Az adócsökkentés képes gyors növekedési pályára állítani egy gazdaságot, így nem kell félni tőle. Az is igaz ugyanakkor, hogy csak adót csökkenteni nem elég. Legalábbis egy, a Reagen-korszakot vizsgáló tanulmány szerint.

Az adók csökkentésének személyesen mindenki örül, de "szakmai körökben" divat egy kicsit fanyalogni az adócsökkentéssel kapcsolatban. Mert ugye, ha a sikerhez egyszerűen adót kellene csökkenteni, akkor miért nem tesz meg ezt mindenki. A másik oldalon pedig az is tény, hogy vannak sikeres adócsökkentési programok. Nem kell mindent újra feltalálni, koppintsuk le a sikeres külföldi gazdaságpolitikát és vezessük be itthon is. Az első lépés tehát legyen az, hogy megnézzük, mely országok értek el komoly sikereket, és mik voltak ennek a sikernek az alapjai. Adja magát az első célpont: vajon költségvetési oldalról mi alapozta meg az Egyesült Államok sikerét?

A Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmány megvizsgálja a Reagan-korszak adócsökkentésre épülő gazdaságpolitikáját – 1981-1989 –, ami gazdaságtörténészek szerint az egyik legjelentősebb gazdaságpolitikai lépés volt az USA utóbbi három évtizedében. Reagan programjában szerepelt a szövetségi adók csökkentése, a jövedelemadó felső kulcsának nagymértékű leszállítása – 70 százalékról egészen 28 százalékig –, az alacsony jövedelműek adóterhelésének növelése, a tőkejövedelmek adójának csökkentése, a kormányzati jóléti programok kiadásainak csökkentése, liberalizáció és a piaci korlátok lebontása, végül pedig az alacsony infláció és alacsony kamatlábak biztosítása.

A rendszer ösztönzőleg hatott a vállalkozásokra, különösen a kis és közepes cégekre, ösztönözte a munkavállalást és a korábbinál jóval nagyobb teret engedett a magánszférának. Az eredmény az átlagos adóterhelés csökkenése, a jövedelemadó sávok közeledése, a családok reáljövedelmének növekedése, és robosztus gazdasági növekedés lett. A rendszernek természetesen voltak szépséghibái, például az alacsonyabb adók nyomán megugró költségvetési hiány és a jelentősen növekvő államadósság. A hadikiadások is emelkedtek, ami ugyan segített felpörgetni a növekedést, a költségvetésre ugyanakkor jelentős költségeket rótt. Komoly és hosszú távú negatívum volt továbbá, hogy Reagan alatt az USA hitelező államból külföldi források bevonására kényszerülő állam lett.

A nyilvánvaló negatívumok mellett – melyeket utólag maga Reagan is elismert – a gazdaságtörténészek úgy látják, hogy az adócsökkentések és a kormányzati jóléti programok kiadásainak csökkentése, kombinálva a FED monetáris politikájával, a deregulációval, a szabad kereskedelem feltételeinek biztosításával (liberalizáció), egy olyan hosszú távú gazdasági növekedési periódust indított el, amely az Egyesült Államok leghosszabb prosperáló időszakának tekinthető - irják az elemzők.

Gáz van, de igen drága az ára jelenleg 2013 Decemberben kb 140 ft / 1 köbméter !

Magyarországon az energia 20-25 százalékkal drágább, mint Ausztriában, és ez óriási versenyhátrány - mondja Cord Prinzhorn, az idehaza 1100 főt foglalkoztató Prinzhorn papíripari csoport első embere.

- Biomassza-alapú erőművet terveznek építeni Dunaújvárosban 150 millió eurós beruházással. Ez már biztos, vagy még várnak valamire?

- Mi biztosan meg akarjuk építeni, a projekt a finanszírozástól függ. Jelenleg nagyon nehéz meggyőzni a bankokat arról, hogy bölcs dolog Magyarországon befektetni. A nemzetközi hátterünk és némi, Ausztria által biztosított támogatás nélkül esélyünk sem lenne. Az elképzelés abszolút megalapozott, eddigi, 250 millió eurós befektetésünk nyomán a dunaújvárosi az egyik leghatékonyabb üzem Európában. Ez az egyetlen könnyű fajsúlyú hullámalappapírt előállító gyár a térségben, a legközelebbi ilyen Észak-Lengyelországban üzemel, miközben a terméket nem éri meg 500 kilométernél messzebbre szállítani. Óriási hátrány azonban, hogy Magyarországon az energia 20-25 százalékkal drágább, mint Ausztriában, miközben ez a második legnagyobb költségelem a csoportunk számára.

- Hogy tudnak megbirkózni ekkora versenyhátránnyal?

- Mostanáig élni tudtunk a helyi hulladék papír nyújtotta előnnyel, amit mi magunk gyűjtünk az országban. Ez segített, a gépeink hatékonyságával együtt. Összességében így ugyanakkora a költségszintünk, mint Ausztriában. De ennél jobbak akarunk lenni, különben nem tudunk versenybe szállni a konkurenseinkkel. Ausztriában korábban bezártunk egy papírgyárat, ahol száz ember dolgozott, Magyarországra hoztuk a gyártást, így már az itteni a legnagyobb vállalatunk.

- Az útdíj hatásait tudják kezelni?

- Ez egy nehéz ügy. Még nem tudom a teljes költséget, de az egyértelmű, hogy mindenkire óriási mértékben hat. Remélhetőleg a versenyképességünk megmarad, de meglátjuk, milyen hatással lesz az exportált mennyiségekre. Ugyanez a problémánk Ausztriában. Ez az egyik dolog, amiért aggódom, bár kevésbé, mint az energiaárak miatt, ahol tényleg drámai a helyzet.

Aki tud még az sem fizet !A magyarok többsége reálisan látja azt, hogy mennyivel nőttek a devizahitelesek terhei, azt azonban már kevésbé tudják megítélni, hogy ez mennyiben vezethető vissza az árfolyamváltozásra, és mennyiben a hitelkamatok emelkedésére – derül ki a Bankmonitor.hu reprezentatív kutatásából. A felmérés rámutat, a válaszadók többnyire nem a bíróságoktól, hanem a bankok és a kormány közös fellépésétől várják a megoldást devizahiteles-kérdésben.

A válaszadók átlagosan 75 százaléknyi emelkedéssel számoltak, ami megközelítőleg azonos a valós növekedés mértékével. Nem meglepő módon a jelenleg is fizetési gondokkal küzdők érzik a valósnál nagyobbnak a drágulást, ők úgy vélik, a havonta fizetendő összegek 89 százalékkal nőttek a felvételkor érvényes értékekhez képest.

A többség erősen túlbecsüli azt, hogy mekkora szerepet játszott a kamatváltozás a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedésében. A kutatásban résztvevők 57 százalékra becsülik az árfolyam, és 43 százalékra a kamatváltozás hatását, az MNB számításai szerint azonban a törlesztőrészletek emelkedését 70 százalékban a forint gyengülése okozta, és csak 30 százalékban járult hozzá a hitelkamatok emelkedése.

A válaszok között különbség figyelhető meg az alapján, hogy valaki rendelkezik-e devizahitellel, és hogy azt időben tudja-e törleszteni. Azok, akik megőrizték fizetőképességüket, jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak az árfolyamváltozásnak, mint azok, akik jelenleg is nehézségekkel szembesülnek. Előbbiek szerint, 37 százalékban játszott szerepet a kamatváltozás, míg utóbbiak 47 százalékban tulajdonítják ennek a törlesztők emelkedését.

A felmérés arra is kitért, hogy kinek kellene orvosolnia a devizahitelesek problémáját. Mindössze a válaszadók 18 százaléka gondolja úgy, hogy ez alapvetően jogi probléma, melyet a bíróságoknak kell rendezni, további 16 százalék szerint pedig nincs szükség további mentőcsomagra, a gazdasági növekedés tudná orvosolni a helyzetet. 61 százalék szerint a bankoknak és a kormánynak közösen kell megoldást találnia. Leginkább a fizetési gondokkal küzdők adnák az állam és a bankok kezébe a helyzet megoldásának kulcsát, a jogi megoldást pedig a forintalapú jelzáloghitellel rendelkezők támogatnák legnagyobb arányban.

