Várhatóan jövő év március 1-jével alakul át a szociális támogatási rendszer; a változtatásokkal a kormány célja az, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz - közölte Czibere Károly szombaton Budapesten.

Március elsejétől a járások utalják majd a jövedelemkompenzáló támogatásokat, a központi költségvetés pénzéből. Az önkormányzatoktól pedig, új nevén települési támogatás érkezik, ennek maximuma havi 28 500 forint lehet. A gazdagabb önkormányzatoknak saját bevételeikből kell kigazdálkodniuk ezeket a segélyeket, míg a szegényebb települések a központi költségvetés erre létrehozott keretében kaphatnak forrást.

Nem csökken a teljes összeg

A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondta, több eddigi szociális támogatás elnevezése megváltozik ugyan, de a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem fog csökkenni.

Két helyről érkezhet kétfajta szociális támogatás

A változtatások szerint szociális támogatásokat márciustól két helyről kérhetnek az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól (Budapesten mindkettő kerületi szinten működik). A szociális támogatásoknak ennek megfelelően két formája lesz: 1. a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló-, míg 2. az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők.

A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot a "túléléshez", ha nincs más jövedelme. Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi, vagy más családi kiadás kifizetése.

A - járásoktól kérhető - jövedelemkompenzáló támogatások közé tartozik továbbra is a közgyógyellátás, az ápolási díj, az időskorúak járadéka. Az önkormányzatoktól két új támogatási forma kerül a járási szintre az aktív korú munkanélküliek ellátásaként. Az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozáshelyettesítő támogatás (fht), míg a másik a nem munkaképeseknek nyújtandó egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély).

A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra.

A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük. Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján.

Ezt kaphatják az önkormányzatoktól

Az önkormányzatoktól kérhető kiadáskompenzáló támogatások elnevezése márciustól egységesen "települési támogatás" lesz; ebbe tartoznak majd bele a korábbi különböző átmeneti-, családi krízis-, lakásfenntartási- vagy más címen kifizetett segélyek.

Czibere Károly elmondta, a települési támogatások helyi rendszeréről, szempontjairól, igénylési feltételeiről, valamint a segély összegéről márciusig valamennyi települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletet kell alkotnia. Jelezte: e támogatás felső határa (az öregségi nyugdíjminimum összege) legfeljebb 28 500 forint lehet havonta.

Az államtitkár véleménye szerint igazságosabb lesz a rendszer, hiszen helyben, az önkormányzatoknál jobban látják, ki a valóban rászorult, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Arra is felhívta a figyelmet, nem történhet meg, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni az ott élőknek.

Czibere Károly közlése szerint ma 261 olyan város van Magyarországon, amelyek a jelentős mértékű iparűzési adóbevételükből ki tudják majd fizetni ezeket a támogatásokat, a többi önkormányzat a központi költségvetési támogatásból kapja meg a szükséges forrásokat. Jelezte: erre várhatóan 30-34 milliárd forintos keretet különítettek el egy differenciált területi kiegyenlítési rendszerben.

Ezért kell átalakítani

Az államtitkár az átalakítást azzal indokolta, hogy átláthatatlan volt a szociális támogatási rendszer, és nagyon kusza volt az is, milyen segélyt finanszíroznak helyi, járási vagy állami szinten. Utalt arra is, hogy az önkormányzatok jelzései szerint sok volt a visszaélés, becslések szerint pedig a támogatások mindössze 60 százaléka jutott el a legrászorultabbakhoz.

Czibere Károly azt mondta, bízik abban, hogy a márciusi változtatással két évtized után végre rendet tudnak tenni a támogatási rendszerben.

A szociális juttatások rendszerének teljes átszabását már tartalmazta a 2015-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslat.

--------------------

Egyéb önkormányzati segélyek, támogatások

I.   Pénzbeli ellátások 2015

A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni.

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.

A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén az alábbi, pénzbeli ellátásokat állapíthatja meg:

• időskorúak járadéka,
• rendszeres szociális segély,
• lakásfenntartási támogatás,
• ápolási díj,
• átmeneti segély,
• temetési segély.

