A közt szolgálja az orvos, az ápoló, a rendőr, ahogy a TEK-es, a mozdonyvezető és a közmédiában dolgozó is, mégis egészen elképesztő a fizetések közötti különbség. Vajon mitől függ egy szakma értéke, társadalmi megítélése? Az általa elérhető fizetéstől, hírnévtől, hatalomtól vagy attól, mekkora hasznot hoz a társadalomnak? A HR Portal rögtönzött körképéből (lásd táblázatunkat) az olvasható ki, hogy többet ér egy terrorelhárító akció, a közösségi közlekedés, egy közszolgálati műsor elkészítése, mint mondjuk egy emberélet megmentése. Elgondolkoztató. Bár azért azt tegyük hozzá, hogy az egészségügy számos területén hálapénzzel egészülnek ki a szerény fizetések, már ahol. A rezidensek érdekeit képviselő Papp Magor korábban felmondási akciójuk célját úgy határozta meg, többet keressenek, mint egy krumplisütő vagy egy utcaseprő. Megnéztük, célt értek-e, és a sokat piszkált mozdonyvezetők fizetésének is utánajártunk.
Foglalkozási presztízs: fizetés, hatalom, tudás, haszon
- A szakmák megbecsültsége és presztízse összetett dolog, amelyet többféleképpen lehet mérni. Sajnos azonban kevés olyan kutatás készült a témában, amely elég mélyen, széles spektrumban vizsgálta volna azt. Hazánkban a legutóbbi nagy felmérés 1983-1984-ben készült a Központi Statisztikai Hivatal jóvoltából – tájékoztatta a HR Portalt Kmetty Zoltán szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatója/kutatója. Mint mondta, a szakmák időben és térben viszonylag hasonló presztízsűek a fejlett ipari társadalomban, csak lokális, kisebb mozgások figyelhetők meg. A fogyasztói társadalom megjelenése előtt is voltak magasabb anyagiakkal jutalmazott, fontosabb szakmák, vagyis ez nem az elmúlt tíz-húsz év eredménye.
- Az egész kapitalista berendezkedésre jellemző, hogy egyes szakmákról az a vélekedés él a társadalomban, hogy kevés ember tudja azokat ellátni, vagy nagyon sok tanulást igényelnek, ezért magas fizetéssel honorálják azokat. Más szakmákat pedig a tanulási idő helyett a hatalom iránti tisztelet miatt becsülnek meg, így a politikusok, rendőrök, katonák esetében. Ez érthető, hiszen a társadalom rendszerét ezek a szakmák igazgatják – magyarázza a szociológus. A presztízs alatt tehát a munka megbecsültségét értjük, amely függ az általa elérhető fizetéstől, hírnévtől, hatalomtól és attól, mekkora “hasznot” hoz a társadalomnak. – Ezek a dimenziók nem mindig járnak együtt, van olyan, ahol az egyik erősebb, van, ahol a másik. Ilyen például a pedagógusok esete (alacsony fizetés, magas társadalmi haszon), vagy ellenkező oldalon a bankár, ahol a magas jövedelem mellé alacsony megbecsültség jár. Ez figyelhető meg Szabó László “A foglalkozások – különösen a katonai hivatás – presztízsének szociológiai vonásairól” című tanulmányában, amelyben egy amerikai és egy 2009-ben készült magyar Ipsos kutatást hasonlít össze.
A tűzoltó és az orvos munkáját becsüljük, a bankárét és az újságíróét nem
A kutatásokból kirajzolódik, hogy mindkét társadalomban előkelő helyeket foglal el a tűzoltó, az orvos, az ápolónő és a tanár. A felső középmezőnyben a rendőr, a földműves és a katona helyezkedik el, az újságíró és a bankár a társadalmi értékességet tükröző hierarchia alsó harmadába kerül. A három évvel ezelőtti hazai felmérésből az is jól látszik, hogy a magyarok rangsorolásánál csak három foglalkozás tekintetében mutatkozott összhang a társadalmi értékesség és anyagi megbecsültség között, méghozzá a könyvtáros, a vasutas, és a kőműves esetében. A szakember azt a megállapítást tette a felmérések alapján, hogy a “lista elején egyértelműen olyan foglalkozások találhatóak, amelyek az egyének életének biztonságához, fejlődéséhez kiemelkedően járulnak hozzá”. Ezzel Kmetty Zoltán is egyetért. – A média befolyása, illetve az általa sugárzott események, valamint az emberek biztonságérzete mind-mind befolyásolja az adott szakma megítélését, illetve azt, hogy ezeken a skálákon milyen szintre jutnak fel – magyarázza az ELTE tanára.