Ne higgyenek a bankoknak, ne lépjenek be az árfolyamgátba! – ezt tanácsolja a devizahiteleseknek Léhmann György. A siófoki ügyvéd arra hívja fel a figyelmet: miközben a fél ország a Kúria jogegységi döntésére vár a devizahitel-perek témájában (Léhmann persze ettől sem vár túl sokat...), Matolcsy György, a nemzeti bank elnöke „megreggeliztette” a bankvezetőket, ami után Patai Mihály, a bankszövetség elnöke furcsa nyilatkozatot tett.

– Patai azt mondta, százezres nagyságrendben kérhetik az árfolyamgátat devizahitelesek, miután a parlament megszavazta, hogy olyanok is élhessenek vele, akik eddig ezt nem tehették meg – így a jogász. – Számomra ebből az következik: a közhatalom továbbra is mindent elkövet az adósok megsegítésének hangoztatása mellett azért, hogy a bankok megtarthassák az adósoktól jogtalanul elszedett pénzt. Vagyis valamennyi bank, valamennyi adósát a reggelizős megállapodás folytán zaklassa, fenyegesse, hívogassa mindaddig, amíg azokat rá nem tudja venni arra, hogy a bankok számára most üdvözítő árfolyamgátas szerződést meg nem kötik.

Azért van erre szükségük, mert aki belép az árfolyamgátba, azaz módosítja eredeti szerződését, az ezzel együtt lemond arról a jogáról is, hogy utóbb perben követelhesse vissza a jogtalanul beszedett milliókat. Bármilyen kúriai döntés születik tehát, az árfolyamgátba lépőkre az nem vonatkozik majd.
Léhmann hozzátette: a bankszövetségi elnöknek arra a mondatára, miszerint „az árfolyamgáttal megtakarított pénzből félre is lehet tenni, befektetni, öt év után a megtakarított pénzből csökkenthető a hitel”, nyomdafestéket tűrő reagálásra nem is volna képes, mindenesetre az a minimum, hogy a való élet ismeretének teljes hiányáról tanúskodik.

A siófoki ügyvéd inkább a kormánynak javasolja, hogy a szerb mintát kövessék. Az ottani nemzeti bank ugyanis a bankvezérek reggeliztetése helyett megvizsgálta a davizahitel-szerződésekben a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát, majd a kormány törvényt alkotott, miszerint a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések egyoldalú banki szerződésmódosítási joga semmis. – Ilyen egyszerű – állapította meg Léhmann György.

Több száz meghirdetett állás, hatalmas érdeklődés, rengeteg felkészült, sikeres pályázó és telt házas szakmai megbeszélések – ezek a megváltozott munkaképességűeknek első alkalommal megrendezett “Találd meg a helyed” állásbörze legfontosabb tapasztalatai. A rendezvényen raktárosi és jogi igazgatói állást is betöltöttek.

“Az előzetes regisztráció alapján mintegy 500 érdeklődőre számítottunk, ezzel szemben a nap során közel 1000 speciális helyzetű munkavállaló jött el a rendezvényünkre” - mondta Adriány Kincső, a börzét szervező HBLF igazgatója.

A napokban kihirdetett adójogszabály szerint 2014. január 1-jétől - évi legfeljebb 130 ezer forint összegben - adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. Az új szabályozással megvalósul a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló termékek verseny semleges szabályozása.  A napokban kihirdetett adójogszabály szerint 2014. január 1-jétől - évi legfeljebb 130 ezer forint összegben - adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. Az új szabályozással megvalósul a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló termékek versenysemleges szabályozása.

Az új nyugdíj-biztosítási adókedvezmény az adóról való rendelkezés jogosultságát jelenti. 2014. január 1-jétől a nyugdíj-biztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírathatnak nyugdíj-biztosítási számlájukon. Az adókedvezmény lehetőséget teremt egy egyenletesen növekvő, stabil állomány létrehozására, ami a későbbiekben jelentős szerepet játszhat az időskori ellátások kiegészítésében.

Az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe összesítése szerint Európában igen sokszínű az ilyen típusú termékek támogatása, de az Unió szinte minden országában adókedvezményt élveznek a nyugdíjbavonuláskor igénybevehető megtakarítások. Ezek nagy része, hasonlóan a most elfogadott magyar szabályozáshoz, felső korláttal, százalékosan vagy maximált összeggel megállapított kedvezmény, de van olyan ország is, ahol normatív – minden állampolgár számára automatikusan járó - kedvezményt alkalmaznak.

A nyugdíj-előtakarékosság egyaránt érdeke a lakosságnak és az államnak. A kedvezőtlen demográfiai tendenciák, jelenségek – csökkenő születésszám, növekvő átlagéletkor - Európában mindenhol komoly kihívást jelentenek a nyugellátásban. Az egyéni öngondoskodás hiányában a társadalmi ellátórendszerek néhány évtizeden belül komoly kihívásokkal szembesülhetnek, így a nyugdíjbiztosítások szélesebb körben való elterjedése egyszerre szolgálja az állam és a fogyasztók érdekeit, mivel hozzájárul a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez és ezáltal csökkenti a társadalombiztosítás terheit.

„A kedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a jövőben nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig reményeink szerint jelentősen növelni fogja az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot és azon belül a biztosítások szerepét is. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíj-biztosítási termékeknek négyféle biztosítási eseményt kell tartalmaznia. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota legalább 40 százalékos mértékben károsodik, vagy 3. eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, illetve 4. ha elhalálozik.

Az új nyugdíj-biztosítási adókedvezmény az adóról való rendelkezés jogosultságát jelenti. 2014. január 1-jétől a nyugdíj-biztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírathatnak nyugdíj-biztosítási számlájukon. Az adókedvezmény lehetőséget teremt egy egyenletesen növekvő, stabil állomány létrehozására, ami a későbbiekben jelentős szerepet játszhat az időskori ellátások kiegészítésében.

Az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe összesítése szerint Európában igen sokszínű az ilyen típusú termékek támogatása, de az Unió szinte minden országában adókedvezményt élveznek a nyugdíjbavonuláskor igénybevehető megtakarítások. Ezek nagy része, hasonlóan a most elfogadott magyar szabályozáshoz, felső korláttal, százalékosan vagy maximált összeggel megállapított kedvezmény, de van olyan ország is, ahol normatív – minden állampolgár számára automatikusan járó - kedvezményt alkalmaznak.

A nyugdíj-előtakarékosság egyaránt érdeke a lakosságnak és az államnak. A kedvezőtlen demográfiai tendenciák, jelenségek – csökkenő születésszám, növekvő átlagéletkor - Európában mindenhol komoly kihívást jelentenek a nyugellátásban. Az egyéni öngondoskodás hiányában a társadalmi ellátórendszerek néhány évtizeden belül komoly kihívásokkal szembesülhetnek, így a nyugdíjbiztosítások szélesebb körben való elterjedése egyszerre szolgálja az állam és a fogyasztók érdekeit, mivel hozzájárul a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez és ezáltal csökkenti a társadalombiztosítás terheit.

„A kedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a jövőben nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig reményeink szerint jelentősen növelni fogja az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot és azon belül a biztosítások szerepét is. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíj-biztosítási termékeknek négyféle biztosítási eseményt kell tartalmaznia. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota legalább 40 százalékos mértékben károsodik, vagy 3. eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, illetve 4. ha elhalálozik.

Az új nyugdíj-biztosítási adókedvezmény az adóról való rendelkezés jogosultságát jelenti. 2014. január 1-jétől a nyugdíj-biztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírathatnak nyugdíj-biztosítási számlájukon. Az adókedvezmény lehetőséget teremt egy egyenletesen növekvő, stabil állomány létrehozására, ami a későbbiekben jelentős szerepet játszhat az időskori ellátások kiegészítésében.

Az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe összesítése szerint Európában igen sokszínű az ilyen típusú termékek támogatása, de az Unió szinte minden országában adókedvezményt élveznek a nyugdíjbavonuláskor igénybevehető megtakarítások. Ezek nagy része, hasonlóan a most elfogadott magyar szabályozáshoz, felső korláttal, százalékosan vagy maximált összeggel megállapított kedvezmény, de van olyan ország is, ahol normatív – minden állampolgár számára automatikusan járó - kedvezményt alkalmaznak.

