Tíz év után leütötték a Coca Colát a legértékesebb cégek listájának éléről, a legmenőbb márkák sorát már az Apple vezeti, amely szuperszónikus sebességgel ért a lajstrom élére két év alatt.

Az Apple a világ legértékesebb márkája – derül ki az Omnicom Grouphoz tartozó Interbrand idei listájából, amelyet a Napi.hu ismertet. A  szervezet rangsorát 2000 óta folyamatosan a Coca-Cola vezette. A sorrendet alapvetően a márkák mögött álló vállalatok pénzügyi teljesítménye alapján határozzák meg. Az Apple elsősége csak idő kérdése volt, tavaly a második volt, míg 2011-ben még csupán nyolcadik.

Az Interbrand szakértői 98,3 milliárd dollárra becsülték az Apple értékét, ami 28 százalékkal több a tavalyinál. A Coca-Cola eközben csak két százalékkal erősödött, s így 79,2 milliárdot ér. Ez a harmadik helyhez volt elég a listán. A Google két helyet előre lépve lett a második.

A Facebook a 2012-es 69. helyéről az 52.-re jött fel. Ugyanakkor a technológiai szektorban sem minden fenékig tejfel. A súlyos veszteségei miatt a felvásárlás határára került BlackBerry kihullott az idei listáról, miután tavaly a 93. volt. Hasonló pályát írt le a Nokia, amely 2011-ben még 14. volt, tavaly a 19., idén viszont az 56. Ez volt a legnagyobb visszaesés a 2013-as listán.

A Jobbik arra szólítja fel a kormányzatot és a bankrendszert, hogy azonnali hatállyal forintosítsák a devizahiteleket, mégpedig a felvételkori árfolyamon - mondta szombati budapesti sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel.

A frakcióvezető-helyettes hozzátette, pártjuk benyújtotta a parlamentnek a családi csődvédelem kiterjesztett konstrukciójáról szóló javaslatát.

Azt mondta, indítványuk nem sokban tér el a KDNP korábbi elképzeléseitől. A Jobbik koncepciója szerint a kirendelt csődgondnok nem szólhatna bele a családok költségvetésébe, ehelyett egy jogvégzett segítő közvetítene a bankok felé, aki az állásukat elveszített embereket is megpróbálná visszavezetni a munkaerőpiacra - ismertette az ellenzéki politikus.

A kormányzati intézkedések a Jobbik szerint csak a "probléma megoldásának a halogatását" jelentik. A Jobbik szerint is mindenkinek vissza kell fizetnie a felvett hitelét, de "egyetlen árva forinttal sem többet az indokoltnál" - mondta Z. Kárpát Dániel.

Szeptember 30-ával kerül vissza az E.ON gázüzletága - a kereskedő és a tároló cég is - a magyar államhoz, ezt követően már lehetősége lesz az államnak az ártárgyalásra, a tényleges kereskedelmi folyamatok befolyásolására a földgázimportnál - mondta a nemzeti fejlesztési miniszter a Kossuth Rádiónak adott interjúban.

Németh Lászlóné arról is beszélt, hogy az áramszolgáltatásban az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. szerepe erősödni fog, de az MVM-nek is nonprofit módon kell majd szolgáltatnia a lakosságnak. Az önkormányzatok terheinek átvállalásáról szólva a miniszter elmondta, hogy 19 esetben már sikerrel járt a PPP szerződések kiváltása.

Az energiaárakkal kapcsolatban kijelentette: a kormány szeretné biztosítani a lakosság számára, hogy az eddig megtett és az eddig bejelentett rezsicsökkentő lépések egy kiszámítható és hosszú folyamatban változatlanul megmaradjanak. A közművekre készülő szabályozás adja meg a törvényi keretet a lakosság biztonságához - mondta.

Németh Lászlóné közölte: újabb változásokra nem lesz szükség a kormány energiapolitikájában, a szolgáltatókkal a megvásárlásukról megkezdett tárgyalások meghatározzák az irányt. Jelenleg hat-hét közműcég tulajdonosával tárgyalnak a visszavásárlásról, az év végéig már több részletet lehet majd erről megtudni - tette hozzá a nemzeti fejlesztési miniszter.

Az önkormányzatok adósságának átvállalásával kapcsolatban a miniszter kifejtette: még vannak további lépések, amelyekkel segíteni lehet az önkormányzatokat, ilyen a költségvetésüket nagyon megterhelő PPP (Puplic Private Partnership) típusú szerződések megszüntetése. Az erre vonatkozó tárgyalások már megkezdődtek és 19 esetben már sikerrel járt a kormány. Ennek eredményeként tornatermek, uszodák kerültek vissza az önkormányzatok tulajdonába. A miniszter hozzátette: ezzel források szabadulnak fel az önkormányzatoknál, ami lehetővé teszi, hogy a következő uniós tervezési ciklusban újabb fejlesztésekkel tudjanak kalkulálni.

A közlekedésfejlesztési programokról elmondta: a Közlekedés Operatív Program keretéből még elkölthető mintegy 450 milliárd forint jelentős részére már kiírták a közbeszerzést, és amennyiben ezek az eljárások sikerrel zárulnak, akkor az év végéig le lehet kötni ezt az összeget szerződésekkel.

Beszélt arról is, hogy a következő uniós költségvetési periódusban a kötöttpályás közlekedés fejlesztése kap prioritást az EU részéről is. Emellett a miniszter fontos feladatnak tartja a három- és négyszámjegyű utak felújítását is.

Az e-útdíjjal kapcsolatos kérdésre Németh Lászlóné kifejtette: figyelembe véve azt a 38,5 milliárd forintot, ami az eltelt néhány hónap alatt befolyt, vitathatatlan, hogy szükséges volt a rendszer bevezetése. Hozzátette: az eddigi mérések alapján beigazolódott az a várakozás, hogy az útdíj legalább fele külföldi fuvarozóktól folyik be. Véleménye szerint egy eltelt teljes negyedév adatai után lehet majd következtetéseket levonni, és lépéseket tenni például arra vonatkozóan, hogy milyen útszakaszokat lehet még bekapcsolni a rendszerbe.

A Sólyom Airways légitársasággal kapcsolatban úgy nyilatkozott: véleménye szerint szükség van egy hazai tulajdonú légitársaságra. Hozzátette, hogy a Sólyom Airways részletes terveit egyelőre nem ismerik, az majd az engedélyeztetési procedúra során fog kiderülni.

