Hírsztráda - hírek 2022

Közmunkabérek-2015: legalább tízezer forintos béremelést követel a Közmunkás Szakszervezet

Azonnali, legalább tízezer forintos béremelést követel a Közmunkás Szakszervezet, amelynek célja az is, hogy a közmunkások a későbbiekben a minimálbért kaphassák kézhez.

A béremelési kérésről Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke és Nyakó István MSZP-s politikus, a szakszervezet társelnöke beszélt csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon. A szakszervezet tagjai februártól előbb a járási, majd a megyeszékhelyekre vonulnak, és követeléseiket a hivatalok előtt ismertetik, megmozdulásaik eredménytelensége esetén pedig készek a fővárosban is demonstrálni a közmunkások érdekében.

táppénz kalkulátor 2015 kismamáknak

TÁPPÉNZSZÁMÍTÁS-KALKULÁTOR
Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény, azaz Egészségbiztosítási törvény)
 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700083.tv
A 2015. 01.01-TŐL HATÁLYOS VÁLTOZAT!!!
 
48. § (1)

(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.


(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.


(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. Kismamáknak a táppénz is jár.


(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.


(6) A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha


a) a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és


b) a korábbi táppénzét a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján állapították meg.


(7) A táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.


(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.


48/A. § Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra, illetőleg a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi az egészségkárosodás mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását.


49. § (1) A gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy


a) a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,


b) a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni arra a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottra, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

 

 

 2010. V.01-től hatályos változat!!

 48. § (1)

(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

(6) A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha

a) a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és

b) a korábbi táppénzét a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján állapították meg.

7) A táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.

 

48/A. § Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra, illetőleg a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi az egészségkárosodás mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását.

 

49. § (1) A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,

b) a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni arra a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottra, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

 

Fizetős utak 2015 /térkép/ - megyei matrica árak

Jelentősen csökkennek az autósok úthasználati költségei 2015-től a megyei matricák bevezetésével. A matricák megyei területi érvényességéről szolgálnak hasznos információkkal a 2014. december 30-án közzétett térképek, amelyek kedd estétől letölthetők a kormány.hu oldalról.

fizetos-utak-terkep-2015.jpg

Gyökeres újítást jelent a hazai gyorsforgalmi úthasználatban az autósok költségeit jelentősen csökkentő megyei matrica, amelyet 2015. január elsejétől vezetnek be - olvasható a kormány.hu oldalon. Az időalapú - heti, havi, éves - matricák mellett évi ötezer forintos áron elérhető területi alapú matrica nagyobb kényelmet - gyorsabb, biztonságosabb közlekedést - nyújt. Az új rendszerben segítenek eligazodni a megyei térképek, ezeknek köszönhetően az autósok felmérhetik, mely úthálózati szakaszokon jogosultak egy adott megyei matricát használni. A térképek elérhetők, letölthetők a lap jobb szélén, illetve a nemzetiutdij.hu és az utinform.hu weboldalakon.

Az egyes megyékre vonatkozó térképek a megye közigazgatási határán belül húzódó gyorsforgalmi úthálózatot ábrázolják. A díjköteles gyorsforgalmi úthálózatot minden esetben piros vonal jelzi, a díjfizetés nélkül használhatót pedig zöld. A térképek feltüntetik a megye közigazgatási határán belül található összes gyorsforgalmi úti csomópontot, külön jelölve a megye közigazgatási határához legközelebb eső csomópont. Az adott megye gyorsforgalmi úthálózatát az ennek használatára jogosító e-matricával az utolsó, kiemelten jelölt csomópontig lehet jogszerűen használni, ezt követően a gyorsforgalmi úthálózat igénybe vétele kizárólag a szomszédos megyére érvényes matricával, vagy a teljes úthálózatra (pl. 10 napos jogosultság) jogosító termék birtokában lehetséges.

A díjrendelet-módosítás fontos változásairól a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) tájékoztató anyagot készít, amely január 1-jétől letölthető a nemzetiutdij.hu oldalról.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. táblákkal segíti az autósokat, a táblázási munkák folyamatosan zajlanak. A tájékoztató táblák az M1, M3, M7 Budapestről kivezető szakaszain az utolsó díjmentesen használható csomópont előtt figyelmeztetnek majd arra, hogy mekkora távolságot követően következik a fizetős autópálya szakasz. Az M0-s autóúton az irányjelző táblák informálnak a díjköteles útvonal kezdetéről az arra való ráhajtás előtt, így az autósok a díjköteles szakasz előtti utolsó csomóponton keresztül elhagyhatják az autóutat.

2015. január elsejétől a mintegy 1500 értékesítési pont bármelyikén bármely megyére - Nógrád, Jász- Nagykun-Szolnok és Békés megye kivételével, ahol nincs díjköteles gyorsforgalmi hálózat - megvásárolható a megyei matrica. A korábbiak mellett a megyei matrica és más új matricatípusok (7 fő feletti mikrobuszokra, utánfutókra érvényes matricák) a szokott értékesítési csatornákon válthatók meg: a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ügyfélszolgálatain, a határátkelőknél meglévő viszonteladói értékesítési pontokon, az ematrica.autopalya.hu weboldalon, valamint a további viszonteladók jelentős részénél, így a Mol, Shell, Agip töltőállomásokon. A részletekről december 31-től tájékozódjon a nemzetiutdij.hu oldalon.

Február elsejétől minden eddig megszokott értékesítési ponton és mobiltelefonon (applikáción keresztül vagy sms-ben) is meg lehet majd vásárolni az új matricákat.

Türelmi idő is segíti a közlekedőket, hogy megszokják, egy adott megyében mely szakaszokon érvényes a megyei matrica. Átmeneti rendelkezésként azok az autósok, akik a díjköteles szakaszokat jövő januárban matrica nélkül használják, mentesülhetnek a 14 875 forintos pótdíj megfizetése alól, ha legkésőbb február végéig a NÚSZ Zrt. ügyfélszolgálati irodájában a szolgáltatási díj megfizetése mellett (1470 Ft) az adott szakaszra érvényes megyei vagy országos éves matricát váltanak. A 2014. december 31-e előtt vásárolt heti (10 napos) és havi matricák a lejárat időpontjáig, a 2014-es éves matricák 2015. január 31-ig érvényesek.

Január elsejétől az új területi alapú megyei matricák olcsóbb, gyorsabb, biztonságosabb autózást kínálnak a hazai gyorsforgalmi úthálózaton közlekedőknek, de javasolt indulás előtt tájékozódni a tervezett útvonal fizetős szakaszairól.

Kapcsolódó anyagok

Baranya_megye
Pdf - 819,51 KB
BAZ_megye
Pdf - 1 MB
BK_megye
Pdf - 1,24 MB
Csongrad_megye
Pdf - 862,62 KB
Fejer_megye
Pdf - 1,38 MB
GYMS_megye
Pdf - 940,22 KB
HB_megye
Pdf - 973,36 KB
Heves_megye
Pdf - 1,21 MB
KE_megye
Pdf - 1,3 MB
Pest_megye
Pdf - 1,44 MB
Somogy_megye
Pdf - 1,19 MB
SzSzB_megye
Pdf - 926,42 KB
Tolna_megye
Pdf - 1,23 MB
Vas_megye
Pdf - 1,05 MB
Veszprem_megye
Pdf - 1,34 MB
Zala_megye
Pdf - 999,43 KB
megyei terkepek
Rar - 12,62 MB

2015 Január 1-től rögzített árfolyamon törleszthetjük a hitelünket.

A mai napon megkezdődött a devizahitelek forintosításának hosszadalmas folyamata, január elsejétől a devizaadósságot rögzített árfolyamon törleszthetik az ügyfelek. De miért jó a rögzített árfolyam, és mennyit nyernek az adósok a forintosítással?

Az alábbi öt feltétel változása nagyban befolyásolja, hogy mennyivel csökkennek az adós terhei:

  • Felvett hitelösszeg
  • Futamidő
  • Hitelfelvétel időpontja
  • Egyoldalú kamatemelés mértéke
  • Árfolyamrés mértéke

Az új esztendő ünneplésén felül más okból is nagy napra virradhattak a devizahitelesek. Mától nem kell aggódniuk az árfolyamváltozások miatt, mivel a forintosítási törvénynek köszönhetően rögzített árfolyamon törleszthetik a kölcsönüket.

Milyen árfolyamon rögzítették a hiteleket?

Az árfolyam ingadozása miatt a forintosításig a jogszabály rögzítette az árfolyamokat, azért, hogy a devizaadósoknak ne kelljen kifizetni az ingadozás miatti többletet. A rögzítés szintje svájci frank esetén 256,5 forintos, eurónál 309 forintos, míg japán jen alapú hitelnél 2,16 forintos szinten történik. Lényeges, hogy a forintosításkor ezeken a szinteken váltják majd át a devizahiteleket forinthitelekre.

Maga a forintosítás egyébként később fog megtörténni. A bankoknak március és április során kell értesíteniük az ügyfeleket az elszámolásról, és az értesítő kézhezvétel utáni 30. napon történik meg a devizahitel automatikus átváltása, kivéve, ha az adós devizahitelben szeretne maradni és erről nyilatkozik. Ezt az alábbiak közül egy feltétel teljesítése mellett teheti meg:

  • Ha megfelel a január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozásnak, így például frankhitel esetében nem éri el a törlesztőrészlet a nettó jövedelem 10 (400 ezer forintos jövedelemtől 15) százalékát
  • Ha a törlesztőrészletet meghaladó rendszeres devizajövedelme van
  • Ha 2020 végéig lejár a devizahitele
  • Ha a forintosítás következtében megnőne a hitelkamat-szintje

Fontos, hogy a forintosítás visszamenőlegesen február 1-től lesz érvényes, emiatt február és a forintosítás között esetlegesen túlfizetett részleteket a bank visszafizeti az adósnak, viszont a többségnél ez várhatóan nem jelentős összeg.