A nyugdíj-előtakarékosság egyaránt érdeke a lakosságnak és az államnak. A kedvezőtlen demográfiai tendenciák, jelenségek – csökkenő születésszám, növekvő átlagéletkor - Európában mindenhol komoly kihívást jelentenek a nyugellátásban. Az egyéni öngondoskodás hiányában a társadalmi ellátórendszerek néhány évtizeden belül komoly kihívásokkal szembesülhetnek, így a nyugdíjbiztosítások szélesebb körben való elterjedése egyszerre szolgálja az állam és a fogyasztók érdekeit, mivel hozzájárul a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez és ezáltal csökkenti a társadalombiztosítás terheit.

„A kedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a jövőben nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig reményeink szerint jelentősen növelni fogja az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot és azon belül a biztosítások szerepét is. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíj-biztosítási termékeknek négyféle biztosítási eseményt kell tartalmaznia. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota legalább 40 százalékos mértékben károsodik, vagy 3. eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, illetve 4. ha elhalálozik.

A magyarok többsége reálisan látja azt, hogy mennyivel nőttek a devizahitelesek terhei, azt azonban már kevésbé tudják megítélni, hogy ez mennyiben vezethető vissza az árfolyamváltozásra, és mennyiben a hitelkamatok emelkedésére – derül ki a Bankmonitor.hu reprezentatív kutatásából. A felmérés rámutat, a válaszadók többnyire nem a bíróságoktól, hanem a bankok és a kormány közös fellépésétől várják a megoldást devizahiteles kérdésben.

Az elmúlt hónapokban kiemelt figyelmet kapott a devizahitelesek helyzete, melynek kapcsán időről időre felmerülő kérdés, hogy milyen mértékben nőttek az adósok törlesztőrészletei, és ez mennyiben vezethető vissza az árfolyam, és mennyiben a kamat változására. A Bankmonitor.hu reprezentatív felmérése arra kereste a választ, hogy milyen mértékűnek érzi a lakosság a terhek emelkedését, és hogy azt elsősorban milyen tényezőkre vezetik vissza. 

Mennyivel emelkedett a törlesztőrészlet?

A kutatásból kiderül, a magyarok többsége reálisan látja azt, hogy mennyivel nőttek a devizahitelek törlesztőrészletei. A válaszadók átlagosan 75 százaléknyi emelkedéssel számoltak, ami megközelítőleg azonos a valós növekedés mértékével.

Nem meglepő módon a jelenleg is fizetési gondokkal küzdők érzik a valósnál nagyobbnak a drágulást, ők úgy vélik, a havonta fizetendő összegek 89 százalékkal nőttek a felvételkor érvényes értékekhez képest. „Ezzel szemben azok a devizahitelesek, akik továbbra is rendben tudják adósságukat törleszteni, a hitelek emelkedését a valósnál valamivel alacsonyabbra becsülik, és átlagosan csak 63 százalékos emelkedéssel számolnak” – mutatott rá Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője. 

Mi okozta a változást?

A többség ugyanakkor erősen túlbecsüli azt, hogy mekkora szerepet játszott a kamatváltozás a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedésében. A kutatásban résztvevők 57 százalékra becsülik az árfolyam, és 43 százalékra a kamatváltozás hatását, az MNB számításai szerint azonban a törlesztőrészletek emelkedését 70 százalékban a forint gyengülése okozta, és csak 30 százalékban járult hozzá a hitelkamatok emelkedése.

A válaszok között különbség figyelhető meg az alapján, hogy valaki rendelkezik-e devizahitellel, és hogy azt időben tudja-e törleszteni. Azok, akik megőrizték fizetőképességüket, jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak az árfolyamváltozásnak, mint azok, akik jelenleg is nehézségekkel szembesülnek. Előbbiek szerint, 37 százalékban játszott szerepet a kamatváltozás, míg utóbbiak 47 százalékban tulajdonítják ennek a törlesztők emelkedését.

Kinek kellene megoldani?

A felmérés arra is kitért, hogy kinek kellene orvosolnia a devizahitelesek problémáját. Mindössze a válaszadók 18 százaléka gondolja úgy, hogy ez alapvetően jogi probléma, melyet a bíróságoknak kell rendezni, további 16 százalék szerint pedig nincs szükség további mentőcsomagra, a gazdasági növekedés tudná orvosolni a helyzetet. A többség, 61 százalék szerint a bankoknak és a kormánynak közösen kell megoldást találnia. Leginkább a fizetési gondokkal küzdők adnák az állam és a bankok kezébe a helyzet megoldásának kulcsát, a jogi megoldást pedig a forintalapú jelzáloghitellel rendelkezők támogatnák legnagyobb arányban.

A kutatás rávilágít arra, hogy bár a lakosság reálisan látja a terhek emelkedésének mértékét, nincs egységes kép azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi áll a törlesztőrészletek emelkedésének hátterében. A valóság az, hogy a terhek emelkedésének oroszlánrésze a forint gyengülésére vezethető vissza. „A felmérés másik fontos tanulsága, hogy bár a kormány az elmúlt hetekben elsősorban jogi úton keres választ a devizahiteles problémára, a magyarok többsége a megoldást nem a bíróságoktól, hanem elsősorban a bankok és a kormány közös fellépésétől várja” – mutatott rá Sándorfi Balázs.

A gyanú szerint 430 millió forint kárt okozott a költségvetésnek az a pécsi székhelyű, nyolc megyében 44 boltot üzemeltető cég, ami ellen a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli igazgatósága indított nyomozást.

Az adóhatóság szóvivője, Kuperczkó Adrienn elmondta, hogy a cég a külföldről behozott tisztítószereket, édességeket és kávékat azért tudta 25-30 százalékkal olcsóbban kínálni, mert nem fizette meg utánuk a fogyasztási adót. Az ÁFA-fizetési kötelezettséget oly módon játszották ki, hogy a vásárlás és az eladás között az árukat „átfuttatták” egy tényleges tevékenységet nem végző, számlagyárként működő cégen, amely hamisan igazolta, hogy az adót már lerótta.

A kereskedelmi lánc 75 bázisán 130 adónyomozó tartott házkutatást, és lefoglaltak 64 millió forintot, 19 ezer eurót, valamint 23 gépjárművet, emellett a cég és tulajdonosainak hét bankszámláját és 34 ingatlanját zárolták. Mindezek alapján úgy tűnik, a lefoglalt értékek fedezik a csalással okozott kárt. Az ügynek 17 gyanúsítottja van, a vállalkozást irányító 44 éves, pécsi férfit letartóztatták.

A cég raktárának átkutatása során lejárt szavatosságú szaloncukrokat, átcímkézett bonbonokat és állati ürülékkel szennyezett termékeket is találtak. A higiéniai szabályok megsértése miatt az illetékes szakhatóságok folytatnak vizsgálatot, tudtuk meg a NAV sajtóreferensétől.

A legutóbbi, órákon át tartó leállás után nem sokkal kedd este ismét elromlott valami a UPC-nél. A felhasználók jelzései szerint a közel másfél órás leállás alatt valakinél a telefon sem működött.

Egy hónappal a november elején történt, közel négy órán át tartó netleállás után ismét komoly probléma lépett fel a UPC internetes szolgáltatásában kedden este, 21 óra után nem sokkal. A Twitteren és a szolgáltató facebookos oldalán is olvasható beszámolók szerint “sok oldalnál DNS címkiosztási hibával” találkoznak a felhasználók, egyes beszámolók szerint "a héten már negyedjére". Más azt írja: nála a telefon sem működik.

A UPC ügyfélszolgálatának ilyenkor tapasztalható leterheltsége miatt sok ügyfél nem éri el a szolgáltatót.

A novemberi leállás oka az volt, hogy a DoclerWeb hálózata a sajátjaként hirdette a UPC Magyarország IP-tartományait a nagyobb európai internet-kicserélő központokon. A mostani hibával kapcsolatban a szolgáltató facebookos oldalán azt közölte "jelenleg központi hibát okoz a teljes internet hálózatunkon egy DNS szerver probléma. Kollégáink dolgoznak a hiba elhárításán." [Frissítés: a szolgáltató 22:28-kor jelezte, hogy sikerült megoldani a problémát.]