1.      Időskorúak járadéka

Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek.

Jogosultak köre:

Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt

a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (2006-ban 20.640 Ft)

az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át (2006-ban 24.510 Ft)

az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (2006-ban 33.540 Ft)

Összege:

a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (20.640 Ft)

az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (24.510,-Ft)

az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (33.540,-Ft)

A jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete

Nem állapítható meg a járadék, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, vagy az EGT állampolgára és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.

A hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka esetén a határozat egy példányát megküldik a fővárosi főjegyző részére.

A főjegyző gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

Ha a hajléktalan személy az időskorúak járadékát három hónapon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a főjegyző szünetelteti, és erről a tényről a járadékot megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.

A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok számára nyújtott időskorúak járadékának megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata.

1.      Temetési segély

A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél (2006-ban 25.800,- Ft) egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet.

    Természetben nyújtott szociális ellátások

A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján az egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így

• lakásfenntartási támogatás,
• átmeneti segély,
• temetési segély.

Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díj, illetve a gyermekintézmények térítési díjának átvállalása, valamint a családi szükségleteket kielégítő gazdálkodást segítő támogatás.

Családi szükségleteket kielégítő gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen

• a földhasználati lehetőség,

• a mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások,
• a munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgóeszközök,
• a szaktanácsadás és szakképzés biztosítása.

A családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás nyújtására akkor van lehetőség, ha a települési önkormányzat rendeletben szabályozza

• a támogatás eljárási szabályait,
• a támogatás formáit és értékét,
• a támogatott jogait és kötelezettségeit, illetve a kötelezettség megszegésének következményeit.

Továbbá természetbeni ellátás a

• köztemetés,
• közgyógyellátás,
• egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
• adósságkezelési-szolgáltatás

1.      Köztemetés

A haláleset szerint illetékes önkormányzat polgármestere gondoskodik annak az elhunyt személynek az eltemettetéséről, akinek

• nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
• az eltemettetésre köteles személy arról nem gondoskodott.

Az elhunyt személy lakóhelye szerinti települési önkormányzat a költséget hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

2.      Közgyógyellátás

A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki.

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve az előbbiek javítási költségeit is, valamint a járóbeteg-szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre.

Jogosultak köre

Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult

• a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú,
• a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy,
• a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott,
• a központi szociális segélyben részesülő,
• a rokkantsági járadékos,
• az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban,
• az, aki saját jogán jogosult magasabb összegű családi pótlékra, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Normatív alapon történő megállapítás

A települési önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy év időtartamra annak a személynek,

- akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (ez 2006-ban 2580 Ft), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez 2006-ban 25.800 Ft), egyedülálló esetén 150%-át (ez 2006-ben 38.700 Ft).

Méltányosságból történő megállapítás

A települési önkormányzat képviselő-testülete annak a személynek is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

A jogosultság részletes feltételeit a települési önkormányzat határozza meg.

Jó tudni:

Az igazolványt a települési önkormányzat jegyzője állítja ki.

A jogosult számára kizárólag a személyes szükségleteinek kielégítéséhez szükséges gyógyszer rendelhető.

A közgyógyellátási igazolvány érvényességi ideje a kiállítástól számított egy év.

A jegyző a közgyógyellátásra való jogosultságot évente felülvizsgálja.

A közgyógyellátásra rendelt gyógyszerek kiváltásakor a gyógyszertárban be kell mutatni a közgyógyellátási igazolványt.

2006. 07.01-jén életbe lépő rendelkezések.

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott

- járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre – ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig,

-egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá

-az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

A közgyógyellátás keretében igénybe vehető szolgáltatások közül kizárólag a gyógyszerekre terjed ki a változás. Az új rendszerben tehát a közgyógyellátáson belül kettéválik a gyógyszer, valamint a gyógyászati segédeszköz jogosult által történő igénybevételének módja. A gyógyszeren kívüli gyógyászati ellátás esetében az igénybevétel szempontjából változás nem történik.

