Levélben tiltakozik a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki az ország legjobb gimnáziumainak igazgatóival együtt azt kifogásolja, hogy elszakítanák a mindenkori minimálbértől a pedagógus-bértáblát.

Nem nőnek majd automatikusan a minimálbérrel a pedagógusbérek, ha hétfőn az Országgyűlés elfogadja a költségvetést és a költségvetést megalapozó törvényjavaslatot.

A javasolt módosítás biztosítja a pedagógus illetménytáblának és a pótlékalapnak a jelenlegi minimálbér szintjén való rögzítését.

– fogalmaz a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat.

Kihagyták a tárgyalópartnert

A tiltakozásban az igazgatók, köztük a pedagóguskar elnöke azt is sérelmezik, hogy a szakma érdekvédő szervezeteit, köztük az épp az egyeztetésekhez létrehozott Nemzeti Pedagógus Kart kihagyták az előkészítésből.

A pedagóguskar megalakulásakor Balog Zoltán miniszter azt kérte a kartól, figyelje, ellenőrizze, mérje fel a problémákat, tegyen javaslatot a megoldásra és

legyen érdemi tárgyalópartner.

Ugyanezen alkalommal Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár

partneri viszonyt ígért a karnak.

Mint mondta: a kar segítsége egyrészt kiterjed a tárca jogalkotási tevékenységére, valamint a Nat végrehajtására, a nemzeti köznevelési törvény tartalmi megtöltésére.

A pedagógus-életpályamodell bevezetésekor Hoffmann Rózsa akkori köznevelésért felelős államtitkár egyik legfontosabb ígérete az értékállóság volt, ezért kötötték a minimálbérhez az illetményeket.

Az új javaslat indokolása szerint azért kell az illetményrendszert „fix alapilletményre″ építeni és a pótlékalapot rögzíteni, mert „a mindenkori költségvetési peremfeltételek között lehet csak a közszférában az illetménynövelésről dönteni″.

A javaslat ellen egy Orbán Viktorhoz, minisztériumi vezetőkhöz és frakcióvezetőkhöz címzett levélben szólalt fel az ország legjobb helyre sorolt iskoláinak igazgatói mellett a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is. Az Index birtokába jutott levelet változtatás nélkül közöljük:

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Minisztériumi Vezetők! Tisztelt Frakcióvezető Urak!

Alulírottak, neves magyarországi középiskolák igazgatói azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy a Parlament vonja vissza a T/2141 sz. költségvetési törvény tervezetéből a pedagógusok bérezésére vonatkozó módosítási javaslatok pedagógusokat hátrányosan érintő elmeit (347-351. §-ok). A 2010–2014 közötti kormányzati ciklus oktatásügyet érintő átfogó reformjai között a pedagógus szakma társadalmi megbecsültségét elismerő intézkedése volt az új pedagógus bértábla és a minimálbér rögzítése. Bizonyára tudják, hogy mi volt ennek az intézkedésnek a történelmi jelentősége és társadalmi-gazdasági súlya. Az alig több mint egy évvel ezelőtt megalkotott jogszabály már középtávon egyértelműen javította volna a pedagógusok helyzetét. Az új kormányzati periódus kezdetén pedig nem hangzott el olyan tájékoztatás, amely szerint a kormány ennek a jogszabálynak a pedagógusok számára kedvezőtlen módosítását célozta volna meg, illetve a törvényi egyeztetési kötelezettség (KNT 63/B. § (1) bek.) ellenére sem történt megkeresés a Nemzeti Pedagógus Kar irányába a költségvetési törvény fent nevezett módosítási irányáról a beterjesztés előtt.

A törvényjavaslat elfogadása beláthatatlan következményekkel járna egy olyan helyzetben, amikor épp egyre jelentősebb társadalmi feladatok hárulnak erre a 160 ezres rétegre.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a törvény tárgyalófélként az NPK-t nevezi meg, de a fent nevezett jogszabály kapcsán – mint arról a GOSZ 2014. december 5-i közgyűlésén az GOSZ és NPK elnökei a gimnáziumi igazgatókat tájékoztatták – nem történt ilyen előzetes egyeztetés. Ebben a helyzetben – figyelembe véve a költségvetési törvény parlamenti elfogadásáig hátralévő rövid időszakot – lelkiismereti kötelességünknek érezzük, hogy Önöktől az alábbiakat kérjük:

• a Parlament ne szavazza meg a pedagógusokat hátrányosan érintő változtatásokat;
• a Parlament ne csorbítsa a pedagógusok szerzett jogait az értékálló bérezésre;
• a továbbiakban pedig kérjük, hogy minden a közoktatást érintő változtatási elképzelés felmerülése kapcsán folytassák le előzetesen, kellő időt biztosítva a törvényileg is kötelező egyeztetési tárgyalásokat az érintett kamarával, szakmai szervezetekkel és szakszervezetekkel

Meg vagyunk győződve arról, hogy kéréseink nemzeti érdeket fejeznek ki, s nemcsak a pedagógusok, hanem a teljes magyar társadalom támogatását bírják.

Levelünket elektronikus úton és a nyilvánosság útján juttatjuk el Önökhöz, mert úgy érezzük, hogy az idő rövidsége miatt már nem maradt más hatékony formája az érdekképviseletnek.

Jelen felhívásunkat aláírásukkal erősítik meg a 2014 őszén megjelent szakmai kiadványban a legjobb tíz helyre sorolt állami-önkormányzati fenntartású gimnáziumok, a legjobb helyekre sorolt egyházi gimnáziumok igazgatói, illetve a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke:

Hámori Veronika (Fazekas Mihály Ált. isk. és Gimnázium), Moss László (Eötvös József Gimnázium), Papp György (Veres Péter Gimnázium), Lázár Tibor (Szent István Gimnázium), dr. Molnár Katalin (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Ált . isk. és Gimnázium), Csapodi Zoltán (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium), Munkácsy László (ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium), Szebedy Tas (Városmajori Gimnázium, Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke), Schultz Zoltán (Lovassy László Gimnázium, Veszprém), Békefi Gábor (Kempelen Farkas Gimnázium), Hardi Titusz OSB (Pannonhalmi Bencés Gimnázium), Gadóné Kézdy Edit (Deák Téri Evangélikus Gimnázium), Urbán József SchP. (Piarista Gimnázium, Budapest), Horváth Péter (Révai Miklós Gimnázium, Nemzeti Pedagógus Kar elnöke)

Mennyit keresnek januártól azok a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok, akik a 2014-es minősítési eljáráson megfeleltek, így 2015. január 1-től ideiglenesen a pedagógus II fokozatba kerülnek? Itt nézhetitek meg a bruttó béreket tartalmazó táblázatot.

Friss : Pedagógus bértábla 2015

A 2014-es minősítési eljárásra azok a pedagógusok jelentkezhettek, akiknek legalább 14 éves szakmai gyakorlatuk, valamint pedagógus szakvizsgájuk vagy azzal egyenértékű tudományos fokozatuk van, és április végéig feltöltötték a teljes vagy az egyszerűsített portfóliót. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) korábbi tájékoztatása szerint összesen 22 697-en véglegesítették a portfóliójukat, őket 2015. január 1-től a pedagógus II kategóriába sorolják - ami magasabb fizetéssel jár majd. Korábbi cikkünk

Ha marad a jelenlegi számolási mód - vagyis az illetményalapot, amely alapján a különböző végzettségű és besorolású tanárok, tanítók és óvónők fizetését kiszámítják, továbbra is a mindenkori minimálbér határozza meg -, és 2015-ben néhány ezer forinttal emelkedik a minimálbér, a pedagógus II-be sorolt dolgozók bére valamivel magasabb lesz, mint ebben a táblázatban.

