Hírsztráda - hírek 2020

Jelenléti ív minta széchenyi 2020 - Pdf letöltés

Jelenléti ív minta széchenyi 2020 - Pdf letöltés

 

Munkaidő nyilvántartás minta Letöltése ITT

 

Jelenléti ív minta 2020: már letölthető az Excel formátumú munkaidő nyilvántartás 2020. január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december hónapokra is!

A letöltés ingyen van mindenkinek idén is!

 

Közalkalmazotti és szociális ágazati bértábla 2020

Mi mennyi 2020

Mi mennyi 2020

Mi mennyi 2020-ban:

 

Nyugdíjkorhatár 2020:

Hány évesen mehet nyugdíjba valaki 2020-ban? Öregségi nyugdíj korhatárok 2020-ban férfiak és nők esetén. Várható-e a nyugdíj korhatár növelése, emelése Magyarországon?

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjakat az 1997. évi LXXXI törvény szabályozza, melynek 18. §-a szól az öregségi nyugdíjkorhatárról az alábbiak szerint:

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

– 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

– 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

– 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

– 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

– 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

– 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

– 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Családi pótlék 2020:
Hol és hogyan igényelhető a családi pótlék 2020-ban? Ki jogosult családi pótlékra? Mikor utalják, folyósítják a családi pótlékot? Milyen nyomtatványok szükségesek a családi pótlék igényléséhez 2020-ban? Mennyi a családi pótlék összege egy gyermekes család esetén, két- vagy többgyermekes család esetén? A gyermek hány éves koráig jogosult a szülő iskoláztatási támogatásra? Hány forint a családi pótlék havi összege?

Mi a családi pótlék?
A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlék) nyújt. E két ellátást nevezik együtt: családi pótléknak.

Mennyi a családi pótlék összege 2020-ban?
A családi pótlék havi összege jelenleg:

– 1 gyermekes család esetén 12 200 forint

– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,

– kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,

– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,

– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,

– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,

– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.

Mikortól jár a családi pótlék, illetve visszamenőleg mikortól lehet igényelni?
A családi pótlék az igény benyújtásának időpontjától jár, a jogosultsági feltételek teljesülése esetén. Az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani az ellátást, ha a jogosultsági feltételek attól az időponttól fennállnak. Visszamenőleg két hónapon túl a családi pótlék megállapítására méltányosságból sincs lehetőség.

Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.

Járulékok
Egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodások

A Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra megállapodást köthet az a természetes személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult. A természetes személy ezt a megállapodás saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására kötheti meg. A fentiek alapján megállapodás köthető

– nagykorú személyre,

– 18 évesnél fiatalabb gyermekre.

Továbbá egészségügyi szolgáltatásra megállapodás köthet Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár is.

A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

– 18 évesnél fiatalabb gyermekre és Magyarországon nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár esetén havonta a minimálbér 30 százaléka, azaz 2019-ben havi 44 700 forint,

– más, a fenti feltételeknek megfelelő nagykorú személynél a minimálbér 50 százaléka, azaz 2019-ben havi 74 500 forint.

A megállapodás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a megállapodás első 24 hónapjában csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik.

A megállapodást kötő személyek a fenti magas járulékfizetés ellenére sem kapnak teljeskörű egészségügyi szolgáltatást. Azaz nem jogosultak például transzplantációra, adott fogászati kezelésekre, tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).

Az új törvényben továbbra is megmaradnak a fenti szabályok, de a megállapodás megkötésénél további szigorítást ír elő. 2020. július 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra úgy lehet majd megállapodást kötni, hogy első körben a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotát felmérik, majd ezt követően azzal a kötöttséggel kerülhet sor a megállapodáskötésre, hogy a megállapodás alapján nyújtott ellátás az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra nem terjedhet ki.

Ez az egészségügyi állapotfelmérés még díjköteles is lesz. Az egészségügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult kormányhivatal egészségbiztosítási szerve – az egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és rendben – rendeli majd el.

Családi adókedvezmény 2020
Újabb gazdaságvédelmi és a versenyképességet javító törvényjavaslatokat nyújtott be az Országgyűlésnek a Pénzügyminisztérium. 2020. július 1-jétől minden nyugdíjast megillet a járulékmentesség, milliárdokat spórolhatnak a vállalkozások és a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a családi adókedvezmény. Gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni.

A magyar gazdaság várhatóan idén is jóval az uniós átlag felett teljesít – írja a minisztérium közleményében. A gazdasági eredmények megőrzése érdekében a kormány májusban döntött az első Gazdaságvédelmi Akciótervről, amelynek az adócsökkentéseket érintő hét pontja közül hatról – így például a szociális hozzájárulási adó és a kisvállalati adó csökkentéséről – már tavasszal döntött a Parlament, a hetedik pont a most benyújtott javaslatok része.

Ennek értelmében négy járulékfajta olvad egybe a társadalombiztosítási járulékba 2020. július 1-jétől. A törvényjavaslat szerint – szintén július 1-től – minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség, az érintettek többsége ezzel 14 százalékos többletjövedelemre tehetnek szert.

Az adócsökkentéssel a dolgozó nyugdíjasok mellett a gyermekes családok is számolhatnak, kedvezőbbé válik ugyanis a gyermekek után járó családi kedvezmény. A javaslat szerint 2021 tavaszától a vállalkozások áfabevallási tervezetét is elkészítheti az adóhivatal.

Jövőre még nagyobb fokozatba kapcsol a gazdaságfehérítés. Gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni, amely a gazdaságfehérítésén túl biztosítja azt is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akár már 2021 tavaszától elkészítse a vállalkozások áfa bevallási tervezetét. Az adóhivatal jelenleg csak a 100 ezer forintos áfa összeget elérő számlák adatait látja online, 2020. július 1-től már az ún. belföldi áfaalanyok részére kiállított számlát, vagyis lényegében minden vállalkozói számlát, 2021. január 1-től pedig még a magánszemélyek részére kiállítottakat is. Az online számlarendszer a piaci elemzők értékelése szerint is bevált, számításaik szerint egy év alatt 200-250 milliárd forint plusz bevételt termelt az államkasszának – emeli ki a közlemény.

Az online számlázás bevezetésének jelentős szerepe volt abban is, hogy 2018-ra 10 százalék alá csökkent az áfa-elkerülés mértéke hazánkban. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, az adóhivatal kockázatelemzői a jövőben gyakorlatilag minden számlát látnak majd, így a költségvetés további bevétel-növekedéssel, a tisztességes adófizetők pedig – csalárd adózóktól, illegális gazdasági szereplőktől mentes – tiszta piaci versennyel számolhatnak.

Két további intézkedés is segíti jövőre a gazdaság fehérítését. 2020. július 1-től számlát, illetve nyugtát kell kiállítani az ún. áfa-mentes ügyletek nagy részéről is, így például a magán-egészségügyi, fogorvosi, oktatási szolgáltatásról, illetve az ingatlanértékesítésről is. Emellett tizenöt napról nyolc napra csökken a számlakibocsátásra nyitva álló határidő.

A jogkövetésre ösztönzésen túl a munkavállalót védi, hogy az adóhivatal a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos adóelkerüléséről tájékoztatja az alkalmazottat is.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv adórendszert egyszerűsítő pontjának jelentőségét nemcsak az a kormányzati cél adja, hogy az adófajták számát harmadával csökkenti a kormány a ciklus végéig, hanem sokkal inkább az, hogy bürokratikus terhek csökkentésével a gazdálkodók komoly összegeket és időt is takaríthatnak meg. Ezt biztosítja a ma benyújtott törvényjavaslat is, amely szerint 2020. július 1-től egy teherré olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék.

Az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék. Az adórendszer jelentős egyszerűsítésén túl az egységes járulék bevezetése biztosítja például azt, hogy az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók munka-erőpiaci ellátásokra való jogosultságot is szereznek július 1. után.

A jelentős bürokratikus tehercsökkentés mellett több adócsökkentést is hoz az új, egységes járuléktörvény. A vállalkozók évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok. Míg jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik meg, addig 2020. július 1-től a minimálbér után.

Július 1. után már minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket mindössze a 15%-os mértékű szja terheli. A kormány számításai szerint a szabály kiterjesztése évente összességében mintegy 20 milliárd forintot hagy az érintetteknél.

Még kedvezőbbé válik 2020-tól a gyermekek után járó családi kedvezmény. Jelenleg ugyanis a 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt, de július 1. után már a teljes, 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető a családi kedvezmény.

2020-ban minden idők legmagasabb összegét – 380 milliárd forintot – hagyja a kormány adókedvezmény révén a gyermekes családoknál. Ezt az összeget évente további egymilliárd forinttal növeli a jövőre hatályba lépő – az egységes járuléktörvény biztosította – kedvező szabály.

Az Országgyűlés a Családvédelmi Akcióterv keretében már tavasszal elfogadta azt is, hogy 2020. január 1-től szja-mentességet kapnak a legalább négygyermekes édesanyák. via : https://24ora.eu/mi-mennyi-2020-ban-letoltheto-pdf-tablazat/

CSOK 2020 (Családi Otthonteremtési Kedvezmény 2020)

CSOK 2020 (Családi Otthonteremtési Kedvezmény 2020)

A CSOK 2020 feltételei egyszerűen és érthetően!

A CSOK 2020 feltételrendszere bankonként még mindíg nagyon eltérő, ezért feltétlenül kérje segítségünket. Tapasztalatunkkal és szakértelmünkkel 10 millió forint állami támogatáshoz is hozzájuthat!

Mi az a CSOK 2020?

A CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény mozaikszava, ami a régi nevén SZOCPOL volt) a különböző ingatlancélokhoz a gyermekek után járó vissza nem térítendő állami támogatás. Az ingatlancélok vásárlás, építés és bővítés lehetnek. A támogatást a 16/2016-os (új lakáscél) és a 17/2016-os (használt lakáscél) kormány rendelet szabályozza.

Kinek jár a CSOK 2020-ban?

Már megszületett, meglévő gyermek esetében: mondhatjuk, hogy bárkinek. Házaspárok, élettársak és a gyermeküket egyedül nevelő szülők egyaránt igényelhetik, sőt ilyenkor a szülők életkorát sem kell vizsgálni.

Vállalt, azaz később születendő gyermek esetében: csak azoknak a “fiatal házaspároknak”, akiknek az egyik tagja (férj vagy feleség) még 40 éves kor alatti. A szülőknek az életkorát csupán a 2020-as CSOK kérelem beadásának pillanatában vizsgálják.

Ki után kérhető CSOK 2020-ban?

Meglévő gyermek(ek) után: a 12 hetes  magzattól a 25 éves gyermekig (25 éves életkor felett csak fogyatékossággal élő eltartott esetén). 18 év felett már nem kötelező nappali tagozatú felsőoktatási iskolában tanulni.

Vállalt, azaz később születendő gyermek(ek) után: a támogatás igénylési dátumánál később születendő majdani gyerek, akinek az érkezésére határidőt is vállalnak a szülők. Maximum három gyerek vállalására van mód új ingatlancél esetében. Használt ingatlancél esetén 2 gyerek vállalása lehetséges.

A részletekről bővebben lejjebb még olvashat!

Milyen maximális összegek járhatnak Önnek 2020-ban?

A CSOK 2020 maximálisan igényelhető összege 10 millió forint (új ingatlan cél, 3 gyerek esetén).

A falusi CSOK 2020 maximum 10 millió forint támogatást jelent (A településlistán szereplő használt ingatlan cél és 3 gyerek esetén). A támogatásnak a fele használható fel vásárlásra, a másik fele korszerűsétésére/bővítésre. Mind a vásárolandó, mind a korszerűsítendő ingatlannak szerepelnie kell a településlistán.

Friss hír! 2020.01.01 től a településlista helyszínein az új építkezések és a használt ingatlanon végrehajtott korszerüsítések és/vagy bővítések ÁFÁ-ja 5 millió forintig visszaigényelhető.

A CSOK hitel 2020-ban is maximum 15 millió forint államilag kamattámogatott lakáshitelt jelent (új vagy használt ingatlan cél, 3 gyermek esetén). A kamattámogatás maximum 25 évre jár és azt jelenti, hogy a hitel kamata a támogatás időtartama alatt 3%-on fixált.

A kedvezményes hitelek  bővebben!

Mik a jelenleg igénylehető CSOK támogatási összegek:

Használt ingatlancél esetén (vásárlás, bővítés):

1 gyerek: 600.000 forint, minimum 40 négyzetméter hasznos alapterület.

2 gyerek: 1.430.000 forint, minimum 50 négyzetméter hasznos alapterület.

3 gyerek: 2.200.000 forint, minimum 60 négyzetméter hasznos alapterület.

4 vagy több gyerek: 2.750.000 forint, minimum 70 négyzetméter hasznos alapterület.

Új ingatlancél esetén (vásárlás, építés):

1 gyerek: 600.000 forint, lakás esetében minimum 40 négyzetméteres, ház esetében 70 négyzetméteres hasznos alapterület.

2 gyerek: 2.600.000 forint, lakás esetében minimum 50 négyzetméteres, ház esetében 80 négyzetméteres hasznos alapterület.

3 vagy több gyerek: 10.000.000 forint, lakás esetében minimum 60 négyzetméteres, ház esetében 90 négyzetméteres hasznos alapterület.

Az egyszerűbb átláthatóság kedvéért táblázatos formában is bemutatjuk Önnek a fentieket.

CSOK 2020 a jelzalog.com honlapon

Falusi CSOK 2020-ban:

1 gyerek: 600.000 forint, minimum 40 négyzetméter hasznos alapterület.

2 gyerek: 2.600.000 forint, minimum 50 négyzetméter hasznos alapterület.

3 vagy több gyerek: 10.000.000 forint, minimum 60 négyzetméter hasznos alapterület.

A támogatás mellé igényelhető kedvezményes 3%-os hitelek

A “2,6+10 CSOK” legfontosabb részletei (2 gyerek, új ingatlancél):

  • Ez a támogatási forma a 2 gyermekes családoknak 2,6 millió forint vissza nem fizetendő támogatást és 10 millió forint kamattámogatott hitel jelent (lehet meglévő és vállalt gyermek is). A hitel csak a vissza nem térítendő támogatással együtt igényelhető és ebben az esetben csak új építésű ingatlanra.
  • A vissza nem térítendő támogatás összegét, 2,6 millió forintot a 2 gyermekes családok a kedvezményes kamatozású hitel nélkül is igénybe vehetik.
  • Ha ezt a konstrukciót meglévő 2 gyermekre igénylik, nincs a szülők életkorának semmilyen megkötése. Azonban, ha vállalással szeretnék teljesíteni a 2 gyereket, akkor a házaspár egyik felének 40 év alatt kell lennie az igényléskor.
  • Vállalat gyermek(ek) esetében a 10 millió forint 3%-os hitel felvétele csak akkor lehetséges, ha az igénylők házasok.
  • Az ingatlannak új lakás esetén, minimum 50 négyzetméteresnek, ház esetében minimum 80 négyzetméteresnek kell lennie.
  • Az ingatlan vételárának sem minimum sem maximum összege nincs meghatározva.
  • A támogatás akkor is igénybe vehető, ha a családnak van már másik ingatlana. Azaz az állami támogatás és a kedvezményes hitel akkor is igénylehető új építésű ingatlan megvásárlására vagy építésére, ha a családnak már van egy ingatlana. Azonban maximum 90 napon belül a szülőknek és a gyerekeknek az új ingatlan kell hogy legyen az állandó lakcímük. Tehát be kell jelentkezni a vásárolt vagy épített új ingatlanba.
A 10 millió forintos hitel paraméterei:
  • kamat: maximum 3%
  • kamattámogatás ideje: maximum 25 év
  • futamidő: a hitel futamideje 25 évnél hosszabb is lehet, de a 25. év után a kamatkedvezmény megszűnik és a kölcsön piaci kamatozásúvá alakul át
  • a kölcsön kamatperiódusa: öt év, ez azt jelenti, hogy 5 évente vizsgálják, hogy mekkora állami támogatás szükséges a 3%-os kamat szinten tartásához

A “10+15 CSOK” legfontosabb részletei (3 gyerek, új ingatlancél):

  • Ez a támogatási forma a 3 gyermekes családoknak 10 millió forint összegű vissza nem fizetendő támogatást és 15 millió forint kamattámogatott hitel jelent (lehet meglévő és vállalt gyermek is). A kölcsön csak a vissza nem térítendő támogatással együtt igényelhető és csak új építésű ingatlanra.
  • A vissza nem térítendő támogatás összegét, 10 millió forintot a 3 gyermekes családok a kedvezményes kamatozású hitel felvétele nélkül is igénybe vehetik.
  • Ha ezt a konstrukciót meglévő 3 gyermekre igénylik, nincs a szülők életkorának semmilyen megkötése. Azonban, ha vállalással szeretnék teljesíteni a 3 gyereket, akkor a házaspár egyik felének 40 év alatt kell lennie az igényléskor.
  • Vállalt gyermek(ek) esetében az államilag támogatott kamattal rendelkező hitel felvétele csak akkor lehetséges, ha azt házaspár igényli.
  • A kedvezményt csak minimum 60 négyzetméteres új lakásra vagy minimum 90 négyzetméteres új házra lehet felvenni. A hasznos alapterület minimum nagysága a 3 gyermekes családoknak járó vissza nem fizetendő támogatás és a kamattámogatott hitel esetében is egyaránt számítanak.
  • A megvásárolni kívánt ingatlan minimum és maximum árára vonatkozóan nincs korlát megszabva.
  • A támogatásnak nem kizáró feltétele a meglévő ingatlan. Azaz az állami támogatás és a kedvezményes hitel akkor is igénylehető új építésű ingatlan megvásárlására vagy építésére, ha a családnak már van meglévő ingatlana. Maximum 90 napon belül a szülőknek és a gyerekeknek az új ingatlan kell hogy legyen az állandó lakcímük. Azaz be kell jelentkezni a vásárolt vagy épített új ingatlanba.
A 15 millió forintos hitel paraméterei:
  • kamat: maximum 3%
  • kamattámogatás ideje: maximum 25 év
  • futamidő: a kölcsön hosszabb időre is igényelhető, de a 25. év után a kamatkedvezmény megszűnik és a hitel piaci kamatozásúvá alakul át.
  • a kölcsön kamatperiódusa: öt év (ez azt jelenti, hogy 5 évente vizsgálják, hogy mekkora állami támogatás szükséges a 3%-os kamat megtartásához).

