Június végéig 223,4 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a hitelintézetek a Növekedési Hitelprogramon belül. A szerződések túlnyomó többsége új hitelekre vonatkozik.

Június 27-ig a Növekedési Hitelprogram második szakaszában részt vevő hitelintézetek 223,4 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást a Magyar Nemzeti Bankhoz, ami 7548 ügylethez és 5834 vállalkozáshoz kapcsolódik – közölte a jegybank. Ebből a hitelintézetek idáig 183,7 milliárd forintot folyósítottak a programban részt vevő kis- és közép-vállalkozásoknak.

A leszerződött 223,4 milliárd forint több mint 98 százaléka új hitel (a hitelkiváltás a keretösszeg maximum 10 százaléka lehet). Ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 61, az új forgóeszközhiteleké 23 százalékos, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 16 százalék. A II. pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 86, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 14 százalék; a II. pillérben folyósított hitelek közel 67 százaléka forinthitelek kiváltását, míg 33 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta. Az I. pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos hitelmérete 24 millió, az új forgóeszközhiteleké 56 millió, míg az EU-s hiteleké 37 millió forint.

Az I. pillérben az új beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 7 év, az új forgóeszközhiteleké 1,1 év, az EU-s hiteleknél pedig 1,5 év. A nagybankok kihelyezéseinek közel felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával viszont főként a nagybankok foglalkoznak a programban.

Rogán Antal korábbi jelzésének megfelelően ma be is nyújtotta módosító javaslatát a devizahiteles csomaghoz, melyben rögzíti: a devizahitelesek követelésének elévülése a szerződés lejárta után kezdődik, és a követelés a teljes szerződési jogviszonyra kiterjed. Az elszámolásról külön törvényben rendelkeznek majd.

A devizahitelesek követeléseinek elévülését tisztázó, ma benyújtott módosító javaslatban Rogán az alábbi javaslatokat tette:

• A Polgári Törvénykönyv elévülésre vonatkozó szabályait úgy kell értelmezni, hogy a devizahitelesek követeléseinek elévülése onnantól kezdve indul el, amikor a szerződés már megszűnt,
• amíg a felek bármelyikének követelése illetve ellenkövetelése áll fenn a szerződésekkel kapcsolatban, addig az elévülési idő nem kezdődhet meg,
• az elszámolási kötelezettség a teljes szerződéses jogviszonyra, vagyis a törlesztés teljes időszakára érvényes,
• ennek indoka, hogy a szerződés a felek között olyan huzamos ideig tartó, folyamatos, egységes jogviszonyt állít fel, amelyből eredő követelések a jogviszony fennállása alatt nem évülhetnek el,
• azt is leszögezi, hogy ha egy szerződésnél az elszámolásról szóló törvény elfogadásáig járna le éppen az 5 éves elévülési idő, akkor ez a szerződés sem évülhet el

Előzmények

Tegnap a Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elévülés szabályozásának felrúgását is méltánytalannak tartanák. Az elévülés kérdésében a jogi szakma véleménye megosztott, sokan nem értenek egyet a most napvilágot látott módosító javaslat jogértelmezésével.

• Még két devizahiteles törvény jöhet Rogán szerint
• Megszólalt Orbán: mi lesz a devizahitelekkel?

Mindaddig, amíg bíróság ki nem mondja, hogy tisztességesek a bank fogyasztói hitelekre vonatkozó általános szerződési feltételei, nem lehet emelni a kölcsönök kamatát, költségeit, díjait – vélhetően ezzel kiegészítve fogadják el pénteken a legújabb devizahiteles mentőcsomagot.

A HKP Group legfrissebb elemzése alapján az 50 legnagyobb, tőzsdén jegyzett európai vállalat csúcsvezetőinek kompenzációja 2012 után tavaly is tovább csökkent. A vezérigazgatók és az igazgatóság elnökeinek éves javadalmazása 2,5 százalékkal átlagosan 5,5 millió euróra (1683 millió forint), a felügyelőbizottságok elnökeinek kompenzációja 10,8 százalékkal 0,94 millió euróra (288 millió forint) esett vissza.

Több évnyi esés után tavaly 14 százalékkal emelkedett a pénzintézetek csúcsvezetőinek javadalmazása, de az 50 legnagyobb vállalat vezetői közt még így is csak átlagosnak mondható a szektor topmenedzsereinek fizetése. A legjobban a gyógyszergyártók és a fogyasztási javakat előállító vállalatok vezetői keresnek, az országok rangsorában pedig Németország, Svájc és Belgium áll az élen. A teljes kompenzációnak csupán ötöde-harmada származik az alapfizetésből, a nagyobb részt a rövid és hosszútávú változó bérezés (pl. bónusz, részvények, opciók) adják.

Itt a 10-es lista:

10. Jean-Paul Agon, L'Oreal, 8,43 millió euró (2580 millió forint)

9. Sergio P. Ermotti, UBS, 8,45 millió euró (2586 millió forint)

8. José Ignacio Sánches Galán, Iberdrola, 8,56 millió euró (2619 millió forint)

A diákok 16 éves koruktól dolgozhatnak. Iskolai szünidőben, szülői engedéllyel a nappali tagozatos, 15 éves tanulók is dolgozhatnak, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak.

A munka kiválasztása előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján megtalálható információk alapján (www.nav.gov.hu/adatbázisok). Ezek az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, felfüggesztett, bejelentési kötelezettségüket elmulasztó, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózókat, amelyeknél kockázatos lehet a  munkavállalás.

Körültekintően kell eljárni a munkába álláskor is. Így különösen gyanús lehet, ha a foglalkoztató nem akarja írásba foglalni a munkaszerződést vagy nem ad pontos információt a bérezésről, a munkaidőről, és a szabadságról.

A minimálbér 2014-ben 101 500 forint, amely az alábbiak szerint alakul a munkában töltött idő függvényében:

A garantált bérminimum annak a 18 év feletti munkavállalónak jár, aki legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ekkor a 8 órás havi bér 118 000 forint, a hetibér 27 160 forint, a napibér 5 430 forint, és az órabér 679 forint.

A közlemény melléklete részletesen tartalmazza a munkavállaláshoz kapcsolódó legfontosabb adózási információkat.

Melléklet

Június 12-én, azaz jövő hét csütörtökön kapják meg nyugdíjukat azok, akiknek bankszámlájukra (egészen pontosan valamelyik magyarországi pénzintézetnél vezetett számlára) érkezik a juttatás. Az alábbi táblázatban azt mutatjuk, hogy a következő hónapokban mikor utalják a nyugdíjat:

A Magyar Posta a nyugellátási utalványok kézbesítését a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal (NYUFIG) kötött megállapodásban rögzítettek szerint ütemezetten végzi. 2014-ben január-november közötti időszakban a hónap második felében, decemberben a hónap első felében teljesítik a kifizetést. Utalások 2015-ben

A Posta minden ellátottat személyre szólóan tájékoztatott tavaly ősszel arról, hogy idén pontosan melyik napokon kapja meg nyugellátását. Így azoknak, akiknek a postás viszi, érdemes megkeresni a novemberi levelet, hiszen ebben pontosan, személyre szabottan le van írva, hogy mikor számíthatnak a májusi nyugdíjra.

Tájékoztatjuk, hogy a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség teljesítésének megkönnyítése érdekében a NAV központi ügyfélszolgálatain¹  az alábbi, meghosszabbított ügyfélfogadási időben szolgáljuk ki Tisztelt Ügyfeleinket:

A rendes nyitvatartási időn túl az alábbi szolgáltatások igénybevételére van lehetőség:

1. Személyi jövedelemadó bevallás kitöltésével kapcsolatos tájékoztatás,

2. Bevallás átvétele,

3. Csekk-kiadás,

4. Bankkártyás befizetés,

5. Ügyfélkapu regisztráció

Ezen túlmenően a 06-40/42-42-42 kékszámon hívható Általános Tájékoztató Rendszer munkatársai

_______________________________________
[1] A megyeszékhelyeken működő ügyfélszolgálatok, a fővárosban pedig a Dózsa György út 128-130., Gvadányi u. 69., Vaskapu u. 33-35. és a Kresz Géza u. 13-15. alatt működő ügyfélszolgálatok. A rendkívüli nyitva tartás az adóigazgatóságok kirendeltségeit nem érinti.Forrás: nav.gov.hu

A síros pityógos Aurelio nyerte a VV6 játékot !

