváltozások, ezért érdemes figyelmesen tanulmányozni a táblázatot.

Adóbevallás határidők és nyomtatványok itt

Január és május között számos határidőt kell szem előtt tartanunk, amikor a 2014-es évre vonatkozó adóbevallásunkat elkészítjük. A legfontosabb dátum május 20-a, ezen a napon éjfélig kell beérkeznie postai vagy elektronikus úton a bevallási dokumentumnak az adóhivatalhoz. Ugyanakkor ez az 1 százalék (14EGYSZA nyomtatványon) felajánlásának határideje is, illetve az adónyilatkozatot is eddig kell eljuttatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az első határidő pedig január 31-e, eddig kell megkapnunk a munkaadónktól azt az igazolást, amin az összes előző évi jövedelmünk szerepel. Egészen pontosan a munkáltatónak ki kell adnia a jövedelemigazolást, adott esetben kifizetői jövedelemigazolást (ha nem munkaviszonyban történik a munkavégzés) és a járulékigazolást (az összes olyan járulékot, amit a főnököd utánad fizet) eddig a határidőig.

A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan 2011. január 1-től került bevezetésre a nagycsaládos háztartásban élők részére adható kedvezmény.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról a 28/2009.(VI.25.) KHEM rendelet rendelkezik. Eszerint minden önálló felhasználási hellyel rendelkező 20 m3/h óra alatti gázmérővel rendelkező fogyasztó évenként és felhasználási helyenként az I. árkategória szerinti (kedvezményes) díjszabás keretében 41040 MJ földgázmennyiséget vételezhet. A nagycsaládos kedvezmény ezen mennyiségen felül, további - a jogszabályban meghatározott - mértékig jogosít ezen az áron a földgáz vételezésére.
A nagycsaládos kedvezményre jogosult az a háztartás, amelyben a családok támogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti olyan jogosult él, aki legalább három gyermek után, illetve figyelembevételével részesül családi pótlékban és egyetemes szolgáltatónál szolgáltatási szerződéssel rendelkezik.
A nagycsaládos kedvezmény csak egy felhasználási helyen vehető igénybe. Fogyasztói közösség esetén egy felhasználási helyen több jogosult is igénybe vehet nagycsaládos kedvezményt. Ha a jogosultnak a vele egy háztartásban élő, családi pótlékra jogosító személyre hivatkozással nagycsaládos kedvezmény került megállapításra, a jogosulttal egy háztartásban élő más személy erre a személyre tekintettel további kedvezményre nem jogosult.

A kedvezmény mértéke:
a) az önálló felhasználási hellyel rendelkező jogosult által az I. árkategória díjszabása szerint maximálisan vételezhető földgázmennyiség három gyermekre tekintettel felhasználási helyenként és naptári évenként 61560 MJ (41040 + 20520 MJ), valamint a negyedik gyermektől számítva gyermekenként további 10250 MJ (a szolgáltató által alkalmazott I. árkategória szerinti díj szolgáltatói elosztói működési terület szerint eltérő),
b) a fogyasztói közösségben vételező jogosult esetén a kedvezmény Ft-ban kerül meghatározásra, összege a szolgáltatók elosztói működési területeként eltérő (fogyasztói közösségnek tekintendő a közös gázmérővel rendelkező olyan lakóépületben vételezők összessége, ahol a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát).

A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges feltételek
A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelem a 2013. január 1-jétől a naptári év folyamán bármikor benyújtható a bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságához.

A kérelmet az erre a célra rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap és az útmutató letölthető innen >>

Letölthető dokumentumok Egyszerusitett foglalkoztatas igazolás_2015 391KB Kitöltési útmutató egyszerűsített foglalkoztatás 202KB

Adóbevallás - idén is vallani kell majd......

Családikedvezmény-kalkulátor

Családi kedvezmény nyilatkozat

A Családikedvezmény-kalkulátor segítségével kiszámolhatja, hogy 2014. évtől milyen összegű családi kedvezményt, illetve családi járulékkedvezményt tud havonta a rendszeres bérjövedelméből érvényesíteni.
A kedvezményt minden jogosultsági hónapban érvényesítheti, amennyiben Ön jogosultnak tekinthető.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,

kapja;

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Jogosultsági hónap az a hónap,

a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Tekintettel arra, hogy a családi kedvezménykeretet az arra jogosult személyek közösen is igénybe vehetik, ezért meg kell határozni, hogy a kedvezménykeretet milyen arányban kívánják felhasználni.

Korábbi cikkünk : Családi kedvezmény-kalkulátor két gyermek esetén

A kiadott tájékoztatás szerint 2015. január 1-től mindössze az alábbi útszakaszokat lehet díjmentesen használni:

- M31-es autópálya teljes szakasza

- M0 autóút alábbi szakaszai:

• 1. sz. főút és az M5 autópálya közötti szakasz
• M4 autóút (4. sz. főút) és M3 közötti szakasz
• Megyeri híd (11. sz. főút és a 2. sz. főút közötti szakasz)

Az M0 további részei valamint a körgyűrűn belül a gyorsforgalmi utak ki és bevezető szakaszai mellett az eddig díjmentesen használható városi elkerülők, és autóutak is elvesztik díjmentességüket és az új szabályozás hatálybalépésével kizárólag matrica használat mellett van mód jogszerűen igénybe venni.

További információk a fizetős útszakaszokról - térkép itt

Gyermekgondozási segély mellett végezhető kereső tevékenység

Gyes, gyermekgondozási segély összege 2015

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál) - kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat.

A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozási segély mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.

A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Az az örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál) a gyermekgondozási segély mellett heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.

A nagyszülő és az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága tekintetében nem minősül kereső tevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.