Az alacsony infláció miatt kisebb lesz az idei nyugdíjemelés: jövőre 2,4 százalékos inflációval tervez a kormány, és a nyugdíjakat is ennek megfelelően emeli.

A nyugdíjasok szerint szinte csak alamizsna ez az emelés.

- Nem sok, de annak, akinek már huszadikán elfogy a pénze, minden fillér számít. Ez az emelés arra elegendő, hogy fél nappal tovább tudják fűteni a lakást - mondta a Blikknek Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjasok Országos Képviselete elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasok több mint kétharmada nagyon alacsony, százezer forint alatti nyugdíjban részesül csak.

- Az emelés azért különösen fontos téma a nyugdíjasok számára, mert a túlnyomó többségének ez az egyetlen jövedelemforrása, nincs más lehetősége - tette hozzá az érdek-képviseleti vezető.

A 2,4 százalékos emelés 81 milliárd forintba kerül a költségvetésnek. Az intézkedés 2,8 millió embert érint: az emelést nemcsak az öregségi nyugdíjasok, hanem a korhatár előtti nyugdíjasok és a rokkantnyugdíjasok is megkapják.

Megállapodás született arról, hogy 3500 forinttal nő az eddigi összeg.

Jövőre 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján.

Elég sovány a 2014-es minimálbér !

A legkisebb bér összege 2013-ban 98 000, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forint.

Kompromisszum

Az összeg kétezer forinttal kevesebb, mint amit a szakszervezetek akartak. A munkavállalókat képviselő oldal 103 500 forintos bruttó minimálbért szeretett volna, ez a gyerektelenek nettóját körülbelül 3000 forinttal emelte volna.

A szakszervezetek azzal érveltek, hogy a létminimum 90 ezer forint körül lesz jövőre, és szükségesnek látták, hogy a nettó minimálbért ehhez közelítsék. Idén a létminimum a minimálbér 73 százaléka, ezt 75 százalékra emelték volna. Szerintük 2,4 százalékos infláció várható, amely mellett 2 százalékkal nőhet a termelékenység. Ez utóbbit reálbér-emelkedésként akarták volna látni.

A munkaadói oldal azonban ennél kisebb növelést javasolt, így alakult ki a 101 500 forintos kompromisszum.

Korábbi hírek :

Minimálbér 2014: Jövőre 100 ezer forint fölötti minimálbér várható ...

A Máunika só főszereplője, k.cs.g Jóska gyerek sittre került rablásért ! Videó, képek !

Itt kezdődik a történet :

És itt ér véget :

További képek és videók a mi Józsikánkról !

A 2014. évi cafeteria és az egyes meghatározott juttatások szabályai. Jövő évi cafeteriát érintő szabályok nem sokban térnek el a 2013. évi szabályoktól, de azért vannak különbségek: például immár hiteltörlesztésre is adható lakáscélú támogatás. 

A nemrégiben elfogadott, a 2014. évi cafeteriát és az egyes meghatározott juttatásokat érintő legfontosabb adóváltozások nem sokban térnek el a 2013. évi szabályoktól, ugyanakkor érdemes tételesen végignézni a módosításokat – írta Hegedüs Sándor, az RSM-DTM adóüzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások

A cafeteria-rendszer legfontosabb elemei a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások. Az ezen juttatásokra vonatkozó szabályozás lényegében nem változik.

Béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások adóterhelése

A béren kívüli juttatásokat 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja), illetve egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli. Az utóbbi kötelezettség mértéke 2014-től marad a 2013-ban bevezetett 14 százalék.

Az egyes meghatározott juttatásokat továbbra is 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.

A kifizetőt terhelő adó alapja mindkét típusú juttatás esetén változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese.

Módosul az utalvány fogalma

Az egyetlen fontos változás az utalvány fogalmát érinti. A jogalkotó ugyanis egyértelműsíti, hogy az utalvány formájában nyújtott juttatás, ha az visszaváltható, vagy készpénzre váltható, nem minősül utalványnak. Fontos azonban, hogy a visszaváltás lehetősége megmarad azokban az esetekben, amikor a munkáltató az általa bármely okból fel nem használt (a munkavállaló részére ki nem osztott) utalványokat kívánja visszaváltani.

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások köre 2014-ben

Béren kívüli juttatások:

a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig;

a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész;

az Erzsébet-utalvány havi 8 000 forintig;

az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-Kártya)

szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225 000 forint támogatás,

vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb 150 000 forint támogatás,

szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb 75 000 forint támogatás;

az iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben;

a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

az iskolarendszerű képzési költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból, törvényben meghatározott feltételekkel

az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, illetve

a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész.

Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek:

a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás;

a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata címén keletkező jövedelem;

a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj;

a munkáltató által valamennyi munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel;

az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem;

a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjas volt munkavállalójának, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, továbbá olyan magánszemélynek nyújtja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme;

az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség;

a kifizető által törvény vagy más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá;

az egyes béren kívüli juttatási formáknál meghatározott keretösszeget, illetve az évi 500 000 forintos keretösszeget meghaladó juttatás.

Túlnyomórészt a meglévő lakásuk korszerűsítésére, valamint gyermekeik és unokáik megsegítésére takarékoskodnának a nyugdíjasok – derül ki az OTP Lakástakarék felméréséből, amely az idősebb korosztály jövőbeni igényeit térképezte fel.

A nyugdíjas korosztály tagjai elsősorban otthonuk korszerűsítésre, illetve a gyermekeik, unokáik lakáshoz jutásának megsegítésére takarékoskodnának – derül ki az OTP Lakástakarék összesen félezer főt érintő felméréséből, amely azt vizsgálta, milyen lakáscéljai vannak az idősebb korosztálynak. A válaszadók túlnyomó többsége, nagyjából kétharmada otthona felújítására tenne félre, ami nem meglepő, hiszen egy másik kérdésből az derül ki, hogy közel felük lakásában semmilyen felújítási munkálatot nem végeztek az elmúlt 10 évben. Az idősek egynegyede elsősorban a gyerekek, unokák számára takarékoskodna, öt százalékuk pedig előbbi két célra együttesen spórolna. A nyugdíjas korúak hat százaléka pedig arra gyűjtene a felmérés szerint, hogy a későbbiekben nyugdíjasházba költözhessen.

Szintén jól mutatja azt, hogy az idősebb korosztályt igencsak foglalkoztatja lakhelyének élhetőbbé tétele, hogy tízből közel hat megkérdezett már az elkövetkező két évben tervezne valamifajta felújítási munkálatot az otthonában.

Tájékozatlanok a nyugdíjasok

Mindezek mellett azonban viszonylagos tájékozatlanság jellemzi a nyugdíjasokat, legalábbis ami a lakáscélú megtakarításokat illeti. A válaszadók közel fele ugyanis nem tudta, hogy mind a fiatal családosok, mind az idősebbek jogosultak állami támogatásra mindezen lakáscéljaik megvalósításához. „Lakástakarék típusú megtakarítással a havi rendszeres befizetéseket 30 százalékos állami támogatás egészíti ki, amelynek összege az évi akár 72 ezer forintot is elérheti, ráadásul a jóváírt kamat is adómentes” – hívja fel a figyelmet Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.

Mi is az a lakástakarék?

A lakás-előtakarékosság, közismertebb nevén lakástakarék egy államilag támogatott, lakáscélú megtakarítási és finanszírozási lehetőség, amelyhez az állam a rendszeresen befizetett megtakarítás után 30 százalékos támogatást nyújt. A lakástakarék-pénztártól az ügyfél az összegyűlt betét nagyságával megegyező lakáscélú hitelt is igényelhet, amelyet az esetleges banki hitelfelvételnél önerőnek is be lehet számíttatni. Az állami támogatás feltétele a lakáscélú felhasználás, ami sokféle lehet, például vásárlás, korszerűsítés, felújítás vagy akár lakáscélú hitel előtörlesztése is.

Pénzintézetek lakástakarék termékei:

OTP Lakástakarék kalkulátor

Lakástakarék-Kalkulátor

Aki biztos akar lenni abban, hogy a jelenlegi kötelező gépjármű felelősségbiztosításának (kgfb) felmondása valóban eljut a biztosítóhoz, az legkésőbb csütörtökön küldje el azt - közölte a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. az MTI-vel.