A “1,43+10 támogatás” legfontosabb részletei (2 gyerek, használt ingatlancél):

  • Ezt a kedvezményes lehetőséget a 2 gyermekes családok igényelhetik. Az 1,43 millió forint vissza nem térítendő támogatás és 10 millió forint kamattámogatott hitel ebben a formában használt ingatlancél esetén kérhető (meglévő és vállalt gyermek után is).
  • A vissza nem térítendő 1,43 millió forintot a hitelrész nélkül is igényelhetik.
  • Amennyiben meglévő 2 gyermekre igénylik, nincs a szülők életkorának semmilyen megkötése. Azonban, ha vállalással szeretnék teljesíteni a 2 gyereket, akkor a házaspár egyik tagjának 40 év alatt kell lennie az igényléskor.
  • Az államilag támogatott 10 millió forint 3%-os hitel felvételének kikötése, amennyiben a szükséges 2 gyereket későbbi vállalással szeretnék teljesíteni, az igénylőknek házasoknak kell lennie. Meglévő gyermekek esetén a házasság nem kötelező.
  • A használt ingatlannak minimum 50 négyzetméteresnek kell lennie a kedvezményes kölcsön igénybe vételéhez.
  • A használt ingatlan vételárának sem minimum sem maximum kikötése sincs.
  • A támogatásnak nem kizáró feltétele a meglévő ingatlan. Azaz az állami támogatás és a kedvezményes hitel akkor is igénylehető, ha a családnak már van meglévő ingatlana. Maximum 90 napon belül a szülőknek és a gyerekeknek a vásárolt ingatlan kell, hogy legyen az állandó lakcímük. Azaz be kell jelentkezni a vásárolt ingatlanba.
A 10 millió forintos hitel paraméterei:
  • kamat: maximum 3%
  • kamattámogatás ideje: maximum 25 év
  • futamidő: hosszabb időre történő igénylés esetén a 25. évet követően a kamatkedvezmény már nem jár, így a kölcsön piaci kamatozásúvá alakul át.
  • Kamatperiódus hossza: öt év (ez azt jelenti, hogy 5 évente vizsgálják, hogy mekkora állami támogatás jár a 3%-os kamat szinten tartásához).

A “2,2+15 támogatás” legfontosabb részletei (3 gyerek használt ingatlan)

  • A 3 gyerekes családoknak 2,2 millió forint vissza nem fizetendő támogatás és 15 millió forint kedvezményes kamatozású kölcsönt nyújtanak használt ingatlancél esetén (lehet meglévő vagy vállalt gyermek is).
  • A 3 gyermekes családok a kamattámogatott kölcsön igénylése nélkül is kérhetik a 2,2 millió forintos állami támogatást.
  • Amennyiben meglévő 3 gyermekre igénylik, nincs a szülők életkorának semmilyen megkötése. Azonban, ha vállalással szeretnék teljesíteni a 3 gyereket, akkor a házaspár egyik tagjának 40 év alatt kell lennie az igényléskor.
  • Kedvezményes kamattal rendelkező 15 millió forintos hitel felvételéhez, az igénylőknek házasoknak kell lennie, ha a 3 gyermeket vállalásával, később szeretnék teljesíteni. Meglévő gyermekek esetén ilyen kitétel nincs.
  • A kamatkedvezménnyel rendelkező hitelt csak a minimum 60 négyzetméteres használt ingatlanok esetében lehet igénybe venni.
  • A használt ingatlan vételárának sem minimum sem maximum kikötése sincs.
  • A támogatásnak nem kizáró feltétele a meglévő ingatlan. Azaz az állami támogatás és a kedvezményes hitel akkor is igénylehető, ha a családnak már van meglévő ingatlana. Maximum 90 napon belül a szülőknek és a gyerekeknek a vásárolt ingatlan kell hogy legyen az állandó lakcímük. Azaz be kell jelentkezni a vásárolt ingatlanba.
A 15 millió forintos 3% kamatozású hitel paraméterei:
  • kamat: maximum 3%
  • kamattámogatás ideje: maximum 25 év.
  • futamidő: a hitel ennél hosszabb időre is igényelhető, de a 25. év után az állami támogatás megszűnik és a kölcsön piaci kamatozásúvá alakul át fennmaradt időre.
  • kamatperiódus: öt év (ez azt jelenti, hogy 5 évente nézik, hogy mekkora állami támogatás kell nyújtani a 3%-os kamat szinten tartásához).

Ha a CSOK és a kedvezményes kamatozású hitel 2020-ban felvehető összege nem elegendő tervei megvalósításához, a hiányzó összeget más típusú lakáshitellel is kombinálhatják.

Minimálbér 2020

Minimálbér 2020

 

ITT vannak a pontos számok : Bruttó MUNKABÉREK 2020 – KÖZMUNKÁS bér, KÖZMUNKÁS garantált bér, MINIMÁLBÉR, GARANTÁLT BÉRMINIMUM – Havi, heti, napi és ÓRABÉREK forintra pontosan 2020. január 1-tól :

Bruttó munkabérek 2020-ban

Minimálbér 2020

161.000 Havi bér forint/hó

37.000 Heti bér forint/hó

7.400 Napi bér forint/hó

925 Órabér forint/hó

Garantált bérminimum 2020

210.600

48.400

9.680

1.210

Közfoglalkoztatási bér 2020

81.530

18.740

3.748

Garantált közfoglalkoztatási bér 2020

106.555

24.495

4.899

Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér 2020

89.705

20.620

4.124

Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér 2020

117.245

26.955

5.390

Otthon melege program 2020 (pályázat 2020)

Otthon melege program 2020 (pályázat 2020)

 

Mely épületekre terjed ki a pályázat?

A pályázat benyújtását megelőzően lakáscélú használatban levő (lakott), távfűtéssel ellátott lakásszövetkezeti vagy társasházi lakóépületek energetikai felújítására igényelhető támogatás.

 

Milyen tevékenységek támogatására terjed ki a pályázat?

A kimutatható energia-megtakarítást és CO2 kibocsátás-csökkenést eredményező, távhőszolgáltatásban érintett fűtési rendszerek korszerűsítésére, felújítására irányuló beruházások támogatására terjed ki a pályázat.

 

Önállóan támogatott tevékenység:

  • Okos költségmegosztó rendszer kiépítése, illetve meglévő költségmegosztók cseréje okos költségmegosztókra és azokhoz adatgyűjtők kiépítése vagy már meglévő okos költségmegosztókhoz adatgyűjtő rendszerek kiépítése.

Önállóan nem, azaz csak az okos mérési rendszer kialakítását megcélzó önállóan támogatott tevékenységek valamelyikének vagy összességének megvalósításával támogatott további tevékenységek: 

  • Csőrendszer egycsövesről kétcsövessé átalakítása, vagy legalább átkötőszakaszok beépítése;
  • Az épület fűtési rendszerének hidraulikai egyensúlyát és hőfogyasztásának szabályozását biztosító strangszabályozók felszerelése;
  • A fűtési rendszer strangjainak hidraulikai beszabályozása;
  • A lakások hőleadóinak egyedi szabályozását biztosító termosztatikus szelepek és fejek valamint - kétcsöves fűtés esetében - visszatérő csavarzatok, egycsöves fűtés esetén golyóscsapok felszerelése;
  • Okos-termosztát (termosztatikus fej) felszerelése;
  • Radiátorok cseréje azonos kötéstávolságú, alumínium anyagú radiátorokra;* 
  • A korszerűsítéshez kapcsolódó tervezési költségek;
  • Egyéb (pl.: szakértői, engedélyezési, tulajdoni lap) költségek.

 

*Mivel a vegyes (alumínium és vas, illetve acél és réz) anyagú hő-leadók együttes beépítése a fűtési rendszerbe műszakilag nem javasolt, így az öntöttvas vagy acél anyagú fűtőtestek csak akkor cserélhetőek a pályázat keretében, ha az épületben lévő összes fűtőtestet alumínium anyagúra cserélik.

 

Mely tevékenységekre nem terjed ki a pályázati támogatás?

Többek között:

  • A pályázat benyújtását megelőzően megkezdett beruházásra;
  • Olyan munkákra, amely – az államháztartás alrendszereiből nyújtott vagy uniós támogatási forrásból – a jelen pályázatban megjelölt munkákkal azonos tartalommal és a jelen pályázat benyújtását megelőző 10 évben végeztek el. (Kivételt lásd pályázat 5. oldala);
  • Használt műszaki vagy egyéb berendezések, gépek, eszközök beszerzésének és felszerelésének költségeire;
  • A felújítást követő években mért adatok alapján energia-megtakarítást nem eredményező beruházásokra;
  • Olyan épületek korszerűsítésére, amelyek korszerűsítése abszolút értékben nem csökkenti hazánk üvegházhatású gáz-kibocsátását;
  • A távfűtéssel rendelkező társasházi vagy lakásszövetkezeti lakás egyedi fűtésű lakássá történő átalakítására;
  • A távhőrendszerről történő leváláshoz kapcsolódó gépészeti korszerűsítésre.

 

Milyen formában és mikor lehet benyújtani a pályázatot?

A pályázat kizárólag magyar nyelven, elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül nyújtható be, az adatlapok kitöltésével és a scannelt (digitalizált) dokumentumok csatolásával, 2019. szeptember 24. 10:00 órától 2020. március 31-ig, illetve a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig.

 

Milyen feladatokra terjed ki a FŐTÁV Zrt., mint távhőszolgáltó közreműködése a pályázat során?

  • A pályázati kiírás 3. számú mellékletében szereplő „TÁVHŐSZOLGÁLTATÓI JÓVÁHAGYÓ NYILATKOZAT" aláírása és kiadása a benyújtó részére (ezen belül a pályázattal érintett tervköteles fűtéskorszerűsítési, felújítási munkálatokra vonatkozó tervdokumentációk véleményezése a távhőszolgáltatás fenntarthatóságának szempontjából);
  • A fejlesztéssel érintett épületre vonatkozóan, a pályázat beadását megelőző utolsó éves fűtési energiafogyasztási (távhő) adatok igazolására szolgáló energetikai kimutatás elkészítése és átadása (megküldése) a pályázó számára;
  • Elnyert és megvalósított pályázati beruházás esetén az energiafogyasztás-csökkenés meghatározásakor az úgynevezett „külső hőmérsékletre korrigált” fűtési hőfogyasztási adatok megküldése a pályázati munkák befejezését követő 3 évben, évente egy alkalommal.

 

Milyen formában kérhetőek a fentiek a FŐTÁV Zrt-től?

Amennyiben az érintett épületében a pályázathoz kapcsolódóan a tervezett fűtéskorszerűsítési, illetve költségmegosztó-rendszer felújítási munkák gépészeti átalakítást igényelnek, tervdokumentáció készítése szükséges. A tervdokumentációt 3 eredeti példányban, valamint a „3. számú melléklet Távhőszolgáltatói jóváhagyó nyilatkozat”-ot 1 eredeti példányban szükséges beküldeni társaságunkhoz. Amennyiben kizárólag költségosztók cseréjére, felszerelésére és/vagy adatgyűjtő rendszerek kiépítésére kerül sor, ez esetben a 3. számú beadandó melléklethez a FŐTÁV Zrt. felé és a pályázathoz sem szükséges tervdokumentáció készítése és benyújtása.

Amennyiben a beadandó pályázat az önállóan támogatható tevékenységeken felül az önállóan nem támogatható kötelezően megvalósítandó, a pályázati kiírás 10. oldal a)-d) pontjai valamelyikét vagy összességét, illetve a további választható e)-h) pontok valamelyikét vagy összességét érinti, ez esetben a tervdokumentációnak csak az önállóan nem támogatható tevékenységeket, azaz az a)-h) pontokban érintett munkálatokat kell tartalmaznia.

A pályázói adatokkal kitöltött nyilatkozatot és tervdokumentációt kizárólag az érintett épület képviselőjétől/képviseletétől, vagy általuk hivatalosan a tárgyi pályázattal kapcsolatban meghatalmazott személytől, kizárólag nyomtatott formában áll módunkban befogadni, postai úton vagy az alábbi személyes ügyfélszolgálatunkon:

  • Dél-budapesti ügyfélszolgálat (Budapest XI. kerület Barázda u. 20-30.)
  • Észak-pesti ügyfélszolgálat (Budapest XIII. kerület Váci út 121-127.)

Fontos, hogy a 3. számú mellékletet csak abban az esetben áll módjában a FŐTÁV Zrt.-nek befogadni, ha a fejrészben szereplő adatok (A pályázó társasház/lakásszövetkezet megnevezése; A pályázó képviselőjének és a tervezőnek az adatai; A pályázattal érintett épület címe és helyrajzi száma), valamint a nyilatkozaton „A tervdokumentációban szereplő rekonstrukciós elemek” részben az egyes munkákra vonatkozó meglévő állapot, illetve tervezett munka szövegdobozokban x-szel jelölésre kerülnek, illetve hiánytalanul kitöltésre kerültek.

Amennyiben kizárólag csak az önállóan támogatható tevékenységekre vonatkozik a pályázat, úgy ez esetben a nyilatkozat FŐTÁV Zrt. felé kitöltésre való megküldésével együtt kérjük írásban közölni, hogy az önállóan támogatható, a pályázati kiírás 9. oldal a)-c) pontjaiban szereplő tevékenységek közül a pályázat keretében melyik (melyek) kerül (kerülnek) megvalósításra. Tekintettel arra, hogy ezen munkálatok a távhőszolgáltatás fenntartásának feltételeit nem befolyásolják, úgy ez esetben tervdokumentáció készítése „Nem kötelező” megjelöléssel adja ki FŐTÁV Zrt. nyilatkozatát.

A kiadott nyilatkozat kapcsán a FŐTÁV Zrt. a nyilatkozat szövegében leírtak alapján jár el, amely szerint: „A benyújtott tervek véleményezésre alkalmasak voltak, a bennük foglalt rekonstrukciós munkák a távhőszolgáltatás fenntartásának feltételeit nem rontják. A távhőszolgáltatói tervvéleményezés nem jelenti a tervezői munka minden részletre kiterjedő felülvizsgálatát, ellenőrzését; jelen nyilatkozat semmilyen formában nem jelenti a tervezői felelősség akár részleges átvállalását!”