A szakszervezetek csomagban - többek között a korkedvezményes nyugdíj ügyét és a Munka törvénykönyvét bevonva - tárgyalnának a jövő évi bérekről, a kormány azonban csak utóbbiról hajlandó egyeztetni - számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott csütörtöki egyeztetésről az MTI-nek Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta a tárgyalásokról: továbbra is nagyon messze állnak a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontjai. A munkaadói oldal a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 3 százalékos emelését hagyná jóvá, az átlagkeresetet pedig 3-4 százalékkal javasolják emelni nemzetgazdasági szinten.

Pataky szerint ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlanul alacsony, és szeretnék azt is rögzíteni a majdani megállapodásban, hogy tárgyaljanak több "feszítő kérdésről". Ezek között említette a jövőre megszűnő korkedvezményes nyugdíjat, a Munka törvénykönyve, valamint a sztrájktörvény módosítását, illetve a cafeteriát. Nem az ezekkel a témákkal kapcsolatos megoldásokat szeretnék beleírni a bérmegállapodásba, csupán azt, hogy ezekről a témákról kezdődjenek egyeztetések.

A korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban kifejtette: a szakszervezetek tárgyalni szeretnének a rendszerről, mert azzal ők is egyetértenek, hogy nem kell megtartani a korábbi elavult rendszert, de helyette szerintük egy új szisztémát kellene kidolgozni, amelyben a valóban nehéz, egészségkárosító munkakörökben dolgozók előbb elmehetnének nyugdíjba. Pataky elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány úgy szüntesse meg a korkedvezményes nyugdíjat, hogy azt nem váltja fel semmi.

A bértárgyalásokkal kapcsolatban jelezte: eddig példátlan módon úgy ültek le tárgyalni, hogy a jövő évi adótörvényeket már elfogadta az Országgyűlés. A csütörtöki tárgyaláson a munkaadók elmozdultak az 1,8 százalékos - inflációkövető - emelési javaslattól, de az általuk ajánlott 3 százalékos emelés nagyon alacsony, a szakszervezetek számára nem elfogadható.

Pataky ezt azzal indokolta, hogy ha 3-4 lépésben, vagyis 3-4 év alatt legalább azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér nettója elérje a létminimum 80 százalékát (jelenleg annak 76 százaléka), akkor is 4-4,5 százalékkal kellene emelni a minimálbért 2015 és 2017 között minden évben. Vagyis egy jövő évi 3 százalékos emeléssel ez a minimum cél sem érhető el, nincs bérfelzárkózás - húzta alá az elnök. A a 3 százalékos emelés 1,2 százalékos reálkereset-növekedést jelentene, ami bruttó 2000, nettó 1300 forint a minimálbérnél. A bruttó minimálbér jelenleg 101 500, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) 118 000 forint.

Pataky szerint az általuk javasolt "csomag" bérmegállapodásba foglalása nélkül 5 százalékos emelést tartanának elfogadhatónak, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének álláspontja szerint pedig a "csomag" elfogadása esetén egy, valamivel 5 százalék alatti emelést tartalmazó bármegállapodást is aláírnának.

Dávid Ferenc az MTI-nek elmondta: a parlament által korábban elfogadott törvények nagymértékben nehezítik a kereskedelmi vállalkozások bérpozícióit. Nagyon szeretnének megállapodni, de kész helyzet elé állították őket, mivel az elmúlt két évben a kormány semmilyen, a munkáltatókat és munkavállalókat élesben érintő törvénytervezetet, adót, költségvetést nem tárgyalt meg az érintettekkel - mondta. A munkaadók és a munkavállalók is kisemmizetteknek tartják magukat - fogalmazott. A főtitkár elmondta: a szakszervezetek négyes csomagja tovább nehezíti a bértárgyalást. A korkedvezményes nyugdíj rendszerének megszűnése "rendkívül nagy töréspont", mivel egyértelmű kormánydöntés van arról, hogy a rendszer megszűnik december 31-én - jegyezte meg.

Dávid elmondta: ha december végéig nincs megállapodás, az az alapeset, hogy a kormány egyedül hirdeti ki a jövő évi minimálbért. Nyilvánvaló, hogy ennek társadalmi üzenete lenne, azt jelenti, hogy a kormány nem figyel a szociális partnereire - mondta. Emiatt is lenne rendkívül értékes a kormányoldalnak, ha a sok konfliktus ellenére sikerülne megállapodni - jegyezte meg, hozzátéve: ha a kormány egyedül hirdeti ki a minimálbért, akkor átlagkereset-ajánlást nem is fog kihirdetni. A minimálbér emelése már napirenden van hónapok óta, de még érdemi tárgyalás nem született. 

A VOSZ főtitkára úgy fogalmazott: elkötelezett a tárgyalások mellett, de elvtelen kompromisszumot, "a magyar vállalkozók tömegeit tönkretevő egyezséget" nem lehet kötni. Olyan feltételeket teremtettek, amelyben nagyon nehéz megállapodni, pedig a kormánynak lenne a feladata ennek a meccsnek a körülményeit megteremteni - mondta Dávid.

2015. július 1-jén életbe lép az új szocpol, amelynek keretében immár használt lakás vásárlásához, bővítéshez és egy gyermekkel rendelkező családok számára is elérhető lesz.

Kovács Zoltán kormányszóvivő többek között az alábbiakról beszélt:

• A kormány már 2010 óta kiemelt témaként, döntéseit alapvetően befolyásoló tényezőként tekint a családokra, a gyermekvállalást az Alaptörvény is támogatja.
• Olyan intézkedések (pl. adózás, bankok elszámoltatása, családi kedvezmények rendszere) szükségesek, amelyek megerősítik a családokat, segítik a gyermekvállalást. Ezúttal a lakhatás elősegítése van terítéken.
• 2012-ben részben már visszaállította a program az otthonteremtési támogatási rendszert, amit most továbbgondoltak.

A jelenlegi szocpolt eddig - mivel csak új lakásokhoz és legalább 2 gyermek után járt - nagyon kevesen vették igénybe, ahogy az alábbi táblázat mutatja.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár többek között az alábbiakról beszélt:

• A vágyott gyermekek megszületésének elősegítése a cél, amelyet sokszor a lakhatási problémák akadályoznak.
• A családok otthonteremtési kedvezményének új rendszerét 2015. július 1-jétől vezetik be. Két fontos változás: az egy gyermekesekre és a használt lakásba költözőkre is kibővítik a szocpolt.
• Amennyiben bővíti az ingatlant a család, akkor is igénybe vehető a vissza nem térítendő támogatás.
• Alapelv marad, hogy több gyermek után és energiatakarékos ingatlanok esetén több támogatás jár.
• Éves szinten 12 ezer családdal és 9-10 milliárd forintos igénnyel számolnak, de nincs korlátozva az igénybe vevők száma.
• 500 ezertől 3 millió 250 ezer forintig fog terjedni a támogatás összege, a négy éven belül megszülető vállalt gyermekre előre igénybe vehető lesz.
• Több példát is bemutatott az államtitkár, a pontos támogatási szabályokat azonban egyelőre nem közölték.
• Használt lakás, illetve egy gyermek esetén 500, két gyermek esetén 800 ezer forintos támogatásról szóló példát mutattak be.

