Közlekedési szabálysértési bírságok 2014/2015

Gyorshajtás - büntetés tételei

Az alábbi táblázatból kikereshető, hogy a hatályban lévő rendelet alapján mennyi büntetést kell fizetni az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság esetén.

----------

Egy gyermek születése csodálatos dolog, ugyanakkor már érkezése előtt is jelentős anyagi terhet ró a családra, hát még amikor már köztünk van.Egy pici babának, sőt az ember a gyermekének igyekszik mindenből a legszebbet és a legjobban nyújtani, de ehhez sajnos rengeteg pénzt kell.

Vannak támogatások, melyek alanyi jogon járnak minden édesanyának, aki gyermeket szül, de vannak, olyan támogatások is melyeket csak rossz anyagi helyzetben lévő családok kaphatnak meg, sőt vannak olyanok is melyek korábbi munkaviszonyhoz kötöttek.

Az első és legfontosabb támogatás, melyet az édesanya megkaphat az az anyasági támogatás, melynek összege jelenleg egy gyermek után 64125 forint.Ez a támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor vehető fel ha az édesanya a terhessége alatt legalább 4 alkalommal vett rész terhesgondozáson. A támogatás a gyermek születését követő 180 napon belül igényelhető.A határidő lejárta jogvesztő, így a lejárta után már nincs mód a támogatás igénylésére.Az anyasági támogatást örökbefogadó szülő is megkaphatja, ha az örökbefogadás engedélyezéséről hivatalos papírja van.

Babakelengye támogatást is kaphatsz ha, olyan helyen élsz ahol az önkormányzatnál van elég keret erre a  támogatásra.Egyszeri támogatás, a  gyermeked születését követően kell igényelned a  helyileg illetékes önkormányzatnál.Mindenképpen érdemes utána járni, mert  a gazdagabb önkormányzatok, akár 30 ezer forintos támogatás is adhatnak a  kismamáknak.

Az anyasági támogatás után, amit először igénybe vehetünk az a TGYÁS vagyis a terhességi gyermekágyi segély.Ez már jogosultsági időhöz kötött támogatás, csak az vehető igénybe aki a  szülés előtti 2 évben minimum 180 nap jogosultsági időt tud igazolni, vagy a biztosítás lejártát követően 42 napon belül szülte meg gyermekét.

A babakötvény szintén egy elég jól ismert támogatás, minden 2005. december 31-én született gyermeknek jár.Ez egyszeri 42.500 forintos támogatás, melyet a  szülők gyarapíthatnak, akármekkora összeggel, melynek függvényében az állam további támogatásokat helyez el a gyermek nevére megnyitott számlára.Azok a  gyerekek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek további összegeket kapnak, a gyermek hétéves korában és tizennégy éves korában további összeget kap.A második és a harmadik utalási összeg 2006. évben született gyermekek esetében 42.000 – 42.000,- forint, 2007. évben és azt követően születettek esetében pedig 44.600 – 44.600,- forint.

GYES, vagy gyermekgondozási segély, alanyi jogon járó támogatás,  a gyermekek 3 éves koráig jár, fogyatékkal élő gyermekek esetében a  gyermek 10 éves koráig jár.Össze ugyanannyi, mint  a legkisebb öregségi nyugdíj összege, ebből pedig még nyugdíjjárulékot is vonnak.

GYED, vagyis gyermekgondozási díj is azoknak jár csak akik dolgoztak a terhességük előtt.A gyermekgondozási díj összege  az átlagjövedelem hetven százaléka.Ebből még szja előleget nem vonnak le, de a nyugdíjjárulékot levonják.

Családi adókedvezmény! Ez a kedvezmény már a gyermek megszületése előtt is jár már a kedvezmény.A fogantatást követő 91 naptól jár a kedvezmény.Jelenleg a 3 gyermekesek járnak a legjobban, de 2016-tól kiterjesztik a kedvezményt a 2 gyermekes családokra is, így az ő kedvezményük 20 ezerről 40 ezerre fog nőni több lépcsőben 2019-ig.

Öregségi nyugdíj, nyugdíjkorhatár, korkedvezményes nyugdíj ! Marad a 28,500ft ? 

Az öregségi nyugdíjra az igénylést az igénylő lakóhelye szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál lehet benyújtani:
– személyesen
– postai úton
– elektronikus úton.
A nyugdíj megállapítási kérelmet valamint és az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani: ONYF. 3515-272/B nyomtatványon vagy a K02 űrlapon, amely letölthető kinyomtatható és számítógépen is kitölthető.
Az 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról.

Dokumentumok, amelyeket csatolni kell az igénylés benyújtásakor.

Annak érdekében, hogy gyorsabb és könnyebb ügyintézés lehetőségét biztosítsák, érdemes az olyan szolgálati időt igazoló dokumentumokat, amelyek nem szerepelnek a nyugdíjbiztosító adatbázisában mellékelni, ezek a dokumentumok eredeti vagy hiteles másolata fogadható el. Hitelesítésként elfogadható például az eredeti dokumentumról készült fénymásolat például a munkáltató által történő záradékolása – „A másolat az eredeti okirattal/dokumentummal mindenben megegyezik.”-, a másolatot el kell látni: dátumbélyegzővel, amennyiben lehetséges, akkor 2 aláírással, valamint cégbélyegzővel.
– főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, oklevél, végbizonyítvány 1998. január 1 előtti tanulmányi időszak igazolására, amely szolgálati időként elismerhető.
– amennyiben külföldön végzett tanulmányokat szeretne igazolni a kérelmező, akkor csatolni kell az igazolást, hogy honosították a külföldi végzettséget, vagy beszámították a hazai tanulmányi időbe vagy Magyarországon elismerhető egyenértékűként a külföldön kiállított bizonyítvány, oklevél.
– katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás csatolása szükséges a sor-, tartalékos-, hivatásos katonai szolgálat vagy a polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására.
– a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban eltöltött szolgálati idő igazolására csatolni kel a fegyveres rendvédelmi szerv igazolását.
– 1998. január 1. előtti szakiskolai tanulmányokat igazoló iratok: szakmunkástanulói bizonyítvány, ipari tanuló munkakönyv, egészségügyi- vagy mezőgazdasági szakiskolai oklevél,bizonyítvány vagy szakképző iskolai tanulói szerződés.
– 1998. január 1-ét megelőző időszakban a bedolgozói jogviszonynak az igazolására csatolni kell a bedolgozói kiskönyvet vagy a munkabér-jövedelemigazolást.
– 1998. január 1. előtti tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására mezőgazdasági, halászati tagkönyv.
– egyházi személyként, diakonissza nővérként vagy szerzetesrend tagjaként szerzett szolgálati idő igazolására egyházi igazolás csatolása szükséges.
– a szolgálati idő tartama alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998.január 1. előtt szerzett szolgálati idő igazolására csatolni kell a kórházi zárójelentést.
– egyéb szolgálati idők igazolására, amelyek nem szerepelnek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában szerződés, foglalkoztatói igazolás vagy munkakönyv .
– az igénylő birtokában lévő jövedelem, munkabér igazolás, az 1988. január 1. előtti időszakra vonatkozóan, amennyiben az ezt követő időszakban nem rendelkezik az igénylő a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék köteles jövedelemmel, keresettel.
– amennyiben nem szerepel az adat a nyugdíjbiztosítási szervek nyilvántartásában, akkor csatolni kell az 199. december 31.-e utáni időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő jövedelem-, munkabér igazolást.
– ha nem szerepe az adat a nyugdíjbiztosítási szervek nyilvántartásában, akkor csatolni kell a TB kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak vagy a megyei és fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének az igazolását 1997.december 31.ét megelőző időszakra vonatkozó táppénz vagy más egészségbiztosítási pénzellátás folyósításának az időtartamáról.
– ápolási díj megállapító határozatának a másolata, abban az esetben ha a határozatból nem lehet megállapítani a hozzátartozói viszonyt, akkor szükséges csatolni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát vagy az örökbefogadást engedélyező határozatot, ha az igénylő a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti teljes öregségi nyugdíjat igényli a vér szerinti vagy örökbefogadott súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel.
– ha az igénylő kéri az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. 18. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel, akkor csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát vagy az örökbefogadást engedélyező határozatot.

Az öregségi nyugellátás:

Saját jogú nyugellátás azon személyeknek jár, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkeznek a meghatározott szolgálati idővel valamint nem állnak a megállapítás napján biztosítási jogviszonyban.
Három típusú társadalombiztosítási öregségi nyugdíj létezik:
– az öregségi teljes nyugdíj
Az öregségi teljes nyugdíjra jogosult személy betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább legalább 20 év szolgálati idővel és nem áll biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön.

– az öregségi résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki nem rendelkezik húsz év szolgálati idővel,de szerzett legalább tizenöt év szolgálati időt és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és nem áll. biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön
– a nők kedvezményes nyugdíja

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok:
Azoknak a személyeknek, akik 1952. január 1 után születtek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár a 62.betöltött életév egységesen.

2010 január 1-től fokozatosan fogják emelni a nyugdíjkorhatárt egészen 65. életévre, így a következőképpen alakul a nyugdíjra jogosító korhatár:
Ha a személy:
– 1952-ben született, akkor a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– 1953-ban született, akkor a betöltött 63. életév,
– 1954-ben született, akkor a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– 1955-ben született, akkor a betöltött 64. életév,
– 1956-ban született, akkor a 64. életév betöltését követő 183. nap ,
– 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

Mikortól lehet megállapítani az öregségi nyugdíjra való jogosultságot?
– attól a naptól állapítható meg az öregségi nyugdíj a igénylő számára, amikor minden jogosultsági feltétel együttesen teljesül.
– ha az igénylő munkanélküli és számára ellátást folyósítanak, akkor számára az öregségi nyugdíjellátást legkorábban a munkanélküliség esetére folyósított ellátás megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Hogyan számolják ki az öregségi nyugdíj összegét?

A figyelembe vehető havi átlagkereset és az elismert szolgálati idő alapján számolják ki.
Az öregségi nyugdíj mértéke: a teljes szolgálati idő években (365 nap) meghatározott tartama alapján kerül kiszámításra százalékos mértékben.

Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése:

Tny.83/C. § rendelkezése alapján akkor kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását, ha a személy időközben valamelyik jogviszonyban áll:
– közalkalmazotti
– kormányzati szolgálati jogviszony
– köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszony,
– bírói szolgálati viszony,
– igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
– ügyészségi szolgálati viszony,
– fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszony,
– vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati jogviszony.
Ebben az esetben a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától egészen a jogviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását.
A személy nyugdíjasnak minősül az öregségi nyugdíj szünetelésének tartama alatt is,

Bejelentési kötelezettségek:
– amennyiben közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít, akkor a jogviszony kezdetétől számított 15 napon belül ezt be kell jelentenie
a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, a folyósítási törzsszámára hivatkozva.
– a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek is van bejelentési kötelezettsége.
– ha a személy még az igény elbírálásának ideje alatt létesít meghatározott típusú biztosítási jogviszonyt, akkor azt köteles bejelentenie az igényelbíráló szervnek.
– amennyiben nem tesz eleget a nyugellátásban lévő személy a bejelentési kötelezettségének, úgy a jogalap nélkül felvett teljes összeget vissza kell fizetnie.

Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása (rögzítése):

– az a személy kérheti, akinek betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. szerzett 20 év nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időt, de még szeretne tovább dolgozni. Aki kéri az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását – nem számít öregségi nyugdíjasnak, így nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt.
Előnye: amikor ténylegesen nyugdíjba szeretne vonulni a személy, akkor a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj összege helyett választhatja a előzőleg rögzített, esetleg kedvezőbb nyugdíj összeget, amely időközben növekedett az esedékes emelésekkel, ennek még feltétele, hogy a rögzítés után legalább 365 nap szolgálati időt szerezzen a személy.
Ezt a kedvezményt nem veheti igénybe az a személy, aki a korhatár betöltésétől egészen a tényleges nyugdíjbavonulása közötti időtartam legalább fele időtartam alatt özvegyi nyugdíjban részesül.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése egyéb ellátásban részesülő személyek számára

1.Korhatár előtti ellátás:

– ha az a személy, aki részesül a korhatár előtti ellátásban, betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától már nyugdíjként kell folyósítani számára a korhatár előtti ellátást.
– a korhatár előtti ellátásban részesült személy, ha szerzett 365 nap szolgálati időt a folyósítás tartama alatt, akkor kérhetik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, amint betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt.

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy amint betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, öregségi nyugdíjasnak minősül, ezért:
– nem kell vizsgálni az öregségi nyugdíjjogosultság feltételeinek a fennállását, ha kéri az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását.
– ha biztosítási jogviszonyban áll a korhatár előtti ellátásban részesülő személy, nem kell megszüntetnie a jogviszonyát az öregség nyugdíj összegének ismételt megállapításakor.
Az öregségi nyugdíj összegének ismételt kiszámítására az igényt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 6 hónapon belül kell benyújtani.
Jogvesztő a határidő elmulasztása, viszont van lehetőség az igazolási kérelem előterjesztésére.

2.Megváltozott munkaképességű személyt megillető ellátás:

– ha rokkantsági ellátásban részesül az öregségi nyugdíj megállapítását kérelmező személy, akkor megszűnik a megváltozott munkaképességűek ellátása
– ha az igénylő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011.évi CXCI. törvény hatály alá tartozó ellátásban részesül, az nem zárja ki az öregségi nyugdíj megállapítását.
– Az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek kérhetik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően, hogy a rokkantsági ellátásuk továbbra is azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön folyósításra. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az ellátásban részesülő az öregségi nyugdíj megállapítását kérje.

Az érintetteket Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 2 hónappal értesíti az öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségeiről.

Az öregségi nyugdíj összegének 0.5% mértékű növelése

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre:
– saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása,
– illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kötelező.
A növelésre való igényt évente egy alkalommal lehet benyújtani. legkorábban a jövedelem,kereset megszerzését követő naptári évben
A saját jogú nyugdíjas biztosított részére járó 0,5 százalékos növelés:
– ahhoz a nyugdíjhoz kapcsolódik, amelynek a folyósítása alatt megtörtént a munkavégzés és a járulékfizetés.
– Ha a keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas vagy volt nyugdíjas (jelenleg korhatár előtti ellátásban, vagy rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy):
– elhalálozik mielőtt kérelmezte volna nyugellátása összegének növelését,abban az esetben lehetőség van arra, hogy az érintett elhunyt jogán hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérje a jogszerző nyugellátásának 0,5 százalékos növelését, mert az az elhunytat megillette volna az előzetes nyugdíjjárulék-fizetés alapján , és befolyásolja a hozzátartozói nyugellátás összegét is.

A Mák Magyar Állam Kincstár December 1-én utalja a következő családit.

A családok 1-2 nappal ez után vehetik fel a bankszámlájukról, és pár nap

késéssel érkezik meg a postás a csp-vel.

Információ a családi pótlékról :

Családi pótlék - nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.

A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező - a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásrajogosult:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyám,
• akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Közoktatási intézmény: óvoda, általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.

A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

A közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatás (Cst. 8. §) iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő. a gyám
• akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §. (1) bekezdés),
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
• a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermekre tekintettel,
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
• a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

• akinek mindkét szülője elhunyt,
• akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt,
• aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből
• akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg
• aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, hivatásos nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban
• a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?

A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki

a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,

b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy

c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?

Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:

a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét  ezen rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban.

b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve, másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálja és igazolja, amelyről szakhatósági állásfoglalást ad ki.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását - a külön jogszabályban előírtak szerint - igazolták.

A 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét - sajátos nevelési igényű tanuló esetén - a 23. életévét betölti.

Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegűcsaládi pótlékban részesül.

Kiskorú szülő jogosult lehet-e családi pótlékra?

Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani.

16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?

A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.

Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát közoktatási intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.

Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakban felváltva gondozzák gyermeküket. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez mellékelni kell a jogerős bírósági döntést.

Mit jelent  a családi pótlék természetben történő folyósítása?

A Cst. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról. Emellett a Gyvt. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.

A természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét a kormányhivatal által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint - a gyámhivatal által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint - természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.

A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete" az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése (Cst. 15. §).

Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor - ennek szankciójaként - az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes gyámhivatal kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni, és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezi.

Mikor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását?

Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

a) az ügyfél távolléte alatt, ha az ügyfél 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával.

b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.

Milyen bejelentési kötelezettsége van az ellátásban részesülőnek?

A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt a folyósító szervnek 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:

a) a gyermeknek az ügyfél háztartásából történő kikerülését,

b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,

d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,

e) az ügyfél 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

f) az ügyfél egyedülállóságának megszűnését,

g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,

h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

i) az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,

j) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához milyen nyomtatványok igazolások szükségesek?

A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, a szociális intézmény vezetője a családi pótlék megállapítása iránti kérelmet „Kérelem családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén" elnevezésű nyomtatványon, míg az előző körbe nem tartozó személyek a „Kérelem családi pótlék megállapítására" elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg eredetben kérjük csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.

Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait

- érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány ( pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

• a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
• a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
• az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával

Amennyiben a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de közoktatási intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról" elnevezésű nyomtatványon.

Amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM rendelet szerinti igazolást. (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről)

(Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét a folyósító igazgatóság felé bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben  történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.)

A családi pótlék iránti kérelmet elbíráló szerv: amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a Magyar Államkincstárnak a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei igazgatósága (Családtámogatási kifizetőhelyek: a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Országgyűlés Hivatala)

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

Családi pótlék utalás 2015 - időpontok - dátumok

Az oldalon megjelent tartalomhoz kapcsolódó anyagok, jogszabályok, ügyfélszolgálatok tartoznak

A nők 2011 óta kérhetik, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. A módosult szabályozás miatt most többen élhetnek a nyugdíjkedvezmény adta lehetőséggel.

Eddig mintegy 3 ezer munkavállaló, és 500 cég érdeklődött a Nők 40 plusz program iránt. Tavaly decemberig csaknem százezer nő vonult nyugdíjba 40 év munkaviszony alapján. Év végéig további 20-30 ezer igénylőre számít a kormány.
Módosul a Nők 40 plusz program, ami azt jelenti, januártól többen vehetik igénybe az öregségi nyugdíj előtti időszakra vonatkozó kedvezményeket – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában.

Tavaly novemberben indult el a Nők 40 plusz program. A kormány azoknak az 55 év feletti nőknek segít elhelyezkedni, akiknek megvan a 40 év munkaviszonyuk, illetve már csak egy év hiányzik ehhez. Az érintettek köre pedig most tovább bővült.
Ha valaki 55 éves kora után veszíti el a munkáját, nagyon nehezen talál újat, és mi azt próbáljuk biztosítani, hogy munkával vonuljon nyugdíjba, akinek 30-40 éves munkaviszonya van – mondta a műsorban Kósa István, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője.

Azoknak a nőknek, akik 60 évesek elmúltak és álláskeresők, már nem kell igazolniuk a munkával eltöltött éveiket. Az 55. életévüket betöltött hölgyek pedig már 37 év szolgálati idővel beléphetnek a programba, az érintetteknek legalább egy hónapnyi nyilvántartott álláskeresői státusszal kell rendelkezni.
Kósa István elmondta: eddig mintegy 3 ezer munkavállaló és 500 cég érdeklődött a program iránt.
A nők 2011 óta kérhetik, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. A program indulásának évében csaknem 50 ezer, 2013 decemberéig csaknem 200 ezer nő élt ezzel a lehetőséggel. A program azoknak a nőknek kedvez, akik korán kezdtek el dolgozni, és emellett iskolába jártak vagy gyereket neveltek. Év végéig további 20-30 ezer igénylőre számít a kormány.

A biztosítási jogviszonyról

Biztosítási jogviszonynak számít a munkaviszonyban – ideértve az országgyűlési képviselőt is -, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, továbbá a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona. A törvény nem tesz különbséget részmunkaidős és teljes foglalkoztatás között, vagyis részmunkaidős jogviszony sem állhat fenn az adott napon.

