További hírek a szocpol témában :

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatási programot indít azoknak az 55 év feletti munkanélküli nőknek, akiknek a nyugdíjba vonuláshoz szükséges 40 év szolgálati időből kevesebb mint 1 év hiányzik - jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár.

Elmondta: novembertől a programban a támogatás maximum 12 hónapra szól, ez idő alatt 10 hónapig a bruttó bér és járulékok 100 százalékával támogatják a munkaadókat a célcsoport foglalkoztatásához, ezért további 2 hónap támogatás nélküli foglalkoztatást kell vállalnia a munkaadónak.

A támogatás mértéke a garantált bérminimum 125 százaléka lehet maximálisan, jelenleg ez havi 142 ezer 500 forint. Egy ilyen munkahely után maximum 1,5 millió forint támogatást adnak tíz hónapra a munkaadóknak, akiknek legfeljebb 300 ezer forintjukba kerül munkahelyenként a foglalkoztatás a további 2 hónapra.

Sokan várják a béren kívüli juttatások új szabályait, a Cafeteria trend összegyűjtötte, hogy a munkáltatók és szakértők szerint hogyan lenne jó változtatni a törvényeket, rendeleteket.

Az új adótörvények megjelenése előtt a Cafeteriatrend a munkáltatókat és szakértőket kérdezve összegyűjtötte, hogy milyen változásokat fogadnának szívesen a cafeteria rendszer szabályozásával kapcsolatban íme, az öt legfontosabbnak tartott változtatás:

Szuperbruttó nélkül
Bár a munkabérek esetén egy ideje nem hallani erről a fogalomról, a béren kívüli juttatásoknál továbbra is létezik egy összetett számítási mód. A juttatásokra fizetendő 16 százalékos személyi jövedelemadó alapja nem a juttatás értéke, hanem ennek 1,19-szerese. Így például tízezer forint Széchenyi Pihenő Kártya feltöltés esetén nem 1600 forint személyi jövedelemadót fizet a munkáltató, hanem 1904 forintot. Hasonlóan a szorzóval korrigált alapra kell a juttatások 14 százalék vagy 27 százalék EHO-ját is meghatározni és megfizetni.
Az adózási szabályok ilyen irányú egyszerűsítése könnyebb, érthetőbb környezetet teremtene a munkáltatók számára.

Erzsébet-utalvány havi kerete
Már tavaly is népszerű változtatás volt az Erzsébet-utalvány havi kedvezményes keretének növekedése (5 ezer forintról 8 ezerre)
Az idei évben is többen jelezték, hogy örülnének annak, ha nagyobb értékben adna kedvezményt az adótörvény az Erzsébet-utalványhoz. Például havi tízezer forintos kedvezményes keret már-már fedezhet egy családi bevásárlást.

Széchenyi Pihenő Kártya felhasználás
Nagy örömmel fogadták a felhasználók, hogy folyamatosan bővül a SZÉP Kártya felhasználási köre. Az uszoda-, fürdőbelépők, a sportolási lehetőségek mind-mind fizethetők már ezzel az elektronikus fizetőeszközzel. A pihenéshez, nyaraláshoz kapcsolódó utazások azonban még problémát okozhatnak. Míg a hajójegyet már lehet fizetni a kártyával, addig a busz és vonatjegy térítésére bizony nincs lehetőség a SZÉP Kártyákról. A pihenés, üdülés helyszínének megközelítésében sokat segítene, ha ezek az utazási lehetőségek is fizethetők lennének a SZÉP Kártya használatával.

Pénztári juttatások – több helyről
Jelenleg ha egy munkáltató egy adott hónapra biztosít – bármilyen kis összegben – pénztári tagdíj hozzájárulást (önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba) a dolgozónak, egy másik munkáltatója egyáltalán nem adhat már ilyet kedvező adózással – ismerteti az aktuális szabályokat Fata László cafeteria szakértő. Pedig ezekhez a juttatásokhoz az szja. törvény elég magas havi korlátokat rendel (havonta a minimálbér 30 illetve 50 százalékáig adható pénztári hozzájárulás kedvező adózással). Ezt jobban ki lehetne használni, az öngondoskodást jobban lehetne erősíteni, ha az egyes munkáltatók nem zárnák ki egymást a kedvező adózásból, hanem lehetőség szerint többen is adhatnának ilyet kedvezményesen úgy, hogy az összeszámolt keret ne lépje túl a törvényben leírt havi határösszegeket.

Lakáscélú támogatás
Jelenleg a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adhatna a munkáltató lakáscélú felhasználásra munkavállalóinak adómentes juttatást. Ehhez azonban rengeteg részletszabálynak kell megfelelni. Ráadásul ezt a megfelelést dokumentumokkal is kell tudni igazolni. Legtöbbször az adminisztráció mértéke, az ehhez kapcsolódó bizonytalanság miatt aztán nem is vállalják ezt a felek, így nem valósul meg ez a juttatás. A szabályozás egyszerűsítése komoly erőforrásokat mozdíthatna meg az építőipar irányába.

A fenti módosítások élénkíthetik a béren kívüli juttatások alkalmazását, így akár nagyobb bevételt hozva az államháztartásnak.

Újabb felmérést készítettek a MOL-t szorosan követő elemzők és alapkezelők körében arról, hogy mit gondolnak jelenleg Hernádi Zsolt és az INA sorsát illetően, különös tekintettel a közelmúlt fejleményeire.

A válaszokból az derült ki, hogy a szakértők álláspontja összességében nem változott augusztus óta: a többség továbbra is a MOL vezér maradásával és az INA irányítási jogainak megőrzésével számolt. Fontos azonban kiemelni, hogy a profik körében érezhetően nőtt a bizonytalanság a korábbi felméréshez képest. A menedzsment jogok elvesztését augusztushoz képest még inkább jelentős kockázati faktornak vélik a szakemberek, egy ilyen forgatókönyv ennélfogva komolyabb csalódottságot válthatna ki. A MOL részesedésének értékét nagyságrendileg 500 milliárd forintra taksálják a profik.

Az elmúlt napokban láthatóan elmérgesedett a helyzet a MOL-INA-ügyben a felek között, a téma pedig mostanra már nem csak Horvátországban, de nálunk is politikai szintre emelkedett. A MOL-t érő támadások egy része Hernádi Zsolt ellen irányul, a társaság vezetőjét most már európai elfogatóparancsra hivatkozva akarják beidézni a horvátok.

Korábbi cikkünkben részletesen is beszámoltunk arról, hogy mostanra az INA esetleges eladásának kockázata megnövekedett, ezt pedig láthatóan a piac is elkezdte beárazni, az elmúlt napokban a MOL részvényei látványosan alulteljesítettek.
2013.10.04 14:30 Durvul a helyzet - Hogyan folytatódhat a MOL-INA-ügy?

Mindezek nyomán elérkezettnek láttuk az időt, hogy ismét megkérdezzük a MOL-t szorosan követő elemzőket és alapkezelőket az INA és Hernádi Zsolt sorsát illetően. Legutóbb augusztus végén készítettünk hasonló felmérést, az alábbi grafikonokon pedig (ahol lehet) ennek eredményeit is szemléltetjük, hogy láthatóvá váljanak az azóta történt változások. A mostani felmérésünk során összesen 11 szakember véleményét gyűjtöttük össze.

Mit mondanak a profik?

Hernádi Zsolt ellen most már európai elfogatóparancs is érvényben van, és az Interpol oldalára is felkerült, mint kiemelten körözött személy, ennek ellenére az általunk megkérdezett szakértők többsége most is úgy véli, hogy Hernádi marad a MOL elnök-vezérigazgatói székében. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a korábbi felmérés óta csökkent azok aránya, akik Hernádi maradására számítanak.

Ahogy augusztusban, most is a válaszadók többsége arra voksolt, hogy Hernádi esetleges távozása részvényesi szempontból kedvezőtlen hír lenne.

A megkérdezettek többsége a korábbi felméréshez hasonlóan Hernádi esetleges távozását nem látja jelentős kockázati faktornak a MOL-nál, arányuk pedig nőtt augusztushoz képest.

A MOL-INA-ügyben a legfontosabb kérdés a menedzsment jogok sorsa. Augusztusban még elsöprő többségben voltak azok (80%), akik az irányítás megtartását vélték a legvalószínűbb kimenetelnek, ezek aránya most már csak 60% körül van.

A profik azonban most már kivétel nélkül úgy gondolják, hogy amennyiben a MOL elveszítené a menedzsment jogokat, akkor megválna részesedésétől az INA-ban.

Az irányítási jogok elvesztését a megkérdezettek többsége most is jelentős kockázati tényezőnek tartja, arányuk pedig a korábbi felméréshez képest növekedett.

A szakértők többsége összességében úgy látja jelenleg, hogy a MOL nem válik meg az INA-ban lévő részesedésétől, bár azért a megkérdezettek között láthatóan megosztottság mutatkozik a kérdésben.

Ha azonban a MOL mégis az INA eladása mellett dönt, fontos kérdés, hogy ki lenne a vevő. Bár a magyar kormány kommunikált álláspontja az ügyben a horvátoknak való értékesítést tükrözi inkább, a szakértők többsége úgy látja, nagyobb a valószínűsége, hogy ilyen esetben harmadik fél lenne a vevő.