De mégis hogyan csökkennek a terheink?

A tartozásunk egyrészt csökken az elszámolás miatt, aminek köszönhetően a törlesztőrészlet is alacsonyabb lesz. A forintosítás során viszont a kölcsön kamatszintje is csökkenhet, mivel az alábbi három szabály alapján kell megállapítani a forintosított hitel kamatszintjét:

  • Kiindulópont: a jelenleg 2,1 százalékos 3 havi BUBOR-ra a devizahitel eredeti (pl. svájci frank bankközi kamatlábához képest számított) kamatfelárát kell a bankoknak felszámítaniuk
  • Felső korlát: nem lehet magasabb a kamat sem a devizahitel eredeti, sem a mostani (pontosabban a tavaly július 19-ei) kamatszintjénél. A kamatfelár pedig maximum 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet
  • Alsó korlát: a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 1 százalék

A szabályok alapján az adósok többségének csökkeni fog a kamatszintje, ami miatt (az elszámolás mellett) a törlesztőrészlet tovább csökken. Az elszámolást és a forintosítást egyébként egy lépésben hajtják végre, így nehéz lesz megmondani az egyéni esetekben, hogy az elszámolás vagy a forintosítás csökkentette jobban a törlesztőrészletet.

Mennyivel csökkennek a terhek?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint egy átlagos devizahiteles tatozása jelenleg 7,5 millió forint, ami az elszámolás után mindössze hatmillió forintra apad.

A tartozás és a kamatszint csökkenése miatt a törlesztőrészlet 78 ezer forintról 56 ezer forintra esik.

Új, "BION" bevallás 2015

Új, "BION" bevallás az 500 000 forintot meghaladó bírósági eljárási illeték önadózással történő teljesítéséhez

A nyomtatványkitöltő programokból elérhető az 500 000 forintot meghaladó bírósági eljárási illeték önadózással történő teljesítéséhez készült BION bevallás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. § (1b)-(1d) bekezdései alapján. A bevallás kizárólag elektronikus úton nyújtható be.

támop 1.1.1 megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

támop 1.1.1 megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése 2015 évre.

 

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése, támogatása 2015

 

 

1. A kiemelt projekt bemutatása

Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően hazánkban lehetőség nyílt az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatások igénybevételére, amelynek többek között fontos célkitűzése a tagországok munkanélküliségének csökkentése.

A „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” című kiemelt projekt új szolgáltatásokkal, és támogatási formákkal kívánja elérni a munkaerőpiacra való be-, illetve visszajutást, valamint a munkahelyek megtartását. A kiemelt projekt lebonyolítói a Regionális Munkaügyi Központok illetékes kirendeltségei.

 

2. Ki vehet részt a projektben?

A projekt azon megváltozott munkaképességű személyek támogatására irányul, akik esetében több személyre szóló szolgáltatás és támogatás nyújtása szükséges a foglalkoztathatóságuk javításához, illetve a nyílt munkaerő-piaci beilleszkedésükhöz. A célcsoportok az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:

  • külön törvény szerint rehabilitációs járadékra jogosult személy,
  • az az álláskereső, akinek

a)a munkaképesség-csökkenése – az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint – 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 40-49 százalékos mértékű, vagy

b) az egészségkárosodása – az ORSZI szakvéleménye szerint – 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható.

 

3. A program által nyújtható szolgáltatások, támogatások

A program szolgáltatási és támogatási programelem-kínálatából olyan segítő tevékenységek választhatók ki a résztvevők számára, amelyek a képzést, a támogatott foglalkoztatáson keresztül a munkatapasztalat- és munkagyakorlat-szerzést, a munkakipróbálást, valamint az  önfoglalkoztatást és az ezekhez kapcsolódó támogatások  igénybevételét segítik. Mindemellett olyan támogatások és szolgáltatások érhetőek el, amelyek hozzájárulhatnak a résztvevő rehabilitációjához, munkaerő-piaci esélyeinek javításához, valamint a személyes fejlődéséhez.

 

 

Bízunk benne, hogy hamarosan Ön is azon személyek egyre növekvő körébe tartozhat, akiknek az Európai Unió által támogatott Társadalmi Megújulás Operatív Program által megvalósulhat rehabilitációja, valamint elhelyezkedése vagy önfoglalkoztatása.

 

Kérjük, további kérdéseivel forduljon bizalommal a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti illetékes munkaügyi kirendeltség/ kirendeltség és szolgáltató központ munkatársaihoz.

 

Az illetékes munkaügyi kirendeltségek/kirendeltség és szolgáltató központok elérhetőségeiről a www.munka.hu internetes portálon tájékozódhat.

Szilveszteri sms-ek, újévi buék sms 2015/2016

Küldj te is ingyenes Szilveszteri sms-t, újévi buék smst 2014/2015 év közt !

 

Buék sms-ek 2014/2015

 

 

Részeg vagyok mint az állat, tele hánytam már a kádat. Klozet mélyén négykézláb okádok, de pezsgő pukkanásra felállok s neked Boldog Új Évet Kívánok!

-----

Malac füle, disznó farka, rúgjál be ma, mint a marha. Így lépj az új esztendőbe, s maradj boldog mindörökre. B.U.É.K.!

-----

Disznó sivít, petárda durran, részeg feje a padlón koppan, Róka család a WC -ben, Lagzi Lajcsi a TV-ben, több rímet nem tudok, Boldog Új Évet Kívánok!

 

Lakásszerzési illeték 2015: ingatlan és lakás illeték 2015!

Öröklési és lakásvásárlási illeték

 

Az illeték általános mértéke

Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke

18%

9%

 

Gépjármű, pótkocsi öröklése

A visszterhes vagyonátruházási illeték (ld. 3. pont) szerint kiszámított mérték kétszerese

Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezések az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12-15. §-aiban, a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 16. § és 17/B. §, 17/C. §-aiban találhatók meg.

Öröklött, vagy ajándékozás útján szerzett lakás esetében az illeték mértéke 9 %. Ezt a forgalmi érték adósságokkal és egyéb terhekkel csökkentett, úgynevezett tiszta érték után kell megfizetni. A vonatkozó jogszabály szerint az egyenes ági rokon, valamint a túlélő házastárs nem kell, hogy illetéket fizessen. Hasonlóképp mentességet élvez az is, aki telektulajdon öröklése esetében vállalja, hogy négy éven belül azon lakóházat épít. A hatóság szigorúan veszi az ellenőrzést, és szankciókkal bünteti, ha mégsem teljesíti vállalását az állampolgár.

Lakásvásárlás, vagy csere alkalmával 4 % az illeték mértéke. Ha vásárlásról van szó, akkor a terhekkel csökkentett érték után kerül megfizetésre ez. Csere esetében pedig a két ingatlan értékének különbözete az illeték alapja. Természetesen ez esetben is léteznek kedvezmények, mentességek, nézzük most ezeket röviden!

Nem kell fizetni az úgynevezett negatív illetékalap esetében. Ez akkor fordulhat elő, ha a vásárló másik lakástulajdonát egy éven belül eladja, és a megszerzett lakás forgalmi értéke kisebb, mint az eladott ingatlané.

35 év alatti fiatal első lakástulajdonának megszerzése 15 millió forintos forgalmi érték alatt 50 százalékos kedvezményre jogosít. Ez igaz a tulajdoni hányad szerzésre is, persze arányosan.

A fizetendő illeték értékét a Nemzeti Adó és Vámhivatal állapítja meg, a vonatkozó kedvezményekről és mentességekről pedig a hivatalnál lehet további információkhoz jutni. A fizetési kötelezettségnek mindenképpen eleget kell tenni, hiszen adó módjára behajtható tartozásról van szó esetében.

Nyugdíj melletti munkavégzés 2015, feltételei, részletei - kell-e járulékot fizetni?

A korábbiakhoz hasonlóan a 2015-ös évben is lehetőség van arra, hogy a nyugellátásban részesülők emellett munkát vállaljanak. Mivel az állami nyugdíjrendszer egyre komolyabb problémákkal küzd, és a nyugdíjak emelésének üteme sem tudja követni az árak növekedését, így természetes igényként jelenik meg a nyugdíjasok részéről, hogy lehetőségeikhez mérten dolgozzanak. Ennek a korukból eredő esetlegesen előforduló egészségügyi problémák akadályát képezhetik, de akik nem, vagy csak kevésbé küzdenek ilyen jellegű gondokkal, a megfelelő állásra lelve továbbra is aktívan tevékenykedhetnek. Vannak olyan nyugdíjasok is, akik munkájuk szeretete, és a mindennapi elfoglaltság miatt döntenek a munka mellett, ezzel az sem elhanyagolható, hogy elejét veszik az időskori depressziónak, és rendszert visznek mindennapjaikba.

Mind az állam, mind a nyugdíjasok érdeke is az, hogy minél jobban kijöjjenek a nyugdíjbavonulás után kapott pénzekből. Éppen ezért továbbra is lehetőséget biztosítanak a jogszabályok arra, hogy a nyugdíj mellett végezhessenek munkát az érintettek. 2015-ben jelentős változás nem várható e téren, ám a vonatkozó szabályozás pontos ismerete fontos lehet minden nyugdíjasnak, aki rész-, vagy teljes munkaidőben kíván tevékenykedni.

