"Teli van a Puttony", "Bizalomvesztés" címmel tart demonstrációt december hatodikán a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. A tüntetők Mikulás-szakállban jöhetnek, ha nem akarják, hogy azonosítsák őket - mondta Boros Péterné főtitkár. A közszférába hat éve nem volt béremelés, most öt százalékos emelést, minimum tízezer forintos fizetésemelést, valami az életpálya bevezetését akarják elérni. 

Általános elvárás lehet a napi tíz óra munkából

A Miniszterelnökségen bevezetett tíz órás munkanap csak a jéghegy csúcsa, persze köze van a tüntetéshez, de azt is tudni kell, hogy a közszférából hetvenezer embert bocsátottak el az elmúlt tíz évben - mondta Boros Péterné a tüntetés okairól. A nyugdíjba vonuló kollégák helyett nem vettek fel újakat, így várható volt, hogy kevesebb embernek kell több munkát végeznie, ami feszültséget von maga után. A szakszervezet vezetője attól tart, hogy a megnövekedett napi munkaóra nem áll meg a kormánytisztviselőknél, leszivárog a közalkalmazotti szektorba, óvónőktől, pedagógusoktól is elvárják a tíz, vagy tizenkét órás munkanapot. 

A munkavállaló nem egyezhetne bele

A köztisztviselőkről szóló törvény egyébként is szabályozza a napi munkidőt, ez nyolc óra, a munkaadó korlátlanul nem vezethet be tíz vagy tizenkét órás munkanapot, a munkavállaló pedig nem egyezhet ebbe bele - mondta Boros Péterné, hozzátéve, jelenleg 200 ezer közalkalmazott dolgozik havi 75.700 forintért, ami nem más, mint dolgozói szegénység az állam szolgálatában. Ez a főtitkár szerint már önmagában elégséges ahhoz, hogy ne tűrjenek szó nélkül.

Tájékoztató a munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének szabályairól

Adómentes lakáscélú támogatást már a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, valamint a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is nyújthat a munkáltató. Erre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 2014. január 1-jétől, illetve február 25-étől módosult 2.7. pontja ad lehetőséget. Az utóbbi módosítást a 2014. január 1-jétől nyújtott támogatásokra is lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.

A támogatás folyósításának eljárási rendjét a Magyar Közlöny 50. számában közzétett 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza, amely 2014. április 4-én lépett hatályba, de a rendelkezéseit a 2014. január 1-jétől nyújtott támogatásokra már alkalmazhatják a munkáltatók.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás adható

·         belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),

• belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez,
• belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növeléséhez,
• a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint meghatározott korszerűsítéshez,

[az előzőekben felsoroltak az Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.1. alpontja szerint lakáscélú felhasználásnak minősülnek]

• munkáltató által korábban lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése révén,
• lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, és a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (pl. kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj, olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetéséhez.

Lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitelszerződésnek minősül:

-   a szerződéskötés időpontjától függetlenül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, kivéve a felújítási célból felvett hitelszerződést,

-   az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de a szerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható, hogy a hitelfelvétel lakáscélú felhasználás céljából történt,

-   az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet a – szerződésből megállapítható módon – az előzőekben említett kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.

1. Adómentesség értékhatára

Az adómentesség az adóévben nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás összegének azon részére alkalmazható, amely nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés költségének a 30 százalékát, legfeljebb az 5 millió forintot azzal, hogy az értékhatár vizsgálatánál a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató vagy más munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat is számításba kell venni.

2. A támogatás akkor felel meg az adómentesség jogszabályi feltételeinek, ha

-   a támogatást hitelintézet, kincstár útján a Rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint folyósítja a munkáltató, és – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére [Rendelet 2. §],

-   a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amellyel összefüggésben a támogatást kapta; (A feltétel teljesül abban az esetben is, ha a tulajdonjog, haszonélvezeti jog megszerzése a támogatás felhasználásával történik vagy, ha a tulajdonjog megszerzésére zártvégű lízing keretében kerül sor, továbbá házastársak esetében az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül is, ha az ingatlan közszerzeménynek minősül),

-   a támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt,

-   a munkavállaló (függetlenül munkaviszonyának esetleges megszűnésétől) legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadja a munkáltatónak, vagy meghatározott esetben a hitelintézetnek, kincstárnak a Rendeletben meghatározott okiratokat, bizonylatokat.