Biztosítottnak kell tekinteni még azt a szövetkezeti tagot, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. Iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagsága azonban nem számít biztosítási jogviszonynak. Biztosított még az az egyéni és társas vállalkozó is, aki kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősül. Biztosított továbbá az a személy is, aki díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként – személyesen munkát végez és az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy nem tekintendő biztosítottnak.

A jogosultsági időről

Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. A gyermekekkel otthon töltött idő beszámíthatósága 8 esztendőről 15 évre változott.

A jogosultsági idő megállapításánál az új szabályozás nem veszi figyelembe a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot.

Az előírt jogosultsági idő egy évvel csökken, ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt. Minden további gyermek esetén további egy-egy évvel csökken a jogosultsági idő, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló feltételeknek. Vagyis saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása, vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy, aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.

A nők nyugdíj melletti munkavégzéséről

Azok a nők, akik az előírt negyvenévnyi szolgálati idővel ugyan rendelkeznek, de még nem érik el az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt az előrehozott öregségi nyugdíj melletti munkavállalás lehetőségeivel élhetnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjas minden évben rendelkezik egy éves keretösszeggel, amely jelenleg az év első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosa, ami idén 1 404 000 forint. Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ahogy azonban túllépi a keretet, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját, s ezt a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságokhoz. Ezt követően az adóhatóság értesíti majd a nyugdíjfolyósítót.

A törvény értelmében, ha valaki az év közepén eléri a keretösszeget és esetleg év vége előtt elveszíti a munkából származó jövedelmét, akkor nincs mód arra, hogy visszakapja a nyugdíját, ugyanis az ONYF csak a következő év elejétől tudja újraindítani a nyugdíj folyósítását. Érdemes tehát odafigyelni arra a bizonyos kertösszegre. A törvényben annyi enyhítés van, hogy ha valaki a keretösszeget éppen decemberben lépi túl, akkor csak a decemberi nyugdíjat kell visszafizetnie.

A nyugdíjszámítás módszere ugyanakkor nem változik. Vagyis az a nő, aki a 40 évnél több munkaviszonnyal rendelkezik, annak a többletévek száma beleszámít a nyugdíj összegébe. Forrás

Bár hazánkban is emelkednek a bérleti díjak a lakáspiacon, a világ más részeihez képest még mindig kedvező a helyzet a fizetés és bérletre kifizetendő összegek arányát tekintve.

Magyarországon a bérleti díjak nem változtak az elmúlt években, és 2015-ben sem fognak mivel szinte minden területen kb 1,000ft + áfa / nm áron bérelhetünk ingatlant. Ez átlagos ár és nem vonatkozik a Budai agglomerációra mert itt borsosak az árak, de a nagy többség nem is itt keres bérlete. A bérlés után adózni kell mindenkinek....

Miamiban például egy két hálószobás ingatlanért több mint a havi bér felét kell kifizetni a bérlésért cserébe. Ugyanez igaz Los Angelesre és New York Cityre is, s a helyzet egyre rosszabbodik egy frissen megjelent, a Trulia által készített elemzés szerint - adta hírül a CNBC.

A legdrágább piacokon a bérleti díjak az elmúlt egy év során 7,8 százalékkal növekedtek Amerikában. Az árakat elsősorban az erős kereslet löki feljebb és feljebb. A kínálat képtelen tartani a lépést a növekvő igényekkel. A keresletet táplálja, hogy a frissen összeköltöző fiatalok szinte mind a lakásbérlést választják a vásárlás helyett. Nemzeti szinten a bérleti díjak 6 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbiakhoz képest, míg a medián bérleti díj valamivel több mint 3 százalékot növekedett.

Érdekesség, hogy míg jelzáloghitel felvétele esetén az ajánlások szerint a várható lakáshitellel kapcsolatos költségeknek nem célszerű túllépniük a fizetés 30 százalékát, addig a bérlők San Franciscóban, San Diegóban, Bosztonban, Baltimore-ban, Washingtonban és Chicagóban jóval többet, mint 30 százalékot fizetnek ki bérleti díjként. A magas díjak következtében a fiatalok kevésbé tudják összegyűjteni a lakásvásárláshoz szükséges önerőt is, így még elérhetetlenebbé válik a bérlés okozta teher csökkentése.

A kereslet egyelőre nem csökken a bérlemények iránt, bár a kihasználatlansági ráta 4 és fél év után először mutatott enyhe emelkedést a harmadik negyedévben, ez főként a piacra kerülő nagyobb kínálattal magyarázható. A várakozások szerint ugyanakkor az üresedési ráta hamarosan elérheti a minimumát, ami enyhíthet 2015-ben a bérlők terhein.

Péntektől ismét lehet hűtőgépcserére is pályázni a fejlesztési minisztérium által indított Otthon Melege Program keretében. Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta, hogy valamennyi pályázat "él", tehát a fűtéskorszerűsítésre, illetve a nyílászárók cseréjére is lehet pályázni.

Legutóbb - valamivel több mint két hete - röviddel az indulás után fel kellett függeszteni a pályázatok befogadását az Otthon Melege Programra, mivel a dokumentumokat kezelő informatikai rendszer túlterheltség miatt összeomlott. Mára elhárították a technikai problémákat - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.

"Valamennyi pályázat él, tehát mind a fűtéskorszerűsítés, mind a homlokzati nyílászárók, mind pedig a háztartási nagygépek-féle pályázat. A pályázati érték az 2,7 milliárd forint ugye, ezeket a pályázatokat folytatni szeretnénk a jövő évben is majd és a korábban már benyújtott pályázatokat mind figyelemmel kísérve valamennyi csoport működik, tehát nincsen semmilyen elmaradás sem időben, sem a pályázatok tartalmát illetően."

A hűtő- és fagyasztógépek cseréjére mától december 15-éig, kazáncserére november 19-e és január 31-edike között, homlokzati nyílászárócserére pedig november 26-a és január 5-e között, vagy a forrás kimerüléséig pályázhatnak az érdeklődők régiónkénti bontásban.

A már korábban benyújtott hűtőgépcsere- és fűtéskorszerűsítési pályázatok érvényesek, nem kell őket ismét benyújtani. Ám a pályázatok tényleges benyújtása előtt megkezdett beruházásokhoz a hatályos jogszabályok alapján nem adható vissza nem térítendő támogatás.

A részletes pályázati dokumentáció a kormányzati portálon, valamint a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján, a www.emi.hu-n érhető el.

A hét elején küldte szét a Miniszterelnökség az új trafiktörvény tervezetét több minisztériumnak, hogy véleményezzék azt. Egy eljutott a 444.hu-hoz is, azt írják, a következő derül ki belőle:

Lesz egy központi dohányellátó amelynek felállása után a trafikok nem vehetnek dohányárut mástól, csak onnan. Az ellátónak annyi dolga lesz, hogy minden megyében létre kell hoznia egy raktárat és egy elektronikus rendszert a rendelések miatt. A tervezet szerint a raktárak feltöltése már nem az ő feladata lesz, hanem a gyáraké, nagykereskedőké.

A fizetési határidőket törvényben rögzítenék, így ebből a szempontból is kényelmes lesz a központi ellátónak. A trafikoknak 15 napon belül fizetniük kell az átvett dohányárúért, az ellátó viszont két-három hónap is eltelhet, mire fizet a gyáraknak, nagykereskedőknek. A cikk szerint, mivel ez egy többszázmilliós piac, így folyamatosan, nagyon sok készpénz lesz az ellátónál, aminek megforgatásával már eleve kereshet, de ott van még az árrés is.

Az árrést is rögzíti a törvény: „az ellátó a cigit a kiskereskedelmi ár 87 százalékáért, a többi dohányárut pedig 85 százalékáért köteles átvenni. A trafik pedig a cigit 88,5 – 90 százalék közti áron, a többit (vágott dohány, szivar, szivarka) pedig 87 – 90 százalék közötti áron adhatja el" − írja a 444.hu. A lap úgy számol, ha csak a cigarettán kereshető 3%-kot vesszük, 400 milliárdos piaccal számolva, akkor ez 12 milliárdos bevételt jelenthet. Amiből ha levonjuk az ellátó költségeit, így is 5-6 milliárdos haszna lehet.

A tervezet komolyan szabályozza, hogy ki pályázhat erre az ellátói feladatra, ráadásul nem is kell nyílt pályázatot kiírni, a szakminiszter választhatja a meghívásos alapú pályáztatást is. A koncessziót viszont csak olyan cég kaphatja, amely „legalább 15 éve dohánynagykereskedelemmel foglalkozik, soha nem volt félmillió forintnál nagyobb köztartozása, és 2005 óta nem büntették meg 20 millió forintnál nagyobb összegre".

A lap utánanézett, és azt találta, hogy a büntetés kitétel miatt két nagy Magyarországon működő, kereskedelemmel is foglalkozó cég, a Philip Morris és a BAT is kiesik, mint lehetséges pályázó, míg a Continental nem. Az a Continental, akinek tulajdonosához, annak rokonaihoz, munkatársaihoz köthető a nyertes trafikok közel 10%-a. Annak a Lázár Jánossal jó viszont ápoló tulajdonosához, akinek a számítógépén készült az eredeti trafiktörvény-tervezet.

Hátravannak ugyan az idei tárgyalások a minimálbérről és a bérajánlásról, de a keretek érezhetően nem túl tágak. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a költségvetésből mi olvasható ki a munkaerőpiacra és a bérekre nézve.

A jövő évi költségvetés melléklete szerint 2015-ben a kormány 1,8%-os infláció mellett, 3,6%-os bruttó átlagbér emelkedéssel számol. Elvileg a keresetünk tehát többet fog érni, mint idén. Ez persze azt is jelentheti, hogy nem számol a kormány jelentős minimálbér emelésével, mivel annak továbbgyűrűző hatása megemelné a béreket is. Azaz a minimálbérnek 105.000-106.500 forintra történő emelését tervezheti a kabinet. Ez pedig azt is jelenti, hogy nem csökken jövőre sem a Policy Agenda által korábban egymillió munkavállalóra becsült létszám, akiknek a havi keresete nem éri el a létminimum egy főre jutó összegét.