Ez pedig a megkérdezettek szerint jó eséllyel a Gazpromnyeft lehet, legalábbis ez kapta messze a legtöbb szavazatot.

A profiktól azt is megkérdeztük, hogy az INA-részesedés esetében a MOL számára egy esetleges értékesítés esetén mi lenne a fair ár. A válaszok 380 és 760 milliárd forint között szóródnak, a medián érték 500 milliárd forint. (Az általunk korábban kalkulált érték a fentebb említett sávnak a tetejéhez esik közel, mi nagyságrendileg 800 milliárd forintot tartunk indokoltnak).

Bár az elmúlt napokban sokat esett a MOL, a szakértők többsége most is semleges véleménnyel van a részvényekről, vonzónak kevesebb, mint 20% tartja, ez egyébként alacsonyabb a korábbi felmérésben szereplő aránynál is.

Konklúzió

Az INA sorsát illetően a MOL és a horvátok közti konfliktus fokozódása láthatóan nem kedvez az olajipari vállalat részvényeinek, az elmúlt napok fejleményeit követően a befektetők elkezdték beárazni az INA esetleges eladását. A MOL-t szorosabban követő elemzők és alapkezelők véleménye összességében nem változott Hernádit és az INA-t illetően: a többség Hernádi maradására és a menedzsment jogok megtartására számít. Fontos azonban kiemelni, hogy a profik között augusztushoz képest növekvő megosztottság mutatkozik az említett kérdésekben.

Hernádi esetleges távozása miatt nem igazán aggódnak a megkérdezettek, ezt nem tartják jelentős kockázati faktornak a MOL-nál. Az irányítási jogok esetleges elveszítését viszont annál inkább (sőt, az arány itt nőtt a korábbi felméréshez képest.) Egy ilyen forgatókönyv tehát komolyabb csalódottságot válthatna ki. Ebben az esetben egyébként kivétel nélkül az INA eladásával számolnak a szakemberek. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy bár a piacok elkezdték már beárazni az INA esetleges elvesztését, egy ilyen forgatókönyv negatív fejleménnyel szolgálna, mivel a tőkepiaci szakértők többsége ennek jelenleg is 50% alatti valószínűséget ad.

Kapcsolódó cikkek:

• 2013.10.08 10:30 A Concorde is csökkentette MOL-célárát
• 2013.10.08 09:51 A Financial Times is foglalkozik a MOL-INA-üggyel

A Liga Szakszervezetek azt indítványozza, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emeljék jövőre, ezenkívül pedig bruttó 4,5 százalékos bérajánlásban állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel.

A Liga által javasolt emeléssel a minimálbér a jelenlegi 98 ezer forintról 103 390, a garantált bérminimum pedig 114 ezer forintról 120 270 forintra nőne 2014-ben.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a reálbér-növekedés idei beindulását követően már érzékelhető reálbér emelést szeretnének elérni a munkavállalók számára.

Szólt arról is, hogy a Liga ősszel szeretne tárgyalni a kormánnyal a Munka törvénykönyvének módosításáról, emellett pedig kiemelten kezeli a rend- és honvédelmi dolgozók jövő évi béremelését, mivel ezen ágazatokban nagyon rossz a munkavállalók helyzete, és évek óta nem volt emelés.

Gaskó István a jövő évi béremelésekkel kapcsolatban elmondta: az érzékelhető reálbéremelést az jelentené, ha a várt, körülbelül 2,5 százalékos infláció mellett a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének megfelelő, további 2 százalékos béremelést kapnának a munkavállalók, vagyis ha a bérek bruttó 4,5 százalékkal emelkednének; ez 2 százalékos reálbér-növekedésnek felel meg.

Magyarországon a minimálbér alacsony, nem felel meg annak az európai uniós álláspontnak, hogy a legalacsonyabb bér nettója érje el az átlagkereset nettó értékének 60 százalékát. Emiatt a minimálbér további egy, vagyis összesen 5,5 százalékos emelését szeretné elérni a Liga 2014-ben - hangsúlyozta Gaskó István.

Emlékeztetett arra is, hogy a Liga május elsején egy 250 pontos javaslatcsomagot állított össze a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítására. Ebből most 25 pontot kiemel a Liga, és szeretne ezekről tárgyalni a kormánnyal annak érdekében, hogy az Mt. 2014. január 1-jétől e szerint módosuljon - jelezte a Liga elnöke.

Gaskó István hangsúlyozta: vissza szeretnének térni a sztrájktörvény módosítására is. Kifejtette: a kormány 2011 decemberében két fontos ponton is módosította a sztrájktörvényt, így kötelező lett megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról, és a módosítás azt is kimondta, jogellenes a sztrájk, ha a sztrájkolók visszaélnek a sztrájkjoggal. Az utóbbi Gaskó István szerint "gumiszabály", így vagy definiálni kell a visszaélés fogalmát, vagy ki kell venni a sztrájktörvényből ezt a szigorító tételt.

A Liga elnöke szerint tovább kell fejleszteni a társadalmi párbeszéd rendszerét, ezért a Liga azt javasolja, hogy Munkaügyi Tanács néven létre kell hozni egy verseny- és közszférás egyeztetési fórumot.

Gaskó István szólt arról is, hogy szeretnék visszaállítani a korábban eltörölt korengedményes nyugdíjat, a kormány tervei szerint 2014 végéig fennálló korkedvezményes nyugdíjat pedig még tovább fenntartani.

A Liga elnöke kifejtette: a munkavállalók jelentős részének a társadalombiztosítás által nyújtható nyugdíj nem elegendő az időskori biztonság megteremtéséhez. Egy 2010-es kormányhatározatban rögzítették, hogy fenntartják és erősítik az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat. A Liga azt javasolja, hogy a kormány jelentős adókedvezményekkel segítse az öngondoskodás elterjedését.

Gaskó István felhívta a figyelmet arra, hogy a közszférában évek óta nem volt béremelés, a Liga úgy döntött, kiemelten kezeli a köztisztviselők, azon belül a hon- és rendvédelmisek bérének kérdését.

Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte: az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésein eredménytelenül kértek béremelést. Úgy vélte, elfogadhatatlan, hogy a közszférát nem kezeli egységesen a kormány; a szakszervezet egységes béremelést szeretne a közszférában. Elmondta: legutóbb azt javasolták a kormánynak, hogy ha bért nem is tudnak egységesen emelni, akkor más módon kompenzálják a munkavállalókat, például 2013 januárig visszamenőleg havi 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal, ezt ugyanakkor az OKÉT munkaadói oldala nem támogatta.

A főtitkár jelezte, hogy a kormány 2014-ben sem tervez béremelést a közszolgálati ágazatban, ami szerintük elfogadhatatlan, egyben felháborító. Pongó Géza hozzáfűzte: bár vannak olyan szektorok - oktatás, egészségügy - ahol volt bérrendezés, életpályamodell, de gondoskodni kellene a többi ágazatról is; a rendőrség, a honvédség is ígéretet kapott korábban az életpályamodellre.

Kiemelte: sok beosztásban, például egy közalkalmazotti besorolású álláshelyen olyan alacsonyak a bérek, hogy a mindennapi megélhetés is gondot okoz a munkavállalóknak.

Czövek János, a honvédszakszervezet elnöke is jelezte: a honvédségnél az utóbbi 11 évben nem volt béremelés, megfeledkezett róluk a mindenkori kormány. Ezzel szemben a katonák nemcsak a természeti katasztrófáknál álltak helyt, de sok extrém feladatot végrehajtanak, életük árán is védik a hazát. Ennek fényében 2014-ben elkerülhetetlen, hogy a honvédek is fizetés-, illetve illetményemelést kapjanak, hiszen az utóbbi több mint egy évtizedben körülbelül 44-45 százalékát veszítették el reálkeresetüknek a katonák.

Tizenegy érintett ágazatban az állam fél évig átvállalja a minimálbér-emelés terheit. Ez 10 milliárdos kiadást jelent az államnak jövőre. A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók között született megállapodás alapján a kabinet tizenegy nehéz helyzetben lévő ágazatban fél évig átvállalja a minimálbérek emelésének költségeit - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ).

A minimálbér 2013-ban az idei 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik.  Az alelnök elmondta: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi plenáris ülése után a kormány megvizsgálta a szakszervezetek és a munkaadók elképzeléseit, és konszenzus alakult ki a három oldal között.

A megállapodás szerint bérajánlás nem lesz, 11 ágazatban pedig a kormány fél éven keresztül átvállalja a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is. Ez a kormány által az oldalak rendelkezésére bocsátott számítások szerint maximum 10 milliárd forint költségvetési forrást igényel - mondta.

Rolek Ferenc közölte, hogy az érintett 11 ágazatban 256 ezer munkavállaló dolgozik, közülük például a kiskereskedelemben 90 ezer, az építőipar két érintett ágában - a speciális szaképítésben és az épületek építése terén - 40 ezer, az élelmiszergyártásban 30 ezer dolgozó bérét érinti az intézkedés.  A négy ágazat mellett a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint a szálláshely szolgáltatásban, és a vendéglátásban segítené a kormány a béremelést.  Az MGYOSZ alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy bár jövőre fél évig átvállalja a kormány a béremelés terheit, vagyis a nehéz helyzetben lévő ágazatokban működő cégek bérköltsége csak 2,6 százalékkal emelkedik, a jövő évi béremelésnek tovagyűrűző hatásai vannak, mivel 2014-ben már teljesen a cégeknek kell viselniük a terheket. Ezt a 2014-es minimálbér-tárgyalásoknál majd figyelembe kell venni - tette hozzá.