Három IMF-segítségre szoruló PIGS-országgal vetette össze Magyarország helyzetét a Magyar Közgazdasági Társaság 51. vándorgyűlését megnyitó beszédében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A görög, portugál és ír CDS-felárak alapján megállapította, hogy nem állunk rosszul. Erre a következtetésre jutott a költségvetési hiány és növekedési adatok összevetéséből is – írta tudósításában a Portfolio.hu

Hozzátett viszont, hogy az ország (bruttó) finanszírozási igénye még mindig magas. A finanszírozhatóság azonban folyamatosan javult. Ez, valamint az infláció vezetett oda, hogy az alapkamat folyamatosan csökkent. Egyébként elképzelhetőnek látja a 3 százalék körüli alapkamatot.

A pénzügyi portál írása szerint kifejtette, hogy a magyar adósságráta 2011 óta csökken, ami ellentétes az európai trendekkel - mondta. Hosszú időn keresztül nem álltunk jól a növekedési versenyben, ám immár ebben is fejlődés van, s a környező országok mutatóit összevetve már nem az alsó, hanem a fejlődési sáv felső szélébe tartozunk. A kormány jól ismert prognózisait most is elmondta: idén 1, jövőre 2 százalékos lehet a fejlődés. Az is örömteli, hogy a növekedésbe immár egyre több szektor száll be, a mezőgazdaság mellett az építőipar, a feldolgozóipar is egyre jobban teljesít.

Ehhez kapcsolódóan megjegyezte a külföldi működőtőke a válság éveiben törvényszerű, hogy kevésbé érkezik. Ráadásul egy multi "csak egyszer tud idejönni", márpedig az első 50 globális vállalatból 40 már Magyarországon van.

Az ország számára egyébként előnyös, ha a pénzügyi rendszert a hazai bankok dominálják - fejtette ki. A Növekedési és Hitel Programról is kedvező képet festett mondván: az első szakaszt során sok új hitelt folyósítottak. A nemzetgazdasági miniszter a foglalkoztatásban a 2007-ben bekövetkezett visszaesést sikerült megállítani, s növekedésbe fordítani.

Magyarországon nincs se foglalkoztatási, se beruházási fordulat - mondott ellen a miniszter állításainak Surányi György volt jegybankelnök. Igenis a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás okozza a foglalkoztatási mutató emelkedését, enélkül csökkenés lenne - mondta.

A pénzügyi portál összefoglalója szerint a kormány 2011-ben a GDP 2 százalékával ugyan rontotta az államháztartás egyensúlyát, ám ennek nem volt kedvező növekedési hatása, viszont a következő év ebből következő kényszerű megszorítása újra recesszióba vezette a gazdaságot.

A Növekedési Hitel Programot sem dicsérte Surányi. Úgy vélekedett az csak akkor hozhat fejlődést, ha új hiteleket nyújtását szolgálja, a régiek kiváltásából nem lesz fordulat. A hitelállomány csökkenése mögött egyébként a bankrendszer vergődése látható.

Az elmúlt három év eredményei azt mutatják, hogy nem sikerült olyan fordulatot elérni, ami felzárkózási pályára állítaná a gazdaságot. A potenciális növekedés csökken, a beruházási ráta zuhan, a költségvetési politikát az illúzió és a kudarc fogalmak jellemzik, a bizalom gyenge - mondta.

Magyarországon 2013-ban nyugdíjakra és egyéb ellátásokra összesen 3350 milliárd forintot fizettek ki, a GDP mintegy 11,8 százalékát. Éves átlagban ebből az összegből 2,89 millió fő ellátását fedezték.

Az ellátások összkiadásai 2011-hez képest 5,4 százalékkal (mintegy 172 milliárd forinttal) emelkedtek, miközben az ellátotti létszám mindössze 0,4 százalékkal (11 ezer fővel) csökkent. (A 2011-es 11 százalékos GDP-arányos adat az EU-középmezőnyt jelentette.)

Magyarországon a nyugdíjak és egyéb ellátások egy-egy ellátott részére 2012-ben kifizetett havi átlagösszege az előző évihez képest 5,8 százalékkal emelkedett, 96 600 forintra. Az átlagellátás a nemzetgazdasági nettó átlagkereset 67,1 százalékát tette ki. A nyugdíjasokra számítva az infláció 5,7 százalékkal nőtt, emiatt az ellátások éppen csak megőrizték reálértéküket - írja a Napi Gazdaság.

A 2013. januári, törvényileg meghatározott emelés (5,2 százalék) után egy főnek átlagosan 100 533 forint nyugdíjat és egyéb ellátást folyósítottak. Az egy évvel korábbihoz képest ez az összeg 7421 forinttal (8,0 százalékkal) emelkedett. A férfiak átlagosan 109 953 forintot, a nők ennél több mint 15 ezer forinttal kevesebbet (94 339 forintot) kaptak.

Az egyes nyugdíjtípusok közül a leggyakrabban folyósított öregségi nyugdíj összege 112 781 forint volt, az előző évhez képest 7,8 százalékkal nőtt. A legmagasabbak a korhatár alatti (az 1955. előtt született fegyvereseknek járó) öregségi nyugdíjak voltak, átlaguk megközelítette a 200 ezer forintot.

Az Alkotmánybíróság (Ab) javarészt elutasította a korkedvezményes szolgálati nyugdíjak megszüntetésével kapcsolatos beadványokat - közölte a testület kedden a honlapján.

A főként rendőröket, katonákat érintő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyebek mellett arról rendelkezett, hogy 2012 januárjától az 57 évesnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasok a személyi jövedelemadóval (szja-val) csökkentett összegű ellátást kapják, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség úgynevezett szeniorállományába.

A 2011 novemberében elfogadott törvény megszüntette a korhatár előtti nyugdíjakat: 2012. január 1-jétől ilyen ellátás nem állapítható meg, a még folyósított ellátásokat pedig már nem a társadalombiztosítás, hanem a költségvetés fizeti. A megszüntetés alól kivétel a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye.

Az átalakítást egy 2011. júliusi alkotmánymódosítás tette lehetővé, amely kimondta, hogy a korhatár előtti nyugdíjak csökkenthetők, szociális ellátássá alakíthatók vagy - a kedvezményezettek munkaképessége esetén - megszüntethetők.

A törvény nemcsak a rendvédelmi és fegyveres testületek dolgozóit érintette, hanem vonatkozott a bányásznyugdíjra, a művésznyugdíjra, polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíjára is. Ugyanakkor rögzítette azt is, hogy a járandóság nem csökkenhet a 2011. decemberi minimálbér másfélszerese alá. Emellett nem csökkenthető a járandóság, ha a szolgálati viszonyt egészségi alkalmatlanság miatt szüntették meg, és az ezt megalapozó baleset vagy betegség összefügg a szolgálati kötelmekkel.