Az első lakó lett a nyertes szoros küzdelemmel legyőzte Zsófit 50,25 - 49,75% arányban !

A Nav figyelmeztet mindenkit, hogy az adóbevallás határideje Május 20 !

A rendkívüli nyitva tartás időszakában bevallás átvétellel, csekk-kiadással, tájékoztatással, bankkártyás befizetéssel, ügyfélkapu regisztrációval kapcsolatos ügyintézésre van lehetőség- tájékoztatott a NAV.

Központi ügyfélszolgálatokon:

május 12. (hétfő): 8-tól 18 óráig
május 13. (kedd): 8-tól 18 óráig
május 14. (szerda): 8-tól 18 óráig
május 15. (csütörtök): 8-tól 18 óráig
május 16. (péntek): 8-tól 18 óráig
május 17. (szombat): 9-től 13 óráig
május 19. (hétfő): 8-tól 18 óráig
május 20. (kedd): 8-tól 18 óráig

Kevesebb mint két hét van hátra az adóbevallások leadásának határidejéig (május 20.). Ez a dátum nem csupán az elmúlt év személyi jövedelemadójának (szja) az adóhatóság felé való elszámolásáról nevezetes, hanem a keresetek után keletkező adókötelezettségek kétszer 1 százalékának felajánlásáról is. Ezekről tavaly 4,6 millióan dönthettek – ennyien készítettek szja-bevallást –, azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) mindössze 3,37 millió nyilatkozat érkezett be az 1+1 százalék felajánlásáról. A karitatív célokat támogató magánszemélyek száma ettől jóval elmarad – közölte lapunkkal a NAV –, hiszen, mint rámutatnak: az adózók két külön beadványban rögzíthetik, hogy melyik civil szervezet és melyik egyház tevékenységéhez járulnak hozzá. A helyzetet tovább árnyalja, hogy csak az előző évben 290 ezer érvénytelen beadvány érkezett a felajánlások kapcsán, amelynek értéke így meghaladta az 1 milliárd forintot. Ez a forrás tehát mindenképpen hiányzik a kedvezményezettek zsebéből, ugyanakkor a NAV adatait vizsgálva az is látszik, hogy a 2012 augusztusáig felajánlott 12,45 milliárd forinthoz képest egy évvel később az adózók már 13,08 milliárddal segítettek be a társadalmi munka finanszírozásába.

A Májusi családi pótlékot holnap Április 29-én utalják, és szinte mindenki megkapja a kincstár tájékoztatója szerint !

A Kincstár ezúton tájékoztatja minden érintett ügyfelét arról, hogy a 2014. április havi családtámogatási ellátások kincstári utalására 2014. április 29-ig kerül sor.

További infók : Családi pótlék utalás 2014

Tájékoztató a családi pótlékról :

Családi pótlék - nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.

A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező - a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásrajogosult:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyám,
• akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Közoktatási intézmény: óvoda, általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.

A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

A közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatás (Cst. 8. §) iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő. a gyám
• akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §. (1) bekezdés),
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
• a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermekre tekintettel,
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
• a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

• akinek mindkét szülője elhunyt,
• akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt,
• aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből
• akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg
• aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, hivatásos nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban
• a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?

A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki

a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,

b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy

c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?

Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:

a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét  ezen rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban.

b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve, másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálja és igazolja, amelyről szakhatósági állásfoglalást ad ki.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását - a külön jogszabályban előírtak szerint - igazolták.

A 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét - sajátos nevelési igényű tanuló esetén - a 23. életévét betölti.

Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegűcsaládi pótlékban részesül.

Kiskorú szülő jogosult lehet-e családi pótlékra?

Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani.

16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?

A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.

Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát közoktatási intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.

Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakban felváltva gondozzák gyermeküket. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez mellékelni kell a jogerős bírósági döntést.

Mit jelent  a családi pótlék természetben történő folyósítása?

A Cst. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról. Emellett a Gyvt. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.

A természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét a kormányhivatal által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint - a gyámhivatal által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint - természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.

A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete" az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése (Cst. 15. §).

Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor - ennek szankciójaként - az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes gyámhivatal kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni, és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezi.

Mikor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását?

Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

a) az ügyfél távolléte alatt, ha az ügyfél 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával.

b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.

Milyen bejelentési kötelezettsége van az ellátásban részesülőnek?

A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt a folyósító szervnek 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:

a) a gyermeknek az ügyfél háztartásából történő kikerülését,

b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,

d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,

e) az ügyfél 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

f) az ügyfél egyedülállóságának megszűnését,

g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,

h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

i) az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,

j) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához milyen nyomtatványok igazolások szükségesek?

A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, a szociális intézmény vezetője a családi pótlék megállapítása iránti kérelmet „Kérelem családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén" elnevezésű nyomtatványon, míg az előző körbe nem tartozó személyek a „Kérelem családi pótlék megállapítására" elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg eredetben kérjük csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.

Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait

- érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány ( pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

• a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
• a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
• az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával

Amennyiben a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de közoktatási intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról" elnevezésű nyomtatványon.

Amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM rendelet szerinti igazolást. (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről)

(Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét a folyósító igazgatóság felé bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben  történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.)

A családi pótlék iránti kérelmet elbíráló szerv: amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a Magyar Államkincstárnak a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei igazgatósága (Családtámogatási kifizetőhelyek: a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Országgyűlés Hivatala)

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

Azt írják a lapok, hogy nem kell a Szocpol !

Ez nem meglepő ! Minek és kinek ? Esetleg a romáknak !

Először is nincs gyerek, csak a hátrányos helyzetű támogatott roma családokba mert a magyar már nem meri vállalni a gyermekáldást !

Másodszor pedig építkezés sincs és a lakáspiac is romokban hever !

                 Minek a Szocpol ???

Az új lakások építéséhez és vásárlásához igénybe vehető lakásépítési hozzájárulás (szocpol) tavalyelőtti újbóli bevezetésétől 2013 végéig több mint ezer lakáscélú szociálpolitikai szerződés jött létre - tudta meg a Napi Gazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.

A lap szerdai cikke szerint összesen 1083 szocpoligénylés futott be a pénzintézetekhez az elmúlt két évben, az így kihelyezett mintegy 1,2 milliárd forint állami támogatás jócskán alulmaradt a kormány várakozásaihoz képest.

A kormányzat úgy kalkulált, hogy az induló évben megközelítőleg négyezer család él majd a lakáscélú kedvezménnyel, és ennek finanszírozására az 5 milliárd forintot is meghaladó forrást különítettek el a központi költségvetésben.

Az OTP Bank arról tájékoztatta a lapot, hogy a két év alatt egymilliárd forintnál nagyobb összeget folyósítottak erre a célra, vagyis majdnem a teljes összeget ők helyezték ki. A szociálpolitikai kedvezménnyel élő ügyfelek számát ugyanakkor kevesli a bank, s úgy látják, egyelőre nem is körvonalazódik, hogy mitől következhetne be trendforduló a kereslet terén - ismerteti az újság.

Érvénytelenített és semmisnek mondott ki egy 2008-as hitelszerződést a Fővárosi Törvényszék, mert olyan ügyintéző írta alá a megállapodást, akinek erre nem volt joga, azaz aki autókereskedésben vette hitelre autóját az lehet, hogy pert nyerhet mert az autókereskedés alkalmazottjai nem írhatták volna alá a szerződéseket. 

