Az új magyar légitársaság, a Sólyom Hungarian Airways második, Boeing B737-500-as, HA-SHC lajstromjelű repülőgépe már a vállalat színeire és emblémájára lefestett vezérsíkkal áll a repülőt lízingelő, a European Aviation Grouphoz tartozó European Skybus Ltd. dél-angliai bázisának hangárjai előtt, Bournemouthban.

 

A légitársaság első repülőgépét egyébként vasárnap kora délután lehet megtekintheti a Liszt Ferenc repülőtéren. A HA-SHA magyar lajstromjellel repülő "Álmos vezér" a bérbeadó adatai szerint – melyek némileg eltérnek a mi korábbi értesüléseinktől – 1992. január 1-jén készült el, azóta 35 ezer órát repült. Augusztusban további öt lízingelt Boeing 737-500-as érkezik majd a bornemouthi reptérről, az European Aviation Group nevű brit cégtől.

Nem sokkal 13 óra után elromlott az az elektronikai rendszer, amely az SMS-es autópályamatrica-vásárlásért felel. Bényi Gyöngyi, az autópályakezelő szóvivője az Indexnek azt mondta, emiatt senkit nem ér kár: az elküldött SMS-ek nem kerülnek pénzbe, és a vásárlásról nem érkezik megerősítő SMS, ezért senki nem hiheti tévesen, hogy kifizette a matricát. Mi azért nem próbálkoznánk a fölösleges SMS-küldéssel, mert nem tudni, mi történik, ha befejezték a javítást.

Az interneten, a benzinkutakon és az ÁAK ügyfélszolgálati irodáin továbbra is lehet matricát vásárolni, úgyhogy mentességet sem kap senki. Bényi szerint egyébként a hiba nem náluk van, majd arról kapnak tájékoztatást, ha a külső karbantartó kijavította a problémát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma július 29-én közzétette a szeptember 1-től érvényes új pedagógus bértáblát.
A minisztérium tájékoztatása szerint a kormány a most megemelt bérek értékállóságáról is gondoskodott, hiszen ezentúl a pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér alapján történik. Tehát amennyiben a minimálbér emelkedik, a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő. A mostani pedagógus béremelést a kormány szándékai szerint 2017-ig minden tanév kezdetén újabb (minimálbért meghaladó) emelés követi.

Hoffmann Rózsa augusztus elsején bejelentette, hogy a fizetésemelés jogszabályi hátterének biztosítására rendkívüli parlamenti ülést hívnak össze augusztus 20-a után. (Kossuth Rádió 180 perc című műsora.) Elmondása szerint a korábban elfogadott törvény alapján az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna csak béremelést. A kormány viszont úgy döntött, hogy kiterjesztik a jogosultak körét, viszont kisebb lesz a béremelés mértéke.
Teljes bizonyosságal tehát csak augusztus végén, a szükséges jogszabályok elfogadása után lehet beszélni a végleges bértábláról.

A minisztérium által július 29-én közzétett bértábla:

A pótlékok alsó és felső határa:

A fenti táblázatok forrása: EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság

A nagyobb anyagi elismerés mellett a jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új pedagógus-bérrendszert vezetnek be szeptembertől – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkársága hétfőn, hangsúlyozva, hogy a magasabb bérek egyúttal értékállók és kiszámíthatók lesznek. A közlemény szerint miközben Magyarországon a kormány jelentősen növeli a pedagógusbéreket, addig azok Európa több országában csökkennek vagy változatlanok.

Az államtitkárság emlékeztetett arra, hogy a felnövekvő gyerekek sikeressége érdekében a pedagóguspályán a kiszámítható életutat biztosító rendszer bevezetése garantálja a köznevelési intézményekben folyó nevelő-oktató munka magas minőségét, egyúttal a pedagógusi munka társadalmi jelentőségéhez méltó elismerését.

Fokozatosan emelkedik a pedagógusok bére

Mint írták, a kormány a bérnövekedésen túl az értékállóságról is gondoskodott. A pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő.

Megerősítették: fokozatosan vezetik be a pedagógushivatást támogató bérrendszert. Az idei emelés után 2014 szeptemberétől 2017-ig minden tanév kezdetén a törvénybe foglalt mértékkel növekszik a pedagógusok bére.

Hangsúlyozták, hogy az új rendszer felszámolja az aránytalan, már-már elfogadhatatlan nagyságrendű túlmunka önkéntes vagy kényszerű vállalásának lehetőségét. Az extrém jövedelmeket eredményező, gyakran kételyeket ébresztő, átláthatatlan pótlékok és egyéb juttatások helyébe a színvonalas munkát, a gyermekek előrehaladását támogató, a pedagógusok teljesítményét ösztönző megfelelő bérezésű előmeneteli rendszer lép.

Ilyen összegekhez jutnak a tanárok

A közleményben az államtitkárság ismerteti az egyes képzettségi fokozathoz kapcsolódó fizetési kategóriákat is. Eszerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 824 forint közöttiek. Míg egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 442, a felső pedig 321 940 forint.

Kezdeményezi a parlament rendkívüli ülésének az összehívását augusztus 26-ra és 27-re Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője Kövér László házelnöknél. A kormánypárti politikus ezt a Sándor-palotában tartott door step sajtótájékoztatón jelentette be, miután Áder János államfővel egy másik témában - Szabó Máté alapjogi ombudsman utódjának a jelöléséről - konzultált.

Rogán Antal azt mondta, azért van szükség a rendkívüli ülésre, mert a pedagógus-béremeléssel kapcsolatos törvényi szabályozást módosítani kell ahhoz, hogy szeptember elsejével megvalósulhasson a béremelés. Azt gondolom, ez kellően fontos kérdés ahhoz, hogy a parlament szeptember 1-e előtt még összeüljön - tette hozzá a frakcióvezető.

Egyúttal azt is elmondta, arra kérte Áder János köztársasági elnököt, ha lehet a törvény kihirdetése sürgősséggel történjen meg, "természetesen tiszteletben tartva, hogy ebben a kérdésben neki maximális mozgástere van."

Az MKFE azért lobbizik a fejlesztési tárcánál, hogy egyes útszakaszok esetében bontsák részekre a távot - írta a csütörtöki Magyar Nemzet. A büntetési tételek is magasak ha valaki nem fizeti ki az e-útdíjat, az útdíj összegén felül még büntetés is vár rá. 

Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára a lapnak elmondta: bár az elektronikus útdíjfizetési rendszer még nem teljesen készült el, az MKFE tudomásul vette, hogy a költségvetés nem mondhat le a havonta tízmilliárdos bevételről. A hibákat így menet közben kell kijavítani.

A főtitkár szerint a legfőbb gondjuk abból adódik, hogy a HU-GO-rendszer szakaszokra osztja az útvonalakat, és mindegy, hogy azon belül hány kilométert halad a jármű, a fizetendő díj ugyanannyi. Az MKFE azért lobbizik a fejlesztési tárcánál, hogy a legkirívóbb 41 útszakasz esetében bontsák további részekre a távot.

Karmos Gábor üdvözölte, hogy várhatóan a jövő hét közepén megkezdődik az Útdíj-hitelprogram keretében a vállalkozóknak járó forgóeszközhitel-igények befogadása, de - tette hozzá - ezzel a július elsejei kezdéshez képest éppen másfél hónapot késik a finanszírozás állami támogatása. A legkisebb fuvarozóknak okozza a legnagyobb problémát az útdíj összegének előteremtése. A díjat ugyanis előre kell fizetni, míg a bevétel a fuvar megtörténte után 30, 60, esetleg 90 nappal érkezik meg - hívta fel a figyelmet.