Megtagadta Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék hétfőn, a végzés jogerős.

A Mol-ügy előzménye itt

A nyitott kérdések még mindig :

Miért kell védeni Hernádit ha ártatlan ?

Miért nem tesz vallomást ?

 

A parlament hétfői döntésével létrehozta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapját, amely a takarékszövetkezetek integrációs szervezetének biztosít vagyont.

Az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal fogadta el a Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által jegyzett javaslatot. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja egy elkülönített állami pénzalap, amelynek célja, hogy vagyont biztosítson a takarékszövetkezeti szektor új integrációs szervezetének. Így ez az intézmény lesz az alap kedvezményezettje, és ezen keresztül - hangsúlyozta indoklásában a miniszter - az egész takarékszövetkezeti ágazat a pénzalap kedvezményezettjévé válhat.

Az integrációs szervezet a rendelkezésére bocsátott vagyont alaptevékenységének ellátására, működési költségeinek finanszírozására, oktatási és képzési célokra, valamint a szövetkezeti integrációs modell gyakorlati megvalósítására és fejlesztésére használhatja fel.

A társaságiadó-, helyiadó- és illetékmentes alap bevételeit kaphatja a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-től, önkéntes befizetésekből, adományokból, és részesülhet központi költségvetési támogatásban is. Az alapot az MFB kezeli, amely legalább évente egyszer, május végéig - a kormány útján - tájékoztatja az Országgyűlést az alap előző évi működéséről. A törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Az Országgyűlés június végén fogadta el a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt, hogy megvalósítson egy kötelező tagságon alapuló szövetkezeti integrációt. Miután azonban Áder János köztársasági elnök kifogásokat fogalmazott meg, a Háznak módosítania kellett a jogszabályt, amelyet így július elején hagytak jóvá újra a képviselők. A hétfőn elfogadott törvényben nevesített integrációs szervezet a takarékszövetkezeti integráció egyik központi szerve, amely a prudenciális szabályozással, az intézményvédelemmel és a szavatolótőke-szolgáltatással foglalkozik.

A horvát elnök hétfőn reményét fejezte ki, hogy a zágrábi kormány megtalálja a legjobb utat a Mol-INA-ügy megoldására - az Ivo Josipoviccsal készült rádióinterjút a Jutarnji List című zágrábi napilap ismertette internetes oldalán.

Az elnökkel egy kávé mellett címet viselő közszolgálati rádióműsorban Ivo Josipovic úgy ítélte meg, nem helyénvaló arról beszélni, hogy a horvát állam megvásárolja-e a Mol INA-részesedését. "Az majd a konkrét megbeszélésektől függ, nem helyénvaló ilyen absztrakt vagy a priori módon arról beszélni, hogy visszavesszük-e a pakettet" - mondta a horvát elnök.  Josipovic szerint előbb azt kell megnézni, hogy lehetséges-e a magyar partnerekkel javítani vagy változtatni a jelenlegi egyezségen úgy, hogy az mindkét félnek megfeleljen. Hozzátette: azt is meg kell vizsgálni, van-e Horvátországnak pénze arra, hogy megvásárolja a részvényeket, és hogy melyek a horvát érdekek. "Nekünk mindenképpen az az érdekünk, hogy az INA erős vállalat legyen.

Ez a mi nemzeti márkánk attól függetlenül, hogy mekkora a tulajdonrészünk, és meg vagyok győződve arról, hogy a kormány a tárgyalásokon keresztül megtalálja a legjobb utat" - emelte ki Josipovic. Az INA jövőjével kapcsolatos találgatásokkal összefüggésben a horvát elnök elvetette az államosítás lehetőségét. A Mol egyébként 49,1 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az INA horvát olajvállalatban, a részvények 44,8 százalékát pedig a horvát állam birtokolja. Josipovic szerint ez a "forró téma" nem rontott Horvátország és Magyarország kapcsolatán, és emlékeztetett Orbán Viktor, valamint Zoran Milanovic miniszterelnökök kijelentéseire, miszerint az egymás közötti jó kapcsolatok nagyon fontosak.
    

"Szerintem ez (a kapcsolat) nem romlik meg, valamint lesz erőnk és módunk arra, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást" - nyomatékosította a horvát elnök. Megismételte azt is, hogy bírósági ügyek "nem képezik tárgyalások témáját", itt "a törvények végrehajtásáról" van szó. "Szerencsére olyan állam vagyunk, ahol sem a kormány, sem a köztársasági elnök, sem a miniszterelnök, sem a parlament nem tudja azt mondani a bíróságnak vagy az államügyésznek, hogy így vagy úgy járjon el. A törvény betartásáról van szó, és ezt semmiképpen sem kell valamiféle nyomásként felfogni" - szögezte le Josipovic.  (MTI)

Előbbre hozza az Országgyűlés az újabb rezsicsökkentést megalapozó törvényjavaslat zárószavazását.

Előbbre hozza az Országgyűlés az újabb rezsicsökkentést megalapozó törvényjavaslat zárószavazását, így az eredetileg tervezett október vége helyett akár már a jövő héten dönthet a parlament az árcsökkentés folytatásáról - mondta a Fidesz szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Hoppál Péter ezt a 11,1 százalékos gáz-, villamosenergia- és távhőárcsökkentés november 1-jei hatálybaléptetésével és az arra szükséges felkészüléssel magyarázta.

Az MFB november közepén meghirdeti az élelmiszer-ipari cégeknek azt a 6 milliárd forintos forgóeszközhitel-keretet, amelyből 6 éves futamidővel, 3 éves türelmi idő mellett 5–500 millió forint összegű hitelhez lehet jutni.

A zöldség-gyümölcs ágazat 8 milliárd forintos forgóeszközhitel-keretéből még rendelkezésre álló 2,2 milliárd forinthoz pedig a jövőben hozzájuthatnak az állami elismerésű termelői csoportok is, tevékenykedjenek azok a gabonatermelésben, az állattenyésztésben vagy a szőlészet-borászat területén – mondta Feldman Zsolt, a vidékfejlesztési tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

----------------------------------------------------

Az OTP Bank számos speciális agrárhitel nyújtásával segíti az agrárvállalkozásokat: 

• OTP Agrár és Vállalkozói Folyószámlahitel

Amennyiben vállalkozása rendszeresen jelentkező likviditási gondokkal küzd, váratlan kiadásai jelentkeztek vagy forrásigénye átmenetileg megnőtt, ajánljuk Önnek a folyószámlahitelt.

• Agrár Széchenyi Kártya

Az államilag támogatott konstrukció kitűnő segítséget nyújt agrárgazdaságban tevékenykedő vállalkozása számára, ha likviditási problémái merülnek fel, vagy váratlan kiadásai jelentkeznek.

-----------------------------------------------------

Az első hitelkeret fedezete a 2011-es fagykárra előirányzott összegből maradt meg. A hitelterméket az MFB november 15-ig meghirdeti, és a jövő évtől már igénybe is vehető. Ez a kölcsön a meglévő hitelek kiváltására is alkalmas lesz. Az állam 50 százalékos, de legfeljebb 4 százalékpontos támogatást nyújt a kamathoz.

Az MNB növekedési hitelprogramjából az első 750 milliárd forintnak 17-18 százaléka került az agrárvállalkozókhoz. A következő, 2 ezer milliárdos programnál – várhatóan – nagyobb lesz ez az arány. Feldman Zsolt végül bejelentette: az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) – a tárcán keresztül – idén még 220 millió forint költségvetési támogatást kap, jövőre ez az összeg 450 millió forint lesz.

Herczeg András, az AVHGA ügyvezető igazgatója a tájékoztatón elmondta, hogy az alapítvány kezessége a hitelek 80 százalékára vonatkozik. Ennek a piaci díja 1,8–4 százalék, de ők a saját vagyonuk terhére, 1-1,5 százalékért vállalják a kezességet. Állami támogatás mellett viszont az agrárügyfelek 0,4 százalék, a nem agrárügyfelek pedig 0,5 százalék költségért juthatnak kezességhez.

A tavaly garantált agrárhitelek 13,5 százaléka volt beruházási célú, az MNB programjánál idén ez az arány 25,4 százalék lett. Az agrártermelők a növekedési hitelprogram keretében felvett hitelnek csak a 45 százalékát használták hitelkiváltásra – ismertette az adatokat az ügyvezető igazgató.

„Az első Növekedési Hitelprogram során nagyon sok vállalkozás jelezte felénk, hogy örömmel vennék egy nagyobb átfutási idejű, a hosszabb távon tervezhető és megvalósítható beruházásokat is felkaroló program indítását. A Növekedési Hitelprogram nemrég bejelentett folytatása így egybeesik a cégek igényeivel. A hosszabb határidő ellenére a második Növekedési Hitelprogramot is prioritásként fogjuk kezelni, az előzőhöz hasonlóan” – nyilatkozta Huszár Róbert, a K&H Vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágának vezetője.