A közgyógyellátás gyógyszer szolgáltatása esetében a szükségletekhez jobban igazodó felhasználás érdekében ún. gyógyszerkeret bevezetésére kerül sor.

A gyógyszerkeret

- a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből, és

-az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből tevődik össze

A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap. A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható.

A közgyógyellátásra való jogosultság megállapításának menete:

- A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos igazolja.

Az igazolás tartalmazza a kérelmező személyes azonosító adatait társadalombiztosítási azonosító jelét, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (BNO kód), illetőleg az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a hatóanyag megnevezését, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges mennyiségét és adagolását. A szakorvos – a kérelmező igénye esetén – az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja.

- A háziorvos igazolását a jegyző három munkanapon belül továbbítja a MEP-nek. (ha az ellátás megállapítását normatív alapon, vagy méltányosságból kérik, a jegyző csak abban az esetben továbbítja az igazolást, ha igénylő megfelel a jövedelmi feltételeknek.)

- A MEP megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát. Ha az igazolásban feltüntetett gyógyító ellátás iránti szükségletet a MEP nem tartja megalapozottnak, a szakhatósági állásfoglalást megelőzően adategyeztetés céljából megkeresi az igazolást kiállító háziorvost.

- A MEP az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről.

A szakhatósági állásfoglalásban külön meg kell jelölni az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának összegét (gyógyszerköltség). A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségeihez igazodó, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni.

- Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de 2006. évben legfeljebb havi 12 000 Ft lehet. A 2006. évet követően az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1000 Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.

- Az eseti keret éves összege 2006. évben 6000 Ft. A 2006. évet követően az eseti keret összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.

- A jegyző 8 napon belül határozattal dönt

- a közgyógyellátásra való jogosultságról,

- a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról,

- a jogosult gyógyszerkeretéről, külön megjelölve az egyéni gyógyszerkeret összegét.

- Az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret egy évre kerül megállapításra.

Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1000 forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára.

A felülvizsgálat során módosított egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 15. naptól jár.

-A jogosultság lejártát megelőző három hónapban az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni.

Az igazolványt a MEP – a jogosultságot megállapító határozat alapján – egy éves időtartamra, hivatalból állítja ki.

- A MEP ellenőrzi a háziorvos, illetve a szakorvos közgyógyellátással kapcsolatos tevékenységét. Ha a MEP az ellenőrzés alapján indokoltnak tartja a közgyógyellátásra jogosult személy egyéni gyógyszerkeretének felülvizsgálatát, azt a jegyzőnél kezdeményezi.

- Az OEP az elszámolási-nyilvántartási rendszerében az egyéni gyógyszerkeretet három havonta, egyenlő részletekben – első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjával – nyitja meg. Az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata esetén az OEP a módosított egyéni gyógyszerkeretnek az időarányos, a jogosultság időtartamából hátra levő időtartamra eső részét nyitja meg három havonta.

- Az eseti keret éves összegét az OEP a jogosultság kezdő időpontjával nyitja meg.

A gyógyszerkeret az igazolvány érvényességi ideje alatt használható fel.

- A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében történő gyógyszerkiadást megelőzően ellenőrzi, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a hatósági nyilvántartásban, továbbá tájékoztatást ad a jogosult részére még rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről.

- A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében térítésmentesen a gyógyszerkeretnek az OEP nyilvántartása szerint meghatározott időszakban rendelkezésre álló összegéig ad ki gyógyszert.

- A gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni. Amennyiben a gyógyszer térítési díját a rendelkezésre álló gyógyszerkeret nem fedezi, az az alábbi kivétellel a közgyógyellátásra jogosultat terheli.

Az éves gyógyszerkeret kimerülése előtt a gyógyszerkeretből még rendelkezésre álló, a jogosult részére rendelt gyógyszer térítési díját el nem érő maradványösszeg a gyógyszer saját költségből fedezett térítési díjának kiegészítésére is felhasználható.

- A méltányosságból megállapított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egy éves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül a MEP-nek át kell utalni.