Az autósok vasárnap éjfélig mondhatják fel jelenlegi biztosításukat, vagyis eddig kell megérkeznie a felmondásnak a biztosítóhoz. A dátum azonban praktikusan pénteket jelent, hiszen a hétvégén a biztosítók zárva tartanak. A jövő évi új szerződést viszont elég megkötni december végéig.

A CLB-vel ellentétben a biztositas.hu internetes alkusz azt közölte az MTI-vel, hogy az alkuszi portálokon szombaton ugyan még felmondhatják szerződésüket az ügyfelek, de nem érdemes az utolsó pillanatig várni. Amennyiben a felmondás nem érkezik meg a biztosítóhoz december 1-én éjfélig, akkor az autós a mostani biztosítójánál marad a következő évre is. Ezen nem változtat az sem, ha közben másik biztosítóval kötött szerződést. Az sem zárható ki, hogy a nagy torlódás miatt ez csak januárban derül ki.

Minden korábbi rekordot megdöntött októberben a megszűnő cégek száma az építőiparban. A 655 törlés a közeljövőben aligha ismétlődik meg, de az új eljárások számának emelkedése azt mutatja, hogy az ágazatban tartósan megmarad a magas partneri kockázat. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltatónál úgy vélik, hogy a növekvő számú kényszertörlés miatt nem kell félni, hiszen a jelenség inkább az ágazat megtisztulását szolgálja.

Egyetlen hónap alatt 655 céget törölt a cégbíróság, így az elmúlt tizenkét hónapra esik a sokéves törlési statisztika valamennyi dobogós hónapja. A múlt év novemberében 623, idén májusban 630 cég szűnt meg, ezt követte a mostani rekord. Ezek után nem meglepő, hogy a megszűnések számát tekintve idén minden bizonnyal átlépjük a 2010-es évi 5200-as negatív csúcsot is.

„Hiába emelkedik az ágazat kibocsátása és megrendelésállománya, ha a növekedés csak egy szűk területet érint, és a legnagyobb bajban levő mikro- és kisvállalkozások nem jutnak a közelébe” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Tóth szerint az ágazat kis cégeinek alapvető problémája, hogy referenciák és kapacitások hiányában nem rúgnak labdába olyan nagyberuházásokon, mint az autópálya- vagy a stadionépítések. Ezért fordulhat elő, hogy a frissen indított, feltehetően törléssel végződő eljárások száma az elmúlt időszakban ismét emelkedni kezdett.

A megszűnések mögött most még jobbára a tavaly indult felszámolási eljárások húzódnak meg, ezek magyarázzák a jelenlegi megszűnések kétharmadát. Ugyanakkor az induló eljárások között egyre nagyobb súllyal szerepelnek a kényszertörlések (357 eljárás), számuk már meg is haladja a felszámolások és végelszámolások összesített értékét (összesen 300 eljárás). Így jövőre várhatóan a kényszertörlés veszi át a leggyakoribb megszűnéshez vezető eljárás szerepét a felszámolástól.

„A kényszertörlés intézményének bevezetése egyszerűsítette az adminisztratív kötelezettségeiket sem teljesítő cégek megszüntetésére irányuló hatósági erőfeszítéseket, egyúttal tiszta vizet öntött a pohárba: kevesebb az olyan költséges és eredménytelen felszámolási eljárás, amely a hitelezők kintlévőségének teljes veszteségleírásával zárul. A hitelezőkre ugyanakkor ez az eljárástípus többletterhet ró, mert amíg a felszámolóbiztosok hivatalból kezdeményezhették a cégvezetők bírósági felelősségre vonását, a kényszertörlési eljárás esetében ez a feladat a hitelezőkre hárul. „Sajnos, a tapasztalatok szerint ez sokszor elmarad, ami rontja a fizetési morált” – mondja Tóth Tamás.

Némiképp meglepő módon októberben erős emelkedést mutatott az új cégek száma is az ágazatban, de a 391 cégalapítás még mindig messze elmarad mind a megszűnések, mind a korábbi alapítások számától. „Úgy tűnik, a kedvezőtlen piaci környezet és a nagyobb hatósági szigor huzamosabb időre véget vetett annak a gyakorlatnak, hogy egy megszűnő cégre egynél több új társaság alapítása legyen az ágazat válasza” – mondja Tóth Tamás.

A lakossági ingatlanberuházások felfutása továbbra is várat magára, jóllehet a folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamat kedvező hátteret biztosítana a jelzálog fedezetű forinthiteleknek. A reálkeresetek növekedése ellenére azonban a hitelkeresleti oldal továbbra is rendkívül alacsony szinten stagnál. „Az utóbbi évek súlyos ingatlanpiaci problémái jó időre elvették a lakosság kedvét a lakásvásárlástól és -felújítástól. Ebből a csapdából csak a bizalmi indexek felfutása, a támogatott lakáshitelek megerősítése és a devizahitelek kérdésének megnyugtató megoldása jelentene kiutat, ezek szerencsés együttállására azonban még jó ideig várni kell. A lakossági ingatlanberuházások nélkül pedig a kisebb építőipari vállalatok helyzete továbbra is kritikus marad” – mondja az Opten ügyvezetője.

A köztévé híradója szerint egy férfi azt állítja, hogy ő az egyik szereplője a szombaton nyilvánosságra hozott kislétai videónak, és 10 ezer forintot kapott azért, hogy a kamera előtt azt mondja, pénzért toboroztak közmunkásokat egy Bajnai Gordon elleni tüntetésre. A videó állítólagos készítője viszont kijelentette, nem fizetett a felvételért, az Együtt-PM szövetség pedig azt közölte, nyilvánosságra hozza a vágatlan felvételt.

Az Együtt 2014 szombaton töltött fel egy videót az internetre, amelyen két "kikockázott" férfi arról beszél, néhány kislétai közmunkás ötezer forintot kapott azért, hogy libákkal a kezében tüntessen Bajnai Gordon ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban csütörtökön. Rácz Krisztina, az Együtt-2014 sajtófőnöke az Indexnek azt mondta, hogy a felvételt egyik aktivistájuk rögzítette kamerával.

A köztévé hétfő esti híradójában név nélkül, de arcát vállalva nyilatkozó közmunkás - aki állítása szerint a videó egyik szereplője - azt mondta, a videó készítői tízezer forintot fizettek neki azért, hogy a kamera előtt elmondja az előre megbeszélt szöveget. "Mondták, hogy ez egy pár perc lesz, pár perc forgatás (...) elmondtam, amit ők mondtak (...) az egyik producer kérdezett, és arra válaszoltam" - mondta.

A hírműsor szerint a férfi arról is beszámolt, hogy a polgármester nem ajánlott nekik pénz azért, hogy tüntetni menjenek. Azt is mondta, nem hitte, hogy a felvétel nagy nyilvánosságot kap, "és ilyen nagy bajba sodornak ezzel".

Az Együtt 2014 Facebook-oldalán hétfőn az állítólagos operatőr nyilatkozata is megjelent. Ő név nélkül azt állítja, hogy a kerékpárosok maguktól kezdtek beszélni arról, hogy a helyi polgármester pénzért toborzott tüntetőket a közmunkások között. Azt is írta, hogy ő nem fizetett nekik, "ha csak azt a cigarettát, amit kértek, nem tekintjük annak". Nyilatkozata szerint ami elhangzott, azt maguktól, vagy beszélgetés közben, kérdésre válaszolva, önként mondták. 

A híradónak Madácsi Imre, Kisléta fideszes polgármestere kijelentette, hogy ő senkinek nem ajánlott és nem is fizetett pénzt. Hozzátette: felháborítja, hogy "ártatlan embereket pénzért belerángatnak olyan dolgokba, amelyek nem igazak és meg sem történtek".

Az Együtt-PM Szövetség később azt közölte, nyilvánosságra hozza a Kislétán készült vágatlan videofelvételt. A szövetség szerint a teljes videofelvételből "mindenki megítélheti, hogy melyik az életszerűbb: az operatőr tanított-e be egy négy perces beszélgetést, vagy az, hogy a polgármestertől anyagi függésben levő közmunkást bírták rá eredeti kijelentésének megváltoztatására".

Továbbra is kitartanak amellett, hogy aktivistájuk nem egy megrendezett, előre betanított jelenetet, hanem egy spontán beszélgetést rögzített. 