A szakember szerint már az első program is érezhetően beindította a kkv hitelpiac vérkeringését, így a hosszabb, 2000 milliárd forintos keretösszegű folytatásnak vélhetően még jelentősebb pozitív hatásai lesznek. Tapasztalataink szerint a vállalatok az elmúlt években hozzáigazították finanszírozásukat gazdálkodásuk deviza igényéhez, és az első Növekedési Hitelprogram során a vállalkozások egy jelentős része kiváltotta devizahitelét, ezért a második programban erre a célra elkülönített 10 százalékos hitelkeret feltehetően maximálisan elegendő lesz.

„Azt azonban, hogy a második programban is marad a legfeljebb 2,5 százalékos kamat, nem tartjuk szerencsésnek, mivel ez a kamatszint a hazai mikro- és kisvállalkozások körében szokatlanul alacsony, és nem tükrözi a szektorra jellemző magasabb kockázatot. Ezért a programban részt vevő vállalkozások körének kibővítéséhez szerencsés lett volna a korábban alkalmazott maximális kamatot megemelni” – hangsúlyozta Huszár Róbert.

A nagyobb bankok túl vannak a tranzakciós illetékemelés utáni díjemeléseken.

Átlagos használat mellett néztük meg, hogyan változtak a banki költségek. Minden nagyobb banknál a legkedvezőbb számlacsomagot választottuk ki. A legnagyobb ellenség az idegen ATM-eknél történő készpénzfelvétel, ami nélkül a legtöbb banknál 10 ezer forint környékén megúszhatjuk éves szinten a pénzügyeink intézését. Az élen végzett OTP is azért vezeti a listát, mert a kiterjedt ATM hálózat miatt nem számoltunk ezzel a költséggel, ha például FHB gépet is találunk minden sarkot akkor jobban megérheti már a kisebbik magyar bankot felkeresni.

A listán csak 3 csomag van, ami esetén kártyás vásárláskor is fizetnünk kell a tranzakciós illetéket. A Citibank és az MKB egy az egyben áthárítja ezt a költséget, a Cibnél egy tranzakció 10 forintba kerül. Jelen esetben ez utóbbival járunk jobban, de az MNB statisztikáiból az derül ki, hogy átlagosan a 670 forintot sem éri egy kártyás vásárlás összege. Több kisebb vásárlás esetén már a Cib féle konstrukció lenne a költségesebb.

Most még jobban oda kell figyelni

Nem csak az ATM-ekre kell odafigyelni, ha a legolcsóbban akarunk kijönni. Az OTP Simple esetén például érdemes havonta két kiegészítő szolgáltatásért is fizetni, a készpénzfelvétel például sokkal drágább lenne ezek nélkül. Az sms értesítésekről le tudunk mondani, főleg azoknak felesleges, akik okostelefonjukon akármikor ellenőrizhetik számlájukat. Ha ne fix havi díja van az értesítéseknek, akkor az internetbankban beállíthatunk egy magasabb limitet, ami alatt nem értest a rendszer. Ezzel akár havi több száz forintot is spórolhatunk.

A vasutasok 2013. július 1-jéig visszamenőlegesen 2,4 százalékos alapbéremelést kapnak, melyet a szeptemberi bérekkel, október 10-ig fizet ki a cég. Mivel létrejött a megállapodás, a Mozdonyvezetők Szakszervezetét, a Vasutasok Szakszervezetét és a VDSzSz Szolidaritást tömörítő Vasutas Szakszervezetek Szövetsége (VASZ) nem demonstrál pénteken - közölte a VASZ az MTI-vel, miután csütörtökön délután megszületett az egyezség. A szövetség abban is megállapodott a munkáltatóval, hogy 2014. június 30-ig nem lesz csoportos létszámleépítés.

Érdekes helyzet alakult ki a mentőknél: a diplomás, gyakorlott mentőtisztek alig kaptak béremelést, miközben másoknak nagyobb mértékben nőtt a fizetésük. A mentőorvosok bére átlagosan 20 ezer 300 forinttal nőtt, a mentőápolóké mintegy 5400, míg a gépkocsivezetőké közel 5960 forinttal emelkedett. Ezen belül az orvosok bére maximum 60 ezer forinttal is nőhetett, a szakképzett mentőápolóké 20 ezerrel, míg a mentőtisztek havi körülbelül csak 1900-3900 forint béremelésben részesülnek. Orvosok és szakorvosok esetében a növelés illetménytől függően, sávosan megállapított fix összeg volt, szakdolgozók esetében a béremelés összege független az emelés előtti keresettől, az a közalkalmazott besorolási osztályától és fokozatától függött. Az OMSZ állományából összesen 448 orvos és 6721 szakdolgozó részesült ágazati béremelésben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 339 foglalkoztatottból 305-en kaptak béremelést, köztük 23 mentőtiszt. Az OMSZ dolgozóinak átlagkeresete 2013. július 1-én bruttó 185 ezer 866 forint per fő volt. Mivel a mentőszolgálatnak nincs többletforrása az ágazati béremeléshez központilag biztosított forráson felül, így nincs lehetőségünk a jogszabály előírásai feletti többlet béremelésre – tette hozzá Győrfi Pál.

A pedagógus fizetések 2014-es alakulása szinte napi hír a sajtóban, a médiákban, de erről nem is lehet eleget cikkezni. Azt tudjuk, hogy a tanárok, oktatók csoportját illető közalkalmazotti bértábla 2014-ben jelez némi változás, pozitív elmozdulást, de az ő bérüket sem sikerül egy lépésben rendezni. Az idei őszi első lépcsőben átlag 25-55 ezer forintos emelést hajtottak végre, a konkrét emelés összege elsőként a pályán eltöltött időtől függően alakul. A kormány ígérete alapján a második körre 2014. elején lehet számítani, feltéve, ha meg lesz alapozva ennek a gazdasági háttere (?). Ám a pedagógus fizetések 2014-es emelkedése nem felhőtlen teljesen, mivel az emelkedéssel egy időben rengeteg szabályozó megváltozott. Így többek között ez után nem számítható be a munkabérbe a túlórapénz, viszont a kötelező leadandó órák száma megnövekszik. A minősítési rend is változik, e szerint a pedagógus bruttó bért a mindenkori minimálbérhez szükséges kötni. Ez azt jelenti, hogy egy egyetemi végzettségű pedagógus illetményalapja a minimálbér 172,9 százaléka kell, hogy legyen, akinek főiskolai végzettsége van, annak pedig 157.8 százalék. A szakmában eltöltött évek számától függően kerülhet egy pedagógus magasabb besorolásba, ott természetesen a pedagógusfizetés is növekszik.

Rendőri fizetések: Egy kezdő rendőr körülbelül bruttó 130 ezer forintot keres. Az érdekes, hogy a rendfenntartók száma emelkedett, de mivel az életpálya modellt nem vezették be ezért sok csalódott ember hagyja ott ezt a pályát. Munkát nagyon könnyen kap az, aki rendőrnek szeretne menni, hiszen mindig kell és annak ellenére, hogy mostanában emelkedett a létszámuk még mindig kevés van az utcákon. A rendészeti életpálya modell megfogalmazása szerint 2014. január első napján 15 százalékos emeléssel kalkulálhatnak a közalkalmazottként dolgozó rendőrök, majd 2015-ben plusz 10 százalékkal és végül 2016-ban még öt százalékkal. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy a magyar gazdaság alakulása nagyon is befolyásolhatja ennek az ígéretnek a teljesítését, hiszen a keretet ki kell gazdálkodni. 2014-től már nem a rendfokozat lesz a béralap meghatározója, mert a kereset a végzett munka nehézségétől és a nyújtott teljesítménytől függően alakul. Természetesen a 2014-re átalakuló illetményrendszerben is a fő szempont, hogy a rendőrök egyikének se legyen a jelenleginél kevesebb a fizetése, és a plusz illetmény lehetősége is megjelenhet, mint új elem. Ezt a plusz azoknak fizetnék, akik olyan településeken dolgoznak, melyek kormányszempontból kiemeltté nyilvánítottak a szerint, hogy az adott helyen az átlagtól eltérő különlegesnek minősített körülmények között kell a rendőri munkát végezni. Tehát a rendőr fizetés 2014 során már nem főként a rendfokozat és beosztás szerint kerül meghatározásra, sokkal inkább figyelembe lesz véve az ugyan olyan beosztásban dolgozók tapasztalata, szakmai végzettsége és képzettsége, sőt az új életpálya modell alapján a szakirányú szakmai végzettséget az államival egyenrangúan kezeli a besorolás szemszögéből. Egy nyelvvizsga esetén bruttó 30,000 ft-ot vihetnek haza pluszban a rendőrök. A lánglovagok sincsenek jó helyzetben, ugyanis az ő bérük is alacsony, de a kormány 2014-re nekik is kánaánt ígér.

A Mol-ügy előzménye itt

Folytatás : Most olvasom az indexen :

„Megérkezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt ellen, de nem az előírt formában. Várjuk a javítást!” – közölte csütörtökön a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Facebook-oldalán.

