Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni köteles az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet.

Egészségügyi szolgáltatási járulék 2015

Mit mond a Tbj. 39. §-a?

E paragrafus áttanulmányozása során sokféle szabályozást találunk.

Az (1) bekezdés azzal foglalkozik, hogy kik azok, akiknek egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága érdekében a központi költségvetés átvállalja az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget.

A hivatkozott szabályozás szerint ide tartozik az, aki
- táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,
- társadalombiztosítási saját jogú nyugellátásban/öregségi nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban/özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs ellátásban,
- mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,
- nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,
- bányászati kereset-kiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,
- gyermekgondozási segélyben,
-  egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
- az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül,
- a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,
- megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,
- kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
- személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
- fogvatartott,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult,
- hajléktalan,
- a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
- az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül
(Lásd Tbj. 16. § (1) bekezdés a) -o) s)-v) pontjait).

A Tbj. 39. § (1) bekezdése arra is kitér, hogy az előbb felsoroltak egészségügyi szolgáltatásnak fedezetét a központi költségvetés kétféle forrásból biztosítja. Egyrészt havi 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulék, másrészt, pedig az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával.

A Tbj. 26. § (5) bekezdése arra is kitér, hogy a központi költségvetés a 16. § hivatkozott pontjaiban felsoroltak közül csak azok után fizeti meg a havi 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, akik nem minősülnek foglalkoztatottnak, vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak. Ebből következik az is, hogy például az után, aki saját jogú öregségi nyugdíjas, s e mellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik (kiegészítő tevékenységet folytató), nem a költségvetés, hanem a nyugdíjas/ kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Mint tudjuk, havonta ő nem 5790 forintot, hanem 6810 forintot fizet egészségügyi szolgáltatási járulékként (Lásd Tbj. 19. § (4) bekezdésében). Kapcsolódó cikk a témában