Az asszony, akitől egymillió forintot követeltek, elmondta: az a gépjármű-kereskedés, amely a lízingcég helyett szignózta a szerződést, nem volt jogosult erre, és ezt a másodfokú bíróság is megállapította. Az ítélet szerint a feleknek el kell számolniuk egymással. A pert vesztett cég a Kúria elé viszi az ügyet.

A pernyertes ügyvéd szerint az ítélet alapján sok devizalapú hitelszerződés lehet hibás. Tehát ha a kereskedőnek nem volt az aláírásra engedélye, erre hivatkozva a szerződést meg lehet támadni a bíróságon.

A hírműsornak nyilatkozó független jogászok szerint nagyon alapos átolvasást igényelnek ezek a szerződések. Hogy volt-e joga aláírásra a cégeknek, azt a cégadatbázisból lehet kideríteni. Ha támadható a szerződés, érdemes peren kívül megegyezni.

A Magyar Lízingszövetség szerint a mostani csak egyedi eset lehet és a cégek tömegesen nem hibázhattak, a bíróság pedig dönthet úgy is, hogy nem megsemmisíti, hanem helyreállíttatja a szerződést - hangzott el az RTL Híradóban.

A szja-bevallás legegyszerűbb módja az egyoldalas adónyilatkozat, amit sokan csak "söralátét-bevallásként" emlegetnek; ezt egyéb törvényi feltételek megléte mellett akkor lehet választani, ha a munkáltatók által levont adó, adóelőleg, és a ténylegesen fizetendő adó különbözete nem több ezer forintnál - jelezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

1353 személyi jövedelemadó bevallás

Mikor választhatja Ön a csökkentett adattartalmú személyi jövedelemadó bevallást?

A közlemény szerint az 1353ADÓNYILATKOZAT elnevezésű nyomtatványon a személyes adatokon túl mindössze három sort kell kitölteni, és a benyújtási határideje május 20.

Az adónyilatkozat a NAV bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve a NAV honlapjáról is letölthető. A kitöltő- és ellenőrző programmal elkészített adónyilatkozat az ügyfélkapun keresztül elektronikusan is beküldhető, vagy kinyomtatva, postán is továbbítható a NAV-hoz.

Felhívták a figyelmet arra, hogy érdemes tanulmányozni a munkáltatótól év elején kapott 13M30-as igazolást, mert azon az is szerepel, hogy az adózó jogosult-e az adónyilatkozat benyújtására. Ebben az esetben az igazolás adatait csak át kell másolni az adónyilatkozat megfelelő soraiba.

A beadási jogosultságról bővebben a nyomtatvány hátoldalán található, illetve a NAV honlapjáról, a www.nav.gov.hu oldalról letölthető kitöltési útmutatóból lehet tájékozódni.

Bevallási határidő és eljárási kötelezettség 2014 Május 31-ig

A naptári évvel azonos üzleti évet, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a 2013. évben kezdődött adóévi állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettségéről az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell adóbevallását benyújtania az önkormányzati (települési, fővárosban a fővárosi) adóhatósághoz. (A naptári évvel azonos üzleti éves adózónak a 2013. adóévről 2014. május 31-éig kell az iparűzésiadó-bevallást benyújtania.)

Azon kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban: kata-alany), aki/amely az iparűzési adóját a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/B. § (3) bekezdése szerinti módon, azaz tételes adóalap szerint fizeti meg és a 2013. adóévre bevallás-benyújtására jogosult/kötelezett, akkor ezt az eljárási kötelezettséget az adóévet követő 2014. január 15-éig teljesíti az önkormányzati adóhatósághoz.

A vállalkozót a – Htv. 37. § (1) bekezdése alapján – székhelye, illetve telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség. A vállalkozót minden olyan önkormányzat illetékességi területén (településen) állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség – így az annak részelemét képező bevallás-benyújtási, adófizetési kötelezettség – terheli, amely az adónemet a 2013. évben (akár egyetlen napra, akár a teljes naptári évre) működtette.

1.2. A bevallási kötelezettség teljesítésének módjai

Az adózónak a bevallási nyomtatvány kitöltéséhez (az adóévi adókötelezettség megállapításához) szükséges a 2013. évben hatályos adórendeleti szabályozást – a helyi (települési) önkormányzat honlapjáról vagy a Magyar Államkincstár honlapjáról, az ún. Országos helyi adó adatbázisból megismernie a megalapozott adókötelezettség-teljesítéshez.

a) A Htv. – 2014. január 1-jétől újonnan beiktatott – 42/C. §-a alapján a vállalkozó iparűzésiadó-bevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM-rendelet (a továbbiakban: PM-rendelet) – 18. melléklete szerinti, „központi” nyomtatványon is teljesítheti.

Hivatkozott § (1) bekezdése értelmében „központi” nyomtatványon csak azon adózó nyújthatja be iparűzésiadó-bevallását, aki/amely az önkormányzat adórendelete szerinti mentességre, kedvezményre nem jogosult vagy azt nem szándékozik igénybe venni. (A rendeleti adóelőnyt biztosító szabályok településenként ugyanis eltérőek lehetnek, így azokat a „központi” nyomtatvány értelemszerűen nem tudja megjeleníteni.) A Htv. 39/C. §-a alapján az önkormányzat adórendeletében a 2,5 millió forint/adóév vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozókra állapíthat meg mentességi vagy/és kedvezményi szabályt. Ebből pedig az következik, hogy a 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapot meghaladó valamennyi vállalkozó, illetve azon 2,5 millió forint alatti adóalappal rendelkező vállalkozó, akinek/amelynek székhelye, illetve telephelye szerinti önkormányzat rendelete nem tartalmaz adóelőny szabályt vagy azt nem kívánja igénybe venni, „központi” nyomtatványon teljesítheti bevallását. A „központi” bevallási nyomtatvány a Jogtárból tölthető le, vagy a PM-rendelet 18. melléklete alapján – kizárólag változatlan szerkezetben és tartalommal – Word formátumban állítható elő.

Az adózó a bevallási nyomtatványon köteles feltüntetni

• annak az önkormányzatnak az elnevezését, amelynek adóhatóságához a bevallást benyújtja,
• azt az adóévet, amelyre a bevallás vonatkozik és
• az adóévre vonatkozó adómértéket.

Ha az adózó az imént felsorolt elemek valamelyikét nem tünteti fel a bevallási nyomtatványon, akkor az adóbevallás hiányos, hibás lesz, amely mulasztási bírság adóhatóság általi megállapítását eredményezheti.

b) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 10. § (3) bekezdés utolsó fordulata szerint az adóhatóság rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat, és biztosítja az adóztatás feltételeit. Az Art. 31. § (1) bekezdés második mondata szerint az adózó az önadózással megállapított adóról – így az iparűzési adóról [Art. 32. § (1) bek.] – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz.

A PM-rendelet szerinti bevallási nyomtatványmintát minden önkormányzati adóhatóság a településre irányadó tárgyévi adórendelet szerinti adómérték, illetőleg a Htv. 39/C. §-án alapuló – 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó adózókra vonatkozó – rendeleti adókedvezményi vagy és adóalap-mentességi szabály esetén, az említett három tényállási elemmel egészítheti ki.

Az az adózó, aki/amely – az a) pontban kifejtettek szerinti – „központi” nyomtatvány benyújtására nem jogosult vagy azon nem kívánja teljesíteni eljárási kötelezettségét, bevallását az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti. E nyomtatványt az adózó az önkormányzat honlapjáról töltheti le, míg honlap hiányában papír alapon az önkormányzati adóhatóságtól szerezheti be. Ekkor a bevallási nyomtatványt települési önkormányzati adóhatóságonként kell beszerezni.

c) Az Art. 175. § (24) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletében (opcióként) lehetővé teheti vagy az adószámmal rendelkező vállalkozók számára kötelezettségként írhatja elő az iparűzésiadó-bevallás elektronikus úton való teljesítését (beszerzését, kitöltését és benyújtását). Az elektronikus bevallásra a fővárosban, a megyei jogú városok többségében és néhány nagyvárosban van lehetőség.
A Htv. 42/C. § (4) bekezdése alapján az iparűzésiadó-bevallás „központi” nyomtatványon elektronikus úton kizárólag akkor nyújtható be, ha azt az önkormányzat rendelete kifejezetten lehetővé teszi.