Isola Anna, Navracsics Tibor miniszter sajtóreferense az MTI-nek azt mondta: a horvátok nem megfelelő nyelven küldték meg a dokumentumokat. Az elfogatóparancs horvát nyelven íródott, miközben hivatalosan a magyar, az angol, a német és a francia az elfogadott.

Fotó: interpol

Péntek délután ugyancsak a Facebook-oldalán azt közölte a KIM: megérkezett az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt ellen a tárca illetékes főosztályára, ezúttal már az előírt formában.

A horvát rendőrség kedden adott ki európai elfogatóparancsot Hernádi Zsolt ellen, majd szerda délután Horvátország kérésére felkerült az Interpol vörös, vagyis legmagasabb fokozatú körözési listájára a neve. Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett az azóta első fokon 10 év börtönre ítélt Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a horvát INA olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat.

 A magyar hatóságok az Interpol-körözésnél is úgy látták, hogy a horvátok nem az előírásoknak megfelelően idézték be Hernádit. A Mol-vezér ugyanis nem kapott olyan hivatalos idézést, amelyben Zágrábba hívnák kihallgatásra. Ennek persze az az oka, hogy a horvát leveleket a magyar hatóságok nem továbbították Hernádinak, tehát az, hogy ő hivatalosan nem tud az eljárásról, nem a horvátokon múlott.

Horvátország az EU-s elfogatóparancsról szóló szabályokat ugyanakkor egy hibás törvénnyel ültette át a horvát jogba, amely az Európai Bizottság szerint sérti az uniós jogot. A horvát törvények szerint ugyanis az elfogatóparancsokat csak a 2002 augusztusa után elkövetett bűncselekményekre kell alkalmazni, az ennél korábban elkövetett bűncselekmények miatt Horvátországnak nem kell kiadnia senkit sem. A horvát kormány korábban már megígérte, hogy „feltételek nélkül összhangba fogják hozni a törvényt az európai joggal".

Én mint sima egyszerű gyerek anno kb 3 éve bekötettem a Upc-t, Tv, Net és telefon !

A net rendeben is van, a telefont egyszer sem használtuk, még készülékünk sincs !!!

Ugye a mobiloké a világ.  Azért kellett mind a három szolgáltatás mert akkor így volt

a legolcsóbb csomagban 7,800ft ! 

A tévé szolgáltatás mert a kutya itt van elásva 

......akkor mondták nekem, hogy ilyen bronz meg mittudomén milyen csomag digitális műsorok stb stb kell hozzá egy beltéri egység is. Mondtam ok, jöjjön ! Semmi gond nincs eddig. Na de, ugye eltelt pár év és a húgomék is bekötötték a Upc-t, Tv + Net 4950 ft-ért !!!!!! Amiért én 7,800ft-ot perkálok évek óta, és ekkor jöttem rá, hogy a digitális adáshoz használt beltérit nem is használom a tavalyi festés óta, nem lett visszakötve mert minek 2db távirányító ???? kábel be a tévébe és kész !!!! Ne erre felhívom őket és mondom, hogy így nem korrekt mert én évek óta fizetek rendesen és többet kérnek tőlem mint egy új előfizetőtől. Ugye mindenhol ez van újakat kell  szerezni. Na hát telefonban közölte a hölgy, hogy oké ha nem kell telefon meg digitális tévé adások akkor ez olcsóbb lesz nekem is, küld egy-két e-mail-t és a postán egy ingyenes dobozt adnak és küldjem vissza a beltérit, távirányítót meg a két kábelt....mondtam oké és ebben is maradtunk.

Én vissza is küldtem ezeket a dolgokat erre két hétre rá most jött egy levél, hogy fizessek be 20,000ft-ot mert nem kapták meg a csomagot amit én feladtam, elküldtem a feladószelvényt és azt mondták, hogy az ő raktárlyukban nincs a csomag, mondtam én ezt letojom és keressék meg ..........most itt tartunk, és remélem per lesz belőle, mert én rendben visszaküldtem. Ja és igen, kedves UPC kicsit gusztustalan amit a csomagok árával és a régi jól fizető előfizetőkkel tesznek, ugyanis a régiek is érdemelnének kedvezményt, talán többet mint az újak.

szivat !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

A magyar rendőrség megkapta a horvát szervek megkeresését Hernádi Zsolt , a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ügyében.

A Mol délelőtt azt írta, hogy "Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóként a folyamatban lévő eljárás ellenére a továbbiakban is teljes jogkörrel irányítja a vállalatcsoportot".

"Amíg a jogi ügy számunkra kedvező módon le nem zárul, Hernádi Zsoltnak magánszemélyként nyilvánvalóan kényelmetlen lesz, hogy nem tud külföldre utazni, és ez bizonyos protokoll feladatok ellátásában is akadályozhatja" - fogalmaz a társaság közleménye. Hozzáteszik, ez semmilyen módon nem gyengíti az elnök-vezérigazgatót abban, hogy a továbbiakban is teljes jogkörrel irányítsa a vállalatcsoportot.

"A vállalatcsoport és valamennyi dolgozójának érdekében a Mol minden jogi eszközzel megvédi magát a Hernádi Zsoltot és a társaságot érintő igazságtalan intézkedésekkel szemben, amelyek nyilvánvaló mozgatórugója a Mol csoport és elnökének megfélemlítése" - írták.

A Mol-ügyet és Hernádi sorsát itt követheted nyomon !

Magyarország diszcelebjét elítélik, közben a Mol-ügy tönkrevágja az árfolyamot - Adócsalásért jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Gáspár Győző valóságshow-szereplőt, feleségét, valamint bűnsegédjüket a Balassagyarmati Törvényszék szerdán.

Az RTL Klub Győzike show című műsorában szereplő Gáspár Győző és Gáspárné Balla Beáta 2005-ben és 2006-ban 27,5 millió forint személyi jövedelemadót titkolt el, ezt az összeget 76,4 milliós jövedelmük után nem fizették be.

A másodfokon eljáró Balassagyarmati Törvényszék az okirat-hamisítás vonatkozásában korrigálta, de lényegében helybenhagyta a Salgótarjáni Járásbíróság tavaly októberben hozott elsőfokú ítéletét, így Gáspár Győző elsőrendű vádlottat 1 év 8 hónap, feleségét 1 év 6 hónap, míg a bűnsegédként bűnösnek talált B. A.-t 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A végrehajtást pedig mindhármuk esetében 3 évre felfüggesztette.

Az ítélethirdetést megelőző perbeszédekben az ügyész megerősítette, hogy végrehajtandó szabadságvesztést kér a Gáspár házaspárra, B. A. esetében pedig az elsőfokú ítélet helybenhagyását kéri. Gáspár Győző ügyvédje vagy védence felmentését, vagy az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, felesége védője enyhítést, illetve helybenhagyást kért, a harmadrendű vádlott védője bűncselekmény és bizonyítottság hiányában történő felmentést kért.

A vád képviselője a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy a vádlottak szándéka a rendszeres haszonszerzés volt, azzal pedig, hogy végrehajtandó szabadságvesztést kér, nem a megtorlás a cél, hanem annak megelőzése, hogy akár ők, akár mások újabb bűncselekményt kövessenek el.

Kitért rá, az országos nézettségű tévéműsorban szereplő vádlottak akarva-akaratlanul példát mutattak, és negatív példát adtak: az átlagon felüli életszínvonaluk ellenére nem tettek eleget közteherviselési kötelezettségüknek.

A vádlottak ügyvédei "okafogyottnak", "eltúlzottnak" nevezték az ügyészi indítványt, mondván, hogy a végrehajtandó szabadságvesztés szembemenne az országos gyakorlattal, a vádlottak ismertsége pedig nem lehet súlyosbító tényező. Elmondták azt is, hogy Gáspár Győző a 2005-ös adótartozást megfizette, és törlesztett már a 2006-osból is, fennálló tartozása most 8 millió 221 ezer forint.

A bíró a jogerős ítélet indoklásában kifejtette: tekintettel a bűncselekmények elkövetése óta eltelt több mint hét évre és a költségvetést ért kár részbeni megtérülésére, nincs szükség végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására. Hozzátette: a próbaidők elegendő joghátrányt jelentenek.

Elmondta azt is: vagyonelkobzásra nem kerül sor, mert az adóhatóság kötelezte a házaspárt a 2005-ös és 2006-os személyijövedelemadó-tartozás megfizetésére.

Azt írja a hvg.hu is, hogy ez a mol ügy sántít, ezt én is

     sejtettem egy kicsit ebben a posztban tegnap !!!

Valamit el akarnak adni valakinek ? Persze ingyen !!!!!!!!!!

Egyezségi ajánlat és fenyegetés is egyben a magyar kormány közleménye, amellyel a Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen kiadott horvát elfogatóparancsra reagált. A kabinet nem kevesebbet vágott a zágrábi kollégák fejéhez, mint hogy ott nem független az igazságszolgáltatás, miközben a horvátok igazából a magyar utat kívánják követni a Mol kiebrudalásával. A befektetők annak örülnének, ha végre nyugvópontra jutna a Mol-INA csörte.

