Van olyan bankszámla, ahol 1768 forintot kell fizetni a készpénzfelvételért. A Pénzcentrum megnézte, kinek jöhet jól a kormány ötlete, mely szerint havonta kétszer összesen 150 ezer forintig lehet ingyen pénzt felvenni.

Jön az ingyenes készpénzfelvétel. Január 20-ig nyilatkozni kell, hogy mely bankszámlánkról szeretnénk havonta akár két részletben, legfeljebb 150 ezer forintot felvenni. A Pénzcentrum a BankRáció kalkulátorának segítségével megnézte, kinek jöhet jól a kormány ötlete, mely szerint havonta kétszer összesen 150 ezer forintig lehet ingyen pénzt felvenni. Mivel az ingyenes készpénzfelvétel bármely automatára vonatkozik, az idegen-ATM-használattal kezdték. Ha nem saját bankunk pénzkiadóját használjuk akár 1768 forintot is fizethetünk (Erste Bank: Smaragd bankszámla, de az UniCredit Beugró, és az OTP Tempó számlájánal sem ússzuk meg ezt 1300, illetve 1100 forint alatt). A pénzfelvételhez és számlákhoz tartozó részletes kondíciókról és a módszertanról itt olvashat.

A saját banki ATM használat némileg olcsóbb, 1000 forint alá már az összes nagyobb bank befér. Aki meg akarja úszni ezeket a költségeket, annak december elsejétől bankjánál kell jeleznie igényét. Az igénylésre netbankon keresztül is lehetősége lesz az ügyfeleknek. Legkésőbb január 20-ig kell a kérvényt benyújtani azoknak, akik már február 1-jétől ingyen akarnak készpénzt felvenni.

A hulladékgazdálkodást végző önkormányzati tulajdonú cégek költségei emelkedtek többek között a rezsicsökkentésnek és a lerakási díjnak is köszönhetően.

„Legalább 7 millió embert érint az, hogy egyre jelentősebb mértékben ellehetetlenítik a köztulajdonú regionális hulladékgazdálkodási rendszert, ami környezeti és környezetegészségügyi veszélyekkel is járhat” – nyilatkozta lapunknak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Gémesi György , Gödöllő polgármestere elmondta: a közszolgáltatást végző nonprofit cégek költségei nőttek a hulladéklerakási, a felügyeleti és az e-útdíj miatt, de nőttek adók és a járulékok is, míg a bevételeik csökkentek. Januárban díjstopot rendeltek el, s csak 4,2 százalékkal emelhették az áraikat, s végre kellett hajtani a 10 százalékos rezsicsökkentést is. „Elképesztő a tranzakciós adó hatása, 2-300 milliós átutalás félmillióba kerül” – hangsúlyozta Gémesi. A Gödöllőt és környékét (109 településen 300 ezer embert érintve) ellátó Zöld Híd Régió Kft. 300-350 milliós veszteséget halmozott fel, az év végén felfüggeszthetik a tevékenységüket.

Gémesi elmondta: az uniós támogatásból fejlesztett cég nem tud tartalékokat képezni rekultivációs (környezet helyreállítási) és amortizációs célokra, amit viszont szerződésben vállaltak. Hangsúlyozta: a hulladékgazdálkodásban a szállítás és a gyűjtés a költségek egyharmadát jelentik, kétharmadba kerül a rendszer fenntartása.
„Az önkormányzatok a költségeiket csökkenthetik a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének mérséklésével, s bevételre tehetnek szert a hasznosítható hulladék értékesítésével” – közölte lapunkkal a vidékfejlesztési tárca (VM). A hasznosítást segítheti elő a lerakási járulék bevezetése is, mivel az ártalmatlanítás drágításával a hasznosítási ipar fejlesztésében válnak érdekeltté a gazdálkodó szervezetek. Az egész országra érvényes díjképzés lesz, hogy megszűnjenek a lakosságot sújtó visszaélések. Az átmeneti időszakban a rezsicsökkentés szabályai érvényesülnek.

A tárca hangsúlyozta: ha az önkormányzatok hulladékgazdálkodási kötelezettségüknek nem tudnak megfelelni, akkor az állam más közszolgáltatót von be.

A MÖSZ elnöke szerint az sem megoldás, ha kényszerszolgáltatónak kijelölik a katasztrófavédelmet, mivel sem szakértelmük, sem eszközparkjuk nincs ehhez. Úgy vélte: a közmunkások kijelölése 30 éves visszalépést jelentene, amikor vannak már jól működő rendszerek erre. A közszolgáltatásból kiszorított magáncégek pedig nyereség nélkül nem fognak vállalni ilyen tevékenységet.

„Ha a katasztrófavédelem jelöli ki a szolgáltatót az sokkal drágább a településeknek, mintha valamelyik önkormányzati céghez csatlakoznak” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint ez veszteséget okoz, de az senkinek nem lehet célja, hogy adósságkonszolidációval megmentett településeket a közszolgáltatásokon (amelyeket állami és önkormányzati tulajdonba kell venni) keresztül újra eladósítsák. A lerakási és az útdíj kompenzálása esetén a piac jövőre alkalmazkodhat az új körülményekhez, s így 2015-ben már normális mederben működhet a hulladékgazdálkodás. A TÖOSZ elnöke szerint az állam hibás abban, hogy korábban a gyűjtőszigeteket, a lerakást támogatta, s jelenleg még nincs elegendő pályázati forrás a feldolgozásra.

A hétfőn megszavazott pénzügyi rezsicsökkentést eddig egyedül a Magyar Bankszövetség illette kritikával: szerintük igazságtalan az új törvény. Többek között azért, mert olyan, mintha a társadalmi munka után (ingyenes készpénzfelvétel biztosítása) fizettetnének adót a bankokkal (hiszen a tranzakciós illeték marad). Van azonban más visszásság is.

Kártyás vásárlások

Eredetileg azt mondták, hogy a pénzügyi rezsicsökkentés része lesz az is, hogy a kártyás vásárlásokra megszüntetik a pénzügyi tranzakciós illetéket. Ami logikus, és indokolt lépés lett volna. Hiszen a kártyás vásárlások így előnyt élveztek volna a készpénzezéssel szemben, ami hozzájárulhatott volna a gazdaság fehéredéséhez. Azonban ebből nem lett semmi.

A kártyás vásárlásokra maradt az illeték. Így aztán nem valószínű, hogy visszamérséklődnek a bankoknál a már megemelt éves kártyadíjak. És az sem, hogy újra ingyenes lehet a vásárlás azoknál a pénzintézeteknél, ahol az illeték megemelése után eltörölték ezt a lehetőséget.

Készpénz

A másik, hogy annak ellenére is 150 ezer forintig terjesztették ki a havi ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét, hogy a számlatulajdonosok átlagban csak havi 50 ezer forintot vesznek fel – hívta fel a figyelmet az Azénpénzem.hu.

Ami nyilván jó azoknak, akik tényleg az átlagbér környékén keresnek, és alapvetően kevés lehetőségük van a kártyás vásárlásra. Ők nyilván örülnek neki, hogy az egész fizetésüket fel tudják venni díjmentesen. Viszont félő, hogy azok, akik alapvetően a kártyás vásárlásokat részesítik előnyben, átállnak a készpénzezésre. Főleg, ha a kártyás vásárlás költségei megnövekedtek náluk.

A mikrovállalkozások viszont végül nem élhetnek a lehetőséggel, ami nekik talán rossz hír. Viszont mivel a készpénz a feketézés melegágya, így ezt a változtatás gazdasági szempontból helyeselhető.

A gazdaság érdeke az lenne, hogy minél kevesebb készpénzt használjunk. Mert a készpénz drága, és tág teret ad a különböző feketepiaci machinációknak. Ha erről az oldalról nézzük a pénzügyi rezsicsökkentést, akkor kifejezetten káros. Persze ahhoz, hogy kevesebb készpénz legyen forgalomban, jobban elérhetővé kellene tenni az egész országban a kártyás fizetési lehetőségeket is.

Az önkéntes nyugdíjpénztáron, egészségpénztáron, önsegélyező pénztáron keresztül a munkáltató is képezhet tartalékot a munkavállalói számára, melyet ők aztán a pénztárakra vonatkozó szabályok szerint használhatnak fel.

A munkáltató hozzájárulást, célzott szolgáltatást és adományt is utalhat a pénztári számla irányába, de önkéntes pénztárakról lévén szó a tagi befizetéseknek is lényeges szerep jut a megtakarításban.
Ennek megfelelően ehhez is speciális kedvezményeket rendel az adótörvény.

Ezek a kedvezmények a befizetendő adó átcsoportosításával vehetők majd igénybe.

Az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a pénztártag nyilatkozatával rendelkezhet a következőkben leírt mértékű átutalásokról. Így ez az összeg majd pluszban megjelenik a pénztári egyéni számlán.