A törvény célja ösztönözni a korkedvezménnyel nyugdíjazott rendvédelmi dolgozók, katonák, tűzoltók újbóli munkavállalását. Az érintettek kérhetik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a rendőrség úgynevezett szenior állományába kerüljenek fegyver nélküli szolgálatra, így nettó jövedelmük nem lehet kisebb a korábbi járandóságnál, illetve a minimálbér másfélszeresénél.

A korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését két éve a parlamentben Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter azzal indokolta, hogy ezek az ellátások járadékfizetéssel csak részben megalapozottak, folyósításuk a hiánnyal küzdő nyugdíjbiztosítási alapot terheli, és azt a központi költségvetés csak az államadósság növelésével tudja biztosítani. A Széll Kálmán-terv ezért tűzte célul, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésével lehessen megállapítani. Az átalakítás célja, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket.

A törvény miatt alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hoz több ezer magánszemély, továbbá számos szakszervezet - köztük a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövegsége, a Honvédszakszervezet, a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete, a Független Rendőr Szakszervezet, valamint a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete -, jogvédők, például a Magyar Helsinki Bizottság, majd az alapvető jogok biztosa is.

Álláspontjuk szerint a törvény alkotmányos alapjogokat sért, például a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és a tulajdonhoz, valamint a szociális biztonsághoz való jogot - például azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt már megszerzett nyugdíjjogosultságokat szüntet meg, illetve alakít át más ellátási formává. Volt országgyűlési képviselők, illetve korábban szolgálati nyugdíjban részesülők azt is sérelmesnek találták, hogy a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság a korábban kapott nyugdíjnak az szja-val csökkentett összege.

A Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben arra is felhívta a figyelmet, hogy álláspontja szerint a nyugdíjmegvonás ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával, ezért a strasbourgi bíróság előtt is megtámadható.

Az Ab hétfői ülésén az indítványokat javarészt elutasította. Álláspontja szerint az alkotmány rendelkezései felhatalmazást adtak arra, hogy a törvényhozó az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást csökkenthesse, szociális ellátássá alakíthassa, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethesse. Így pedig nem volt megállapítható a szerzett jogok, a tulajdonhoz való jog, illetve a szociális biztonsághoz való jog sérelme.

Az Ab szerint a vitatott szabályozás nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sem. Az érintettek eltérő törvényi kezelésének alkotmányos indoka van. Az alaptörvény teszi lehetővé az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltő és az azt még el nem érő személyek eltérő kezelését, továbbá a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülők nincsenek egymással összehasonlítható helyzetben, miként a volt országgyűlési képviselők sem a polgármesterekkel és az európai parlamenti képviselőkkel, akiknek ellátása - szemben az országgyűlési képviselőkével - nem csökkent az szja mértékével. A korábban szolgálati nyugdíjban részesülők között a születési idő alapján tett megkülönböztetésnek ésszerű indoka többek között az, hogy a jogalkotó a változásokkal legsúlyosabban érintett korcsoportnál jelentkező hátrányokat kívánta mérsékelni.

Az Ab egyedül azt a rendelkezést semmisítette meg - a visszaható hatály tilalmára hivatkozva -, amely szerint a szolgálati járandóság folyósítását a kifogásolt törvény 2012. januári hatálybalépése előtt elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell.

A 13 alkotmánybíró által jegyzett határozathoz ketten párhuzamos véleményt fűztek, öt alkotmánybíró - Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter és Lévay Miklós - pedig különvéleményt fogalmazott meg.

Varga Mihály szerint nem lesz megszorítás 2014-ben, nem kell újabb adó vagy járulékemelésre készülniük a gazdaság szereplőinek; a költségvetés feszes lesz, abban a tárca számol a hús áfájának csökkentésével is, és egyetlen ágazat sem jár rosszabbul, mint idén, jön a választás ezt kell mondani.

A nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán úgy vélte, a gazdaság jobb teljesítménye 2014-ben reálissá teszi, hogy egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra egy kicsivel többet lehessen fordítani.

Többletbevételekre számítanak az áfából és jövedéki adóból, a pénztárgépcserék fehérítik a gazdaságot. A keresetek az idén is emelkednek reálértéken, az év második felében 4-5 százalékos növekedésre lehet számítani, ami a kiskereskedelem növekedését hozza magával. Az el nem vont adótételek, az egykulcsos adórendszer, és a gyermekek után járó adókedvezmények szerinte a fogyasztás élénkülését eredményezik.

A hús áfájának csökkentésével szavai szerint a tárca is egyetért, és a költségvetésben is számoltak vele. Az utolsó simításokat végzik az adórendszer módosításain, az erről szóló, európai uniós szabályoknak is megfelelő törvénymódosítást szeptember 30-ig nyújtják be a parlamentnek.

A 2013 januárjában indult eljárást akkor a bizottság azzal indokolta, hogy a 2012-ben bevezetett magyar telefonadó szembemegy az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló uniós irányelvvel. Ugyanerre az irányelvre hivatkozott korábban a bizottság a telekomadó miatt indított eljárás során is, amelyet szintén leállítottak idén júliusban.

A leállítás oka ugyanaz, mint júliusban a másik különadóval kapcsolatban. Az Európai Bíróság június 27-én hozott ítéletében egy a magyarhoz nagyon hasonló francia ügyben kimondta, hogy nem ütközik az úgynevezett engedélyezési irányelvbe a hírközlési szolgáltatókra kivetett franciaországi különadó.

Az uniós engedélyezési irányelv alapján a kormányoknak lehetőségük van igazgatási díjat szedni a távközlési szektor szereplőitől, az ebből származó bevételeket viszont az ágazati infrastruktúra, a hálózat, a szektor működésére, fejlesztésre kell fordítaniuk.

A bizottság szerint ugyanakkor ezeket a bevételeket az állam a költségvetési egyenleg javítására használja. A bíróság június végén megállapította, hogy a vitatott adó nem minősül az irányelv értelmében vett igazgatási díjnak, és így nem tartozik annak hatálya alá, s elutasította a bizottság keresetét.

Az ítéletből a bizottság levonta a következtetést: egy spanyol, és mind a két magyar telekommunikációs különadó ügyében visszavonulót fújt.

Sajnos sokan nem tudják, hogy amennyiben a munkaviszony megszűnéséig több szabadságot vettek igénybe, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre arányosan megillette volna őket, a különbözetre kifizetett munkabért kötelesek visszafizetni – a korábbi Munka Törvénykönyve szerint az 1992. évi XXII. törvény alapján egészen 2012.12.31-ig.

