Felsőoktatási kerekasztal alakul - erről született döntés Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteki budapesti egyeztetésén. Balog Zoltán a több mint másfél órás egyeztetés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: a kerekasztal tagjai közé várják a rektori konferencia és a hallgatók képviselőit, valamint a gazdasági élet szereplőit. Hozzátette: megnyitották a tárgyalásokat arról a 16 szakról is, amelyen a jelenlegi tervek szerint nem lenne államilag finanszírozott hely. Mint kiemelte, olyan konstruktív javaslatot kaptak a hallgatóktól, amelyet érdemes megfontolni. Jelezte, hogy a tervek szerint január 31-ig részmegállapodást kötnek a felek. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: jelentős előrelépést sikerült elérniük az egyeztetésen. Mint mondta, azzal a javaslattal éltek, hogy a 16 szakon az általánosnál akár magasabb, szakonként rögzített ponthatár legyen, és így kerülhessenek be állami helyekre a hallgatók. Emellett megállapítanának egy minimális bekerülési arányt is - fűzte hozzá.

• Tájékoztatás az Államilag támogatott képzések 2013 januárjától hatályba lépett a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, amely számos ponton megváltoztatja a támogatási idő számításával kapcsolatos szabályokat. A törvény 2012 szeptemberétől a következőket fogja rögzíteni:
  
  • Egy személy - felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen - tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.
  • Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az 1.1. pont szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki, feltéve, hogy az intézmény rendelkezik szabad kapacitással.
  • A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.
• Mindez tehát az Ön esetében azt jelenti, hogy a szeptemberben hatályba lépő szabály értelmében nincs jogszabályi akadálya annak, hogy Ön a fennmaradt 3 félév támogatási idejét egy Ön által választott, másik képzésben használja fel, függetlenül attól, hogy az újabb képzés milyen képzési ciklusba tartozik.
• Abban az esetben, ha mégis önköltséges képzésre nyerne csak felvételt, érdemes tudnia, hogy az említett törvény - a korábbi, 2005-ös felsőoktatásról szóló törvényhez hasonlóan - biztosít lehetőséget a finanszírozási forma megváltoztatására. A jogszabály ugyanis azt mondja ki, hogy ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére - ilyen irányú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. (Az átsorolásról a felsőoktatási intézmény a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolását kérő önköltséges hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján dönt.)
• Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint az átsorolásra kizárólag a tanév végén kerülhet sor, mégpedig az alábbiak szerint:
  
  • Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki
    
    • az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek
    • az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe.
  • Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel - fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel - meghaladja az adott szak képzési idejét.
    Amennyiben tehát e kérdés aktuálissá válna, érdemes lehet tájékozódnia, hogy történt-e módosítás e kérdésben, a hatályos szabályok szerint Ön ugyanis - mivel már 9 félévet igénybe vett - nem lenne átsorolható államilag támogatott képzésre egy 6 vagy 7 féléves alapképzésben.
• Végül pedig ami az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók által igénybe vehető fizetési könnyítéseket illeti: a jogszabály szerint a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt az önköltséges képzésben részt vevő hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a részletfizetés engedélyezéséről.

Az esetre irányadó jogszabályok és jogszabályi rendelkezések:

• Magyarország Alaptörvénye 2013 XI. cikk
• A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. § (1) (3) (7), 48. § (3), 83. § (4)
• A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 29. § (1) (5) (7)