Hozzátették, hogy az Együtt-PM soha nem fizetett senkinek a véleményéért. A "valóság meghamisítása" politikai ellenfeleik napi gyakorlata, mellyel nem tudnak és nem is akarnak azonosulni - írták. Kiemelték, hogy az ilyen hazugságokért jogi úton vesznek elégtételt.

Megkezdhető az Alt Cash és a Japán Cash Company egy-egy pénztárgépének forgalomba hozatala, a gépek megfelelnek az előírt követelményeknek, közölte a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) hétfőn a honlapján.

A hivatal tájékoztatása szerint az Alt Cash A017 számon engedélyezett SAM4S NR-300 ONLINE típusú pénztárgépének, valamint a Japán Cash Company A018 számon engedélyezett S&E NR-300 ONLINE típusú pénztárgépének végleges tesztelése befejeződött. A hiánypótlásként bemutatott pénztárgépek tesztelése során megállapították, hogy a gépek az előírt műszaki-, informatikai- és dokumentációs követelményeknek megfelelnek, forgalomba hozataluk megkezdhető - áll a honlapon.

A MKEH október 28-án közölte, hogy az SAM4S NR270 ONLINE típusú pénztárgép forgalmazási engedélyét visszavonta. Az MKEH honlapján található jegyzék szerint jelenleg 13 forgalmazó összesen 24 pénztárgépének van jogerős forgalmazási engedélye. Az Alt Cash SAM4S NR-270 gépe továbbra sem kapta meg az engedélyt.

A nav álláspontja szerint aki az Alt Cash Samsung gépét rendelte meg az azonnal rendeljen másikat a nav oldalán keresztül.

Elektronikusan, a magyarorszag.hu oldalon keresztül is megrendelhetők az online pénztárgépek - közölte kedden az MTI-vel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amely arra is felhívta a figyelmet, hogy aki eddig kötelezettsége ellenére nem rendelt pénztárgépet, annak haladéktalanul meg kell rendelnie az e célra kialakított internetes felületen.

És annak is újat kell rendelni aki olyan gépet rendelt ami nem kapott engedélyt !!

Az Alt Cash kft pedig 1-2 nap haladékot kért ügyfeleitől !

Alt Cash Kft nyilatkozata itt : http://www.penztargepcentrum.hu/hirek/online-penztargep:-nehany-nap-turelmet-kerunk

A nav oldala itt : http://nav.gov.hu/data/cms307838/Megrendelesi_felulet.pdf

Kapcsolódó téma  : Friss: Kasszacsere botrány - Alt cash kft. samsung SAM4S NR 270 gyártmányú pénztárgép

Komoly indulatokat váltottak ki a kiskereskedők körében az online-kasszacsere utóbbi időben lejátszódott fordulatai. Mint arról már beszámoltunk, a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) nemrégiben előbb felfüggesztette, majd a hét elején immáron visszavonta az Alt Cash Kft. koreai gyártmányú pénztárgépének a forgalmazási engedélyét, annak a pénztárgépét, amelyik az egyik legolcsóbb volt a piacon és amelyiket emiatt mára 80-100 ezer kiskereskedő rendelt meg.

A kereskedő szakma felháborodásának hatására úgy tudni, hogy ma délelőttre egyeztetést hívtak össze a Nemzetgazdasági Minisztériumba, ezzel egy időben tart rendkívüli ülést az Országos Irodaműszerészek Egyesülete - a testület fogja össze a pénztárgépekkel hagyományosan foglalkozó szakembereket.

A kiskereskedők most azt sérelmezik, hogy az MKEH elhallgatta előlük, hogy korábban csak feltételesen adta meg az Alt Cash-nak a forgalmazási engedélyt, majd hagyta, hogy tízezrek fizessenek be fejenként 30 ezer forint körüli előleget a kasszaforgalmazó cégnek, így a kiskereskedők kára végül 2,4-3 milliárd forintra rúghat.  

Nem is beszélve arról, hogy azok a kiskereskedők, akik korábban éppen azért vonakodtak pénztárgépet venni, mert túl drága volt az elsőként engedélyezett lengyel Novitus által gyártott gépek ára, most nemcsak a foglalót bukják el, ám emellett kénytelenek lesznek az MKEH és a NAV által elfogadott drágább gépeket vásárolni.

Az MKEH döntésével egy időben ugyanis a NAV is közzétette, hogy jövő hét hétfőig kell a kereskedőknek érvényes  kasszákból rendelniük. Azaz: vagy kockáztatnak és arra játszanak, hogy az MKEH héftőig végül zöld fényt ad a koreai gépek valamelyikének, vagy addig is kénytelenek lesznek megrendelni valamelyiket az MKEH által eddig elfogadott - drágább - gépekből.

Szeptember végén történelmi csúcson volt a bedőlt lakossági hitelek aránya, sőt nyolcból egy adós már több mint egy éve nem fizet. A legrosszabb helyzetben nem a devizahitelesek, hanem a forintalapú szabad felhasználású jelzáloghitelesek vannak.

Tovább nőtt a harmadik negyedévben a háztartások nem teljesítő hiteleinek aránya a teljes hitelállományon belül – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A nem teljesítő hitelek teljes volumene szeptember végén 1216,4 milliárd forintot tett ki, ami ugyan önmagában véve még nem számít történelmi rekordnak, mivel márciusban ennél valamivel több nem teljesítő hitel volt. Mivel viszont a teljesítő hitelek volumene is csökkent, a nem teljesítő hitelek aránya ismét historikus csúcson: a kilencedik hónap végén a kölcsönök több mint 18,5 százaléka volt 90 napon túl késedelmes, a több mint egy éve hátralékos állomány pedig megközelítette a 12,8 százalékot, vagyis nyolcból egy adós már legalább 12 hónapja tartozik a hitelező pénzügyi intézménynek.

A legkritikusabb állapotban a szabad felhasználású jelzáloghitel-portfóliók vannak, ezekről – akár forint-, akár devizahitelről van szó – elmondható, hogy az adósok alig több mint fele fizeti már csak pontosan a részleteket. Ráadásul az ilyen hiteleken belül – annak dacára, hogy az adósok nem szembesülnek árfolyamkockázattal – a forintalapúak még rosszabbul teljesítenek, mint a devizások. A 413 milliárd forintnyi szabad felhasználású forint alapú jelzáloghitel-állomány már csaknem egyharmada 90 napon túl késedelmes, és lassan minden negyedik adósról elmondható, hogy már több mint egy éve nem törleszt. A deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek persze nagyobb gondot okozhatnak a bankoknak és az adósoknak is, hiszen ezek állománya nagyjából a négyszerese a forinthitelekének. A portfóliók ebben a szegmensben is folyamatosan romlik, a nem teljesítő hitelek aránya meghaladja a 27 százalékot, az egy évnél is régebben hátralékosoké 18 százalék fölött áll.

A lakáscélú hiteleknél is megfigyelhető ugyanez a tendencia. A 615,5 milliárd forintnyi piaci kamatozású forintalapú lakáshiteleknél 15 százalék fölé emelkedett a nem teljesítő állomány aránya, és nyolcból egy adós már több mint egy éve nem fizeti a részleteket. A nagyjából háromszor ekkora deviza lakáshitel-állomány 16,6 százaléka késedelmes már 90 napon túl, és nagyjából minden tizedik adósnak van 365 napnál régebbi hátraléka. A támogatott lakáshiteleknél is tapasztalható némi romlás a portfóliókban, ezek a hitelek viszont még így is sokkal jobban teljesítenek, mint a piaci alapúak. A 90 napon túli késedelem mindössze a bruttó állomány 4,4 százalékára jellemző.

A statisztikai adatok alapján a fizetéskönnyítő programok hatékonysága is kérdésesnek tűnik, egyre nagyobb arányban válnak ugyanis az átstrukturált hitelek nem teljesítővé. A teljes átstrukturált állomány csaknem fele vált szeptember végére nem teljesítővé. A forintalapú jelzáloghiteleseken a legnehezebb ilyen eszközökkel segíteni, az átstrukturált lakáshitelek kétharmada, a szabad felhasználásúak 72 százaléka vált ismét nem fizetővé. A devizahiteleseknél valamivel jobbak az arányok, de az átstrukturált lakáscélú hitelek 42, és a szabad felhasználásúak csaknem fele ott is bedőlt.