Amennyiben a pályázó által beküldött nyilatkozatot és az esetlegesen csatolt tervdokumentációt a FŐTÁV Zrt. megfelelőnek találja, a beérkezéstől számított 30 naptári napon belül postai úton visszaküldésre kerül az aláírt nyilatkozat, továbbá mellékeljük az érintett épületre vonatkozó, a pályázat beadását megelőző utolsó éves fűtési energiafogyasztási (távhő) adatok igazolására szolgáló energetikai kimutatást.

Abban az esetben, ha a benyújtott nyilatkozat nem megfelelően került kitöltésre vagy nem lett csatolva az esetlegesen szükséges tervdokumentáció, az igény automatikusan elutasításra kerül, amelyről szintén a beérkezéstől számított 30 naptári napon belül adunk tájékoztatást, postai úton.

Kérjük, hogy a FŐTÁV Zrt. részére legkésőbb 2020. január 31-ig juttassák el a szükséges dokumentumokat, így esetleges hiányosság esetén időben tájékoztatni tudjuk Önöket.

A FŐTÁV Zrt. nem végez automatikus adatszolgáltatást, így elnyert és megvalósított pályázati beruházás esetén a pályázó feladata évente jelezni az épület hőközpontjában mért, éves, időjárásra korrigált hőfogyasztási adatokra vonatkozó igényét írásban, a honlapon elérhető aktuális kapcsolat felvételi csatornák valamelyikén keresztül. A kérelem beérkezéstől számított 30 naptári napon belül postai úton megküldésre kerül társaságunk részéről a kimutatás.

Társaságunk kizárólag az általa távhővel ellátott épületek esetében működik közre a pályázat során és kizárólag a 3. számú mellékletben megadott pályázó képviselőjének ad tájékoztatást, illetve nyújt adatszolgáltatást, postai úton.

 

Milyen feladatok végzésére nem terjed ki a FŐTÁV Zrt. közreműködése a pályázat kapcsán?

A fentiekben felsorolt feladatokon kívül a jelen pályázat kapcsán más tevékenységet nem végez társaságunk, minden egyéb témában a pályázat kiírása az irányadó, kérdés esetén csak a pályázat kiírója az illetékes.

Ebből kifolyólag a FŐTÁV Zrt. többek között nem végez pályázatkészítést, pályázati tanácsadást, felmérést, tervezést, kivitelezést, a tervdokumentáció pályázati kiírás egyéb feltételeinek való megfelelősége ellenőrzését, továbbá a pályázati kivitelezés megvalósulásával kapcsolatos ellenőrzést.

Társaságunk tervkiadási tevékenységet nem végez, ezért a lakóközösség tulajdonában és kezelésében álló szekunder fűtési rendszerről készült tervrajzok iránti igénnyel a területileg illetékes építésügyi hatóságokhoz szíveskedjenek fordulni.

 

Sokan kaptak pénzt az OMP-ban:

Indulása óta már 310 ezer család kapott támogatást az Otthon melege programban, a program újabb kiírással folytatódik – tájékoztatott Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. Hozzátette: a program vissza nem térítendő támogatással ösztönzi a háztartások energetikai korszerűsítését, hozzájárul a családok rezsiterheinek csökkentéséhez.

Az államtitkár elmondta, hogy új pályázattal folytatódik a program, arra jövő keddtől lehet pályázni. A támogatás a társasházi távfűtéses lakások fűtési rendszereinek szabályozhatóságát szolgálja majd, valamint a radiátorcserét.

A keretösszeg 2 milliárd forint.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 10 és 50 százaléka között lehet, lakásonként maximum 350 ezer, pályázatonként maximum 75 millió forint értékben. A pályázat részletei az nfsi.hu weboldalon elérhetők el. "Ez a pályázat azért kiemelten fontos, mert Magyarországon még mindig van nagyjából 200 ezer olyan lakás, ahol a fűtés egyedileg nem szabályozható" – mondta az államtitkár.

Schanda Tamás kiemelte: a kormány döntéseivel segíti azt, hogy az embereknek kevesebbet kelljen fizetni rezsire. Ezt szolgálja az Otthon melege program is. A 2014-ben indult programban csaknem 310 ezer háztartásban valósítottak meg energetikai korszerűsítést, amelyek összértéke elérte a 70 milliárd forintot. Ebből 36 milliárd forint a kormány által nyújtott vissza nem térítendő támogatás volt.

Az államtitkár ismertette: az elmúlt öt évben nyújtott támogatásokkal a magyar családok korszerűbbre cserélhették háztartási gépeiket, kazánjaikat, lakásuk vagy házuk nyílászáróit, és jutott forrás a társasházak szigetelésére is. A fejlesztésekkel évente 300 millió kilowattóra lakossági energia megtakarítást értek el, ez pedig 100 ezer háztartás éves elektromosenergia-fogyasztásának felel meg. A program évi több mint 10 milliárd forint rezsicsökkentést jelentett a lakosságnak. "A program sikerét az is jól mutatja, hogy a szaktárcának rendszeresen meg kellett emelni a rendelkezésre álló pályázati keretet" – fűzte hozzá.

Volt korábban konvektorcsere:

A földgázüzemű konvektorok cseréjével folytatódik az Otthon Melege Program.

A földgázüzemű konvektorok cseréjével folytatódik az Otthon Melege Program, a portfolio.hu szerint a részleteket holnap sajtótájékoztatón jelenti be Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkár.

A minisztériumi meghívóból más egyelőre nem derült ki, de a lap szerint elképzelhető, hogy most is a minél nagyobb energiamegtakarítás eléréséhez (kiinduló állapot és felújítással elérhető állapot közötti különbség) kötik majd a kiosztott támogatás volumenét, hogy ezzel is ösztönözzék a régi, elavult fűtési rendszerek lecserélését.

Tavaly ősszel a háztartási nagygépcsere-pályázaton 20-45 ezer forintot osztottak ki attól függően, hogy az újonnan beszerzett hűtő, fagyasztó, vagy mosógép milyen energiaosztályba tartozott. A pályáztatás régiónként eltérő napokon, előre meghatározott ütem szerint zajlott. Akkor annyira nagy volt az érdeklődés, hogy a kormány úgy döntött: végül minden pályázó megkapja az igényelt támogatást, így országosan mintegy 5 milliárd forintot osztott ki a tárca.

2019 Szeptember 24-én, kedden új pályázattal folytatódott az Otthon Melege program. Ezúttal radiátorcserére és a távfűtéses lakások fűtési rendszereinek szabályozhatóságára lehet majd támogatást kérni.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 10 és 50 százaléka között lehet, lakásonként maximum 350 ezer, pályázatonként maximum 75 millió forint értékben. A pályázat keretösszege 2 milliárd forint, a részletek az nfsi.hu weboldalon érhetők el.

  Még mindig 200 ezer lakásban nem lehet szabályozni a fűtést / Fotó: MTI - Faludi Imre

Az államtitkár szerint azért fontos a pályázat, mert még mindig 200 ezer olyan lakás van, ahol nem lehet egyedileg szabályozni a fűtést. 2014-es indulása óta már 310 ezer család kapott támogatást az Otthon melege programban, azaz ennyi háztartásban valósítottak meg energetikai korszerűsítést. Ezek összértéke elérte a 70 milliárd forintot, amelyből 36 milliárd forint a kormány által nyújtott vissza nem térítendő támogatás volt.

A program évi több mint 10 milliárd forint rezsicsökkentést jelentett a lakosságnak - mutatott rá a politikus. A sikert az is jól mutatja, hogy a szaktárcának rendszeresen meg kellett emelni a rendelkezésre álló pályázati keretet – jegyezte meg.

Csok 2019

Csok 2019 - Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

 

24 óra friss hírek >>>

 

A CSOK egy Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK, korábbi formájában “szocpol") új lakás vásárlásához vagy építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához vagy bővítéséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás.

Az új lakások építéséhez, vásárlásához igényelhető lakáscélú támogatásról a 16/2016. (II.10.) Korm.rendelet, míg a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről a 17/2016. (II.10.) Korm.rendelet rendelkezik.

A kedvezményt a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése esetén az arra jogosult támogatott személyek vehetik igénybe, legalább egy – meglévő és/vagy vállalt – gyermek után. A kedvezménynek az alábbi típusai vannak:

  • Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK): a támogatott személyek a velük közös háztartásban élő és a megvásárlandó, építendő lakásba velük együtt költöző, lakóingatlan bővítése esetén velük együtt lakó, meglévő gyermeke(ik) után vehetik igénybe. A kérelem benyújtásakor 12. hetet betöltött magzat/ ikermagzat is meglévő gyermek(ek)nek tekintendő.
  • Megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény (MCSOK): a fiatal házaspárnak minősülő (kérelem befogadásakor legalább az egyik fél 40 év alatti) támogatott személyek általuk vállalt gyermek(ek) után vehetik igénybe.
  • Családi otthonteremtési kedvezmény és megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK+MCSOK): a támogatott személyek meglévő és általuk vállalt gyermekek után vehetik igénybe.

A kedvezmény összege új lakás vásárlása, építése esetén:

Gyermekek száma

A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege új lakás vásárlása, építése esetén

egy gyermek esetén

600.000,-Ft

két gyermekesetén

2.600.000,-Ft

három gyermek esetén

10.000.000,-Ft

A kedvezmény összege használt lakás vásárlása, bővítése esetén:

Gyermekek száma

A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege használt lakás vásárlása, bővítése esetén

egy gyermek esetén

600.000,-Ft

két gyermek esetén

1.430.000,-Ft

három gyermek esetén

2.200.000,-Ft

négy vagy annál több gyermek esetén

2.750.000,-Ft

Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatói az állami támogatásokról:

A kétgyerekesek esetében is vizsgálja a kormány a háromgyerekesek számára új lakásokra 10 millió forintig elérhető, fixen 3%-os kamatozású lakáshitel lehetőségét - derült ki egy mai sajtótájékoztatón. Az indulása óta eltelt három évben 81 ezer családnak, nagyjából 330 ezer embernek segített a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) - mondta az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Novák Katalin annak apropóján összegezte sajtótájékoztatón a CSOK eredményeit, hogy három éve, 2015 júliusában indult a program, amelyet azóta többször bővítettek, és egyszerűsítették az igénylését. Az otthonteremtési programon keresztül 232 milliárd forint támogatást fizettek ki, az otthonteremtési programnak köszönhetően 26 ezer olyan család volt, ahol újabb gyermeket vállaltak - tette hozzá. Novák Katalin hangsúlyozta: folytatni fogják a programot, a 2019. évi költségvetésben 242 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.

Kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg is van a kormány előtt egy javaslatcsomag az otthonteremtési program további egyszerűsítésére és bővítésére, felmerült például, hogy a kétgyermekesek esetében is biztosítsanak hitellehetőséget. Megjegyezte: bár a kormány döntött arról, hogy 2019 végén kivezetik az új lakásokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfát, gondolkodnak egy hasonló, a lakásvásárlóknak nyújtandó kedvezmény bevezetésén. Jelezte: kormánydöntés még nincs a javaslatokról, az legkorábban ősszel várható.

A CSOK egyre népszerűbb, a kormány egyre több családnak tud segíteni abban, hogy méltó körülményeket teremtsen a gyermekvállaláshoz, a gyermekneveléshez - fogalmazott az államtitkár.

A kétgyermekesek számára esetleg megnyíló hitellehetőség mellett a legfrissebb hírek alapján a kormány tovább ösztönözné az 5000 fő alatti településekre költöző családokat, így várhatóan emelkedni fog a kistelepüléseken igénybe vehető CSOK támogatási összege. Az emelkedés mértékéről egyelőre nincs közelebbi információ.

Minimálbér 2019

Minimálbér 2019

Egyetért a munkaadói és munkavállalói képviseletek többsége abban, hogy az őszi bértárgyalásokon hosszú távú, legalább kétéves megállapodást kössenek – tudta meg a Magyar Idők. A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről viszont jelenősen eltér a két oldal véleménye.

Várhatóan októberben kezdődnek az egyeztetések a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról, ugyanakkor a lap kérdésére a tárgyalásokon részt vevő munkaadók és szakszervezetek már megfogalmazták azokat az irányokat, amelyek meghatározzák az egyeztetéseket. Az álláspontok eltérnek, ám a felek szerint indokolt, hogy a 2016-os gyakorlathoz hasonlóan ne csak jövőre, de 2020-ra is meghatározzák a minimálbéreket.

A szakszervezetek a korábbi évekhez hasonlóan további jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelést szorgalmaznak. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kiemelte, a jövő évi költségvetésben tervezett fogyasztásnövekedés teljesülése az inflációs várakozások mellett a minimálbér 13 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését indokolja, így ezek a keresetek reálértékben 8,5-9 százalékkal lehetnek magasabbak.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyari Idők megkeresésére elmondta, a szakszervezet célja régóta az, hogy a keresetek felzárkózzanak a visegrádi országokéhoz. Ahhoz, hogy a minimálbér összege - változatlan munkavállalói elvonások mellett - elérje az idei cseh minimálbér összegét, 37,8 százalékos emelésre van szükség. Az elnök szerint ez egy lépcsőben nem képzelhető el, ezért a Liga kétéves bérmegállapodás megkötését kezdeményezi.

A bérminimumot ennél is gyorsabb ütemben emelné az érdekképviselet, emellett kezdeményezi, hogy 2020-tól annak mértékéig nulla százalék legyen a személyi jövedelemadó kulcsa és továbbra is indokoltnak tartják a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését.

A munkavállalói oldal a szociális hozzájárulási adó csökkentésének időzítéséhez köti a béremelésekre tett javaslatait: ha a munkaadói teher mérséklését nem sikerül előre hozni az eredeti júliusi dátum helyett januárra, akkor kisebb emelésre hajlandóak. A képviseletek többsége szintén nyitott a többéves megállapodásra. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint nem indokolt a két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelés jövőre, mivel a jobb termelékenységi, jövedelmi mutatókkal rendelkező cégek jellemzően már magasabb összeget adnak, ám a minimálbéren foglalkoztatóknál az emelés kigazdálkodása újabb jelentős teherrel jár.

Mi mennyi 2019: minimálbér 2019, bérminimum 2019, bértábla 2019, támogatások 2019, pályázatok 2019, árak változások 2019

Mi mennyi 2019: minimálbér 2019, bérminimum 2019, bértábla 2019, támogatások 2019, pályázatok 2019, árak változások 2019 >>>

Minimálbér 2019 >>>

 

Mi mennyi 2019-ben?
Munkabérek, illetmények, nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások, támogatások, keresetpótló juttatás, munkaadók és munkavállalók által fizetendő közterhek, adósávok, adókedvezmények.....

A minimálbér és a garantált bérminimum növekedésével összefüggésben emelkedett többek között a GYED összege is, valamint változott a szociális hozzájárulási adó mértéke.

Év elején a már megszokott módon érdemes áttekinteni, hogy mi változott az elmúlt évhez képest. A mellékelt táblázatban összegyűjtve megtalálhatóak a 2019. január 1-től érvényes munkabérek, illetmények, egyéb díjak, juttatások, családtámogatások és szociális ellátások összegei, valamint a fizetendő adók, járulékok és adókedvezmények mértékei.

A közérdekű információkat tartalmazó összefoglaló táblázatot a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztálya készítette.

Mi mennyi 2019

Otthon Melege Program 2019: pályázati kiírás, szigetelés, ablakcsere és felújítás program

Otthon Melege Program 2019: pályázati kiírás, szigetelés, ablakcsere és felújítás program

2019-ben indul a pályázat: A kormányátalakítás miatt legalább fél-egy év csúszással várhatóak új, energiafogyasztás-csökkentési vissza nem térítendő támogatási programok.