A szocpol új feltételeit részletesen nem közölték, az új lakásokhoz járó jelenlegi szocpol támogatási összegei az alábbiak.

Mint ismert, januártól az 5200 nevelőszülő egységesen foglalkoztatási jogviszonyba kerül. Újdonság, hogy a nevelőszülőknek 500 órás tanfolyamot kell elvégezniük. A kormány célja, hogy a 12 évesnél fiatalabb állami gondozott gyerekek családba kerüljenek. Az átalakítást több szakember kritizálta, és a nevelőszülők közül is sokan elégedetlenek.

Nevelőszülőknek járó támogatások és juttatások

A lapunknak levelet író szülők emlékeztettek arra, eddig hagyományos és hivatásos nevelőszülők dolgoztak. A hivatásos nevelőszülők munkaviszonyban havi bruttó 135 ezer forintot kerestek, és 7 gyermek neveléséről gondoskodhattak. A hagyományos nevelőszülők viszont nem voltak munkaviszonyban, ők 15 ezer forint tiszteletdíjat kaptak gyerekenként, és 4 kiskorút nevelhettek.

Januártól mindenki egységesen foglalkoztatási jogviszonyba került, "de nem munkaviszonyba". A különbségről hiába érdeklődtek az illetékesektől, választ nem kaptak - írták. A befogadható gyereklétszámon is változtatott a kormány. Akinek van saját kiskorú gyereke, hat gyermeket nevelhet, akinek a sajátjai már felnőttek, 5 gyermeket fogadhat magához. A bérezésük is átalakult, a mindenkori minimálbérhez kötötték azt. Az alapdíj a minimálbér 30 százaléka, (30 450 forint), ezt mindenki kapja.

Kiegészítő díjként a minimálbér 20 százaléka, (20 300 forint) jár gyerekenként. Aki fogyatékos, magatartászavaros gyereket nevel, plusz 5 százalékra számíthat. "A csavar az az egészben, hogy míg korábban a nevelt gyerekek után is járt gyed, gyes, gyet, ezt most elveszik. Ráadásul akinek kollégista a gyereke, a tanév közben nem jogosult a 20 százalékos kiegészítő díjra, miközben a kollégiumi díj, útiköltség, költőpénz, szórakozás, heti "egy szatyor plusz étel" költségét már most is a saját pénzükből finanszírozzák a szülők.

A hivatásos nevelőszülő bruttó díjazása 135 ezer forint, ezen kívül más díjazásban nem részesül és a gyermekgondozási ellátásokat sem veheti igénybe.

A „hagyományos" nevelőszülő díjazása gyermekenként 15 ezer forint (485.-Ft/nap/ 20.-Ft/óra -huszonnégy órás szolgálat) és ez mellett amennyiben a feltételek adottak igénybe veheti a gyermekgondozási ellátásokat.

Gyermekenként a nevelőszülőknek fizetett nevelési díj és külön ellátmány részletezése és felhasználása (ez az összeg csak a gyermekre költhető, ellenőrzik, el kell tudni számolni vele):

Normál szükségletű gyermek után:

Nevelési díj: 34.200/hó = 1.140 Ft/nap
Ellátmány: 8.550/hó= 281 Ft/nap

Családi pótlék: 14.800.-Ft.

Összesen: 57.550.-Ft/gyermek /hó

Különleges szükségletű gyermek után:

Nevelési díj:39.900/hó=1.290Ft./nap

Ellátmány: 9.975/hó=320 Ft./nap

Családi pótlék: 23.500.-Ft.

Összesen: 73.375.-Ft./gyermek/hó

Ebbe a kategóriába tartozik, az étel allergiával küzdő, pl./glutén/ érzékeny, vagy cukor- betegséggel küzdő gyermekek, akik nagy odafigyelést, és különleges étrendet igényelnek.

Ezekben az esetekben plusz 50%-os az étkezésre fordított összeg.

Költségként elszámolható:

Étkezés: 19.350.-Ft/hó=630.- Ft /napi ötszöri étkezés (mely összeg nem fedezi a szükségleteket, a napi ötszöri étkezés költségét napi 800,- Ft-nál kevesebb összegből nem lehet biztosítani, akár a gondozási helyen, akár oktatási intézményben étkezik a gyermek)

Ruházat: 6.800.-Ft/hó (mely összeg nem fedezi a szükségleteket)

Zsebpénz- átlag: 3.420.-Ft - 1.425.-Ft (3-10éves) 3.705.-Ft (10-14éves) 5.130.-Ft (14év felett)

Összesen:29.570.-Ft

Maradvány:27.980.-Ft

Ebből az összegből kell pótolnunk az étkezést, mely minimum 5.500,- Ft, valamint a ruházatra felhasználható költséget is havonta minimum 1.000,- Ft-tal pótolni kell.

A maradványunk így : 21.480,- Ft

Egyéb rendszeres havi kiadások: rezsi gyermekre eső része, gyógyszer, vitaminok, tisztálkodás (tusfürdő, fogkrém, mosószer, öblítő, mosogatószer, tisztítószerek, pelenkás gyermeknél: pelenka, popsitörlő, kenőcs, stb.), osztály- vagy csoportpénz, bérlet, utazás, szakkör, különóra, iskolába- óvodába havi tisztasági csomag

Egyéb rendszeres havi kiadások részletezve:

rezsi: 7.000,- Ft – 15.000,- Ft

gyógyszer: 1.000,- Ft – 8.000,- Ft

vitamin: 500,- Ft – 4.500,- Ft

tisztálkodás: 3.000,- Ft – 14.000,- Ft

osztálypénz: 300,- Ft – 2.500,- Ft

bérlet, utazás: 1.500,- Ft – 6.500,- Ft (pl. helyi és távolsági tanuló bérletek)

szakkör, különóra: 500,- Ft – 2.500,- Ft

tisztasági csomag iskolába: 500,- Ft 800,- Ft

Egyéb havi rendszeres kiadások összege: 14.300,- Ft – 53.800,- Ft melyet a 21.480,- Ft-os maradványból kell kigazdálkodni, továbbá ebből az összegből kell még az egyéb nem rendszeres havi kiadásokat is fedezni (pl. beiskolázás, ballagás, szemüveg, nyaralás, stb.)

Kapcsolódó téma : Megváltozott munkaképességűek rehabilitációja

A cukorbetegség sokakat érint hazánkban is, főként a civilizált társadalmakat érinti, egyfajta jóléti népbetegség.

A cukorbetege támogatási rendszerének aktuális szabályozása 2012. július 1-e óta van érvényben.

Az intenzív, analóg inzulinos kezelésnek a 100%-os támogatottsága csakis abban az esetben maradhat meg, ha a terápia elérte a célját vagyis megfelelő hatékonysággal bírt, ami azt jelenti, hogy a vércukor értékek (melyet 3 hónapig mértek) átlagértékét mutató HbA1c-érték 8,0 százalék alá csökken.

