A francia szenátusban a jobb- és a baloldal is egyhangúlag a nyugdíjreform ellen szavazott kedden.

A kormánytöbbséget alkotó szocialisták azért szavaztak nemmel, mert a kommunisták és a jobboldali ellenzék módosító indítványokkal gyakorlatilag átírta a nemzetgyűlés által már elfogadott kormánypárti törvényjavaslatot, s ez volt az egyetlen eszközük arra, hogy elutasítsák az új változatot.  A kormánypárti tervezet legfőbb javaslata a járulékfizetés időtartalmának meghosszabbítására vonatkozott, de ez az ellenzéki és a kommunista szenátorok módosítóival ez gyakorlatilag kikerült a szövegből.

A kormány csak kis többséggel rendelkezik a szenátusban, a kommunisták és a jobboldal pedig egészen más okokból ellenzik a tervezetet. A parlament két házának vegyes bizottsága szerdán ül össze egy közös szöveg megfogalmazására, amelyet a nemzetgyűlés november 19-től, a szenátus pedig november 25-től vitat meg újra, s feltehetően újra elveti azt. Az utolsó szót a nemzetgyűlés mondja ki, így feltehetően a kormánypárti képviselők december elején dönthetnek a javaslat végső változatáról.
    

A francia kormány az elmúlt húsz év ötödik nyugdíjreformját tervezi bevezetni, amelynek értelmében a teljes összegű nyugdíjjogosultsághoz a járulékfizetés időtartama 2035-ig fokozatosan 43 évre növekedne. A nyugdíjkorhatárt három évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy előző, konzervatív államfő emelte fel a korábbi 60-ról 62 évre, amely ellen az azóta kormányra került szocialisták támogatásával a szakszervezetek milliós tüntetéseken tiltakoztak. Utóda, Francois Hollande kizárta a nyugdíjkorhatár újabb emelését, mert az szerinte "büntetné azokat, akik fiatalon kezdtek el dolgozni".

A reform célja azonban nem változott: az újraelosztáson alapuló és jelentős deficittel küszködő nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának biztosítása. Becslések szerint a hiány 2020-ig elérheti a 20 milliárd eurót (5966 milliárd forintot). A francia nyugdíjrendszer európai összehasonlításban nem annyira nagyvonalú. Bár a nyugdíjkorhatár alacsonyabb, mint máshol - 62 év -, a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 41,5 év munkaviszonnyal kell rendelkezni.

Azaz bárki elmehet 62 évesen nyugdíjba, de ha nem fizetett elég ideig járulékot, a nyugdíjának csak töredékét kapja kézhez. Ennek az időtartamnak a növelését tervezi a kormány 43 évre emelni.  A jobboldali ellenzék azért támadja a tervezetet, mert az a képviselők szerint nem elég bátor a deficitcsökkentés terén. A konzervatív tábor a nyugdíjkorhatár további emelését sürgeti, a jelenlegi nyugdíjak megadóztatását nem támogatná, de a jövőbeni nyugdíjasok hozzájárulását az egyensúly megteremtéséhez elfogadhatónak ítéli meg.   (MTI)