Bár Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímaügyekért felelős államtitkára nem kívánta lapunk kérdésére megerősíteni , hogy idén folytatódna az energiahatékonysági felújítások vissza nem térítendő állami támogatása, a jelek szerint a választások és az energiaügyekért felelős területek teljes kormányzati átszabása miatt az energiafelújítási támogatások szempontjából ez az év már elveszett. Pedig tavaly augusztusban az akkori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes államtitkára, Szabó Zsolt megkeresésünkre már szinte kiforrott ez évi terveket vázolt fel.
Eszerint háztartási napelem-telepítéshez, illetve az épületek különálló elemei – például nyílászárók – cseréjéhez szántak anyagi segítséget (a szakmai közvélemény ugyanakkor a teljes körű felújítás mellett állt ki). De sikeresnek számítottak a mosó- és hűtőgépcsere-akciók is. Akkori kormányforrásaink még ez év elejére ígérték a folytatást. Ezt támasztja alá az is, hogy a korábbi évek során már ekkor meghirdették és nyár elejétől meg is nyitották az ilyen típusú kasszákat. Három éve például márciustól, tavaly pedig júniustól indult a – hónapokkal azelőtt beharangozott - „szezon”. Akkor ezt azzal támasztották alá, hogy a magyar államhoz folyamatosan érkeznek a rá – amúgy ingyen – eső úgynevezett szén-dioxid-kvóták eladásából származó bevételek, amiből évente néhány milliárd gyűlik össze. Ezek egy részének vevője kifejezetten kiköti, hogy a bevételeket a magyar állam csak szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre költheti. Ennek leghatékonyabb módja pedig a magánlakásfelújítás.
Szabó Zsoltot azóta offshore-botránya, tárcáját pedig Orbán Viktor választások utáni kormányalakítása elsodorta. Kaderják Péter, illetve a területért közvetlenül felelős kollégája, a hulladékos területről érkező Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár azóta megjelent néhány nyilatkozatában ugyanakkor csupán általánosan kötelezte el magát az Otthon Melege Programnak (OMP) nevezett támogatási rendszer folytatása mellett. Kérdésünkre az államtitkár most annyira szorítkozott: most tekintik át a program folytatásának lehetőségeit és a befolyt szén-dioxid-kvóta-bevételeket is igyekeznek mielőbb elkölteni. Államtitkári kinevezése előtt energiagazdasági kutatóként Kaderják Péter a hatékonyság kiemelt fontosságát hangsúlyozó, az erre fordított vissza nem térítendő állami forrásokat keveslő szakértők széles táborát gyarapította. Eszerint a fogyasztás érdemi mérséklése érdekében évente nem hogy néhány milliárdnyi szén-dioxid-kvótabevételt, de százmilliárdos nagyságrendű vissza nem térítendő támogatást igényelnének a rendkívül elavult – elsősorban családi – házak. A hazai épületek ugyanis elavultak, cúgosak, így pazarlóbbak uniós társaiknál.
Ehhez képest az Orbán-kabinet három éve még azt a közel százmilliárdos vissza nem térítendő összeget is állami épületek felújítására irányította át, amit Brüsszel kifejezetten hazai magánlakásoknak küldött. Ehelyett az állami Magyar Fejlesztési Bank százmilliárdos, nulla százalékos hitelkeretet nyitott, ám erre – a folyamatos könnyítések ellenére – szinte senki se vevő. Háttérinformációink szerint a tárca valóban elvetette a korábbi évek terveit és a szakmai elvárásoknak megfelelőbb, nagyságrendekkel bővebb forrású rendszerekben gondolkozik. Ám a váltás és az előkészítés miatt az ilyen pénzekre váróknak most fél-egy éves csúszással kell számolniuk. A témában hivatalosan feltett kérdéseinkre az ITM az elmúlt hetek során nem válaszolt, illetve a témában amúgy rendszeresen nyilvánosság elé lépő Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. se kívánta értesüléseinket véleményezni.

Számkivetett régi társasházak

Az OMP 2014-es indulása óta 447 társasházban valósultak meg energiahatékonysági fejlesztések – válaszolt az ITM Oláh Lajos DK-s képviselő ama kérdésére, hogy mikor várható uniós lakásfelújítási támogatás egyéni választókerülete, vagyis a VI. és VII. kerület házai számára. A kérdés és a válasz is némi pontosításra szorul. A válaszban szereplő szám ugyanis nem részletezi, hogy ebből mennyi a panelépület, miközben eddig szinte kizárólag ilyen házakon támogattak teljes körű felújítást. A megkeresés valódi célját félreértve pedig azzal az - amúgy pontos - válasszal is éltek, hogy jelenleg is él uniós forrású támogatás eme, jellemzően több mint száz éves társasházak számára: mégpedig az MFB visszatérítendő, nulla százalékos kamatú hitele. Azt viszont elhallgatják, hogy eme program mindeddig kevéssé találkozott az – elsősorban vissza nem térítendő támogatást váró - lakástulajdonosok ízlésével. Uniós „ingyenpénz” ugyanakkor jelenleg semmilyen magánlakás-tulajdonos számára nem érhető el.

Oláh Lajos megkeresésünkre megerősítette, hogy maga is elsősorban vissza nem térítendő pénzekre célzott: a – nem uniós, hanem költségvetési, illetve szén-dioxid-kvóta-hátterű – OMP pedig eddig igencsak háttérbe szorította az 1945 előtt épült társasházakat. Ez a megjegyzés kétségkívül igaz a nagyobb költségvetésű komplex panel- illetve családiház-felújítási programokra. Ugyanakkor a kazán-, konvektor-, hűtő- és mosógépcsereakciókban eme lakástulajdonosok is részt vehettek. Oláh Lajos leszögezte: valóban főként teljes épületfelújítási támogatásban reménykedne. Az ilyen épületek nyílászárói, födémjei vagy épp kéményrendszerei ugyanis rendkívül elavultak és energiapazarlóak. A képviselő egy korábbi, hasonló kérdésére az ITM azt válaszolta, hogy saját szakanyaguk szerint főképp az 1945 után épült házak szorulnak felújításra. Szakértők ezt lapunknak – értelemszerűen – cáfolták: még a tárca által hivatkozott szakanyag is az átlagnál pazarlóbbnak ítéli a régen épült társasházakat.

 

További pályázatok

Mi mennyi 2018/2019 - minimálbér, pótlékok, járulékok, áfa, adókedvezmény, támogatások stb...

Mi mennyi 2018 - minimálbér, pótlékok, járulékok, áfa, adókedvezmény, támogatások stb...

További információk itt >>>

 

Mi mennyi 2019

 

Konkrét és pontos adatokat tudhatunk a jövő évre vonatkozóan!Már hivatalosan is kiderült, hogy mennyi lesz a minimálbér, a garantált bérminimum, a GYED, a táppénz, a munkanélküliek támogatás és más szociális juttatások összege, amelyek a minimálbérhez kötöttek!

Mekkora emelések jönnek?Varga Mihály miniszter jelentett be a számokat!

Nyugdíjemelés mértéke: 3% 2018. január 1-től!Minimálbér emelés mértéke 8% 2018. január 1-től!Garantál bérminimum mértéke 12% 2018. január 1-től!

Számszerűsítve :MINIMÁLBÉR ESETÉN A minimálbér jelenleg bruttó 127 500 forint, a 8 százalékos emelés után 10 200 forinttal kapnak majd többet a minimálbérért dolgozók, vagyis bruttó 137 700 forint lesz a fizetésük.

ENNYIVEL KAPNAK TÖBB PÉNZ A GYEREKESEK :

GYED ÖSSZEG 2018. január 1-től >>> idén maximum 160 650 forintot kaphat készhez a kisgyermekesek.Ez az összeg jövőre 173 502 forintra emelkedik.

VÁLTOZIK A TÁPPÉNZ ÉS GYÁP ÖSSZEGE IS!Ezeket az ellátásokat is befolyásolja a minimálbér összege, abban az esetben ha két évnél kevesebb ideje van folyamatos biztosítotti jogviszonya az érintettnek. Ekkor az átlagjövedelem fele járhat, ám nem lehet több ez az összeg, mint a minimálbér 200 százalékának a harmincad része.Tehát naponta maximum 8500 forintot kaphat, aki táppénzen van.Ez az összeg jövőre a jelen állás szerint 9.180 forint lesz.

NŐ A MUNKANÉLKÜLIEK, ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSA!Az álláskeresési járadék vagy régi nevén munkanélküli segély nem lehet több, mint az éppen aktuális minimálbér összege, vagyis a 100%-a, ami a minimálbér emeléssel jövőre bruttó 138 ezer forintra fog nőni a jelenlegi 127 ezer helyett.

NYUGDÍJAK 2018-BAN! 3%-os nyugdíjemelés jön várhatóan az inflációs előrejelzések!

 

Minimálbér - kötelező béremelés

Minimálbér 2017/2018: A január elsejével jelentősen megemelt minimálbér és garantált bérminimum a munkáltató teljes bérrendszerére kihatással lehet. Vajon kötelező vagy célszerű-e minden további munkavállaló bérét hasonlóan emelni az arányok megtartása végett?

Abból kell kiindulnunk, hogy a munkavállaló bérének meghatározása alapvetően a felek alkujától függ. Ezt csak két tényező befolyásolja. Egyrészt, a munkavállaló alapbére nem lehet kevesebb, mint a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér. Ha a munkaszerződés ennél alacsonyabb díjazást tartalmazna, akkor ez a kikötés jogszabályba ütköző, tehát semmis, és helyette automatikusan a jogszabályt kell alkalmazni. Azaz, úgy kell tekinteni, mintha a felek eleve a minimálbérnek megfelelő összegben állapodtak volna meg.

Minimálbér 2017 összege >>>

 

A másik korlátozó tényező az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Ez azonban nem azt jelenti, hogy két egyenlő értékű munkát végző munkavállalónak kötelező egyenlő bért fizetni. Ez az elv ugyanis az egyenlő bánásmód elvének egy, a munka világára vonatkoztatott konkretizálása. Ebből eredően – ahogy a diszkrimináció tilalmára – az egyenlő bér elvének megsértésére is csak az hivatkozhat, aki a sérelmet valamely lényegi személyiség jegye (védett tulajdonsága) miatt szenvedi el. Sérti tehát az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, ha két, egyenlő értékű munkát végző munkavállaló közül az egyik csak azért keres kevesebbet, mert nő, roma, fogyatékkal él stb. Ellenben nem jelent jogellenes megkülönböztetést, ha a bérkülönbség oka az, hogy az egyik kolléga bátrabb volt az állásinterjún, és magasabb bérigényt jelölt meg, amit aztán a munkáltató meg is adott neki.

A minimálbér emelésével számos munkáltatónál megtörténhet, hogy az alsó bérszintek „beérik egymást”. Például, egy munkavállaló decemberben 125.000 Ft-os havi alapbért kapott, munkatársa pedig az akkori minimálbért, 111.000 Ft-ot. Január 1-jével viszont mindkettejük alapbérét kötelező felemelni 127.500 Ft-ra. Ez kétségtelenül azzal jár, hogy elmosódik az a bérkülönbség, amit a munkáltató eddig a kettejük munkájának értékében (tapasztalatában, szorgalmában) megmutatkozó eltérés miatt tartott fenn. Elképzelhető tehát, hogy a minimálbéremelés egymástól eltérő értékű munkát végző munkavállalókat hoz fel azonos bérszintre.

A fentiek alapján azonban látható, hogy ez nem jelenti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének sérelmét. A jobban teljesítő munkavállaló ugyanis nem valamely védett tulajdonsága miatt nem kap magasabb bért, hanem a jogszabályban előírt minimálbér emelkedése idézte elő ezt a helyzetet. A minimálbér sajátossága éppen az, hogy erre az összegre teljesítménytől függetlenül minden munkavállaló jogosult, hiszen ennél kevesebb díjazás jogszerűen nem is köthető ki.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az egyébként jogszerű átrendeződés ne okozna bérfeszültségeket. Az viszont már a munkáltató mérlegelésébe tartozik, hogy a minimálbérrel egyező (vagy ahhoz hasonló) mértékben fejleszti-e a jobban kereső munkavállalók bérét is. Ez a feszültség különösen élessé válhat az új belépők esetén, akik – a megemelt minimálbérből kiindulva – már eleve csak magasabb bérért vállalnának munkát a munkáltatónál.

A fenti érvelésből már látható, hogy az sem ütközik az egyenlő bér elvébe, ha a munkáltató többet fizet egy ma felvett alkalmazottnak, mint az azonos munkakört betöltő, már meglévő munkatársaknak. Egyrészt ugyanis, a különbségtétel oka itt sem valamely védett tulajdonság. Másrészt, a törvény kifejezetten kimondja, hogy a munka értékének megállapításánál a munkáltató figyelembe veheti a munkaerő-piaci helyzetet is. Noha kétségtelenül nem a munkavállaló teljesítményétől függ, de jogszerűen minősíthető „értékesebbé” a munkavállaló munkája amiatt, mert a megváltozott munkaerő-piaci helyzetben hasonló szakértelmű munkavállalót nehezebb volt szerződtetni.
Visszatérve a kiindulóponthoz, a munka díjazása alapvetően a felek megegyezésétől függ. Ezt természetesen árnyalja a felek munkaerő-piaci helyzete, mint ahogy magát a drasztikus minimálbér emelést is elsősorban a munkaerő megtartás, a hazai bérek versenyképessé tétele indokolta. Ha sok munkáltató kénytelen lesz a minimálbérnél magasabb jövedelműek körében is bérfejlesztést végrehajtani, az nem jogi követelményekből, hanem ugyanebből az okból következik majd.

Mi mennyi 2017-ben - Kormányhivatal - Tolna megyei kormányhivatal munkaügyi központja

Mi mennyi 2017-ben - Kormányhivatal - Tolna megyei kormányhivatal munkaügyi központja!

További információk : Mi mennyi 2017-ben  >>>

 

Egyes esetekben a céges személygépkocsi mentesül az adózás alól.

2017. január 1-től kisebb változások az első házasok kedvezményében.

Kilométerenként 9-ről 15 forintra emelkedik a munkába járás költségtérítése 2017-től.

A családi adókedvezmény is változik 2017. január elsejétől.

A minimálbér 15, a bérminimum 25 százalékkal emelkedik 2017-ben.

A nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint 2017. január 1-jétől az ezen időpont előtt megállapított vagy folyósított öregségi nyugdíj - ideértve a nők kedvezményes nyugdíját is -, továbbá a (baleseti) hozzátartozói nyugellátás (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj) és az alábbiakban felsorolt ellátások összege 1,6 százalékkal emelkedik majd.

2017. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7110 forint. Idén 7050 forint volt a járulék összege.

És még rengeteg változást hozott 2017, hogy mi mennyi lett még arról később még írunk itt!

További információk .....

Kapcsolódó anyagok

Mi mennyi 2017-ben
Pdf - 2,57 MB

Mi mennyi 2017 - pdf táblázat

Így változik az életünk 2017-től >>> Mi mennyi ?