2013.08.06 08:19 Nemsokára elérhető lesz az e-útdíjra felvehető hitel
2013.08.02 08:20 E-útdíj: egy hónap alatt 14 milliárdos bevétel

A – a csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára, de legfeljebb 1095 napra – 40 év szolgálati időnél
a) 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,1 százalék,
b) 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,2 százalék,
c) 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,3 százalék.

B – az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét
a) annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb,
b) 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb.
A fenti szabálytól eltérően, a B szerinti csökkenés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát.

Az új nyugdíjkorhatár táblázat itt érhető el !

A törvényi változások

• a Díjmentesítés rokkantság esetén (903, 913, 914, 916, 973, 983 jelű kiegészítő biztosítások)
• a Rokkantsági járadék (923, 924, 926, 974, 984 jelű kiegészítő biztosítások), továbbá
• a G41, G42 jelű csoportos kiegészítő biztosításokat érinti.

A törvényváltozáshoz való alkalmazkodás miatt a szabályzatokban szereplő I., II., III rokkantsági csoportokat össz-szervezeti egészségkárosodási százalékoknak, illetve ezzel párhuzamosan az új minősítési kategóriáknak felelteti meg a biztosító, és ez alapján nyújtja vagy utasítja el a biztosítási szolgáltatást.

A biztosítási feltételekben szereplő I., II., III rokkantsági kategóriák milyen mértékű egészségkárosodásnak felelnek meg?

Hogyan érinti ügyfeleinket a törvényi változás, mi változik a kárelbírálási folyamatban?

A törvényi változások kapcsán az volt az elsődleges célunk, hogy ügyfeleink a megváltozott szabályozást követően annak ellenére se kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, hogy az új a törvény a rokkantsági ellátások mértékének meghatározásakor új szempontként figyelembe veszi a rokkantság rehabilitálhatóságát is.

Az ellátás összege említett átlagjövedelem meghatározott mértéke, a törvényben meghatározott maximum és minimum értékekkel.

Ezek a rehabilitációs ellátás esetében a következő szerint alakulnak:

• akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka, (B1 kategória)
• aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka. (C1 kategória)

Rokkantsági ellátás alapján pedig a következő:

• Akinek az egészségi állapota 51-60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (tehát B2-es kategóriába tartozik), a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka. Ugyancsak ilyen mértékű ellátás illeti meg azt a személyt, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, tehát B1-es kategóriába tartozik, de a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
• Akinek az egészségi állapota 31-50% között van, de rehabilitációja nem javasolt (C2-es kategória) annak juttatása a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.
• Ugyancsak ilyen mértékű ellátás jár annak a C1-es kategóriába tartozó igénylőnek, akinek a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig –es hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
• Akit a komplex felülvizsgálat alapján D kategóriába soroltak, (tehát egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka jár rokkantsági ellátásként.
• És végül, aki E kategóriába került, (egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes) a juttatása megegyezik a havi átlagjövedelem 70 százalékával, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka

Az említett ellátásokat a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban kell emelni.

Rokkantsági ellátás

Mi az a lakásszámla?

A lakásszámla olyan - államilag támogatott – lakáscélra felhasználható megtakarítási forma, amely havi, rendszeres befizetés mellett, a megtakarítási időszak (jelenleg 48-120 hónap között a kínált módozatok futamidejétől függően) végén kedvező, lakáscélú kölcsönlehetőséget is biztosít. Így az otthonteremtéssel kapcsolatos terveit nagyobb pénzügyi keretből tudja megvalósítani.
A lakásszámla elemei: 

Mi az az áthidaló kölcsön?

Áthidaló kölcsöneink (Megelőlegező, Azonnali és Lojalitás hitel) igénybevételekor - hitelképesség esetén - megelőlegezzük Önnek a teljes szerződéses összeget még a megtakarítási időszak lejárta előtt.

Mire használható a lakásszámla?

A fentiek csak példák. A részletekről érdeklődjön ügyfélszolgálatunkon.

Többszörözze meg a rendelkezésre álló összeget!

Mostantól a közeli hozzátartozói részére kötött szerződések egy közös lakáscél megvalósítására is felhasználhatóak, így Ön megtöbbszörözheti a lakásszámla előnyeit! Egy négytagú család esetén, ha minden családtagra köt szerződést, a szerződéses összeg a     32 000 000 Ft-ot is meghaladhatja.

Kinek érdemes takarékoskodnia?

Mindazoknak,

• akik első lakásuk megvásárlását tervezik,
• akik a jövőben házat vagy lakást szeretnének cserélni,
• akik jelenlegi otthonukat szeretnék felújítani, átalakítani, korszerűsíteni,
• akik gyermekiek jövőjéről szeretnének gondoskodni,
• lakásszövetkezeteknek és társasházaknak, amelyek a közös tulajdonban lévő épületrészek, felújítását, korszerűsítését tervezik.

A személyre szabható lakásszámla

Ha Ön lakásszámla szerződést köt, a számlanyitás előtt igényei szerint megválaszthatja: 

• hogy saját maga, vagy egyik közeli hozzátartozója (pl. szülők, gyerekek), mint kedvezményezett számára köti meg lakásszámla szerződését;
• a számla típusát annak megfelelően, hogy melyik konstrukció az Ön igényeinek leginkább megfelelő;
• a megtakarítási időszak hosszát, vagyis azt az időszakot, amely alatt Ön rendszeresen befizeti megtakarításait lakásszámlájára (jelenleg 48-120 hónap között);
• a szerződéses összeget, vagyis azt a pénzösszeget, amelyet a megtakarítási időszakot követően kézhez kaphat (egy szerződéssel akár már 8 millió Ft), valamint
• a vállalt havi megtakarítás összegét. (5 000 – 20 000 Ft).

Az alábbi témakörökből kiválaszthatja, hogy mivel kapcsolatban szeretne tájékozodni. Az adott témára kattintva pedig kérdések könnyítik meg, hogy megtalálja a szükséges információt.