Ennek előfeltétele persze, hogy a tag rendelkezzen saját pénztári befizetéssel, és olyan mértékű adófizetési kötelezettséggel, melyből a kedvezmény igénybe vehető.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén az egyéni befizetéseink mellé pénztári számlára a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint jóváírást kaphatunk (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint ez az összeg).

Maximálisan tehát 500.000 Ft egyéni befizetéssel tudjuk az ennek 20 százalékát kitevő 100.000 Ft jóváírást igénybe venni.

Hasonlóan az egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba együttesen utalt tagi befizetésre ennek 20 százalékáig terjedő, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint hozzájárulást szerezhetünk. (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a nyugdíjkorhatárt, ez az összeg 130 ezer forint).

Mielőtt még arra a következtetésre jutnánk, hogy itt újabb 500.000 Ft egyéni befizetésre kaphatnánk 100.000 Ft kedvezményt, azért érdemes az összefoglaló mértéket a jogszabály további szakaszában megismernünk.
Eszerint az összes pénztártípusba intézett befizetések maximális kedvezménye 120 ezer forint lehet. (a 2020. január 1. előtt nyugdíjkorhatárt betöltők részére 150 ezer forint).

Így mindhárom pénztártípus esetén összesen 600.000 Ft befizetéssel vehetjük igénybe maximális mértékben az ennek 20 százalékát kitevő 120.000 Ft jóváírást.

Az Országgyűlés előtt lévő új adócsomag némileg egyszerűsítene ezen a szabályon. Amennyiben elfogadásra kerül ez, akkor  a saját pénztári befizetések 20 százaléka lehet a jóváírás, de ez összesen 150.000 forint értéket érhet el a különböző pénztártípusoknál együttesen számolva. Azonban az egyes pénztártípusokra külön-külön nem lenne korlátozás. Így elképzelhető, hogy az összes kedvezményt egyetlen általunk fontosnak ítélt pénztártípusban vesszük majd igénybe.

Május és október között tavalyhoz képest 13 százalékkal emelkedtek a forgalmiadó-bevételek, a szaktárca helyettes államtitkára szerint ez a kereskedelmi viszonyok tisztulását jelzi, és a pénztárgépcsere hatásaként értékelhető - írja a Magyar Nemzet keddi számában.

Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára a lapnak elmondta: május és október között az elmúlt év azonos időszakához képest az áfabefizetésben 6 százalékos emelkedés tapasztalható, a visszatérítéseket is figyelembe véve pedig a szóban forgó időszak egyenlege jelentős, 13 százalékos növekedést mutat.

"Ilyen változást a kedvező bérezési és inflációs folyamatok, illetve a termelési ciklusok változása önmagában nem indokolna, így az emelkedés már a piaci viszonyok tisztulásaként értelmezhető" - fogalmazott a lapnak Pankucsi Zoltán. 

A helyettes államtitkár a lapnak azt is elmondta: a következő napokban három pénztárgéprendelet rendelet jelenik.

Októberben 0,9 százalékos volt az éves infláció. A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden.

Legutóbb 1974 februárjában volt ennél alacsonyabb az éves infláció, a mutató értéke akkor 0,6 százalék volt. A londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint valószínűleg stagnált, esetleg kissé lassult az éves összevetésű magyarországi infláció a múlt hónapban. Az MTI előzetes felmérésébe bevont citybeli befektetési és elemzőházak 1,2-1,4 százalékos előrejelzéseket adtak a teljes kosárra számolt októberi tizenkét havi inflációra, s nem tartották kizártnak, hogy az index decemberben az újabb közműdíjcsökkentések miatt 1 százalék alá csökken.

Mináry Borbála, a KSH szakértője elmondta: az üzemanyagok ára egy hónap alatt 4,7 százalékkal csökkent, ez önmagában 0,4 százalékponttal mérsékelte a fogyasztói árindexet.

Utólag is behajthatja a tb az unióban dolgozó magyarok itthoni egészségügyi ellátásának költségét, ha nem tudják bizonyítani, hogy külföldön biztosítottak – derül ki a szaktárca lapunknak megküldött tájékoztatásából. Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény tervezett módosítása azon a már élő szabályozáson alapul, amely szerint, aki külföldön dolgozik, és ott fizet egészségbiztosítást, az Magyarországon ugyanúgy csak sürgős ellátásra jogosult, mintha külföldi állampolgár lenne. Vagyis tervezett műtét, kezelés csak térítés ellenében jár neki. 

Külföldi munkavállalás 2014: ezeket érdemes tudni

Az új rendelkezés lényege, hogy az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belül mindenki csak egy országban fizethet egészségbiztosítást, és fő szabályként az ellátást is ott veheti igénybe. A külföldön munkát vállaló magyaroknak így abban az országban kell bejelentkezniük a helyi egészségbiztosítóhoz, ahol dolgoznak, és az egészségügyi ellátást is ott jogosultak igénybe venni.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) be is kell jelentenie, aki tartósan külföldre távozik, magyar TAJ-kártyáját le is kell adnia, mégpedig elvileg a munkavégzés kezdetétől számított 15 napon belül, különben akár mulasztási bírságot is kiszabhatnak rá. Aki pedig úgy vesz igénybe itthoni ellátást, hogy közben másutt él, dolgozik, és emiatt nem is érvényes a magyar biztosítása, azon be fogják hajtani az ellátás költségét.

Elvileg ugyanakkor nem kizárt, hogy egy külföldön dolgozó, de állandó magyar lakcímmel rendelkező állampolgár itthon operáltassa, kúráltassa magát, és gyakorlatilag ugyanolyan teljes körű ellátást kapjon, mint ha itthon élne. Ehhez azonban – akár, ha külföldi lenne – a munkavállalás helye szerinti biztosítójától kell engedélyt kérnie. Az OEP tapasztalatai szerint ez azonban a Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyarok esetében a lakóhely fogalmának a magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt szinte lehetetlen.

Amerikából fizethetünk
Az EU-n kívül dolgozó magyarok, szemben az EU-n belüliekkel, Magyarországon is fizethetnek maguk után egészségbiztosítási járulékot, amivel akár tervezett egészségügyi ellátást is igénybe vehetnek. A külföldön tanuló magyar diákok közül azok, akiknek itthon csak szünetel a hallgatói jogviszonyuk, továbbra is biztosítottak. Akik viszont magyarok ugyan, de kizárólag külföldi egyetem vagy főiskola hallgatói, havi 6600 forintért kaphatnak itthon teljes körű egészségügyi ellátást.

Az árfolyamgát kiszélesítését üdvözli, a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt azonban társadalmilag károsnak tartja a Magyar Bankszövetség főtitkára. A Kossuth Rádió 180 perc műsorában kedden Kovács Levente azt mondta, az ingyenes készpénzfelvétel a bankoknak 42 milliárd forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget, a társadalomnak 100 milliárd forintos pluszköltséget jelent.

A főtitkár igazságtalannak nevezte azt a rendszert, hogy a bankoknak olyan ingyenes szolgáltatást kell nyújtaniuk, amely után tranzakciós illetéket kell fizetni. "Ez olyan, mintha társadalmi munka után adót szedne az állam a társadalmi munkát végzőtől" - fogalmazott Kovács Levente.
    

Szavai szerint az állam egy költséges és nem hatékony rendszer létrehozását írta elő a törvénnyel. A megoldás szerinte az lenne, ha a bankkártyaműveletekre eltörölnék a tranzakciós illetéket, mert ez biztosíthatná a készpénzfelvétel ingyenességét - hiszen a bankok többsége biztosította ezt addig, amíg nem volt illeték -, egyben megszüntetné a bankkártyahasználat illetékkötelezettsége miatti, a gazdaságot szürkítő hatást.
    

Kovács Levente utalt arra, hogy a bankoknak egy bonyolult nyilvántartási rendszert kell létrehozniuk a törvény szerint, annak nyilvántartására, hogy egy ember csak egy bankszámlára igényelhesse a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét.
    

Kovács Levente az árfolyamgátat egy sikeres rendszernek nevezte, s mint mondta a bankrendszer mindig is támogatta ezt a rendszert, amely úgy segít a devizahiteleseknek, hogy az intézkedés terhei megoszlanak a hitelesek, a bankrendszer és az állam között. Mint mondta, a rendszerbe eddig 170 ezren léptek be, a bankok és a kormányzat eddig 20 milliárd forinttal segítette e konstrukcióban a devizahiteleseket.
    

A főtitkár szerint tévedés vagy véletlen időbeli egybeesés volt, ha bankok az árfolyamgát kiszélesítésének elfogadása után mondtak fel hiteleket. Kifejtette, a bankszektor elkötelezett az árfolyamgát kiszélesítését illetően, s kérdésére minden bank együttműködéséről biztosította a főtitkárt.
    