Mi mennyi - további információk itt >>>

 

Összefoglaltuk, hogy a négy csomag alapján mik a főbb változások 2017-től:

    Egykulcsos és egy számjegyű lesz a társasági és nyereségadó, azaz a jelenlegi 19 illetve 10 százalék helyett egységesen 9 százalékos.
    9 százalékra csökken a vállalkozói személyi jövedelemadó is a társasági adó mértékének csökkentésével összhangban.
    A mostani 27 százalék helyett 5 százalékponttal csökken a munkáltatók által a foglalkoztatottak után fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho, leánykori nevén munkáltatói járulék), ami így 22 százalékos lesz.
    Ezzel összefüggésben a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) is 22 százalékra mérséklődik jövőre. Egyszerűsítések is lesznek az ehónál.
    2018-tól pedig 20 százalékos lesz a szocho, illetve az eho. (És még, ahogy Varga Mihály ígérte, további fél százalékos csökkenés is lehet, amennyiben a jövő év első három negyedévében 11 százaléknál nagyobb a bruttó átlagkereset növekedése.)
    A katázóknál 6 millió forintról 12 millió forintra emelkedik a bevételi értékhatár, az adó azonban változatlan marad (a bolondnak is megéri), és nő az ellátások számításának alapja.
    6-ról 8 millió forintra emelkedik az alanyi áfamentesség határa. (Ez a katásoknak is érdekes.)
    A kiva adója 16-ról 14 százalékra csökken.
    Csökkenhet a bankok tranzakciós illetéke, ha 20 százaléknál jobban növelték a hitelezést tavalyhoz képest. Az enyhítés a növekedés 0,6 százaléka lehet (de max. a fizetendő tranzakciós illeték 80 százaléka).
    Az adóhatóság a jövőben szankcionálás helyett szakmai segítségnyújtással támogatja a hibázó adózókat.
    Emelkedik a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adója.
    Nőhet az idegenforgalmi adó.
    Jöhet a plakátadó.
    A baromfihús áfája 5 százalékra, ami 19 milliárd forint kiesést okoz a büdzsének.
    Az éttermi étkezés áfája jövőre 18 százalékra, majd 2018-tól 5 százalékra. Ezzel együtt a helyben készített alkoholmentes ital áfája is csökken. Ez 8,5 milliárd forintos bevételkieséssel jár. Nem lesz mindegy, hogy elvitelre, vagy helyben fogyasztásra vásárolunk és faramuci helyzetbe kerülhetnek áfailag a munkahelyi étkezdék.
    5 százalékra csökken a friss tej áfája, ami 4,5 milliárd forintos kiesést okoz.
    A tojás áfája is 5 százalékra csökken, ami 10,5 milliárd forintos bevételkieséssel jár.
    Az internetszolgáltatás áfája 18 százalékra csökken, ami 12,5 milliárd forintos kiesést okoz. 2018-ra pedig 5 százalékra megy le.
    A kétgyermekesek családi adókedvezménye gyerekenként és havonta 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra emelkedik. Viszont keresztet vethet a kedvezményre minden olyan család, ahol a nagyobb gyerekeknek nincs meg az adóazonosítójuk.
    A SZÉP-kártya kivételével minden béren kívüli juttatás átkerül a magasabb adózású egyes meghatározott juttatások közé. Új béren kívüli juttatás a készpénz-cafeteria, évi 100 ezer forintig. Az adóteher 34,22 százalék (béren kívüli juttatás), illetve 43,66 százalék lesz (egyes meghatározott juttatás).
    Jön a magyar Google-adó.
    Januárjától a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve, hogy a számlában áthárított adó a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja.
    Szigorúbban kell majd adózni az offshore-vagyonok után, a magyar cégeknek és magánszemélyeknek is.
    Megszüntetik a Stabilitási Megtakarítási Számlát.
     A cégek adómentes adásvételére szolgáló átmeneti amnesztiát hirdetnek.

 

További változások 2017-ben itt és itt

Minimálbér 2017 - Elkezdődtek a bértárgyalások a 2017-es minimálbérről

Minimálbér 2017 - Elkezdődtek a bértárgyalások a 2017-es minimálbérről

Ennyivel emelnék a minimálbért >>>

 

Elkezdődtek a bértárgyalások a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) szerdai budapesti ülésén. minimalber-2016-vajon-mi-szakmunkas-minimalber.jpg

A szakszervezetek célja továbbra is az, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum összegét, a munkaadók pedig elsősorban a munkáltatókat érintő járulékcsökkentés fontosságára hívták fel a figyelmet - mondták el a VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői az ülést követően az MTI-nek.

Közösen lépnek fel és kétlépcsős bérfelzárkóztatást javasolnak a szakszervezeti konföderációk a kormánynak a ma kezdődő tárgyalásokon. A cél, hogy a minimálbér 2017-2018-ra elérje a létminimum összegét. Ehhez – a jelenlegi gazdasági, járulékmutatókat figyelembe véve – a következő két esztendőben évi 11,9 százalékos emelésre lenne szükség.

Az utóbbi évek gyakorlatától eltérő megközelítésből veszik kezdetüket a ma induló jövő évi bértárgyalások a szakszervezeti konföderációk, a munkaadói oldal, valamint a kormány között. A Magyar Idők információi szerint hosszabb távú stratégia mentén folyhat az egyezkedés, mivel az eddigi tapasztalatok szerint ha túl magas volt a béremelési javaslat mértéke, akkor azt nem fogadta el a munkaadói oldal, a szerényebb munkaadói javaslatokat pedig nem szívesen fogadták el a szakszervezetek.

Ezért a cél most nem az, hogy egy pár százalékos minimálbér-emelést alkudjanak ki az érdekképviseletek, sokkal inkább egy hosszú távú, közösen megalkotott bérfelzárkóztatási program kidolgozásán van a hangsúly. A tárgyalásokhoz a szakszervezetek munkacsoportot állítottak fel, hogy közös álláspontot képviselhessenek.

A munkacsoport figyelembe veszi az aktuális nemzetgazdasági, munkaerőpiaci adatokat, a kereslet-kínálatot, valamint az aktuális ágazati kérdéseket – mondta lapunk megkeresésére Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint fontos cél, hogy a minimálbér összege legkésőbb 2018-ra elérje a létminimum összegét. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfékezzük az elvándorlást, valamint a munkaerőhiányt.

A létminimumot nem egyszerű feladat előre meghatározni, a felmérések szerint – amennyiben 2017-ben valóban 1 százalék alatt marad az infláció – hozzávetőleg 92 ezer forint lesz 2018-ra, amely változatlan adórendszer mellett bruttó 139 ezer forintos minimálbért jelentene.

Ezt figyelembe véve két lépcsőben bruttó 28 ezres minimálbér-emelést kellene elérni a jelenlegi számítások szerint, azonban a gazdaság állapota alapján ez a szám változhat. Amennyiben mindezt százalékban szeretnénk kifejezni, akkor ez 2017-re és 2018-ra egyaránt 11,9 százalékos emelést jelentene, ha a járulékfizetési rendszert nem alakítja át a kormány. Az elemzés számol azzal is, ha a személyi jövedelemadó a jelenlegi 15-ről 13 százalékra csökkenne.

Ebben az esetben 2018-ban 135 500 forintos bruttó minimálbérrel kellene tervezni, vagyis jövőre 10, azt követően 11 százalékos emelést kellene megvalósítani. A garantált bérminimumot a javaslat szerint a jelenlegi bruttó 129 ezer forintról 2018-ra 170 ezer forintra kellene emelni. A konföderációk szak-értői a kétlépcsős bérajánlás kidolgozásakor figyelembe vették a főbb gazdasági irányszámokat, a fogyasztói árindexet, valamint a Policy Agenda kutatóintézet létminimum-számítását.

Palkovics Imre kiemelte: a munkaadói oldal együttműködése nagyon fontos a szükséges keretrendszer megalkotásához az érdekképviseletek és a kormány közötti tárgyalásokon. A minimálbér emelése azért is fontos, mert a visegrádi országok közül nálunk a legalacsonyabb az összeg. Arról is beszélt, ágazati szinten is ki kell dolgozni a bérfelzárkóztatást, ami nehéz feladat, mivel az állandó fórumok nem adnak helyet az összes ágazati érdekképviseletnek.

A szakszervezeti oldal részéről a tárgyalások kiindulópontja, hogy az alacsony bérű ágazatok többségében a hozzáadott értéken belüli bérarány Magyarországon jelentősen elmarad a magyar nemzetközi munkaerő-mobilitásban kiemelt célországnak számító európai országokétól. Ez azt jelenti, hogy valamennyi alacsony bérű ágazatban jobban nőtt a teljesítmény (hozzáadott érték) 2010 és 2014 között, mint a bértömeg. Kiemelten nagy a béremelkedés elmaradása az építőiparban és a mezőgazdaságban. Tovább >>>

Csok 2017 - családi otthonteremtési kedvezmény feltételei 2017

Csok 2017 - családi otthonteremtési kedvezmény feltételei 2017

A kedvezmény célja:

A Családok Otthonteremtési Kedvezmény (csok) nyújtását az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016.(II.10.) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozza

A kedvezménnyel érintett lakáscél meghatározása: csok-2016-bucsu.png

A Családok Otthonteremtési Kedvezménye igényelhető:

  • 2008. július 01-jén, vagy azt követően kiállított építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal rendelkező újlakás építéséhez (bekerülési költség megfizetéséhez),
  • 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy a kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal, hatósági bizonyítvánnyal vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással rendelkező, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező olyan új lakás vásárlásához, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben, természetes személy részére értékesítenek.
  • A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt. a további építésre (bekerülési költség megfizetéséhez).

A kedvezmény igénybevételére vonatkozó feltételek:

Családok Otthonteremtési Kedvezménye igényelhető az igénylővel közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző

  • vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermeke, vagy gyámsága alatt álló eltartottja után, vagy
  • a fiatal házaspár - meglévő gyermekei számától függetlenül – legfeljebb három születendő gyermek vállalása esetén.

A kedvezmény szempontjából gyermeknek minősül:

  • a magzat a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint
  • aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és

- a 25. életévét még nem töltötte be vagy
- a 25. életévét betöltött, megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

A kedvezmény mértéke:

Eltartott gyermekek számától (meglévő és vállalt) függően:

  • egy gyermek esetén: 600.000 Ft
  • két gyermek esetén: 2.600.000 Ft
  • három vagy több gyermek esetén: 10.000.000 Ft

A kedvezmény összegének meghatározásához valamennyi eltartott (meglévő, vállalt) gyermeket - beleértve azokat a gyermekeket is, akik után már vettek igénybe vissza nem térítendő állami támogatást - figyelembe kell venni. Ha már vettek igénybe korábban valamely gyermek után vissza nem térítendő állami támogatást, ebben az esetben a korábban igénybe vett állami támogatás és a most igénybe vehető támogatás különbözete igényelhető.
Élettársak esetén az eltartott gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a Korm. rendelet ide vonatkozó szabályait.

A kedvezmény igénylésének személyi feltételei:

  • A Családok Otthonteremtési Kedvezményét igényelhetik magyar állampolgár illetve a Korm. rendelet 5.§-ban megjelölt természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) már meglévő eltartott gyermekeik után, továbbá fiatal házaspárok – legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét - vállalt gyermekeik után.
  • Házastársak és élettársak együttes igénylőként igényelhetik.
  • Az igénylő és házastársa büntetőjogi felelősségét a bíróság 18-as pontban foglaltakban nem állapította meg, vagy amennyiben megállapította, az ehhez fűződő jogkövetkezmények alól már mentesült.
  • Az igénylő (büntetőjogi felelőssége tudatában) magánokiratban nyilatkozik, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság jogerősen visszafizetésre nem kötelezte.

A kedvezmény általános igénylési feltételei:

  • Az igénylőnek köztartozásmentes adózónak kell lennie, melyet 30 napnál nem régebbi okirattal kell igazolni.
  • Az igénylőnek, kivéve, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolni kell, hogy saját maga – házastársak, élettársak esetén legalább az egyik fél - bejelentett, 3 vagy több (meglévő illetve vállalt) gyermek esetén minimum 2 éve, egyéb esetben minimum 180 napja fennálló (legfeljebb 30 napos megszakítással), folyamatos TB jogviszonnyal rendelkezik – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt -, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás keretében tanulmányokat folytat. 3 vagy több (meglévő illetve vállalt) gyermek esetén a benyújtást közvetlen megelőző 180 napnak, az igénylő kereső tevékenysége alapján biztosított jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie a magyar társadalombiztosítási rendszerben.
  • A kedvezménnyel érintett lakás hasznos alapterülete el kell, hogy érje az eltartott és/vagy vállalt gyermekek számától függő minimális hasznos alapterületet.

Lakás esetén:

    • egy gyermek esetén: 40 nm-t
    • két gyermek esetén: 50 nm-t
    • három vagy több gyermek esetén: 60 nm-t

Egylakásos lakóépület esetén:

    • egy gyermek esetén: 70 nm-t
    • két gyermek esetén: 80 nm-t
    • három vagy több gyermek esetén: 90 nm-t
  • Új lakás vásárlása vagy építése esetén az új lakásban csak a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont.
    Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén, ha a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga áll fenn, az előző bekezdés szerinti feltételt teljesítettnek kell tekinteni.
    Nem érinti a támogatásra való jogosultságot, ha az igénylő vagy a támogatott személy halála esetén az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.
    Házastársak, fiatal házaspár és élettársak esetén az új lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.
  • Az igénylő vállalja, hogy a kedvezménnyel érintett lakás vagy lakóépület vonatkozásában elidegenítésiés terhelési tilalom lejártáig (10 év)
    • haszonélvezeti jog vagy használati jog nem terheli,
    • ezen időtartam idejére a lakás mindazon személyek lakóhelye, akikre vonatkozóan a kedvezmény nyújtása történt. A lakóhely létesítését lakás vásárlása, építése esetén a kedvezménycél megvalósulását követő 30 napon belül lakcímkártya bemutatásával kell igazolni.
  • Az igénylő vállalja, hogy a kedvezménnyel érintett lakásban - az utolsó részfolyósítástól számított 10 évig – meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig életvitelszerűen kíván tartózkodni.
  • Az igénylő hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság vagy hontalan jogállás, lakcím, értesítési cím, személyazonosító és adóazonosító jel), valamint a kedvezményre vonatkozó információkat a kedvezmény szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet felhasználja és továbbítsa a támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott ingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal), a Kincstár, valamint, az állami adóhatóság részére.
  • Az igénylő hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság és a hitelintézet a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen - a lakásban is – ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a Kormányhivatalt hivatalból értesítse.
  • A hitelintézet által elfogadott lakás – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján - a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.
  • Ha a lakás vásárlásához vagy építéséhez kölcsönt is igényel, akkor a Családok Otthonteremtési Kedvezménye csak akkor igényelhető, ha a bankhitelképesnek minősíti az igénylőt a kölcsön felvételéhez.

A kedvezmény további igénylési feltételei új lakás építése esetén:

  • A kedvezmény iránti kérelem a használatba vételi engedély kiadását, vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően kerül benyújtásra.
  • 2008. július 01-jén, vagy azt követően kiadott építési engedély.
  • A hitelintézet az építési munkálatokat tartalmazó költségvetést elfogadja.
  • Az igénylő vállalja, hogy a kedvezmény utolsó részfolyósításáig a hitelintézet részére bemutatja a kedvezménnyel érintett lakás használatbavételi engedélyét, vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt.
  • Az igénylő vállalja, hogy a készültségi fok arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70 %- áról a támogatott személy saját nevére kiállított számláit. Az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számlák fogadhatóak el.
  • Az igénylő kijelenti, hogy az építési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.

A kedvezmény további igénylési feltételei új lakás vásárlása esetén:

A Családok Otthonteremtési Kedvezménye iránti kérelem a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napos határidőn belül benyújtásra kerül.

  • 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy a kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal, hatósági bizonyítvánnyal vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással rendelkező, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező olyan új lakás vásárlásához, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben, természetes személy részére értékesítenek.
  • Az igénylő kijelenti, hogy az  eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó gazdálkodó szervezet, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély.
  • Az igénylő vállalja, hogy a telekárat is tartalmazó vételár legfeljebb 10%- át készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget az eladó által megjelölt - a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott - fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti.
  • Igénylő vállalja, hogy legkésőbb a kedvezmény folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő vételárról a saját nevére szóló, a telekárat és alakás árát külön feltüntető számlát a hitelintézet részére bemutatja.

A családi otthonteremtési kedvezményének folyósítása:

A kedvezmény folyósítása:

  • Új lakás építése esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan,
  • lakás vásárlása esetén egy összegben történik.

Ha az építtető igénylő vagy támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményével kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, úgy a kedvezmény folyósítása csak a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben történhet.