A túlfizetés nem volt visszakövetelhető, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg.

Sajnos sokan még bérszámfejtőként sem ismerik azt a 2013. január 1. óta hatályos változást, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza!

Olyan eset is előállhat azonban, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor több pénzt kap, mint ami az elszámolt időszakra vonatkozó rendes bére alapján jár neki. Ez akkor fordulhat elő például, ha a munkaviszony megszűnéséig a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot a munkavállaló nem vette ki, vagy a munkáltató nem adta ki.

Az új Mt. szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. A szabadságot más esetben megváltani nem lehet, ilyen tartalmú megállapodást a felek sem köthetnek.

Bizonyára sokan hallottak arról, hogy a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságot a munkáltató nem tudja kiadni, akkor azt a munkáltatónak pénzben kell a munkavállaló számára megfizetnie. Ez a lehetőség azonban csak csak 2012. december 31. napjáig állt fenn, a hatályos szabályok alapján erre jelenleg nincs lehetőség.

Szabadság kiadása felmondási idő alatt

Ha már a felmondási időnket töltjük, és tudjuk, hogy több napnyi szabadságunk maradt még bent, amit a munkáltatónak pénzben kellene felénk megtérítenie, a munkáltató engedélyével elmehetünk szabadságra a pénzbeni megváltás helyett.

Azonban a felmondási idő alatt szabadság csak a munkában eltöltött időnek minősülő tartamra jár. Mivel a felmondási idő része a munkaviszonynak, a munkáltató jogosult a felmondási idő alatt is a szabadság kiadására, amennyiben betartja az ennek előzetes közlésér e vonatkozó 15 napos törvényi határidőt.

Tekintettel arra, hogy a szabadság csak a munkavégzési kötelezettséggel járó tartamra adható ki, szabadságot a munkavégzés alóli kötelező menetesítés – azaz munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő fele – tartamára nem lehet kiadni.

Ha a munkáltató a törvényes mértéket meghaladóan mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót (pl. a teljes felmondási időre), a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani.

A munkáltató a szabadságot csak az általános szabályokkal összhangban adhatja ki, így be kell tartania a kiadás időpontjára vonatkozó előzetes tájékoztatási kötelezettségeket is. Ennek elmulasztása esetén a szabadság kiadása jogszabálysértő, és a munkavállaló erre az állásidőre megfelelő díjazást követelhet.

Itt kell megemlíteni azt is, hogy a városi legendákkal ellentétben, a munkaviszony megszűnésének időpontja nem módosul azáltal, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt szabadságot vett ki, vagy szabadságmegváltásban részesült.

Szabadság mérték

A fizetett szabadság éves mértéke munkavállalók esetében 20 munkanap, ami a munkavállaló életkorának növekedésével egyre nagyobb, így a 25. évét betöltött munkavállaló éves rendes szabadsága 21 nap, 28. életévétől 22 nap, majd a 35. életévig 3 évenként 1 nappal növekszik. A 35. életév után a fizetett szabadság mértéke 2 életévenként növekszik 1 nappal, egészen a 45. életévig. A 45. életévétől 30 munkanapra emelkedik az alapszabadság mérték.

Szabadság kiadása felmondási idő alatt

Ha már a felmondási időnket töltjük, és tudjuk, hogy több napnyi szabadságunk maradt még bent, amit a munkáltatónak pénzben kellene felénk megtérítenie, a munkáltató engedélyével elmehetünk szabadságra a pénzbeni megváltás helyett.

Azonban a felmondási idő alatt szabadság csak a munkában eltöltött időnek minősülő tartamra jár. Mivel a felmondási idő része a munkaviszonynak, a munkáltató jogosult a felmondási idő alatt is a szabadság kiadására, amennyiben betartja az ennek előzetes közlésére vonatkozó 15 napos törvényi határidőt.

Mivel a szabadság csak a munkavégzési kötelezettséggel járó tartamra adható ki, szabadságot a munkavégzés alóli kötelező menetesítés - azaz munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő fele - tartamára nem lehet kiadni.

Ha a munkáltató a törvényes mértéket meghaladóan mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót (például a teljes felmondási időre), akkor a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani.

A munkáltató a szabadságot csak az általános szabályokkal összhangban adhatja ki, így be kell tartania a kiadás időpontjára vonatkozó előzetes tájékoztatási kötelezettségeket is. Ennek elmulasztása esetén a szabadság kiadása jogszabálysértő, és a munkavállaló erre az állásidőre megfelelő díjazást követelhet.

Gyes után már nem fizetnek

A korábbi munkajogi kódex úgy rendelkezett: a gyesről vagy gyedről visszatérő kismama kérhette, hogy a munkaadó ne szabadságként adja ki a "felhalmozott" szabadságot, hanem pénzben fizesse ki egy részét. Ez azonban csak 2012. december 31. napjáig állt fenn, a hatályos szabályok alapján erre jelenleg nincs lehetőség.

Ezeket az iratokat adja ki a munkaadó a távozó kollégának:

Legfontosabb szabályok a fizetés nélküli szabadság kiadására illetve igénylésére vonatkozóan, melyeket jó ha a munkaadó és a munkáltató is nagy figyelemmel kísér:

1. A fizetés nélküli szabadságot csak és kizárólag a munkavállaló kérésére lehet kiadni!
2. A munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót semmilyen módon fizetés nélküli szabadság igénybevételére, amennyiben mégis megteszi, törvénysértést követ el!
3. Kérésére megilleti a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság:  

• a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
• a gyermek 10. életéve betöltéséig a GYES folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
• a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
• a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de 2 két évre a munkáltató feltéve, hogy a munkavállaló az ápolást személyesen végzi.

A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a dolgozó biztosítása szünetel, kivéve, ha azt

• 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása,
• 8 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság,
• 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása vagy
• 14 évesnél fiatalabb gyermek után járó GYES-re való jogosultság végett veszi igénybe.

A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy az érintettet nem illetik meg a biztosítottaknak járó ellátások. Ez vonatkozik az egészségügyi szolgáltatásra is, azaz ilyen esetben az érintett (optimális esetben csak a 45 nap letelte után) havi 4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amennyiben egyéb okból sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Módosultak a biztosítás szünetelésének szabályai is. E szerint szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. A módosítással egyértelműbbé vált, hogy a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló gyermeke gondozása, ápolása miatt ellátásban részesül.

A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság tartamát a végkielégítés megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gondozás, ápolása végett vette a munkavállaló igénybe.

