A (MOK) mindenkinek azt tanácsolja, hogy a továbbfoglalkoztatására irányuló esetleges kérelmének aláírásával a lehetséges határidő végéig várjon.

MOK csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a nyugdíjkoron túl dolgozó orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak péntektől 15 napjuk van arra, hogy továbbfoglalkoztatásuk érdekében benyújtsák egyéni kérelmüket. A MOK szerint viszont a "kényszernyugdíjazás" érintettjei számára  - döntésük meghozatalához - e pillanatban sem állnak rendelkezésre egyértelmű, jogszabályban rögzített olyan információk és feltételek, amelyekkel az egyén jövőbeni sorsáról felelősséggel dönthetne. A tájékoztatás szerint a kamara továbbra is törekszik a szükséges információk megszerzésére. Ha valaki az aláírás mellett dönt, azt ajánlják, hogy "azt csak egy, szükség esetén a következő napokban kidolgozandó és nyilvánosságra hozandó, egzisztenciális érdekeit védő jogfenntartó nyilatkozat kiegészítésével tegye meg".A Magyar Orvosi Kamara továbbra is fenntartja határozott álláspontját a bonyolult és megalázó kérvényezés helyett az ágazati mentesség kézenfekvő és szükségszerű megadása érdekében, és rendületlenül tovább szorgalmazza azt - szögezte le a köztestület.  Szócska Miklós egészségügyi államtitkár múlt csütörtökön kórházvezetőkkel folytatott budapesti tárgyalása után azt mondta: az idén összesen mintegy 6500 egészségügyi dolgozónak kell majd eldöntenie, hogy a nyugdíjkorhatár után is megtartja az állását, vagy nyugdíjba vonul. Az államtitkár hangsúlyozta, a kabinet nyugdíjas korú közalkalmazottakat érintő döntése már jelenleg is 3036 egészségügyi dolgozót, köztük 1140 orvost és több mint 880 szakdolgozót érint. Azt mondta, a nyugdíjkorhatár utáni továbbfoglalkoztatásról minden esetben egyedi kérelmek alapján döntenek, ezeket azonban a kormány az intézményekkel együttműködve "szervezett formában" kezeli.  Éger István, a MOK elnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján közölte, a kamara múlt csütörtök este szavazást indított a honlapján, hogy felmérje, az orvoskar miként vélekedik a kényszernyugdíjazásról és annak várható következményeiről. A megkérdezettek 77 százaléka azt felelte, nincs teljesen tisztában azzal, hogy a kormányhatározat végrehajtása milyen munka-, nyugdíj-, illetve adóügyi következményeket jelent számukra. A megkérdezettek jelentős többsége, 86 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a gyógyítás helyzetét rontani fogja a kormányhatározat végrehajtása - tette hozzá.  Erre reagálva Beneda Attila, az államtitkárság kabinetfőnöke a kormány honlapján közzétett videoüzenetében a kötelező nyugdíjazásról szóló kormányhatározat végrehajtásának folyamatában együttműködést, partneri viszony kért az ágazat szakmai és érdekvédelmi szervezeteitől.  (MTI)

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KAMARÁK RENDSZERE

1. § (1) Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestületei.

(2) Az egészségügy területén szakmai kamaraként

a) Magyar Orvosi Kamara,

b) Magyar Gyógyszerészi Kamara,

c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

működik.

(3) A szakmai kamarák feladataikat

a) az alapszabály szerint létrehozott területi szervezeteik, valamint

b) országos szerveik

útján látják el.

(4) A területi szervezetek és az országos szervek jogi személyek.

(5)-(6)

II. Fejezet

A SZAKMAI KAMARÁK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2. § A szakmai kamara

a) az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi tagjainak érdekeit és jogait, és - külön jogszabályokban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;

b) megalkotja alapszabályát;

c) a feladatköre szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályokat (a továbbiakban: etikai kódex) alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben a tagjával szemben etikai eljárást folytat le;

d) véleményezési jogot gyakorol

da) az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,

db) az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét érintő állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati döntések meghozatalánál,

dc) feladatkörének megfelelően a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének meghatározása, valamint a felvételi és képzési szakmánkénti keretszámok meghatározása, a szakképesítések hiányszakmának való minősítése tekintetében,

dd) a helyi önkormányzatok területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzat közötti, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló külön törvény szerinti, egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tervezete tekintetében;

e) felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az adott egészségügyi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;

f) nyilvántartást vezet a tagjairól;

g) közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és továbbképzést szervez;

h) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába - szükség szerint - bevonja az érintett egészségügyi érdek-képviseleti szerveket;

i) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja;

j) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az egészségügyi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;