A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló igazolás alapján lehet igénybe venni. Orvosi igazolás nélkül igényelheti a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül. Az orvosi igazolást nem kell a bevalláshoz csatolni, hanem az adóbevallás saját példányával együtt meg kell őrizni 2018. december 31-ig.

Fontos: az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szervnek az igazolás tartalmáról adatot kell szolgáltatnia a NAV felé az adóévet követő év február 15-ig. Ez azt jelenti, hogy a bevallás beérkezésekor az adóhatóság már rendelkezni fog információval arról, hogy a kedvezmény jóváírása a bevallásban jogos volt-e vagy sem! Amennyiben a jogalap nélkül igénybe vett adókedvezmény összege az adóbevallás alapján a 10000 forintot meghaladja, úgy a befizetési különbözet 12 százalékát úgynevezett különbözeti bírságként kell megfizetni!

Melleklet_49_2009._EuM_rendelethez.pdf

A 335/2009 (XII. 29.) Kormányrendelet melléklete az alábbi 2-es típusú diabéteszes betegségeket nevesíti (a betegség BNO kódja, majd a betegség megnevezése):

• E11 Nem inzulin-dependens cukorbetegség;
• E110 Nem inzulin-dependens cukorbetegség kómával;
• E111 Nem inzulin-dependens cukorbetegség ketoacidózissal;
• E112 Nem inzulin-dependens cukorbetegség veseszövődményekkel;
• E113 Nem inzulin-dependens cukorbetegség szemszövődményekkel;
• E114 Nem inzulin-dependens cukorbetegség idegrendszeri szövődményekkel;
• E115 Nem inzulin-dependens cukorbetegség perifériás keringési szövődményekkel;
• E116 Nem inzulin-dependens cukorbetegség egyéb megnevezett szövődményekkel;
• E117 Nem inzulin-dependens cukorbetegség többszörös szövődménnyel.

Magyarországon összesen mintegy kétmillióan élnek fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel: az értelmi, látás-, hallás- és mozgássérültek mellett a kormányrendelet az utóbbiak közé sorol számos daganatos, emésztőszervi és anyagcsere-betegséget, súlyos pszichés zavart, de többféle szív-érrendszeri és cukorbetegség is feljogosít a kedvezményre.

Aminek persze alapfeltétele, hogy az illető rendelkezzen adóköteles jövedelemmel. A súlyos betegségben szenvedők, illetve a fogyatékossággal élők nagyobb része azonban nem dolgozik, jóllehet erre csak következtetni lehet a különféle statisztikákból. A KSH adatai szerint a foglalkoztatás 2011-ben 60,8 százalékos volt az egészségesek, míg mindössze 18,1 százalékos a megváltozott munkaképességűek között. Ez utóbbi kategória azonban csak részben fedi le az említett több mint kétmilliós populációt, ráadásul továbbra is jelentős számban, több mint 425 ezren vannak köztük a korábbi rokkantnyugdíjasok – jelenleg rokkantsági ellátásban részesülők, akik csak korlátozottan vállalhatnak munkát, ha nem akarják elveszíteni a juttatásukat.

Ugyancsak a KSH statisztikája szerint az érintettek közül 1,1 millióan már elmúltak 60 évesek. Mindezeket figyelembe véve is valószínűsíthető, hogy a jelenleginél legalább kétszer-háromszor több fogyatékkal élő és krónikus beteg élhetne az adókedvezménnyel, amit öt évre visszamenőleg is igénybe lehet venni.