Már csak azért sem várható a keresetekben érdemi emelkedés, mert a költségvetés azzal számol, hogy 2015-ben a béren kívüli juttatások adója 35,7%-ról 51,17%-ra emelkedik. Nyilvánvalóan ezt a jelentős mértékű emelést nem képesek követni a vállalkozások, és így csökkenteni fogják ezeket a juttatásokat (pl. Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya).

Az átlagbér emelkedése és a béren kívüli juttatások adójának jelentős emelése könnyen lehet, hogy kioltja egymást, és jövőre a keresetek reálértéken alig változnak majd azoknál, akik idén valamilyen cafeteriát kaptak.

Mi lesz a közszférában?

A közszféra szakszervezetei folyamatosan számon kérik a kormányon azt, hogy évek óta nem történt általános béremelés a közalkalmazottai körében. Az állam nyilvánvalóan pénzügyi okok miatt sem tud elmozdulni ebbe az irányba, ugyanakkor egyes ágazatokat kiemelve mégiscsak igyekszik azt bizonyítani, hogy érzékeny a probléma iránt. Ennek technikai kezelésére találták ki az életpálya-modelleket, amelyek lehetőséget adnának az ágazati különalkukra.

Jövőre a pedagógusok bére az életpálya-modell miatt valamivel a kormány által várt 3,6%-os országos béremelkedést meghaladva növekszik majd (5-6%), míg a fegyveres és rendvédelmi testületeknél éves szinten 15%-os lesz az emelés (júliusban tervezik 30%-kal emelni a béreket). E két területen meglépett emelés feltehetően arra elegendő lesz, hogy 2-3%-os átlagos bruttó bérnövekedést eredményezzen a teljes közszférában, ahol azért ez nagyon egyenlőtlen megoszlást jelent.

Jön az újabb közmunka-boom?

A közfoglalkoztatás továbbra is a kormány foglalkoztatáspolitikájának középpontjában áll. Az idei várható adatokból kiindulva azonban úgy számolunk, hogy kb. 23-28 ezer fővel növekedhet a közmunkában foglalkoztatottak száma a jövő évben. A kormány által az idén e területre elköltött összegnél 2015-ben 35-39 milliárd forinttal több áll majd rendelkezésre, de ennek egy része a minimálbér emelkedésével várhatóan azonos mértékben növekvő közfoglalkoztatotti bér emeléséhez kell. Emellett a közmunka forrásaiból a kormány a bérek mellett előszeretettel költ dologi kiadásokra is.

2013-2014 években még 80-90 ezer fős növekedés volt a közmunkában, ilyen jelentős változásra azonban nem lehet számítani 2015-ben. A kisebb közmunka-bővülés pedig mindenképpen visszaveti a foglalkoztatás növekedésének dinamikáját, amely mértéke most végképp attól függ majd, hogy a versenyszférában sikerül-e a GDP növekedését a munkahelyek számának tényleges emelkedésével megalapozni.

Van-e mozgástér?

2015-ben a kormány visszafogott béremelésekkel, és foglalkoztatás-növekedéssel számol. Ehhez igazította a költségvetést, és feltehetőleg ebben lesz érdekelt a bértárgyalások befolyásolása során. Ugyanakkor a két legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a LIGA és a Magyar Szakszervezeti Szövetség, zászlajukra tűzték, hogy egy többéves bérmegállapodást szeretnének, aminek a végcélja, hogy a ciklus végére a nettó minimálbér egyenlő legyen a létminimum összegével. Ez pedig nyilvánvalóan jóval dinamikusabb emelést igényelne, mint ami a költségvetésből kiolvasható.

A kormány ezt az elképzelést láthatólag nem támogatja és nyilvánvalóan csak akkor adná fel a jelenlegi pozícióját, ha a szakszervezetek képesek lennének egységesen fellépni, és olyan nyomást gyakorolni, amely ebben a ciklusban nem volt jellemző. Az egységes fellépésre egyébként a szakszervezetek közötti megosztottság miatt egyelőre kevés az esély, ezért sem várható, hogy akár a béren kívüli juttatások adójában, akár a közszféra általános béremelésének ügyében változtasson eddigi álláspontján a kormány.

Kapcsolódó témák : Bérek, minimálbér, garantált bérminimum

A szakorvosi minimálbér egyike lesz a közeljövő legfontosabb lépéseinek az egészségügyben, jelentette ki Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) kongresszusán. Orvosi bérekről itt olvashat még...

Az egészségügy átalakításának népegészségügyi célokat kell szolgálni - erősítette meg a korábban is elhangzottakat. Ennek egyik eleme lenne egy önálló Népegészségügyi Intézet létrehozása. A népegészségügyi program végrehajtásába a háziorvosokat és az üzemorvosokat is szeretnék bevonni.

A háziorvosi és a házi-gyerekorvosi pályát mind szakmailag, mind anyagilag vonzóbbá szeretnék tenni, ennek érdekében még idén megszületnek a jogszabályok, jövőre pedig az alapellátási törvény is.

Elindul az életpályamodell intézkedés-sorozat, amit szeretnének végigvinni a rendszerben - ez az alapellátásban 2015. második felétől 2016. közepéig megvalósul. A praxisok működésének költségeit az önkormányzat, vagy az állam teljes körűen átvállalja. Így a jelenlegi finanszírozás, a kártyapénz csak az orvos munkájának az ellentételezése lesz.

Szintén még az idén foglalkozni kezdenek az orvosutánpótlás kérdésével, teljes körűen kiterjesztik az ösztöndíjrendszert a fiatal végzett orvosok számára és a frissen végzett szakorvosoknak bevezetik a szakorvosi minimálbért. Így nem zuhan drámaian a jövedelmük a rezidensképzés befejezésével. Forrás: Napi.hu

Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó összes ágazat költségvetése nőhet a jövő évben – közölte október 28-i budapesti sajtótájékoztatóján Balog Zoltán. A miniszter bejelentette: növelni fogják a nyugdíjak vásárlóértékét.

A 2015. évi büdzséről Balog Zoltán elmondta: a következő években a családok megerősítése a fő cél, továbbá az, hogy egyre több gyermek szülessen Magyarországon. Hozzátette: azt is szeretnék, ha egyre több olyan családban születne gyermek, ahol képesek és alkalmasak a szülők a munkavállalásra.

A 3 évesnél kisebb gyerekeket felkaroló Biztos Kezdet Gyerekházak rendszerének támogatására 293 millió forint állhat rendelkezésre. Jelenleg 114 ilyen ház működik Magyarországon, elsősorban olyan területeken, ahol a hátrányos helyzetűek száma magas - jelezte Balog Zoltán.

A hároméves kötelező óvodáztatás alól mentességet kaphatnak azok, akiknél úgy látják, a családban jobban biztosított az iskolára való felkészülés 5 éves korig. Ahol viszont szükséges és indokolt az óvodáztatás hároméves kortól, ott a családi pótlékot ugyanúgy összekötik ezzel, mint az iskolába járásnál - közölte a miniszter. A jövő év végéig 4,8 milliárdos uniós és hazai forrásból ezer bölcsődei férőhelyet alakítanak ki. A jelenlegi 42 ezres bölcsődei férőhelyszámot 60 ezerre szeretnék növelni a 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakban. Az óvodai ellátásban uniós és hazai forrásokból jövőre négyezer férőhely létesülhet.

Úgy alakítják át a Nemzeti alaptantervet - folytatta a miniszter -, hogy az első években az olvasás és írás tanítására koncentráljanak, és tovább folytatódik az uszodaépítési program is. A büdzsében 3-3 milliárdot irányoznak elő tornaterem- és uszodaépítésre. A szakképzésben sokkal nagyobb hangsúly kerül a gyakorlati oktatásra, ezért megerősítik az általános iskolai képzést. A szakképzésből munka mellett is el lehet majd jutni a felsőoktatásba - mondta.

A pedagógusok közül azok, akik a portfólió feltöltésével és minősítéssel pedagógus I. és mesterpedagógus kategóriába lépnek át, az életpályában foglalt mellett további béremelésre számíthatnak.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) támogatásáról Balog Zoltán kérdésre azt mondta: a Klik az idén is jutott pluszforrásokhoz, mert erre szükség volt, és egy plusz 50 milliárdos forrásra szükség lesz jövőre is, amit meg is fog kapni az intézmény.

A felsőoktatás költségvetése szerény mértékben, de nőni fog - közölte a miniszter, aki - mint mondta - bízik abban: a következő négy év elegendő lesz ahhoz, hogy "kimeneküljenek a PPP-konstrukció okozta csapdából". Ha ez megtörténik, a felsőoktatásra szánt költségvetési forrásból a terület nagyon jól működhet.

Kérdésre közölte: várhatóan még a héten elkezdik nyilvánosságra hozni a kancellári névsort, a miniszterelnök meghozta döntését ez ügyben. Emlékeztetett: 29 állami felsőoktatási intézménybe 380 pályázat érkezett. Egy volt érvénytelen, ketten visszaléptek. Hozzátette: 21-22 intézményben lehet eredményes az eljárás, és 7-8 intézményben hirdetnek új pályázatot.

Az "állami nászajándékról" szólva megerősítette: 2015-től havi 5 ezer forintos adókedvezményben részesülhetnek az első gyermek születéséig az első házasságot kötők. Ez várhatóan 30 ezer fiatalt érinthet, és két év alatt 120 ezer forintos többletjövedelemhez juthatnak a családok. A magzat 90 napos korától jár a 10 ezer forintos családi adókedvezmény, ez 2015-ben 1,6 milliárdos többlettámogatást jelent a családoknak. Második gyermek után négy év alatt duplájára emelnék a támogatás összegét - jelezte. A kétgyermekesek családi adókedvezménye is fokozatosan nő, jelenleg mintegy 300 ezer két gyermeket nevelő részére jár a 10 ezer forintos kedvezmény. Ez négy év alatt gyermekenként 2500 forinttal 20 ezer forintra nő majd, ami 2016-tól évente 14,5 milliárd forint támogatást jelent.

Kitért a családi otthonteremtési kedvezmény a csok kialakítására is: 2015. július 1-jétől 700 ezertől 1,17 millió forintig igénybe vehető támogatás, nemcsak új lakás vásárlására, építésére, hanem használt lakás vásárlásra, meglévő lakás bővítésére is. Jövőre 4 milliárdból 10-11 ezer családnak adnak többlettámogatást ennek keretében. További információk....