• Mit jelent a 3,9-es számla elnevezés?
• Mi az a lakás-takarékpénztári szerződés?
• Milyen célra használható fel a lakás-takarékpénztárnál összegyűjtött pénz?
• Milyen díjakkal jár a számlanyitás a Fundamenta-Lakáskasszánál?
• Köthetek-e szerződést, ha nekem már van egy? Kaphatok-e mindegyik szerződésre állami támogatást?
• Mi a kedvezményezett szerepe? Ki lehet kedvezményezett? Megjelölhetem-e kedvezményezettnek a keresztlányomat, a testvérem gyermekét, a házastársam édesanyját?
• Már két hete odaadtam az üzletkötőnek a pénzt, de még nem kaptam semmilyen visszajelzést. Miért? Mikor kapok?
• Azt írták a visszaigazolásban, hogy csekken fogok fizetni, pedig én csoportos beszedési megbízást adtam. Miért?
• Befizettem a számlanyitási díjat, ettől a hónaptól számít a vállalt megtakarítási idő?
• Ha hamarabb befizetem, amit vállaltam, hamarabb lejár a szerződésem?
• Nem kaptam szerződés visszaigazolást, hogyan kérhetek?
• Megkaptam a szerződés visszaigazolását, de hibás. Szeretném, ha kijavítanák. Mi a teendőm?
• Mit jelent az Azonnali hitel elnevezés?
• Mit jelent a Bővítő számla elnevezés?
• Mit jelent a Hozamleső számla elnevezés?
• Mit jelent a Kiegyensúlyozott számla elnevezés?
• Mit jelent a Lojalitás hitel elnevezés?
• Mit jelent a Megelőlegező hitel elnevezés?
• Mit jelent a Hozamleső Társasházi számla elnevezés?
• Mit jelent a Kiegyensúlyozott Társasházi számla elnevezés?
• Mit jelent a 3,9-es Társasházi számla elnevezés?
• Miért leveleznek velem, amikor nem kötöttem Önökkel szerződést? (közműfejlesztés esetén kötött szerződéseknél fordul elő gyakran)

Alapvetően három irányba indulhat a devizahitelesek mentése − összegezhető az elmúlt napok nyilatkozatai nyomán a jelenlegi helyzet. A megoldási alternatívák mindegyike felvet azonban kérdéseket.

A devizahitelesek mentésének egyik megoldási kulcsa lehet a végtörlesztéshez hasonlatos, lényegében a bankokkal "lenyeletett" drasztikus megoldás, ami a politikának megfelelő. Ám a gazdasági miniszter egyértelműsítette, ő csak olyan megoldást támogat, amely nem okoz beláthatatlan veszteségeket a bankszektornak. Bár később Varga Mihály is kénytelen volt csatlakozni ahhoz a kórushoz, amelyet Rogán Antal frakcióvezető vezet. Lényegében megzsarolja a bankokat: ha nem tudnak olyan megoldást találni szeptemberig, amely a költségvetés kiadási oldalát nem megborítva tud nagy tömegeken segíteni, a politika dönt. Egy ilyen lépés összhangban lehet azzal a kormányzati tervvel, amely átrendezné a hazai bankszektort. A tervvel szembesülve a miniszterelnökkel tárgyaló UniCredit-vezér lemondott a CIB megvásárlásáról (Napi Gazdaság, 2013. július 19.), s aligha véletlen, hogy tegnap Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a potenciális bankvásárlás kapcsán arról beszélt, hogy a döntésig egyetlen lépést sem érdemes tenni, mert nem tudható, hogy a felvásárolandó bankot mennyiben érinti majd a devizahiteles-mentés, mint ahogy az sem számítható, hogy annak magánál az OTP-nél mekkora lesz a költsége, marad-e elég szabad tőke az akvizíciókra.

A második megoldás a "megerősített árfolyamgát" − ezt Varga dobta be a köztudatba −, ami két dolgot jelenthet − a most ötéves tartam kitolását, vagy/és a konstrukció általánossá (kötelezővé) tételét. Az első kapcsán komoly kérdés, de megoldható, hogy a hitel futamidejének lejárta után a gyűjtőszámlán fennmaradt − a Buborhoz kötés miatt ma már jórészt a piaci devizahitel-kamat alatti szinten kamatozó − tőketartozás elfogadható feltételek mellett kerüljön törlesztésre. Az általánossá tétel esetén egyes vélemények szerint megoldható lenne az is, ha az állam nem azonnal, hanem csúsztatva, vagy akár a hitelek lejáratakor, egy összegben "fizetné" ki a saját részét az ügyfelektől átvállalt kamatért. (A PSZÁF friss adatai szerint az árfolyamgátba lépő és gyűjtőszámlával rendelkező 157 ezer ügyfél átlagosan 93 ezer forint megfizetésétől mentesült.) Így teljesülhetne az a vágy is, hogy a költségvetés számára nem keletkezik komoly kiadás. A megoldás hátránya, hogy így nem lesz forintosítás, ám ezzel kapcsolatban sokan megjegyzik, hogy jelenleg a nemzetközi és a hazai makrokörnyezet sem stabil; kérdés, meddig tart még itthon a kamatcsökkentési ciklus. Az pedig amúgy is a forintosítás ellen szól, hogy a piaci forintkamatok ma még magasabbak, mint a devizahitel-kamatok.

Ebből ered a harmadik megoldás: olcsó forintforrást − ami segíthetne a devizahitelek forintosításában − csak a Magyar Nemzeti Bank tud biztosítani anélkül, hogy annak közvetlen hatása legyen az államháztartásra. Ennek fényében ugyanakkor érthetetlen, hogy a devizahitel-mentéssel kapcsolatos tárgyalásokról miért hiányzik a jegybank. A tárgyalásokba azért is érdemes volna mihamarabb bevonni az intézményt, mert egyrészt ha a szerepvállalást csak ráerőszakolják az MNB-re, az ismét csak a kormánytól való függetlenség elvesztését sugallná. Másrészt a jelen helyzetben előfordulhat az is, hogy győzködni kell az MNB vezetését a részvételről: a növekedési hitelprogram meghirdetésekor Matolcsy György elnök még mereven elhatárolódott a gondolattól, hogy jegybanki pénzt adjanak a devizahiteles-mentéshez.

Az ún. engedélyezett gazdálkodók (Authorised Economic Operator - AEO) alatt speciális státusszal rendelkező gazdasági szereplőket értünk.

A státusszal rendelkező gazdálkodót a vámhatóság megbízható partnerének tartja, aki ezáltal jogosult arra, hogy vámügyeinek intézése, illetve vámkezelései során kedvezményekben részesüljön az egész Európai Unió területén.

A nemzetközi kereskedelem globalizációja, illetve a növekvő számú terrorcselekmények miatt a Vámigazgatások Világszervezete (VVSZ) elkészített egy keretrendszert (Framework of Standards), mely a vámszakterületen megteremtette a keretfeltételeket a modern és hatékony kockázatkezeléshez, és egyben megalkotta az engedélyezett gazdálkodó fogalmát.

Az Európai Unió az Európai Parlament és a Tanács 648/2005/EK rendeletével módosította a Közösségi Vámkódexet, és így valósítja meg a fent említett keretrendszer elképzeléseit.

A fenti, ún. biztonsági módosítás kiegészítette a Közösségi Vámkódexet az 1A. szakasszal (Engedélyezett gazdálkodók) és az 5a. cikkel, és így vezette be az engedélyezett gazdálkodói koncepciót a közösségi vámjogszabályokba.

Az AEO-kkal kapcsolatos rendelkezések 2008. január 1-jén léptek hatályba, így az AEO-tanúsítvány kiadására irányuló kérelmet (kitöltési útmutató) ettől az időponttól lehet benyújtani.

A részletszabályokat a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EK bizottsági rendelet 14a-14x. cikkei tartalmazzák.

A rendelet tekintetében két helyesbítés került kihirdetésre (1.helyesbítés, 2.helyesbítés).

A kiállított AEO-tanúsítvány számát – minden vámeljárás kezdeményezése során – a 2454/93/EK bizottsági rendelet 14b. cikk (5) bekezdése értelmében – az egységes vámokmány 44. rovatában kell feltüntetni, annak érdekében, hogy a jogszabályban meghatározott előnyökben részesüljön az engedélyezett gazdálkodó.