Miként Kmetty Zoltán elmondta, a nemzetközi gyakorlatban legtöbbször az Ipsos kutatással ellentétben nem a társadalmi értékesség fogalmával, hanem a társadalmi hasznossággal szokták vizsgálni a szakmák megbecsültségét. A szociológus szerint ez lehet a magyarázata annak, hogy néhány eredmény eltér a nemzetközi presztízsskáláktól. A bankárok például nagyon leszerepeltek, bár az anyagi megbecsültség rangsorán előre ugrottak és az újságírók is magasabb presztízspontokat szoktak kapni a felmérésekben.
Azt is hozzáfűzte, hogy hasonló módon alakul a szakmák megbecsültsége külföldön is. – Bár ez attól is függ, az adott ország mennyit hajlandó költeni bizonyos (köz)szolgáltatásokra, illetve olyan tényezők is befolyásolják azt, hogy bevándorlók vagy a társadalom peremén élő csoportok, végzik-e az adott szakmát. Európa nyugati felén ezen okból kifolyólag (az adott szakmán belül magas a külföldiek aránya) például a pincérek, vendéglátó-ipari dolgozók a segédmunkások mögött helyezkednek el a presztízslistán, ami inkább a bevándorlókkal, mint a szakmával szembeni társadalmi ellenérzést mutatja – magyarázza az ELTE oktatója. A hazánkban tapasztalható aránytalanságokra úgy reagált a szakember, hogy hosszú távon a társadalomban nagyfokú elégedetlenséget szül, ha a különböző presztízs dimenziók nem találkoznak.
Nettó 210.620 forint a mozdonyvezetők átlagfizetése
A vasutas szakma csúcsa a mozdonyvezetés, mind fizetés, mind presztízs szempontjából. A speciális szakmai tudást és hatalmas felelősséget igénylő munkát átlagosan havi bruttó 330 ezer forinttal díjazza az állami tulajdonban lévő MÁV. A havi nettó 210.620 forintos átlagfizetést évi bruttó 350 ezer forintos cafeteria-keret egészíti ki – tájékoztatta a HR Portált Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke. Kiss László szerint azonban nem becsülik meg annyira a mozdonyvezetők szaktudását, mint amennyire elvárható lenne. A szakszervezeti vezető felidézte azokat az időket, amikor a mozdonyvezetői munka egy életformát jelentett, tisztelték a munkájukat, ami a fizetéseiken is visszatükröződött, egyedüli keresőként el tudták tartani a többgyerekes családjukat. – Ma már sajnos ezt nem teheti meg egy mozdonyvezető – summázza Kiss László. Tehát az idők során ennek a munkakörnek a presztízsértéke és az anyagi elismertsége is csökkent, miközben a munka változatlan maradt, ráadásul az egészségügy alkalmassági vizsga szigorodott, a mozdonyok állapota pedig jócskán leromlott. – Európai összehasonlításban, a román és a szlovák mozdonyvezetők jövedelmi viszonyait tudja meghaladni a magyar mozdonyvezetők jövedelme – tájékoztat a szakszervezeti vezető.
A munka kezdő és záró időpontjának a képlékenysége legalább annyira a sajátossága ennek a munkának, mint az egyedüli felelősség. Az állandó munkavégzési kötelezettség miatt azonban a munkaszüneti napok, ünnepnapok számukra nem léteznek, és az éjszakai szolgálatok aránya jelentősen megnövekedett a rengeteg hajnali kezdés miatt. Ráadásul egy hónapban csak egy hétvégét tölthetnek otthon. A szolgálat időtartama is változó, a hat órától a 12 óráig is terjedhet. – Nem veszélytelen ez a szakma és itt nemcsak a váltott műszak okozta egészségrombolásra kell gondolni. Rengeteg a közúti és vasúti kereszteződésben bekövetkező halálos balesetek száma, melyek feldolgozásához a vállalat nem ad tevőleges segítséget. Nagy szaktudást igényel egy 800 méteres vonat vezetése, az azzal való fékezés, főként rossz időjárási körülmények és a magyar vonatok elavult technikai feltételei mellett – húzta alá a szakszervezeti vezető. Bár szerinte ma Magyarországon senki nem elégedett a fizetésével, az állami alkalmazottak között mégiscsak azt látni, hogy általában kedvezőbb helyzetben vannak a vasutasok. Hiszen az egészségügyi dolgozóknak, orvosoknak, rendvédelmiseknek éppúgy bármikor rendelkezésre kell állniuk, mint a vasutasoknak, a felelősség és a veszély is része a munkájuknak, mégsem érik el a mozdonyvezetők bérét vagy csak nagyon kevesen, többségében vezetők, akik diplomával, több nyelvvizsgával és nagy munkatapasztalattal is rendelkeznek. – Bárki jelentkezhet mozdonyvezetőnek, mindössze egy érettségi, egy 18 hónapos képzés, megfelelő egészségügyi állapot szükséges – reagált Kiss László az előzőekre. Bár azt hozzátette: a mozdonyvezetőknek kétévente fel kell frissíteniük a szakmai tudásukat, amelyről vizsga formájában kell számot adniuk, de az egészségügyi alkalmasságukat is három évente (45 felett pedig kétévente) ellenőrzik.