Az árfolyamgát biztosíték az árfolyammozgások ellen, legalább 20 százalékkal csökkenti a törlesztőrészletet havonta, és öt év után, amikor a gyűjtőszámlán felhalmozódott pénzt tőkésítik, akkor sem nőhet 15 százaléknál jobban a törlesztőrészlet, de reményei szerint addigra a fizetések ennél nagyobb mértékben emelkednek majd - mondta az elnök.
    

Arra a kérdésre, hogy korábban a nemzetgazdasági miniszter a devizahitelek kivezetésének szükségességéről beszélt, s hogy ez a főtitkár szerint megvalósítható-e, úgy válaszolt: korábban sok irány volt, olyan is, amely a kivezetésről szólt, most úgy látszik az az irány került előtérbe az árfolyamgát kiterjesztésével, amely az árfolyamkockázatot mérsékli. (MTI)

A mobilszolgáltató kínálatában már 490 forintért is találhatóak mobiltelefonok; az androidos okostelefonok ára már 11 990 forintnál kezdődik.

Kedvező áru mobiltelefonokkal készül a karácsonyi szezonra a Tesco Mobile. A felhasználók már 490 forintos áron is vásárolhatnak márkás mobilokat a szolgáltatónál, androidos okostelefont pedig akár 11 990 forintért is hazavihetnek. A legkedvezőbb árak Clubcard kártyával és 5000 forintos azonnali feltöltés esetén érhetőek el.

„A karácsonyi szezonban különösen fontos, hogy kedvező árú telefonok és megfelelő mobilválaszték legyen elérhető a mobilszolgáltatások iránt érdeklődők számára” – mondta el Reszkető Péter, a Tesco Mobile cégvezetője. „Éppen ezért a Tesco Mobile kártyás választékára különleges akciót indítottunk: az egyszerű telefonoktól kezdve az érintőképernyős és okostelefonokig bármely Tesco Mobile készülék jelentős kedvezménnyel vásárolható meg azonnali 5000 forintos egyenlegfeltöltés esetén. Külön gondoltunk a Tesco hűséges vásárlóira is: a Tesco Clubcard kártyával rendelkezők további kedvezményre jogosultak, ezáltal a legjobb árakat ők érik el.”

Az akcióban Clubcard kártyával és 5000 forint azonnali feltöltése esetén 490 Ft-ba kerül például a Samsung E1200 és az Alcatel OT-217-es kihangosítható FM-rádiós telefon (feltöltési kedvezmény nélküli áruk: 2990 Ft); 11.990 Ft az androidos Alcatel OT-918 (feltöltési kedvezmény nélküli ár: 16.990 Ft); illetve 14.990 Ft a Samsung Galaxy Y okostelefon (feltöltési kedvezmény nélküli ár: 19.990 Ft). A feltöltőkártyás konstrukciónak köszönhetően tarifa- vagy telefonhűségidő nincs. A készülékárak természetesen a feltöltés árán felül értendőek.

Az akció a Tesco Mobile mindkét feltöltőkártyás tarifájával, a Tesco Mobile Duplával és a Tesco Mobile Kedvenccel egyaránt érvényes, így az új ügyfelek szabadon kiválaszthatják tarifájukat és a nekik tetsző új mobilszámot. Az 5000 forintos azonnali feltöltés a megszokott mobilegyenlegre kerül, ezáltal a SIM-kártyák 1000 forintos indulóegyenlegével együtt az új ügyfelek 6000 forintos lebeszélhetőséggel kezdhetik meg a használatot.

A feltöltési kedvezmény akció 2013. november 5-e és 2014. január 31-e között érvényes, legfeljebb a készlet erejéig, bármely Tesco áruházban. Áruházanként a Tesco Mobile készülékválaszték eltérő lehet, a legszélesebb választék (beleértve a cikkben felsorolt telefonokat) a Tesco hipermarketekben érhető el.

A Tesco Mobile Dupla és Tesco Mobile Kedvenc tarifacsomagokról, valamint a társaság további ajánlatairól és teljes készülékportfoliójáról a www.tescomobile.hu weboldalon található részletesebb információ.

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban az élőmunkát terhelő adót és járulékot érintő módosítások is vannak, a legfontosabb változásokat a PwC foglalta össze.

A hírlevél szerint abban az esetben, ha egy anya- illetve társvállalat jövedelmet (például ajándékrészvényt) juttat egy leány- illetve másik társvállalatnál dolgozó magánszemélynek (munkavállalónak, kiküldöttnek), a fogadó társaság kifizetőként lesz köteles eljárni az ilyen juttatásokkal kapcsolatban, amennyiben az adó megállapításához szükséges adatokkal rendelkezik. A törvény jelenleg lehetőségként ajánlja fel a magyar cégeknek a kifizetőként való eljárást.

NAV - Fizetendő járulékok 1999-2013

A jelenlegi szabályozások szerint a harmadik országbeli kiküldöttek akkor mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a magyarországi munkavégzésük időtartama nem haladja meg a két évet.

A javaslat a 2 évnél hosszabb kiküldetések esetén is mentességet biztosítana az egyéni járulékterhek megfizetése alól abban az esetben, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor.

A hosszabbítást keletkeztető körülménynek 1 év után kell bekövetkeznie, melyet a kiküldöttnek a körülmény keletkezésétől számított 8 napon belül kell bejelentenie adóhatóság felé.

A javaslat a 2 éves mentességi időszak számításával kapcsolatosan külön rendelkezik a 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetésekre vonatkozóan, miszerint náluk a 2 évet 2013. január 1-jétől kell számítani azzal, hogy leghamarabb 2015. január 1-jével keletkezik járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon.

Módosulnak a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átváltási szabályai is. Általánosságban kijelenthető, hogy az alkalmazandó árfolyamokat az adómegállapítási kötelezettség gyakoriságához kötik. Ha az adót havonta/negyedévente/évente kell megállapítani, a jövedelemszerzés hónapját megelőző hónap/negyedév utolsó hónap/az adóév utolsó hónap 15. napján érvényes MNB árfolyam lesz alkalmazandó.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programoknál megszűnik a hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség. A kedvező adózású juttatási rendszer feltételeit illetően új kitételként fogalmazzák meg, hogy a juttatás nem szolgálhat az egyéni munkateljesítmény elismerésére.

További változás, hogy 2014. január 1-jétől a külföldiek által adott üzletpolitikai célú juttatás is kezelhető adómentesként bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A törvényjavaslat egyik - már sokszor idézett intézkedése szerint - a családokat érintő adóalap-kedvezmény igénybe nem vett összegét a jövő évtől érvényesíteni lehet a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékkal szemben is.

A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli. Az egyes meghatározott-, illetve béren kívüli juttatásként, valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kizárják azokat, amelyeknél a visszaváltás lehetősége biztosított.

A munkáltatónak lehetőséget teremt a javaslat arra, hogy adómentesen hozzájáruljon a munkavállaló már fennálló lakáscélú hitelének törlesztéséhez.

Továbbá a pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatássá válnak, melyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel, illetve nem kell kamatkedvezményből jövedelmet számolni azon kölcsönöknél, amelyek folyósítása a fizetésképtelen magánszemélyek fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célozza.

A javaslat megszünteti a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetőségét az ingatlan-bérbeadásnál.

A javaslatban foglaltak szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke az idei havi 6660 forintról jövőre 6810 forintra emelkedik - ismerteti a hírlevél.

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban az élőmunkát terhelő adót és járulékot érintő módosítások is vannak, a legfontosabb változásokat a PwC foglalta össze.

A hírlevél szerint abban az esetben, ha egy anya- illetve társvállalat jövedelmet (például ajándékrészvényt) juttat egy leány- illetve másik társvállalatnál dolgozó magánszemélynek (munkavállalónak, kiküldöttnek), a fogadó társaság kifizetőként lesz köteles eljárni az ilyen juttatásokkal kapcsolatban, amennyiben az adó megállapításához szükséges adatokkal rendelkezik. A törvény jelenleg lehetőségként ajánlja fel a magyar cégeknek a kifizetőként való eljárást.

A jelenlegi szabályozások szerint a harmadik országbeli kiküldöttek akkor mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a magyarországi munkavégzésük időtartama nem haladja meg a két évet. A javaslat a 2 évnél hosszabb kiküldetések esetén is mentességet biztosítana az egyéni járulékterhek megfizetése alól abban az esetben, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor. A hosszabbítást keletkeztető körülménynek 1 év után kell bekövetkeznie, melyet a kiküldöttnek a körülmény keletkezésétől számított 8 napon belül kell bejelentenie adóhatóság felé. A javaslat a 2 éves mentességi időszak számításával kapcsolatosan külön rendelkezik a 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetésekre vonatkozóan, miszerint náluk a 2 évet 2013. január 1-jétől kell számítani azzal, hogy leghamarabb 2015. január 1-jével keletkezik járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon.