A 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 25/2012. (IV. 21.) NEFMI rendelet megállapítja az alábbi feltételt:

Felnőtt beteg esetében a gyógyszer alkalmazása egy év után csak akkor folytatható, amennyiben a megfelelő szénhidrátanyagcsere-háztartás (HbA1c<8,0%) a szakorvosi javaslat kiállítását megelőző fél éven belül legalább két mérés alapján fenntartható volt. (A gyógyszer alkalmazása a HbA1c értéktől függetlenül akkor is folytatható, ha a betegnek legalább egy – az orvosi dokumentációban feltüntetett – súlyos, az elhárításhoz külső segítséget igénylő hypoglikaemiás eseménye volt.)

18 év alatti beteg esetében a gyógyszer alkalmazása egy év után csak akkor folytatható, amennyiben a szakorvosi javaslat kiállítását megelőző hat hónapban mért HbA1c-értékek átlaga legalább 2,0 százalékponttal kisebb a korábbi humán inzulinnal végzett intenzív-konzervatív kezeléshez képest, vagy a HbA1c 8,0 százaléknál kisebb. Amennyiben a szakorvosi javaslat kiállítását megelőző fél évben nem áll rendelkezésre két mérés, úgy a két utolsó mérés eredményét kell figyelembe venni.

Ehhez kapcsolódóan Dr. Szabó Máté ombudsman, az alapvető jogok biztosa fordult utólagos normakontroll indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz.

Az összes humán inzulin 100 %-os támogatásban részesül továbbra is

A tablettás kezelés mellett adott napi egyszeri hosszú hatású analógok továbbra is 50 százalékos, a napi kétszeri humán keverék inzulin után bevezetett analógkeverékek továbbra is 90 százalékos térítéssel rendelhetők. Ezen esetekben a diabetológiai szakellátóhely szakorvosa által kiállított javaslat változatlanul egy évig érvényes.

A 2-es típusú cukorbetegek részére a két alapvető fontosságú tablettát, a metformint és a szulfanilureákat a háziorvos változatlanul általános jogcímen, korlátozás nélkül felírhatja. A szénhidrátok felszívódását gátló gyógyszer, az akarbóz ugyanúgy, mint eddig, szakorvosi javaslatra 50 százalékos támogatást élvez.

Bizonyára sokan nem tudják, hogy adó-visszatérítés jár a cukorbetegeknek, akkor is, ha nem inzulinos kezelés alatt áll. Az adó-visszatérítés összege 36.000 Ft. A 2. számú melléklet a 156199.(IV.23.) SZEM rendelethez nevű igazolást mindenkinek a háziorvosától kell kérni.

Magasabb bérbesorolás jár mindazoknak, akik szövődményes cukorbetegek és dolgoznak. Ezt a cégük az államtól visszakapja. Ebben az esetben a háziorvostól a 49/2009. (XII. 29 ) EüM rendelet mellékletében meghatározott tartalmú, Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást kell kérni.

Ezt senki nem hirdeti, nagyon sokan nem is hallottak róla, azonban mindenképpen érdemes kérni az orvostól, akinek kötelessége az igazolást kiadni.

A hozzátartozói nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosított (volt biztosított) hozzátartozójának jár.
Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.
A hozzátartozói nyugellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.
A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban) részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen.

A jogszerző a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, ha

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és
aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy
ab) összesen legalább 2 év,
b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év
szolgálati időt szerzett.

Amennyiben a jogszerző a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.
A nyugellátásban nem részesülő jogszerző esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az összeg, amely a jogszerzőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

Jogszabályok:
1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

A szocpolnak az a lényege, hogy az állam támogassa az arra jogosultak lakásvásárlását és építkezését. A szocpol új néven csok azaz családi otthonteremtési kedvezmény elnevezéssel lesz elérhető majd. A nem olyan régen megjelent tervezet nagyon sok változást tartalmaz a 2015. július elsejével bevezetni kívánt otthonteremtési támogatással kapcsolatban.

További információk szocpol témában

A 2015-ös szabályok közül a legfontosabb az lesz, hogy már egy gyermek után is lehet majd támogatást kérni. Ezen felül még bevonják a kedvezményezetti körbe a használt lakásokat is. Lássuk, mennyi a gyermekek utáni szocpol kedvezmény 2015-ben? A gyerekek számától függően maximum 2,5 millió forint lehet, ám a gyerekszámhoz rendelt változókat, az alapterületet és a támogatási összegnagyságát több ponton módosítanák. Tehát a szocpol egy olyan dolog, ami fontos és szükséges ahhoz, hogy a család kezdeti lépéseit meg tudjuk támogatni. Ez nagyban segíti a friss párok vagy házasok életének kezdetét és a gyermekvállalási kedvet is sokkal jobban megnöveli, hogy ha van mögöttük, ami segíti vagy támogatja őket.

A szocpolt nem lehet figyelmen kívül hagyni, ugyanis ez egy fontos része a családok jövőjének hiszen, hogy ha úgy kezdik életüket, hogy van valami, amire alapozhatnak, akkor sokkal könnyebben tudnak boldogulni. A szocpol 2015-ös igénylés feltételei a következők lesznek. Új lakóingatlan építése esetén az ÁFA nélkül, új lakóingatlan vásárlása esetén az áfa és a telekár nélkül meghatározott, az ingatlan teljes nettó alapterületére számított egy négyzetméterre jutó bekerülési költség /vételár nem haladhatja meg a 300 000 forintot valamint alacsony energiafogyasztású lakás esetén a 350 000 forintot.

Tehát erre kell számítani a szocpollal kapcsolatban 2015-ben és, hogy ha több információt szeretne megtudni, akkor mindenképpen látogasson el oldalunkra, hogy többet tudjon meg. Az ország bármely területéről el tud minket érni és javasoljuk is, hogy tegye ezt meg minél sűrűbben, hiszen minél többször látogat vissza, annál több információt tud begyűjteni. Oldalunk mindent megtesz annak érdekében, hogy ön első kézből tudjon információkat szerezni, hogy ne kelljen semmiben hányt szenvednie. Nap mint nap azon vagyunk, hogy friss híreket és egyéb adatokat közöljünk önökkel, hogy ön tudja, hogy ránk számíthat.

A szocpol több szempontból is fontos 2015-ben azon felül, hogy támogatást nyújt a friss családosoknak. A támogatás összege elég magas, így van forrás, amivel lehet rendelkezni. és sokat segíthet majd a módosulás, ami szerint használt házhoz,lakáshoz is fel tudja használni 2015-től ezt a támogatást.

Viszont az is tény, hogy nagyon kevesen igénylik a szocpolt és ennek valamilyen oka van. Nem olyan adatok jöttek be a szocpollal kapcsolatos felmérésből, amire a kormány számított. Így hát valahogy alakítani kellett a szocpolon, de ez sem garancia arra, hogy többen fogják kérni a támogatást vagy igényelni azt.