Tovább növelik a részmunkaidőben foglalkoztatottak kedvezményét is - jelezte. Mintegy 14 ezer részmunkaidős után 100 ezer forint bruttó bérig jár az adókedvezmény. Ennek az intézkedésnek 867 millióra tehető a költségvetési hatása - mondta a miniszter.

Bejelentette: januártól ismét növelni fogja a kormány a nyugdíjak vásárlóértékét. Ez majdnem hárommillió embert érint, és 1,7 millió öregségi nyugdíjas számíthat az emelésre. A baleseti járadék a nyugdíjjal megegyező mértékben emelkedik – közölte Balog Zoltán.

Az egészségügyben a háziorvosi szolgálat megerősítése a legfontosabb cél, most 10 milliárd pluszt tettek a költségvetésbe. Adókedvezményekkel, a háziorvosi praxisok átgondolásával szeretnék vonzóvá tenni a területet, hogy ne maradjanak üresen praxisok - mondta, hozzátéve: az intézkedés csaknem hétezer háziorvost érinthet. Kérdésre elmondta: az egészségügyben az orvosok adminisztratív terheit csökkentenék, és az oktatásban sem terveznek strukturális elbocsátásokat.

Balog Zoltán kitért arra is: a tárcához 7 év alatt majdnem ezermilliárdos uniós támogatás érkezik majd.

A sajtótájékoztató teljes anyaga letölthető a Sajtószobában.

(MTI)

Jövőre átalakul a szociálpolitikai támogatás (szocpol) - folytatta Novák Katalin, szavai szerint csok, vagyis családi otthonteremtési kedvezmény lesz a neve. A névváltozáson túl két lényeges ponton módosul: a támogatási rendszer kiterjed majd a használt lakások vásárlására, és már az egygyermekesek is igénybe vehetik majd, 400 ezertől, 3 millió 250 ezer forintig terjedő támogatás formájában - emelte ki az államtitkár.

Korábban Rogán Antal jelentette be, hogy változik a szocpol és új nevet kap majd, ami csok lett. Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

2010-től a családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást. A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, és már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják. A csp utalás havonta történik bankszámlára is, és a postai kifizetés is havonta van ütemezve a kincstárnál.

Van megemelt összegű családi pótlék is, a tartósan beteg gyerekek után. Ez egy gyermekes család esetén 12200 forint, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13700 forint, két gyermekes család esetén gyermekenként 13300 forint, két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14800 forint, három vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16000 forint, egyedülálló esetén gyermekenként 17000 forint. Beteg, fogyatékos gyereknél 23300 forint, ha egyedül nevelik, 25900 forint. Központi költségvetésből megy.

Családi pótlék - nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.

A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező - a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásrajogosult:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyám,
• akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Közoktatási intézmény: óvoda, általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.

A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

A közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatás (Cst. 8. §) iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő. a gyám
• akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §. (1) bekezdés),
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
• a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermekre tekintettel,
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
• a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

• akinek mindkét szülője elhunyt,
• akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt,
• aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből
• akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg
• aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, hivatásos nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban
• a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?

A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki

a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,

b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy

c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?

Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:

a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét  ezen rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban.

b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve, másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálja és igazolja, amelyről szakhatósági állásfoglalást ad ki.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását - a külön jogszabályban előírtak szerint - igazolták.

A 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét - sajátos nevelési igényű tanuló esetén - a 23. életévét betölti.

Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegűcsaládi pótlékban részesül.

Kiskorú szülő jogosult lehet-e családi pótlékra?

Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani.

16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?

A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.

Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát közoktatási intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.

Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakban felváltva gondozzák gyermeküket. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez mellékelni kell a jogerős bírósági döntést.

Mit jelent  a családi pótlék természetben történő folyósítása?

A Cst. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról. Emellett a Gyvt. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.

A természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét a kormányhivatal által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint - a gyámhivatal által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint - természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.

A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete" az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése (Cst. 15. §).

Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor - ennek szankciójaként - az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes gyámhivatal kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni, és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezi.

Mikor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását?

Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

a) az ügyfél távolléte alatt, ha az ügyfél 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával.

b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.

Milyen bejelentési kötelezettsége van az ellátásban részesülőnek?

A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt a folyósító szervnek 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:

a) a gyermeknek az ügyfél háztartásából történő kikerülését,

b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,

d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,

e) az ügyfél 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

f) az ügyfél egyedülállóságának megszűnését,

g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,

h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

i) az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,

j) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához milyen nyomtatványok igazolások szükségesek?

A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, a szociális intézmény vezetője a családi pótlék megállapítása iránti kérelmet „Kérelem családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén" elnevezésű nyomtatványon, míg az előző körbe nem tartozó személyek a „Kérelem családi pótlék megállapítására" elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg eredetben kérjük csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.

Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait

- érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány ( pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

• a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
• a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
• az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával

Amennyiben a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de közoktatási intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról" elnevezésű nyomtatványon.

Amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM rendelet szerinti igazolást. (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről)

(Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét a folyósító igazgatóság felé bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben  történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.)

A családi pótlék iránti kérelmet elbíráló szerv: amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a Magyar Államkincstárnak a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei igazgatósága (Családtámogatási kifizetőhelyek: a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Országgyűlés Hivatala)

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

Erre a pénzre az jogosult, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt de a házastársával, vagy élettársával együtt nincs nagyobb havi egy főre eső jövedelme, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, vagyis 22 800 forint.

Annál, aki egyedülálló és 75 évesnél fiatalabb, a nyugdíjminimum 95 százaléka, vagyis 27 075 forint a limit. A 75 feletti egyedülálló embereknél már az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százaléka számít, vagyis akkor kap járadékot, ha nincs 37 050 forintnál több havi jövedelme. A támogatás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, vagyis 22 800 forint. Az egyedülálló 75 alattiaknál a nyugdíjminimum 95 százaléka a megkapható összeg, vagyis 27 075 forint, a 75 felettieknél 37 050 forint. Aki rendelkezik jövedelemmel, annál a járadék összege a fenti összegek és a saját havi jövedelem különbözete.

Időskorúak járadéka

Vonatkozó jogszabályok:

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B-32/D §-a

- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatás fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. 16. § h) pontja

- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14.§-a §-a,

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.

Az ellátás típusa:

Pénzbeli, amely ellátás jövedelmi helyzettől függő.

Jogosultsági feltételek:

Az időskorúak járadéka a megélhetési jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az ellátás havi összege jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2013. évben 28.500 Ft)

a) a házastársával, élettársával közös háztartásban élő, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetében 80 %-a, ( jelenleg: 22.800 Ft)

b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött de 75. évesnél fiatalabb személy esetében 95 %-a, (jelenleg: 27.075 Ft)

c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy esetében 130 %-a, (jelenleg: 37.050 Ft).

Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) vagy b) vagy c) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Ha az ellátás összege a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

Az időskorúak ellátására jogosult a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, aki megélhetési jövedelemmel nem rendelkezik. A támogatás szempontjából akkor nem biztosított a megélhetés, ha :

a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek a saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított 1 főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2013. Évben 28.500 Ft ) 80 %-át, a 22.800 Ft-ot nem haladja meg,

b) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de a 75 évesnél fiatalabb egyedülálló személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 95 %-át, a 27.075 Ft-ot,

c) az egyedülálló 75. Életévét betöltött személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, a 37.050 Ft-ot.

Az időskorúak járadékában részesülő a járadék folyósításának időtartama alatt egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Annak akinek aktív korúak ellátására való jogosultságát a jegyző a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel szüntette meg, a megszüntetéséről hozott határozatot a jegyző, annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat megérkezését követő öt napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.

Felülvizsgálat:

Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.

Folyósítás:

A megállapított időskorúak járadékát utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani. Ha az ellátás nem a teljes hónapra jár, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. Ha az időskorúak járadékára jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változást 15 napon belül be kell jelenteni. A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az új lakóhelyen az ellátást kérelmezni kell. Ha az időskorúak járadékára való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az időskorúak járadékát a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják. (így az ellátás folyósításában a folytonosság megmarad!) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, akkor az időskorúak járadékának összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen, b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani.

Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha az időskorúak járadékában részesülő személy 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik, előzetes letartóztatásban van, elzárás illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti.

Az időskorúak járadékára jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

A törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. A kérelmező a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatást a jegybanki alapkamattal megemelt összegben köteles visszafizetni.

Az igény benyújtásának helye:

A kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, továbbá a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani.

Az igény benyújtásának formája:

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatvány, amely az igénylés helyén szerezhető be. Mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságát igazoló iratokat.

Fogalom meghatározások:

Lakcím: az a lakó- vagy tartózkodási hely, ahol az érintett személy életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár. E rendelkezés szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

Jogorvoslat:

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A másodfokon eljáró hatóság a szociális és gyámhivatal.

Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

Itt kevésbé szigorúak a kritériumok, mint a rendszeres segélynél. Annak nem adnak, aki a rendszeres szociális segélyt is kaphatna. A támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80 százaléka, pillanatnyilag 22 800 forint. Egy családban egyszerre csak egy valaki kaphat ilyet, és ha van olyan a családban, aki rendszeres szociális segélyt kap, akkor annak a maximális összegéből le kell vonni ezt a 22 800 forintot.

A Tesco Magyarország kedden jelentette be, hogy Op3n Dott márkanéven olcsó, saját márkás táblagépet és okostelefont, valamint egy fitneszpántot dob piacra tíz napon belül - az első készletek megérkeztével. Ezeket egy meg nem nevezett, de a Tesco szerint megbízható kínai gyártó állítja elő az áruházlánc számára. A magyar mellett cseh, szlovák és lengyel piacra szánt termékekből több tízezer darabot tervez eladni a cég a régióban. Itthon valószínűleg a táblagép lesz népszerű, abból akár ötvenezer darab is gazdára találhat karácsonyig.

Fapados tablet harmincezerért

Az Op3n Dott 1-es táblagép hagyományos képarányú, 7,85 colos érintőképernyőjének köszönhetően leginkább az iPad Minire hasonlít. Ahhoz hasonlóan 1024x768 pixeles felbontású  - tehát nem éppen Retina-minőségű - a képernyő.