Természetesen a jog szigorúan szabályozza mind az öregségi nyugdíj melletti munkavégzést, mind a nyugdíjkorhatár elérte előtti ellátásban részesülők további tevékenykedését 2015-ben is. A versenyszférában tevékenykedők korlátlanul dolgozhatnak, s járulékaik mértéke megegyezik a nem nyugdíjas munkavállalókéval. Megszűnt azonban annak lehetősége, hogy valaki a közszférában tevékenykedve a nyugdíjban és a fizetésben is egyszerre részesüljön. El kell tehát döntenie, hogy továbbra is nyugdíjból kíván megélni, vagy inkább választja a munkavégzéssel szerzett jövedelmet. Ezt utóbbi esetben a nyugdíj folyósítását a munkaviszony létesítésének napjától annak befejezéséig fel kell függesztenie. Folyósítása akkor folytatódhat, ha a munkavállaló igazolja, hogy megszűnt a közszférában történő foglalkoztatása.

Közszolgálati munkaviszonyról a következő esetekben beszélhetünk:

  • Közalkalmazottak

  • Kormányzati szolgálat

  • Állami vezetői szolgálat

  • Közszolgálati jogviszony

  • Bírói szolgálat

  • Igazságügyi alkalmazotti szolgálat

  • Ügyészségi szolgálat

  • Fegyveres szervnél hivatásos szolgálat

     

Ettől eltérő szabályozás vonatkozik 2015-ben azokra, akik a 2012-es év január elseje előtt

  • Előrehozott nyugdíjban

  • Előrehozott csökkentett nyugdíjban

  • Korkedvezményes nyugdíjban

  • Korengedményes nyugdíjban

  • Művész nyugdíjban

  • Bányász nyugdíjban, valamint

  • Nők esetében 40 év jogosultsági időre megállapított öregségi nyugdíjban részesülnek.

Nyugdíjkalkulátor 2020: Nyugdíj összegének megállapítása 2020

Nyugdíj kiszámolás és kalkulátor 2019: A nyugdíjrendszer témáját napjainkban is egyre többször érinti a híradó, az internetes portálok. Nem véletlen, ugyanis számos, aggodalomra okot adó tényezővel kell számolni, éppen ezért fontos, hogy a témával azok is foglalkozzanak, akik még csak mostanság próbálnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Új 2019-es Kalkulátor

 

A magyar nyugdíjrendszer gyakorlatilag az állami nyugdíjon alapszik, ami az úgynevezett felosztó-kirovó rendszerben működik. Ennek lényege az, hogy a munkaerőpiacon jelenleg tevékenykedők befizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjakat. Ahhoz, hogy a rendszer optimálisan tudjon működni, elengedhetetlen, hogy a munkavállalók, valamint a munkaadók által befizetett járulékok fedezzék a kifizetéseket. Mivel már jelenleg is deficittel kell számolni, melyet az államháztartás terhére igyekeznek megoldani az illetékesek, így világosan látható, hogy rendkívül fontos a kényes egyensúly fenntartása, és a mihamarabbi megoldás találás.

Természetesen a nyugdíj előtt állók részéről az a legfontosabb kérdés, hogy mi alapján, hogyan kerül majd megállapításra az az összeg, melyből meg kell élniük nyugdíjas éveikben. A döntő tényezők a szolgálati idő, valamint a havi átlagkereset összege, ám a rendszer ennél jóval bonyolultabb. Az öregségi nyugdíj összegét az annak alapját képező havi átlagkereset összegének a hozzá tartozó szolgálati időhöz tartozó százaléka adja meg. A nyugdíjmérték skála a következőképpen alakul:

  • 15 év szolgálati időtől indul, amelyhez a havi átlagkereset 43 százaléka tartozik,

  • 25 év szolgálati időig (63 százalék) évi 2-2 százalékkal, majd

  • 26 év szolgálati időtől (64 százalék)

  • 36 év szolgálati időig (74 százalék) évi 1-1 százalékkal,

  • 37 év szolgálati időtől (75,5 százalék)

  • 40 év szolgálati időig (80 százalék) évi 1,5-1,5 százalékkal,

és minden következő évben két-két százalékkal növekszik. 50 év szolgálati idő esetében éri el a 100 százalékot az összeg. Természetesen minimális összegére is létezik előírás, ez pedig a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 28 500 forint.

S hogy miként állapítják meg az átlagkereset nagyságát? Az 1988. január 1 és a nyugdíjba vonulási kérelem beadása közötti időszak nettó átlagkeresete az alap, s ez kerül beszorzásra a fenti rendszerben a ledolgozott évek számához tartozó százalékkal. A jogosultsági idő alatt megszerzett összes jövedelmet el kell osztani a biztosításban töltött napok számával, s így kapható meg a nettó átlagkereset. Az osztószámként az év minden napját számolni kell, tehát az egy napra kapott összeget először 365-tel szorozni, majd 12-vel osztani kell. Az sem mindegy azonban, hogy milyen idősen döntünk a nyugdíjba vonulás mellett, hiszen a teljes öregségi nyugdíj azoknak jár, akik elérik a jogszabályban meghatározott korhatárt.

 

Rendkívüli szabadság 2015 - mértéke, feltételei

A Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít a munkavállalónak arra, hogy ha az életében olyan körülmény következne be, mely nem mindennapos, ám ennek ellenére szabadságra lenne szüksége hozzá, akkor ezt minden további nélkül kivehesse. Ebben változás 2015-ben sem fog bekövetkezni, hiszen a munkavállaló jogainak védelme e szempontból is fontos. A munkaerőpiacon uralkodó helyzet már jó ideje arra inti a munkavállalókat, hogy állásukat megbecsüljék, és lehetőség szerint a legritkább esetekben essenek csak ki a munkából, mégis vannak olyan szituációk, amikor ezt akár egészségi állapot, akár egyéb körülmény bizony indokolja. Az élet 2015-ben sem lesz könnyebb, ám a rendkívüli szabadság szerencsére a jog szabta kereteken belül ekkor is rendelkezésre áll majd. A rendkívüli szabadság a hatályos jogszabályok szerint a következő esetekben vehető igénybe:

  • Temetési szabadság

  • TGYÁS

  • Tanulmányi szabadság

 

Betegszabadságot 2015-ben is akkor vehet igénybe a munkavállaló, ha egészségi állapota miatt nincs munkaképes állapotban. Évente tizenöt nap betegszabadság jár, ha pedig a munkaviszony csak bizonyos számú hónapban áll fenn, akkor a betegszabadságok száma időarányosan változik ennek függvényében. Ideje alatt nyolcvan százalékos jövedelemmel kell számolni.

Rokkantsági ellátás 2015 (rokkantnyugdíjazás) menete, feltételei

Azok számára, akinek a téma aktuális lehet, megpróbálunk minden hasznos információt közölni jelen cikkünkben, segítve így a bonyolult jogszabályrendszer útvesztőjében való tájékozódást. Az elmúlt évek, területre vonatkozó jogszabályainak szigorítása elsősorban azt szolgálta, hogy a visszaélések elkerülhetőek legyenek, és valóban csak azok kaphassák az ellátást, akik arra jogosultak. 2015-ben a rokkantsági ellátásra vonatkozó tudnivalók előreláthatólag csak a minimálbér változásával összefüggésben fognak alakulni. A jogosultság feltételeinek meglétét garantáltan szigorúan fogják vizsgálni, ami egyébként egyértelműen a rendszer hosszú távú működőképességét, és az anyagi keretek leghatékonyabb felhasználását célozza.

A rokkantnyugdíjazás rendszere és szabálya 2013. év elején változott meg, olyannyira, hogy ma már maga az elnevezés is teljesen más lett. Jelen pillanatban ezt a jövedelmet "megváltozott munkaképességűek rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás" néven utalják a jogosultak számára. Fontos tudni, hogy az összeget jövedelempótló voltából adódóan csak azok részére fizetik, akik egészségi állapotuknál fogva valóban beletartoznak a rokkantnyugdíjasok táborába. Sajnos a rossz anyagi körülmények között élők bizonyos hányada megpróbál visszaélni a rendszer adta kiskapukkal, így napjainkban az ellenőrzés és a feltételek is szigorúbbakká váltak, e téren 2015-ben is arra lehet majd számítani, hogy rendívül szigorúan megszabottak azok a feltételek, melyeknek meg kell felelniük a rokkantsági ellátást kérelmezőknek. 

Jelenleg szigorúan szabályozzák azt, hogy ki és milyen feltételek mellett jogosult a rokkantnyugdíjazási összegre. Aki például dolgozni sem tud, annak a bizottság rehabilitációt javasol, abban a reményben, hogy az illető később újra munkába állhat. Ilyen esetekben rehabilitációs ellátást ítélnek meg, ennek ideje természetesen a beteg állapotától függ. Emellett azt is fontos tudni, hogy az ellátási összeg a korábbihoz képest nem változott, vagyis akik az I., a II. és a III. csoportba tartoznak, ugyanazt az összeget kapják, mint amennyit korábban rokkantsági nyugdíj címén kaptak.

Fontos megértenünk a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás közötti különbséget. Míg előbbit azok igényelhetik, akik rövidebb, hosszabb ideig tartó kezelés után rehabilitálhatók és újra munkába állíthatók, addig az utóbbi azoknak jár, akik egészségkárosodásukból adódóan nem tudják magukat segítség nélkül ellátni, vagy nem állítható vissza korábbi egészségi állapotuk balesetből, betegségből...stb. adódóan.