Minden esetre reménykedjünk, hogy olyan irányt vesz ez az egész, ami a friss családosokat nagymértékben meg tudja segíteni és hozzá tudja juttatni a jobb élethez, hiszen ez egy nagy segítség azoknak, akik új házat, lakást akarnak venni, legyen az használt, vagy akár új építésű. Mindenképpen meg kell fontolnia az igénylést, hiszen ha igényelni szeretné a szocpolt, akkor bizonyos dolgokat meg kell tennie. A megvásárolandó ingatlannal kapcsolatos információkat mindenképpen meg kell osztania és, hogy ha a feltételek megfelelőek, akkor meg fogja kapni a támogatást. Ez egy kis időbe telhet, de mindenképpen legyen türelmes, hiszen meg fogja érni az időt.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján is leellenőrizhető a társadalombiztosítási azonosító jel érvényessége. Lekérdezése magánszemélyeknek vagy szervezeteknek és egészségügyi szolgáltatóknak is elérhető, viszont az adott válaszból csak annyi derül ki, hogy a szóban forgó TAJ szám érvényes-e vagy sem. A szolgáltatást elsősorban a kórházaknak és a rendelőintézeteknek szánják, nekik alapból 50 lekérdezésre van lehetőségük. Viszont ezt tovább lehet bővíteni és magánszemélyek és egyéb szervezetek naponta három TAJ érvényességét tekinthetik meg. A kormány szerint, azaz ahogyan elképzelte, a jövőben nem az alanyi jogon járó TAJ érvényessége okán, hanem jogosultság valós ellenőrzése után lesz valaki jogosult ingyenes ellátásra.

Itt kérheti le tajszámát online

A nem pénzben adott, ún. cafeteria juttatások adózása inkább átalakul, mint szűkül. A legjelentősebb változás az, hogy a munkáltató már nem 500, hanem csak 200 ezer forint béren kívüli juttatást – például Erzsébet-utalványt, helyi bérletet, önkéntes pénztári hozzájárulást – adhat a jelenlegi kedvező adóterhek mellett. Ugyanakkor SZÉP Kártyára utalt összeg formájában a munkáltató további 250 ezer forint kedvező adózású juttatást adhat majd. A módosítás a 200 ezer forint nettó – 270 ezer forint bruttó – összegű juttatási csomagok esetében nem jelent majd változást, ugyanakkor az ennél nagyobb cafeteria keretek esetén bizonyosan eltolódást eredményez majd a SZÉP Kártya, illetve az olyan nem hagyományos juttatási elemek irányába, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás. A változás fő nyertese tehát a SZÉP Kártyán keresztül elsősorban a magyar vendéglátás és idegenforgalom lesz.

Az őszi adócsomagban egyértelmű törvényi rendelkezés mondja ki azt, hogy ha a magánszemély valamely tevékenységének ellenértékeként kap juttatást, az nem tartozhat az adómentes vagy más kedvező adózású kategóriába. Cafeteriával tehát nincs lehetőség bérhelyettesítésre. Bár ez a szabály az alapelvekből eddig is levezethető volt, az új rendelkezés konkrét határai elmosódottak, ezért ezzel a szabállyal kapcsolatban az elkövetkező pár évben számos értelmezés – és ellenőrzési megállapítás – várható.

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) felelősségi szabályainak – szigorítást nem feltétlenül jelentő – változásai már idén felkeltették az érdeklődést a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításai iránt.

Éppen ezért az adócsomag egy visszamenőlegesen is alkalmazható rendelkezésében rögzíti, hogy a társaság – akár a cafeteria rendszerben, akár azon kívül – adómentesen fizetheti a vezető tisztségviselőjére kötött felelősségbiztosítás díját, ezzel mentesítve az ügyvezetőt az esetleges károkozások miatt felmerülő személyes kártérítési kötelezettsége alól.

A most alakuló családok számára jelent majd segítséget az első házasok kedvezménye. Ezt az új kedvezményt azok a párok tudják majd igénybe venni, akik jövőre – vagy azt követően – kötnek házasságot. A kedvezmény miatt a házaspár együttes adóterhe 24 hónap időtartamra havi 5000 forinttal fog csökkeni. Az első házasok kedvezménye bevezetésével a kormány nem titkolt szándéka az volt, hogy a házasságkötések száma – és így közvetetten a gyermekvállalási kedv – tovább növekedjen.

Ugyanezt a célt szolgálja a kétgyermekesek családi kedvezményének fokozatos emelése. Az elfogadott rendelkezés szerint a két eltartottat nevelő szülők által érvényesíthető kedvezmény mértéke – költségvetési okokból – csak 2016-tól kezd el emelkedni, és 2019-ben éri el a jelenlegi, havi 20 ezer forintos összeg dupláját. Az egy-, illetve a három- és többgyermekes családok kedvezménye változatlan marad. A családi adókedvezmény további kedvezményekkel is összevonható lesz.

Végezetül szintén a családok helyzetét javítja az az intézkedés, mely alapján a munkáltató a kisgyermekes szülők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt akkor is teljes összegben veheti igénybe, ha a munkavállaló nem főállású, hanem részmunkaidőben foglalkoztatott. E rendelkezés a munkáltatókat kifejezetten érdekeltté teszi abban, hogy kisgyermekes szülőket részmunkaidőben foglalkoztassanak, így remélhetőleg a módosítás következtében nőni fog a részmunkaidőben dolgozó kismamák száma.

Mikor mennyi a közlekedési szabálysértési bírságok mértéke 2015-ben?

További információk a szabálysértésről itt

• Az engedély nélküli vezetés, ha nincs jogsink, és úgy ülünk autóba a KRESZ 4.§ 

-

• Ittas vezetés: Szabálysértési tv. (2012.évi II.tv.217.§-a) 

• elsőbbségi és előzési szabályok megsértése (KRESZ) 

-

További közlekedési bírságok 2015-ben:

• Érvénytelen engedély, vagy jelzéssel közlekedés 

1. Megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértés 

1. Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése 

1. Közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése és a Szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrássokkal való megsértése 

Közlekedési szabálysértési bírságok 2014/2015

A Párbeszéd Magyarországért szerint a kormány a rendszeres szociális segély átalakításával az idős munkanélkülieket is sújtja, ezért a rendszeres szociális segély megtartását, és az állástalanokat segítő támogatások összegének növelését javasolja.

Az eddigi szabályozás kedvezőbb volt azoknak a munkanélkülieknek, akik öt éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt, ők is kaphattak rendszeres szociális segélyt vagy álláskeresési támogatást. A kormány tervei szerint ez a támogatás átalakul egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti járadékká, így legfeljebb a jóval alacsonyabb foglalkoztatást helyettesítő támogatásra lehetnek jogosultak.

A PM szerint a kormány az átalakítással csak keveset tudna megtakarítani, az idősödő emberek élete viszont ellehetetlenülne.  Közleményükben egy felmérésre hivatkoznak, amely szerint rosszak az esélyei az idős álláskeresőknek, leszámítva néhány foglalkozást. "Kormányzati rutinná vált, hogy a legkiszolgáltatottabb, érdekeiket legkevésbé érvényesíteni tudó társadalmi csoportoktól vonnak el forrásokat. Ilyen csoportnak gondolja a kormány az idős munkanélkülieket is" - teszik hozzá.

A PM a jelenlegi segélyek összegének, illetve az álláskeresési járadék folyósítási idejének és összegének emelését javasolja, ennek érdekében pedig költségvetési módosító indítványt nyújtottak be.

Az elmúlt évről 1 millió 362 ezer fővárosi és Pest megyei magánszemély nyújtott be személyijövedelemadó-bevallást - közölte a Nemzeti Adó és Vámhivatal. 48 ezerrel többen, mint egy évvel korábban.