Ha valaki mindezek ellenére azt gondolná, hogy a mozdonyvezetők élete csupa móka és kacagás, a közösségi közlekedés átalakítása gondoskodik arról, hogy ne legyen az. Gaskó István ugyanis a minap kijelentette, a kormányzati ígéretek ellenére nagyon úgy tűnik, hogy mégis lesz elbocsátás a járatritkítás miatt, nem is akármekkora, 1200-1500 dolgozót küldhetnek el. Az érdekvédők tiltakozó akciókat ígérnek, ha munkahelyek szűnnek meg. Kiss László azonban a MÁV-Trakció Zrt.-vel kötött foglalkoztatási megállapodást idézte portálunknak, amelynek értelmében 2011-ben és 2012-ben létszámfölösleg címszón senkit nem lehet elbocsátani. – A mozdonyvezetők szakszervezete jelenleg azon dolgozik, hogy megmentse ezeket az állásokat. A hirtelen keletkezett foglalkoztatási problémákra egyaránt megoldás lehet a csökkentett munkaidő és a többletfeladattal bíró térségekbe történő vezényelés is – mondta portálunknak az érdekvédő.
Nettó 135 000 forintot visz haza havonta egy kezdő orvos a béremelést követően
A vasutasok munkájának szükségessége, haszna tehát megkérdőjelezhetetlen. A vasutas érdekvédők nem is halasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy ezt kihasználva nyomást gyakoroljanak a kormányra, ha érdekeik úgy kívánják. Legutóbb azt érték el az új Mt-ről való tárgyalás kellős közepén, hogy a MÁV Cargo privatizációjából befolyt bevételből 5 milliárd forintot fizessenek ki a dolgozóknak, hiszen az őket is megilleti. Már akkor felvetődött az emberekben, hogy a kormányzat miért éppen a vasutasok “ösztönzésére” szánt több milliárd forintot, mikor az egészségügyi bérek rendezése sokkal sürgősebb lenne. Mint tudjuk, azóta ez is megtörtént, de nem minden fél elégedettségére, és több terület fizetése változatlan maradt.
Összesen 86 ezer egészségügyi dolgozó fizetését “rendezték” egy hónappal ezelőtt, amely az augusztusi fizetésekben realizálódik majd. Béremelést kap január elsejétől visszamenőleg 16 520 orvos, 67 978 szakdolgozó, valamint 1380 az egészségügyben dolgozó vegyész, pszichológus, biológus, kémikus, gyógyszerész. Az ügyeletek nélkül bruttó 350 ezer forintos összegig kereső orvosok egységesen bruttó 65 ezer forint emelést kapnak. Efölött 10 ezer forintos sávonként 5 ezer forinttal csökken a béremelés mértéke, s akik négyszázötvenezernél is többet keresnek, egységesen tízezer forintot kapnak. A nem orvos egyéb diplomás szakembereknek (fizikusok, vegyészek, kémikusok, biológusok) egységesen bruttó 31 435 forint jut.
A Magyar Rezidens Szövetség felmondási akciójával azt kívánták elérni, hogy egy rezidens nettó 200, egy szakorvos nettó 220-300 ezer forintot vihessen haza havonta. Nos, ha ez nem is valósult meg, némi eredményt azért elértek. Egy televíziós riportban bemutatott kezdő orvos a béremelés előtt kb. bruttó 140 ezer forintot, vagyis nettó 92 500 forintot keresett. A riportban elmondta, még hat évet kell tanulnia, hogy arc-, és állcsontsebésszé váljon. Ha jól számolunk, akkor a kezdő orvos fizetése a 65 820 forintos béremeléssel bruttó 206 ezer forintra nőtt, amiből 135 ezer forintot kap kézhez, vagyis ez már valóban érzékelhető változás. Az egészségügyi szakdolgozók azonban még ennek is csak a töredékét kapták.