A konkrét esetben a kisgyermekes munkavállaló írásban, meghatározott időpontig, fizetés nélküli szabadságra irányuló kérelemmel fordult a munkáltatóhoz, mely kérelemre a munkáltató válaszul rávezette az „engedélyezem” szót. Így tehát – tisztán jogi-formális szempontból – a munkavállaló nem az Mt. által egyoldalúan biztosított jogával élt, hanem fizetés nélküli szabadságra vonatkozó munkaszerződés-módosítást kötött a munkáltatóval, figyelemmel arra, hogy az egyoldalú jogosultság igénybe vétele helyett a felek megállapodást kötöttek egymással.

A munkavállaló azonban úgy döntött, hogy a megállapodásban eredetileg megjelölt időpont helyett korábban kíván munkába állni – a kisvállalkozó munkáltató azonban ennek a kérésnek nem tudott eleget tenni. A munkavállaló álláspontja szerint a felek megállapodása a törvényben szabályozott, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságnak minősült, azonban a munkáltató szerint a fentiek alapján megkötött, fizetés nélküli szabadságra irányuló megállapodásra természetéből adódóan nem vonatkoznak a törvény hivatkozott szabályai. Nem árulunk zsákbamacskát: a Kúria ítéletében a munkavállalónak adott végül igazat, ugyanakkor álláspontunk szerint az alábbiakban ismertetésre kerülő, a munkáltató által felsorakoztatott jogi érvek szintén nehezen kérdőjelezhetők meg, és ekként elgondolkodtatók lehetnek.

Szerződésmódosítás vagy bejelentés

A fizetés nélküli szabadságra irányuló szerződésmódosítást egyrészt az a körülmény is alátámasztja, hogy a munkavállaló – meghatározott időpontig szóló – írásbeli kérelmét a munkáltató írásban elfogadta, tehát konszenzus jött létre a felek között.

Másrészt a munkavállaló a „kérelem” szót használta, ahelyett, hogy egyoldalúan bejelentette volna a fizetés nélküli szabadság iránti igényét, mely körülmény ugyancsak az ajánlat-jelleget erősíti.

Harmadsorban, amennyiben a munkavállaló a gyermek otthoni gondozása céljából kérte volna a fizetés nélküli szabadságot, akkor nem kellett volna határozott időt megjelölnie.

Fentiekre figyelemmel – tekintve, hogy a felek között szerződésmódosítás jött létre – nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló egyebekben – a törvény más rendelkezése alapján – egyoldalúan is igénybe vehette volna a fizetés nélküli szabadságot. Tény ugyanis, hogy a törvény a munkavállaló egyoldalú jogosultságát rögzíti a fizetés nélküli szabadság tekintetében, ugyanakkor amennyiben a felek ezt megállapodásban szabályozzák, akkor ez a megállapodás már mindkét felet, így a munkavállalót is kötni fogja.

Mi történt tehát ebben az esetben?

A válasz egyszerű: a munkavállaló szerződéses ajánlatot tett munkáltatójának, melyet a munkáltató elfogadott.

Nincs itt szó másról, mint a polgári jog általános szabályai szerinti szerződés-módosításról - talán ezzel a kijelentéssel nem vitatkozhatunk.

A felek között tehát konszenzus jött létre a munkaszerződés-módosítás tekintetében, mely alapján a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Vagyis a felek a munkaszerződést módosították, oly módon, hogy szándékuk a munkavégzés meghatározott időtartamra történő szünetelésére irányult.
A jogi szabályozás adta keretek között semmi akadálya nincs annak, hogy a felek – egyező akarat mellett – fizetés nélküli szabadság megállapítását határozzák el.

Érdemes ezen a ponton megemlíteni, hogy a munkaügyi gyakorlatban egyébként is igen gyakori a feleknek a fizetés nélküli szabadságban történő megállapodása, mely megállapodás természetét tekintve munkaszerződés-módosításnak tekintendő.

Mindezek alapján, pusztán a formális szempontokat figyelembe véve nem kevesebb merül fel, mint az, hogy a munkavállaló szerződésszegést követett el azzal, hogy a közte és a munkáltató közt létrejött megállapodást megszegte. Abból kiindulva ugyanis, hogy a felek egyező szándéka a megállapodással a munkaviszony meghatározott időpontig történő szünetelésére irányul, ettől a megállapodástól a munkavállaló egyoldalúan nem térhet el.

Figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a perbeli esetben az – egyébként kisvállalkozó – munkáltató a munkavállaló nyilatkozata alapján alappal számíthatott arra, hogy a munkavállaló által előre meghatározott, konkrét időpont előtt nem kell a munkavállalót újra foglalkoztatnia, így gazdálkodását is ennek megfelelően, oly módon alakította, hogy a munkavállaló visszatérésével a munkavállaló által előre meghatározott időpontig nem kell számolnia.

A fizetés nélküli szabadság szempontjából különbséget kell tenni az Mt.-ben foglalt, egyoldalú jogosultság alapján a munkáltatóhoz intézett egyoldalú jognyilatkozat, illetve a konszenzuson alapuló munkaszerződés-módosítás között. A konszenzus alapján létrejött fizetés nélküli szabadság tehát eltérő elbírálás alá esik a törvényben rögzítettekhez képest.

Az ügyben eljárt bíróságok érdemben nem cáfolták fenti érveket, mindösszesen azt állapították meg, hogy a törvényben foglalt anyasági szabályokat alkalmazni kell az adott esetre is, illetve a Kúria ezen felül az együttműködési kötelezettség körében arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatónak jeleznie kellett volna a munkavállaló felé, hogy a fizetés nélküli szabadságot egyoldalúan is kérheti. (Megjegyzendő, hogy – amellett, hogy a Kúria álláspontját nem vitatjuk – kisvállalkozó munkáltatóról volt szó a perbeli esetben, akiről aligha feltételezhető és kevéssé várható el, hogy a munkajogi szabályokkal maradéktalanul tisztában van.)

Kötelező biztosítás váltás 2014: Konzultációs anyagot készített a PSZÁF a direkt kárrendezésről. Jelenleg Magyarországon a kárt okozó fél biztosítójánál kell elintézni a kötelező felelősségbiztosítás (kgfb) alapján járó kifizetést, de ennél ügyfélbarátabb a saját biztosítós - direkt - megoldás.

Az e mellett és ellen szóló érveket vette sorra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a honlapján közzétett konzultációs anyagában. A direkt kárrendezés lényege az, hogy a baleset károsultjának nem a károkozó biztosítójához, hanem a saját biztosítójához kell fordulnia.

Az ügyfél előnye az, hogy előre tudja, kár esetén hova kell fordulnia, és ez alapján tudatosan választhatja ki a kgfb-biztosítóját. Azt is tudja, hogy a biztosítójának érdeke őt jól kiszolgálni, különben nem nála fogja megújítani a szerződését.