Belsejében 8 gigabájtos - bővíthető - háttértár, egy 1,2 gigahertzes Intel Atom Z2520-as processzor, 1 gigabájt memória van, kamerái pedig 5 és 2 megapixelesek. A táblagépen Android 4.4-es rendszer fut, így a Google Playből is lehet rá alkalmazásokat telepíteni. A cég közölte, hogy folyamatosan frissíteni fogják a táblagép szoftverét.

Fitneszpánt is lesz a kínai mobilhoz

Ugyancsak harmincezer forintba kerül a Op3n Dott 4,5 colos, 960x540 pixeles kijelzővel szerelt okostelefonja is. Ebben egy négymagos Intel lapka dolgozik 1 gigabájt memóriával, a tárhely mérete pedig ugyancsak 8 gigabájt, ami microSD-kártyával 32 gigabájttal növelhető.

Fitband néven egy bluetoothos fitneszpántot is árulni fog a cég 17990 forintért, nyolc különböző színben. A pánt többek közt lépésszámlálásra, alvásmonitorozásra és az elégetett kalóriamennyiség kiszámítására lesz alkalmas. Használatához androidos telefonra van szükség, amelyen egy Get Fit nevű app kezeli a mért adatokat. Teljesítményeiket a felhasználók barátaikkal is összemérhetik, az alkalmazásban pedig négy magyar híresség, Péter Szabó Szilvia, Dukai Regina, Szabó Zsófi és Király Viktor kínál majd virtuális személyi edzőként végrehajtandó feladatokat.

A felhőben is üzletet látnak

A mobil eszközök bevezetésével párhuzamosan az Op3nDott.hu címen a Tesco saját felhőalapú szolgáltatást is indít. Ennek része lesz internetes videotéka, digitális könyvesbolt és újságos. A szolgáltatásban megvett tartalmakat a - még nem végleges állapotú - honlapon lévő tájékoztató szerint csak az Op3n Dott termékekről lehet majd elérni.

Emellett a cég felhőalapú tárhelyszolgáltatást is indít, amelynek használata az első 3 hónapban ingyenes. Az ide feltöltött fájokat nem csak a tescós, hanem bármilyen eszközről, valamint számítógépről is el lehet érni. A tárhely korlátlan, a feltölthető fájlok mérete azonban darabonként nem lehet nagyobb 2 gigabájtnál. Évi 50 eurót, vagyis 15 ezer forintot kérnek el érte, ami havi 1250 forintos költséget jelent.

Nagyobb önállóságot és több lehetőséget kapnának a szakképző iskolák azzal, hogy a tervek szerint az eddig csak a szakmai irányításért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) veszi át fenntartásukat, továbbá a szakképzés egésze mellett minden egyes szakképesítésért is a nemzetgazdasági miniszter felel majd 2015-től - mondta Czomba Sándor az MTI-nek.

Az NGM szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára Lille-ben, a szakmák Európa-bajnokságán, a EuroSkills versenyen beszélt erről. Elmondta: nagy feladat lesz, hogy a vállalkozói szféra szakember-igényének megfelelően alakítsák át a szakképzési intézményrendszert, akár megyénként átgondolva, hogy milyen szakemberekre van szükség.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter augusztus végén, a szak- és felnőttképzési intézmények országos tanévnyitóján jelentette be, hogy 2015-től az NGM lesz a szakképző iskolák fenntartója, és létrejött egy munkacsoport is, amely az átvételt készíti elő. Czomba Sándor elmondta, hogy most az ütemezésen dolgoznak, ami még az idén a kormány elé kerülhet.

    Emlékeztetett arra, hogy a 2013/2014-es tanévtől már a korábbiaknál jóval több szakmában lehetett duális képzés keretében tanulni, ugyanis az új szakképzési törvény szerint már nemcsak vállalatok, hanem például kórházak, illetve szociális otthonok is részt vehetnek a duális képzésben, s a tárca tovább bővítené azon szakmák számát, amelyek bevonhatóak ebbe a képzési formába. Idén összesen mintegy 48 000 diák kezdte meg így tanulmányait - fűzte hozzá az államtitkár.

   2016-ban végez az első duális évfolyam, de az átállás első eredményei hosszabb távon látszanak majd - vélekedett Czomba Sándor. A képzés alapjai már rendben vannak, ugyanakkor a tanulóképzésben még mindig csak a vállalkozások 3-4 százaléka vesz részt - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a cégeket egyrészt a normatív támogatás emelésével próbálják ösztönözni, másrészt azonban szemléletváltásra is szükség van részükről.

Az egy tanuló után igénybe vehető normatív támogatás 2014-től az előző évi átlag 440 ezer forintról 453 ezer forintra nőtt, és a költségvetési lehetőségek függvényében a következő években is szeretnék tovább emelni ezt az összeget - jelezte Czomba Sándor.

 A duális képzés felsőoktatásra való kiterjesztésével kapcsolatban kifejtette: fontos, hogy a szakképzés rendszere alulról és felülről is átjárható legyen, tehát egyrészt ne legyenek "kallódó", általános iskolát végzett, de állás nélküli fiatalok - őket be kell kapcsolni a szakképzésbe. Másrészt a felsőoktatásból "kihullók" is tanulhassanak olyan szakmát, amiből meg tudnak élni.

 Czomba Sándor a hamarosan kezdődő, a 2015-ös béreket megállapító tárgyalásokról kifejtette: átgondolják a Magyar Szakszervezeti Szövetség által javasolt többéves bérmegállapodást, de szerinte célszerűbb évről-évre megállapodni. A minimálbérnek mindenképpen emelkednie kell jövőre, a kérdés az, milyen mértékben - mondta az államtitkár. Hozzáfűzte: a kormány továbbra is azt az alapelvet követi, hogy csak a gazdasági növekedés által lehetővé tett mértékben lehet a béreket emelni, mert hitelből nem lehet növekedést finanszírozni. A minimálbér emelkedésével minden munkavállaló és munkáltató számol, de a mértéke még nem ismert.

Az államtitkár kitért arra is, hogy most már látszanak a 2012 júliusa óta hatályban lévő új munka törvénykönyve (Mt.) alkalmazásának tapasztalatai, ezért a tárca kész arra, hogy idén ősszel megvitassa az eddigi alkalmazás tapasztalatait a munkaadókkal és munkavállalókkal, és ha szükséges, jövő tavasszal kisebb módosításokat hajtsanak végre a törvénykönyvön. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nincs strukturális probléma az Mt.-vel, de apróbb változtatásokra készek, ha szükség van rá.

Vasárnap zárul Lille-ben a EuroSkills verseny, ahol Európa 26 országából közel 500 versenyző vesz részt. A magyar csapat 22 versenyzőből áll, akik 16 szakmában versenyeznek.
Lille-ben Czomba Sándor találkozott a rendezvényen részt vevő országok szakképzésért felelős minisztereivel.

A liga szakszervezetek már megkezdenék a jövő évi 2015-ös bértárgyalásokat !

A minimálbér a téma : 

A LIGA Szakszervezetek megküldte Varga Mihály Nemzetgazdasági miniszternek javaslatait azokról a témákról, amelyekről még az idén szeretné megkezdeni a tárgyalásokat. A javaslatok érintik a nemzeti együttműködés rendszerén belül a társadalmi párbeszéd továbbfejlesztését, a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve a Sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyve módosítását, a korhatár előtti ellátások új rendszerét, és végül, de nem utolsósorban a 2015. évi bérek kérdéskörét.

A LIGA Szakszervezetek szerint a gazdasági válság leküzdése, és a megindult gazdasági fejlődés lehetővé teszi, hogy a Kormány nagyobb figyelmet fordítson a munkavállalók helyzetének javítására. Ugyanez következik a munka alapú társadalom építésének célkitűzéséből is. Nem kétséges ugyanis, hogy ez csak akkor valósítható meg, ha az eddigieknél jóval nagyobb megbecsültséget kapnak a magyar munkavállalók, akik a vállukon hordozták a válság terheit.

A LIGA Szakszervezetek Varga Mihálynak írott levelében úgy fogalmaz, hogy a gazdasági fejlődés nem lehet öncél, hanem csak a társadalom jólétét elősegítő eszköz, és a Kormány munkavállalók iránti elkötelezettségét jelezné, ha érzékelhető lépéseket tenne az érintettek jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében.

A LIGA Szakszervezetek ezért megküldte Varga Mihály Nemzetgazdasági miniszternek javaslatait azokról a témákról, amelyekről még az idén szeretné megkezdeni a tárgyalásokat.

A javaslatok érintik a nemzeti együttműködés rendszerén belül a társadalmi párbeszéd továbbfejlesztését, a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve a Sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyve módosítását, a korhatár előtti ellátások új rendszerét, és végül, de nem utolsósorban a 2015. évi bérek kérdéskörét.

A bérek kapcsán a LIGA Szakszervezetek – ahogyan azt már korábban is jelezte – elengedhetetlenül szükségesnek tartja a minimálbér nettó összegének felzárkóztatását a mindenkori létminimum összegéhez, a lehető leghamarabb, de legkésőbb – többlépcsős rendszerben – a jelenlegi kormányzati ciklus végéig.

A korhatár előtti ellátások rendszerét – különös tekintettel az idén decemberben „lejáró” korkedvezményes nyugdíjra tekintettel – újra kell gondolni, amelyre a LIGA Szakszervezetek komplex javaslatot készített elő, és juttatott el a miniszterhez.