1.3. A székhely, illetve a Htv. szerinti telephely fogalma az iparűzési adó alkalmazásában

Székhely:
Belföldi szervezet esetében a társasági szerződésben (alapszabály, alapító okirat), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) által vezetett – nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, magánszemély esetében a lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a székhelyen a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

Telephely:
a) „Hagyományos” telephelye azon vállalkozásnak lehet, amely a Htv. alkalmazásában nem tekinthető távközlési tevékenységet, illetve villamos-energia/földgáz szolgáltatást nyújtónak vagy építőipari tevékenységet végzőnek.

A Htv. 52. § 31. pont a) pontja szerint telephelye az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Az idézett jogszabályhely – a normaszöveg által nem taxatíve felsorolt üzleti létesítményeken túlmenően – az általános szabályok szerinti telephelynek tekinti azokat az üzleti létesítményeket is, amelyek esetén az alábbi három feltétel együttesen teljesül:

• az „állandó ingatlanjellegű üzleti létesítmény” megléte,
• az ingatlanjellegű üzleti létesítmény az iparűzési tevékenység (vállalkozási tevékenység) színtere vagy kiinduló pontja, az ingatlant az adóalany valamilyen jogcímen használja (pl. tulajdonlás, bérbevétel, szívességi használat),
• a vállalkozó és/vagy alkalmazottja az ingatlanjellegű üzleti létesítményben/létesítményen vagy a létesítményből kiindulóan végez vállalkozási tevékenységet.

A gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi szabályozás alapján, ha a cég székhelye és központi ügyintézés helye nem azonos címen van, akkor a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és a cégjegyzékben külön fel kell tüntetni. A székhelytől eltérő településen lévő központi ügyintézés helye a Htv. alkalmazásában akkor tekinthető telephelynek, ha az előzőekben ismertetett három feltétel együttesen teljesül.

A Htv. szerinti telephely tehát nem feltétlenül egyezik meg a cégjegyzékben vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásban feltüntetett telephellyel. A Htv. telephelyfogalma ugyanis nem azonos a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezés telephelyfogalmával, ebből következően a Htv. szerinti telephely lehet cégjegyzékbe bejegyzett, illetőleg cégjegyzékben nem szereplő, s mindez fordítva is igaz. Ugyancsak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában bejegyzett telephely (ingatlan) automatikusan nem eredményez Htv. szerinti telephelyet.

b) Távközlési szolgáltatásnak minősül, ha a vállalkozó összes nettó árbevételének legalább 75 százaléka távközlési tevékenységből (TEÁOR’08 61) származik.

ba) Vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozónak azon önkormányzat illetékességi területén van a telephelye, ahol az adóév első napján – az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti – előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt. Azaz, a vezetékes távközlési szolgáltató esetén a szolgáltatás-nyújtás tényleges helye minősül telephelynek.

bb) Vezeték nélküli (mobil) távközlési tevékenységet végző vállalkozó (az a vállalkozó, melynek nettó árbevétele legalább 75 százalékban a TEÁOR’08 61.2 számú vezeték nélküli távközlési tevékenységből ered) esetén telephely az adóév első napja szerinti állapot alapján az utólag fizetett díjú távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető számlázási címe szerint azonosított település.

c) Villamos energia, földgáz szolgáltatás nyújtása esetén a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamos energia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75 százaléka közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.

Azaz, a villamos energia vagy földgáz egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő, illetőleg villamos energia vagy földgáz elosztói engedélyes esetén a végső fogyasztók/felhasználók helye szerinti település a 2013. adóévre akkor vált telephellyé, ha a vállalkozó 2012. adóévi nettó árbevételének legalább 75 százaléka a villamos energia, földgáz végső fogyasztók/felhasználók részére történő értékesítésből, illetőleg elosztásból származott.

d) Építőipari tevékenység esetén Htv. szerinti telephelynek minősül a TEÁOR’08 besorolása szerint a 41–43. ágazatba tartozó építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama a 2013. évben a 180 napot meghaladta [Htv. 37. § (2) bek. a) pont].

2. A bevallási nyomtatvány főlapja egyes mezőinek magyarázata

Ad „I. A bevallás jellege”

Az Art. és a Htv. többféle esetben ír elő bevallásbenyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes (1–11.) pontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni.

1. Az „Éves bevallás” melletti négyzetbe X-et kell tenni, ha a vállalkozást a 2013. adóév egészére iparűzésiadó-kötelezettség terhelte, vagy ha az iparűzésiadó-kötelezettség 2013. év közben keletkezett, és az fennállt az év utolsó napjáig. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a II. pontban a „Bevallott időszak” sorba a 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától 2013. december 31-éig terjedő időszakot kell beírni. Például, ha a vállalkozás 2013. augusztus 1-jén létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettől az időponttól kezdődően vezette be, akkor a bevallási időszak 2013. augusztus 1-jétől – 2013. december 31-éig tart. Az év közben kezdő vállalkozó esetén a I. 5. pontnál is X-et kell tenni.

2. A „Záró bevallás” alatt érteni kell egyfelől az Art. 33. § (3), (6), illetve (12) bekezdésében foglalt eseteket, másfelől a helyi adó specifikumából adódóan csak az adott település szintjén megszűnő/változó adókötelezettség eseteit, ide értve a naptári év egészére választható/változtatható egyszerűsített adóalap-megállapítás eseteit is, ez utóbbiak szabályait a Htv. tartalmazza. Az eljárási törvényen alapuló „záró bevallás” oka a vállalkozás szintjén (például megszűnés, kényszertörlés elrendelése, átalakulás, tevékenység szüneteltetése esetén) jelentkezik, míg az anyagi törvényen alapuló „záró bevallási” ok az – adóalanyiság fennállása mellett – adózónak az önkormányzat illetékességi területéhez kapcsolódó adókötelezettség-változásával (pl. székhelyáthelyezés, telephely-megszüntetés, más adómegállapítási módra való áttérés) függ össze. A „záró bevallás” benyújtásának okát a III. pont megfelelő négyzeténél kell jelölni. A II. pontban meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik.

A „záró bevallás” benyújtásának időpontjára az Art. 33. § (4)–(6), illetve (12) bekezdésben foglaltak, illetve az „általános” szabály (adóévet követő év ötödik hónap utolsó napja), továbbá a Htv. 39/A. §-ban és a 39/B. §-ban foglalt szabályok az irányadóak.

Amennyiben az adózó adókötelezettsége az önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre helyezi át vagy telephelyét megszünteti, de más településen adókötelezettsége változatlanul fennáll, akkor a naptári évben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló „záró bevallást” csak az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti éves adózó esetén az adóévet követő év május 31-éig) kell benyújtani, kivéve, ha a székhelyáthelyezés, telephely-megszüntetés évében az adózó az Art. szerinti „záró bevallás” benyújtására is kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is X-et kell tenni, a II. pontban pedig a naptári évben a településen fennálló adókötelezettség időtartamát is meg kell határozni. A III. pont alatt értelemszerűen külön jelölni kell a székhelyáthelyezés (III. 7. pont), telephely-megszüntetés (III. 8. pont) tényét.

Azon vállalkozónak, aki/amely az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanya, és az iparűzési adó alapját az eva-alap 50 százalékában határozza meg, s év közben az -alanyisága megszűnik, az adóév első napjától az eva-alanyiság utolsó napjáig terjedő időszakról (melyet a II. pontban jelöl) évközi bevallást kell benyújtania az eva-bevallás benyújtásával egyidejűleg. Ekkor az iparűzésiadó-alanyiság fennállása esetén az I. 1. sor és 2. sor melletti négyzetbe, továbbá a III. 9. sor melletti négyzetbe is X-et kell tenni.