3. Adómentesség feltételeinek vizsgálata

Az adómentesség feltételeinek fennállását fő szabály szerint a munkáltató köteles utólag vagy a támogatás folyósítását megelőzően vizsgálni.

A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, továbbá a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket nem kell ismételten igazolni még akkor sem, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtja a munkáltató.

A Rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató és a hitelintézet vagy a kincstár között létrejött külön megállapodás alapján az adómentesség fennállásáról – vagy annak hiányáról – szóló igazolást a hitelintézet vagy a kincstár állítsa ki és adja át a munkáltatónak. Ilyen megállapodás esetén is a munkáltatónak kell beszereznie a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegéről az igazolást vagy a magánszemély nyilatkozatát.

A hitelintézet külön megállapodás hiányában is igazolhatja, hogy a lakás szobaszáma megfelel a méltányolható lakásigény feltételeinek.

Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e munkáltatói lakáscélú támogatásban.

4. Támogatás folyósítása

A munkáltató megbízása alapján a hitelintézet vagy a kincstár a támogatást a magánszemély bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja.

Ha a támogatást a munkáltató lakáscélú hitel visszafizetése vagy törlesztése céljából adja, a magánszemély a munkáltatója számára adott nyilatkozatában a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg.

5. A 30 százalékos és az 5 millió forintos értékhatár vizsgálata

A támogatás adómentességének értékhatárát (1. pont) a tulajdonjog, haszonélvezeti jog megszerzéséről szóló érvényes szerződés, lakás építése (építtetése), alapterületének növelése, korszerűsítése esetén a támogatás felhasználását igazoló számlák, vagy az építkezés várható költségeit tartalmazó költségvetés alapján kell vizsgálni.

Hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a 30 százalékos arányra vonatkozó feltétel a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés alapján is vizsgálható, ha a szerződés tartalmazza a szükséges adatokat.

A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor kiállított Adatlap, vagy ha az erre vonatkozóan nem tartalmaz adatot, a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe venni. [Rendelet 4-5. §]

6. A méltányolható lakásigény vizsgálata

A méltányolható lakásigény a lakás szobaszáma és az együttköltöző családtagok száma alapján határozható meg.  [Korm. rendelet 3. §]

A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma

-    egy-két együttköltöző családtag esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

-    három együttköltöző családtag esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

-   négy együttköltöző családtag esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő.

Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. Lakószobának az alkalmazott padlóburkolat jellegétől függetlenül azt a helyiséget kell tekinteni, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben a helyiség ennél nagyobb, azt két szobaként kell számításba venni. A 6 négyzetmétert meghaladó, de legfeljebb 12 négyzetméter hasznos alapterületű helyiséget fél lakószobának kell tekinteni. A lakószoba további jellemzője, hogy az legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szempontjából nincs jelentősége annak, ha a lakás szobaszáma nem éri el a Korm. rendeletben meghatározott alsó határt. Így nem lehet kizáró ok az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításánál, ha pl. a munkavállaló négytagú családjával csak egy másfélszobás lakásban lakik.

A lakás szobaszámáról és a szobák alapterületéről a munkavállalónak kell nyilatkoznia.

Az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a családtagok lakcímkártyájának másolata vagy a Rendeletben meghatározott esetben a munkavállaló nyilatkozata igazolja.