Ezzel szemben jelenleg a károsult szerencséjén múlik, hogy kár esetén hova kell fordulnia, s milyen lesz a kárügyintézés színvonala.A biztosító számára a fő előny, hogy a kárrendezéssel is magához tudja kötni az ügyfelét, tehát bővül az ügyfélmegtartási eszköztára. Ennél is fontosabb, hogy az ügyfél a kárrendezés színvonalát a díjban is hajlandó lesz elismerni. Emiatt a biztosítók nemcsak az árak leszorításában, hanem a minőség javításában is érdekeltek lesznek. Hátránya a direkt kárrendezésnek, hogy költségei az ügyfeleket terhelik, így a díjak - a rendszer bevezetése előtti díjszinthez képesti - emelkednek. Költsége lesz a jobb szolgáltatásnak és a biztosítók közötti elszámolásnak is.

Jelenleg is végez direkt kárrendezést néhány biztosító, ha az ügyfél a kgfb-t és casco biztosítást is náluk kötötte.

A konzultációs anyag itt érhető el, mindenki leírhatja a véleményét a kérdésről a felügyeletnek: http://www.pszaf.hu/hirek_ujdonsagok/direkt_karrendezes.html

A PSZÁF konzultációs anyaga a direkt kárrendezés esetleges magyarországi bevezetéséről (1138KB)

Több éve létezik egy nyugdíjemelési lehetőség, ami – jóllehet az Adózóna már több cikkben is foglalkozott vele – kevéssé ismert a jogosultak körében. Ez nem eredményez nagy összegű növelést, de sok kicsi sokra megy.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22/A §-a alapján minden olyan sajátjogú nyugellátásban részesülő, aki saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján rendelkezik nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel, a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez benyújtott kérelme alapján jogosult az elért kereset, jövedelem 1/12-ed részének 0,5 százalékával egyező mértékű nyugdíjnövelésre.

Tehát ez a növelés - eltérően az évenkénti, januári automatikus emeléstől – kizárólag kérelem alapján történhet. Így ha valaki nem tud erről a lehetőségről, akkor bizony előfordulhat, hogy nyugdíjas foglalkoztatottként, vagy vállalkozóként éveken keresztül fizeti a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, de kérelme hiányában a nyugdíjbiztosító nem tud intézkedni a jogos nyugdíjemelés végrehajtásáról.

A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.

A hivatkozott törvény arról is rendelkezik, mi az eljárás, ha a növelési kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik.  A szabály szerint ilyenkor a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni.

Noha Magyarországon az eurózóna átlagának duplája a banki nem teljesítő hitelek aránya, és régiós szinten is az egyik legmagasabb ez a mutató, a magyarországi hitelintézetek nem követik a Nyugat-Európában már elterjedt hitelportfólió-eladási gyakorlatot, amellyel az EY könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó szerint a szektor újra növekedési pályára állhatna.

Jövőre ismét támogatáshoz juthatnak az energiatakarékossági beruházásokat fontolgató háztartások a csütörtöki Magyar Nemzet szerint.

Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klímapolitikáért felelős államtitkára a lapnak elmondta: átszervezik az energetikai beruházásokhoz kötődő pályázatokat az egyeztetés alatt álló Nemzeti épületenergetikai stratégia alapján, így várhatóan a jövő év elején juthatnak ismét támogatáshoz a háztartások.

A szakember szerint a program még ősszel elkészül, és tartalmazza majd, hogy a kormányzat milyen ütemezéssel és mértékben járul hozzá az energiahatékonyságot növelő felújításokhoz a lakóépületek és középületek esetében. Idén a szén-dioxid-kvótákból körülbelül hétmillió, jövőre pedig tizenötmillió egység értékesítését tervezi Magyarország, és a bevétel az energetikai beruházások forrása lehet - mondta az államtitkár.

A gyulai önkormányzat 850 millió forintért megvásárolta a felszámolás alatt álló Gyulai Húskombinát eszközeit, valamint a gyulai kolbászok és májas termékek márkavédjegyeit a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-től. Az adásvételi szerződést csütörtökön írták alá Gyulán.

Varga Jenő felszámolóbiztos elmondta: a felszámolás alatt a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. fő célja a munkahelyek megőrzése, a magyar sertésfeldolgozás és -termékelőállítás hírének megőrzése volt Gyulán és a térségben. Gyula az első példája annak, hogyan lehet reorganizációs típusú felszámolással eredményt felmutatni - mondta.

Görgényi Ernő polgármester az adásvételről elmondta: a százszázalékos önkormányzati tulajdonú Gyulahús 850 millió forintért, tehermentesen, tulajdoni korlátozások nélkül vásárolta meg a húskombinát teljes vagyonát. A vagyon az önkormányzaté, amit a Gyulahúsnak bérbe ad. Hogy mik a hírek Gyulán, az itt megtudhatod hamarosan.

Az üzem jelenleg 70 százalékos kapacitással működik, és 270 főt foglalkoztat. Ennyi munkahelyet sikerült megőrizni - emelte ki a polgármester. Az önkormányzat a húsüzemet hosszú távon kívánja üzemeltetni - tette hozzá.

Az idén az üzleti tervek szerint alakul a termelés, éves szinten ötmilliárd forint árbevétel várható minimális eredmény mellett. A társaság új hazai és exportpiacokon is megjelent. Itthon a mintamenza program résztvevője új termékekkel, a külpiacon pedig Angliába, Oroszországba, a FÁK-államokba, Csehországba és Szlovákiába szállít döntően kolbászféléket - mondta el Daka Zsolt, a Gyulahús ügyvezetője az MTI-nek.

Szeptember 23-án elindult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos Facebook oldala. Nem csak a like-ok gyűjtése a cél, naponta frissülő tartalmainkkal érdekes és hasznos információkat nyújtunk minden Facebook felhasználónak egy hivatali zsargontól mentes, modern csatornán.

Az oldal az alábbi linken érhető el:

https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Adó-és-Vámhivatal/130498477033073

Svájcban az adóbevallás elkészítése és az adófizetési eljárások kantononként eltérnek és függnek az adózó helyzetétől és körülményeitől is.

Kettős adóztatás elkerülése és adóügyi egyezmények
A jövedelmek adózásának kantonok közi megoszlását a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság által felállított szabályok rendezik, hacsak ezeket nem írja felül valamely vonatkozó nemzetközi kettős adóztatás elleni szerződés. A nemzetközi szerződések ugyanis mindig felsőbbrendűek a hazai szabályozásnál.