Maximum nettó 115 000 forintot kereshet egy szakápoló
A szakdolgozók esetében a legnagyobb béremelés bruttó 25 115 forint (43-45 évnyi munkaviszony után járna), a legkisebb emelés bruttó 1000 forint lehet (4-6 éve pályán lévőknek). Az érintettek mintegy 40 százaléka számíthat húszezer forint körüli összegre. A többiek zömmel tízezer és ennél kisebb emelésre számíthatnak. Akik viszont három évnél rövidebb ideje dolgoznak az ágazatban, kimaradnak a béremelésből – írta korábban több lap, melyet Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is visszaigazolt.
A szakember szerint a mostani béremelés egy jelképes összeg és nem minősíthető az ágazat nehéz helyzetét megoldó juttatásnak. Szakdolgozói köztestületként ezt egy első lépésnek tartják és bíznak az államtitkár szavában, miszerint ezt további emelések követik. A munkaerőhiány ugyanis óriási problémákat okozhat az egészségügy területén – mondja a MESZK elnöke. Ma hazánkban jelenleg körülbelül 95 ezer egészségügyi szakdolgozót foglalkoztatnak az alapellátás, járó- és fekvőbeteg ellátás területén, a betöltetlen üres állások száma országosan két-három százalék körül mozog. A legnagyobb hiány az ápolókból, szakápolókból, szakasszisztensekből mutatkozik. – A munkaerőhiány okai között tartják számon az alacsony fizetéseket, a külföldi migrációt, miként az elmúlt évtizedekben folyamatosan formálódó, átalakuló egészségügyi szakképzési rendszert is – tudtuk meg Balogh Zoltántól.
Magyarországon egy középfokú végzettséggel rendelkező, húsz éve az ágazatban dolgozó szakápoló összesen bruttó 150 000-160 000 forintot vihet haza műszakpótlékkal és ágy melletti pótlékkal együtt, ebből kb. 110 000-115 000 forintot kap kézhez. Ha főiskolai diplomával rendelkező ápolóról van szó, akkor 20 000 – 25 000 forinttal magasabb bérrel számolhatunk. – A külföldi munkavállalás feltételeivel, a nem ritkán ötszörös-tízszeres fizetésbeli különbségekkel nem lehet versenyezni – szögezi le Balogh Zoltán. Egy jól képzett szakápoló ugyanis Németországban 1800 és 2200 eurót, vagyis 600 000 forint körüli összeget visz haza havonta, de a szakmai kamara 2500-3000 eurós fizetésről is hallott, ami ugye már 900 000 forintnak felel meg. Angliában pedig átszámolva egymillió forinttal honorálják egy kvalifikált szakápoló szaktudását.
- A külföldi országokban ráadásul nem heti 48 óra munkával és a kötelezően elrendelhető 12 órával keresik ezt az illetményt, hanem sokkal kisebb munkaterheléssel és jóval inkább a kompetenciakörüknek megfelelő munkavégzéssel. Továbbá sok egyéb juttatásban is részesülnek és a tárgyi feltételek is rendelkezésre állnak – magyarázza az érdekvédő. Kedvelt célország a magyarok körében Ausztria, Németország, Anglia, Franciaországba és Svédország.
A hazainál is nagyobb munkaerőhiánnyal küzdő Európában már el kezdtek gondoskodni az utánpótlásról és az egészségügyi rendszer összeomlását megakadályozó projekteket indítottak el. – Magyarországon is fontos lenne az itthon maradtak munkáját, szaktudását, áldozatvállalását jobban megbecsülni, nem csak erkölcsileg, hanem anyagilag is és olyan stratégiát kellene kidolgozni, amely követi a lakosság elöregedését és biztosítja az ellátásukat – emelte ki Balogh Zoltán. Abban az esetben ugyanis, ha ezek a lépések elmaradnak, 8-10 év múlva már nem lesz, aki ellássa a betegeket. Lehetetlen lesz ugyanis a nyugdíjba vonuló és külföldre vándorló szakápolókat pótolni. Évente mindössze 5-600 kolléga végez ápolóként, miközben csak nyugdíjba 1000-1200 kolléga vonul. Balogh Zoltán szerint túl lehet lendülni a mélyponton, de olyan intézkedésekkel, amelyekkel épp a legjobban képzett, több évtizede itt dolgozó kollégáknak nem adnak megfelelő béremelést, tovább nő az elégedetlenség.