Az AEO rendelkezések célja a teljes ellátási lánc biztonságának garantálása. Az EU ennek érdekében előrehaladott tárgyalásokat folytat, illetve már egyezményeket írt alá harmadik országokkal (különösen: Svájc, Japán, Kína, USA, Norvégia).

Az EU által aláírt kölcsönös elismerési megállapodások az alábbiak:

• az Európai Unióban és a Japánban engedélyezett gazdálkodói programok kölcsönös elismeréséről szóló 2010/637/EU számú határozat, melynek gyakorlati megvalósításáról a Bizottság vonatkozó tájékoztatója magyar nyelven rendelkezésre áll.

• az Egyesült Államok terrorizmusellenes vámügyi és kereskedelmi partnerségi programjának és az Európai Unió engedélyezett gazdálkodói programjának kölcsönös elismeréséről szóló 2012/290/EU számú határozat, melynek gyakorlati megvalósításáról a Bizottság vonatkozó tájékoztatója magyar nyelven szintén elérhető.

Az USA Vámügyi és Határvédelmi Hivatala (Customs and Border Protection – CBP) által az európai uniós EORI (Economic Operators’ Registration and Identification – Gazdasági Szereplők Nyilvántartása és Azonosítása) és az amerikai MID (Manufacturer Identification Number  – Gyártói Azonosító Szám) azonosítók megfeleltetési eljárására létrehozott webes alkalmazás aktiválása megtörtént. Az alkalmazás a https://mrctpat.cbp.dhs.gov honlapon 2012. augusztus 1-től elérhető.

Az engedélyezett gazdálkodók AEOS vagy AEOF típusú tanúsítvány birtokában kizárólag a MID szám részesülhetnek a megállapodás előnyeiből az USA-ba irányuló vámeljárásaik alkalmával.

Az Európai Bizottság és az USA vámigazgatása tájékoztatót készített a kölcsönös elismerésben érdekelt gazdálkodók részére, az alábbiak szerint:

• Gyakran Ismételt Kérdések EU – USA Kölcsönös Elismerési Határozat

• Frequently Asked Questions EU – US Mutual Recognition Decision

Amennyiben az AEO-k a MID szám iránti regisztráció során problémát tapasztanak, úgy arról az AEO tanúsítványt kibocsátó NAV vám- és pénzügyőri igazgatóságot tájékoztassák.

Tekintettel arra, hogy az EU valamely tagállamának vámhatósága által megadott AEO státuszt az EU valamennyi tagállama automatikusan elismeri, különösen fontos, hogy az AEO-kkal kapcsolatos közösségi jogszabályokat valamennyi tagállamban egységesen alkalmazzák. Az egységes értelmezés érdekében kidolgozásra, majd 2012. április 27-én frissítésre került az AEO Iránymutatás (Authorised Economic Operator Guidelines) és mellékletei, vagyis az Önértékelési kérdőív (Self assessment questionnaire) és Kitöltési útmutatója (Explanatory notes for Self assessment questionnaire), valamint a fenyegetésekről, kockázatokról és lehetséges megoldásukról szóló tájékoztató (Threats, Risks and possible solutions document).

Az AEO Iránymutatás magyar nyelvű dokumentumai:

•         Engedélyezett gazdálkodók Iránymutatások
•         Fenyegetések, kockázatok és lehetséges megoldások
•         Biztonsági nyilatkozat 

Az Önértékelési kérdőív magyar nyelvű fordítása pdf formátumban  a Bizottság honlapján elérhető, csakúgy, mint az Önértékelési kérdőív Kitöltési útmutatója.

Az Önértékelési kérdőív, annak könnyebb kitöltése érdekében, elkészült excel formátumban is.

Annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók minél átfogóbb képet kapjanak az AEO státuszról, elkészült a NAV Elnöke által kibocsátott AEO Tájékoztatás, mely hasznos információkat és dokumentumokat tartalmaz, amelyek segítik a gazdálkodókat az auditra való felkészülésben és a tanúsítvány kibocsátását követően annak gondozásában.

Elkészült továbbá egy AEO koncepciót bemutató információs füzet is, NAV - Könnyítés? Egyszerűsítés? AEO! Az engedélyezett gazdálkodói státusz általános jellemzői 2013  címmel.

Az Európai Bizottság kidolgozott és honlapján is elérhetővé tett egy ingyenesen letölthető AEO e-learning programot a gazdasági szereplők részére.

A Bizottság - a tagállamok erre irányuló kérésének megfelelően - készített egy Biztonsági Nyilatkozatot, amely segítségével a kérelmező eleget tehet a 2454/93/EK bizottsági rendelet 14k (1) e) pontjában meghatározott követelménynek.

A Bizottság létrehozott egy AEO logot, melyet kizárólag érvényes AEO-tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók használhatnak. A logot az érintett AEO-k a tanúsítványt részükre kibocsátott vám- és pénzügyőri igazgatóságtól kérhetik meg elektronikus úton, eps és jpg formátumban. Az AEO embléma szerzői jogi védelem alatt áll, a vele kapcsolatos jogok az Európai Uniót illetik meg, az azzal kapcsolatos minden visszaélés feljelentést vonhat maga után. Javasolt, hogy az embléma használata során csatolásra kerüljön az alábbi megjegyzés: Directorate General Customs and Taxation © European Union, 2007-2011. A megjegyzés módosítása nem engedélyezett, ezért az változtatás nélkül használandó.

A gazdálkodók, amennyiben az AEO kérelem kitöltési útmutatójának 10. mellékletében tett nyilatkozattal beleegyezésüket adják, hogy felkerüljenek az Európai Bizottság által készített listára, akkor leendő és már meglévő partnereik értesülhetnek arról, hogy rendelkeznek AEO tanúsítvánnyal, így megbízható partnerek.

A Bizottság honlapján az AEO-val kapcsolatban további hasznos anyagok találhatók.

Munkaadói járulékterhek

* A 2013. január 10-éig megszerzett és 2012. december havi járulékalapot képező olyan jövedelem után, amelyet a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, a 2012. december 31-én hatályos járulékfizetési felső határra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.

** 2013. január 1-jétől a járulékfizetési felső határ megszűnt.

* A 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelem után, amelyet a 2011. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, a 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelő járulékmértékek szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.

** 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék megszűnt. A kifizető, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a külön törvényben meghatározottak szerint szociális hozzájárulási adó fizetésére köteles.

* A 2011. január 10-éig megszerzett és 2010. december havi járulékalapot képező olyan jövedelem után, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelő járulékmértékek szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.

*A korkedvezmény-biztosítási járulék 25%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 9,75% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók számára.
**A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény alapján.

*A korkedvezmény-biztosítási járulék 25%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 9,75% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók számára.
** A 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmek után a 2009. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti járulékmértékeknek megfelelően kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.
***Az esedékesség időpontjának vége.

*A korkedvezmény-biztosítási járulék 50%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 6,5% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók számára.
**A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2009. július 1-jétől csökken. A járulékalap minimálbér kétszeresét (143 000 forint) meghaladó része után, valamint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-áig hatályos rendelkezéseknek megfelelő járulékmértékek szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.

*A korkedvezmény-biztosítási járulék 75%-át a központi költségvetés átvállalta, ezért 3,25% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók számára.

* A korkedvezmény-biztosítási járulékot 2007. évben a központi költségvetés vállalja át, ezért a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók részére 2007-ben konkrét fizetési kötelezettséget nem jelent. Bevezetése fokozatosan történik.