A svájci nemzeti adószabályozások szerint a külföldön szerzett jövedelem nem adóköteles, ha állandó külföldi telephelyről származik (ezt erősítheti vagy éppen semmissé teheti egy kettős adóztatást elkerülő megállapodás). A külföldi ingatlanból származó bevétel után sem kell adót fizetni. Érvényes szerződések miatt bizonyos igazgatói díjak, bizonyos nyugdíjak és partnerségekből származó jövedelmek is lehetnek adómentesek Svájcban.

Ezeken kívül azonban minden külföldről származó jövedelem adóköteles Svájcban. Ha nincs irányadó szerződés, akkor a külföldről származó jövedelem társasági adó vagy forrásadó köteles, a forrásország szabályainak megfelelően.

A svájci jövedelemadó egyezmények (összesen 87)megfelelnek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) modell szerződéseinek, azaz a nemzetközi szabványoknak.

Általánosságban minden munkáltatótól érkező jövedelem szerepel a munkavállaló adóköteles jövedelmei között. Azonban, ha megfelelően vannak dokumentálva, akkor bizonyos vállalkozási költségek visszatérítéseire nem kell adót fizetni.

A rezidens és nem rezidens külföldiek, ha Svájcban tartózkodnak munkavégzés céljából, adót kötelesek fizetni munkabérük után. Általában a rezidens külföldiek nem fizetnek forrásadót a bérre.

Önfoglalkoztatás és üzleti jövedelem

Az egyéni vállalkozás és az összes különféle üzletből származó jövedelem adóköteles. A partnerség nem önálló entitásként adózik, hanem a tulajdonosok tulajdonrészük nagyságának megfelelően.

Minden olyan költség, amely az üzlet vagy szakma gyakorlásához szükséges leírható az adóból. Az önálló vállalkozások továbbgörgethetik veszteségeiket, amíg nem írják le ezeket az adóból. A veszteségek leírása az adóból nem megengedett az önálló vállalkozások számára.

A verseny pontos helyszíne a Dánia fővárosában, Koppenhágában található B&W Hallerne lesz, mely 10 000 fő befogadására alkalmas. További lehetséges helyszínek voltak még a maximum 15 000 férőhelyes DR Byen-sátor a fővárosban, a horsensi Állami Büntetés-végrehajtási Intézet 13 000 férőhellyel, és a dánok által legalkalmasabbnak tartott, 15 000 férőhelyes herningi Jyske Bank Boxen is. Eredetileg az aalborgi Gigantium, a fredericiai MesseC és a koppenhágai Parken Stadium is pályázott, de később visszaléptek.

A dalfesztivál hivatalos mottója "Join us!" lesz, azaz "Csatlakozz hozzánk!".

A 2014. január 1-jével életbe lépő családi adókedvezmény legnagyobb nyertesei azok a kétgyermekes háztartások lesznek, ahol a bruttó jövedelem 90-100 ezer forint között van. Azokban a háromgyermekes családokban, ahol mindkét kereső középiskolai tanár (körülbelül bruttó 300 ezer forintért), 51 ezer forinttal marad majd több a pénztárcában.

Biztossá vált, hogy a kormány januárban kiszélesíti a családi adókedvezmény rendszerét. A módosítás további 260-270 ezer háztartást, illetve családot érint, költségvetési vonzata pedig 50 milliárd forint lesz. Az MNO annak járt utána, hogy bizonyos kereseti ágaknál mennyivel nagyobb havi nettó jövedelemre számíthatnak a többgyerekes alacsonyabb keresetű családok.

Egy olyan kétgyermekes családban, ahol 2013-ban a teljes jövedelem bruttó 90 000 forint volt, 2014-ben a mostani 73 350 helyett 78 950 forintot vihetnek haza, ami havi 5600 forintos nettó jövedelememelkedést jelent. Ebbe a csoportba nagyrészt a közmunkások, illetve adott esetben a pénztárosok, takarítók tartoznak. Annak a családnak, amelyik szintén két gyermeket nevel, de már 100 ezer forint bruttó jövedelme volt, jövőre havi szinten nettó 4000 forinttal marad több a pénztárcájában. 110 ezer forintnál havi nettó 2400, 120 ezernél 800 forinttal marad több.

Ők a családi adókedvezmény legnagyobb nyertesei

A háromgyermekes családok esetében jóval nagyobb adókedvezményt lehet majd érvényesíteni január elsejétől. Például egy olyan háztartásban, ahol csupán egy kereső van, és az illető az erdőgazdálkodás területén dolgozik – ami 100 ezer forintos bruttó jövedelemmel jár –, 17 ezer forinttal nagyobb lesz a nettó jövedelem jövőre. Egy olyan háztartásban, ahol az egyik fél a szállítás-raktározás vagy éppen az ingatlanforgalmazás területén dolgozik bruttó 200 ezer forintért, nettó 34 ezer forinttal marad majd több.

A legjobban azok a háromgyermekes családok járnak, ahol összesen bruttó 300 ezer forint körül van az összjövedelem, mivel ők 2014. január 1-jétől nettó 51 ezer forinttal többől gazdálkodhatnak. A nettó nyereség az ennél nagyobb keresetek esetén kezd el lassú ütemben csökkenni, de bruttó 400 ezer forintnál is nettó 35 ezer forintos jövedelemnövekedése lesz a nagycsaládnak.

Van fedezet

„Lesz akkora gazdasági növekedés jövőre Magyarországon, hogy fedezni lehessen a családi adókedvezmény kiszélesítésével járó 50 milliárd forintos állami kiadást” – mondta szeptember 23-án Az este című műsorban Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a meghozott döntés biztosan nem változik, a 2014-es költségvetésbe betervezték azokat az összegeket, amelyek az adókedvezmény kiszélesítéséhez, illetve más családpolitikai támogatásokhoz szükségesek lesznek jövőre.

Forrás: Emmi / MN-grafika

A polgári kormány két évvel ezelőtt bővítette ki a szocialisták által csaknem teljesen eltörölt családi adókedvezményt. Ennek köszönhetően az egy- és kétgyermekes családok újra jogosultak lettek a kedvezményre, gyermekenként akár havi 10 ezer forintos összegben, a három- és többgyermekesek pedig 33 ezer forintot vonhatnak le a személyi jövedelemadójukból.

Ez még az első Orbán-kormány által 1999-ben bevezetett eredeti családi kedvezménynél is jóval bőkezűbb. A szocialista kormányok idején a kedvezmény egy gyermek esetében 3000, két gyermek esetében 4000, három vagy több gyermek esetében 10 000 forintra csökkent.