Az alapellátásban dolgozók kimaradtak a béremelésből
Ám még mindig jobban jártak az orvosok és szakdolgozók, mint a nagyjából 35 ezer, szintén az egészségügyben dolgozó háziorvos, házi gyermekorvos, velük dolgozó asszisztens, fogorvos és védőnő, mert ők egy az egyben kimaradtak a béremelésből. Ráadásul, miként a hvg.hu megírta, a 4800 védőnő nem vállalkozásban dolgozik, hanem a közalkalmazotti bértábla szerint kapja a fizetését. A 260 betöltetlen állás miatt vannak olyan védőnők, akik legalább öt települést látnak el havi bruttó 122 ezerért, egy 30 éve a pályán lévő bruttó 160 ezerért teszi mindezt.
Az egyik fővárosi háziorvos a hvg.hu-nak elmondta, a legnagyobb probléma, hogy áfamentes szolgáltatást nyújtanak, mindent áfával vásárolnak, viszont azt nem tudják visszaigényelni. – 1700 kártya tartozik hozzám, nyolcszázezer forintot kapok az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól havonta. Ebből az asszisztensem bérén és járulékán túl a takarítást, a gyógyszereket, a rezsit és a saját fizetésemet kell kikalkulálni. Ezek után nettó 120 ezer forint marad a zsebemben – nyilatkozta a lapnak az alapellátásban dolgozó orvos. Nem véletlen, hogy a múlt hétvégén gördülősztrájkok szervezéséről és sztrájkbizottság létrehozásáról döntött a háziorvosok érdekvédelmi szervezete, a FAKOOSZ, amennyiben a kormány egyebek mellett nem javítja legalább 30 százalékkal a praxisok finanszírozását. A többletet visszamenőleg januártól kérik. Az egészségügyért felelős államtitkár két héten belül kezd tárgyalásokat a szervezet képviselőivel.
Egységes fizetések lesznek a közmédiában?
Jelentős bérkülönbségek alakultak ki a négy korábbi közszolgálati médiumnál – MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda -, a két televíziónál pedig az elmúlt húsz évben átlagosan jobban kerestek, mint a rádiónál vagy a távirati irodánál. A különbségek azonos beosztásban, például műsorvezetők esetében több százezer forintra rúgnak a Népszabadság cikke szerint, melyet a HR Portal forrása is visszaigazolt.
Az egységes fizetés elérése érdekében új bértáblát vezettek be a közmédiában, amely a végzett munka és beosztás alapján 17 kategóriába osztja a munkavállalókat. A közszolgálati médiában tehát teljesítményarányossá válik a bérezés. Emiatt egyes dolgozók, például a hírügynökségi újságírók bére emelkedik, de például a tévéknél egyes kiemelt szerkesztők esetében a fizetéscsökkentés meghaladja a százezer forintot is, ilyen beosztásban eddig többen 500-700 ezer forint körül kerestek. Portálunk úgy értesült, hogy a Magyar Rádiónál is előfordulnak nagy fizetési különbségek, például egy kiemelt szerkesztő háromszor annyit kap (nettó 600 000 forint), mint egy sima szerkesztő (nettó 200 000 forint). Az új bértábla miatt azonban a jövőben ennél magasabb fizetésre számíthatnak a szerkesztők, attól függően, mennyit dolgoznak. Mint megtudtuk, kollektív szerződés hiányában az idén még nem kaptak cafetériát, korábban étkezési jegy és BKV-bérlet járt e címszó alatt. Továbbá az is fontos információ, hogy ekhóznak.
Sokat ér a terrorelhárítók “speciális” tudása
Amikor napvilágot látott, hogy a legmagasabb havi bruttó bér 966.250, az átlagbér 450.900 forint a Terrorelhárítási Központ (TEK) állományában, akkor az általános közfelháborodás mellett biztonságtechnikai szakértők is megszólaltak, kiemelve, egyáltalán nem magas ez a fizetés tekintettel a munka speciális és veszélyes mivoltára.
Ellentmondó adatok
HR Portal adataihoz képest jóval szerényebb összegeket tartalmaz, ami annak tudható be, hogy ezek bruttó átlagbérek, ugyanakkor két tévesnek látszó adat mégis van. A mozdonyvezetők és a közmédiában dolgozók bére ugyanis köszönő viszonyban sincs a cikkünkben szereplő összegekkel. Elképzelhető, hogy a bérfelmérést kitöltő dolgozók nem voltak azzal tisztában, hogy bruttó avagy nettó összeget szükséges-e megadniuk, de az is lehetséges, hogy az adott szakma több munkakört is magában foglal.