Módosulnak a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átváltási szabályai is. Általánosságban kijelenthető, hogy az alkalmazandó árfolyamokat az adómegállapítási kötelezettség gyakoriságához kötik. Ha az adót havonta/negyedévente/évente kell megállapítani, a jövedelemszerzés hónapját megelőző hónap/negyedév utolsó hónap/az adóév utolsó hónap 15. napján érvényes MNB árfolyam lesz alkalmazandó.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programoknál megszűnik a hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség. A kedvező adózású juttatási rendszer feltételeit illetően új kitételként fogalmazzák meg, hogy a juttatás nem szolgálhat az egyéni munkateljesítmény elismerésére.

További változás, hogy 2014. január 1-jétől a külföldiek által adott üzletpolitikai célú juttatás is kezelhető adómentesként bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A törvényjavaslat egyik – már sokszor idézett intézkedése szerint – a családokat érintő adóalap-kedvezmény igénybe nem vett összegét a jövő évtől érvényesíteni lehet a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékkal szemben is.

A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.

Az egyes meghatározott-, illetve béren kívüli juttatásként, valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kizárják azokat, amelyeknél a visszaváltás lehetősége biztosított.

A munkáltatónak lehetőséget teremt a javaslat arra, hogy adómentesen hozzájáruljon a munkavállaló már fennálló lakáscélú hitelének törlesztéséhez. Továbbá a pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatássá válnak, melyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel, illetve nem kell kamatkedvezményből jövedelmet számolni azon kölcsönöknél, amelyek folyósítása a fizetésképtelen magánszemélyek fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célozza.

A javaslat megszünteti a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetőségét az ingatlan-bérbeadásnál.

A javaslatban foglaltak szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke az idei havi 6660 forintról jövőre 6810 forintra emelkedik – ismerteti a hírlevél.

Először is a járulékkedvezmény kifejezés már nem teljesen fedi a valóságot, hiszen 2012. január 1-től az életbe lépő adóváltozásoknak köszönhetően már nem járulék-, hanem adókedvezményről beszélhetünk, ugyanis a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot egy rendelettel szociális hozzájárulási adóvá minősítették át – melynek mértéke a járulékok összesített mértéke, tehát 27 százalék. Az adóra vonatkozó törvény ehhez kapcsolódva négy, munkaadó által érvényesíthető kedvezményt taglal, amivel a kormány szeretné a munkaerő-piacra történő visszalépést elősegíteni a hátrányosabb helyzetű munkavállalók esetében. 

A Karrier Híd Program a közszféra alkalmazottainak versenyszférában történő elhelyezkedését hivatott elősegíteni oly módon, hogy az őket alkalmazó munkáltatók adókedvezményt érvényesíthetnek a volt közszolgák béréből.

Ez a közszférából a közeljövőben elbocsátásra kerülő több mint 6000 dolgozó újbóli elhelyezkedését segítheti elő - elméletileg. A kérdés azonban az, hogy a speciális területekre szakosodott közgazdászok, esetleg jogászok ennek segítségével könnyebben megtalálhatják-e a helyüket a versenyszféra teljes más közegében, ahol másféle szaktudásra van szükség. Ebből kifolyólag szakemberek szerint ez az adókedvezmény nem sokat könnyíthet a helyzetükön, ráadásul ha megnézzük, a 2006-os 12 ezer fős elbocsátás következményeit, az nem sok jóval kecsegtet. Akkor ugyanis az elbocsátottakból alig ezer fő tudott munkát találni magának, a többség pedig inkább szociális ellátásba menekült. 

A kedvezmény feltétele egyébként az, hogy az alkalmazott a munkába lépése előtti napon rendelkezzen a kérelmére kiállított, érvényes hatósági bizonyítvánnyal, aminek eredetijét a kifizetőnek kell átadni. Ilyen bizonyítványra irányuló kérelmet az érintettek 2012. október 31-ig adhatnak le az állami foglalkoztatási szervnek, és a kiállítás dátumától számított tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, de ezt az állami szerv fel is tünteti a bizonyítványon.

Az a munkáltató, aki a közszférából érkező munkavállalót alkalmaz, a bizonyítvány érvényességi idején belül a bruttó bérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13,5 százalékával – vagyis maximum 25 110 forinttal csökkentheti a munkaadó a foglalkoztatás költségét.

Szakképzést nem igénylő foglalkozásokban alkalmazottak után

Abban az esetben, ha a munkaadó adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban szakképzést nem igénylő munkakörben foglalkoztat valakit, adókedvezményt vehet igénybe, melynek alapja a munkavállaló bruttó bére – kivéve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszonyok esetében. A kedvezmény mértéke megegyezik a bérkompenzáció esetén érvényes adókedvezményével. Vagyis, ha a bruttó bér 75 ezer forintnál kisebb, akkor annak 21,5 százaléka, maximum 16 125 forint lehet, 75 ezer forintos bruttó felett pedig a 75 ezer forint feletti bér 14 százalékát meghaladó része lesz a kedvezmény 2012-ben.

Jövőre ez a kompenzációhoz hasonlóan változik, hiszen a kedvezmény mértéke havonta a bruttó 75 ezer forint alatti bérek esetében annak 16 százaléka, legfeljebb 12 ezer forint lehet. Ha pedig ennél magasabb bérről van szó, akkor a 75 ezer forint feletti rész 20 százalékát meghaladó összeggel csökkentheti a munkaadó a szociális hozzájárulási adó mértékét.

Szakképzettséget nem igénylő foglalkozásnak a statisztikai hivatal FEOR-08 9. főcsoportjában szereplő munkakörök jelentik, lásd az alábbi táblázatunkban. 

Elvárt béremelés után érvényesíthető bérkompenzáció

Ezzel az adókedvezménnyel már korábban is foglalkoztunk , így ezt a részt csak röviden foglaljuk össze. A lényeg, hogy abban az esetben, ha a munkaadó a kormány munkabérek nettó értékének megőrzésére elrendelt elvárt emelést minden folyamatosan foglalkoztatottjánál végrehajtja, bérkompenzációt vehet igénybe – vagyis a kompenzáció révén csökkenti a fizetendő szociális hozzájárulási adóját.

A parlament elfogadta az ingyenes készpénzfelvételről szóló javaslatot, így februártól minden lakossági ügyfél havi két alkalommal, összesen 150 ezer forintig díjmentesen veheti fel a pénzét bármelyik hazai ATM-ből.

Amennyiben az illető a törvény hatálybalépésekor még nem rendelkezett bankkártyával, akkor jövő év végéig a bankfiókban, hogy a tranzakció után a pénzintézet semmilyen díjat vagy költséget nem számíthat fel.

Mivel a kedvezmény csak egy számla esetében jár, így mindenkinek nyilatkoznia kell arról, hogy melyiknél kíván élni a lehetőséggel. Ezt személyesen a bankfiókban lehet megtenni, illetve elektronikus úton, internetbankon keresztül. Nyilatkozni első alkalommal december elsejétől jövő január 20-ig lehet, azt követően minden hónap 20-áig kell ezt megtenni ahhoz, hogy a következő hónaptól már ne kelljen fizetni a pénzfelvétel után.

Az ingyenes készpénzfelvétel azoknak is jár, akiknek a számlája már mínuszban van. Ilyenkor a fizetés, vagy a szociális, illetve egyéb állami támogatás, ösztöndíj havi összegének erejéig jár a kedvezmény, de legfeljebb 150 ezer forintig. Nem jár viszont a mikrovállalkozásoknak. Bár az eredeti javaslat szerint a lakossági ügyfelek mellett a kis cégeket is mentesítették volna, a Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető által benyújtott zárószavazás előtti módosító ezt a kört kivette a jogszabályból.

Az intézkedés több tízmilliárd forintba kerül a bankszektornak. Ügyfeleik pénzfelvétele után a pénzintézeteknek továbbra is fizetniük kell a tranzakciós illetéket, ám azt így már nem háríthatják tovább. Ha minden lakossági ügyfél él a lehetőséggel, az becslések szerint éves szinten 40 milliárd forint kiesést jelent a szektornak. Ehhez jönnek még hozzá a be nem szedett díjak, amely további több milliárd forint veszteséget okoz.

Ezt a kiesést azonban közvetlenül nem háríthatják át a bankok, a jogszabály ugyanis megtiltja, hogy erre hivatkozva emeljék a számlavezetéshez kapcsolódó díjakat, költségeket – ez persze még nem jelenti azt, hogy nem találják meg a módját, miként építsék be mégis az áraikba, ha másként nem megy, hát az egyéb szolgáltatások díjába, vagy például a hitelkamatokba.