A 2012-es adatot 109,4 milliárd forinttal meghaladó összjövedelem 3 376,3 milliárd forint volt, melyet összesen 482,2 milliárd forint adófizetési kötelezettség terhelt. Elsősorban az adóalap-kiegészítés megszűntetésének köszönhetően 32,3 milliárd forinttal volt kevesebb az adóterhelés, mit korábban.

A hegyvidékiek a legtehetősebbek

Az egy főre jutó összevont jövedelmek területenkénti megoszlását vizsgálva a fővárosban a XII. kerületiek, Pest megyében pedig Telki lakosai kerestek a legjobban. A legkevesebb jövedelemmel a XV. kerületben (Rákospalota–Újpalota–Pestújhely) élők, valamint a tatárszentgyörgyiek rendelkeztek.

Tovább nőtt a családi kedvezményt érvényesítők száma, a 307,3 ezer magánszemély együttesen 354,8 milliárd forinttal csökkentette adóalapját. Az egy főre jutó családi kedvezmény összege 1 155 ezer forint volt.

Van, aki 836 milliós bért fizet

A topjövedelmek között a legnagyobb, 836 millió forint összegű bérjövedelmet egy üzletviteli tanácsadással foglalkozó vállalkozás fizette ki. Százmillió forint feletti osztalékjövedelemmel összesen 237 magánszemély rendelkezett, a legnagyobb elérte a 3,7 milliárd forintot. Az ingatlan értékesítésből származó topjövedelmet, 257 millió forintot, egy észak-budapesti magánszemély szerepeltette bevallásában.

Árfolyamnyereségből négy adózó jutott egymilliárd forint feletti jövedelemhez, a legnagyobb elérte a 2,7 milliárd forintot. A legmagasabb vállalkozói személyi jövedelemadót, 32,3 millió forintot egy ügyvéd számolta el.

2015-ben is lesz adóbevallás, a részleteket itt találja meg!

Illetékek 2015

A közigazgatási hatósági eljárási illetéket – néhány kivételtől eltekintve – a jövőben banki átutalással is lehet teljesíteni, az illetékbélyegek használata ezzel háttérbe szorul majd.

Szigorodik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalma. A minősítéskor a mérlegben kimutatott eszközök közül a pénzeszközökön és pénzköveteléseken túl 2015-től az aktív időbeli elhatárolásokat és követeléseket is figyelmen kívül kell hagyni a 75%-os arány meghatározásakor. Ezen változtatás okán több adózó eshet a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság definíciója alá, mely esetben vagyoni betétjük megszerzésekor visszterhes vagyonátruházási illeték-fizetési kötelezettség keletkezhet.

Felfüggesztett illeték-kiszabási eljárásra ad lehetőséget a törvény változása 2015-től. Magánszemély nyilatkozatban kérheti, hogy lakásvásárlást követő egy éven belül történő másik lakás értékesítése esetén ez utóbbi időpontban keletkezzen az illeték-fizetési kötelezettség. Amennyiben a lakásvásárlás a nyilatkozat ellenére egy éven belül nem történik meg, az adóhatóság illetéket, valamint a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő pótilletéket szab ki.

A reklámadóval kapcsolatban az egyik legfontosabb változás 2015-től az adóhatósági nyilvántartás rendszere. Az adóhatóság a jövőben a honlapján közzéteszi egyrészt az adókötelezettségüket jogszerűen teljesítő, másrészt az adófizetésre nem köteles reklám-közzétevőket. A nyilvántartásba akkor vehető fel az adóalany, ha erre irányuló kérelmet terjeszt elő az adóhatóságnál és megállapítható, hogy az adókötelezettségét jogszerűen teljesítette vagy nyilatkozik arról, hogy őt az adóévben a reklámadóban adófizetési kötelezettség nem terheli. Ezen rendszerben szereplő reklám-közzétevő adóalanynak nem merül fel nyilatkozattételi kötelezettsége a reklámadó fizetési kötelezettségről vagy arról, hogy őt adófizetési kötelezettség nem terheli.

Továbbá nem merül fel megrendelői adókötelezettség, ha a megrendelő olyan személytől/szervezettől rendeli meg a reklám közzétételét, amely szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban. Szintén nem merül fel adókötelezettség, ha

• a megrendelő kéri nyilatkozat kiadását a közzétevőtől, és
• ezt a tényt hitelt érdemlő módon igazolni tudja, valamint
• a nyilatkozatot a számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg, továbbá
• e tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelenti.

Kikerül a reklámadó hatálya alól a sportágazatban az amatőr sporttevékenység keretében, valamint az országos szakszövetségekhez illetve az utánpótláshoz kapcsolódóan kifejtett reklám közzététel.

Akik viszont továbbra is alanyai a reklámadónak, azok esetében emelkedik a legfelső sáv adókulcsa - az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40% helyett 50% adót kell 2015-től fizetni.

Helyi adók tekintetében a legfontosabb változás az ún. települési adó bevezetésének lehetősége, melyet az önkormányzatok illetékességi területükön rendeleti úton vethetnek ki. A települési adó csak olyan adótárgyra vethető ki, melyre nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. Az adó alanya nem lehet szervezet, vállalkozó, állam illetve önkormányzat. A települési adóból származó közteher az önkormányzat bevételét képezi.

Az iparűzési adó tekintetében kedvező módosítás ugyanakkor, hogy 2015-től kezdődően csak a kapcsolt vállalkozási viszonyra időarányosan jutó árbevételt, ELÁBÉ-t és közvetített szolgáltatást szükséges figyelembe venni az összeszámítási szabályok során. A módosítás következtében nem keletkezik aránytalanul magas adóalap azoknál a vállalkozásoknál, akik adóév közben kerülnek olyan vállalkozásokkal kapcsolt viszonyba, ahol a sávosítást alkalmazni szükséges.

Minimálbér 2015 - A kormányra hárulhat a jövő évi minimálbér megállapításának feladata, amennyiben a szakszervezetek nem tudnak megegyezni a munkáltatókkal a holnap sorra kerülő újabb tárgyaláson.

Inkább csak távolodtak az álláspontok a minimálbérről szóló pénteki egyeztetésen, ezért holnap újra tárgyalóasztalhoz ülnek az érdekképviseletek. A Napi Gazdaság által megkérdezett szociális partnerek azt sem tartották kizártnak, hogy húsz év után először nem is születik megállapodás a kötelező legkisebb bérekről. Jelentős a távolság a szakszervezetek által szükségesnek tartott 4,5−6 százalékos minimálbér-emelési követelés és aközött, hogy a munkaadói oldal csak az inflációs veszteség kompenzálását tudja felajánlani – mondta a Napi Gazdaságnak Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (Áfeosz-Coop Szövetség) elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának pénteki ülése után. A minimálbér jelenleg 101,5 ezer, a garantált bérminimum pedig 118 ezer forint, ha teljesülne a 6 százalékos emelés, előbbi 107,5 ezer forintra emelkedhetne.

Az elnök szerint az idei adótörvények egyéb rendelkezései és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése mellett a vasárnapi zárva tartásról szóló kormányjavaslat is rontotta a munkaadók béremelési hajlandóságát. A tárgyaláson szóba került, hogy a kormány szakértői megvizsgálták annak lehetőségét, miként vonhatók be a kereskedelmi dolgozók a munkahelyvédelmi akciótervbe, de arra jutottak, hogy ez az uniós szabályok miatt nem lenne megoldható − tette hozzá Zs. Szőke Zoltán. A kabinet azt is fontolóra vette, hogy az egyszer már alkalmazott bérkompenzációs rendszert alkalmazzák ismét.