A legújabb eredmények szerint Európában átlagosan 17%-kal keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál, Magyarországon ez a különbség a felmérés szerint jelenleg 21%. Volt már rosszabb is, egy évvel ezelőtt például 25%. A 2011 márciusi adatok szerint a férfiak átlagfizetése 245.000 forint, míg a nőké 194.500 forint. Már pályakezdőként hátrányból indulnak a nők: a 17-24 éves munkavállalók esetében a különbség 14%, 25 év felett pedig már 21%. A bérszakadék a mélypontot a 35-44 éves munkavállalók esetében éri el, ennél a korosztálynál ugyanis 28%-os a nők lemaradása. Majd 45 év után 23%-ra csökken, az 55 év feletti nők esetében pedig 20%-ra esik vissza. Eredmények alapján minél magasabb pozícióban dolgozik egy nő, annál nagyobb a fizetésbeli lemaradása a férfiakkal szemben. Míg ugyanis a segédmunkások esetében 6%-kal keresnek kevesebbet a gyengébbik nem képviselői, az adminisztratív alkalmazottak esetében 7%, a szolgáltatási szféra alkalmazottai és a szakmunkások esetében 18%, a középvezetőknél 19%, a felsővezetőknél pedig már 26%. Ha a fizetéseket pozíciók szerint hasonlítjuk össze, akkor némileg javul a kép: a nők ugyanabban a pozícióban átlagosan 7%-kal keresnek „csupán” kevesebbet a férfi kollégáiknál. Természetesen befolyásolja a különbséget az is, hogy melyik nem képviseli leginkább az adott szakmát.
Köztudott, hogy a felsővezetésben leginkább férfiakat találni, ennek megfelelően a műszaki igazgatók átlagosan 39%-kal, az ügyvezető igazgatók 35%-kal, a pénzügyi és kereskedelmi igazgatók pedig 25%-kal kapnak kapnak kevesebbet, ha nők.
De az olyan pozíciókban is, mint a biztosítási ügynök (25%), az újságíró, a főszakács, az értékesítési key account manager (23-23%), a marketing menedzser (20%), a gyártósori munkás (15%), a cukrász és könyvelő (10-10%), vagy éppen az orvos (9%), jelentős a nők lemaradása.
Vannak azonban fordított helyzetek is: talán nem meglepő, hogy a gyógyszerészeti laboránsok esetében 22%-kal, a HR munkatársak esetében 21%-kal, a lakberendezők és belső építészeknél 16%-kal, a könyvtárosoknál 13%-kal, az asszisztensek és titkárok esetében 6%-kal keresnek többet a nők, hiszen ezek olyan pozíciók, ahol ritkábban dolgoznak férfiak. Persze vannak olyan pozíciók is – ha kevesebb is -, ahol egyenlő számban dolgozik mindkét nem, mégis a nők felé billen a mérleg nyelve. Az ingatlan értékesítőknél 8%, a jogászoknál 5%, a PR menedzsereknél pedig 2% előny mutatkozott a bérekben a nők javára.
Munkaszüneti napon száz százalék bérpótlék
Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. – Ez jár a húsvét-, illetve a pünkösdvasárnap, továbbá a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén – magyarázza az ügyvéd.
Rendkívüli munkák: idő vagy pénz
Miként az előbb említettük, a bérpótlékokat be lehet építeni az alapbérbe, de más lehetőséget is felkínál az új Mt. Horváth István előadásából megtudhattuk, a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, készenlét (20 százalék) vagy ügyelet (40 százalék) esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. Továbbá a munkáltató a munkavállalónak – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – ötven százalék bérpótlék helyett szabadidőt is adhat a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, illetve a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. – Ha erről nincsen kollektív szerződés és a felek sem állapodtak meg, a törvényszöveg nyelvtani értelmezéséből nem tudni, hogy mit kell adni – emelte ki Horváth István.
Pihenőnapi túlórák esetében nem változik a szabály. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót – a rendes munkaidőre járó díjazáson túl – 100 százalékos bérpótlék illeti meg.
A munka díjazása és a teljesítménybér
Az alapbért időbérben kell megállapítani. A munkáltató a munkabért teljesítménybérként, illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. – Teljesítménybérnek azt a munkabért kell tekinteni, amely előre meghatározott teljesítmény-követelmény alapján illeti meg a munkavállalót, de csak megállapodás alapján adható – emelte ki az ELTE ÁJK egyetemi docense. Hozzátette: a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésben foglalt megállapodás esetén lehet. Ez a helyzet az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.