Amennyiben a vállalkozó a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) alanyává válik, és az iparűzési adóban tételes adóalap szerinti megállapítást választ, akkor az adóév első napjától, a kata-alanyiság kezdő napját megelőző napig terjedő időszakról „záró bevallást” kell benyújtania az általános szabályok szerint, az adóévet követő év május 31-éig. Ekkor a III. 11. sorba X-et kell tenni.

Abban az esetben, ha a vállalkozó-alanyisága bármely ok miatt megszűnik, vagy a kata-alany egyéni vállalkozóként tevékenységét szünetelteti, akkor a megszűnés, illetve a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül kell „záró bevallást” benyújtani, és a kata-alanyiság időszakára fennálló adókötelezettségről elszámolni. Ekkor a III. 12. sorba kell X-et tenni.

Amennyiben a kata-alany a 2013. évben tételes adóalap szerint adózott és 2014. január 15-éig benyújtott nyilatkozatával (változás-bejelentésében) 2014. évtől megszüntette iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti adózását – feltéve, hogy adóbevallás-benyújtására jogosult vagy kötelezett –, akkor a 2013. adóévre bevallást nyújt be. Ekkor az I. 1. és 2. sorba is kell X-et tenni, míg a III. 15. sorba be kell írnia, „kata-alanyként adómegállapítási mód változása.”
A III. 15. sorban annak az adózónak is kell X-et tennie, aki/amely kata-alanyként a 2013. adóévre az „általános szabályok” szerint vagy a nettó árbevétel 80 százalékában állapítja meg iparűzési adóját és 2014. január 15-éig (változás-bejelentési nyomtatványon) arról nyilatkozott, hogy a 2014. adóévtől tételes adóalap szerint fizeti meg az iparűzési adót, illetve azon vállalkozónak, amely a naptári évtől eltérő üzleti évről visszatér a naptári év szerinti adómegállapításra. Ekkor e speciális záró bevallási okot is be kell írni.

Ha a kisvállalati adó (kiva) alanyának alanyisága bármely ok miatt megszűnik, akkor a kiva-alanyiság naptári évben fennálló időszakra választhatja az iparűzési adó kiva-alap 1,2-szeresében való megállapítását. Ezen adóévről évközi bevallást kell benyújtani, mégpedig a beszámolókészítésre nyitva álló határnapig (a kiva-alanyiság megszűnésével, a mérlegfordulónappal az önálló üzleti év befejeződött). A kiva-alanyiság megszűnése esetén, e tényt a III. 13. pontban kell jelölni. Ekkor a naptári év hátralévő részéről (mint önálló adóévről) a bevallást az általános szabályoknak megfelelően, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell teljesíteni.

3. „Előtársasági bevallást” a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A II. pontban az előtársasági létforma időtartamát kell megjelölni. Előtársasági időszak: a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzése, illetőleg közokiratba foglalása napjától a cégjegyzékbe való bejegyzés, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasítása, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése napjáig terjedő időszak.
Ekkor a bevallás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján a beszámoló készíthetősége napjáig (jellemzően az előtársasági időszak utolsó napját követő 90 napon belül) nyújtandó be. Ha az előtársaság kérelmét a cégbíróság jogerősen elutasította, vagy a kérelmező azt visszavonta, akkor az I. 3. sorban és a III. 6. sorba is X-et kell tenni.

4. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó e minőségét jelzi a rovatban, amellett, hogy az 1. vagy 2. sorban az éves vagy záró bevallás tényét is fel kell tüntetni.

5. Az év közben – jogelőd nélkül, vagy az adott településen – kezdő vállalkozó ezt a tényt a rovatban jelzi, amellett hogy az 1. vagy 2. sorban az éves vagy záró
bevallás tényét is fel kell tüntetni.

6. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetében az áttérés éve egy adóév, melynek időtartama legfeljebb 12 hónap, ezt itt kell jelölni. (Továbbá az éves bevallásbenyújtás jellegét az I. 1. rovatban is jelölni kell. A bevallási időszaknál az áttérés időszaka mint önálló adóév jelentkezik.)

7. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 3. §-ának 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelő – feltéve, hogy a Htv. alkalmazásban vállalkozónak minősült, azaz, az adóévi bevétele a 600 000 forintot meghaladta – ezt ezen rovatnál jelzi, míg az 1. vagy 2. sorban az éves vagy záró bevallás tényét is feltünteti.

8. Ebben a rovatban kell jelezni, ha a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama a naptári évben a 180 napot meghaladja és ezért a tevékenység végzésének helye Htv. szerinti telephelynek minősül. Ekkor az 1. vagy 2. sorban az éves vagy záró bevallás tényét is fel kell tüntetni.

9. Ha a kata alanya az iparűzési adóban 2013. év során (változásbejelentésében) tételes adóalap szerinti adózást választott, akkor – főszabály szerint – nem terheli bevallásbenyújtási kötelezettség.

Az iparűzési adót tételes adóalap-megállapítás szerint fizető kata alanynak is kell bevallást benyújtania a Htv. 39/B. § (6) bekezdésében taxatíve felsorolt tényállások esetén:
- a kata-alanyiság megszűnésénél a kata időszakáról (a megszűnés hónapját követő hónap 15. napjáig), a tevékenység szüneteltetésénél az adóév 1. napjától a szünetelést megelőző napig terjedő időszakra (a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül), illetőleg, ha az adóévben a kata-alany adófizetési kötelezettsége – 30 napot meghaladó keresőképtelenség miatt (például táppénzben, gyermekgondozási díjban/segélyben részesül; katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona; fogvatartott) – szünetelt, és a vállalkozó több iparűzési adót fizetett, mint amennyit az adókötelezettség időszakára fizetnie kellett volna.
- a kata-alany a foglalkoztatásnövelés miatti törvényi adóalap-mentességet, a települési önkormányzat által rendeletben biztosított adómentességet/-kedvezményt kíván utólag igénybe venni vagy az építőipari tevékenység kapcsán megfizetett átalányadó, illetőleg a költségként/ráfordításként elszámolt e-útdíj összegével csökkenteni kívánja az állandó jellegű tevékenységéhez kapcsolódó adófizetési kötelezettségét.

Az említett esetekben az adóbevallást az adóévet követő év január 15-éig kell benyújtani [Htv. 39/B. § (6) bekezdés b) pont].

10. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény (a továbbiakban: Szit-tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a Szit-tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, valamint említettek projekttársasága e rovatba X-et tesz, amellett, hogy az 1. vagy 2. sorban az éves vagy záró bevallás tényét is feltünteti.

11. Azon adózónak kell e rovatba X-et tennie, aki/amely a korábbi adóévre benyújtott adóbevallását – az Art. rendelkezései alapján – önellenőrzéssel (utólag) helyesbíteni kívánja. Emellett az adózó köteles azon „bevallási” sort is jelölni, amelyhez kapcsolódik az önellenőrzése. Az adóbevallását helyesbítő adózó az önellenőrzött adóévi bevallási nyomtatvány főlapját és kapcsolódó betétlapjait az új adatokra figyelemmel köteles a bevallási nyomtatvány valamennyi sorát kitölteni. Ekkor a II. mezőben, „Bevallott időszakban” azt az adóévet kell meghatározni, amelyre a helyesbítés vonatkozik.

Ad „IV. Bevallásban szereplő betétlapok”

A bevallási nyomtatványhoz kiegészítő betétlapok tartoznak. A bevallási kötelezettség teljességéhez egyes betétlapokat is – a tevékenység jellegének és az anyagi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – szükséges kitölteni. Az „A”, „B”, „C” és „D” jelű betétlap a Htv. szerinti nettó árbevétel levezetését tartalmazza. Ezek közül csak egyet – a vállalkozásra irányadó betétlapot – kell kitölteni és benyújtani.
Az „A”, „B”, „C” és „D” jelű betétlap egyikét sem kell kitöltenie
- az Szja-tv. szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem megállapítást alkalmazó vállalkozónak,
- azon eva-alanynak, aki/amely az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50 százalékában állapítja meg adóalapját,
- azon kata-alanynak, aki/amely az iparűzési adóban tételes adóalap szerinti adózást választott,
- azon kiva-alanynak, amely az iparűzési adóalapját a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében állapítja meg.