Az ellátási összeget általában annak fényében állapítják meg, hogy a szóban forgó személy hány százalékos egészségi állapotnak örvend. Aki minimum 40%-os egészségkárosodást szenvedett, annak már jár az ellátás és az összeget addig folyósítják, amíg a munkaképtelen állapot fennáll. Ezen felül a folyósított összeg megállapítását minden esetben jövedelemvizsgálat előzi meg, amelyet az illetékes személyek végeznek el.

Fontos változást vezettek be tavaly a III. kategóriába sorolt betegek számára. Akik ebbe a halmazba tartoznak, azoknak kötelező felülvizsgálaton kell részt venniük, amelynek gyakoriságát a bizottság határozza meg. Akinél megállapítást nyer az a tény, hogy a rehabilitációval javítható az egészségügyi állapota, annál rehabilitációs összeget folyósítanak, ám akinél ez a feltétel nem teljesül, annál rokkantsági ellátást ítélnek meg, mint ahogy azt korábban is említettük.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a rokkantnyugdíjazás rendszerében az egyik legfontosabb szempont az, hogy a beteg újra munkába állhasson, amennyiben a feltételek azt megengedik.

Fordított adózás 2015

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdésének b) pontja kizárólag a szolgáltatás jellegére tekintettel rendeli a fordított adózás alkalmazását, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatás mely szereplők között teljesül.

 

Fordított adózás 2015-től - ezek fognak változni

 

A fordított adózás 2015. január elsejétől egyes acálipari termékekre is kiterjed

Tehát a hatósági engedéllyel rendelkező adóalany és a vele közvetlenül szerződésben álló alvállalkozók, illetve az alvállalkozói lánc további szereplőinél is az Áfa tv. 142. § b) pontjában nevesített szolgáltatásnyújtások esetében a fordított adózás szabályait kell alkalmazni függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója nem azzal a szereplővel áll kapcsolatban, aki az engedély birtokosa.

Bankok, bankfiókok ünnepi nyitva-tartása 2015/2016 - OTP Ünnepi Nyitvatartása

Hogyan tartanak nyitva a bankok az ünnepek alatt ?

Otp és más bankok ünnepi nyitvatartási rendje 2015/2016 -évben

 

OTP Ünnepi Nyitvatartása-Bankok ünnepi nyitvatartási rendje 2014/2015

 

 

 

Sok bank az Otp nyitvatartási rendjét követi, a fenti linken megtalálja ön is.

EKÁER 2015 - 2015. január 1-jétől indul az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer

Az EKÁER rövid bemutatása

2015. január 1-jétől indul az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer

A cél a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása és nem utolsó sorban az adóelkerülők kiszűrése. Az EKÁER-rel nyomon követhetővé válik az áruk tényleges útja, hiszen a szállítással kapcsolatos adatokat (áru megnevezése, mennyisége, címzett, feladó adatai, szállító jármű rendszáma stb.) egy központi elektronikus rendszerben még a fuvarozás előtt kell rögzíteni.

Ezen adatok egy része (termék tömege, értéke, a szállító gépjármű rendszáma) a szállítmány megérkezéséig módosítható, és az átvételi (kirakodási) helyre érkezés időpontját követő munkanapon is elegendő rögzíteni. A gépjármű rendszámának megadása nem feltétele az EKÁER szám megállapításának, azonban a fuvarozás megkezdéséig ezt az adatot is rögzíteni kell.

Bővebben

Társasági adó és személyi jövedelemadó kedvezmények

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) beruházási adóalap-kedvezménye (Tao. törvény 7. § (1) bekezdés zs) pont), kamat adókedvezménye (Tao. törvény 22/A. §) és az egyösszegű értékcsökkenési leírás (Tao. törvény 1. számú melléklet 14. pontja), továbbá a személy jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) szabályozott kisvállalkozói kedvezmény (Szja tv. 49/B. (6) bekezdés d) pont), egyösszegű értékcsökkenési leírás (11. számú melléklet II/2. p) pont), valamint a kisvállalkozások adókedvezménye (13. számú melléklet 12. pont) (a továbbiakban együttesen: Kedvezmények) elsődleges mezőgazdasági termelő tevékenységet végző adózók, továbbá mezőgazdasági termékfeldolgozást és mezőgazdasági termékforgalmazást végző adózók esetén 2015. január 1-jétől az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU Bizottsági rendelet (a továbbiakban: ABER) szerint, azzal összhangban vehetők igénybe.

Az említett beruházási adóalap-kedvezmény társasági adókulccsal/személyi jövedelemadó-kulccsal számított értéke, az adókedvezmény összege, az egyösszegű értékcsökkenési leírás összegének 1%-a vagy jármű esetében 3%-a állami támogatásnak minősül.

Jelen tájékoztató az ABER azon részletszabályait összegzi, amelyeket szükséges figyelembe venni az érintett társasági adó és személyi jövedelemadó Kedvezmények ABER alapján történő igénybe vételéhez.

I. A Kedvezmények igénybevételére jogosult adózók

A Kedvezményeket a) elsődleges mezőgazdasági termelő tevékenységet végző adózók, továbbá b) mezőgazdasági termékfeldolgozást és c) mezőgazdasági termékforgalmazást végző, az adóév utolsó napján az ABER I. melléklete szerint mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók vehetik igénybe.

Az elsődleges mezőgazdasági tevékenységet végző adózókra az ABER I. fejezete és 14. cikke, a mezőgazdasági termékfeldolgozást és mezőgazdasági termékforgalmazást végző adózókra az ABER I. fejezete és 17. cikke alkalmazandó.

Elsődleges mezőgazdasági termelésnek az ABER 2. cikk 5. pontja szerinti tevékenység minősül. Mezőgazdasági terméknek minősülnek az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt termékek az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével.

A mezőgazdasági termék feldolgozásának a definícióját az ABER 2. cikk 6. pontja a következők szerint határozza meg: a mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi termékek első értékesítésre való előkészítéséhez szükséges tevékenységeket.

A mezőgazdasági termék forgalmazásának definícióját az ABER 2. cikk 7. pontja határozza meg. Eszerint mezőgazdasági termék forgalmazása a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést és minden olyan tevékenységet, amely a terméket az első értékesítésre előkészíti; az elsődleges termelő általi, a végső fogyasztónak történő értékesítés akkor minősül mezőgazdasági termékek forgalmazásának, ha arra külön erre a célra fenntartott helyen kerül sor. Tekintettel arra, hogy a Kedvezmények kizárólag az ABER-rel összhangban nyújthatók, a Kedvezményekben kizárólag olyan vállalkozások részesülhetnek, amelyek nem minősülnek az ABER 2. cikk (14) bekezdése szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, ez alól kivételt képeznek az ABER 1. cikk (6) bekezdésében foglalt esetek.

II. Elszámolható költségek

Elszámolható költségnek minősül a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47-48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, illetve az immateriális javak közül a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek Sztv. 47-48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke azzal, hogy az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

Elszámolható költségnek minősülnek az előbbiekhez kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel elszámolható költségnek minősülő kiadások. Elszámolható költségnek minősül továbbá a számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.

III. A támogatás mértéke (támogatási intenzitás)

A támogatási intenzitás mértékének megállapítása során az adózónak a következőkre kell figyelemmel lennie.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kedvezményezett települési önkormányzat területén az elszámolható költségek 50%-át; nem kedvezményezett települési önkormányzat területén az elszámolható költségek összegének 40%-át. Kedvezményezett települési önkormányzat az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régióban lévő települési önkormányzat, az ABER 14. cikk (12) bekezdés c) pontja és 17. cikk (9) bekezdés c) pontja szerint. Földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10%-át. E támogatási intenzitások az ABER 14. cikk (13)-(14) bekezdése és 17. cikk (9)-(10) bekezdése szerinti esetekben növelhetők.

Ha az adózó a Kedvezményeket igénybe veszi és ugyanazon elszámolható költséghez kapcsolódóan más állami, illetve uniós társfinanszírozású támogatást is igénybe vesz, a – bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített – maximális intenzitást vagy összeget abban az esetben sem lépheti túl, ha a beruházáshoz más, vagy uniós társfinanszírozású állami támogatást is igénybe vesz.

E rendelkezés alkalmazásában állami támogatásnak minősül, minden olyan támogatás, amely megfelel az EUMSz 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, valamint a csekély összegű támogatás.

IV. A Kedvezmények igénybevétele

A Kedvezményeket az adózó adóévenként, a támogatás alapjául szolgáló adóév adóbevallásában érvényesítheti.

A Tao. törvényben, illetve az Szja tv.-ben foglalt feltételeknek megfelelő kedvezményezettek automatikusan, tagállami mérlegelési jogkör vagy külön engedély nélkül vehetik igénybe a Kedvezményeket.

A Kedvezmények ABER alapján történő igénybevételének lehetősége 2015. január 1-jétől kerül bevezetésre, az adózók kizárólag ezt követően kezdhetik meg azon beruházásokat, amelyek alapján az érintett Kedvezményeket igénybe vehetik.

A beruházás megkezdésének napja az ABER 2. cikk 25. pontja szerint a tevékenységek megkezdése vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, illetve a berendezések megrendelésére vagy szolgáltatások igénybevételére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás vagy bármely egyéb, a projektet vagy a tevékenységet visszafordíthatatlanná tévő kötelezettségvállalás közül a korábbi; nem tekintendő a munkák vagy a tevékenység megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és a megvalósíthatósági tanulmányok készítése.