A tegnap elfogadott intézkedés a feketegazdaságot erősítő készpénzhasználatot bátorítja, különösen, hogy a bankkártyás fizetések után továbbra is fizetni kell a tranzakciós illetéket. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október elején arról beszélt, hogy éppen ezért a tárca jövő évi adótervei között szerepel ennek, a költségvetésben évi mindössze hatmilliárd forintos tételnek az eltörlése.

Mivel ilyen javaslat azóta sem érkezett a parlamenthez, megkérdeztük a szaktárcát, mi a helyzet az elképzeléssel. A Nemzetgazdasági Minisztérium válasza szerint a kormány nem kezdeményezett olyan törvénymódosítást, amely mentesítené a bankkártyás fizetést a tranzakciós illeték alól, így a hatályos szabályozás alapján ezek az ügyletek 2014-ben is illetékkötelesek. Kérdésünkre hozzátették, hogy a kabinetnek nem célja a készpénzhasználat növelése, de az átlagjövedelemig, azaz havi nettó 150 ezer forintig alapvető fogyasztói jogként tekint a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételre.

A Sólyom Airwayst az eddig az afrikai egészségüggyel foglalkozó Charity March–Jótékonysági Menet Kft. veszi meg – mondta az Origónak Welsz Tamás ügyvezető.

Eladták a Sólyom Airwayst, a vevő mögött Afrikában élő magyarok állnak, akiknek az ütgyvezető szerint a szívük Magyarországért dobog, és szeretnének "egy nemzeti színekben lévő légitársaságot" - írta az Origo.

A tárgyalások bő egy hónapja zajlanak és pár napon belül hivatalosan is bejegyzik tulajdonosként a Charity Marchot - mondta a portálnak  Welsz Tamás. A kft. az e-cégjegyzékben már szerepel is a cég a Sólyom Hungarian Airways tulajdonosai között - tette hozzá a beszámoló, amely szerint a vételár üzleti titok.

Fotó: MTI / Lee Weston

Az állítólagos új tulajdonos szerint decemberben a korábban tervezett hat helyett két Sólyom-repülőgéppel indul meg az utaztatás, és a cég átvilágítása után derül ki, hogy később milyen ütemben indítanak új gépeket.

A Charity March–Jótékonysági Menet Kft. a cégadatbázis szerint 2009 februárja óta működik, a többségi tulajdonosa az idén szeptember közepéig Welsz Tamás, kisebbségi tulajdonosa pedig Horthy Andrea volt, mindketten ugyanazon az afrikai, bissaui címen laknak.

A társaságnak azonban szeptember közepe óta már egy Seychelle-szigeteken bejegyzett cég, a Cavalli Continental Ltd. a tulajdonosa. Welsz Tamás erről azt mondta, hogy a kft. azon kevés Seychelle-szigeteki cég egyike, amelyet azért jegyeztek be ott, mert magyar tulajdonosaik Afrikában élnek - az üzletemberek nevét azonban nem árulta el.

A Charity March a honlapja szerint "egy új szemléletmódú, az afrikai kontinens országait és az ott élők helyzetét, valós igényeit kiválóan ismerő, független nemzetközi szervezet, mely alapvetően a térség egészségügyét hivatott hagyományteremtő módon segíteni".

Háromnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a jövő héten. A képviselők hétfőn elfogadhatják a kormány pénzügyi rezsicsökkentési csomagját, amelynek részeként jövőre havonta kétszer, összesen 150 ezer forintig ingyenessé válhat a pénzfelvétel a bankautomatákból. Kedden a 2014-es költségvetés vitáját bonyolíthatják le. Ingyenes bankszámla feltételei, részletei 2014 

A Ház ülése most is hétfőn 13 órakor kezdődik, napirend előtti felszólalásokkal. A napirend elfogadása után az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések következnek.
   
A parlament e heti határozatai során fogadhatja el a pénzügyi rezsicsökkentésről szóló módosításokat. Ennek részeként jövő év február 1-jétől havonta kétszer lehet majd ingyenesen készpénzt felvenni a bankautomatákból, összesen 150 ezer forintot. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, a pénzintézeteknek így két hónap alkalmazkodási időt adnak a módosítás feltételeinek megteremtéséhez.
   
A képviselők emellett elfogadhatják a 2012-es költségvetés zárszámadását, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi egységes költségvetésének végrehajtását is. Ugyancsak zárószavazás várható arról a törvénymódosításról, amely katasztrófahelyzetekben a közmunkásokat is bevethetővé tenné a védekezésben.
   
Kedden a jövő évi költségvetés részletes vitáját tarthatják meg, összesen 10 órás időkeretben. A második ülésnapon kerülnek terítékre az ötödik alaptörvény módosításához fűződő törvénymódosítások is. Ezen változtatási javaslatok egyike, hogy a kormány eltörölné azt a szabályt, amely szerint automatikusan megszűnik a 70 éves korukat betöltő alkotmánybírák mandátuma.
   
Szerdán az első kettőnél rövidebb ülésnapra lehet számítani, a Ház területrendezéssel összefüggő törvénymódosításokat és médiahatósági beszámolókat tárgyal.

A szeptemberi 1,4 százalék után októberben 1,3 százalék lehetett az egy évre visszatekintő drágulás a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. A dohánykereskedelmi árrés emelésének folytatódó hatása emelhette, az üzemanyagárak csökkenése lefelé nyomhatta az inflációt a múlt hónapban. Novembertől a második körös rezsicsökkentés még tovább lökheti lefelé az inflációt, ami így decemberben 1% alá bukhat, és ott is maradhat február-márciusig.

Az infláció a rezsicsökkentés jegyében már áprilisban 2 százalék alá került, majd augusztusban bázishatások is segítették, hogy 1,3 százalékkal új több évtizedes mélypontra került a fogyasztói árindex. Szeptemberben meglepetésre, nem csökkent tovább, hanem kissé magasabb lett az infláció, 1,4 százalék. Eközben ugyanis erőteljesebben megjelent például a dohánykereskedelmi árrés emelésének felhajtó hatása.

A szakértők szerint októberben is ellentétes hatások alakíthatták az inflációt.

Októberben is tovább folytatódhatott a dohánytermékek árának emelkedése, Ambrus Gábor, a 4Cast szófiai elemzője szerint ez a tényező 0,2 százalékpontos hatást jelenthet októberben, hozzátéve, hogy a hatás mértékét illetően nagy a bizonytalanság, és nincsenek rá tapasztalataink. Másik oldalról az üzemanyagárak (nagyjából 5%-os havi) csökkenése szinte teljesen ellensúlyozhatja a dohánytermékeknél keletkező felfelé mutató hatást. A novembertől életbe lépő újabb rezsicsökkentés pedig decemberre 1 százalék alá viheti az inflációs indexet.

Hasonló folyamatokra mutat rá Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, a dohánytermékek árának emelkedése mellett a banki szolgáltatások árai is meredeken emelkedhettek, bár ezek súlya a fogyasztói árindexben elhanyagolható, teszi hozzá. Az üzemanyagárak esése mellett pedig az élelmiszeráraknál tovább enyhülhetett az áremelkedés üteme, részben bázishatások, részben a takarmány- és gabonaárak idei meredek zuhanása miatt. A novemberi rezsicsökkentés teljesen decemberben jelenhet meg, ekkor Suppan szerint is 1% alá bukhat az infláció, ami így marad jövő február-márciusig, amikor "kiesik" az első rezsicsökkentés hatása, ezután a jövő év nagy részében 1,4-1,7% között hullámozhat az infláció, majd jövő decemberben az idei második rezsicsökkentés hatásának "kiesése" miatt 2,5%-ra emelkedhet.

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője szerint az októberi inflációs számra kedvezően hathattak az üzemanyagárak, a bázishatás pedig a szeptemberihez viszonyítva kisebb, de nem elhanyagolható. Így az év/éves szám az idei eddigi mélypont közelében maradhatott, de a rezsicsökkentés nyomán év végéig még további csökkenés lehetséges.

Gabler Gergely, az Erste elemzője szerint kismértékben emelkedhettek a fogyasztói árak októberben, az üzemanyag árak közel 5%-os esése valószínűleg ellensúlyozta az élelmiszerek és ruházati cikkek szezonális drágulását a hónap során. A november 1-től életbe lépő újabb energiaár-csökkenés a decemberi számlákban jelenik meg, így az év utolsó hónapjában 0,9%-ra eshet az év/év alapú infláció.

Anyagi helyzetéről vallott a Blikknek Uhrin Benedek. A Szigeten ismertté vált idős énekesnek nincs oka panaszra, szép nyugdíjat kap. 

"Nagyon szép nyugdíjam van, 141 ezer forint, ami mellé 26 ezer még jár az államtól, mert annak idején három évig a Moszkva mellett málenykij roboton voltam hadifogságban. A fiam százszázalékos rokkant, amiért összesen 91 ezer forintot kap. Amíg ketten vagyunk, viszonylag könnyen kifizetjük a havi részletet" - magyarázta a lapnak büszkén Beni bácsi.