Az „A” jelű betétlapot azon adózóknak kell kitölteniük, akik/amelyek az általános szabályok szerint [39. § (1) bek.] határozzák meg Htv. szerinti nettó árbevételüket, vagy akik/amelyek az adóalapjukat a nettó árbevétel 80 százalékában (egyszerűsített módon) állapítják meg [39/A. § (1) bek. b) pont és (3) bek.]. Az előbbiek közé tartozik minden olyan iparűzésiadó-alany, aki/amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, míg az utóbbiak közé sorolandó azon eva-alany, illetve kata-alany is, továbbá esetleg kiva-alany is, aki/amely az adó alapját a nettó árbevétel 80 százalékában állapítja meg. (Ezt az egyszerűsített adóalap-megállapítást kizárólag azon vállalkozó választhatja, akinek/amelynek nettó árbevétele az adóévet megelőző teljes (jelen esetben a 2012.) adóévben a 8 millió forintot nem haladta meg, míg a 2013. év során, jogelőd nélkül kezdő vállalkozás esetében – 12 hónapnál rövidebb adóév okán – napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió forintot.)

A „B” jelű betétlapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteniük.

A „C” jelű betétlapot a biztosítóknak kell kitölteniük.

A „D” jelű betétlapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteniük.

Az „E” jelű betétlapot mindazon vállalkozásnak kell kitöltenie, amely az eladott áruk beszerzési értéke és/vagy közvetített szolgáltatások értéke címen csökkenteni kívánja a Htv. szerinti nettó árbevételét az iparűzésiadó-alap megállapítása során. Ugyanakkor nem kell kitöltenie az „E” jelű betétlapot annak az adóalanynak, aki/amely az egyszerűsített adóalap-megállapítás bármely módját választotta/választja a bevallás adóévére.

Az „F” jelű betétlapot az adóalap-megosztással összefüggésben kell kitöltenie azon vállalkozásnak, aki/amely székhelyén kívül legalább egy településen Htv. szerinti telephellyel rendelkezik, és ennek következtében adóalap-megosztásra kötelezett.

A „G” jelű betétlapot azon adózónak kell kitöltenie, akinek/amelynek az iparűzési adóban túlfizetése, míg más adónemben/adóhatóságnál adótartozása vagy adók módjára behajtandó köztartozása áll fenn. A „G” jelű betétlap a túlfizetésről szóló nyilatkozattételre, illetve a más adóhatóságnál fennálló köztartozás megnevezésére szolgál.

A „H” jelű betétlapot azon adózó tölti ki, aki/amely a korábbi adóévre benyújtott adóbevallását – az Art. rendelkezései alapján – utólag önellenőrzéssel helyesbíteni kívánja.

Ad „VI. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata”

Az egyszerűsített iparűzésiadó-alap megállapítása a főszabálytól [Htv. 39. § (1) bekezdés] eltérő adóalap-megállapítást jelenti. Erről az adóalanynak külön nyilatkoznia kell az adóbevallásban.

Az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítási módjának a 2013. adóévre való (utólagos) választásáról
- az a) pont melletti négyzetbe az Szja-tv. szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem megállapítást alkalmazó vállalkozónak,
- a b) pont melletti négyzetbe azon eva-alanynak, aki/amely az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50 százalékában állapítja meg adóalapját,
- a c) pont melletti négyzetbe azon iparűzési adóalanynak (eva-alany, kata-alany is lehet), akinek/amelynek a nettó árbevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – a 8 millió forintot nem haladta meg,
- a d) pont melletti négyzetbe azon kiva-alanynak, amely az iparűzési adóalapot a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében állapítja meg
kell X-t tennie.

Nem kell az adóbevallásban külön nyilatkoznia azon kata-alanynak, aki/amely az iparűzési adót a 2013. adóévre tételes adóalap szerint (egyszerűsített módon fizette meg és) állapítja meg, ezen adóalap-megállapítás választásáról ugyanis az adóévre (előre) 2013. január 15-éig benyújtott változás-bejelentési nyomtatványon már nyilatkozott.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás választásáról az adóbevallásban nyilatkozó adózónak nem kell kitölteni a VII. 2–5. sorokat és az „A” és „E” jelű betétlapot.
A 2013. adóévre változás-bejelentésében tételes adóalap szerint adózást választott és ezen adóévre adóbevallást benyújtó kata-alanynak a VII. 1–5. sort, valamint az
„A” és „E” jelű betétlapot nem kell kitöltenie.

Ad „VII. Az adó (kiszámítása)”

1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű, a Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy az adóalany tevékenységét hol (mely településen, belföldön/külföldön) végezte. A vállalkozási szintű nettó árbevételt az „A”, „B”, „C” vagy „D” betétlapon kell levezetni, ezért elsőként a betétlap 1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni. A betétlapon szereplő (kiszámított, összegző) 1. sor összegét kell itt feltüntetni.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adózók közül,
- az Szja-tv. szerinti átalányadózónak az átalányadó alapját (az Szja-tv. szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 százalékkal növelt összegét, maximum az Szja-tv. szerinti – e tevékenységből származó – bevétel 80 százalékát),
- azon eva-alanynak, aki/amely az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50 százalékában állapítja meg adóalapját, az eva alapját,
- a nettó árbevétel 80 százalékában való egyszerűsített adóalap-megállapítást választó vállalkozónak az „A” jelű betétlapon levezetett (kiszámított) nettó árbevétel összegét (az „A” jelű betétlapot kizárólag az a vállalkozás töltheti ki, akinek/amelynek nettó árbevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – a 8 millió forintot nem haladta meg),
- azon kiva-alanynak, amely az iparűzési adó alapját a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében állapítja meg, a kiva alapjának összegét
kell e sorban feltüntetni.

Az iparűzési adót a 2013. adóévben tételes adóalap szerint fizető és erre az adóévre bevallást benyújtó kata-alanynak ezt a sort üresen kell hagynia.

2. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű, levonható eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összegét. A levonható összeg levezetését az „E” jelű betétlap tartalmazza, ezért azt – ha van említett jogcímen levonható tétel – kötelezően ki kell tölteni.

3. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az alvállalkozói teljesítések értékét.

4. sor: Ebbe a sorba kell beírni az anyagköltség összegét.

5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét.

6. sor: Ez a sor szolgál a Htv. szerinti, vállalkozási szintű iparűzésiadó-alap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyeitől. A Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap megállapításához a 1. sor (Htv. szerinti nettó árbevétel) összegéből kell levonni a 2. sorban, a 3. sorban, a 4. sorban és az 5. sorban feltüntetett nettó árbevételt csökkentő tételek együttes összegét.

Ha az 1. sor összegét eléri vagy meghaladja a 2. sor, a 3. sor, a 4. sor, és az 5. sor számadatainak együttes összege, akkor ebben a sorban „0”-t kell szerepeltetni. Ekkor értelemszerűen a 9. sorba, a 10. sorba, a 13. sorba, 14. sorba és a 17. sorba egyaránt „0”-t kell írni.

Ha a vállalkozónak az „E” jelű betétlap III. részét kell kitöltenie, akkor e sor értéke az „E” jelű betétlap III. 11. sorban feltüntetett összeggel egyezik meg.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó,
- az Szja-tv. szerinti átalányadózó az 1. sorban szerepeltetett „átalányadó” 1,2-del szorzott összegét,
- az eva-alany – feltéve, hogy az iparűzési adó alapját az eva-alap 50 százalékában állapítja meg – az 1. sorban szerepeltetett eva-alap fele összegét,
- azon adózó, akinek/amelynek nettó árbevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – a 8 millió forintot nem haladta meg, a nettó árbevétel (az 1. sor összegének) 80 százalékát,
- a kiva-alany – feltéve, hogy az iparűzési adó alapját a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében állapítja meg – az 1. sorban feltüntetett kiva-alap 1,2-del szorzott összegét,
- az iparűzési adót az adóévre tételes adóalap szerint megállapító kata-alany a székhelye és telephelye(i) szerinti településre 2,5 millió forint összeget – ha székhelye vagy telephelye szerinti településen az adókötelezettsége nem állt fenn a teljes évben (például telephelynyitás, székhelyáthelyezés miatt), akkor azon településre a 2,5 millió forint naptári napokkal arányos részének megfelelő összeget – tünteti fel e sorban.