Megbukott a baloldali családpolitika

„A Gyurcsány–Bajnai-kormányok a munka mellett gyermeket vállalókat sújtották magas adókulcsokkal, nem létezett családi adókedvezmény, háromról két évre csökkentették a gyest, duplájára emelték a rezsiköltségeket, és megszüntették a kedvezményes otthonteremtési lehetőségeket, devizacsapdába hajszolva ezzel családok ezreit. A baloldal családpolitikája megbukott. Ezzel szemben a Fidesz-kormány érdemi segítséget nyújt a családoknak a gyermekvállaláshoz és a gyermekneveléshez” – írta korábbi közleményében a kormánypárt.

Az MSZP garantálja a nyugdíjasok biztonságát - hangzott el a szervezet kaposvári sajtótájékoztatóján. Pontokba szedték a rájuk vonatkozó ígéreteiket.

Orbán Gábor, az NGM államtitkára kizárta annak lehetőségét, hogy egyszerre váltsák át a devizahiteleket forinthitelekre. A hiánycélt és a jegybanki devizatartalékot nem veszélyeztetheti a devizahiteles-csomag, a bankok viszont számíthatnak veszteségekre – írja a Portfolio.hu a Reutersre hivatkozva. Orbán Gábor szerint zéró a valószínűsége annak, hogy a devizahiteles-csomag hatására akár csak egy külföldi bank is rendezetlenül elhagyja az országot.

Orbán GáborFotó: Földi Imre

A hírügynökség beszámolója szerint Orbán Gábor a Reuters Investment Summit című rendezvényen úgy fogalmazott, teljes mértékig tudatában van a kormány a devizahiteles-csomaggal kapcsolatos korlátoknak. Ilyennek nevezte a jegybank devizatartalékát és a piac devizakereslet-felszívó képességét.

Kizárta, hogy a teljes deviza jelzáloghitel portfóliót egy lépésben forintosítsák, ez ugyanis fenyegetést jelentene a forintpiacra és a bankrendszerre is. Egyúttal kizárta egy olyan devizahiteles-csomag lehetőségét is, amelynek kedvezőtlen hatásai lennének a jegybank devizatartalékaira „abban az értelemben, hogy azokat túl alacsony szintre csökkentenék”. Nem tekintem megoldásnak azt, amelyik hátrányos a jegybank tartalékpolitikájára nézve – fogalmazott.

Korábban Patai Mihály, a bankszövetség elnöke is figyelmeztetett arra, hogy 10 milliárd franknyi devizahitel konverziója alááshatná a forint árfolyamát, amennyiben azt azonnal a devizapiac igénybevételével hajtanák végre. Matolcsy György jegybankelnök szintén jelezte ellenkezését az egyszeri konverzióval szemben. Hozzátette azonban, hogy ha szükség lesz rá, a jegybank kész a devizatartalék révén is rendelkezésre állni.

Orbán Gábor szerint a hiteleknek a jelenlegi árfolyamgát rendszeren nyugvó fokozatos átváltása viszont egy lehetséges megoldás a problémára. A hitelek hátralévő mintegy 15 éves futamidejét szerinte rövidíteni lehetne. Orbán szerint a kormány novemberben tekintheti át a lehetőségeket, köztük a bankszövetség által javasoltakat is. Ezután azt a megoldást választhatják ki, amelyik a legkisebb kockázattal jár a gazdaságra nézve, és hozzájárul a devizahitelek kivezetéséhez.

A bankok eddigi javaslatai túl nagy hozzájárulást követeltek volna meg a kormánytól, amit a kabinet nem kíván vállalni. A bankoknak elsősorban a saját ügyfeleikkel kell megoldást találniuk - mondta Orbán. A megoldás nem veszélyeztetheti a hiánycélokat – hangsúlyozta. Bármilyen megoldás is születik, szerinte „zéró esélye” van annak, hogy egy bank ennek eredményeként rendezetlenül kivonul a magyar piacról.

Tavaly több mint 120 ezren kértek méltányosságból nyugdíjat, nyugdíjemelést, nyújtottak be árvaellátás meghosszabbításra, illetve nyugdíjasként segélyre kérelmet. Az elbírált ügyek teljesítési aránya 23,6 és 54,8 százalék között volt.

2012-ben összesen 62 ezren kérték nyugdíjuk méltányosságból történő emelését a nyugdíjbiztosítási szervektől, a kérelmezők az elbírált ügyek 43,6 százalékában kaptak pozitív választ, az ő nyugdíjukat átlagosan havi 3800 forinttal emelték. Méltányossági nyugdíj-megállapításra 3 ezer kérelem érkezett, az elbíráltak 26,9 százaléka teljesült. Csaknem 55 ezer nyugdíjas kért egyszeri segélyt, az elbíráltak 45,2 százaléka átlagosan 18 680 forintot kapott.
Mintegy 1600, 25. életévét betöltött, továbbtanuló árva kérte árvaellátásának meghosszabbítását, az elbírált kérelmek 23,6 százalékát teljesítették.

A következő nyugdíjemelés januárban várható - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális és családügyért felelős államtitkársága pénteken az MTI-vel.

• Forrás: MTI

A nemzetgazdasági tárca a jövő évi költségvetés tervezésekor 2,9 százalékos hiánnyal és az eredetileg tervezettnél alacsonyabb, 2,4 százalékos inflációval számol - idézi a hir24.hu a nemzetgazdasági miniszternek vasárnap az ATV Szabad szemmel című műsorában elhangzott szavait. Varga Mihály elmondta, hogy a tárca a 2014-es büdzsé tervezésekor nem számolt a reklámadó bevételével; a 3 százalék alatti hiány e nélkül is tartható.

"Csak kisebb mértékű korrekciókat tudok elképzelni az adótörvények módosításakor, olyan tételeket, amelyek nem nagy tételeket vagy új adókat érintenek" - fogalmazott Varga Mihály. Mint mondta: Mind a magánszemélyeknek, mind a vállalatoknak a 2013-as adórendszerből érdemes kiindulniuk jövő évi adózásuk megtervezésekor.

Korábban a kormány még 2,8 százalékos inflációval tervezte a 2014-es költségvetést, noha a piac az év egészére ennél jóval alacsonyabb ütemet várt. Volt olyan elemző, aki szerint a reálisabbnál magasabb inflációval való tervezés egyetlen cél szolgálhat: a papíron elkölthető bevételek növelését a 2014-es költségvetésben.

Mindezek és a nyugdíj-emelési szabályok alapján jövőre legfeljebb járandóságuk 2,4 százalékos növelésére számíthatnak a nyugdíjasok.
A nyugdíjemelés szabályairól itt olvashat többet.