A személyi jövedelemadó 1 százaléka nem illeti meg azokat a civil szervezeteket, amelyeknek 2013. augusztus 1. és a "kedvezményezetti státusz" igazolására szolgáló adatlap keltének időpontja között akár 1 napig olyan köztartozásuk áll fenn, amelyre nem kaptak fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt - hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal csak kivételes méltányosságot érdemlő esetben tekinthet el ettől a feltételtől, legfeljebb akkor, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a civil szervezet alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. Kivételes méltányosság gyakorlása esetén is csak a köztartozás rendezése után teljesítheti a NAV a kiutalást - olvasható a hivatal közleményében.

A kedvezményezett (1 százalékban részesülni kívánó) szervezetek 2013. augusztus 1-je előtt esedékessé vált meg nem fizetett köztartozásukat legkésőbb 2013. július 31-ig, a 2013. augusztus 1. és az adatlap benyújtása között esedékessé váló kötelezettségüket legkésőbb annak esedékességéig rendezzék, mivel a lejárt esedékességű köztartozás esetén nem jogosultak a részükre felajánlott 1 százalék összegére - hangsúlyozza a NAV.

A kedvezményezetti státusz igazolására szolgáló 1337A számú adatlap 2013. szeptember 1-jétől lesz letölthető a NAV honlapjáról.

Több változásra is fel kell készülni augusztus elsejétől. Ezek közül a legfontosabb az emelkedő pénzügyi tranzakciós illeték, ez két ezrelékről három ezrelékre nő átutalás esetén és három ezrelékről hat ezrelékre készpénzfelvételnél. Utóbbi esetben a hatezer forintos felső határ is megszűnik.

Az augusztustól lekötött betétek és egyéb ügyletek után keletkező kamatbevételt hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli. Az eho nem vonatkozik a tartós befektetési számlákon, nyugdíj-előtakarékossági számlákon felhalmozott megtakarításokra, ha azok kedvezményesen adóznak, illetve egyáltalán nem az augusztus előtt nyitott számlákra. Fontos, hogy az eho nem terheli az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, vagyis augusztustól jelentős különbség lesz a kétfajta befektetés adója között.

Szintén kellemetlen változás, hogy a telefonadó a céges előfizetőknél emelkedik: hívásoknál percenként két forint helyett három forint lesz az adó, s hasonló teher rakódik az sms-ekre is. (Nem ritka az a megoldás, hogy magánszemélyek is céges flottában vannak az így elérhető alacsonyabb tarifák miatt, így az adóemelés e körnek tehernövekedést jelent - a szerk.) Ennek fényében a távközlési cégek is módosítják általános szerződési feltételeiket. A módosításokban nem csak a telefonadót érintően lehetnek változások, így érdemes lehet ezeket átfutni.

Nincs vége még az adóknak, augusztustól lép hatályba ugyanis az úgynevezett kocsmaadóról szóló törvény is. Az éjszaka is nyitva tartó szórakozóhelyeknek kell megfizetniük az úgynevezett felügyeleti díjat. Ez valójában ősszel élesedhet, mert az egyes önkormányzatoknak maguknak is rendeletet kell alkotniuk. A felügyeleti díj a befogadóképesség alapján húsz forint fejenként, s a bevételt kizárólag a szórakozóhelyek okozta károk elhárítására, illetve biztonsági intézkedésekre lehet fordítani. A díjat legfeljebb néhány kerület vezeti be, köztük az egyik leglelkesebb a hetedik.

Van jó hír is

Valamennyi jó hír is marad augusztusra: a munka törvénykönyvének legújabb módosításaként rendeződik ugyanis a távolléti díj számítása. Kissé félresikerült az eredetileg egyszerűsítésnek szánt, egy szorzószámra épülő számítási mód, amely egyebek mellett hátrányosan érintette azokat a dolgozókat, akik olyan hónapban mentek szabadságra, amelyben kevesebb volt a munkanap. Még több gondot okozott a számítás azoknál a munkavállalóknál, akik nem klasszikus munkarendben dolgoznak. A szenvedésekkel teli utólagos egyeztetések eredményeképp a szabályozás a korábbi rendszer szerint működik augusztustól. Azt nem garantálta a jogszabály, hogy a munkaügyi ellenőrzések alkalmával a jogbizonytalanságból adódó hibákat nem szankcionálják.

Augusztus 1-jén kétlépcsős, nyílt pályázatot ír ki a Sólyom Airways 51 árucsoportra – gépjárművektől a számítógépekig, ásványvíztől a szállodai szolgáltatásokig – a minősített beszállítói adatbázis létrehozásához – írta a Világgazdaság kedden.

A lapnak Lucsik János, a Sólyom Befektetési és Vagyonkezelési Holding Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy első negyedévükben, szeptembertől decemberig 6-12 millió euró áll rendelkezésére arab befektetőknek köszönhetően, és "minden egyes nap közelebb kerülnek az induláshoz". A cég első járatai Brüsszelbe, Londonba, Párizsba, Milánóba, Frankfurtba, Stockholmba és Amszterdamba repülnek majd, az online értékesítés a tervek szerint augusztus közepén indul.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság a Világgazdasággal közölte: a Sólyom felvásárolta a kisgépes légi jármű üzemeltetését és karbantartását végző ceglédi Avicraft Kft.-t. Ezt az engedélyt kereskedelmi légi szállítás végzésére akarták módosítani, de erre nem volt lehetőség.

"Így a múlt hét folyamán a Sólyom Hungarian Airways a következő kérelmeket nyújtotta be: megkérte az előzetes lajstromjel kijelölését az első légi járműre, módosította a működési és üzembentartási engedélykérelmet, és kéri az A teljesítményosztályú légi járművekkel történő utas-, postai küldemény- és áru kereskedelmi légi szállítás engedélyezését" – közölte a hatóság.

Akár több tízezer forinttal is csökken a nettó fizetésük azoknak a háromgyermekes szülőknek, akiknek valamelyik gyermeke a nyár elején befejezte középiskolai tanulmányait. Ők ugyanis a júliusi jövedelmükből már csak legfeljebb azon eltartottjaik után vehetik igénybe a családi adókedvezményt, akik még közoktatási intézményben tanulnak. Ha elfelejtik jelezni a munkáltatójuknak a változást, jövő tavasszal kerülhetnek kellemetlen helyzetbe, amikor vissza kell fizetniük a nyári hónapokban érvényesített kedvezményt.

Módosítaniuk kell a júliusi hónapra vonatkozó adóelőleg-levonási nyilatkozataikat azoknak a szülőknek, akiknek a gyermeke júniusban befejezte a középiskolai tanulmányait. A jogszabály szerint a családi adókedvezményt azok után a gyermekek után lehet igénybe venni, akik részére a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak. A családi pótléknak két típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31. napjáig jár. A tankötelessé válás évének november 1-jétől már iskoláztatási támogatásnak nevezik ezt a juttatást.

Az iskoláztatási támogatás a közoktatási intézményben folytatott tanulmányok idejére jár, legfeljebb azonban annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben a gyermek (személy) betölti a 20. életévét. A fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű kedvezményezett eltartottnál 23 év a korhatár. Azt, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, minden év augusztus 31-ig lehet igazolni az iskoláztatási támogatást folyósító szervnél.