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a következő néhány hétben, hónapban „százezres nagyságrendben” csatlakoznak a magyar hitelfelvevők a kibővített árfolyamgáthoz és köztük több tízezren olyanok is, akik eddig nem fizetők voltak – írja az MTI. Patai Mihály, aki egyben az Unicredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója az MNB-ben tartott bankárreggelit követően kiemelte: a bankrendszer részéről ígéretet tett arra, hogy az érintett magyar bankok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a parlament döntését sikeresen hajtsák végre. A bankszövetség elnöke elmondta: a kiterjesztett árfolyamgát mellett szó esett az MNB növekedési hitelprogramjának folytatásáról is. A hitelprogram második fázisa más ritmust követel meg és megbeszélték, milyen javítási lehetőségek vannak.

A növekedési hitelprogram monetáris politikai vetületeit ismertette Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a jegybank konferenciáján. "A program nem veszélyezteti a monetáris politika stabilitását" - hangsúlyozta. Maga az eszköz nem hagyományos, de nagy volt a visszaesés a kkv-hitelezésben Magyarországon. A problémát csak a kereslet és a kínálat fokozásával lehet feloldani - mondta a szakember.

Az első fázisból 0,3 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani, a következő 500 milliárd forint 0,4 százalékkal növelheti a GDP-t. A termelési kapacitások növelésében segít az NHP, ami azért fontos, mert ha növekedési fordulat jön, például nő a kereslet, az inflációs nyomást eredményezhet, ha nincs elég termelési kapacitás. Ez összhangban van az árstabilitási céllal.

A program költségeit ellensúlyozhatja a nagyobb adóbevétel, amit mintegy 75 milliárd forintra becsülnek. A jegybank a 2014-ben az 500 milliárdos keret miatt egyébként 30 milliárd forintos költséggel számol – mondta Palotai.

Az MNB azt vette észre, hogy bár a kamatok csökkentek, a bankok a hitelezés egyéb feltételeit is szigorították, így nem nőtt a hitelezés. A kamatcsökkentés hatása egyébként is hosszú, 5-8 év múlva jelentkezik, ezért volt szükség az NHP-ra.

A kormány javaslatára a családi adókedvezmény 2014-ben az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető lesz. A képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 56 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október 18-án beterjesztett indítványának minősített többséget igénylő rendelkezéseit.

A parlament döntésével a jövő évre is fenntartotta a bankadót és jóváhagyta a sertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését, továbbá a három vagy több gyermeket nevelő szülőket foglalkoztatók adókedvezményének meghosszabbítását is.

270 ezer családnál marad több pénz

Tovább csökken a kiskeresetű családok adója – mondta a Fidesz szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, a zárószavazás előtt. Januártól mintegy 270 ezer családnál marad több pénz – hangsúlyozta Hoppál Péter újságírók előtt hétfőn, megjegyezve, hogy először február elején érkezik nekik nagyobb fizetés.

A kormány döntött a családi adókedvezmény kiterjesztéséről, amely lényege, hogy a gyerekek után járó adókedvezményt már nem csak a 16 százalékos személyi jövedelemadóból, hanem az egyéni nyugdíj- (10 százalék) és egészségbiztosítási járulékokból (7 százalék) is le lehet vonni.

Kiderül, hogy egy 100 ezer forintra bejelentett, kétgyerekes dolgozó 17 ezer forinttal jár jobban, egy 500 ezer forintot kereső háromgyerekes dolgozó pedig 85 ezer forinttal. 125 ezer forint bruttó alatt két gyerek is elég a többletpénzhez, 125 ezer és 619 ezer forint bruttó családi jövedelem között viszont már három kell, efölött még több. Giró-Szász András szerint 260 ezer család fog jól járni a kiterjesztéssel.

A családi adókedvezmény kiterjesztése mellett apróbb könnyítéseket és két adóemelést rejt a jövő évi, még nem végleges adócsomag az Origo birtokába került tervezet szerint. A dokumentumról Giró-Szász András nem kívánt beszélni, annyit mondott, hogy péntek délután kerülhet fel a parlament elé.

Mennyi az adókedvezmény mértéke?

A kormány családi kedvezményt biztosít az adózásban: egy és két gyermek esetében havi 62 500 forint, 3 gyermek esetében gyermekenként havi 206 250 forint adóalap-csökkentésre van lehetőség. A 2011. január 1-jétől alkalmazandó adórendszer értelmében egy gyermek után havi tízezer forint adóenyhítés jár, két gyermek után havonta tíz-tíz, összesen húszezer forint kedvezmény érvényesíthető, míg a három- vagy többgyermekeseknek gyerekenként havi 33 ezer forinttal kevesebb személyi jövedelemadót kell befizetniük.
A gyermekeket együtt nevelő házastársak/élettársak meg is oszthatják egymás között az enyhítést. Ez annyit tesz, hogy ha a kedvezmény összege nagyobb, mint az egyik szülő adója, akkor az enyhítés megmaradó része a másik legálisan dolgozó/adózó szülő jövedelemadóját is mérsékelheti.

Főiskolás, egyetemista „gyermek” utáni is jár családi adókedvezmény?

A felsőoktatási hallgatók után önmagában családi kedvezmény nem érvényesíthető, azonban komoly szerepet játszhat abból a szempontból, hogy az adott család 3 gyermekesnek számít-e vagy sem.

Meg lehet osztani a családi adókedvezményt?

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal – amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető.
A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetének kivételével – független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

Élettársi kapcsolatban érvényesíthető a családi adókedvezmény?

A kormány még februárban benyújtja az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi: az élettársak pontosan ugyanolyan feltételek mentén vehessék igénybe a családi kedvezményt, mint a házastársak. Az új rendelkezések – a tervek szerint – január első napjára visszamenőleg lépnek életbe.
Az új adórendszer életbe lépése óta szakmai vita dúl arról, miképpen ítélendő meg, ha két egyedülálló szülő költözik össze. Például egyikük egy, míg másikuk két gyermeket nevel és hoz az új kapcsolatba. Kérdésként vetődött fel, hogy az egyedülálló szülők és más házasságból származó gyermekeik – adójogi szempontból – három vagy többgyermekes családnak számítanak-e, így az élettársként élő felnőttek jogosultak-e a másik gyermeke után is a nagyobb összegű kedvezményre. A módosítás ezt a dilemmát szüntetné meg.
Ha az Országgyűlés elfogadja a tervezetet, a jogszabály nem tesz majd különbséget az élettársként élő és korábbi házasságaikban született gyermekeiket együtt élet- és a házastársak között. Három vagy több kiskorú gyermek után – a körülményektől függetlenül – mindig havi 33 ezer forint adókedvezmény járna gyerekenként. Az élettársak a megosztási szabályt is teljes egészében kihasználhatnák.
Lényeges kérdés, hogy az érintettek miképpen érvényesíthetik a kedvezményt. Ha a jogszabály-módosítás folyamata a tervek szerint zajlik le, az érintettek már áprilisban nyilatkozatot tehetnek arról, hogy a saját és az élettársuk gyermekeinek számát összeadva hány gyermeket nevelnek, vagyis hány gyermek után igényelnek adókedvezményt.
Nyilatkozhatnak emellett az esetleges megosztásról is. Felvetődik a kérdés: miképpen tehetnek szert az érintettek arra az összegre, amely a módosítás életbelépése – január – és az igénylés – feltételezhetően április – között járna nekik családi adókedvezmény címén. Az állampolgárok az év végén, az adóbevallásukban visszaigényelhetik a nekik járó summát.
Az összegek évközi elszámolására minden bizonnyal nem lesz majd lehetőség. Ez ugyanis a munkáltatóknak bérszámfejtői teendőket és ezzel érezhető összegű kiadásokat és adminisztrációt okozna.
Nehéz megbecsülni, hogy mekkorára tehető azoknak a gyermeket nevelő polgároknak a száma, akiknek anyagi helyzetén javít a hamarosan benyújtandó módosító indítvány. Megközelítő becslések szerint akár több tízezer embert is érinthet az intézkedés, ami így néhány milliárd forintos költségvetési kiadást jelenthet.

Hány gyermeket, családot érint az adócsökkentés?