Az elmúlt hetekben Benedek bácsinak is emelkedett a nyugdíja, ugyanis visszamenőleg is megkapták nyugdíj-kiegészítésüket a politikai rehabilitáltak. Az intézkedés 87 ezer embert érint saját és özvegyi jogon.

A politikai rehabilitáció címén járó juttatások 16,2 százalékkal emelkedtek. Ilyen juttatás illeti meg a kitelepítetteket, az internáltakat, a munkaszolgálatosokat és az 56-os elítélteket.

Visszamenőleg is megkapták nyugdíj-kiegészítésüket a politikai rehabilitáltak. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára hétfőn az MTI-nek elmondta: a kabinet a közelmúltban fogadta el annak a kormányrendeletnek a módosítását, amelynek alapján a politikai rehabilitáció címén járó juttatások 16,2 százalékkal emelkedtek. Ilyen juttatás illeti meg a kitelepítetteket, az internáltakat, a munkaszolgálatosokat és az 56-os elítélteket. Hozzátette, a politikai rehabilitáció címén járó nyugdíj-kiegészítések folyósítása megtörtént, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság mind a visszamenőlegesen járó különbözetet, mind a megemelt összeget kiutalta.

Az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott jogosultak juttatása az infláció mértékének megfelelően, a 2011-től megvalósult öregségi nyugdíjemelésekkel összhangban, összesen 16,2 százalékkal emelkedik. A megemelt juttatás a jogosultakat visszamenőlegesen 2013. január 1-jétől illeti meg.

Az egyes kárpótlással kapcsolatos kormányrendeletek módosítása alapján emelkedik a juttatása az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyeknek és a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülőknek is.

Az intézkedés 87 204 embert érint saját és özvegyi jogon. Számukra a szeptemberi megemelt kiegészítés összege 82,4 millió forint volt, míg a visszamenőlegesen kiutalt illetmény megközelíti a 663 millió forintot.

Van, akitől elvettek

Augusztus 1-jétől megvonták a korábban kommunista nyugdíjpótlékban részesülők juttatásait (összesen 142 érintettről van szó). A vonatkozó juttatások összege 8-16 ezer forint volt havonta. Titkosszolgálati tevékenység miatt 112 személytől vonták meg a pótlékot, egyéb jogcímeken pedig 30 embernél született ilyen döntés.

A jogszabály szerint a pótlékokat azoktól - illetve azok özvegyeitől - vonják meg, akik 1945 és 1949 között közreműködtek a demokratikus államberendezkedés felszámolásában; szerepet játszottak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében vagy az azt követő megtorlásokban; 1948 és 1990. május 1. között titkosszolgálati tevékenységet folytattak.

Azok sem kapnak már ilyen juttatást, akik az 1948 és 1990. május 1. közötti időszakban betöltött állami vezetői tisztségük és az abban végzett tevékenységük, valamint a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben betöltött vezető tisztségük és az abban a tisztségben végzett tevékenységük miatt érdemtelenek a juttatásra.

Hadigondozottak

1. § E törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki

a) katonai szolgálat;

b) kötelező katonai előképzés;

c) légitámadás és hadművelet;

d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása

(a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében (a továbbiakban: következtében) testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. (A továbbiakban együtt: hadigondozott).

Fogalommeghatározások

2. § E törvény alkalmazásában

a) katonai szolgálat:

1. az első vagy második világháborúban teljesített hadiszolgálat (beleértve a hadifogságot és a közérdekű vagy kisegítő katonai munkaszolgálatot is), vagy

2. 1945. március 31. előtt hivatásos vagy nem hivatásos állományban teljesített bármely tényleges katonai (honvédségi, légoltalmi, polgári védelmi, határőrségi) szolgálat (beleértve a fegyvergyakorlatot és lövészkiképzést is);

b) hadifogság: a szolgálat teljesítése közben bekövetkező fogságba ejtés és fogságban tartás, beleértve az idegen haderő által nem katonai szolgálatot teljesítők fogságba ejtését, illetőleg polgári személyek elhurcolását is, valamint ezek időtartamát;

c) munkaszolgálat: közérdekű vagy kisegítő munkaszolgálat (beleértve a kényszerű munkaszolgálatot is), továbbá hadi vagy közérdekű munkára, illetőleg légoltalmi szolgálatra történő igénybevétel;

d) kötelező katonai előképzés: leventekötelezettség teljesítése;

e) légitámadás és hadművelet: az ország területén vagy azon kívül lezajló légitámadás (beleértve a levegőből vagy a levegőben bekövetkező bármely légicsapást), illetőleg a következményeinek felszámolásával kapcsolatos tevékenység, továbbá bármely hadművelet (harci cselekmény);

f) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása: a háborúból, megszállásból, fegyveres konfliktusokból vagy ezekkel összefüggésben egyéb módon visszamaradt, illetőleg akár a megszállók, akár a magyar fegyveres alakulatok által elhagyott robbanóanyag vagy robbanó szerkezet felrobbanása, kivéve, ha a robbanás hivatásszerűen (tűzszerész) végzett mentesítés során történt;

g)² hadieredetű fogyatkozás (hadirokkantak esetében): a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti egészségkárosodás (a továbbiakban: egészségkárosodás), valamint a szolgálattal össze nem függő egészségkárosodásnak a szolgálat folytán bekövetkező súlyosbodása;

h) veszteség: a hadigondozásra való jogosultságot megalapozó bármely hátrány.

A hadirokkantak járadékosztályba sorolása

3. §³ (1) A hadirokkantat a hadieredetű fogyatkozás [2. § g) pont] által bekövetkezett egészségkárosodás mértéke szerint I., II., III., IV. és V. járadékosztályba kell sorolni.

(2) A hadieredetű fogyatkozásnak megfelelően

a) I. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása a 80%-ot eléri,

b) II. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 60-79%-os mértékű,

c) III. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 52-59%-os mértékű,

d) IV. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 40-51%-os mértékű,

e) az V. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 20-39%-os mértékű.

(3) Az igényjogosultság alapjául szolgáló hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott egészségkárosodás mértékének vizsgálatát és megállapítását a rehabilitációs szakértői szerv végzi.

A kormány még nem döntött arról, hogy az idén végrehajt-e kötvénykibocsátást, de elgondolkozik azon, hogy érdemes lenne "bespájzolni" a jövő év első felében lejáró nagyobb összegek törlesztésére.

 Varga Mihály a Hír TV P8 című műsorában úgy fogalmazott: "még nincs 100 százalékos meggyőződésünk, hogy az idén kell kötvénykibocsátást végrehajtani", az idei év adósságfinanszírozása rendben van, vagyis ha Magyarország egy fillért nem vesz fel devizában külföldi piacokon, akkor is kényelmesen tudja törleszteni lejáró hiteleit.

Jövőre ugyanakkor van néhány olyan nagyobb összeg, amelyet törleszteni kell, ezért a jelenlegi kedvező piaci hangulatban érdemes azon elgondolkozni, hogy "most bespájzoljunk" - mondta.

A nemzetgazdasági miniszter arra a kérdésre, hogy időhúzás-e a mostani, az árfolyamgát kiterjesztésére vonatkozó megoldás, kifejtette: a kormány eddig különböző megoldásokkal a devizaalapú jelzáloghitelt felvett 750 ezer adós kétharmadának segített. Az árfolyamgát bár kedvező az ügyfélnek, sokan nem tudták igénybe venni - mondta, és hozzátette: mielőbb orvosolni kell a 90 napon túli tartozással rendelkezők - mintegy 120 ezer ember - kétségbeejtő helyzetét. Ugyanakkor az eddig született, ellentmondásos bírósági döntések okozta "jogi bizonytalanság" miatt nehéz jó közgazdasági és jogi megoldást találni - jelentette ki.

Varga Mihály az Európai Bizottság e héten közzétett őszi gazdasági előrejelzésével kapcsolatban azt mondta, hogy az pozitív, jó jelzés a magyar gazdaságnak, de egyben meglepő is, hogy végre a bizottság is úgy véli, fenntartható pályán van a magyar gazdaság. Úgy tűnik, beérett az a munka, amit az utóbbi három évben végzett a kormány - fűzte hozzá a miniszter.

Elmondta: ennek a folyamatnak az első lépése volt Magyarország "kiengedése" a túlzottdeficit-eljárás alól, most pedig a bizottság elismerte, hogy jó irányba megy Magyarország.

A gazdasági kilátásokkal kapcsolatban Varga Mihály szólt arról: Magyarország olyannyira integrálódott az EU-ba, hogy a külkereskedelem 75 százaléka az unióba irányul, így ha az gyengélkedik, "mi sem tudjuk az árnyékunkat átlépni", ezért indult a keleti nyitás politikája. Ennek révén a magyar gazdaság azokhoz az államokhoz szeretne kapcsolódni, amelyekben most is 4-5 százalékos növekedés van. Varga Mihály szerint ez fontos elem lehet a növekedésben, bár ez sem érezteti rögtön a hatását, de elindult a folyamat.