Betegszabadság és szabadság
Horváth István felhívta a figyelmet, hogy a szabadságnál a keresőképtelenség harminc napot meghaladó időtartama nem jogszerző idő többé, és arra is oda kell figyelni, hogy mennyi szabadságot ad ki a munkáltató, mert nem követelhető vissza az időarányosnál magasabb mértékben igénybe vett szabadság – nyomatékosítja az ügyvéd.
A távolléti díj
Rossz hír a távolléti díj és az átlagkereset kiszámolását megtanulóknak, hogy egy hibriddé alakult át. Érdekes változás, hogy a törvény kétszeresen figyelembe vesz bizonyos pótlékokat.
A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult (148. § (1)). A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el (151.§ (2)-(3)). A távolléti díj kiszámításánál külön-külön kell kiszámolni az alapbérre, a teljesítménybérre, illetve a bérpótlékokra eső távolléti díj hányadot, és ezek együttes összege képezi a távolléti díj alapját.
Kifizetés és tájékoztatás
A munkabért készpénzben, vagy a munkavállaló által meghatározott bankszámlára utalással kell kifizetni, ez azonban nem okozhat költséget a munkavállaló részére. Július elseje után is csak forintban lehet adni a fizetést, részletes elszámolással együtt. A dolgozót tájékoztatni kell, ha nem azt az összeget utalta a munkáltató, mint kellett volna és a tájékoztatással egyidejűleg ki kell fizetni vagy az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint le kell vonni a munkabér különbözetet.
Megváltoznak a munkaviszony megszüntetésének jogcímei
A rendes felmondás felmondássá, azonnali hatályú felmondás – pedig egy gyűjtőkategóriává válik, amelybe három jogcím is beletartozik: a rendkívüli felmondás, a fél próba idő alatti azonnali hatályú felmondás, és a határozott idejű munkaviszony megszüntetése. Utóbbi esetben a munkáltatónak fizetnie kell a határozott idő lejártáig, de legfeljebb egy évre járó távolléti díjat. Horváth István hozzátette: ha azonban a cég csőd vagy felszámolás hatálya alá kerül, vagy az illető szakmailag tartósan alkalmatlanná válik, vagy ha a munkáltató személyén kívül álló elháríthatatlan okból ellelhetetlenül a foglalkoztatás. pl. leég a telephely, akkor az említett körülmények valamelyikére történő hivatkozással felmondással szüntetheti meg a határozott idejű munkaviszonyt, és az abból hátralévő idő helyett csak a felmondási időre járó díjazást kell kifizetnie a határozott időre felvett dolgozónak.
Felmondási tilalom és korlátozás
A törvény szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §), a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt (65. §).
A felmondási védelem a gyermek három éves koráig áll fenn, de akkor már nem illeti meg a munkavállalót, ha ez idő időpontja irányadó. Változás azonban, hogy a védelem fennállására a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a várandósságról vagy a nő reprodukciós eljárással összefüggő kezeléséről.
Az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt évben (védett kor) és a gyermek három éves kora előtt fizetés nélküli szabadságukat megszakító szülőnek a munkavállaló képessége és a munkáltató működésével összefüggő okból akkor lehet a munkáltatónak felmondania a munkaviszonyt, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló munkaszerződése szerinti munkahelyen egy másik olyan, betöltetlen munkakör, ami a munkavállaló képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő lenne. Ha ugyan van ilyen munkakör, de a munkavállaló az ajánlatot elutasítja, felmondással megszüntethető a munkaviszonya. Ezen túlmenően akkor lehet még felmondani, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi (128. §65. §-66. §).
A korábbi szabályoktól eltérően július elsejét követően azonban felmondhat a munkáltató a keresőképtelen beteggé váló munkavállalójának, csak a felmondás ideje akkor kezdődik, amikor már papíron is egészségessé válik. – Ugyanakkor nem tudni, hogy mi lesz azokkal a személyekkel, akik június 30-án és július 1-jén is betegek és az új Mt. életbe lépésével a munkáltató fel szeretné mondani a munkaviszonyukat. Ahogy az is kérdéses, mi lesz a gyesről visszatérő anyákkal, akiknek a gyereke csak jövőre lesz hároméves – mondta Horváth István.
Kevesebbe kerülhet a munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése
- Amennyire a mostani szabályok a munkáltatókat érintik hátrányosan, úgy sújthatja az új Mt. egyes esetekben a dolgozókat – vélekedett az ELTE ÁJK egyetemi docense. A 82. paragrafus értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. – A bíróság azt várja el, hogy harminc napon belül be kell nyújtani a keresetet, a jogcím és az összeg szerint megjelölve a kár értékét, ám egy átlagos esetben semmilyen kárt nem lehet ilyenkor még megjelölni – hívja fel a figyelmet a csavarra Horváth István, aki példaként a szülési szabadságon levő, terhességi gyermekágyi segélyben (tgyás) részesülő kismama jogellenes felmondását hozta fel, akinek elmaradt jövedelem címén semmi nem jár, mert ez idő alatt egy forintot sem kereshetett a tgyás miatt.