Az érintett kedvezményeket a Tao. törvény hatálya alá tartozó adózók a 2015. adóévi, az eljárásjogi szabályok alapján – általános esetben – 2016. május 31-ig benyújtott adóbevallásban veszik igénybe. Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a kedvezményeket a 2015. adóévről 2016. február 25-éig benyújtandó bevallásukban vehetik igénybe. A Kedvezmények érvényesítése az adott adóévben üzembe helyezett beruházások/adott évben fizetett kamatráfordítás alapján történik, ha az adózó megfelel a jogszabályi feltételeknek. Amennyiben az adózó egyik adóévben igénybe vette a Kedvezményt, az nem jelenti azt, hogy a következő adóévben is igénybe vehető lenne a Kedvezmény. Kizárólag akkor érvényesíthetőek a Kedvezmények, ha az adózó az adott adóévben megfelel a jogszabályi feltételeknek. Ez azt jelenti, hogy az adózó minden adóévben "új támogatást" vesz igénybe, azaz a Kedvezmények több részletben történő igénybe vétele nem lehetséges.

V. Európai Bizottság részére történő bejelentési kötelezettség

A Kedvezmények nem vehetők igénybe – automatikusan – az ABER alapján, kizárólag az Európai Bizottság egyedi engedélye alapján érvényesíthetők, amennyiben a támogatás támogatástartalma meghaladja a következő küszöbértékeket:

a) az ABER 14. cikkében említett, elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz (ABER 14. cikk) nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 500 000 EUR;

b) az ABER 17. cikkében említett, mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz (ABER 17. cikk) nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió EUR.

VI. Egyéb feltételek

Az adózó nem jogosult a Kedvezményekre, és a már igénybe vett Kedvezmények jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülnek, ha az ABER szerinti feltételeket nem teljesíti.

A Kedvezmények kizárólag azon adózók számára vehetők igénybe, amelyekkel szemben nincs valamely támogatás visszafizetésére kötelező olyan határozat érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

Az ABER szerinti támogatás más támogatással az ABER 8. cikke szerint halmozható.

A jogosulatlanul igénybe vett támogatás adótartozásnak minősül (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 4. pont) és a kedvezményezett köteles kamattal növelt mértékben visszafizetni a jogosulatlanul igénybe vett támogatást (az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53. § (2) bekezdés).

VII. Elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházások (ABER 14. cikk)

Elsődleges mezőgazdasági termelés a termőföldön folyó termelés és az állattenyésztés révén előállított, az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül.

Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás az ABER 14. cikk szerinti feltételekkel a 14. cikk (3) bekezdése szerinti célra irányuló beruházáshoz nyújtható. Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás nem nyújtható az ABER 14. cikk (9)-(11) bekezdése szerinti esetekben. A részletes szabályok a következőek.

A Kedvezmények akkor vehetőek igénybe elsődleges mezőgazdasági termelés esetén az ABER alapján, ha a beruházás megvalósítja a következő célok legalább egyikét:

a) a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén;

b) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának a javítása, amennyiben az érintett beruházás normái szigorúbbak a hatályban lévő uniós előírásoknál;

c) a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és továbbfejlesztése;

d)  agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések teljesítése, beleértve a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és az élőhelyek védettségi állapotának megőrzését, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a tagállamok nemzeti vagy regionális vidékfejlesztési programjaiban meghatározott, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növelését, feltéve, hogy a beruházások nem termelő beruházások;

e) természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított termelési potenciál helyreállítása és az említett tényezők általi károkozás megelőzése.

A beruházás kapcsolódhat a bioüzemanyagoknak vagy a megújuló energiaforrásból származó energiának a mezőgazdasági üzem szintjén történő előállításához az ABER szerinti feltételekkel, amennyiben az ilyen termelés nem lépi túl az adott üzem átlagos évi üzemanyag- vagy energiafogyasztását. Amennyiben a beruházás bioüzemanyag előállítására irányul, a termelő létesítmények termelési kapacitása nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves közlekedési célú üzemanyag-fogyasztásának megfelelő szintet, és az előállított bioüzemanyag nem értékesíthető a piacon.

Amennyiben a mezőgazdasági üzemekben hőenergia és villamos energia megújuló forrásokból történő előállítására irányuló beruházásra kerül sor, a termelő létesítmények csak az adózó saját energiaszükségletének fedezésére szolgálhatnak, és termelési kapacitásuk nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves kombinált hőenergia- és villamosenergia-fogyasztásának megfelelő szintet, figyelembe véve a mezőgazdasági háztartást is. A villamos energia hálózatba történő eladása azzal a feltétellel engedélyezett, hogy tiszteletben kell tartani a saját fogyasztás éves határát.

Ha a beruházást több kedvezményezett (adózó) hajtja végre saját bioüzemanyag- és energiaszükségletük fedezése céljából, az átlagos éves fogyasztás valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegével egyenlő. Az energiát fogyasztó vagy termelő, valamely megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrára irányuló beruházásoknak meg kell felelniük bizonyos minimális energiahatékonysági szabványoknak, ha nemzeti szinten léteznek ilyen szabványok.

Nem támogathatók azonban azok a beruházások, amelyek olyan, felszín alatti vagy felszíni víztesteket érintenek, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, sem az öntözött területek nettó növekedését eredményező, felszín alatti vagy felszíni víztestet érintő beruházások. A természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítását célzó beruházások esetében azok a költségek tartozhatnak az elszámolható költségek közé, amelyek a mezőgazdasági termelési potenciálnak az említett események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merülnek fel. Az olyan beruházások esetében, amelyek a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk megelőzésére irányulnak, az elszámolható költségek a konkrét megelőző intézkedések költségeire terjedhetnek ki.

A Kedvezmények nem vehetők igénybe a következő célokra: a) termelési jogok, támogatási jogosultságok és egynyári növények vásárlása; b) egynyári növények telepítése; c) vízelvezetési munkálatok; d) az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások a fiatal mezőgazdasági termelők számára a gazdálkodói tevékenységük megkezdésétől számított 24 hónapon belül nyújtott támogatás kivételével; e) állatok vásárlása a fenti e) pontban foglalt beruházási cél kivételével.

VIII. Mezőgazdasági termék feldolgozása, mezőgazdasági termék forgalmazását szolgáló beruházások (ABER 17. cikk)

A mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz támogatás a mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos, az ABER 17. cikk (2) bekezdése szerinti beruházáshoz vehető igénybe, az ABER 17. cikkében meghatározott feltételekkel, míg a 17. cikk (3), (6)-(8) bekezdése szerinti esetekben nem lehet a Kedvezményeket igénybe venni az alábbiak szerint.

Az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos beruházásokra a Kedvezmények nem vehetők igénybe. A beruházásnak meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltétele, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

IX. Iratmegőrzési kötelezettség

A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A fenti támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

Felmondási idő közös megegyezés esetén 2015 - közalkalmazotti felmondás feltételei

A Munka Törvénykönyvének változásai többek között a felmondási időre vonatkozó szabályozást is érintették. A jogszabályok áttekintése, valamint azok alapos megismerése előnyére válhat, legyen akár munkaadói, akár munkavállalói szerepben.

Felmondás munkavállaló részéről 2015

Felmondás közös megegyezéssel 2015-ben - új munka törvénykönyve

Ha ugyanis nem szabályosan mond fel, vagy adja be felmondását, akkor a jogait ismerő másik fél bizony akár munkaügyi bíróság elé is viheti a helyzetet. A korábbiakhoz képest megváltozott néhány elnevezés. A rendes felmondás helyett ma már csak a felmondás kifejezést használjuk, míg a rendkívüli felmondást  emlegetjük már 2015-ben is. Ami viszont maradt, az a .

Amennyiben 2015-ben sikerül elhelyezkednie, vagy éppen akkor talál egy, a jelenleginél nagyobb anyagi és személyi megbecsülés biztosító munkahelyet, mindenképpen érdemes tájékozódnia a felmondási idővel kapcsolatos aktualitásokról. Egyelőre úgy néz ki, hogy komolyabb változások nem várhatóak 2015-ben sem, de az év első hónapjainak beköszöntével célszerű a vonatkozó, munkajoggal foglalkozó weboldalakat követni.

Ha úgy hozza az élet, hogy a munkaadó felmond, rendkívül fontos, hogy odafigyeljen mindenre, nehogy az Önt megillető jogokat ne kapja meg akár a felmondási időt, akár a  illetően. Persze nyilvánvaló, hogy ebben a lesokkoló helyzetben nem biztos, hogy a törvényi előírásokon jár az esze, sokkal inkább érdekli a jövőbeli megélhetés, valamint az álláskereséssel járó problémák, mégis fontos, hogy higgadtan gondolja át, milyen előnyökre tehetne szert még ebben az elsőre talán kilátástalannak tűnő helyzetben is.

Érdemes már a munkaszerződés aláírásakor odafigyelni a felmondással kapcsolatos előírásokra, hogy tisztában legyen azzal, milyen járandóságokra számíthat, illetve milyen kötelezettségek terhelik a cég felé, ha a helyzet úgy alakul. Akárcsak a munka elkezdésekor, így annak befejezése, felmondás során is fontos, hogy minden írásban történjen. A felmondást mind a munkáltató, mind a munkavállaló kezdeményezheti, munkáltatói oldalról azonban kiemelt jelentőséggel bír, hogy indoklásként milyen okok kerülnek megnevezésre. Ha ugyanis ezekbe jogosan bele lehet kötni, akkor a vége munkaügyi per is lehet.