A diplomácia udvarias világában igencsak durvának számító lépésre szánta el magát a magyar kormány: Martonyi János külügyminiszter egy nappal a rendezvény előtt lemondta részvételét a dubrovniki Európai Energiabiztonsági Konferencián, amelyet csütörtökön a horvát külügyminiszter nyit meg, és ahol felszólal a horvát miniszterelnök és a köztársasági elnök is. Ezzel hivatalosan is elmérgesedett a viszony a két ország kormánya közt, pedig Orbán Viktor miniszterelnök június végén még büszkén beszélt arról, hogy Magyarországnak oroszlánrésze volt a horvát EU-csatlakozásban.

A kapcsolatok megromlásának közvetlen előzménye, hogy a zágrábi megyei bíróság pénteken elrendelte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának előzetes letartóztatását, ennek alapján pedig a horvát rendőrség kiadta a nemzetközi és európai körözést a magyar üzletember ellen. A horvát államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája, az USKOK ugyanis gyanúsítottként kívánja kihallgatni Hernádit a korábbi jobboldali kormányfő, az első fokon korrupció miatt tíz év börtönre ítélt Ivo Sanader ügyében.

Súlyos vádak

A konfliktus gyökere azonban – a magyar kormány szerint legalábbis – mélyebbre nyúlik, a volt miniszterelnök és a Mol-vezér elleni büntetőeljárás valójában „egy nagy európai energetikai kirakósjáték része”, vagyis igazából a horvát INA olajvállalatról, és annak többségi tulajdonosáról, a Molról szól. Erre utal a magyar kormány szerdán kiadott közleménye, amelyben azt írják: Zágráb „gazdaságon kívüli eszközökkel” próbálja megfélemlíteni az ország legnagyobb, stratégiai befektetőjét, és „kivásárlás nélkül” visszaszerezni az INA feletti irányítást.

Fotó: Túry Gergely

A kormány közleménye ezzel egyértelműen arra utalt, hogy a horvát igazságügyi hatóságok politikai okból járnak el Hernádi ellen, vagyis nem függetlenek. Ezzel a magyar kormány immár nyíltan azt állítja, hogy egy EU-tagállamban politikai okokból folytatnak büntetőeljárást, és ítélnek el egy volt miniszterelnököt, vagyis nem független az igazságszolgáltatás. Pedig az EU-csatlakozási tárgyalásokat – amelyeknek része az igazságügyi fejezet is – épp a magyar soros elnökség utolsó napján zárták le, mintegy rábólintva, hogy Horvátország mindenben megfelel az európai normáknak.

A magyar felháborodás pikantériája, hogy a zágrábi kormány ugyanarra törekszik, mint a budapesti tesz éppen: ki akarja ebrudalni a külföldi befektetőt egy korábban privatizált, stratégiai vállalatból, hogy visszaszerezze az ellenőrzést a cég felett. A magyar energiacégek vezetőit ugyan nem citálták bíróság elé, de a kormány a válságadóval és a rezsicsökkentéssel olyan nyomást gyakorol rájuk, amivel ráveheti a külföldi tulajdonosokat, hogy adják el érdekeltségeiket. Ez már meg is történt az E.ON gázüzletágának esetében, és Orbán Viktor utalt rá, hogy több közszolgáltatót is közösségi tulajdonba vehetnek a közeljövőben. Giró-Szász András kormányszóvivő utóbb ezt úgy magyarázta: az állam megfontolja az egyes szolgáltatóknak a tulajdonuk értékesítésére tett ajánlatát.

A horvát kormánynak is hivatkozási alapként szolgál terveihez a munkahelyek megőrzése mellett a gázüzletág, ezáltal a lakossági gázárak kérdése: 2009-ben eredetileg abban állapodtak meg a felek, hogy az INA átadja az államnak a veszteséges gázüzletágat, és 2014-ig fokozatosan a piaci szintre emeli a gáz nagykereskedelmi árát. Sanader utódja, Jadranka Kosor kormánya azonban 2010 végén elállt az ügylettől, így az INA és a Mol nyakán maradt a gázüzletág.

A magyar kormány, mint a Mol legnagyobb részvényese, szerdán meglebegtette a lehetőségét, hogy mégiscsak megválna az INA-tól. Azt írták, felkérik a Mol menedzsmentjét, hogy vizsgálja felül, és adott esetben készítse elő az INA-részvények eladását „a horvát kormány vagy harmadik fél részére”. Ez a megfogalmazás egyszerre ajánlattétel és fenyegetés: ajánlat, mert elvben hozzájárul, hogy a horvát állam kivásárolja a Molt az INA-ból, de ha Zágráb nem tenne megfelelő ajánlatot, akkor eladhatják a pakettet például akár az oroszoknak is, amivel a horvátok nem kerülnének közelebb a céljaikhoz.

A Mol ügy folytatása 2.0

Az Interpol körözést adott ki Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója ellen, illetve az európai elfogatóparancs is hatályba lépett - derült ki horvát lapértesülésekből. A Hernádi Zsolttal kapcsolatos hírekkel kapcsolatban ma reggel a MOL is kiadta állásfoglalását, a társaság szerint a horvát hatóságok eljárása és annak módja ellentétes az uniós joggal. A legfrissebb hírek szerint a magyar kormány polgári és büntetőjogi lépéseket fontolgat a MOL-t és Magyarországot ért sérelmek orvoslására.

A magyar kormány utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a MOL állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a MOL-INA-ügyben a MOL-t, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására - közölte a kabinet szerdai döntését a Kormányzati Információs Központ az MTI-vel.

Mit mond a MOL?

Horvátország saját joga szerint talán megtehette azt, amit tett, a MOL azonban fenntartja azon álláspontját, hogy a horvát hatóságok eljárása és annak módja ellentétes az európai uniós joggal, amelynek alkalmazását Horvátország magára nézve is kötelezőnek fogadta el, amikor idén csatlakozott az EU‐hoz. A MOL magyar részvénytársaságként a magyar jog hatálya alá tartozik. Ebből adódóan jogilag a magyar hatóságok azon korábbi döntése kötelezi, mely az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette. A vizsgálat egyúttal nem tárt fel helytelen vagy törvénytelen üzleti tevékenységet sem a MOL‐csoport, sem képviselői részéről.

A MOL egyébiránt megkérdőjelezi, hogy a társasággal kapcsolatban felmerült vádak tekintetében folytatott eljárás megfelel-e az uniós, illetve nemzetközi joggyakorlatnak. A MOL szerint a jogállamiság követelményeinek nem felel meg.

Amíg a jogi ügy a vállalat számára kedvező módon le nem zárul, Hernádi Zsoltnak, magánszemélyként nyilvánvalóan kényelmetlen lesz, hogy nem tud külföldre utazni, és ez bizonyos protokoll feladatok ellátásában is akadályozhatja. Ugyanakkor ez semmilyen módon nem gyengíti Hernádi Zsoltot abban, hogy a továbbiakban is teljes jogkörrel irányítsa a vállalatcsoportot - olvasható a közleményben. A MOL szerint az intézkedések nyilvánvaló mozgatórugója a cég és elnökének megfélemlítése.

Az Interpol körözi Hernádit

Kedden délután életbe lépett az európai elfogatóparancs a MOL vezére, Hernádi Zsolt ellen - közölte a Jutarnij List horvát napilap. Az értesülést a lap közlése szerint a rendőrség is megerősítette. Ezzel egyidejűleg az Interpol vörös körözési listájára is felkerült Hernádi.

Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában.

Előzmények

A zágrábi megyei bíróság pénteken előzetes letartóztatást rendelt el Hernádi Zsolt ellen a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) kérésére, mert úgy ítélték meg, hogy fennáll a szökés veszélye.

Az ügyészség azért kérte a fogva tartást, mert Magyarország a közelmúltban elutasította, hogy kézbesítse Hernádi számára a horvátországi meghallgatásra szóló idézést, korábban pedig a magyar hatóságok nem akarták kihallgatni a Mol elnök-vezérigazgatóját nemzeti érdekekre hivatkozva. A magyar fél azt mondta, hogy már lefolytatták az eljárást, és megállapították, hogy a Mol vezetője nem követte el az említett törvénytelenségeket.

2012 novemberében a zágrábi bíróság első fokon tíz évi börtönbüntetésre ítélte Ivo Sanader volt horvát kormányfőt korrupció vádjával, egyebek mellet a Mol-INA-üggyel összefüggésben.

Múlt pénteken a Mol csoport jogi igazgatója az őrizetbe vétel elrendelését Mol és a cég elnöke elleni fenyegetésként értékelte. Az MTI-hez eljuttatott közleményében Kara Pál értetlenül fogadta, hogy a zágrábi megyei bíróság Horvátországra vonatkozóan elrendelte Hernádi Zsolt előzetes letartóztatását. A jogi szakértő emlékeztetett, hogy a magyar ügyészség által lefolytatott magyarországi nyomozás során Hernádi Zsolt teljes mértékben együttműködött a magyar hatóságokkal és részletes tanúvallomást tett.

A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben nyomozást folytatott, majd 2012. január 20-án megszüntette az eljárást, mert "sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt". A nyomozást ugyanazon tényállásra és tények alapján folytatták le, és ahhoz a horvát nyomozás anyaga rendelkezésre állt a főügyészség szerint.