7. sor: A vállalkozó az általa foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszámának előző adóévhez képest bekövetkező növekménye után 1 millió forint/fő összeggel csökkentheti az iparűzési adó alapját (ha az évi létszámnövekmény 8,44 fő, akkor 8,44 × 1 000 000 forint, azaz 8 440 000 forint adóalap-csökkentés vehető igénybe). Az átlagos statisztikai létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell – két tizedes jegy pontossággal – számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során nem vehető figyelembe az, aki egyébként az átlagos statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.
Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség olyan létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Állami támogatásnak tekintendő a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

8. sor: Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományához képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökkent, és a vállalkozó az előző adóévben e jogcímen igénybe vett adóalap-mentességet, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az adóalapot meg kell növelni.

9. sor: A mentességekkel korrigált Htv. szerinti – vállalkozás szintű – adóalap sorban a foglalkoztatás után járó adóalap-mentesség összegével csökkentett, valamint a foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap-növekménnyel növelt vállalkozási szintű iparűzésiadó-alap összegét kell itt feltüntetni. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terhelte állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelye volt), akkor ezt az összeget – az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint – meg kell osztani az egyes települések között.

10. sor: Itt kell feltüntetni a 9. sorban szereplő vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló települési szintű adóalapot. Az adóalap megosztását a Htv. melléklete szerint kell elvégezni, azt a megosztási módszert kell alkalmazni, amely a tevékenységre a leginkább jellemző, a megosztással érintett településre 0 forint adóalaprész megalapozottan azonban nem állapítható meg. Abban az esetben, ha az adózót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség, akkor az e sor összege megegyezik a 9. sor összegével.

11. sor: Az önkormányzat rendeletében a 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozások számára adóalap-mentességet állapíthat meg (például 1,5 millió forintig jár). Itt kell feltüntetni azon adóalap-mentesség összegét, amely az – önkormányzat rendelete szerint – a települési adóalap összegét csökkenti. Ha az önkormányzat rendelete nem tartalmaz adóalap-mentességi rendelkezést, akkor itt összeg nem szerepel.

12. sor: E bevallási sor a települési adóköteles adóalap megállapítására szolgál. A települési adóalap (10. sor) összegéből le kell vonni az adómentes adóalap összegét (11. sor). Ha a 11. sor összege eléri vagy meghaladja a 10. sor összegét, akkor itt „0”-t kell feltüntetni. Ekkor a 13. sorba és a 17. sorba egyaránt „0” kell írni.

13. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni. Ezt az adóköteles adóalap és az önkormányzati rendelet szerinti adómérték szorzata adja.

14. sor: Az önkormányzat rendelete adókedvezményi rendelkezést tartalmazhat a 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozókra (az adókedvezmény az adó százalékában fejezhető ki, ez 0–100 százalék lehet). A fizetendő adót csökkentő kedvezmény összegét kell itt feltüntetni. Ha az önkormányzat rendelete nem tartalmaz adókedvezményi rendelkezést, akkor itt összeget nem kell jelölni.

15. sor: A Htv. 40/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összege – az adóalap-megosztás arányában – levonható a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz (az állandó jellegű tevékenység után) fizetendő adó összegéből, legfeljebb annak összegéig terjedően.

16. sor: A Htv. – 2013. július 1-jével beiktatott – 40/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból – legfeljebb annak összegéig terjedően – levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt (a magyarországi útdíjköteles közutak használatáért fizetett) e-útdíj 7,5 százaléka. Ha a vállalkozás adóalap-megosztásra kötelezett, akkor a költségként, ráfordításként elszámolt e-útdíj 7,5 százaléka a megosztás arányában vonható le.

17. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetített adó összegéből (13. sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentő tételeket (a 14–16. sorok együttes összegét). Ha az adót csökkentő tételek együttes összege eléri vagy meghaladja a 13. sor összegét, akkor itt „0”-t kell feltüntetni. [A bevallási nyomtatvány már nem tartalmazza az adóévi adó elszámolására vonatkozó pénzforgalmi adatokat [azaz, a megfizetett előleg(ek), az előleg-kiegészítés összegét]. Figyelemmel arra, hogy e pénzforgalmi adatok mind az adózó, mind az önkormányzati adóhatóság nyilvántartásában rendelkezésre állnak, ismertek!]

18. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben ténylegesen megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó (arányos) összegét. Ez az összeg megegyezik a 15. sorban feltüntetett összeggel, ha a 13. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít. Ha nem, akkor annál csak nagyobb összeg szerepelhet itt.

19. sor: A külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész után az adóalanyt adófizetési kötelezettség nem terheli. (A „külföld” az adóalap-megosztás szempontjából egy „telephelynek” számít, akkor is, ha a vállalkozó tevékenységét több állam területén vagy/és egy állam több településén folytatta.) A külföldi telephelyre jutó adóalaprészt a Htv. melléklete szerinti megosztási szabályok alapulvételével kell megállapítani, ennek eredményeként megállapított, külföldi telephelyre jutó adóalaprész vonható le a vállalkozási szintű adóalapból. Ebbe a sorba a külföldi telephely adóalapjának összegét kell beírni.

20. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás által (2013. július 1-jétől az adóév végéig) költségként, ráfordításként elszámolt e-útdíj összegének 7,5 százalékát.

Adóbevallás 2014: Több százezer adózó kapja kézhez napokon belül egyszerűsített adóbevallását. Egy hónapjuk van rá, hogy fizessenek, ha kell.

Miért utáltam meg őket ? Mert lassúúúúúúú lett és használhatatlan.

Évekig blogoltam a Blogter.hu alatt de már belépni sem tudok szinte. A Citromail.hu is lelassult, alig megy, a gép gondolkodik mint a tetű....pedig korábban pont azért választottam a freemail helyett mert gyorsabb volt a rendszere. Úgy látszik, hogy a reklámok teljesen ellepik a netet és belassítanak minden szolgáltatást. Na de ingyen cucchoz romlott hús jár .........

A jelenlegi 35-ről 40 éves korig terjesztené ki a szociálpolitikai támogatást a Fidesz alelnöke, ezzel elsősorban a gyermekvállalást ösztönözné. Kósa Lajos a Hír TV P8 című műsorában azt mondta: erre azért lenne szükség, mert a házaspárok egyre később vállalnak gyermeket, és Magyarország egyik legnagyobb problémája a népességfogyás.

Krisztinának két gyermeke van. 39 éves volt, amikor kisebbik lánya, Csenge megszületett. Felmérések szerint a magyar nők egyre később vállalnak gyermeket, 15 százalékuk harmincöt év felett szül először. „A saját praxisomban a kismamák 80 százaléka 30 év feletti. A statisztikák azt mutatják, hogy a kilencvenes évekhez képest a 35 év felett először szülő anyukák száma 8-ról 15 százalékra nőtt” – mondta Timmermann Gábor nőgyógyász.

„Ha elfogyunk, akkor nincs tovább.” A Fidesz ügyvezető alelnöke az új kormány megalakulása után a szocpol támogatás feltételin változtatna. Jelenleg 35 éves korig kérhetik a támogatást a szülők. „Szeretném kiterjeszteni a szociálpolitikai kedvezményt gyerekes családok esetében negyvenéves korig, mert van néhány olyan ember aki egy kicsit – ez sajátos kórtünet – lemaradt a gyermekvállalásról, és negyvenéves kor környékére jött el az idő, de kiesik a szociálpolitikai támogatási rendszerből. Nem lehet nagyon sok, de jelképes értékű, a természet úgyis meghúzza a határvonalat” – fogalmazott Kósa Lajos.

