A Kötelező Gépjármű-FelelősségBiztosítás (röviden KGFB) törvény által szabályozott (jelenleg a 2009. évi LXII.törvény) keretek között működik. Ez a törvény a gépjármű üzembentartóját kötelezi a szerződés kötésére és fenntartására azokra a káreseményekre, amelyet a gépjármű használata, üzemeltetése közben másnak okoz. A törvény szabályozza a biztosítók szolgáltatási kötelezettségének felső határát is. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni.

Ezen kívül két fontos kapcsolódó jogszabály határozza meg a szerződéskötés folyamatát és a szerződési díj mértékét: a 19/2009. (X. 9.) PM rendelete a bonus-malus rendszert, illetve a kártörténeti igazolások kiadását szabályozza, míg a 20/2009. (X. 9.) PM rendelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákat szabályozza. Ez az a rendelet, amelynek 2011.01.01-től hatályos változása okán a díjszámítás alapja az autók hengerűrtartalma (cm3) helyett a teljesítményének mértéke (kw) lett.

Kérdések a kötelező felelősségbiztosításhoz:

• Kinek kötelező megkötni a biztosítást ?
  

  A 2009. évi LXII. Törvény értelmében minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére biztosítási szerződést kötni és azt díjfizetéssel hatályban tartani.

  A gépjármú-felelősségbiztosítási szerződés megkötését tehát jogszabály írja elő, mely szerint a gépjármű tulajdonjogának megszerzésétől kezdődően a közúti forgalomban való részvétel kötelező feltétele a biztosítási szerződés megléte.

  A biztosítást természetes és nem természetes személyek egyaránt megköthetik személygépjárműre, motorkerékpárra, autóbuszra, trolibuszra, tehergépkocsira, vontatóra, pótkocsira, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, munkagépre, segédmotoros-kerékpárra és négykerekű segédmotoros-kerékpárra (quad).

• Milyen tartamú biztosítás köthető?
  

  A biztosítás határozatlan, vagy határozott időre köthető. Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A határozatlan tartamú szerződések biztosítási időszaka 1 év.

  A törvényben meghatározott esetekben csak határozott tartamú szerződések köthetők, amelyekben a biztosítási időszak megegyezik kockázatviselés kezdete és vége közé eső időszakkal, amelyet a biztosítási ajánlat tartalmaz.

• Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
  

  A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, illetve az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kezdődik, ha a szerződő a gépjármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzembetartóként megnevezett személy.

• Mi a biztosítási szerződés területi hatálya?
  

  A biztosítási szerződés kiterjed az Európai Unió tagállamainak területére, valamint a Zöld Kártya Rendszer azon országainak területére, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

• Mi a biztosító helytállási kötelezettsége?
  

  A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. A kártérítési igények lehetnek:

  • a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés és az elmaradt vagyoni előny
  • az a kárpótlás vagy költség amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
• A biztosítás díja
  

  A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg. A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási időszak, határozott tartamú szerződésre pedig a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni. A díjat befolyásoló tényezők többek közt a gépjármű legnagyobb leadott teljesítménye ( KW ), a gépjármű típusának egyéb jellemzői, az üzembentartó életkora és lakcíme, illetve a szerződésre alkalmazandó kedvezmények és pótdíjak.

  Az adott naptári évben alkalmazandó díjtarifát október 30.-án két országos napilapban - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók közösen – jelentetik meg, valamint az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségekben és a honlapon folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni.

  A biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak megszűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj.

  Az üzembentartó, aki biztosítási kötelezettségének nem tett eleget, utólagosan fedezetlenségi díjat köteles fizetni. A fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni, mely alatt díjfizetés hiányában gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet folytató biztosító kockázatviselése nem állt fenn.

  A fedezetlenségi díjat azon biztosító számítja ki és szedi be, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámításánál a Kártalanítási Számla kezelője által meghirdetett és arra az évre vonatkozó díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik.

• A biztosítási díj változása
  

  A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal módosul a biztosítási időszak kezdőnapján érvényben lévő díjtarifa szerint.

  A biztosító a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 50 nappal írásban értesíti a biztosítási évfordulóról és a várható díjról. Ha a szerződő a díjmódosítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási év végére felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.

• Milyen eseményekre, károkra nem terjed ki a biztosítás?
  

  A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

  • a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
  • a károkozó gépjárműben keletkezett;
  • a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
  • sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
  • a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
  • a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
  • álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
  • üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
  • gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
  • környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
  • a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
  • háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.
• Hogyan vehető igénybe a biztosító szolgáltatása?
  

  A biztosított a szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott káreseményt 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a saját szerződését kezelő biztosítónál a kárrendezéshez szükséges lényeges adatok megadásával, a lényege körülmények leírásával és a hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével.

  A károsultnak a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell a károkozó biztosítási szerződését kezelő felelősségbiztosítónál közvetlenül bejelentenie. Ha a kárt biztosítási szerződéssel nem rendelkező gépjárművel okozták, a kárbejelentést bármely felelősségbiztosító fogadja, a kártérítési összeg kifizetése pedig a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla terhére történik.

• A szerződés megszűnésének esetei és a biztosító kockázatviselésének megszűnése
  

  A határozatlan időtartamra kötött szerződés megszűnésének okai az alábbiak lehetnek:

  • díjnemfizetés: ha a szerződő a biztosítás esedékes díját vagy a fedezetlenségi díjat annak esedékességétől számított 60 napon belül a biztosító fizetési felszólítása ellenére sem fizeti meg, a szerződés és a biztosító kockázatviselése a 60 napon megszűnik. Ha a biztosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel megszűnik, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést csak annál a biztosítónál kötheti meg, ahol a szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. Ha a szerződéskötési ajánlatot más biztosító a törvényi tilalom ellenére elfogadja, akkor az így létrejött szerződés érvénytelen lesz, és az üzembentartó biztosítatlanná válik. Az okozott kárt az üzembentartónak kell megtérítenie. A fentiek értelmében a szerződő biztosítási év közben ilyen módon nem válthat biztosító társaságot!
  • érdekmúlás: a szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg. A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
  • felmondás: A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A szerződésnek a biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján megszűnik a biztosító kockázatviselése. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
  • közös megegyezés: a biztosítási időszakon belül a szerződés a felek közös megállapodásával is megszüntethető. A biztosító kockázatviselése a szerződés megszűnésének időpontjában szűnik meg.

  A határozott időtartamra kötött szerződés és a biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott biztosítási időtartam elteltével minden további intézkedés nélkül szűnik meg.

  Adatvédelmi és jogi nyilatkozat

  Gyakori kérdések

  Ügyféltájékoztató és Általános Szerződési Feltételek 2012

  Új kártörténeti rendszer

  Bonus Malus Tájékoztató

  Lásd - 2013 díjtáblázat

  Ügyféltájékoztató és Általános Szerződési Feltételek 2013

  KGFB ügyféltájékoztó és általános szerzodési feltételek 2013

  A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 2013 Október 9-től érvényes díjtarifája