A LIGA Szakszervezetek azt az álláspontot képviseli, hogy bizonyos korhatár előtti ellátások fenntartása társadalompolitikailag indokolt. Egyrészt biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a munkáltató előzetes, egyösszegű járulékfizetése fejében azon munkavállalók, akiknek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül felmondással szűnik meg, korábbi időpontban mehessenek nyugdíjba. Ezek a munkavállalók korukra tekintettel feltehetően kiszorulnának a munkaerőpiacról és egyéb állami ellátásra szorulnának. A foglalkoztatáspolitikai ellátás (FE) végkielégítésen vagy megállapodáson alapulhatna, melynek keretében a munkáltató előre fizeti meg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig fizetendő nyugdíjjárulékot.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző legfeljebb 5 évvel azonban további munkavállalói csoportok számára is szükséges az előrehozott nyugdíjba vonulás lehetőségét biztosítani. Ebbe a csoportba tartoznak azon munkavállalók, akik fokozottan megterhelő körülmények között dolgoznak, akik egészségvédelmi korhatár előtti ellátásra lennének jogosultak (EKE). Szintén ide tartoznak azok is, akiknek az idegrendszere, testi-szellemi állapota idővel elhasználódott, ám az előbbi feltétel hiányában teljes összegű öregségi nyugdíjra nem lennének jogosultak. Ők csökkentett összegű egészségvédelmi korhatár előtti ellátásra jogosultak (CSEKE). Az előbbi kategória (EKE) vonatkozásában a tervezet lényegesen kedvezőbb szabályokat tartalmaz. Ezen munkavállalói csoportok helyzetére ad tehát választ a Foglalkoztatáspolitikai Ellátás (FE), valamint a csökkentett összegű- (CSEKE) és az egészségvédelmi korhatár előtti ellátás (EKE) úgy, hogy a központi költségvetés helyzetét egyidejűleg nem terheli meg.

A fegyveres és rendvédelmi dolgozók speciális körülmények között, jelentős fizikai és pszichikai megterhelés mellett, szoros függelmi viszonyban, állampolgári jogaikban is korlátozva végzik munkájukat. Ez egy idő után már nem teszi lehetővé az eredeti munkakörben a hatékony munkavégzést. Ezt a helyzetet az életpálya-modellek kialakítása során kell kezelni, másrészt ki kell alakítani a nyugdíjkorhatár előtt igénybe vehető szolgálati ellátások új formáit.

A Munka törvénykönyve hatásvizsgálata egy Európai Uniós projekt keretében, két nagy munkáltatói szövetséggel közösen, ugyan még folyamatban van, de a 2012-ben bevezetett új szabályozás hatásai már érezhetőek. „A munkáért!” projekt előrehaladását bemutató – a héten megtartott – rendezvényen a „Munka törvénykönyve hatásvizsgálata” pillér vezetője ismertette a többezer munkavállalót és munkaadót érintő kutatás első – egyelőre nyers – adatait, amelyek igazolni látszanak azt a – szakszervezeti oldalról – régóta hangoztatott véleményt, hogy szükséges a Munka törvénykönyve egyes rendelkezésinek újragondolása.

A LIGA Szakszervezetek a Varga Mihálynak küldött levélben olyan pontokban javasolja az Mt. módosítását, melyeket kulcsfontosságúaknak tart az egyéni, illetve a kollektív jogok szempontjából. A törvény felsorolt rendelkezései súlyosan sértik a munkavállalók jogait, sok esetben jelentős keresetcsökkenéssel járnak, valamint ellehetetlenítik a szakszervezetek érdemi tevékenységét, működését. Az összefoglaló az aggályos rendelkezések közül csupán azokra koncentrál, amelyek a LIGA álláspontja szerint a legsúlyosabbak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi változtatást (összesen 266-ot) a LIGA nem tartja szükségesnek.

A sztrájk új szabályozásának tapasztalatai alapján a LIGA Szakszervezetek szerint megállapítható, hogy a közszolgáltatást végző munkavállalók gyakorlatilag nem tudják jogszerűen gyakorolni ezt az alapvető jogukat. Tekintetbe véve, hogy a sztrájkjog a demokratikus jogállamiság egyik lényegi eleme, ezért szükséges a probléma áttekintése és a vonatkozó törvények módosítása. Ennek során különös figyelmet kell fordítani az elégséges szolgáltatás és az együttműködési kötelezettség egyértelmű, és a sztrájkjogot nem korlátozó újraszabályozására.

A társadalmi párbeszéd új rendszerének működési tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenleg működő szektoriális érdekegyeztető fórumok (VKF, OKÉT) nem fedik le teljes mértékben a munka világát, ezért célszerű lenne létrehozni egy a közszolgáltató szektor speciális problémáival foglalkozó új fórumot is. Erre a Stratosszal egyeztetve, a LIGA Szakszervezetek kidolgozott egy javaslatot, amelyet szintén megküldött a miniszternek.

Az elmúlt időszak tapasztalatai azonban arra is rávilágítottak a LIGA Szakszervezetek szerint, hogy a szektoriális egyeztető fórumok mellett szükség lenne egy olyan átfogó, a munka világának teljességét felölelő fórum létrehozására is, ahol a munka világának szereplői érdemi konzultációt tudnának folytatni a Kormánnyal az őket érintő kérdésekről. A fórum célja az oldalak (kormány, munkaadók, munkavállalók) véleményének, törekvéseinek megismerése, álláspontjaik közelítése, a jogszabályok színvonalának emelése, a munkaügyi konfliktusok megelőzése és rendezése. Ennek során országos szinten gyakorolná a munkaügyi kapcsolatokat, véleményt nyilvánítana, konzultálna, illetve megállapodásokat kötne a munka világát érintő kérdésekben.

Nav közlemény : A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, elnökhelyettesei és vezető beosztású tisztviselői visszautasítják a velük kapcsolatban terjesztett korrupciós vádakat. A NAV nem kíván politikai csatározások részese lenni. Egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy egyesek tényként kezelnek minden alapot nélkülöző kijelentéseket vagy sugalmazásokat, és ezt arra használják fel, hogy a NAV-ot ellehetetlenítsék, és az adómorált rombolják.
 A  Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bűnüldözés és a korrupció elleni harc egyik legfontosabb intézménye. Nem felel meg a valóságnak, hogy ne lennének büntetőjogi következményei a költségvetést súlyosan megkárosító bűnszervezetek áfacsalásainak. Minden, a NAV látókörébe került áfacsalással kapcsolatban eredményes ellenőrzések, büntető eljárások indultak az elmúlt években, és ilyen jellegű felderítések jelenleg is folyamatban vannak. Az eredmények uniós összehasonlításban is megállják a helyüket. A NAV ahogy eddig, úgy a jövőben is nyilvánosságra hozza az államnak és a tisztességes adófizetőknek kárt okozó szervezetek leleplezéséről szóló híreket. A NAV bízik abban, hogy a hiteles tájékoztatás érdekében a sajtó munkatársai az alaptalan vádak mellett a feketegazdaság elleni fellépés eredményeiről is beszámolnak.

Jövőre 2,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak - jelentette be az emberi erőforrások minisztere keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a kormány 2,2%-os éves átlagos inflációval kalkulál jövőre. 

Balog Zoltán szavai egyben azt is jelentik, hogy jövőre átlagosan 2,2%-os inflációval számol a kormány, ezért emelkedik ennyivel a nyugdíj. Korábban olyan hírek szivárogtak ki, miszerint 2,5%-os inflációt vár jövőre a kormány, úgy tűnik, azóta mérsékelte prognózisát, közelítve ezzel az elemzői várakozásokhoz.

Őket érinti

Balog Zoltán elmondta: az emelés majdnem hárommillió embert érint. Hozzátette azt is: 1,7 millió öregségi nyugdíjas számíthat 2400 forinttal többre.

A baleseti járadék a nyugdíjjal megegyező mértékben emelkedik - közölte a miniszter.

Orbán Viktor már megígérte

Orbán Viktor miniszterelnök a kormány legfontosabb teendői közé sorolta a nyugdíjak értékének megőrzését az Idősügyi Tanács október eleji ülésén. Hangsúlyozta: biztosan állítható, hogy ez a következő években is lehetséges lesz Magyarországon.

50 százalékos béremelés a Honvédségnél 2019-ig

Négy év alatt 50 százalékkal emelik a katonák illetményét jövő júliustól - jelentette be Hende Csaba honvédelmi miniszter hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

A miniszter elmondta: a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók után a tűzoltóknál, a rendőröknél, a katonáknál, és a tervek szerint 2016-tól a köztisztviselőknél is bevezetik az illetményfejlesztéssel egybekötött életpályamodellt.

Első lépésben plusz 30 százalék

A katonai életpályamodellről Hende Csaba elmondta: jövő július elsejétől a Magyar Honvédség teljes állományának átlagosan 30 százalékkal növelik az illetményét, majd 2019 január elsejéig bezáróan évente további 5-5 százalékkal emelik az illetményt.
Emellett Jelentősen átalakul a pótlékok rendszere is, bevezetés előtt áll a Magyar Honvédség új lakhatási támogatási rendszere, továbbá 2016-tól közszolgálati életpályamodell részeként egy közszolgálati biztosítás bevezetését is tervezik - tette hozzá Hende Csaba.

A lakás vásárlásakor illetéket kell fizetni a vásárolt ingatlan forgalmi értéke után (az illeték 4 százalék, de az első lakásukat megvásárló 35 évnél fiatalabbaknak fele ennyi illetéket kell fizetniük, 15 milliós lakásérték alatt). Ha az új lakás vásárlása előtt vagy után egy évvel eladják a meglevő ingatlant, akkor a két lakás különbözete után kell fizetni az illetéket.

A most érvényben levő szabályozás szerint, ha előbb vesz valaki lakást, de egy éven belül eladja azt, ahol addig lakott, akkor előbb meg kell fizetnie az új lakás értéke után az illetéket, és csak később, a korábbi ingatlan eladása után igényelheti vissza az arra jutó illetéket. Így végül is megvalósul a beszámítás, de időben eltolva.

Az új adócsomag lehetőséget biztosítana arra, hogy aki előbb vásárol, az nyilatkozzon arról, hogy egy éven belül el fogja adni az addigi lakását. Az adóhatóság így vár, bár kiszabja az illetéket az új ingatlan után, de nem követeli, nem kell megfizetni. Ha valóban eladja a lakást egy éven belül, akkor csak a különbözet után kell az illetéket befizetni.

Ha viszont nem adja el a lakást, vagy nem igazolja, hogy valóban eladta egy éven belül, akkor az új lakás után megállapított illetéket bevasalja rajta az adóhatóság, sőt, a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten, retorzióként.