Mint néhány más esetben, a felmondási időre vonatkozó szabályokkal is igyekszik a jogalkotó a munkavállaló érdekében fellépni. A felmondási idő kezdete az a nap, amikor közli a munkaadóval az ez iránti igényét. E szabálytól eltérni kizárólag úgy lehet, ha az a munkavállaló egyetértésével történik, illetve annak javára.

Ha másik, jövedelmezőbb munkahelyet talált a munkavállaló, vagy a munkaadó döntött úgy, hogy megválik tőle, akkor is le kell tölteni a felmondási időt, amely alapesetben 30 nap. Ez viszont attól függően változhat, hogy mennyi ideje van a munkavállaló alkalmazásban. A felmondási idő ennek megfelelően a következőképpen alakul:

  • Három évnél régebbi munkaviszony esetében plusz 3 nap

  • Öt év után plusz 15 nap

  • Nyolc év után plusz 20 nap

  • Tíz év után plusz 25 nap

  • Tizenöt év után plusz 30 nap

  • Tizennyolc év után plusz 40 nap

  • Húsz év után plusz 60 nap az alapnak számító harmincon felül

Minderre azonban igaz, hogy kizárólag a munkaadó részéről történő felmondás esetében érvényes, védve ezzel a munkavállaló érdekeit. Ha ez utóbbi mond fel, akkor marad a harminc napos alap felmondási idő.

Amennyiben határozott időre történt a munkaszerződés megkötése, akkor a felmondási idő nem lépheti túl azt a napot, mely utolsó munkanapként került megnevezésre a kezdetekkor. Szintén a munkavállaló érdekeit szolgálja az szabály, mely szerint a felmondási időre fel kell menteni a munkavégzés alól.

A munkaviszony bármikor megszüntethető a felek közös megegyezésével. Ilyenkor csak a feleken múlik, mikor, milyen búcsúpénzekkel és egyéb feltételekkel válnak el.

A közös megegyezés csak írásban érvényes, ahogy a munkaviszonyt megszüntető minden más nyilatkozat is. Mivel a közös megegyezés feltételeiről a felek szabadon állapodhatnak meg, ebben az esetben különösen fontos az írásos forma. Ennek hiányában utólag igen nehéz lehet azt bizonyítani, miben is egyeztek meg a felek.

Ha a közös megegyezést munkáltató kezdeményezi, a munkavállalónak általában csak akkor áll érdekében elfogadni, ha legalább ugyanazokat a juttatásokat megkapja, mint amelyek a munkáltató felmondása esetén járnának. Itt elsősorban a munkaviszony időtartama alapján járó felmentési időre eső távolléti díjjal és végkielégítéssel kell számolni. Ha a munkáltatónál van kollektív szerződés, akkor az abban meghatározott járandóságokat kell alapul venni. A juttatások meghatározására azért érdemes odafigyelni, mert ebben is teljes szabadságot élveznek a felek, azaz a munkáltatói felmondásnál egyébként járó összegnél kevesebb, illetve több is kiköthető. A megszűnés időpontjáig igénybe nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltása azonban ebben az esetben is kötelező, ez nem megállapodás kérdése.

A munkáltatónak sokszor azért érdeke a közös megegyezésben magasabb juttatást biztosítani, mivel a felmondással szemben a közös megegyezést nem kell indokolni. Munkavállalói szempontból ez azt jelenti, hogy az indokolást nem tartalmazó közös megegyezést utóbb sokkal nehezebb megtámadni, mint a szigorúan munkáltatói indokoláshoz kötött felmondást. A közös megegyezés aláírása előtt így azt is érdemes mérlegelni, hogy a munkáltatónak egyébként lenne-e megfelelő indoka felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. Ha ezzel nem, vagy csak kockázatosan élhetne a munkáltató, az felfelé srófolja a közös megegyezésben kialkudható búcsúpénzeket.

Különösen fontos, hogy közös megegyezéssel megszüntethető a munkaviszony akkor is, ha a munkavállaló amúgy felmondási tilalom vagy korlátozás alatt áll. Csak igen magas anyagi ellenszolgáltatás esetén lehet érdekelt egy gyermekgondozási szabadságon, vagy keresőképtelen állományban lévő munkavállaló abban, hogy védettsége ellenére beleegyezzen a munkaviszony megszüntetésébe.

Ha a felek között tanulmányi szerződés is van, annak sorsáról is rendelkezni kell a közös megegyezésben. A munkaviszony megszüntetése ugyanis nem érinti automatikusan a tanulmányi szerződés fennállását. A jogviszony lezárásakor fizetendő díjazások körében érdemes rendezni, hogy a tanulmányokhoz eddig adott munkáltatói támogatást vissza kell-e fizetnie a munkavállalónak, illetve mindenképpen célszerű rögzíteni, hogy a jövőre nézve a felek mentesülnek kötelezettségeik alól - írja Kártyás Gábor.

A közös megegyezés megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali hatállyal, vagy egy bizonyos várakozási időtartam közbeiktatásával is, erről is a feleknek kell döntenie, és azt a közös megegyezésben egyértelműen leírni. Utóbbi esetben arról is határozni kell, ezt a közbenső időt a munkavállaló köteles-e munkában tölteni, és ha nem, erre az időszakra jár-e neki valamilyen díjazás. Látható, hányféle formája lehet a közös megegyezéses megszüntetésnek: lehet azonnali hatályú, amely egy magas egyösszegű díjazást biztosít a távozó munkavállalónak, lehet egy hosszabb „felmondási idővel” késleltetett, amelyet ugyan nem kell munkában tölteni, de jár rá díjazás, akár a megállapodás aláírásakor egy összegben, akár havi részletekben, és még sorolhatnánk.

A közös megegyezés lényege tehát, hogy a megszüntetés minden körülményéről a felek maguk állapodnak meg. Éppen ezért csak akkor jogszerű, ha a felek kifejezett, határozott, egyértelmű akaratát tükrözi. Nem felel meg e követelménynek, ha a munkavállaló nem kap kellő gondolkodási időt a közös megegyezés elfogadása előtt, a munkáltató téves tájékoztatást ad az egyéb lehetőségekről (pl. a felmondás esetén járó juttatásokról), vagy jogellenes fenyegetéssel, kényszerítéssel bírja rá a munkavállalót az aláírásra. Ilyen esetekben a közös megegyezés megtámadható. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóval írásban közölni kell az aggályokat, majd ha azt a munkáltató nem fogadja el, vagy 15 napon belül nem válaszol, a munkavállaló 30 napon belül bírósághoz fordulhat. Fontos, hogy a közös megegyezés megtámadása esetén nem lehet közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulni, első körben mindenképpen meg kell kísérelni a munkáltatóval rendezni a vitát.

Bérpótlék számítása 2015

A Munka Törvénykönyvének változásai többek között a bérpótlék számítás alapját is átírták, így munkavállalóként nagyon fontos, hogy tisztában legyen azokkal a járandóságokkal, melyek munkavégzéséből adódóan megillethetik.

Szociális bérpótlék 2014/2015 táblázat

 

Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók legtöbbször nem is tudják, hogy milyen plusz összegekre lennének jogosultak, s az is tény, hogy a munkaadók előszeretettel hallgatnak ezekről, hiszen kiadásaikat növelnék azzal, ha a bérpótlékokat is kifizetnék munkavállalóiknak. Takarékoskodás és költséghatékonyság ide vagy oda, a jogszabály alapján járó összeg felett nem lehet csak úgy elsiklani.

Mindegy, hogy 2015-ben találja meg végre azt a munkát, amely végzettségének, elhivatottságának és elképzeléseinek egyaránt megfelelő, vagy már meglévő munkahelyével kapcsolatban szeretne tájékozott lenni az Önt megillető járandóságokat illetően, a bérpótlékok mértékének pontos ismerete 2015-ben is fontos munkavállalóként. A jogszabályok esetleges változásairól az év első hónapjaiban érdemes szakmai portálokon és munkajogi fórumokon is tájékozódnia.

A legfontosabb talán annak tisztázása, hogy a bérpótlékok számításakor milyen bért vehetünk alapul. Az alapnak számító egy órára jutó alapbér összegét

  • Általános teljes napi munkaidő esetében a havi alapbért 174 órával

  • Részmunkaidős állás esetében a 174 óra arányos részével osztjuk.

A bérpótlék a rendes munkabéren felül illeti meg a munkavállalót a következő esetekben:

  • Vasárnapi munkavégzés esetén 50%

  • Munkaszüneti napon végzett munka esetében 100 %

  • A 18 és 6 óra közötti munkavégzésre 30 %

  • Készenlét esetében 20 %

  • Ügyelet alkalmával 40 % ( ha nem mérhető az ügyelet tartama, akkor 50 % jár ).

Már a munkaszerződés megkötésekor is lehetőség van arra, hogy úgy állapodjanak meg a felek az alapbérben, hogy az már a bérpótlékokat is tartalmazza, de mód nyílik a havi átalány díj meghatározására is bérpótlékok gyanánt.

Felnőttképzés 2015 - mennyibe kerül egy felnőttképzés munkanélkülieknek?

Az eddigi években többen is részt vettek valamiféle felnőttképzésen. Számos felnőttképzési tanfolyam indult az országban és szinte bármilyen szakterületen lehet jelentkezni ma már tanfolyamokra. A felnőttképzési szabályok pedig évről évre kisebb nagyobb mértékben változnak.

A gazdasági helyzetet és a munkaerőpiacon uralkodó állapotokat látva egyértelmű, hogy a több lábonállás számos pozitív hozadékkal bír, hiszen nem biztos, hogy egyetlen szakmával a zsebünkben olyan állást találunk, mely anyagi és személyi megbecsültséget is jelent. A felnőttképzés keretein belül 2015-ben is változatos végzettségek megszerzésére lesz lehetőség, ám az árakat illetően intézményenként, és természetesen szakmánként eltérő összegekkel találkozni.