A kedvezmény folyósításának általános feltételei:

  • A családi otthonteremtési kedvezmény nyújtásáról szóló szerződés megkötése.
  • Az ingatlan-nyilvántartásban 10 évig terjedő időszakra a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom legalább széljegyként történő feltüntetése és annak igazolása.
  • Új lakás vásárlása esetén legkésőbb a kedvezmény folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a támogatott személy nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított - a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó - számla bemutatása.
  • A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatott személy a kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakás építésére márfelhasználta.
  • A hitelintézet új lakás építése esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a helyszínen valamint számlabemutatással ellenőrizte az adott készültségi fok teljesítését.
  • Új lakás építése esetén a készültségi fok arányos folyósítást megelőzően az adott készültségi foknak megfelelő
    • a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott személy saját nevére kiállított számlák bemutatása, amely csökkenthető - Bontott anyagok felhasználása esetén az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője írásos nyilatkozata alapján a számlával igazolt bekerülési költség 20%-ig. - Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező vagy nem rendelkező lakás esetén az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral. - Közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez kapott természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig.
    • A kedvezmény utolsó részletének folyósítási feltétele új lakás építése esetén: - a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, hitelintézet részére történő bemutatása, - az új lakás műszaki állapot alapján a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.
    • A számla kibocsátójának az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelnie kell, vagy azt az állami adóhatóság igazolja.
    • Új lakás építése esetén az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentését legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
    • Új lakás építése esetén az azonos kibocsátó által kiállított számlák esetében, ha a számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja, a hitelintézet csak abban az esetben fogadhatja el a számlákat, ha a támogatott személy bemutatja a kivitelezővel kötött szerződést is.
  • Ha az igénylő lakáscélját a saját erőn és a kedvezményen felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a kedvezményt illetve a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy az igénylő a kedvezményt nyújtó hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt. A kölcsön folyósítása a CsaládokOtthonteremtési Kedvezményének folyósítását megelőzően történik.
  • A magyar állam javára szóló jelzálogbejegyzés időtartamára lakásbiztosítással kell rendelkeznie a támogatott személynek.

Magyar Állam javára bejegyzésre kerülő jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom:

 A Családok Otthonteremtési Kedvezményének igénybevételével

  • épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását, vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő,
  • vásárolt lakásra az adásvételi szerződés megkötését követő, 10 évig terjedő időszakra a Magyar Állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre

Díjak/költségek: A díjak/költségek a tájékoztató készítésének időpontjában érvényes feltételek szerint kerültek feltüntetésre. A díj/költség mértéke a kedvezmény összegétől függően eltérő lehet. A díjak/költségek mértékét a bank jogosult megváltoztatni. További részletes információkat a mindenkor hatályos „Aktív üzletági Hírdetmény” című hirdetmény tartalmazza.
 
A Családok Otthonteremtési Kedvezmény iránti kérelem benyújtásakor felmerülő díjak/költségek, melyek megfizetése nem függ a bírálat eredményétől:

Bírálati díj: A kedvezmény iránti kérelem beadásakor kell megfizetni, amennyiben a kérelem beadásakor lakáscélú kölcsön igénylése nem történik. Mértékét a mindenkor hatályos „Hirdetmény Aktív üzletág kondíciói lakosság részére” című hirdetmény tartalmazza. Mértéke a tájékoztató készítésének időpontjában: a kedvezmény összegének 1,5 %-a, de legfeljebb 30.000 Ft.

Helyszíni szemle díja: A kedvezmény iránti kérelem beadásakor kell megfizetni, amennyiben a kérelem beadásakor lakáscélú kölcsön igénylése nem történik. Mértékét a mindenkor hatályos „Hirdetmény Aktív üzletág kondíciói lakosság részére” című hirdetmény tartalmazza.

Egyéb a folyósítást követően, illetve rendszeresen felmerülő díjak/költségek:

Helyszíni szemle díja a készültségi fok meghatározásához részfolyósítás esetén, alkalmanként fizetendő. Mértékét a mindenkor hatályos „Hirdetmény Aktív üzletág kondíciói lakosság részére” című hirdetmény tartalmazza.

A befogadási feltételekről, a kérelemhez szükséges dokumentumokról és az elbírálás esetleges meghosszabbodására vonatkozó feltételekről Polgári Bank Zrt. fiókjaiban érdeklődhet.

Tájékoztatjuk, hogy ha a hitelintézet a kedvezmény igénybevételére vonatkozó kérelmét elutasítja, az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult a Családok Otthonteremtési Kedvezményére jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérni a Kormányhivataltól. Tovább>>>

Cafeteria 2017/2018: Megszűnik a Szép-kártya?

Cafeteria 2017/2018: Megszűnik a Szép-kártya?

A kormány  megszünteti a Szép-kártyát - értesült a Magyar Nemzet írja  Online-Hírportál.

Bár a szakértők egyöntetűen kiállnak a népszerű béren kívüli juttatás mellett, ami egymillió felhasználójával és évi 80 milliárdos forgalmával a turizmus növekedésének motorja, mégis megszűnhet 2018 januárjától a Széchenyi pihenő (Szép) kártya - írta a lap kormányközeli forrásokra hivatkozva. Eszerint kivezetnék a cafetériarendszerből a Szép-kártya mindhárom (vendéglátás, szálláshely és szabadidő) alszámláját. cafeteria_2017.jpg

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke azzal érvelt, hogy a kártya forgalma évente 80-90 milliárd forintot tesz ki, és több mint egymillió munkavállaló használja, ezzel növelve a többi között a családi tulajdonban lévő vidéki panziók, vendégházak forgalmát. Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a Szép-kártya az egyik legfontosabb béren kívüli juttatás, amely jelentős, máshonnan nehezen pótolható turisztikai fogyasztást generál - írta a Magyar Nemzet.

Szép-kártyát jelenleg az OTP Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt., az MKB Nyugdíjpénztárt és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft., valamint a K&H Csoportszolgáltató Kft. bocsát ki.

Korábban az Erzsébet -utalványt is hírbe hozták azzal, hogy megszűnik jövőre. Ehhez képest 2017-ben mégis megmarad a választható béren kívüli juttatások körében az Erzsébet-utalvány. E cafeteriaelem adózása azonban jövőre sokkal kedvezőtlenebbé válik, így használata várhatóan az idei töredékére zsugorodik majd. Egyesek szerint azonban még így is számos vállalkozás marad, amely készséggel alkalmazni fogja.

A bíróság által most tetemre hívott magyar cafeteria-rendszer 2012. január 1-jétől indult.

Ezek voltak a bíróság fő érvei:

  • Az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki Szép-kártyát sérti az irányelvet, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.
  • A magyar jog bizonyos körülmények között arra kötelezi a Szép-kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság (rt. vagy kft.) formájában működjenek. Ráadásul kötelesek olyan gazdasági társaság leányvállalataként működni, amely maga is a magyar jog szerint jött létre. A bíróság szerint a magyar jogi szabályozás nem egyeztethető össze az irányelvvel, mivel a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények nem lehetnek a székhely tekintetében hátrányosan megkülönböztetőek. Az, hogy székhelyüknek Magyarországon kell lennie, az irányelv értelmében vett hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
  • Kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek eleget tenni azon feltételnek, amely szerint a Szép-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Az uniós az irányelv viszont kizárólag akkor teszi lehetővé valamely szolgáltatás nyújtásának meghatározott szolgáltatók számára való fenntartását, ha az ilyen korlátozás nem jár a szolgáltatók székhelyének helyén alapuló hátrányos megkülönböztetéssel. A bíróság szerint a jelen ügyben ilyen hátrányos megkülönböztetés történt.
  • A magyar jogi szabályozás azáltal is megsérti az irányelvet, hogy a kibocsátók minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen való jelenlétének megkövetelésével magyarországi telephely meglétét írja elő, ezzel megfosztva a más tagállamokban letelepedett szolgáltatókat azon joguktól, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek. A bíróság szerint a kötelezettség nem áll arányban a követett céllal, vagyis a fogyasztók és a hitelezők védelmével, mivel e cél elérésére többek között kevésbé korlátozó intézkedések is rendelkezésre állnak.
  • A szerződések értelmében vett gazdasági tevékenységnek minősül olyan utalványok díjazás ellenében történő kibocsátása, amelyek lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak a munkavállalóiknak fogyasztásra kész étel formájában természetbeni juttatást, és hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) számára e tevékenység tekintetében fenntartott monopólium mind a letelepedés szabadsága, mind a szolgáltatásnyújtás szabadsága megsértésének minősül. Az Európai Bíróság szerint az ilyen monopólium létrehozása nem indokolható önmagában azzal, hogy a szóban forgó gazdasági tevékenységből származó bevételeket a jelen ügyben az MNÜA szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordítja.

A februári bírósági ítélet óta a magyar kormány nem nyúlt hozzá a Szép-kártyák szabályaihoz. A fő változás a készpénz-cafeteria bevezetése: eszerint 2017-től évi százezer forint értékben adható minden munkavállalónak kedvezményes (34,51 százalékos) adóztatással.

 

CSOK 2016 rendeletek

Az otthonteremtési program egyszerre támogatja a családokat, a gyermekvállalást, és hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez is – mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

További információk >>>>>> CSOK

 

A program fő elemei: a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), az áfa-visszaigénylés lehetősége, a kedvezményes, 25 évre szóló, 10 millió forint értékű lakáshitel és az áfacsökkentés - sorolta.

Ha bárki új vagy használt lakást tervez vásárolni, és van gyermeke vagy gyermekvállalás előtt áll, nagyon jó eséllyel részesülhet vissza nem térítendő támogatásban – hangsúlyozta.

Az államtitkár fontos egyszerűsítésnek tartja, hogy a támogatás mértéke mind új, mind használt ingatlan esetén kizárólag a gyermekszámtól függ. „Több gyermek több pénzt jelent a családnak” – fogalmazott.

A kormány eltörölte a különböző négyzetméterár-maximumokat is, kizárólag egy általános maximális értékhatárt határoztak meg a használt lakásoknál, ez országosan 35 millió forint.

A támogatási összegekről szólva Novák Katalin kifejtette: új lakás építésénél vagy vásárlásánál egy gyermek esetén 600 ezer, kettőnél 2 millió 600 ezer, míg három vagy több gyermeknél 10 millió forint a támogatás. Használt lakások vásárlásához egy gyermek után 600 ezer, két gyermek után 1 millió 430 ezer, háromnál 2 millió 200 ezer, négy vagy több gyermek esetén pedig 2 millió 750 ezer forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető.

Új ingatlanok esetében és az áfa-visszaigénylésnél eltörölték az ingatlantulajdonra vonatkozó korlátozást - közölte, hozzátéve, hogy a kedvezményes, kamattámogatott hitelnél eltörölték az ingatlanra vonatkozó 30 millió forintos felső értékhatárt is.

Az ingatlanok komfortjával kapcsolatban ugyancsak könnyítettek: így például az ivóvízellátás fúrt kúttal is megoldható, szennyvízcsatorna hiányában pedig más szabályszerű szennyvíztárolási, -tisztítási módot is elfogadnak. Tanyabesorolású külterületeken szintén igényelhető a csok – tette hozzá.

Az államtitkár jelezte, azokat sem zárják ki a támogatási rendszerből, akik már igényeltek csokot, illetve korábban szocpolt, ők a különbözetet igényelhetik.
Azt is elmondta, hogy a közfoglalkoztatottak szintén vásárolhatnak használt ingatlant vissza nem térítendő állami támogatással.

Csok rendeletek 2016

Lakástakarék - Nemzeti Otthonteremtési Közösség - NOK

Lakástakarék - Nemzeti Otthonteremtési Közösség - NOK

Nemzeti Otthonteremtési Közösség elnevezéssel új lakástakarék létrehozását javasolja a kormány – jelentette be tegnap Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.

Az alternatív Fundamenta – merthogy nem titkoltan a nálunk is jól ismert német takarékpénztár versenytársaként jönnének létre az új pénzalapok – az angol building society mintájára működne, kifejezetten az új lakások építésének finanszírozására. Jelenleg ugyanis – mondta Rogán Antal – annak ellenére alig épülnek új lakások, hogy a lakástakarék-szövetkezetekben csaknem egymillió embernek van megtakarítása, és a költségvetés évi 50 milliárd forinttal támogatja működésüket. A tárcavezető úgy fogalmazott: „a kormány nem szereti, ha hülyének nézik”, márpedig például a Fundamenta szerinte „nagyot kaszál” a támogatással, és a nyereséget kiviszi Németországba.

A Nemzeti Otthonteremtési Közösség, illetve az ott elhelyezett megtakarítások a tervek szerint a már meglévő lakástakarékokkal azonos támogatást élveznek majd.

Azoknak, akik belépnek e szervezetbe, tíz éven belül lakáshoz kellene jutniuk, de a megtakarításokból folyamatosan építeni és értékesíteni kell majd új lakásokat is. A Nemzeti Otthonteremtési Közösségről várhatóan egy hónapos társadalmi vitát rendeznek, törvény a parlament tavaszi ülésszakán születhet, de „élesben” várhatóan csak 2017-től kezdi meg működését.

Az újfajta megtakarítási formáról szóló javaslatot szerdai ülésén tárgyalja részletesen a kormány. Ekkor azokról az intézkedésekről is döntés születhet, amelyek más módon, de szintén az építőipar és ezen keresztül a gazdaság élénkítését szolgálják. Így a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) pontosításáról és azokról a könnyítésekről, amelyekkel – a tervek szerint – lényegesen felgyorsíthatók az építkezések.

Ezt a célt szolgálná, hogy a jövőben nem kellene előzetes engedélyt kérni az építkezéshez, azt csak utólag kell jóváhagyatni a saját erőből épülő otthonoknál, illetve a kisebb társasházaknál. Emellett a közműbekötés mostani, átlagosan 270 napos idejét is érdemben le szeretnék faragni, valamint pontosítanák a „lakáscélú ingatlan” fogalmát.

Várhatóan eltörlik azt a 30 millió forintos plafont is, amely azoknak a lakásoknak a bekerülési értékére vonatkozik, amelyekhez a 10 millió forint vissza nem térítendő támogatáson felül a 10 millió forintos kamattámogatott hitelt is igénybe veszik. A korábbi támogatási formához megszabott korlát ugyanis lényegében kizárja a fővárosi ingatlanokat, hiszen ott a csoknak megfelelő – azaz új építésű, legalább 60 négyzetméteres – lakáshoz bajosan lehet hozzájutni. A Család.hu oldalon olvasható tájékoztatás alapján bizonyos kritériumok mellett valamilyen mértékben a közfoglalkoztatási jogviszony is beszámítható lenne az igénylésnél. Ennek mikéntjét tavaszra dolgozhatja ki a kabinet.

Rogán Antal szerint a következő két-három évben ezekkel az intézkedésekkel megháromszorozható az új lakások száma, de akár már az idén kétszer annyi épülhet, mint az utóbbi években, vagyis 8 ezer helyett 16 ezer. Az idei évben ez reális célkitűzés, és ehhez a támogatási fedezetet „bőven” tartalmazza a költségvetési tartalék – tette hozzá a miniszter. Rogán Antal egy január elején készült, 40 év alattiak körében végzett közvélemény-kutatásra hivatkozva azt mondta, az érintettek 20 százaléka igénybe venné a csokot, 8-9 százalékuk a három-, a többiek a kétgyerekes kedvezménnyel élnének.

A kormány felkészült arra, hogy a lakásáfa csökkentését esetleg vitatni fogja az Európai Bizottság. Ha így lesz – jelezte –, a kormány azzal érvel majd, hogy a lengyel példát követi, amely évek óta él, és amelyet jóváhagyott a brüsszeli testület. Rogán Antal azt is elmondta, hogy a kormány – brit mintára – kötelezi a bankokat, hogy az egyértelműség érdekében saját kampányaikban, reklámjaiban is a „családok otthonteremtési kedvezménye” kifejezést használják a konstrukcióra az egyéb fantázianevek helyett.

– Az adórendszer elismeri a gyermek­vállalás költségeit; a családi kedvezmény és a 15 százalékos személyi jövedelemadó együttes hatására 856 milliárd forinttal marad több a lakosságnál 2010-hez képest – ezt már egy tegnapi sajtó­tájékoztatón mondta Novák Katalin.
A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár hangsúlyozta, tudatos döntés volt, hogy a három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládokat, amelyek jobban ki vannak téve a szegénységi kockázatoknak, kiemelten támogatja a kormány, az otthonteremtési program kibővítésénél viszont mindenkire gondoltak, akik gyermeket nevelnek vagy gyermekvállalást terveznek. A sajtóeseményen Pankucsi Zoltán adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár kifejtette: a kabinet olyan adórendszert teremtett az elmúlt években, amely megalapozta, elindította és fenntartja a gazdasági növekedést.

Közben tegnap az Otthon Centrum (OC) lassuló ütemű áremelkedést jósolt, mert a csok következtében élénkülő újlakás-keresletet a lakásépítők csak hosszabb távon tudják kielégíteni, ráadásul magasabb fejlesztési költségekkel kell számolniuk, továbbá az eladatlan állomány az elmúlt időszakban a töredékére apadt. Az OC szerint, a rendkívül megugrott vásárlói kereslet mellett az ingatlanfejlesztők nagymértékű építkezésekbe kezdenek.