A konszolidáció után immár kifelé jön a magyar gazdaság a recesszióból, jövőre pedig már az idei gazdasági növekedés duplája lesz a bővülés, így 2014 már könnyebb év lehet a vállalatok és a háztartások számára is - emelte ki a miniszter.

Varga Mihály szólt arról is, hogy Magyarországnak - gazdasági fejlettségéhez képest - jelentős elmaradása van a bérekben; a kormánynak az a célja, hogy a minimálbéreseket segítse, és így próbálja feljebb tolni a béreket. Hozzáfűzte: jelenleg tartanak az egyeztetések a 2014-es minimálbérről, és ha a munkaadók és a munkavállalók nem jutnak egyezségre, akkor a kormány dönt; vagy így, vagy úgy, de várhatóan 100 ezer forint fölé emelkedik majd jövőre a kötelező legkisebb bér.

Az élő- és félsertés áfájának csökkentésével kapcsolatban elmondta: "hosszú a sor", több ágazat szeretne áfa-csökkentést, de ez esetben 3 százalék fölé kerülne a költségvetési hiány és "mehetnénk vissza a túlzottdeficit-eljárás alá".

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az LMP a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) megjelent hírek miatt, amelyek szerint az adóhatóság több nagyadózónál szabotálta a vizsgálatokat - közölte Schiffer András, a párt társelnöke és Vágó Gábor országgyűlési képviselő vasárnap az MTI-vel.

Közleményükben felidézték, hogy egy pénteki sajtótájékoztatón Horváth András, a NAV munkatársa - aki már benyújtotta lemondását - arról beszélt: nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál.

Az LMP a 2002-2013 közötti időszakot vizsgálná a parlamenti bizottságban, amelynek felállítása érdekében - az ahhoz szükséges aláírások összegyűjtéséért - hétfőn megkeresik az országgyűlési pártokat és képviselőket - tájékoztatott Schiffer András és Vágó Gábor.

A nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos szerint áttörés várható a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában a gyed melletti munkavégzés tilalmának feloldásával. A kormány döntött  a gyed-extra 2014. januári bevezetéséről,  a diplomás gyedről, és a kisgyermekeseket foglalkoztató munkáltatók újabb adókedvezményeiről.

Szalai Piroska,  nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos közölte, hogy a kormány döntése értelmében 2014-től ha a gyermek egyéves kora után munkába kíván állni az anya, akkor nem kell lemondania a gyed és a gyes közti összegről. Ez akkor jelenti a legnagyobb segítséget, ha az anya nem heti 40 órára, hanem csupán egy-két napra kíván először visszamenni dolgozni.

A biztos közleményében kitért arra is, hogy 1985-ben még korszerű volt a magyar gyed-rendszer, de azóta a munkaerőpiac teljesen átalakult, a gyed melletti foglalkoztatási tilalom gátjává vált a kisgyermekes anyák legális, rugalmas foglalkoztatásnak.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy a kormány döntött a gyed extra bevezetéséről. Ennek értelmében a gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben.

A harmadik intézkedés a diplomás gyed érinti egyrészt a felsőfokú alapképzésben, szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben tanulókat; ők a minimálbér alapján kapnak majd gyedet. Azok pedig, akik mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben vagy doktori képzésben végeznek, a garantált bérminimum alapján kapják meg a gyedet.

A negyedik intézkedés a három- vagy többgyermekes anyákat, illetve munkaadójukat érinti. Ennek lényege, hogy kiterjesztik a munkavédelmi akciótervben már meglévő hároméves szociális hozzájárulási adókedvezményt további két évvel; így a negyedik és ötödik évben csak az adó 50 százalékát kell a munkáltatóknak befizetniük az érintett munkavállalók után (az első három évben eddig sem kellett fizetniük semmit).

Tántoríthatatlannak tűnik a miniszterelnök az Origo információi szerint abban, hogy a közszféra dolgozóinak juttatásai közül kivezesse az Erzsébet-utalványt.

A béren kívüli juttatásként havonta 8 ezer forint értékben adható élelmiszer-utalvány kivezetését az Origo információi szerint maga a miniszterelnök vetette fel, de nem teljesen magától: bár az ügyet ismerő kormányzati források egybehangzó állítása szerint Orbán Viktor régóta sürgeti a teljes cafeteria-rendszer megszüntetését, a mostani kezdeményezés mögött többen a Szép-kártyás (Széchenyi-pihenőkártya), illetve a vendéglátólobbit sejtik.

A magyarázat szerint a kibocsátó bankok (OTP, K&H, MKB) üzleti érdekeit ugyanis sérti, hogy az eredetileg csak hidegélelmiszerre váltható Erzsébet-utalványt tavaly óta melegkonyhás szolgáltatásra is igénybe lehet venni, ami gyengíti a Szép-kártya forgalmát. A vendéglátósok bizniszét az elmélet szerint pedig az rontja, ha az utalványok javát éttermek helyett boltokban költik el a dolgozók – írja a lap.

Az eddig felvetődött alternatívák szerint az Erzsébet-utalvány forgalmát a most még csak választható Szép-kártyára terelnék át és/vagy készpénzesítenék, tehát beépítenék a fizetésbe. Ha így lenne, akkor a Szép-kártya is kötelezővé válna. A problémáról már volt vita a múlt heti kormányülésen, de mivel akkor nem sikerült minden részletben megállapodni, a szerda délutáni ülésen újra elővették a kérdést – olvasható az Origo cikkében.

Az idei évben először lesz kétnapos a rendezvény, az első klasszikus konferencianapot egy szűkebb, fókuszáltabb, mély szakmai tartalmakat adó workshop-nap követi majd. Az App!mobile 2013 konferencián közel 50 szakember tart előadást.

Az elmúlt évben nem követte a tabletet új termékkategória, nem lett forradalom a hardverek terén, még mindig nem terjedt el az NFC, de még csak az okosórák sem lepték el a Földet. A figyelmetlen vizsgálódó azt gondolhatná, hogy megrekedt az innováció, de valójában az eddigieknél sokkal fontosabb változások érkeznek folyamatosan. A technológiai ugrások jelentőségét nem érdemes kisebbíteni, hiszen a jobb felbontás, a fényesebb kijelző, a nagyobb számítási kapacitás mind előfeltétele annak, ami ezekben az években a szakma legnagyobb kihívása. Mégpedig az a képesség, hogy a felhasználó számára a bájtok, megahertzek és pixelek helyett értelmezhető megoldásokat adjanak mindennapi élethelyzetekre.

Az okostelefon immár nem önmagában értékelendő, hanem a teljes webbel, a cloud-szolgáltatásokkal és a különböző készülékekkel együtt, ahogy a ma sikeres vállalatok sem szűk értelemben vett okostelefonos programokban gondolkodnak, inkább azt vizsgálják, mi a célcsoport problémája, milyen eszközökkel és milyen élethelyzetekben tudják kiszolgálni ügyfeleiket. A felhasználó természetes módon szeretne interakcióba lépni a szolgáltatással, anélkül, hogy alkalmazkodnia kellene: a következő évek fejlődése, így az App!mobile 2013 konferencia is a kényelemről, a használhatóságról, természetességről, a valódi élethelyzetek felismeréséről szól.

Az App!mobile 2013 programjának gerincét továbbra is a fejlesztői, az üzleti és a UX-szekciók adják, ahol a legfrissebb trendek kerülnek bemutatásra, az idei év kiegészítő témaköre pedig az e-kereskedelem lesz. Előadást tart majd a Prezi, a Mito, a Karma Platform, a Nemesys Games, az NNG, a Ustream és a Google képviselője is.

Az App!mobile 2013 második, fókuszáltabb tartalmat kínáló napján kétórás workshopok lesznek: először az iOS 7 és az Android legfrissebb verzióinak fejlesztői újdonságaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők, majd a multiplatformos Windows, illetve a Firefox OS programozása kerül fókuszba. Abe Han, a Works.IO munkatársa átfogó felülettervezési workshopot tart, majd az ideális vállalati mobilstratégia kialakítását mutatják be az alapoktól.

Az App!mobile 2013 programjáról a konferencia weboldalán lehet részletesebben olvasni, ugyanitt lehet regisztrálni is.

A kormányoldal előbb megmutatta a vészkijáratot, aztán rácsapta az ajtót a nehéz helyzetben lévő devizahitelesek többségére.