Vagyis ha a középiskolás gyermek után a tanév végétől nem járt iskoláztatási támogatás, akkor a szülője július havi jövedelméből már nem vehette igénybe utána a családi kedvezményt. 

KATTINTS! Családi adókedvezmény: zavarosban halászik a kormány

Kit, milyen meglepetések érhetnek?

Induljunk ki egy háromgyermekes családból, ahol a legidősebb gyermek befejezi a középiskolát. A gyermekek utáni adókedvezmény szempontjából többféle státusza lehet.

1. Semmiben nem változik a helyzet, ha az említett gyermek érettségi után egy másik középfokú intézményben szakmát tanul. Akkor továbbra is kapja az iskoláztatási támogatást annak a tanévnek a végéig, amelyik során betölti a 20. életévét. A szeptemberben születettek után még a megkezdett tanév végéig jár a családi pótlék, így az adókedvezmény is. Ekkor havonta 33 ezer forint adókedvezményt érvényesíthetnek utána és a testvérei után is a szülei.

2. A legbonyolultabb az a helyzet, amikor ugyanez a gyermek egyetemen tanul tovább. Ebben az esetben csak június végéig járt utána az iskoláztatási támogatás, a testvérei után pedig júliustól a kétgyermekesekre vonatkozó, alacsonyabb összegű családi pótlék jár. A szülők a júliusi jövedelmükből már nem érvényesíthetik a középiskolai tanulmányait befejező gyermekük után az adókedvezményt. Az érintetteknek júliusban nyilatkozniuk kell a munkáltatójuknak a változásról.

Ebben az esetben július és augusztus hónapokra a két másik gyermekük után is csak 10-10 ezer forint adókedvezményt érvényesíthetnek a jogszabályok szerint, szemben a korábbi 33-33 ezer forinttal. Vagyis az említett két hónapban összesen 92 ezer forinttal kevesebbet vonhatnak le jogszerűen az adójukból két gyermek után. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az egyetemista gyermek után korábban igénybe vehető kétszer 33 ezer forint kedvezményt, akkor július-augusztusban összességében akár 158 ezer forintot is bukhatnak az érintett szülők.

Ha a szülők nyilatkoznak a Magyar Államkincstárnak a felsőfokú intézményben tanuló gyermekük hallgatói jogviszonyáról, akkor a két másik gyermekre a nyári hónapokra visszamenőlegesen megkaphatják az emelt összegű pótlékot, mivel a család ismét háromgyermekesnek számít, csak a legidősebb után nem jár családi pótlék. Az ebben az esetben a két nyári hónapra visszamenőlegesen érvényesíthető adókedvezményt összegét a jövő tavasszal benyújtandó adóbevallásban lehet utólag érvényesíteni.

3. Az egyetemista gyermek önálló jövedelemmel rendelkezik. Ebben az esetben az említett család csak a kétgyermekeseknek járó havi 10-10 ezer forintos kedvezménnyel csökkentheti az adóját, mert ekkor már nem lehet eltartottként sem figyelembe venni az egyetemistát a családi adókedvezmény kiszámításakor. Vagyis havonta 46 ezer forinttal kevesebbet vonhatnak le az adójukból a szülők.

4. Utóbbi érvényes arra az esetre is, ha a középiskolát befejező gyermek egyáltalán nem tanul tovább, függetlenül attól, hogy van keresete vagy nincs. A testvérei után a szülei csak a kétgyermekeseknek járó, 10-10 ezer forint adókedvezményt érvényesíthetik.

Fontos tudni, hogy a munkavállalóknak kell módosítaniuk a nyilatkozatukat. Ha a dolgozó nem nyilatkozik arról, hogy kevesebb kedvezményt vegyenek figyelembe a nettó keresete kiszámításakor, akkor a munkáltatók nem tehetnek mást, mint levonják a magasabb összeget, nem okolhatók, ha nem figyelmeztetik a szükséges módosításra a dolgozójukat.

Így bukhatsz tízezreket a családi adókedvezményen

 

A nagyobb anyagi elismerés mellett a jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új pedagógus bérrendszert vezetnek be szeptembertől - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkársága hétfőn az MTI-vel, hangsúlyozva, hogy a magasabb bérek egyúttal értékállók és kiszámíthatók lesznek. A közlemény szerint miközben Magyarországon a kormány jelentősen növeli a pedagógusbéreket, amelyek Európa több országában csökkennek vagy változatlanok.

z államtitkárság emlékeztetett arra, hogy a felnövekvő gyerekek sikeressége érdekében a pedagóguspályán a kiszámítható életutat biztosító rendszer bevezetése garantálja a köznevelési intézményekben folyó nevelő-oktató munka magas minőségét, egyúttal a pedagógusi munka társadalmi jelentőségéhez méltó elismerését.

Mint írták, a kormány a bérnövekedésen túl az értékállóságról is gondoskodott. A pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő.

Megerősítették: fokozatosan vezetik be a pedagógushivatást támogató bérrendszert. Az idei emelés után 2014 szeptemberétől 2017-ig minden tanév kezdetén a törvénybe foglalt mértékkel növekszik a pedagógusok bére.

Hangsúlyozták, hogy az új rendszer felszámolja az aránytalan, már-már elfogadhatatlan nagyságrendű túlmunka önkéntes vagy kényszerű vállalásának lehetőségét. Az extrém jövedelmeket eredményező, gyakran kételyeket ébresztő, átláthatatlan pótlékok és egyéb juttatások helyébe a színvonalas munkát, a gyermekek előrehaladását támogató, a pedagógusok teljesítményét ösztönző megfelelő bérezésű előmeneteli rendszer lép.

Az MTI-hez eljuttatott közleményben az államtitkárság ismerteti az egyes képzettségi fokozathoz kapcsolódó fizetési kategóriákat is. Eszerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 ezer 824 forint közöttiek. Míg egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 ezer 442, a felső pedig 321 ezer 940 forint.

Rendezik a pótlékokat is - derült is ki a közleményből. Ennek értelmében intézményvezetők esetében főiskolai végzettséggel 123 ezer 715, egyetemi végzettséggel 135 ezer 554 forint jár.

Az osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői pótlék 46 ezer 393, illetve 50 ezer 833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösség-vezetői pótlék 15 ezer 464, illetve 16 ezer 944, míg intézményvezető-helyettesi 61 ezer 858, illetve 67 ezer 777 forint lesz.

Nyilvánosságra hozták a 2013 szeptemberétől érvényes pedagógus-bértáblát, valamint a pótlékok összegének alsó és felső határát. Íme, az adatok, lehet számolni.

A pótlékok összegének felső határa a pedagógus bértábla segitségével :

A gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalót a munkáltató köteles eredeti munkaszerződése szerint tovább foglalkoztatni. Ennek alapja, hogy a munkaviszony a gyermekgondozási szabadság tartama alatt is fennáll, a munkavállaló visszatérésekor semmi egyéb nem történik, mint a jogviszony ott folytatódik, ahol a távollét előtt abbamaradt. A munkakör, munkahely és az egyéb feltételek tehát változatlanok maradnak, az egyetlen különbség, hogy a munkabért az időközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel meg kell emelni - írja a munkajog.hu.

Felmondás az első munkanapon?