A családi adórendszernek köszönhetően 150 ezermilliárd forinttal több marad a gyermeket nevelőknél. A családi pótlékban részesülő személyek (akik után családi adókedvezmény igényelhető) száma: 2 millió 20 ezer fő. Közülük egyszülős családban él 490 ezer gyermek. A családi adókedvezményt az 1 millió 220 ezer családból kb. 900 ezer család tudja igénybe venni (ennyi családnak van ugyanis jelenleg jövedelme, amely után érvényesítheti a családi adókedvezményt). A magyar családok közül egygyermekes 615 ezer család, kétgyermekes 428 ezer család, három vagy több gyermek után 177 ezer család.

Ki jogosult családi kedvezményre?

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

• vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,

• vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,

• szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

Jogosult továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, illetve a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy).

Nincs gyermekem, engem hogyan érint a családi adózás?

Mint tájékoztatónk elején hangsúlyoztunk az új adórendszer három erőssége, hogy egyszerű, arányos és családi. Az a munkavállaló, aki koránál vagy egyéb oknál fogva nem nevel gyermeket, tehát az új adórendszer „családi” jellegét nem tudja érvényesíteni, az új adórendszer másik két előnyével: az egyszerűséggel és arányossággal számolhat.
Amennyiben az Ön munkabére abba a sávba esik, amely eddig a magasabb 32 százalékos adókulccsal volt terhelve, úgy ebben az esetben a 16 százalékos egykulcsos adózással jelenetős adócsökkentést, következésképpen nettó bére növekedését tapasztalhatja.
Amennyiben Önnek nincs gyermeke és munkabére alacsony, az egykulcsos adórendszer az Ön számára a nettó bére szempontjából nem jelent változást. Amennyiben mégis azt tapasztalná, hogy a nettó bére némileg csökken, annak nem az új adórendszer bevezetése, hanem az az oka, hogy az Ön munkáltatója nem érvényesítette az Ön munkabérén az inflációt követő béremelést, így az adójóváírás kivezetésével járó bércsökkenést nem kompenzálja. Fontos tudni, hogy 2010 decemberében az Országos Érdekegyeztető Tanácson a munkáltatók és a munkavállalók a 2011-es évre 4-6 százalékos béremelés ajánlásban egyeztek meg, amelyet minden munkáltatónak irányadó ajánlás. Az állam, mint több tízezer ember munkáltatója bérkiegészítést biztosít a közszférában dolgozó alacsonyabb keresetű munkatársaknak (közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, kormánytisztviselőknek) annak érdekében, hogy nettófizetésük ne csökkenhessen.

Jó nyolcvanezer pénztárgép cseréje akadt el, miután jogerőre emelkedett a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal október végén hozott döntése, amellyel visszavonta az Alt-Cash Kft-nek korábban kiadott forgalmazási engedélyt a SAM4S NR-270 pénztárgépre. Miután hetek óta hasztalanul kerestük az Alt-Cash Kft. ügyvezetőjét, csupán a viszonteladó szerviz-szakma becslésére hagyatkozhatunk: az Alt-Cash-sal kapcsolatban álló vállalkozók szerint legalább 80 ezer készüléket rendeltek meg a gépcserére kötelezettek az Alt-Cash Kft.-től.

A 80 ezer készüléket megvenni szándékozók most nem tudják, mikor kapják vissza a több tízezer forintos előleget. Dolgukat nehezíti a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb rendelete is, amely azt mondja ki: a hatálybalépését, vagyis november 15-ét megelőzően megkötött szerződés „a március 20-át megelőzően engedélyezett, de a rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgép üzemeltetésére abban az esetben jogosít, ha az a forgalmazó által visszaigazolt, valamint érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozik”.

Ha pedig ilyen szerződéssel nem rendelkezik – például azért, mert a megrendelt kassza engedélyét visszavonták –, úgy „elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgép üzemeltetésére abban az esetben jogosult, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) internetes honlapján, az erre a célra kialakított felületen leadott megrendeléssel rendelkezik”.

Ez azt jelenti, hogy akinek olyan szerződése van, amiben a típus nincs megjelölve, vagy a megjelölt típus nem hozható ténylegesen forgalomba (ilyen az összes SAM4S NR-270, miközben más cégek olyan készülékekre vettek föl megrendelést, amiket máig sem engedélyeztek), csak akkor használhatja a régi gépét, ha az adóhatóságnál rendel egy újat.

A szervizek jó része attól fél, hogy elveszti a munkáját, vagy akár a megrendelői egy részét is. Mert ha a végfelhasználó a NAV-nál rendeli meg a készüléket, senki sem tudja, hogy a pénztárgépimportőrök milyen kritériumok alapján fogják szétosztani a megrendeléseket az üzembe helyezést és viszonteladást végző szervizek között. Eddig a szervizeknek megvolt a maguk stabil megrendelői köre, és félő, hogy még a meglévőket is elvesztik, ha az importőr osztja szét a munkát. Az egyik szervizben azt a kérdést tették föl ezzel kapcsolatban, hogy mostantól vége a piaci versenynek?

Másutt az is felvetődött, hogy mikor és miként fogják a sok ezernyi kisvállalkozást értesíteni, hogy ha valakinek éppen SAM4S NR-270 megrendelése volt, és még nem rendelt újat a NAV honlapján, már bírságolható.

Év végéig 19 ezer szlovák gyártmányú online pénztárgépet ad át a megrendelőknek az ECR-Trade Kft. Amint Tóth Tamás tulajdonos-ügyvezető elmondta, a múlt héten lépett hatályba a cég forgalmazási engedélye, így naponta kétszáz ügyfelet szolgálhatnak ki. Vidéken 210 szerződéses szervizpartnerük szállítja ki és helyezi üzembe a kasszákat. Ugyanakkor a fővárosban ha nem lenne elegendő a cég saját kapacitása, budapesti szervizcégeket is bevonnak a munkába. Januártól – ha a megrendelések is úgy alakulnak – havi tízezer darab átadását is lehetővé teszi a gyártókapacitás.

Tegnap kapott engedélyt a MES Kft. és FEMA-CAS Bt. által gyártott és forgalmazott Komondor KMC-5 online pénztárgép. Ez az első magyar tervezésű és építésű online kiskasszás pénztárgép. A hivatal tájékoztatása szerint Magyarországon 8 cég 18 pénztárgép típust forgalmazhat.

Több mint 6 ezer utánpótláskorú sportolóval foglalkoznak, és nekik köszönhetjük az olimpia aranyak nagy részét – indokolja a szombaton bejelentett döntést a minisztérium.

A hat kiemelt fővárosi sportegyesületnek MTK, UTE, BHSE, Vasas, BVSC, FTC – köszönthetjük az újkori olimpiákon szerzett 168 magyar aranyérem jelentős részét, sikeres és eredményes működésük a magyar sport jelene és jövője szempontjából is kulcsfontosságú. A rendszerváltást követően ezek a nagy hagyományú fővárosi sportegyesületek méltatlanul nehéz helyzetbe kerültek. Magyarország Kormánya arra törekszik, hogy ezeknek a kluboknak közép- és hosszútávon is kiszámítható jövőt biztosítson – írja az Emmi - Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárság hétfői közleményében. ( Persze Kurcsány Ferinek is van véleménye, de most ő nem nyilatkozott )

Hozzáteszik, hogy a kiemelt sportegyesületek szakosztályaikban összesen több mint 6000 utánpótláskorú sportolóval foglalkoznak olyan hagyományosan sikeres olimpiai sportágakban, mint az atlétika, úszás, vívás, birkózás, kajak-kenu, kézilabda, vízilabda vagy asztalitenisz. Mint írják a műhelyek falai között nap mint nap zajló kitartó és magas színvonalú szakmai munka támogatása a jövőbeni olimpiai sikerek záloga.

Szombaton jelentették be, hogy stratégiai megállapodást kötött a kormány az MTK-val, a 2013 és 2020 között évi 300 millió forintos támogatást biztosító megegyezést Orbán Viktor miniszterelnök és Deutsch Tamás írta alá a klub megalakulásának 125. évfordulója alkalmából tartott jubileumi gálaesten. Az MTK elnöke azt is bejelentette: a kormány átvállalja hat fővárosi klub adósságát, az MTK pedig 5 milliárd forintot kap fejlesztésre.