Az internethez való hozzáférés jogáról az ENSZ három éve mondta ki, hogy alapvető jog. A határozatot az országok más-más szinten kezelik: valahol mindenkinek ingyenes internet jár, máshol pedig legalábbis nem zargatják a netezőket. Aztán vannak olyan, kevésbé fejlett demokratikus berendezkedésű országok, ahol jogilag vagy pénzügyileg próbálják megnehezíteni a mára a gazdaság és a társadalom egyik motorját is jelentő internetet. Gigabájtonként 150 és havonta 700 forintos internetadóval is utóbbiakhoz fogunk tartozni.

Miközben a világ egyetlen országában sem találkozhatunk az internetadó fogalmával, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter belengette: nemcsak, hogy lesz, de azt brutális mértékűre tervezték. A hír hallatán az elképzelés azonnali ellenállásba ütközött, ami eddig az október 26-i netadó ellenes tüntetésben csúcsosodott ki, de nemcsak az átlag felhasználók, a szakma is élből elutasította az ötletet. A kormánypárti képviselők azóta már ígéretet tettek egy 700 forintos maximum plafon bevezetésére, ez viszont számításaink szerint még mindig 700 forinttal több, mint kellene.

Inkább tény, mintsem közhely: az internet ma már szerves részét képezi az életünknek, annak szinte minden szegmensében jelen van és meg is határozza azt. Nem véletlen, hogy az ENSZ 2011 májusában megállapította: senkit sem lehet azzal büntetni, hogy megfosztják az internetkapcsolattól, az internet-hozzáférés joga ugyanis alapvető emberi jog. Az internetadóval éppen ezért nem csak az eredeti koncepcióban szereplő brutális mérték a probléma – azt a közfelháborodás és a demonstráció miatt, úgy tűnik, egyébként is megváltoztatják –, hanem önmagában az, hogy az egész internet filozófiájával szembe megy, megléte pedig károkat okoz a gazdaságnak.

Mennyit fogyasztunk?

Az internet ma már a gazdaság szerves részét képezi, gyakorlatilag nincs olyan ágazat, ami ne erre építene: az egészségügy számára éppúgy egy fontos ütőér, mint például a bankszektornak, arról nem is beszélve, hogy az egyre inkább feltörekvőben lévő sharing economynak, vagy a lakosság által erőforrásokkal támogatható tudományos projekteknek (ebolavírus elleni kutatások, rák elleni kutatások, stb.) mekkora érvágás lehet a tervezett adónem. A világháló egy transzfer, a megadóztatásával pedig az egész gazdaságot adóztatják meg.

Az iparágban több helyen is számoltak: a 150 Ft/GB netadóval az olyan nagy szolgáltatók, mint a UPC és az Invitel évi több mint 30 milliárd forintot kellene hogy fizessen, a Magyar Telekom viszont egymaga több mint 50 milliárdot, de a (szinte kizárólag mobilnetet szolgáltató) Telenor és a Vodafone számára is több mint 10 milliárd forint kiadást jelentene az eredeti tervezet.

„Kizárt, hogy erről bárki, aki ehhez ért, előzetesen tájékoztatást kapott volna” – állította megkeresésünkre az egyik nagy internet-szolgáltató képviselője, aki tagadja, hogy őket ez ügyben bármiről is nemhogy megkérdezte, de akár csak előzetesen tájékoztatatta volna a kormány. Ugyanez a helyzet a mobilszolgáltatók esetében: semmilyen előkészítésbe, megbeszélésbe nem vonták be őket, a netadóról a hírekből értesültek. Minden iparági szereplő kapitálisan elhibázott elképzelésnek tartja a benyújtott javaslatot, amit szerintük teljesen át kell dolgozni ahhoz, hogy legalább a szakmai minimumot elérje.

Állami oldalról a MÁV-ot érintheti a legérzékenyebben az internetadó bevezetése, a vasúttársaság által biztosított ingyenes wifit ugyanis egyre többen használják. A 2014. októberi adatok szerint 770 vasúti kocsi és három budapesti fejpályaudvar mellett már Szegeden, Debrecenben, Zamárdiban és Keszthelyen is térítésmentesen használható a szolgáltatás, a 2013. tavaszi indulás óta pedig már a nyolcmilliót is meghaladta a csatlakozások száma a vonalakon. Az internetadó kapcsán kerestük a MÁV Start Zrt.-t is, hogy megtudjuk: havonta átlagosan mekkora adatforgalom keletkezik az ingyenes biztosított wifinek köszönhetően, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A nemrég kiadott számokból azonban úgy következtetünk, több száz gigabájtos forgalomról lehet szó, ami jelentős terhet róhat majd a társaságra. Merthogy kétségkívül róni fog: ekkora költségnövekedést a szolgáltatók egyszerűen nem tudnak lenyelni.

Az oktatásnak is odacsap a kormány

Az internetadó nemcsak a cégeket vagy az átlag internetezőt érintené érzékenyen, az iskolák is megsínylenék a bevezetését. Egy névvel nem nyilatkozó iskolaigazgató szerint egy megyeszékhelyen található, 800 fős középiskolában naponta átlagosan 8,5 gigabájt letöltést generálnak a diákok, ami 21 munkanappal számolva körülbelül 180 gigabájtot jelent. Ebben még nincs benne a feltöltés által képződött adatforgalom, ráadásul a rendszergazdák által elindított rendszer- és programfrissítések további jelentős adatforgalommal járnak, így a tényleges letöltés nagyjából 200 gigabájt lehet havonta.

„Az iskola szervereiről nézve feltöltésnek számít, ha onnan tölt le otthoni gépére egy tanuló a tanára által készített dokumentumot. Ez tovább növeli a forgalmat, és ezzel együtt a költséget is. A diákok korlátozott sávszélességgel tudják használni az internetet, nem interneteznek egyszerre, hiszen annyi számítógép nem is áll rendelkezésre, hogy ezt megtehessék. Emiatt nem tűnik elsőre kiugrónak a 200 gigabájt, de nem merek belegondolni, mennyi lenne, ha nem lenne korlátozás” – árulta el az iskolavezető.

Az eredeti elgondoláson, vagyis a 150 Ft/GB tervén az ellenállást látva már puhítottak a politikusok, ugyanakkor a 700 forintos plafon bevezetése is jelentős károkat okozhat a szegmensben. Bár ez az összeg elsőre kevésbé tűnnek bicskanyitogatónak, ha egy átlagos netcsomagot 4000 forintosnak veszünk, akkor ez a magánszemélyeknél még mindig egy lépésben történő 17,5 százalékos pluszpénzt jelent – miközben már eleve a 4000 forinton is többféle adó hatása érezhető.

Az általában drágább üzleti előfizetéseknél pedig 100+ százalékos lehet az adóvonzat. Hogy érzékeltessük az abszurditást: ha egy cégnek 5 ezer forintért adja az internetet a szolgáltató, akkor a befolyt 5 ezer forintból egyrészt befizeti a kötelező adókat, majd a korábbi MTI információk szerint cégek esetében 5000 forintban meghatározott internetadót. Igen, jól értik: az internet-szolgáltatónak nemhogy haszna nem lesz az üzleten, konkrétan 1-2 ezer forintjába kerül majd az, hogy internetet szolgáltathasson. Tehát pénzügyileg jobban jár majd a netszolgáltató, ha egyszerűen megtagadja a szolgáltatást, és inkább csendben malmozik.

Legális videózás helyett rezsinövelés

„Előbb-utóbb mindig a felhasználókra hárul minden ilyen jellegű adó. Akármilyen adminisztratív módon próbálja gátolni a kormány, hogy azt ne hárítsák tovább, ha máshogy nem, akkor a szolgáltatás színvonalának csökkenésben jelentkezik majd az internetadó” – árulta el a hvg.hu-nak Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára.

Az új adónem bevezetése várhatóan azonnal érezteti majd hatását: a mobilinternet-előfizetések száma valószínűleg megtorpan: a módosítás szerinti 700 forinttal számolva négy mobilinternet-előfizetéssel és egy otthoni vezetékessel már havonta 3500 forint plusz kiadása lenne a családnak. Ennek köszönhetően viszont valószínűleg mindenki átgondolja majd az előfizetéseit. Ugyanakkor nem ez az egyetlen dolog, ami miatt kár éri a felhasználókat.

A magyarországi piacra készülő szolgáltatók kétszer is meg fogják gondolni, hogy nyissanak-e új piacot hazánkban. Az egyik ilyen áldozat éppen az a Netflix lehet, amely legális filmezős szolgáltatást kínál a nyílt interneten. Az ilyen szolgáltatók például jelentős versenyhátrányba kerülnének a más szolgáltatók által nyújtott IPTV-hálózatokhoz képest. A digitális televíziózás után sem fizetünk külön internetdíjat, pedig ugyanolyan adatforgalmat generál, mint amikor a YouTube-on nézünk meg egy videót, vagy megnyitunk egy weboldalt. „Az új piacra készülő szolgáltatót az üzleti terv készítésekor eltántoríthatja egy ilyen extra adó attól, hogy megjelenjen az adott piacon” – magyarázza Major Gábor.

Az új adónemmel azonban nemcsak a felhasználóknak, a magyar államnak is jelentős aknamunkát jelenthet a bevezetés.

Ennyit a Digitális Magyarországról?

A kormányzati tervek szerint jóval az Európai Unió 2020-as határideje előtt, már 2018-ra teljesítené a vállalást, mely szerint minden háztartásban szélessávú internetnek kell lennie. Az új adó azonban különösen nehézzé teszi a kormány által vállalt 2014-2020 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrend teljesítését, a szélessávú fejlesztések vagy az e-közigazgatás előremozdítását, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhető munkahely-teremtési igyekezetet is.

A Magyar Telekom hvg.hu-hoz eljuttatott válaszában jelezte: támogatja az iparág piaci szereplőit tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) állásfoglalását, amelyben a szolgáltatók az internetadó bevezetésének visszavonását sürgetik. „A tervezett új adónem bevezetése ellentmond a kormányzat és a hatóság korábban közzétett szándékainak is a Digitális Magyarország fejlesztéseit illetően. Az iparági adóterhek további növelése egyértelműen ellentétes a kormányzati stratégiában is megfogalmazott szélessávú internet-fejlesztéssel, a digitális írástudás növelésével, a digitális szakadék felszámolásával, az elmaradott régiók felzárkóztatásával is.”