A tipikusan évekig tartó gyermekgondozási szabadság alatt azonban rengeteg körülmény változhat. Például, a munkáltató felhagyhat azzal a tevékenységgel, amelynek keretében a munkavállalót foglalkoztatta, felszámolhatta az adott telephelyet, esetleg az egész munkáltató megszűnhetett idő közben.

Miközben tehát abból kell kiindulni, hogy a munkaviszony a visszatérés után változatlan feltételekkel folytatódik, az esetek jelentős részében nem ez történik a gyakorlatban. Beszédes adat, hogy a KSH 2005-ös felmérése szerint a megkérdezett érintettek csupán 55,3%-a nyilatkozott úgy, hogy a gyermekgondozási idő lejárta után vissza akar és tud menni korábbi munkáltatójához dolgozni.

A gyermekgondozási szabadság ideje alatt a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll. Ebből következően viszont nincs akadálya, hogy a munkáltató - az alábbi felmondási korlátozásokra tekintettel, de - akár az első munkanapján felmondjon a visszatérő szülőnek. A felmondást természetesen meg kell indokolni, mindazonáltal elfogadható indok, ha a munkáltató az idő közben bekövetkezett változásokra tekintettel objektíve nem tudja tovább foglalkoztatni a munkavállalót.

A felmondási korlátozás sem jelent védettséget

A felmondási korlátozás azt jelenti, hogy az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa a gyermek hároméves koráig az alábbi védettséget élvezi. Ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, úgy az indoknak meg kell felelnie az azonnali hatályú felmondásra meghatározott követelményeknek.

Lényegében tehát csak a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése mellett van mód felmondásra. Ha a felmondás indoka a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével függ össze, úgy a felmondás közlése előtt a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy van-e a munkahelyen a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör. Ha van, azt a védettséget élvező munkavállalónak fel kell ajánlani, és elfogadás esetén a munkaszerződést módosítani kell úgy, hogy a munkavállaló e munkakörben dolgozik tovább. Ilyenkor tehát a munkaszerződés kötelező módosításáról van szó: a munkáltató köteles az üres munkakört felajánlani, és a munkavállaló elfogadása esetén a munkaszerződést az új munkakörre módosítani. Ha ilyen munkakör nincs, vagy a felajánlott munkakört a munkavállaló elutasítja, a munkáltató közölheti a felmondást.

Sok esetben a munkaszerződés módosításával oldható meg a munkaviszony fenntartása, amely a szülőnek akkor különösen nehéz választás, ha a korábbinál alacsonyabb fizetéssel, rosszabb munkakörülményekkel járna. A munkaszerződés módosítására vonatkozó ajánlatot a munkavállaló nem köteles elfogadni, ám azzal számolnia kell, hogy ha e módosítás nélkül a további foglalkoztatása nem lehetséges, akkor a munkáltató felmondással élhet.

Összességében tehát a visszatéréshez való jog sokszor csak elméleti jogosultság, amit a gyakorlati adottságok felülírhatnak. Nem véletlen, hogy számos munkavállaló a gyermekgondozási szabadság lejárta után nem a munkaviszony folytatásával, hanem felmondással, vagy egy módosított munkaszerződéssel találkozik. A két státusz közötti transzfer így csak a törvénykönyvben zökkenőmentes, valójában komoly kockázatot rejt a felek számára.

Jelentős javulást mutat a korábbi évek arányához képest a fiatalkorúak dohányáruval való kiszolgálásának aránya. Az elmúlt évek jellemzően 50%-ot meghaladó ellenőrzési statisztikáival szemben a július 1. óta lefolytatott ellenőrzések összesített eredménye szerint a próbavásárlással érintett Nemzeti Dohányboltok 18 százaléka, ebből az elmúlt  nap ellenőrzései alapján az árusítóhelyek 12,5 százalékaa adott el dohányterméket fiatalkorúnak - tette közzé a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.

Pozitív tapasztalat, hogy a fiatalkorúak védelmével kapcsolatos kiszolgálási adatok napról napra javulnak a rendszer átállása óta, így az elmúlt napokban tapasztaltak szerint a fiatalkorúak dohánytermékkel való kiszolgálásának kifogásolási mutatója egy adott napra vonatkozóan 25 százalékos eredménnyel zárult, míg ugyanezen vizsgálat a következő napon már 12,5 százalékos eredményt mutatott. Összesen 11 koncesszió tulajdonos ellen indult fogyasztóvédelmi eljárás.

A következő hetek ellenőrzései továbbra is kifejezetten a 18 éven aluliak kiszolgálására koncentrálnak, amelynek során a felügyelőségek munkatársai fiatalkorúak bevonásával ellenőrzik a jogszabályi tilalom betartását.
 
A Fogyasztóvédelmi Hatóság – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján – az olyan vállalkozást, amely az idézett tilalmakat megszegi, bírság kiszabásával sújtja, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a hatósági eljárásokat követően  kezdeményezheti a koncesszió visszavonását - áll a cég közleményében.

"A devizahitel szerződések módosítását indokló körülmény elsősorban a devizaárfolyamkülönbség, mivel az adós nem hibáztatható azért, ha képtelenné válik az adósságszolgálatra egy olyan külső ok miatt, amilyen az árfolyam romlása" - írta a minisztérium sajtóirodája a Reuters beszámolója szerint. A hírügynökség hozzáteszi: további részleteket nem közöltek.

Navracsics Tibor kedden este arról beszélt a Hír TV-n, hogy ősszel a kormány kísérletet tesz a devizahitelek problémájának általános jellegű rendezésére. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán azzal pontosította a Navracsics szavai miatti találgatásokat, hogy a Magyar Bankszövetséggel a deviza jelzáloghitelek sorsáról tárgyalnak.

Ha a nyugdíjjárulékra terjesztenék ki az adókedvezményt, akkor a korábbi 306 ezres bruttó bér helyett már 190 ezer is elég lenne a teljes igénybevételhez 3 gyermek esetén. Az alacsony keresetűeknél azonban közel a fele még így is a kasszában maradna. A reálbérek értéke tovább csökken 2014 és 2015 között !

Nemcsak hogy napirenden van a családi adókedvezmény kiterjesztése, de egyenesen kétféle javaslat is a kormány elé kerül hamarosan. A Fidesz változata szerint a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék, a KDNP-s opció szerint pedig a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére terjesztenék ki az adókedvezményt. Pálffy István, a kisebbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese nem meglepő módon a saját javaslatukat tartja célszerűnek (bár minden bizonnyal ez ütne nagyobb lyukat a jövő évi büdzsében), hiszen ezzel többeken "segítenének". Az mfor.hu kalkulációi alapján tény, hogy többek helyzetén javíthat, nagy "világmegváltással" egyik változat sem jár.

Eddig ahhoz, hogy a két gyermek után járó havi 20 ezer forintos kedvezményt ki lehessen használni, egyetlen 125 ezer forintos bruttó kereset is elegendő volt, hiszen a 16 százalékos szja-kulccsal pont 20 ezer forintot vonnak le a béréből, miközben egy 98 ezer forintos minimálbérért dolgozó havonta 4320 forintot hagyott bent a kasszában. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, és a nyugdíjjárulékra is kiterjeszthető lesz a kedvezménye, ennyivel fog nőni a nettó bére, vagyis a 79 870 forint helyett 84 190-et vihet haza.