Együttköltöző családtag a házastárs, az élettárs és a kiskorú (18 év alatti) gyermek. Együttköltöző családtagként vehető figyelembe továbbá az a 25. életévét még el nem érő személy (gyermek), aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, valamint az a nagykorú, de megváltozott munkaképességű személy, akinek ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A méltányolható lakásigény meghatározásánál gyermeknek tekintendők a vérszerinti, az örökbe fogadott, a gyámolt és a nevelt gyermekek is. Együttköltöző családtagnak kell tekinteni az építtető (vásárló) vagy házastársa (élettársa) szüleit (ideértve a mostoha és nevelőszülőket is), nagyszüleit, testvéreit is. [Korm. rendelet 3. és 7. §]

Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a Korm. rendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet igazolja.

7. Mely időpontra kell vizsgálni a méltányolható lakásigénynek való megfelelést?

A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének első napjától az adómentesség igazolására előírt határidőig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható. Amennyiben a méltányolható lakásigény feltételét már bármely korábbi időpontban vizsgálták, a feltételeknek való megfelelés a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával bizonyítható.

8. Támogatás felhasználásának igazolása

A támogatás felhasználását a munkavállalónak legkésőbb

-   a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig,

-   lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig

kell igazolnia.

A támogatás felhasználásának igazolására szolgáló okiratok, bizonylatok a következők:

-        lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okirat (vagy a tulajdoni lap), valamint a vételárnak a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakban történő kifizetését igazoló okirat,

-         lakás építése, építtetése, alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedély, valamint a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított – számla,

-        lakás korszerűsítése esetén a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló – számla,

-         a munkavállaló által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, valamint a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hiteltörlesztést igazoló okirat, számlakivonat. Nincs szükség ezen igazolás beszerzésére akkor, ha ezt a támogatást a magánszemély önálló hitelszámlájára vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják.

Az eredeti okirat, bizonylat helyett elfogadható annak másolata is.

Ha a Rendeletben meghatározott időpontig nem állnak a munkáltató rendelkezésére a támogatás adómentességét igazoló okiratok, bizonylatok, vagy ha a dokumentumok alapján az adómentesség nem állapítható meg, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja. További információk....

Németországban is támogatják a családokat, szociális és családtámogatási formában is, aki kint dolgozik az itthon maradt gyerekre is kaphat családit kint / Kindergeld / !

A rászorulóknak járó segély összege minimum 700 euró (körülbelül 200 ezer forint) havonta, amelyet munkanélküli segély, szociális segély (Hartz IV) vagy lakástámogatás (Wohngeld) formájában kaphatunk meg. Amennyiben a munkavállaló mond fel munkahelyén, kettő-négy hétig nem kapja a munkanélküli segélyt (ez a hivatal döntésétől függ), a szociális segély, a Hartz IV azonban ekkor is jár. A Hartz IV-et három hónap kint tartózkodás után lehet igényelni a személyi igazolvány bemutatásával, illetve a bejelentett lakcím igazolásával. A szociális segély keretein belül a hivatal hat hetet ad a segélyt kapónak, hogy önállóan új munkát keressen.

Ezután újból meg kell jelenni, és dokumentumokkal bizonyítani, hogy mindent megtettünk azért, hogy állást találjunk. Szúrópróbaszerűen felhívhatják a megjelölt munkaadókat, hogy állításainkat igazolják. Újabb két hét múlva magán munkaközvetítőknek adnak át, az ő általuk talált munkalehetőségeket el kell fogadni: megjelenni interjún vagy próbanapon. A Hartz IV keretein belül a lakbért, illetve a fűtés átalánydíját a hivatal közvetlenül a bérbeadónak utalja, a segély fennmaradó részét kapja meg a segélyezett, ebből kell állnia a rezsi további részét, illetve a megélhetését. Külföldi állampolgárok esetében megszokott, hogy a hivatal szúrópróbaszerű ellenőrzést tart a lakhelyen, hogy megbizonyosodjon róla, az illető valóban jogosult a segélyre: a bejelentett lakcímen lakik, és nincsenek luxuscikkei.