„Helyes!”  Szanyi Tibor, a szocialisták országgyűlési képviselője szűkszavúan értékelte a Fidesz terveit. A javaslatot a Jobbik is támogatná. „Ez nem egy hatalmas lépés, de minden olyan lépést, amely gyermekek megszületését eredményezi Magyarországon, illetve a családok jobb életkörülményeit adhatja, teljes mértékben támogatni tudunk elviekben” – mondta Sneider Tamás, a Jobbik képviselője.

Szociálpolitikai támogatást körülbelül 4-5 ezer magyar család igényelt az elmúlt években.

A "nők 40" program célja az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt elhelyezkedési esélyekkel nem rendelkező nők foglalkoztatásának bővítése, ezzel együtt a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó szolgálati idő megszerzésének elősegítése - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztatásából.

A program célcsoportja:

az a legalább 1 hónapja regisztrált álláskereső nő, aki:

a 60. életévét betöltötte - jogosultsági idejére való tekintet nélkül, illetve
az 55. életévüket betöltött nők esetében azoknak a köre, akik legalább 37 év jogosultsági idővel rendelkeznek.

„Nők 40 Plusz” program: itt vannak az új feltételek !

A program keretében a munkaadók számára a célcsoportba tartozó nők teljes munkaidejű munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén nyújtható támogatás.

A programba csak 55 év feletti nyilvántartott álláskereső vonható be, a célcsoport foglalkoztatásához a munkáltató részleges vagy teljes szociális adókedvezményt érvényesíthet a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében, így a programban csak a kedvezménnyel csökkentett szociális hozzájárulási adó téríthető meg.

Az 55 év feletti ügyfelek esetében a 37 év jogosultsági idő igazolása a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által kiadott határozat bemutatásával történik, melyről az érintett ügyfeleknek egyedileg szükséges gondoskodniuk.

A 60. életévüket betöltöttek esetében erre nincs szükség, tekintettel arra, hogy ők az 1 hónapos regisztrációs idő megléte esetén egyéb feltétel vizsgálata nélkül vonhatók be a programba.

Nyugdíj 40 év után: itt az újabb lehetőség

A programba 2014. április 30-ig lehet belépni. A támogatást a területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási munkaügyi kirendeltségén lehet igényelni.

4,5 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg idén az eddig is sikeres és nagy érdeklődésre számot tartó fiatal gazda pályázatot a Vidékfejlesztési Minisztérium.

A támogatás célja, hogy hozzájáruljon az ifjú agrárszakemberek vállalkozásának elindításához, a birtokstruktúra átalakításához, a mezőgazdaságban dolgozók korösszetételének javításához, valamint a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez.

Azok a 18 és 40 év közötti gazdák jelentkezhetnek, akik először kezdenek gazdálkodni, megfelelő szakmai tudással, végzettséggel rendelkeznek, és vállalják, hogy gazdaságukat 5 évig egyéni vállalkozóként vezetik.

Az eddigi évek tapasztalatai alapján a következő benyújtási időszakban még nagyobb hangsúlyt helyeznek a szakmailag felkészült, mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozó fiatal pályázók előnyben részesítésére.

Kiemelt cél a Kormányprogramhoz igazodva a vidéki lakosság helyben tartása és a foglalkoztatás növelése. A pályázatok elbírálásakor többletpontokat szerezhetnek azok a fiatal agrárvállalkozók, akik magasabb kézimunka-igényű ágazatokban folytatnának mezőgazdasági tevékenységet, lakóhelyük a gazdaság közelében található, tanyán vagy kistelepülésen élnek, illetve vállalják az ilyen térségbe történő kiköltözést.

Többletpontot kapnak azok a pályázók is, akik önmagukon kívül további munkaerőt foglalkoztatnak legalább a 4. évtől kezdődően, ezzel ösztönözve a foglalkoztatás növelését.

A támogatási kérelmet 2014. május 1. és május 15. között lehet benyújtani postai úton az ügyfél lakóhelye szerint illetékes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megyei kirendeltségére.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 34/2014 (IV.4.) VM Rendelet a Magyar Közlöny 51. számában ide kattintva érhető el.

Fiatal gazda pályázat 2014/2015-Teljesen átalakul

Ismét nagy fölénnyel nyerte a választást a Fidesz, a szocik buktáztak....hát táncolj Ferkó :) - persze ez nem biztos, hogy jó, de legalább neki jókedve van.

A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló igazolás alapján lehet igénybe venni. Orvosi igazolás nélkül igényelheti a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül. Az orvosi igazolást nem kell a bevalláshoz csatolni, hanem az adóbevallás saját példányával együtt meg kell őrizni 2018. december 31-ig.

Fontos: az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szervnek az igazolás tartalmáról adatot kell szolgáltatnia a NAV felé az adóévet követő év február 15-ig. Ez azt jelenti, hogy a bevallás beérkezésekor az adóhatóság már rendelkezni fog információval arról, hogy a kedvezmény jóváírása a bevallásban jogos volt-e vagy sem! Amennyiben a jogalap nélkül igénybe vett adókedvezmény összege az adóbevallás alapján a 10000 forintot meghaladja, úgy a befizetési különbözet 12 százalékát úgynevezett különbözeti bírságként kell megfizetni!

Melleklet_49_2009._EuM_rendelethez.pdf

A 335/2009 (XII. 29.) Kormányrendelet melléklete az alábbi 2-es típusú diabéteszes betegségeket nevesíti (a betegség BNO kódja, majd a betegség megnevezése):

• E11 Nem inzulin-dependens cukorbetegség;
• E110 Nem inzulin-dependens cukorbetegség kómával;
• E111 Nem inzulin-dependens cukorbetegség ketoacidózissal;
• E112 Nem inzulin-dependens cukorbetegség veseszövődményekkel;
• E113 Nem inzulin-dependens cukorbetegség szemszövődményekkel;
• E114 Nem inzulin-dependens cukorbetegség idegrendszeri szövődményekkel;
• E115 Nem inzulin-dependens cukorbetegség perifériás keringési szövődményekkel;
• E116 Nem inzulin-dependens cukorbetegség egyéb megnevezett szövődményekkel;
• E117 Nem inzulin-dependens cukorbetegség többszörös szövődménnyel.

Magyarországon összesen mintegy kétmillióan élnek fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel: az értelmi, látás-, hallás- és mozgássérültek mellett a kormányrendelet az utóbbiak közé sorol számos daganatos, emésztőszervi és anyagcsere-betegséget, súlyos pszichés zavart, de többféle szív-érrendszeri és cukorbetegség is feljogosít a kedvezményre.

Aminek persze alapfeltétele, hogy az illető rendelkezzen adóköteles jövedelemmel. A súlyos betegségben szenvedők, illetve a fogyatékossággal élők nagyobb része azonban nem dolgozik, jóllehet erre csak következtetni lehet a különféle statisztikákból. A KSH adatai szerint a foglalkoztatás 2011-ben 60,8 százalékos volt az egészségesek, míg mindössze 18,1 százalékos a megváltozott munkaképességűek között. Ez utóbbi kategória azonban csak részben fedi le az említett több mint kétmilliós populációt, ráadásul továbbra is jelentős számban, több mint 425 ezren vannak köztük a korábbi rokkantnyugdíjasok – jelenleg rokkantsági ellátásban részesülők, akik csak korlátozottan vállalhatnak munkát, ha nem akarják elveszíteni a juttatásukat.

Ugyancsak a KSH statisztikája szerint az érintettek közül 1,1 millióan már elmúltak 60 évesek. Mindezeket figyelembe véve is valószínűsíthető, hogy a jelenleginél legalább kétszer-háromszor több fogyatékkal élő és krónikus beteg élhetne az adókedvezménnyel, amit öt évre visszamenőleg is igénybe lehet venni.