A parlament kedden rendkívüli sürgősséggel elfogadta Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és párttársa, Balla György hétfőn benyújtott javaslatát, amely a téli kilakoltatási moratórium meghosszabbítása mellett az árfolyamgát kinyitásával nyújtana addig is segítséget az adósoknak, amíg a kormány összeállítja a helyzet végleges rendezését célzó csomagját. Az ebből fakadóan köztesnek számító elképzelés viszont alig egy nap alatt sokat változott, s ezzel több tízezer devizahitelesnek megint csak az ígéretek jutottak, miközben a bankokat sikerült újra nehéz helyzetbe hozni.

Az árfolyamgátat eddig nem vehették igénybe azok a devizahitelesek, akik 90 napnál régebben nem tudták fizetni tartozásukat. Rogán Antal hétfői sajtótájékoztatóján még arról beszélt, hogy a szabály eltörlésével 150 ezer, nehéz helyzetben lévő devizahitelesnek adnának lehetőséget arra, hogy csatlakozzon a rendszerhez. Ezt a megkötést azonban végül mégsem oldották fel teljesen: a három hónapot meghaladó elmaradás ugyan már nem kizáró ok, ám aki 180 napnál régebben nem törleszt, az továbbra sem élhet a lehetőséggel. Hogy emiatt mennyien esnek el a segítségtől, arról nincs pontos statisztika.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető legfrissebb adatok szerint azonban a 90 napnál régebben nem fizető devizahitelesek döntő többsége, csaknem kétharmada nemhogy fél, de több mint egy éve csúszik a törlesztéssel. Ez azt jelenti, hogy – a Rogán Antal által említett 150 ezer adóssal számolva – legalább százezer devizahiteles legfeljebb a téli kilakoltatási moratórium meghosszabbításának „örülhet” – bár ettől az otthonát még ugyanúgy elárverezhetik.

Azok a devizahitelesek viszont, akik mostantól csatlakoznak az árfolyamgáthoz, jobban járhatnak, mint az a 170 ezer adós, aki már belépett a rendszerbe. Az állam ezentúl ugyanis csak akkor vállal készfizető kezességet a gyűjtőszámlán halmozódó tartozások után, ha a devizahiteles összes tartozása nem haladja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 95 százalékát.

Az ilyen adósok esetében tehát a bank választhat: elengedi a tartozás egy részét, vagy vállalja annak kockázatát, hogy ha az ügyfél fizetésképtelenné válik, az eredeti jelzáloghitel mellett a gyűjtőszámla-tartozást is neki kell behajtania. A módosítót beterjesztő gazdasági bizottság indoklása szerint a javaslattal kimondottan azt szeretnék elérni, hogy a pénzintézetek elengedjék a nehéz helyzetben lévő devizahitelesek adósságának egy részét. A grémium szerint a pénzintézeteknek erre megvan a lehetőségük, hiszen a tartozások 30-40 százalékáig eddig is tartalékot képeztek – értsd: mivel lényegében már úgyis elszámolták veszteségként, így akár ténylegesen is keresztet vethetnének ezekre az összegekre.

Rogán Antal tegnapi sajtótájékoztatóján ehhez még azt tette hozzá, hogy aki belép az árfolyamgátba, és 90 napon túli tartozása van, annak nyilvánvalón van felhalmozott hátraléka, büntetőkamata is, melyek szintén a gyűjtőszámlára kerülnek. Ekkor az adós elkezdi az eredeti tartozásának az árfolyamrögzítéssel csökkentett részét törleszteni, miközben az említett késedelmes adósság és a büntetőkamat ott lesz a gyűjtőszámlán. Vagyis a tartozás, például a hátralék és a büntetőkamatok részleges elengedéséért cserébe – mondta – a bank olyan ügyfelet „kap”, akinek helyreáll a fizetőképessége. A tartozás elengedése nem kötelező, „csupán egy erős ösztönző” a pénzintézeteknek – tette hozzá a frakcióvezető. A baj csak az, hogy ha a kormányoldal célja ezzel a módosítással valóban az volt, hogy a nehéz helyzetben lévő adósokon segítsen, akkor ezt bele kellett volna írni a törvénybe. A jogszabályban ugyanis most sehol nincs utalás arra, hogy ez az előírás csak azokra vonatkozna, akik 90 napot meghaladó tartozást felhalmozva lépnek be az árfolyamgátba.

Eddig az arra jogosultak 60 százaléka, 260 ezer devizahiteles nem csatlakozott a rendszerhez. Ha ehhez hozzászámoljuk azt a több tízezer adóst, akivel a kör most bővült, akkor még több mint 300 ezer devizahiteles léphet be az árfolyamgátba. Az MNB adatai szerint az adósok csaknem felénél a tartozás ingatlanhoz viszonyított aránya meghaladja a 90 százalékot. A tartozások elengedése a bankoknak ilyen nagyságrendben több százmilliárd forintos veszteséget jelentene, de hasonló nagyságrendű a rizikó akkor is, ha kiesik az állami kezesség. Hogy a 90 napon túli adósokra vonatkozó megkötés hiánya szándékosan vétett „hiba” volt a kormányoldali képviselők részéről, vagy a rohamtempóban végzett jogalkotás következménye, a végeredmény szempontjából tulajdonképpen mindegy is. A lényeg, hogy sikerült megint nehéz helyzetbe hozni azokat a bankokat, amelyekkel a kormány – kimondva-kimondatlanul – éppen a devizahiteles probléma átfogó rendezésén dolgozik.

Tovább egyeztet a bankszövetség

A bankszektor a parlament keddi döntését a jogszabályoknak megfelelően vállalva hajtja végre – fogalmazott tegnapi közleményében a Magyar Bankszövetség. A szervezet szerint az árfolyamgát egy komplex probléma részletesen, szakmailag kidolgozott megoldása, amely iránt egyaránt elkötelezett a kormányzat, a jegybank és a bankszektor. A kölcsönök kormányzat által elvárt kivezetésével kapcsolatban elmondták, hogy folytatják az egyeztetést a civil szervezetekkel, szakértőkkel és társadalmi vezetőkkel, hogy összegezzék az eddigi észrevételeket, szociális, jogi és közgazdasági hatásokat.

Választások alatt nincs kilakoltatás

A tegnap elfogadott törvénymódosítás eredményeként hamarabb kezdődik és tovább tart a téli kilakoltatási moratórium. Az egyébként tíz éve működő rendszerben december elseje és március elseje között nem lehet az utcára tenni azokat, akiknek elárverezték az otthonát. A moratórium idén már november elején, a tegnap elfogadott módosítás kihirdetése után hatályba lép, és két hónappal tovább, április végéig tart majd – így a várhatóan április 6-án tartott országgyűlési választások idején biztosan nem kell senki kilakoltatását civil érdekvédőknek megakadályozniuk.

A kormány megkezdte a tárgyalásokat a minimálbérről, amely jövőre meg fogja haladni a 100 ezer forintot - mondta a foglalkoztatásért felelős államtitkár sajtótájékoztatón, kedden Budapesten.

Czomba Sándor hozzátette: a bértárgyalások - amelyeket a munkáltatókkal és a munkavállalókkal folytatnak - legkésőbb december elejéig lezárulnak.

Közlése szerint a legutóbbi tárgyaláson a munkáltatói oldal jelezte, az infláció követésével megegyező, azaz 2,4 százalékos minimálbér-emelést tartana reálisnak. A munkavállalói oldal egységesen 5,4 százalékos reálkereset-növekedést szeretne elérni, mivel a jövő évi 2,4 százalékos várható inflációhoz és a 2 százalékos GDP-növekedéshez még egy százalékot tettek hozzá - mondta.

A két szám - a 2,4 százalék és az 5,4 százalék - van jelen pillanatban az asztalon, de ez még mozdulhat bármelyik irányba - fogalmazott az államtitkár. "Nagy bizonyossággal merem állítani, hogy 2014-ben a minimálbér a 100 ezer forintot meg fogja haladni" - mondta Czomba Sándor.

A vasúti munkavállalók pénzügyi ösztönzésére a költségvetésben elkülönített forrásból összesen mintegy 30 ezer dolgozó jut átlagosan nettó 32 ezer forinthoz legkésőbb december első felében - értesült a hvg.hu.

A kormány kifizetések megindításáról szóló október végi döntésével pontosította az érintett személyi kört, így a vállalati átszervezések vagy vonalátadások miatt a MÁV-csoport más vállalataihoz vagy a GYSEV-hez került vasutasok is megkapják a munkájukkal kiérdemelt összegeket - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

Orbán Viktor miniszterelnök és Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete elnöke 2011 novemberében állapodott meg arról, hogy három év alatt összesen 5 milliárd forintot fizetnek ki a vasúti dolgozók számára. Az érintett munkavállalók az első egymilliárd forintot már tavalyelőtt megkapták.

Az idei kifizetések a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a vasúttársaságok között megkötendő megállapodások alapján, egy hónapon belül megindulhatnak - tették hozzá.