A családi ellátások között vannak alanyi jogon járó és biztosítási jogviszonytól függő pénzbeli ellátási formák. Utóbbiak csak akkor igényelhetők, ha az illető Németországban dolgozó nő a terhesség kezdetekor munkaviszonyban állt. Minden németországi munkaviszonnyal rendelkező nő a terhesség ideje alatt anyasági biztosításra jogosult. Ez kiköti, hogy várandós és szoptató anyát nem lehet éjszakai műszakban, vasárnap, illetve munkaszüneti napokon foglalkoztatni vagy túlórára kötelezni. Az anyasági biztosításban részesülők ingyenes orvosi ellátásra, otthoni ápolásra, kórházi kezelésre és anyasági segélyre jogosultak.

Ez utóbbit általában a szülés előtti hat héten, valamint az utána következő nyolc héten folyósítják, összege nem lehet több napi 13 eurónál. A családi pótlékra (Kindergeld) a németországi lakóhellyel rendelkező szülők jogosultak a gyermek tizennyolcadik, illetve felsőoktatási tanulmányok esetén huszonötödik életévének betöltéséig. A családi pótlék összege egy vagy két, három, illetve négy vagy több gyermek esetén változó. Az ellátást a családtámogatási pénztárnál (Familienkasse) kell igényelni. Az alacsony jövedelmű családok a családi pótlék mellett kiegészítő pótlékot (Kinderzuschlag) is kaphatnak. A németországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, gyermekét egyedül nevelő, legfeljebb heti harminc órában foglalkoztatott szülő szülői támogatásra (Elterngeld) is jogosult, ez legalább két, legfeljebb tizenkét hónapig jár.

Kezdő és fiatal gazda pályázat, támogatások:

Várhatóan lesz 2016/17-ben is !

A támogatás célja

A fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartása.

A támogatás jellege, mértéke

A fiatal gazdálkodók támogatásból a vissza nem térítendő támogatás 90%-át az MVH kifizeti, mely támogatás összege tetszőleges célra fordítható, mértéke az üzemeltetési időszak 4. évére vállalt üzemméret nagyságától függően...

• 4 EUME - 6,99 EUME üzemméret között 20 000 euró (6 millió forint)
• 7 EUME - 9,99 EUME üzemméret között 30 000 euró (9 millió forint)
• 10 EUME üzemmérettől 40 000 euró (12 millió forint)

A támogatás euróban kifejezett összege a kifizetés évének 1. napján az Európai Központi Bank által meghatározott euró/forint árfolyamon kerül átváltásra.

A támogatás igénybevételének feltételei

A fiatal gazdálkodók támogatása abban az esetben vehető igénybe, ha a kérelmező

• a támogatási kérelem benyújtásakor elmúlt 18 éves, de 40. életévét még nem töltötte be;
• a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály mellékletében meghatározott szakképzettségek legalább egyikével rendelkezik;
• vállalja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet 5 éven keresztül egyéni vállalkozóként, valamint főtevékenységként végzi;
• vállalja, hogy részt vesz az ÚMVP keretében szervezett képzésen;

A fiatal gazdálkodók támogatása nem vehető igénybe, ha a kérelmező a támogatási kérelem benyújtása előtt már nyújtott be agrár-, vagy agrár-vidékfejlesztési célú támogatási kérelmet, vagy pályázatot az MVH-hoz, kivéve, ha

• az AVOP 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása című intézkedésre nyújtott be pályázatot;
• az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/2007 FVM rendelet szerint adott be támogatási kérelmet és azt az MVH nem hagyta jóvá;
• az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló a 113/2009 FVM rendelet szerint adott be támogatási kérelmet és azt az MVH nem hagyta jóvá;
• az egyéb jogcímre benyújtott pályázatát vagy támogatási kérelmét visszavonta.

A fiatal mezőgazdasági termelői minőséget a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságán működő Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) kérelemre állapítja meg, ha az ügyfél megfelel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) számú FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 28/A. §-ában foglalt feltételeknek.

A fiatal mezőgazdasági termelőnek minősülő személyek az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló egyes támogatások vonatkozásában – azok részletes feltételeit megállapító külön jogszabályokban rögzítettek szerint – a kérelem értékelése során többletpontokra, bizonyos esetekben pedig magasabb támogatási intenzitásra lehetnek jogosultak.