Kétségtelen, a példabeli esetben ekkor a munkavállaló kérheti visszahelyezését, amivel időt és néhány havi munkabért nyerhet, mert jó eséllyel a “gyes” lejártával egy újabb elbocsátás várja. A munkavállaló egyébként elmaradt jövedelem címén legfeljebb tizenkét havi távolléti díjat kaphat. Végkielégítés ezen felül jár, amennyiben a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor a munkavállaló nem kapott e jogcímen juttatást (pl. nem felmondással szűnt meg munkaviszonya vagy a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartással, vagy nem egészségi okkal összefüggő képességgel kapcsolatos felmondással szűnt meg, és a munkavállaló e miatt nem részesült végkielégítésben).
Olcsóbban lehet megválni a dolgozóktól
Eddig a munkaviszonyban eltöltött idő alapján emelkedett a felmondási idő függetlenül attól, ki kezdeményezte azt. Most viszont, ha a dolgozó mond búcsút munkahelyének, egységesen harminc nap lesz a felmondási idő, ha a munkáltató, akkor ennél hosszabb lehet a munkaviszonyban eltöltött idő alapján. Új szabály, ami valószínűleg belső nyilvántartást igényel, hogy a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot a felmondási idő megállapításakor nem lehet figyelembe venni. Két kivétel van: szülési szabadság, a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság, ezek jogszerző idők.
A törvény alapján legfeljebb hat hónap felmondási időt lehet megállapítani és miként az előbb megemlítettük, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára nem jár átlagkereset, hanem távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díjba azonban nem számít bele a prémium, jutalom stb., amiket az átlagkeresetbe beleszámolunk, így tehát alacsonyabb költséggel lehet valakitől megválni. Horváth István azonban hozzátette, annak sincs akadálya, hogy a munkáltató kollektív szerződésben vagy valamilyen belső szabályzatban vállalja, hogy továbbra is átlagkeresetet fizet részben vagy egészben azokra az időszakokra, amelyeknek a díjazását a még hatályos Mt. előírja.
Végkielégítés: ismét a munkáltató jár jól
A végkielégítésnél az első fontos változás a jogszerző időben jelenik meg, ami az alaptörvény sérelmét jelentő problémát is felvethet az egyetemi docens szerint. Ha ugyanis valakinek felmondanak, akkor a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő nem a felmondási idő utolsó napján számítandó a végkielégítésre való jogosultság vonatkozásában, hanem a felmondás közlésének az időpontjától. Az alkotmányos aggály: az Mt. kétféleképpen értékeli a munkavégzés időtartamát – attól függően, hogy az a felmondás közlésének időpontja elé esik-e vagy sem. – Míg a régi Mt. ugyanolyan pozícióba hozott egy olyan munkavállalót, aki mindent megtett, hogy kirúgják egy létszámleépítés áldozatává vált dolgozóval, július elsejétől nem jár végkielégítés, ha a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával vagy a nem egészségügyi okkal összefüggő képességével összefüggő okon alapul a felmondás – magyarázta az ügyvéd. A következő változás, hogy emelt összegű végkielégítés jár védett korban. Eltérően a mostani szabályoktól az nem egységesen három havi távolléti díj lesz, hanem egy sávosan progresszív rendszer (77. §).
Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor
A július elsejét követően megszűnő munkaviszonyoknál nem kell kiadni egy olyan igazolást, amely tartalmazza az illető nevét, munkaviszonyának hosszát, betegszabadságon töltött napok számát, van-e a munkabéréből levonandó tartozás vagy nincs stb. – Pedig ez fontos információval szolgál a munkáltatónak különösen a tartozás miatt, ezért az új munkavállalóktól érdemes kérni ezt a papírt, ha nálunk kíván elhelyezkedni – húzta alá Horváth István.
A jövedékiadó-visszatérítés során a falugazdászok által végzett, a munkaműveletek elvégzésére vonatkozó előzetes igazolás kiadása megszűnik. A munkák elvégzéséről és a földterület jogszerű használatáról, illetve a vonatkozó számlák adattartalmáról a mezőgazdasági termelő a jövedékiadó-visszaigénylésről benyújtott bevallásban nyilatkozik majd.