Eddig is pénzbe kerültek a felnőttképzések, és ezután sem lesz másként, sőt a 2015-ös évtől ismét drágulnak, viszont ezzel kapcsolatosan még egy változás lesz. Azokkal kapcsolatosan lesznek változások, akik elkezdenek egy tanfolyamot, de azt félbeszakítják. Ebben az estben nem lesz követelhető tőlük a tanfolyam ára. Ennek az lesz a következménye, hogy általában fog megnőni a felnőttképzési költség, mert be fogják építeni az esetleges kieséseket az árakba. Ha tehát valaki felhagy egy fél éves tanfolyammal egy hónap után, akkor a hátralévő időre járó felnőttképzési díj nem követelhető tőle, csak a  húsz százalékával megegyező összeg megfizetésére köteles. (2014-ben 20.300.-Ft).

A rendszer azokat fogja úgymond büntetni, akik végigjárják szorgalmasan a tanfolyamot, mert a növekvő árak őket fogják súlytani. Kérdés az is, hogy így mi lesz a visszatartó erő attól, hogy sokan abbahagyják a képzéseket. Így nagy lemorzsolódásra lehet majd számítani.

Nem csak a díjak, de a felnőttképzések hossza is növekedett, van olyan képzés, amit több mint egy év, sőt két év alatt lehet csak megszerezni.

Az OKJ képzések száma egyre bővül, színesedik a paletta, sokféle képzettség eléréséhez tudunk számunkra megfelelő felnőttképzési tanfolyamot kiválasztani, amiket a felnőttképzésekkel foglalkozó honlapokon tekinthetünk meg és melyek folyamatosan frissülnek a bébiszitter képzéstől a műkörmös képzésen át az adótanácsadói képzésig. 2014 áprilisától még pszichológiai asszisztens tanfolyam is indulni fog.

Annyira széles a választék, hogy szinte nincs is olyan terület, ami felnőttképzéssel nincs lefedve, viszont mindenki döntse el maga, hogy melyik éri meg jobban, közel két évig felnőttképzésen részt venni, vagy pedig a felsőoktatásban elvégezni valamelyik főiskolát, vagy egyetemet.

Jogosítvány hosszabbítás ára 2015 - a nyugdíjasoknak mennyi a jogosítvány hosszabbítás ára

Közúti ellenőrzés során nem csak a baleset megelőzés szempontjából előforduló hiányosságok, vagy éppen gyorshajtás miatt érthetik büntetések az autósokat, hanem a lejárt jogosítvány miatt is.

Korábbi cikkünk

Amennyiben szabálysértési eljárásra kerül sor, akár 150 ezer forintos bírsággal is számolhatnak, melyben akár az is szerepet játszhat, ha a jogosítvány lejárt. Erre nem csak akkor érdemes odafigyelni, ha például a munkaköri feladatok miatt kell nap mint nap az utakra gurulni, hanem abban az esetben is, ha például csak szabadidőben használjuk a gépjárművet.

A jogosítvány érvényességének rendszeres ellenőrzésével elkerülhetőek az ebből fakadó bírságok. Mivel a gépkocsi használata, és az ehhez nyilvánvalóan kötelező jogosítvány mindennapjaink részét képezi, így 2015-ben is biztosan számíthatunk arra, hogy ellenérték fejében tudjuk csak meghosszabbítani az időközben esetlegesen lejárt jogsit. Az előző évekhez hasonlóan most sem várhatóak nagy emelkedések a díjakat illetően, ám tény, hogy a rendszeres napi kiadások mellett bizony meg tudja terhelni az akár 11 ezer forintra is rúgó összeg a családi kasszát.

Az életkor függvényében eltérő hosszúságú időtartamra kapható a jogosítvány, ennek rendszere a következőképpen alakul:

  • 40 évnél fiatalabbak 10 évre

  • 40-60 év közöttiek 5 évre

  • 60-70 év közöttiek 3 évre

  • 70 év felett pedig 2 évre.

Az indokok egyértelműek, s jogosítvány kiállításához minden esetben előzetes orvosi vizsgálaton való megjelenésre kötelezettek az autósok. , lakcímkártyát, a régi jogosítványt, valamint esetleges vezetés közbeni szemüvegviselés esetén azt is magunkkal kell vinni a vizsgálatra. A vizsgálat díja szintén korosztályonként változik: 

Jogsi árak

  • 40 év alatt 7200 forint ( másodfokú vizsgálattal együtt 10 800 )

  • 40-60 év között 4800 forint( másodfokú vizsgálattal együtt 7200 )

  • 60 év után 2500 forint ( másodfokú vizsgálattal együtt 4800 )

A másodfokú vizsgálat akkor kérhető, ha az első alapján nem lehetne a jogosítványt meghosszabbíttatni.

Adóbevallás elmulasztása és következményei 2015 - mulasztási bírság Nav

A Nav mulasztási bírságot szab ki ha az adóbevallás elmarad !

Az adózással, a befizetendő összegek nagyságával, vagy éppen jogosságával kapcsolatban sokszor merülnek fel problémák, ami érhető is, hiszen az állam és az adózók érdeke nem mindig egyezik. Azonban van valami, ami mellett nem mehetünk el minden tetszésünk, vagy éppen nemtetszésünk ellenére sem, ez pedig nem más, mint az  kapcsolatos határidők pontos betartása. Mindegy, hogy közigazgatási eljárásról, vagy például polgári joggal kapcsolatos ügyekről van szó, azt már megszokhattuk, hogy egyes határidők elmulasztásával bizony hátrányok is érhetnek bennünket. Adóbevallás során is számos olyan határidőt szab meg a hatóság, melyeket mindenképpen be kell tartanunk, ha szeretnénk mind az ebből fakadó kellemetlenségeket, mind a késedelmi bírságokat elkerülni. 

Az adóbevallás elkészítésére, és benyújtására viszonylag hosszú intervallumot hagy a jogalkotó. A május 20.-ai nap éjfélig mindenképpen eleget kell tenni az adóbevallás kötelezettségének. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez végre egy olyan fix időpont, amely nem változik 2014-hez képest, így ha már rögzült Önben a dátum, úgy valószínűleg nem fogja 2015-ben sem elmulasztani azt. Többek között azért sem célszerű, mert azzal plusz költségek és kellemetlenségek terhelik majd Önt.

A határidő elmulasztása esetén a NAV jogosult büntetést kiszabni, és természetesen felszólítja az adózót a kötelezettségnek való eleget tételre. A büntetés mértéke magánszemélyek esetében akár 200 ezer forint is lehet, egyéb adóalanyok számára pedig akár 500 ezer forintos bírság is kiszabható. Természetesen van lehetőség arra, hogy amennyiben akadályoztatva volt az adóalany a bevallás leadásában, akkor ezt 15 napon belül a büntetés visszavonása mellett még megtehesse. Sok ellenvéleménnyel szemben sem a büntetés az adóhatóság célja, sokkal inkább az, hogy az adózók rendre eleget tegyenek kötelezettségeiknek. A tapasztalatok szerint a NAV nem felejt, ha határidőkről és fizetési kötelezettségekről van szó, így 2015-ben sem célszerű az adózással kapcsolatos határidőket elfelejteni, vagy elmulasztani.

Komolyabb a helyzet, ha az első felszólításra sem történik meg az adóbevallás benyújtása, ekkor ugyanis újabb felszólítás érkezik, de ezzel egyidejűleg a bírság is duplázódik. Amennyiben nem mozog otthonosan a területen, akkor javasolt szakemberrel ellenőriztetni az elkészült bevallást, ugyanis ha az hiányosan, vagy nem megfelelően van kitöltve, a NAV akkor is jogosult büntetni, magánszemélyeket akár 20 ezer forintra, egyéb adóalanyokat pedig 100 ezer forintra is. Természetesen az adófizetés határidejének betartására is érdemes nagyon odafigyelni, hiszen ennek elmulasztása szintén késedelmi kamatot vonhat maga után, amely a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

 

Főállású anyasági támogatás igénylése és feltételei 2015

Régebben háztartásbelinek, ma főállású anyának nevezik azokat az édesanyákat, akik otthon tudnak maradni gyermekükkel. A tapasztalat manapság azt mutatja, hogy a szülést követő lehető legrövidebb időn belül újra dolgozni akarnak az anyák, s ezt leginkább a nehéz anyagi körülmények, valamint az idő előrehaladtával az elhelyezkedés nehézkessé válása indokolja.

Nagycsaládosoknak járó kedvezmények 2015-ben

Ez azonban nem kedvez a gyermeknevelés velejáróinak, hiszen kerüljön akármilyen jó bölcsődébe is a kicsi, az anyai gondoskodást, és a féltő odafigyelést egyetlen intézmény sem tudja pótolni. Nem véletlen, hogy a bölcsődébe járt gyermekek között sokkal több a kiegyensúlyozatlan, akár beilleszkedési problémákkal küzdők száma.

Azt már elöljáróban is leszögezhetjük, hogy a főállású anyasági támogatás 2015-ben sem lesz túl magas, így ez a terület kizárólag az anyagi oldala miatt valószínűleg nem válik vonzóbbá a jövőben sem. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegével megegyező támogatási forma nyilvánvalóan kevés ahhoz, hogy a gyermeknevelés a megfelelő színvonalon biztosítva legyen, de segítségnek mindenképpen hasznosnak bizonyul. Amennyiben a feltételeknek megfelel, 2015-ben is érdemes az illetékes szervnél kérelmeznie a főállású anyasági támogatást.