Teljesen már a helyzet, ha már 3 eltartott gyermekről van szó, akik után minden esetben érvényesíthetné a család az adókedvezményt. Ebben az esetben ugyanis havi 99 ezer forint illetné meg a szülőt, vagy szülőket, viszont nemcsak hogy a minimálbéres, de 110 ezernél sem érvényesíthető. Ebben az esetben ugyanis 17 600 forint szja-t kell fizetni, ami után 83 320 forint még a kasszában marad, amit kvázi ha a teljes, munkavállalói adó- és járulékkörre kiterjesztenék, sem lehetne teljesen kihasználnia egy egyedülálló szülőnek. Mivel azonban ez talán kevésbé életképes helyzet, az mfor.hu inkább olyan forgatókönyveket készített, ahol mindkét szülő dolgozik.

Egészségbiztosítási járulék: félmegoldás leginkább

Ha a kormány végül az egészségbiztosítási járulék mellett döntene, akkor az azt jelentené, hogy míg egy 3 gyermekes, két keresős családban fejenként bruttó 306 ezer forintos bérért kellett dolgozni az adókedvezmény teljes kihasználásért, a jövőben "elég lesz" 210 ezerért. Bár, 2400 forint még így is bent maradna. Ami viszont a hazavitt összeget illeti, míg most a két szülőnek 342 300 forint nettója származik a két fizetésből, a kedvezmény kiterjesztése után 371 700 forintból gazdálkodhatnának egy hónapban, vagyis 9 százalékos növekedés történne.

Két minimálbérért dolgozó szülő esetében viszont nem ennyire kedvező a helyzet, hiszen még a kedvezmény kiterjesztése után sem tudnának 53 920 forintot kihasználni, bár azért a nettóban egy majdnem 14 ezer forintos növekedést realizálhatnának.

A nyugdíjjárulékos kiterjesztés jobb lenne

Eddig egy 5 fős család (3 gyermek és 2 kereső szülő) esetén ugye fejenként bruttó 306 ezer forintra volt szükség az adókedvezmény teljes kihasználásához, ha viszont a nyugdíjjárulékra terjesztenék ki, akkor jócskán lecsökkenne ez a határ. Fejenként ugyanis átlag alatti, 190 ezres bruttó bér mellett is érvényesíteni lehetne a teljes, havi 99 ezer forintos kedvezményt.

Két bruttó 190 ezer forintos fizetés esetén a két szülő által hazavitt 309 700 forintos nettó 347 700 forintra emelkedik, ami 12 százalékos növekedést jelent. Ezzel szemben, ha az egészségbiztosítási járulékra terjesztenék ki a kedvezmény igénybevételét, csak 9 százalékos nettó növekedést tapasztalhatnának az érintettek. Miközben ugye az utóbbi esetben még 11 600 forintot bent is hagynak a kasszában.

Visszatérve a nyugdíjjárulékos kiterjesztésre, két minimálbéres szülő esetén szintén 12 százalékkal 179 340 forintra növekedne a hazavitt közös nettó összeg, és még 48 040 forint így is kihasználatlan maradna. A jelenlegi helyzetnél viszont vitathatatlanul még ez is jobb lenne.

Miért is?

Minderre azért is van szükség, mert a 2011-es adatok szerint 112 milliárd forintot hagytak az államkasszában azok a gyermekes családok, akik az alacsony jövedelmük miatt nem tudták teljesen kihasználni a családi adókedvezményt. Harrach Péter korábbi nyilatkozata szerint abban az esetben, ha a nyugdíjjárulék terhére történne a bővítés, azzal további 36 milliárd forint maradna a családoknál. Vagyis a költségvetésben ennyi kieséssel járna az adóbevételeknél. Arra ugyan információ nincs, hogy az egészségbiztosítási járulék terhére történő kiterjesztése mennyit hagyna a családoknál, ám Pálffy István, KDNP-s frakcióvezető-helyettes minapi nyilatkozata szerint a két javaslat forrásigénye között 12-20 milliárd forintos eltérés mutatkozik. 

Forrás: Székely Sarolta
               mfor.hu

Romániai bérek:

A romániai munkaadók minden egyes munkanapra 200 millió eurónyi fizetést adnak ki napjainkban, ami több mint 12%-kal kevesebb, mint 2008 folyamán, derült ki az Eurostat adataiból, amelyet a Zf.ro idéz. Eszerint a teljes kifizetett bérmennyiség – beleértve az összes illetéket, adót, tébéjárulékot, amit a munkaadó és az alkalmazott fizet ki az államnak – 51 milliárd euróra rúg Romániában.

Ezzel egyidőben Németországban – ahol a munkaerővel kapcsolatos költségek a legmagasabbak az egész unió szintjén – naponta 5,5 milliárd euróba kerülnek az alkalmazottak, ami 8%-kal több, mint négy évvel ezelőtt. Azon országok között, amelyek a legtöbbet költenek a fizetésekre, ott találjuk Franciaországot és Nagy-Britanniát (egyenként napi 4,3 milliárd euró), Olaszországot (2,6 milliárd euróval naponta), Spanyolországot (napi 1,8 milliárddal) vagy Hollandiát (napi 1,2 milliárddal).

Egyúttal ezek azok az országok, ahol az alkalmazottakkal kapcsolatos költségek részaránya a legnagyobb a GDP-ben (közel 50%, egyes helyeken még nagyobb), miközben azok, amelyek kisebb összegekből oldják meg a kifizetéseket (Románia, Bulgária, Görögország vagy Magyarország), ezt a GDP kevesebb mint 40 százalékából teszik. Ami azt is jelenti, hogy a gazdasági növekedés egyik potenciális forrása a fizetések növelése lehetne ezekben az országokban.

A Raiffeisen ügyfelek sem ússzák meg a tranzakciós illetéket. A számlavezetési díjak mellett a tranzakciókért is többet kell majd fizetni szeptember közepétől.

A számlavezetési díjak emelkednek több számlacsomag esetén, az akciós feltételek nem teljesülése esetén a DíjNullázó és az Aktivitás számlacsomagok tulajdonosai is számítanak erre. A tranzakciós illeték változásának megfelelően a Raiffeisen Bank is növeli díjait.

Az elektronikus átutalások díjai 0,2%-ról 0,3%-ra emelkednek szeptember 12-től. Nagy teher lehet még a magyar családok számára, hogy a fióki ügyintézés esetén a minimális utalási díj emelkedik (1 Ft-tal).


Tényleg fontos változás, hogy a csoportos beszedések tételenkénti díja emelkedik a Raiffeisennél 128-ról 143 Ft-ra. Rejtett költség lehet, hogy a bankkártyák éves díjai is nőnek, bankkártyától függően akár 650 Ft-al is.

Ezért cserébe a bankkártyával történő vásárlások DíjNullázó és Aktivitás számlacsomag esetén díjmentesek maradnak. Több banknál is volt már hasonló változás, így úgy látszik az ingyenes kártyás vásárlást mégis megfizetjük valahogy a kártyadíjakon keresztül. A 650 forintos plusz díj évente egyébként 216 ezer forint költést jelent. Azok járnak rosszul, akik alig használják a kártyájukat.

Az ATM-től történő készpénz felvétel esetén fizetendő díjak is emelkednek szeptember 12-től, itt az emelkedés mértéke számlacsomagtól függően 114-115 Ft (569 Ft helyett 683 Ft lesz illetve 431 Ft-ról 546 Ft-ra emelkedik a díj).