Kapcsolódó cikkek:

• 2013.10.01 Letartóztatási parancsot adhatnak ki a MOL-vezér ellen
• 2013.09.27 Elfogatóparancsot adtak ki Hernádi ellen (2.)
• 2013.09.17 Tárgyalóasztalhoz ül a MOL a horvátokkal - Mire számíthatunk?
• 2013.09.16 Kiáll Magyarország Hernádi mellett
• 2013.09.15 A MOL nem adja fel az INA irányítását

Hogy is van ez a Mol téma ? Letartoztatási parancs, most meg Ina eladás ?

Mennyibe kerül ez majd nekem, nekünk rendes adófizetőknek ? Erre keresem a választ !

Igy kezdődött :

Letartóztatási parancsot adhatnak ki a MOL-vezér ellen

Megkapta a Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató letartóztatására vonatkozó kérelmet a horvát rendőrség igazgatósága - adta hírül hétfőn a Hina horvát hírügynökség.
A rendőrség a Hinának azt mondta, hogy a letartóztatási kérelmet nemzetközi elfogatóparancs követi majd, amelyet az Interpol oldalán tesznek közzé. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában.

Előzmények

A zágrábi megyei bíróság pénteken előzetes letartóztatást rendelt el Hernádi Zsolt ellen a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) kérésére, mert úgy ítélték meg, hogy fennáll a szökés veszélye.

Az ügyészség azért kérte a fogva tartást, mert Magyarország a közelmúltban elutasította, hogy kézbesítse Hernádi számára a horvátországi meghallgatásra szóló idézést, korábban pedig a magyar hatóságok nem akarták kihallgatni a Mol elnök-vezérigazgatóját nemzeti érdekekre hivatkozva. A magyar fél azt mondta, hogy már lefolytatták az eljárást, és megállapították, hogy a Mol vezetője nem követte el az említett törvénytelenségeket - írta a horvát hírügynökség.

2012 novemberében a zágrábi bíróság első fokon tíz évi börtönbüntetésre ítélte Ivo Sanader volt horvát kormányfőt korrupció vádjával, egyebek mellet a Mol-INA-üggyel összefüggésben.

Múlt pénteken a Mol csoport jogi igazgatója az őrizetbe vétel elrendelését Mol és a cég elnöke elleni fenyegetésként értékelte. Az MTI-hez eljuttatott közleményében Kara Pál értetlenül fogadta, hogy a zágrábi megyei bíróság Horvátországra vonatkozóan elrendelte Hernádi Zsolt előzetes letartóztatását. A jogi szakértő emlékeztetett, hogy a magyar ügyészség által lefolytatott magyarországi nyomozás során Hernádi Zsolt teljes mértékben együttműködött a magyar hatóságokkal és részletes tanúvallomást tett.

A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben nyomozást folytatott, majd 2012. január 20-án megszüntette az eljárást, mert "sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt". A nyomozást ugyanazon tényállásra és tények alapján folytatták le, és ahhoz a horvát nyomozás anyaga rendelkezésre állt a főügyészség szerint.

Ez a folytatás:

A kormány MOL-lal kapcsolatos mai bejelentése kapcsán hazai alapkezelőket is megkérdezték, arra a kérdésre keresve a választ, hogy vajon az új fejlemények váratlannak tekinthetők-e, illetve arra, hogy összességében jelenleg mi a véleményük a hazai olajtársaság részvényeiről. Egyes vélemények szerint nem feltétlenül lenne rossz, ha a MOL eladná az INA-t, a befolyó pénzből ugyanis értékes kurdisztáni eszközöket vásárolhatna.

A lényeg : Eladni az Inát !!!!!!!!!!!!!!!!!

Itt tartunk most :

A horvát kormány nem kívánta kommentálni szerdán a magyar kormány azon lépéseit, amelyekkel a Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatója ellen kiadott elfogatóparancsra reagált, és azt sem, hogy Budapest adott esetben megfontolná az INA-részvények eladását. A Hina hírügynökség jelentése szerint a horvát kormány egyik lépést sem kívánta minősíteni, csak annyit mondtak, nincs befolyásuk az igazságszolgáltatási szervekre.

A magyar kormány szerdán bejelentette, polgári és büntetőjogi lépéseket fontolgat a Mol-INA-ügyben, valamint az INA-részvények eladásának megfontolására kérte fel a Molt, illetve arról is döntöttek, hogy lemondják Martonyi János külügyminiszter dubrovniki útját.

Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter a Mol azon megfogalmazását, miszerint a Hernádi kihallgatására vonatkozó kérelem a Molt és vezetőjét hivatott-e megfélemlíteni, úgy kommentálta, hogy ő továbbra is ahhoz tartja magát, amit kormánya az INA-tárgyalások kapcsán felvázolt, és ami a Mol és a horvát kormány közötti első találkozón elhangzott.

A Mol szerdán azt is bejelentette, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elleni Interpol-körözés és az európai elfogatóparancs kiadása az Európai Unió jogainak megsértése, ezért minden jogi eszközzel harcolni fognak ez ellen.

Hernádi ellen kedden adtak ki európai elfogatóparancsot és Interpol-körözést, miután Magyarország visszautasította, hogy horvátországi meghallgatásra szóló gyanúsítotti idézést nyújtson át neki.

Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat. A társaság közölte: soha nem vesztegetett meg egyetlen politikust sem, és nem fizetett kenőpénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait.

A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon többek között vesztegetés bűntettének elkövetéséért tíz év börtönre ítélte Ivo Sanadert. Az egyik vádpont szerint a horvát politikus 10 millió euró kenőpénzt kapott a Moltól.

A Mol 49,1 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az INA horvát olajvállalatban, a részvények 44,8 százalékát pedig a horvát állam birtokolja.

A nyitott kérdések :

Miért kell védeni Hernádit ha ártatlan ?

Miért nem tesz vallomást ?

Miért kell eladni az Inát ?

Mennyibe kerül ez majd később nekünk ?

Innen folyt köv hamarosan ............

A bankkártyás vásárlásoknál megszűnő tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, a családi kedvezmény kiszélesítése és a családon belüli vagyonmozgások illetékmentessége is szerepel a nemzetgazdasági tárca jövő évi adójavaslatai között – mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek. Hangsúlyozta: a javaslatok csökkentik a lakosság terheit és a vállalkozások adminisztrációját.

Varga Mihály az MTI-nek kijelentette: a kormány eddig kizárólag olyan intézkedéseket terjesztett az Országgyűlés elé, amelyek az adóterhelés súlypontját a jövedelmeket terhelő adókról egyre inkább a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra helyezik át. Jelen törvényjavaslat legfontosabb intézkedésének nevezte, hogy 2014-től a családi kedvezménynek a személyi jövedelemadóból igénybe nem vett része járulékkedvezmény formájában érvényesíthetővé válik az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból is. A megközelítőleg 45-50 milliárd forint költségvetési kieséssel járó intézkedés már 2014 februárjában érezhetően növelni fogja az alacsonyabb jövedelmű dolgozó szülők – és különösen a nagycsaládosok – nettó bérét – hangsúlyozta.

"A családi kedvezmény bevezetése óta nagyjából nyolcszázezer szülő életét könnyítettük meg" – mondta a miniszter. Míg 2010-ben a nagycsaládosok egy szűkebb csoportja összesen 12 milliárd forintot fordíthatott pluszban a gyermeknevelés költségeire, jelenleg valamennyi család részesül kedvezményben. "2011 és 2012-ben a korábbi évek többszörösét, évente több mint 180 milliárd forintot hagytunk a családoknál, és jövőre még további 50 milliárddal emelkedhet ez az összeg" – mondta.

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Hozzátette: a jövő évi változásokkal a családi kedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás a bruttó bér 16 százalékáról annak 33 százalékára növekszik. Ennek hatására a kétgyermekes családok havi bruttó 60 606, a háromgyermekes családok havi 300 000, a négygyermekes családok havi 400 000 forint bruttó jövedelem fölött már teljes egészében igénybe tudják venni a kedvezményt. Ez egy havi 300 000 forintos bruttó jövedelemmel rendelkező háromgyermekes család esetében azt jelenti, hogy a család havi nettó jövedelme 51 ezer forinttal növekszik a jelenlegi rendszerhez képest. "Úgy látjuk, hogy a többletjövedelem zöme a teljes kedvezményt ma kihasználni nem tudó három- vagy többgyermekes háztartásoknál, illetve a két gyermeket nevelő, egykeresős családoknál jelentkezne" – mondta.

Annak érdekében, hogy a családon belüli vagyonmozgásokat ne terhelje illetékkötelezettség, mentes lesz a házastársak egymás között bekövetkező vagyonátszállása, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés is. Az élete első lakását megszerző pedig – életkorától függetlenül – automatikus, 12 havi pótlékmentes illeték-részletfizetést vehet igénybe.

Az építési telek négy éven belül lakóházzal való beépítése esetén igénybe vehető illetékmentesség akkor is megilleti a vagyonszerzőt, ha a használatbavételi engedély nem a nevére, hanem valamely másik – vele együtt korábban tulajdont szerző – társtulajdonos vagy a vagyoni értékű jog szerzője nevére szól – tette hozzá.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a regisztrációs adózás területén megszűnik a papíralapú adóigazolás, így egyszerűsödik a gépjárművek forgalomba helyezése, továbbá az egyes mezőgazdasági termékek fordított adózására vonatkozó szabályokat 2018. december 31-ig meghosszabbítják.