Az anyagi körülmények és a gyermekneveléssel együtt járó költségek elindították hazánkban azt a folyamatot, hogy a fiatalok egyre kevésbé mernek gyermeket vállalni, ez pedig nem csak a lakosság elöregedése miatt jelent problémát, hanem az állami nyugdíjrendszer működőképessége miatt is. A főállású  épp a korábbiakban említett gondokra igyekszik megoldást jelenteni, ám a kormány részéről további teendők is szükségessé válnak annak érdekében, hogy a gyermekvállalás, és annak felnevelése során az édesanyák azt a szerepet tudják betölteni, mely rájuk szabott, s ez ne álljon a boldogulás, vagy éppen a karrier útjába.

A támogatást a „Kérelem  megállapítására” nevű nyomtatvánnyal lehet igényelni a Magyar Államkincstár illetőségeinél. Be lehet nyújtani a Családtámogatás Ügyfélszolgálatain, személyesen, vagy postai úton is, de a sokak által választott ügyfélkapus megoldás is járható út. A nyomtatvány felsorolja, hogy milyen okmányok csatolása szükséges hozzá. Fontos tudnivaló, hogy visszamenőlegesen két hónapra igényelhető az  legkisebb összegével, azaz 28500 forinttal megegyező támogatás. A kérelem pozitív elbírálásához legalább három gyermeket kell nevelni a családban, az igénylők lehetnek a szülők, a gyám, valamint a nevelőszülő is.

Hány nap szabadság jár 2015-ben egy szakmunkásnak

Nem csak a munkavégzés hatékonysága, de a rekreáció szempontjából is nagyon fontos, hogy időről-időre megadjuk magunknak a pihenés lehetőségét. A Munka Törvénykönyve ehhez megteremti azt a hátteret, mely alapján jár a munkavállalóknak a szabadság. A gyakorlatban sajnos tény, hogy mind a pihenőidő, mind a ledolgozott órák száma, és a kivett napok terén hiányosságok tapasztalhatóak, de a szabadság mindenképpen megilleti a munkavállalót, tevékenykedjen bármely munkakörben.

Mennyi szabadság jár a gyes-ről gyed-ről visszatérő munkavállalónak 2015

Minden évben megtapasztalhatjuk, hogy a munkahelyi követelmények egyre magasabbak, így valószínűleg 2015-ben sem fogunk unatkozni a munkával töltött időszakban. Ahhoz azonban, hogy a maximumot tudjuk nyújtani, szükség van a kikapcsolódásra. Ehhez 2015-ben is rendelkezésre állhat majd a Széchenyi Pihenőkártya, de természetesen az alszámlák felhasználásához az is szükséges, hogy a jogszabály által biztosított szabadságot igénybevegye.

Hazánkban sajnos még mindig elmaradások tapasztalhatóak a szabadságok számát illetően, viszont jó hír, hogy ünnepeink minden évben más és más napra esnek, ezzel megadva a lehetőséget a hosszú hétvégék nyújtotta feltöltődésre, amikor akár négy napon keresztül is élvezhetjük családunk, barátaink társaságát, vagy egyszerűen csak elbújva a világ elől otthon, alvással és saját magunk kényeztetésével készülhetünk fel az újabb mókuskerékre. A kivehető szabadságok számát illetően valószínűleg 2015-ben sem lesz jogszabály módosítás, hiszen a korábbiakban már bevált számítási módon nem kíván a jogalkotó változtatni.

Az évente számított szabadság tulajdonképpen alap-, és pótszabadságból áll. A jogalkotó a kor előrehaladtával a húsz napos alapszabadságot további napokkal egészíti ki, mégpedig háromévente egy-egy nappal megtoldva a pihenésre igénybe vehető időszakot. A pótszabadságot a 25. életévtől kezdjük számolni, ekkor plusz egy napot jelent, aztán a 28. életév után plusz két nap jár, és így tovább. A 45. életév betöltése után plusz 10 nappal bővül a szabadság ideje.

Pótszabadság jár akkor is a munkavállalónak, ha a családban 16 éven aluli gyermek él, ekkor a gyermekek száma szerint alakul a napok száma: Egy gyermek után egy nap, kettő után négy nap, továbbá, ha három, vagy annál több gyermekkel rendelkezik a munkavállaló, akkor hét nap pótszabadság illeti meg pluszban – természetesen a korábbiakban részletezetteken túl.

A pótszabadság olyan körülmények között is jár, melyek vagy a munkakörülményekre vonatkoznak, vagy a munkavállaló életében bekövetkezett változások miatt lehet indokolt a néhány plusz nap. Ilyenek a következő esetek:

  • Állandó földalatti munkavégzés esetén plusz öt nap

  • Minimum napi három órán át ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalóknak szintén plusz öt nap.

  • Gyermek születése esetén az édesapák öt napot, ikergyermekek érkezésekor hét napot kérhetnek.

  • 18 éven aluli munkavállalóknak plusz öt nap, de ezt a 18. életév betöltése előtt mindenképpen ki kell venni.

  • 5 nap jár a fogyatékossági támogatásra,vakok személyi járadékára jogosultaknak, valamint 50 %-os egészségkárosodással élők számára. További információk és hírek

Egyszeri anyasági támogatás feltételei 2015 - mennyi az egyszeri anyasági támogatás

Egyszeri anyasági támogatás - A gyermekvállalás nem csak örömteli esemény, de tény, hogy számos anyagi vonzattal is jár. A szociális ellátórendszer azonban fel van készülve arra, hogy a kismamákat támogassa a szülést követő időszakban, s ennek egyik eleme az egyszeri anyasági támogatás.

További információk az anyasági támogatásról

Nem csak az alanyi jogon járó gyermekgondozási segélyre, a két év munkaviszonyt megkövetelő terhességi-gyermekágyi segélyre, és a gyermekgondozási díjra érdemes tehát odafigyelni, hanem arra az egyszeri támogatásra is, melynek összege 2015-ben az érvényes öregségi nyugdíj 225 %-a, vagyis 64 125 Forint lesz. Azok az édesanyák, akik ikergyermekeknek adtak életet, ennél magasabb összegre, 85 500 Forintra számíthatnak gyermekenként.

Lássuk most, hogy kik jogosultak egyszeri anyasági támogatásra! Jár tehát az összeg a szülést követő hat hónapon belül igényelve, ha:

  • A kismama minimum négy alkalommal megjelent terhesgondozáson a várandósság ideje alatt. Ez a szám koraszülés esetén minimum egy alkalom kell, hogy legyen.

  • Igényelheti az örökbefogadó szülő, ha az örökbefogadás tényéről a szülést követő hat hónapon belül jogerősen döntés született.

  • Jogosult a gyám, ha a gyermek hat hónapon belül gondozásába kerül a jogerős határozat szerint.

  • Továbbá a halva született baba esetében is igényelhető az összeg.

Az előzőekkel összefüggésben tehát nem jár az egyszeri anyasági támogatás:

  • Annak a szülőnek,aki még a születést megelőzően a megfelelő jogi formában hozzájárult a születendő gyermek örökbefogadásához.

  • Ha a gyermek gyámhatósági határozat alapján gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.

Viszont abban az esetben, ha az örökbefogadást még a szülés után hat hónapon belül visszavonták, vagy az említett gyermekvédelmi gondoskodás megszűnik, és újra az édesanya gondoskodik a gyermekről, akkor igényelhető az egyszeri anyasági támogatás, természetesen csak az előírt hat hónapos intervallumon belül.

Az igénylés menete

A lakóhely szerint illetékes Magyar Államkincstár megyei igazgatóságánál lehetséges igényelni a támogatást a Kérelem anyasági támogatás megállapítására című formanyomtatvánnyal.

Szükség lesz a következő dokumentumokra, igazolásokra:

  • Maga a kitöltött nyomtatvány

  • Az édesanya személyazonosító igazolványa, lakcímnyilvántartó kártyája, adóazonosító kártyája, valamint TAJ kártyája

  • A gyermek/gyermekek születési anyakönyvi kivonatának másolata

  • A gyermek/gyermekek TAJ-kártyája

  • A terhesgondozáson való részvételről orvosi igazolás

 

 

 

Munkaszüneti napok 2015 - Hosszú hétvégék és munkaszüneti napok 2015

Munkaszüneti napok 2015

2015. január 1, csütörtök újév
2015. január 2, péntek, pihenőnap (hosszú hétvége)
2015. január 10, szombat munkanap, január 2. ledolgozása
2015. március 15 vasárnapra esik
2015. április 6. hétfő, Húsvét hétfő (hosszú hétvége)
2015. május 1. péntek, a munka ünnepe (hosszú hétvége)
2015. május 25. hétfő, Pünkösd hétfő (hosszú hétvége)
2015. augusztus 8. szombat munkanap (augusztus 21. ledolgozása)
2015. augusztus 20. csütörtök (nemzeti ünnep)
2015. augusztus 21. péntek (pihenőnap, augusztus 8. szombaton kell ledolgozni, hosszú hétvége)
2015. október 23. péntek (hosszú hétvége), az 1956-os forradalom évfordulója
2015. november 1, Mindenszentek vasárnapra esik
2015. december 12. szombat munkanap (december 24. ledolgozása)
2015. december 24. csütörtök, Szenteste, pihenőnap (december 12-én kell ledolgozni)
2015. december 25. péntek, Karácsony
2015. december 26. szombat, Karácsony másnapja

süti beállítások módosítása