A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint az áfacsökkentés elsősorban a beruházóknak ad a korábbinál nagyobb pénzügyi mozgásteret. Mint írták, már látszik a meghirdetett telkek és az új lakások árának emelkedése. Ugyanakkor a csokkal új építésű ingatlant vásárlók nagy része eladóként is megjelenik a piacon, ami növeli a kínálatot és csökkenti a használt ingatlanok árát.

Reagált a Fundamenta Rogánék ötletére

 

A Fundamenta-Lakáskassza örömmel fogad minden olyan kezdeményezést, amely a magyar lakosság otthonteremtését segíti, ugyanakkor óvatosságra int a nem kellően biztonságos feltételekkel működő fogyasztói csoportok, vásárlói klubok esetleges létrehozásával kapcsolatban - reagált a társaság Rogán Antalnak a "Nemzeti Otthonteremtési Közösség" létrehozására vonatkozó javaslatára.

Az MTI-nek a Fundamenta felidézte a pénzügyi válság történéseit, amelyek felhívják a figyelmet a hosszú távon prudens és stabil működés, a megfelelő tőkehelyzet, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi szolgáltatásokhoz társuló garanciális elemek fontosságára.

Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy hétfői háttérbeszélgetésen hangoztatta, hogy a kabinet egyebek közt azért vágott bele a nagyszabású otthonteremtési programba, mert kiemelt célnak tartja az új lakások és házak építését, miután az az elmúlt években jelentősen visszaesett. Mint a miniszter kifejtette, kormány problémásnak látja, hogy a lakástakarék-pénztárakban elhelyezett megtakarításokból nem épülnek lakások, ezért versenytársat akarnak a lakáskasszáknak, amihez az angol building society adná a mintát, és az állam ezt is támogatná. Azoknak, akik belépnek az otthonteremtési közösségbe, és ott megtakarítanak, tíz éven belül lakáshoz kellene jutniuk - tájékoztatott a miniszter.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében a Fundamenta felidézte, hogy az általa folyósított lakáscélú hitelek nagyobb része vásárlási célú, ez tette ki 2015-ben a kölcsönök mintegy 73 százalékát. A hitelek kisebb részét fordítják az ügyfelek házépítésre, bővítésre, korszerűsítésre, ugyanakkor ezen lakáscélok jelentősége a lakáspiaci beruházások élénkülésével párhuzamosan nőni fog.

A Fundamenta-Lakáskassza 2015-ben is a GDP 0,5 százalékának megfelelő összeget, 175 milliárd forint értékű megtakarítást és lakáskölcsönt fizetett ki ügyfeleinek, melyet számlával-szerződéssel igazolt módon a hazai lakásállomány bővítésére, illetve minőségének javítására használtak fel.

Emlékeztetnek arra is, hogy a lakás-takarékpénztári tevékenységet szakosított hitelintézetként 1997 óta űzi a Fundamenta és azóta több mint 2 millió lakás-előtakarékossági szerződés teljesítésével járult hozzá ügyfelei lakáscéljainak megvalósításához.

A Fundamenta hivatkozik arra is, hogy a költségvetési politikában egyre nagyobb hangsúlyt kap a belső adósságfinanszírozás, amelyben a lakástakarékok továbbra is jelentős szerepet játszanak. Így a lakástakarék rendszer az otthonteremtés finanszírozásán túl kiválóan csatornázza át a lakossági megtakarításokat az államadósság belső finanszírozására.

 

 

CSOK 2016 feltételei - minden egyhelyen az új szocpol feltételeiről!

A 2015. július 1-től bevezetett egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) 2016. január 1-jétől még kedvezőbb feltételekkel igényelhető: az új lakást építő vagy vásárló két- vagy többgyermekes családok esetében jelentősen emelkedik a támogatás mértéke, valamint a támogatási rendszer is egyszerűbbé, áttekinthetőbbé válik. uj_csok_feltetelei_2016.jpg

A legfontosabb, a feltételrendszer egészét érintő változások a következők:

  • A lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni a kedvezmény összegének megállapításánál (az alapösszegre rakódó 10, 20, illetve 30%-os energetikai bónuszok megszűnnek). Ezzel a rendszer jelentősen egyszerűsödik.
  • Eltörlésre kerül a támogatható ingatlanokra előírt 160 m2-es felső mérethatár, tehát az ennél nagyobb hasznos alapterületű ingatlanokra is igényelhető lesz a CSOK.
  • Külföldön szerzett biztosítási jogviszony is beleszámít az előírt fél éves biztosítási időszakba, ami elősegítheti azt, hogy a határon túl munkát vállaló fiatalok hazatérve le tudjanak telepedni.
  • Az előre (a jövőre nézve) vállalt gyermekek esetében elegendő lesz, ha csak az egyik szülő 40 év alatti (jelenleg mindkét szülő esetében fenn kell állnia e feltételnek).
  • A nem felsőoktatási intézménybe járó gyermekeket 16 év helyett már 20 éves korukig figyelembe lehet venni az igénylésnél.
  • használt lakóingatlanok vásárlása vagy bővítése esetén járó CSOK alapösszege 10%-kal emelkedik, így egy gyermek után (az ingatlan méretétől függően) 550.000 – 600.000 Ft, két gyermek után 880.000 – 1.430.000 Ft, három gyermek után 1.320.000 – 2.200.000 Ft, négy vagy több gyermek után 1.760.000 – 2.750.000 Ft jár majd (vagyis gyermekszám és ingatlanméret alapján a családok 90%-a 50.000 – 250.000 Ft-tal magasabb összeget kaphat).
  • Az újonnan épített vagy vásárolt lakóingatlanok esetében a fentiek mellett a következő változások várhatók:

– A kedvezmény összegének meghatározásánál (az energiahatékonysági szint mellett) a lakóingatlan méretét sem kell figyelembe venni, kizárólag a gyermekszámot.

– Az egy négyzetméterre számított 300.000 / 350.000 Ft-os felső vételár korlátozás eltörlésre kerül, így nem lesz limitálva a megvásárolható ingatlan értéke.

– Az egy- és kétgyermekes (vagy ennyi gyermeket vállaló) családok esetében a támogatható legkisebb ingatlanméretre vonatkozó (40, ill. 50 m2-es) korlátozás szintén eltörlésre kerül, tehát ennél kisebb hasznos alapterületű ingatlanra is igényelni lehet majd a CSOK-ot.

– A kedvezmény alapösszege az alábbiak szerint emelkedik:

  • Egy gyermek esetén a jelenlegi 500.000 – 600.000 Ft közötti összeg egységesen 600.000 Ft-ra nő (ez 20%-kal magasabb, ill. változatlan összeget jelent).
  • Két gyermek esetén a jelenlegi 800.000 – 1.300.000 Ft közötti összeg egységesen 2.600.000 Ft-ra nő (az emelés így legalább kétszeres, legfeljebb 3,25-szörös – átlagosan tehát két és félszeres – mértékű)
  • Három vagy több gyermek esetén a jelenlegi 1.200.000 – 2.500.000 Ft közötti összeg egységesen 10.000.000 Ft-ra nő (az emelés mértéke így legalább négyszeres, legfeljebb 8,33-szoros, átlagosan tehát mintegy hatszoros).

Az új lakóingatlant építő vagy vásárló családok közül azoknál, akik jelenleg három vagy több gyermeket nevelnek, illetve a jövőben (a meglévő gyermekeket is figyelembe véve) legalább három gyermek felnevelését vállalják, a „normál” szabályokhoz képest az alábbi többlet kedvezmények vehetők figyelembe:

  • Az eddigi legfeljebb két gyermek helyett akár legfeljebb három gyermeket is lehet majd előre vállalni, melynek határideje 10 év lesz. (A 10 éves határidő akkor is irányadó, ha a meglévők mellé csak egy vagy két gyermeket vállalnak, de ezzel a gyermekek létszáma eléri a legalább három főt.)
  • Azokat a gyermekeket is figyelembe lehet venni a kedvezmény összegének megállapításánál (beleszámítanak a gyermekszámba), akik után korábban már igénybevett CSOK-ot (ill. a korábbi lakásépítési támogatást vagy „szocpol”-t) a család, azzal, hogy a korábban kapott támogatás összegét a 10 millió Ft-os kedvezményből le kell vonni. (Legfeljebb két meglévő vagy vállalt gyermek esetében ezzel szemben azok a gyermekek, akik után már előzőleg felvettek vissza nem térítendő támogatást, nem vehetők figyelembe.)
  • A jelenlegi 60, ill. 70 m2-es alsó méretkorlát lakás esetében egységesen 60 m2-ben, családi ház esetében 90 m2-ben lesz meghatározva.
  • Nem feltétel, hogy az igénylőnek vagy családtagjainak ne legyen meglévő lakástulajdona vagy haszonélvezeti, használati joga a kedvezmény igénylésekor.
  • Az érintett háromgyermekes családok az általuk felvett lakáscélú kölcsönhöz kedvezményes állami kamattámogatást is igényelhetnek, melynek révén az általuk fizetendő kamat mértéke nem haladhatja meg a 3%-ot. A kamattámogatás maximális időtartama 25 év, és legfeljebb 10 millió Ft kölcsönösszegig igényelhető.

A CSOK bővítésével egyidejűleg ugyanakkor – a visszaélések kiszűrése érdekében – több plusz feltétel, biztosíték is beépítésre kerül a rendszerbe. Így a CSOK igényléséhez szükséges lesz:

– a büntetlen előélet (vagyon elleni bűncselekmények tekintetében);

– annak igazolása, hogy az igénylőt az elmúlt 5 évben nem kötelezték jogosulatlanul igénybevett CSOK vagy „szocpol kedvezmény” visszafizetésére.

Ezen túlmenően a három- vagy többgyermekes, új ingatlant építő vagy vásárló családoknál az alábbi többletfeltételek is előírásra kerülnek:

– az igénylő a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nincs nyilvántartva (nincs a mindenkori minimálbér egyhavi összegét meghaladó, több mint 90 napja lejárt hiteltartozása);

– az igénylést megelőzően – a „normál” esetben előírt 180 nap helyett – legalább 2 évig folyamatosan biztosított volt, ezen belül pedig minimum az igénylést közvetlenül megelőző 180 napban keresőtevékenységet is végzett (melybe nem számít bele a közfoglalkoztatás);

– amennyiben a felvett CSOK összegét vissza kell fizetni, a késedelmi kamat mértéke ez esetben a Ptk. szerinti normál kamat ötszöröse. További információkat itt találhat.

CSOK 2016: az új szocpol összege és az igénylés feltételei 2016-ban

CSOK 2016: az új szocpol összege és az igénylés feltételei 2016-ban, minden tudnivaló egy helyen.

10 + 10 millió forint támogatás gyermekes családoknak! A családi otthonteremtési támogatásoknál 2,6 millió forint támogatást kaphat, aki két gyermekkel vesz új lakást. A háromgyermekesek, vagy azok, akik tíz éven belül három gyereket vállalnak. csok_igenylese_2016_csok_feltetelek.png

10 millió forint vissza nem térítendő támogatást, továbbá 10 millió forintos, 25 éves futamidejű, maximum 3 százalékos kamatozású hitelt kaphatnak

- jelentette be Lázár János a 35. Kormányinfón. Közölte azt is: önerős építkezésnél 5 millió forintig visszaigényelhető lesz az áfa. Arról is szólt, hogy 300 négyzetméterig nem kell építési engedélyt kérni, továbbá készül egy mintaház katalógus is, így típustervek alapján is lehet majd építkezni.

Azok sem járnak rosszul, akik már igényelték

Közölte azt is, akik eddig igényelték már a csok-ot vagy korábban az úgynevezett szocpolt, azok a felvett összeggel csökkentett támogatást igényelhetnek. Arról még egyeztetnek, hogy akik nem tudják teljesíteni a vállalásokat, azoknak milyen feltételekkel kell visszafizetniük a támogatást.

 


Elmondta azt is: az új lakások vásárlása esetében eltörölték a csok feltételei között szereplő négyzetméterár-korlátokat már egy gyermeknél is, az igénylés felső életkori határa továbbra is 40 év lesz.

Emlékeztetett: az építési engedélyezési eljárás bejelentésre változik a 300 négyzetmétert meg nem haladó lakóépületek esetében. 2016 januárjára további építésügyi reformcsomag is készül, ebben a társasházak építésénél is meghatározzák azt a négyzetmétert, amelynél hasonlóan könnyebbé válik a hatósági ügyintézés.

 

Minimálbér 2016 - Mennyi lesz a minimálbér 2016 január 1-től?

Csökkentette a szakszervezeti oldal a korábbi bruttó 9 százalékos minimálbér és bruttó 13 százalékos garantált bérminimum emelési javaslatát a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).

 

Minimálbér 2016 - ennyi lehet a béremelés

 

Az érdekképviseletek minimálbér esetében bruttó 7, a szakmunkás bérminimum esetében pedig bruttó 7,4 százalékos emelést tart szükségesnek - mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke.

Kordás László kifejtette: a munkavállalói oldal ajánlata révén a minimálbér a jelenlegi bruttó 105 ezerről jövőre 112 000 forintra, a garantált bérminimum pedig bruttó 122 ezerről 131 000 forintra emelkedne.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a munkáltatói oldal továbbra is fenntartja a múlt héten közölt béremelési javaslatát, amely szerint a bruttó minimálbér 4,76, a bruttó garantált bérminimum 4,91 százalékos emelését támogatja, ez a munkáltatói oldal végleges álláspontja.

A kormány szerint a munkaadók méltányosak

A munkáltatói oldal álláspontja egységessé vált, ugyanis a múlt szerdai bértárgyaláson még csak a VOSZ és az Áfeosz-Coop Szövetség álláspontja volt a jelenlegi ajánlat, a hétfői VKF-ülésen azonban már a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is elfogadta a munkáltatói oldal másik két szervezetnének javaslatát.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke úgy fogalmazott: az MGYOSZ, bár továbbra is fenntartja a bruttó 3 százalékos béremelési javaslatát, azonban ha minden érdekelt megegyezik a munkáltatói oldal béremelési javaslatában, akkor az MGYOSZ egyedül nem kívánja meggátolni a megállapodást.

Dávid Ferenc elmondta ha a szakszervezetek a keddi bértárgyaláson elfogadják a munkáltatói oldal ajánlatát, háromoldalú megállapodás születhet a jövőre tervezett béremelés mértékéről, ellenkező esetben a kormány a szerdai kormányülésen önállóan dönt majd a béremelésekről.

A VOSZ főtitkára arról is beszámolt, hogy Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a VKF-ülésen elmondta: méltányosnak és támogathatónak tartja a munkaadók álláspontját. Kordás László a bérajánlás kérdéséről úgy fogalmazott: a béremelés nem elvekből, hanem konkrét számokból áll, ezért szükséges a szociális partnerek számszerű megállapodása. A szakszervezeti oldal annak érdekében, hogy a béremelés az összes nemzetgazdasági ág igényét kielégítse és ne menjen a foglalkoztatás rovására, 5-8 százalékos bérajánlást fogalmazott meg.

Korábbi cikkünk

Mi mennyi 2016

Mi mennyi 2016-ban: A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg (Korm . rend. 4. § (1) bek.). Ennek összege attól függően változik, hogy a munkavállaló a betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget igénylő szakmában mennyi gyakorlati idő szerzett (Korm. rend. 4. § (1) bek. ba)és bb) pont). mi mennyi 2016

 

      

                 News7.hu - Friss hírek

 

 

Az 50. életévét betöltött, szakképzettséggel rendelkező munkavállalónak a legalább 2 évi gyakorlati idővel rendelkezővel azonos összegű garantált bérminimum jár (Korm. rend. 4. § (3) bek.), amennyiben szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatják. A Korm. rend. a költségvetési szerveknél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban állókra is kiterjed. Ennek megfelelően a Ktv., illetve a Kjt. alapján megállapított illetményeknek a Kormányrendelet által meghatározott személyi alapbér kötelező legkisebb összegét el kell érniük. (Korm. rend. 1. §, 6. § (2) bek.)