Az adózás rendjét érintő szabályok módosítására irányuló javaslatok elsősorban a korábbi szabályok javítását vagy kiegészítését célozzák, emellett egyszerűsödnek a bejelentésre, az önellenőrzésre és a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályok – sorolta a miniszter.

A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény (a továbbiakban: távközlési adótörvény) 5. § (2) bekezdése a)-b) pontja értelmében a hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint

• magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 2012. évben 400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-jétől 700 Ft/hó/hívószám,

• nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2012. évben 1400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-jétől 2500 Ft/hó/hívószám.

A távközlési adótörvény 6. § e) pontja kimondja, hogy mentes a távközlési adó alól a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.

1. A távközlési adótörvény külön nem rendelkezik arról, hogy a hivatkozott maximális adóösszegeket és az adómentességet az adott hónapon belül időarányosan kell figyelembe venni, ezért a távközlési adótörvény 5. § (2) bekezdésének a)-b) pontjának, illetve a 6. § e) pontjának rendelkezéseit önállóan kell alkalmazni, az arányosítás nem szükséges.

Így amennyiben hónap közben történik változás az előfizető személyében – például úgy, hogy nem magánszemély előfizető helyébe magánszemély előfizető lép, vagy akár fordítva –, akkor az adómaximum mértékét az egyes előfizetők (magánszemély/nem magánszemély) vonatkozásában – a hívószám azonosságától függetlenül – önállóan kell figyelembe venni, vagyis az adómaximumot előfizetőnként, külön-külön kell értelmezni.

Ugyanez érvényes a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából a 10 megkezdett perc havi adómentességével kapcsolatban is, hiszen ez a szolgáltatókat a náluk fennálló elfizetések vonatkozásában önállóan illeti meg. Ezért ha a magánszemély előfizető hónap közben szolgáltatót vált, akkor mindkét szolgáltató adóalany külön érvényesítheti az adómentességet, arányosítás nélkül.

2. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 111. §-a speciális szabályokat tartalmaz a közvetítőválasztásra. Közvetítőválasztás esetén – ha a kötelezett szolgáltató és a közvetítő szolgáltató (CPS szolgáltató) is a távközlési adótörvény szerinti távközlési szolgáltatást nyújt – mindkét szolgáltató adóalanynak minősül az általuk nyújtott szolgáltatás vonatkozásában a távközlési adótörvény alkalmazásában.

Az adókötelezettség szempontjából irreleváns, hogy a két szolgáltató szolgáltatása ugyanazon előfizető, illetve ugyanazon hívószám vonatkozásában áll fenn, az adókötelezettség ugyanis mindkét szolgáltató vonatkozásában önállóan értelmezendő.

Figyelemmel arra, hogy a magánszemély előfizetőhöz kötődő 10 perc/hívószám adómentessége valamennyi szolgáltatót a nála fennálló előfizetések vonatkozásában önállóan illeti meg, ezért – függetlenül a hívószám azonosságától – mind a kötelezett szolgáltató, mind a CPS szolgáltató önállóan érvényesítheti a hívószámonkénti 10 perces mentességet.

Ez irányadó a távközlési adótörvény 5. § (2) bekezdésében előírt adómaximumok tekintetében is, azaz – tekintet nélkül arra, hogy ugyanazon hívószámhoz kapcsolódóan egyes hívásirányokat az egyik, míg másokat a másik szolgáltató biztosít – a törvényi korlát minden szolgáltató esetében önállóan alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben sem kell arányosítani.

Bizonytalankodnak a különféle holmiktól szabadulni akarók, merjék-e cuccaikat kínálni az internet aukciós portáljain (Vatera, Tesz-Vesz, eBay). Nem is ok nélkül: az adóhatóság figyeli, hogy a sikeres ügyletek szereplői helyesen értelmezik-e adózási kötelezettségeiket. Azonban nem kell mindenkinek aggódnia. Mit kell tudniuk a vaterázó magánszemélyeknek?

Az interneten jellemzően a háztartásokban felesleges, vagy éppen megunt dolgok (bútor, ruházat, felszerelés, gyermekjáték, dísztárgyak stb.), azaz ingóságok adásvétele folyik. Az ingóságok eladásából származó jövedelem adózására a személyi jövedelemadóról szóló törvény külön előírásokat tartalmaz.

A külön előírások szempontjából az ingó vagyontárgy fogalmába – a fizetőeszköz, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termés, termény (pl. lábon álló fa) kivételével – az ingatlannak nem minősülő minden dolog beletartozik. Mivel a forgalomban nem lévő bankjegy, pénzérme nem fizetőeszköz, az is ingó vagyontárgynak számít.

A külön előírások azonban nem minden ingó vagyontárgy eladása esetében alkalmazhatóak: ugyanis, ha valaki életvitel-szerűen saját maga által készített (kézműves, pl. kerámia, kézimunka stb.) termékeket árusít, annak ez a tevékenysége nem tartozik ide, ezért azt mindenképpen be kell jelentenie az adóhatóságnak, és adókötelezettségét az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok, illetve az áfa törvény előírásai szerint kell teljesítenie. Aki tehát ezt eddig nem tette volna meg, jól teszi, ha nem várja meg az esetleges ellenőrzést.

A legfőbb ügyész levélben fogalmazta meg aggályait a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban - közölte Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a testület hétfői ülésén.

A levél tartalmát Andréka Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezető-helyettese foglalta össze a honatyák számára. Polt Péter egyik kifogása arra vonatkozik, hogy az ügyész indítványozhatja: a bíróság az állam javára ítélje meg a termőföld tulajdonjogát abban az esetben, ha az eladó a jogellenes jogügylet keretében a tulajdonjogáról véglegesen le kívánt mondani, és azt át akarta ruházni a szerződésre nem jogosult fél számára.

A legfőbb ügyész álláspontja szerint a tulajdonjog védelmét szabályozó alaptörvényi rendelkezések, illetve az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján kétséges annak az alkotmányosságága, hogy egy ilyen, tulajdonjogot elvonó szankció összhangban van-e az alaptörvény rendelkezéseivel.

Az aggályok második köre pedig a törvényjavaslat által bevezetni szándékozott jogkövetkezmények visszamenőleges hatályú alkalmazásával foglalkozik. Mégpedig azzal, hogy amikor a felek a jogellenes jogügyletet megkötötték, akkor nem lehettek tisztában azzal, hogy az Országgyűlés egy olyan törvényt fogad majd el, ami további szankciókat helyez kilátásba a szerződés semmisségén túlmenő mértékben. Így ez adott esetben úgy is értelmezhető, hogy visszamenőlegesen állapít meg az Országgyűlés jogkövetkezményeket a semmis szerződésre, illetve a tulajdonjog tárgyára nézve.

(Forrás: MTI)

Október 1-jétől a cserére kötelezettek csak akkor üzemeltethetnek elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépet, ha van online kapcsolatra képes pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződésük, vagy a forgalmazó által visszaigazolt megrendelésük.

Az érintett vállalkozások már szeptember 1-30. között is csak akkor használhatják a régi gépeket, ha szeptember 3-át megelőzően az új típusú, on-line kapcsolatra képes pénztárgép üzembe helyezése érdekében regisztráltak, azaz üzembe helyezési kódot kértek a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). Ehhez jön október 1-jétől az új feltétel.

A NAV honlapján található tájékoztatás szerint az adóhatóság október 1-je után nem alkalmaz szankciót azért, mert a nyugtaadási kötelezettséget nem online pénztárgéppel teljesítették, ha a cserére kötelezettek szeptember 3-áig megkérték az üzembe helyezési kódot, és megvan az új gép beszerzésére vonatkozó szerződésük vagy visszaigazolásuk.

Az elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépet legkésőbb az online kapcsolatra képes pénztárgép üzembe helyezéséig lehet üzemeltetni.

Az adóhatóság olyan szerződést, illetve visszaigazolt megrendelést fogad el, amelyben az online pénztárgép leszállítására, illetve beüzemelésére vonatkozó teljesítési határidő meghatározott.

Az engedélyezett online géptípusokat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) a honlapján (www.mkeh.gov.hu) nyilvánosságra hozza. A honlapon közzétett legutóbbi tájékoztatás szerint szeptember 24-éig jogerőre hét gyártó 15 gépének forgalmazási engedélye emelkedett, de újabb gépek engedélyezéséről is döntött az MKEH.

A pénztárgépek cseréjéhez az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások támogatást igényelhetnek, legfeljebb öt gép erejéig, gépenként 50 ezer forint összegben. Az állami támogatás érvényesítésének feltétele, hogy az online pénztárgépet december 31-éig üzembe helyezzék.

Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára az MTI kérdésére szerdán azt mondta: nem tartanák helyesnek, ha a gyártás csúszása miatt a hazai kisvállalkozók elesnének a pénztárgépvásárláshoz nyújtott állami támogatástól. Ha veszélybe kerül a pénztárgépek cseréjéhez adott támogatások kihasználása, a tárca megteszi a szükséges intézkedéseket - közölte.