A szakszervezetek korábban is tartottak attól, hogy a munkaadók a költségvetésben szereplő 1,8 százalékos inflációhoz igazodó emelést ajánlanak, mert ez nagyon távol áll az elképzeléseinktől − mondta a Napi Gazdaságnak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Pataky Péter úgy véli, egyre kisebb a megállapodás valószínűsége, ezért a kormány állapíthatja meg a jövő évi legkisebb bér összegét. Arra pedig szerinte nem lesz esély, hogy egy többéves program révén a minimálbér megközelíthesse a létminimumot. Az egyeztetést szerinte az sem tette gördülékenyebbé, hogy a kormányoldal továbbra sem nyilatkozik arról, mekkora minimálbér-emeléssel tervezte a 2015-ös költségvetést. A tárgyalásokkal kapcsolatos kérdéseinkre az NGM lapzártánkig nem válaszolt.

Nyugdíj emelés mértéke 2015 : Az inflációs előrejelzés 1,8%, tehát a kormány 1,8 százalékos mértékű nyugdíjemeléssel számol jövőre. Az átlagos öregségi nyugdíj összege 115 786 forint volt az idei év elején. Ez tehát azt jelenti, hogy az átlagos nyugdíj mintegy 2 ezer forinttal fog nőni.

Kedden eldőlt a nyugdíjemelés mértéke 2015-re

A Ház ülése 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Ezt követően a novemberi újpesti időközi választáson szocialista színekben mandátumot szerző Horváth Imre teheti le képviselői esküjét. A politikus korábban elhunyt párttársa, Kiss Péter volt kancelláriaminiszter helyét foglalhatja el.

Korábbi cikkünk :

Nyugdíjemelés 2015: átlagosan 2200ft lesz!

Néhány tucat tisztán elektromos autó van forgalomban Magyarországon – mondta Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke, aki szerint zöld rendszámot kellene kapniuk az ilyen gépkocsiknak. Kapcsolódó cikk....

Nemcsak a kis számuk miatt nem tűnnek ki ezek a környezetterhelés szempontjából kedvező adottságokkal rendelkező járművek a sokaságból, hanem azért sem, mert megjelenésükben semmiben sem különböznek a "hagyományos", benzines társaiktól – írja a Napi gazdaság.

A megkülönböztetésnek pedig fontos szerepe lehetne, ezért a Magyar Elektromobilitás Szövetség, az Autós Nagykoalíció és az MGE – az elektromos járművek értékesítését, használatát is elősegítő dokumentumaiban – azt javasolja, hogy zöld rendszámot kapjanak az elektromos autók.

Buszsávot is használják

Ez azért lenne praktikus, mert a rendeletek alapján az elektromos járművek használhatják a budapesti buszsávokat, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a parkolókat is. A megkülönböztető jel hiányában azonban az ilyen járművek vezetői könnyen "beleszaladhatnak" a hatóság bírságaiba.

Kétszázan kapnak 3-6 millió forint közötti összegű vissza nem térítendő támogatást a közép-magyarországi régióban a fiatalok vállalkozóvá válását segítő program keretében. A fiatal gazdákat is támogatni kívánják 2015-ben melyről későbbre ígértek tájékoztatást a kormány részéről.

A támogató döntésekről szóló értesítéseket pénteken vehették át a nyertesek Budapesten.

A fiatalok jelentős része Budapesten és környékén keresi a lehetőségeket. Ezért döntött úgy a kormányzat, hogy hazai forrásból programot írnak ki a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására a központi régióban, mert itt nem lehet uniós forrást felhasználni erre a célra - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) programjának záró rendezvényén.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozásokban dolgoznak a legtöbben Magyarországon, ezért a foglalkoztatásban erre a területre koncentrálva lehet érdemi eredményt elérni, és ezen belül meghatározó a fiatal vállalkozók támogatása.

A 800 millió forint keretű programba 3300-an próbáltak bekerülni, a 200 nyertes üzleti tervet többlépcsős folyamat eredményeként választották ki - ismertette Pákozdi Szabolcs, az OFA ügyvezető igazgatója.

Czomba Sándor felidézte, hogy míg 2010 áprilisában 3 millió 750 ezren dolgoztak Magyarországon, a legutóbbi statisztikák alapján már 4 millió 180 ezren. A munkanélküliségi ráta négy év alatt 12 százalékról 7,1 százalékra csökkent. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy az ország egyes területei között jelentősek a különbségek.

Az államtitkár kiemelte, hogy különösen nehéz helyzetben vannak a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a szakképzetlenek.

Az adatokat ismertetve elmondta: 2008-2009-ben 30 százalék körül volt a 25 év alatti fiatalok munkanélküliségi rátája. Ez jelenleg 19,3 százalék, a folyamatok tehát kedvezőek, de fontos, hogy a lehetőségeket teremtsenek azok számára, akik az országhatáron belül akarnak boldogulni - tette hozzá.

A fiatalok munkanélküliségével kapcsolatos problémákat az Európai Unió is érzékeli, ezért ifjúsági garanciaprogramot indított - hívta fel a figyelmet Czomba Sándor.

A program október elején Magyarországon is elindult. A regisztrált munkanélküli fiatalokat megkeresik a munkaügyi kirendeltségek, elsőként 2016 közepéig azokat, akik már hat hónapnál régebben vannak regisztrálva - közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy őket személyre szabott, egyéni tervekkel próbálják meg támogatni.

A programra a konvergencia régiókban 36 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 36-40 ezer fiatalt szeretnének segíteni - mondta.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a konvergencia régiókban elindult egy program a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására, ennek keretében eddig 1210 új vállalkozás jött létre.

Czomba Sándor elmondta: a következő években az ifjúsági garancia program keretén belül a konvergencia régiókban 4 milliárd forint, a közép-magyarországi régióban 1 milliárd forint nagyságrendben tervezik a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatását.

Pákozdi Szabolcs, az OFA ügyvezető igazgatója az eredményhirdetésen elmondta: a 200 nyertes kiválasztásánál a fő szempont volt, hogy a tudáson és az innováción alapuló, exportképes termékeket előállító, a hazai kis- és középvállalkozásoknak szolgáltatást nyújtó jelentkezőket támogassák.

(MTI-fidesz.hu)

Mennyibe kerül az átírás 2015-ben ?

Ezen kívül számolni kell még az alábbi kiadásokkal:

• új forgalmi engedély kiállításának díja 6000.-Ft,
• gépjármű felelősség biztosítás díja
• az eredetiségvizsgálat elvégzésének díja
• új törzskönyv kiállításának díja 6000.-Ft,

Személygépkocsik és tehergépjárművek esetében mindenképpen vinnie kell magával mindenkinek az érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kötvényét.

Továbbá be kell fizetni 12.000.-Ft-ot, ennyibe kerül az átírás.

Akik vasárnap is dolgoznak, dupla pótlékot kapjanak

Az MSZP azt javasolja, hogy azok, akik vasárnap is dolgoznak, dupla pótlékot kapjanak - közölte az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője szombaton Budapesten sajtótájékoztatón a párt választmányának ülése után. Tóbiás József úgy fogalmazott: a vasárnap legyen "vásárnap", ezért az MSZP minden olyan szervezetet támogat, amely ezért "hadba száll".

Véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt napokban újabb tanújelét adta, mennyire elszigetelődik a magyar valóságtól, ugyanis világosan látszik, hogy hat nap munkával négymillió ember nem tud megélni Magyarországon. A családok emellett úgy alakították ki a szokásaikat, hogy a szombat és a vasárnap a vásárlásé - érvelt. A pártelnök azt mondta, bármilyen döntést is hoz a jelenlegi kormány, az MSZP megváltoztatja, és dupla pótlékot kell kapnia minden egyes dolgozónak, aki vasárnap azért dolgozik, hogy a családját fenntartsa.

A Fidesz szóvivője, Tuzson Bence szombati sajtótájékoztatóján azt mondta: ha a parlament elfogadja a javaslatot, a kis üzletek csak akkor nyithatnak majd ki, ha ott a tulajdonos vagy az ő közeli családtagja dolgozik.

Tóbiás József elmondta, követelik, hogy a kormány biztosítsa az egyházak autonómiáját, vegye komolyan Erdő Péter bíboros elmúlt napokban megfogalmazott kritikáját. Se az egyházi törvény módosítása, se a szociális ellátórendszer átalakítása ne történjen meg az egyházak egyetértése nélkül - közölte. 

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek csütörtökön súlyosan aggályosnak nevezte a kormány esetleges szándékát, hogy a szociális intézmények nagy részét egyházi fenntartásba adja. Erdő Péter kitért arra is, a történelmi egyházak aggódnak, hogy a kormány teljesen új egyházi törvényt készül alkotni.

Tóbiás József ismét lemondásra szólította fel Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét, mert miatta sérül az általa vezetett intézmény erkölcsi megítélése.

A hír igaz előbb jön a családi pótlék, Szilveszterkor megkapják a csp-t !

Itt vannak a részletek a családi pótlékról - katt ide......

A 2014. december hónapra járó családtámogatási ellátások utalása az ünnepnapok miatti munkarend változás miatt az alábbiak szerint valósul meg:

– a Magyar Posta a postai utalások teljesítését 2014. december 29- 30-a között teljesíti,
– 2014. december 31-én azok az ügyfelek is megkapják az ellátást, akik bankszámlára kérték az utalást.

Műszaki vizsgadíjak 2015-évre:

A műszaki vizsgáztatás díja két fő részből tevődik össze. Egyrészt tartalmazza a már említett Közlekedésbiztonsági vizsgálat díját, másrészt pedig a jogszabály által előírt „állami” vizsgadíjat.
A hatósági díjak járműkategóriánként eltérőek.

Az árak tájékoztató jellegűek, árlistánk visszavonásig érvényes. Az árváltoztatás jogát minden előzetes bejelentés nélkül fenntartjuk

Fontos információk a műszaki vizsgáról:

Amit mi sem tudunk vizsgáztatni:

A műszaki vizsgára fogadáshoz az alábbi gépjármű-okmányok szükségesek:

• Forgalmi engedély
• Kötelező biztosítás

A gépjárművek műszaki vizsgáztatását a gépjármű tulajdonosa, vagy üzemben tartója* kezdeményezheti. Lehetőség van meghatalmazott által történő vizsgáztatásra, az alábbi feltételek betartása mellett:

• Meghatalmazás kitöltése
  
• Meghatalmazott személyi azonosságának igazolására alkalmas érvényes okmányok (személyi igazolvány, új típusú jogosítvány, útlevél) bemutatása.
• Lakcímkártya bemutatása.

Gazdasági társaságok és társadalmi szervezetek tulajdonában lévő gépjárművek vizsgáztatásához a fentiek mellett szükség van az alábbi iratokra is:

• Gazdasági társaság esetén:
• Cégkivonat
• Aláírási címpéldány
• Meghatalmazás
  

• Társadalmi szervezet esetén:
• Alapító okirat
• Aláírási címpéldány
• Meghatalmazás (letölthető innen)

* Üzemben tartó által kezdeményezett eljárás esetén a gépjármű törzskönyvét is be kell mutatni!

Műszaki vizsga és a környezetvédelmi felülvizsgálat új szabályai

2013. november 01-től a környezetvédelmi igazoló matrica eltávolítása nem kötelező, amennyiben annak sorszáma olvasható és állapota további 2 évi használatra megfelelőnek tűnik. Ezekre a gépjárművekre csak az érvényesítő címkét kell felragasztani, a környezetvédelmi igazoló matrica fennhagyása mellett.

A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2009/40 EK irányelv szabályainak magyar jogrendbe való integrálása [5/1990. (IV. 12.) KöHÉM és a 77/2009 (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM rendeletek] alapján 2015. január 1-jétől jelentősen módosult a járművek műszaki vizsgálatának rendje. További információk

Az egyablakos ügyintézés megvalósításának első jelentős lépéseként a környezetvédelmi felülvizsgálat a műszaki vizsga részét képezi, ezáltal adott a lehetőség, hogy a környezetvédelmi és a műszaki követelmények megfelelőségének ellenőrzése egy helyszínen, egy eljárásban történjen, ebből következően lényegesen rövidebb idő alatt valósuljanak meg.

Ha a jármű a műszaki vizsgálat követelményeinek megfelel, a Műszaki Adatlap szerint a forgalmi engedély időbeli hatályát a helyszínen meghosszabbítják, a műszaki állomás az érvényesítő címkét és a plakettet a rendszámra felragasztja, a sorszámot a forgalmi engedélyben rögzíti.

Továbbra is a műszaki vizsga végén, – a jármű forgalmi engedélyében – érvényesítésre kerül az új érvényességi idő, a következő műszaki vizsga időpontja. Amennyiben a forgalmi engedélybe bejegyzés nem tehető, vagy a műszaki vizsgán olyan megállapításokra kerül sor, amelyek alapján az okmány arra nem alkalmas, úgy a hatósági bizonyítvánnyal (műszaki adatlappal) a továbbiakban is el kell menni az okmányirodához, ahol a forgalmi engedély cseréje vagy érvényesítése történik.

A fentiek alapján 2015. január 1-jétől a jármű műszaki és környezetvédelmi érvényességét kizárólag a forgalmi engedély bizonyítja, amelyhez érvényesítő címke és plakett tartozik. A környezetvédelmi igazoló lap (zöldkártya) 2010. január 1-jei hatállyal megszűnt. A járművel a közúti forgalomban a forgalmi engedélybe bejegyzett érvényesség időpontjáig lehet részt venni.

Lényeges változás, hogy a tulajdonos, üzemben tartó felelőssége megnő a jármű műszaki állapotát illetően, a jogszabályokban meghatározott követelmények tekintetében. Amennyiben a vizsgálat során a jármű nem felel meg, úgy 2015. január 1. után a jármű forgalmi engedélyének érvényességi ideje megszüntetésre és a környezetvédelmi plakett valamint az érvényesítő címke a jármű rendszámáról eltávolításra kerül és egy úgynevezett szigorított műszaki vizsgán kell résztvennie melynek ára megegyezik jelenleg a mszaki vizsgáztatás árával.

A fenti esetben a forgalmi engedély érvényessége az ellenőrzés napján szűnik meg, így a jármű vezetője a járművével – saját felelősségére és kockázatára – a helyszínt elhagyhatja, hogy azt műszaki vizsgára felkészítse.