 

A vállalkozói járulék alapjának kiszámításakor az álláskeresővé válást megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelmét kell figyelembe venni, amelyben az álláskereső legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. Ilyen naptári év hiányában a vállalkozói járadék összegének alapjaként az álláskeresővé válást megelőző naptári évben hatályos kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni. A vállalkozói járulék befizetéséről, valamint a vállalkozói járadék alapját képező jövedelemről az APEH igazolást állít ki.

 

 

Munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a TB járulékot havonta legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg, 138.000,-Ftminimum járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a foglalkoztató a 2003. évi XCII. tv. (Art.) 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában tehet bejelentést arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg (Tbj. 20. § (2) bek.).

 

 

Vállalkozói járulék

(1991. évi IV. tv.  46/B. § (1) bek.)

Egyéni/társas vállalkozó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmének 4%-a.

 

Nem kell vállalkozói járulékot fizetni annak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra - jogosulttá vált, továbbá aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat.

Amennyiben az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Ha az egyéni vállalkozó a Tbj. 31.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint 2008.01.31-ig nyilatkozatot tett a társas vállalkozás részére, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti, vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének is társas vállalkozóként kell eleget tennie. Ha a biztosított társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásban kell megfizetnie, amelyben a Tbj. 31.§ (5) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett.

 

Az adójóváírás 2016 évi 2.762.000,- Ft összes bevallott jövedelemig jár, de 1.250.000,- Ft feletti éves jövedelem esetén a levonható adójóváírás összegét csökkenteni kell az 1.250.000,- Ft feletti rész 9 %-ával.

A 2.762.000,- Ft-ot meghaladó éves jövedelem esetén az adójóváírás „elfogy”, igénybevételére lehetőség nincs. Az adójóváírás nem érvényesíthető az adóelőlegnél, ha a magánszemély adóelőleg alapját képező jövedelem összege meghaladja az 1.250.000,- Ft-t.

 

Terhességi gyermekágyi segély (GYÁS) 1997. évi LXXXIII. tv.

(Eb. tv.) 42. §

A naptári napi átlagkereset 70 %-a

Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv.

(Eb. tv.) 42/D. § (1) bek.

A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a minimálbér kétszeresének 70 %-a: 96.600,-Ft

Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (8) bek.

A napi átlagkereset 70 %-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében)

A napi átlagkereset 60 %-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén)

Családi pótlék  (CSP)

1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. § (1) bek.

 

 

 

 

Egy gyermekes család esetén                                         12.200,-Ft/hó

Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén                     13.700,-Ft/hó

Kétgyermekes család esetén gyermekenként                 13.300,-Ft/hó

Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén

gyermekenként                                                               14.800,-Ft/hó

Három, vagy több gyermeket nevelő család

esetén gyermekenként                                                    16.000,-Ft/hó

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló

esetén gyermekenként                                                    17.000,-Ft/hó

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

gyermeket nevelő család esetén gyermekenként            23.300,-Ft/hó

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként   25.900,-Ft/hó

Nagykorú fogyatékos esetén                                          20.300,-Ft/hó

Intézményben elhelyezett gyermek esetén                     14.800,-Ft/hó

Anyasági támogatás1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. §

Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a:                         64.125,-Ft

Ikergyermek esetén 300%-a:                                           85.500,-Ft

A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett terhes-gondozáson (Cst. 29. és 32. §).

Gyermekgondozási segély (GYES) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (1)-(2) bek.

Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                         28.500,-Ft/hó

Ikergyermek esetén 200%-a:                                           57.000,-Ft/hó

A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §).

Gyermeknevelési támogatás (GYET)1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1) bek.

Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                          28.500,-Ft/hó

A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több gyermeket nevel, és a legkisebb 3 és 8 év közötti(Cst. 23. §)

 

 

Kis összegű követelés értékhatára 100.000,-Ft

[2007. évi CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 9. § (2) bek.]

 

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (4) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

 

Szociális ellátások

 

 

Rendszeres szociális segély (RSZS) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37/E § (1) bek., 37/A. § (1) bek.

A rendszeres szociális segély havi összege a fogyasztási egység alapján számított családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének (69.000,- Ft) személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.

Időskorúak járadéka

1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B § és 32/C §

Jogosult

Havi összege

a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,

a)az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: 22.800,-Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,

b)az öregségi nyugdíj minimum 95%-a:

27.075,-Ft

 

 

 

 

az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

c)az öregségi nyugdíj minimum 130%-a:

37.050,-Ft

 

 

 

 

Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

Ápolási díj

1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §

Jogosult

Havi összeg

Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, vagy- tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi (Szoc. tv. 41. §)

 

 

 

 

A súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása esetén az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft

 

 

 

 

A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén az öregségi nyugdíjminimum 130 %-a: 37.050,-Ft

 

 

 

 

A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább az öregségi nyugdíjminimum 80 %-a:

22.800,-Ft

 

 

 

 

 

 

 

Bérgarancia támogatás maximuma 856.000,-Ft

(1994. évi LXVI. tv. 7. § (1) bek. és Magyar Közlöny 2007/86 – KSH tájékoztató alapján)               

 

A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. 2015. április 1-jén folyamatban lévő felszámolási eljárásokban, ha a felszámoló a munkabéreknek a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből történő megelőlegezése érdekében már nyújtott be kérelmet, akkor jogosultakként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) négyszeresét (2016. évben 657.600,-Ft) veheti figyelembe.

 

 

 

Fizetésemelés, béremelés 2016

A fizetésemelés az új jelszó az MSZP-nél: a párt regionális kongresszusán Tóbiás József elmondta, hogy gyakorlatilag senki nem keres jól Magyarországon, a kormány dicshimnuszai pedig nem adnak szabadságot az embereknek. Kunhalmi rohadó hármas metróról és gyűlöletről beszélt, Korózs Lajos tudományosan támasztotta alá Tóbiás szavait.

 

              News7.hu - friss hírek

 

Magyarország leszakadóban van Európától és Magyarország szétszakadóban van – mondta Tóbiás József az MSZP regionális értekezletén szombaton. A pártelnök szerint fizetésemelésre van szükség ahhoz, hogy az embereknek lehetőségük legyen a szabad választásra arról, miként akarják élni az életüket. 

Hangsúlyozta: a fizetésemelés hiánya a versenyképesség radikális csökkenéséhez, pályaelhagyáshoz, valamint elvándorláshoz vezet. Szerinte azonban ki kell mondani: olyan fizetést kell adni, amely megadja a választási lehetőséget a fiataloknak, hogy elinduljanak-e Európába vagy inkább a szülőföldjükön telepedjenek le. 

„Ahhoz, hogy a közszférában fizetésemelésre kerüljön sor, ahhoz törvény kell, ahhoz, hogy a reálgazdaságban dolgozó millióknak fizetésemelésük legyen, ahhoz kormányváltásra van szükség, erre készül a Magyar Szocialista Párt 2018-ban” – mondta a pártelnök. 

A kormány dicshimnuszai ellen

Tóbiás véleménye szerint Magyarország belső szétszakítottságát leginkább a jövedelemkülönbségek mutatják. 

Hozzátette: a baloldali politika a társadalmi igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket nem fogadhatja el kész tényként. Aki szerint az MSZP a fizetésemelés követelését azért fogalmazza meg, mert a pártnak nincs válasza a menekültkérdésre, nézze meg az elmúlt másfél-egy hónap gazdasági elemzéseit vagy az érdekképviseletek bértárgyaláson megfogalmazott állásfoglalását, keresse fel az érintett családokat. 

Tóbiás József szerint ma a közszférában dolgozó 700 ezer pedagógus, egészségügyi ápoló, közigazgatásban dolgozó előadó, illetve a szociális területen dolgozók pontosan értik, miről beszél az MSZP. 

Kitért arra, hogy több elemzés igazolja: ma egy szociális területen dolgozó ugyanolyan élethelyzetben van, mint akit gondoznia kell. A fővárosban a nettó átlagkeresetük 86 ezer forint, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 53 ezer forint. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy pártja politikájának központjában az emberek védelmének kell állnia. 

Ezzel szemben a kormány dicshimnuszai nem adják meg az embereknek az egzisztenciális szabadságot, a hétköznapok választásának szabadságát, azt, hogy az embereknek ne arról kelljen dönteniük, éppen melyik csekket tudják befizetni – fogalmazott. 

Mindenkinek kevés a fizetése?

Véleménye szerint az MSZP-nek a valósággal kell szembesítenie a kormány politikáját. Miközben lehet arról döntést hozni, hogy legyen fűtött focipálya Magyarországon, emberek százezreinek nincs elegendő fizetésük az elvégzett munkájához képest – mondta. A minimálbér emeléséről is hamarosan megkezdődnek a tárgyalások.

Tóbiás József szükségesnek nevezte, hogy egy egyetemet végzett fiatal a közszolgáltatásban kereshessen nettó 200 ezer forintot, főiskolai végzettséggel nettó 175 ezer forintot. 

Szerinte a reálszférában dolgozók sincsenek könnyű helyzetben, miközben a kormány az elmúlt öt évben azt hirdette, hogy a minimálbér bruttó értéke 42 százalékkal növekedett, ez valójában 14 százalékos növekedés, a különbözetet a magyar vállalkozások finanszírozzák. Az adócsökkentés kormánya valójában olyan terheket ró a vállalkozásokra, a munkaadókra, amelyek miatt nincs meg annak fedezete, hogy nettó emelést tudjanak adni – fejtette ki. 

A kormány bünteti Budapestet

Kunhalmi Ágnes, a párt budapesti elnöke arról beszélt, hogy az ország legnagyobb GDP-jét termeli a főváros. Azt mondta: a várost a kormány „bünteti”, előbb akart villamost Hódmezővásárhelyre, mint hogy „a szétrohadó 3-as metrót” megjavíttatta volna. 

Arra is kitért, hogy az MSZP által követelt béremelési program nagyon fontos, szükséges a középosztály megerősítése. Pártja küldetésének nevezte, hogy Magyarország és Budapest a Nyugatnak legyen a legkeletibb pontja és ne a Keletnek a legnyugatibb pontja. Szerinte ha a középosztály erős, akkor erős az egész ország, egyúttal csökken az idegengyűlölet. 

A hétfő az gyalázat volt!

Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a hétfő „a gyalázat napja” volt, amikor kormánypárti politikusok leszavazták a gyermekéhezés leküzdésére kidolgozott előterjesztést. Hozzátette: a kormány úgy harcol a szegénység ellen, hogy „betiltotta a szó használatát”, a Központi Statisztikai Hivatal pedig nem hozza nyilvánosságra a szegénységi adatokat. Hangsúlyozta: ha az egészségügyben egy fizikai munkát végző ember nem keres 70 ezer forintot, ha az iskolai kazánfűtő vagy a konyhán a szakács nem keres ennyit, akkor rabszolga. 

„Ha egy embernek csak annyi a fizetése, hogy abból lakni tud meg enni tud, akkor rabszolga, mert a rabszolgák is laktak meg ettek” – jelentette ki. Hozzátette: ha a versenyszférában az Auchan tud 10 százalékos béremelést adni, akkor az összes többi kereskedelmi áruházlánc is tud.

Lerobbant házakban lakunk

Korózs Lajos, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 36 legfejlettebb országot vizsgáló tanulmányára hivatkozva azt mondta: Magyarország polgárai szerény jövedelemmel rendelkeznek, csekély pénzügyi tartalékuk van, rossz körülmények között laknak, alacsony a várható élettartamuk, rossz az egészségi állapotuk. 

A Habitat for Humanity Magyarország adatait sorolva azt emelte ki, hogy másfél millió ember él lakhatási szegénységben, 30 ezren hajléktalanok és 555 ezer ember lakik olyan lakásban vagy házban, amely dohos, penészes, büdös vagy beázik a teteje. 

A Magyar Tudományos Akadémia kutatására hivatkozva arról is beszélt, hogy ma Magyarországon a háztartások 76 százaléka nem tud váratlan kiadást finanszírozni. Korózs Lajos szerint a Bodrogközben senki nem lenne erre képes, de a fővárosban is 50 százalékos ez az adat.

Minimálbér 2016

Minimálbér 2016 - A minimálbéreket jogszabályok határozzák meg, és országos szinten alkalmazzák őket a teljes munkaidőben foglalkoztatottak többségére. A minimálbér bruttó, vagyis a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék levonása előtti összeg. Az elvonások mértéke országonként különböző. A legtöbb országban a minimálbér havi összegét határozzák meg.

Az elsődleges tárgyalások azt mutatják, hogy a munkáltatói oldal is nyitott az infláció mértékével megegyező minimálbér-emelésre.

Kilencszázalékos minimálbér-emelést akar kiharcolni 2016-ra a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) – Ez majdnem a háromszorosa lenne az idei 3,4 százalékos emelésnek, és nehezen lehetne elfogadtatni a vállalkozásokkal a lap szerint. A jelek szerint a kormány se akar ennyit emelni, Lázár János ugyanis júniusban azt nyilatkozta, 5,5 százalékos emeléssel kalkulálnak.

A minimálbér idén bruttó 105 ezer forint, amiből 68 775 forintot visz haza a munkavállaló. A szakszervezeti szövetség elképzelése 9,5 ezer forintos bruttó emelést jelentene, amiből több mint 6 ezer forintos nettó béremelés jönne ki. A Lázár által elkotyogott emeléssel viszont a bruttó összeg alig 6 ezer forinttal, a nettó kevesebb mint 4 ezer forinttal emelkedne jövőre.

Jobban teljesítünk?

Kedden derülhet ki, mennyire vevők a vállalkozások és a kormány a szakszervezetek ötletére. Holnap tartják ugyanis a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának ülését.

Kordás László, a MASZ elnöke a Népszabadságnak azt mondta: ha az ország olyannyira jól teljesít, amint azt vezető politikusok hangoztatják, ideje volna lépéseket tenni annak érdekében, hogy ezt az a nyolcszázezer-egymillió munkavállaló is érzékelje, akiket minimálbéren dolgoztatnak. Szerinte presztízsberuházások helyett csökkenthetnék a foglalkoztatást terhelő adókat és járulékokat.

Messze még a létminimum

A létminimumot még a szakszervezetek elképzelésével se érné el a legkisebb kereset összege. Ma nagyjából 20 ezer forinttal marad el ettől: tavaly egy ember 87 351 forintból tudott megélni tavaly a létminimum szintjén. Idei adat már nem lesz, mert a Központi Statisztikai Hivatal beszüntette eddigi létminimum-vizsgálatait.

A szakszervezetek érdekszövetségei azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér nettó összege fokozatosan érje el a mindenkori létminimumot. A MASZ elképzelése szerint 2018-ig minden esztendőben kilenc-kilenc százalékkal nőne a minimálbér, az utolsó évben pedig ugyancsak kilenc százalékkal csökkenhetne az azt terhelő adó. Így számításaik szerint a legalacsonyabb nettó fizetés nagyjából elérné a 2018-ra becsült 98 ezres létminimum összegét.

Erzsébet utalvány Plusz elektronikus kártya 2016 - bevezetik a kártya alapú Erzsébet utalványt

 Erzsébet utalvány Plusz elektronikus kártya 2016 - Plasztikkártya váltja az Erzsébet-utalványokat. Erzsébet-utalvány Plusz elektronikus kártyán egyszerre kezelhető az étkezési, az ajándék, az iskolai, a kultúra, a sport, valamint a gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány is. A kártya zsebei megfelelnek a papíron kibocsátott Erzsébet-utalványok típusainak, így az egyes zsebek felhasználhatósági köre azonos a papíralapú utalványokéval.

Az elektronikus utalványkártya mellett a papíralapú utalványok továbbra is forgalomban maradnak, azok elfogadásában nincs változás. Az utalványkártya a folyamatosan bővülő kártya-elfogadóhelyeken használható fel. A mágnescsíkkal rendelkező Erzsébet-utalvány Plusz kártyát vásárláskor PIN kód védi, a rendszer biztonságát pedig a nemzetközi MasterCard-csoport garantálja – írja honlapján az erzsebetutalvanyplusz.hu.

Az Erzsébet-utalvány Plusz kártya érvényessége 3 év, a feltöltött összegek felhasználási ideje megegyezik a papíralapú utalványokéval.

Plasztikkártya váltja a papíralapú Erzsébet-utalványokat