A fiatal mezőgazdasági termelői minőség önmagában tehát nem jelent támogatási jogosultságot, arra kizárólag egy külön jogcím kapcsán kiállított támogató határozattal együtt biztosít lehetőséget.

Az IH által történő megállapítás esetében a fiatal mezőgazdasági termelői minőség a kérelem benyújtásának napjától az azt követő év december 31. napjáig, de legkésőbb az ügyfél 40. életévének betöltéséig érvényes (hatályos).

Fontos megjegyezni, hogy az érvényesség vonatkozásában a „kérelem benyújtásának napja” alatt – tehát az IH megállapító határozata esetén a fiatal mezőgazdasági termelői minőség kezdeti időpontjaként – a kérelem postára adásának napját kell érteni, nem az érkeztetés dátumát.

A Vhr. 28/A. § (7) bekezdésében rögzítettek szerint a fiatal mezőgazdasági termelői minőség alapját képező határozatnak legkésőbb azon jogcímre vonatkozó támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napjától kell érvényesnek lennie, amely jogcím vonatkozásában az ügyfél érvényesíteni kívánja a fiatal mezőgazdasági termelői minőségét.

Az IH közvetlen tájékoztatást nyújt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak a fiatal mezőgazdasági termelőnek minősülő személyekről.

1. A benyújtás menete

A fiatal mezőgazdasági termelői minőség iránti kérelmet a Miniszterelnökség – Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának részére – 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. címre – postai úton kell benyújtani, a következő felirattal a borítékon: "Fiatal mezőgazdasági termelői minőség". A kérelem benyújtása folyamatos. Hiánypótlásra történő felhívás esetén, annak szintén postai úton szükséges eleget tenni.

A fiatal mezőgazdasági termelői minőség megállapítása iránt benyújtott kérelmet kizárólaga benyújtás időpontjában hatályos, az umvp.kormany.hu honlapon közzétett és megfelelően kitöltött formanyomtatványon áll módjában elfogadni az IH-nak, amely tartalmazza az ügyfél:

-        természetes személyazonosító adatait,

-        lakóhelyét,

-        adóazonosító jelét vagy adószámát,

-        egyéni vállalkozói igazolvány számát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát vagy őstermelői igazolvány számát,

-        elérhetőségére vonatkozó adatot,

-        az adatai felhasználásához való hozzájárulását,

-        aláírását,

-        Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által megadott regisztrációs számát (amennyiben az rendelkezésre áll).

A kérelem mellékleteként csatolni kell:

-        az érvényes őstermelői*, vagy az érvényes egyéni vállalkozói igazolvány másolatát,

-        papír alapon és elektronikus adathordozón (például CD-n) az üzleti tervet (amely mintája a hozzá tartozó kitöltési útmutatóval az umvp.kormany.hu honlapon elérhető),

-        a végzettséget igazoló okirat másolatát (lásd még III-as pont).

A Vhr. vonatkozó mellékleteiben nem szereplő végzettség csatolása esetén – a végzettség elfogadhatóságának megállapítása érdekében – a leckekönyv, illetve más, a végzettség megszerzéséhez szükséges tantárgyi, valamint egyéb tanulmányi követelményeket tartalmazó hiteles dokumentum másolatát is csatolni szükséges.

* Kizárólag az olyan – adott adóévre érvényesített (hatályosított) – őstermelői igazolvány fogadható el, amely a vonatkozó adóévre kiadott értékesítési betétlappal és a benyújtáskor fennálló állapotot tükröző, hitelesített adatnyilvántartó lappal rendelkezik. Az őstermelői igazolványnak teljes körűen rendelkeznie kell az érvényességi kellékekkel, tartalmaznia szükséges a jogszabályban előírt adatokat, többek között a gazdaság adatait (kiállítás idejétől függően), az értékesítésre szánt termékek körének felsorolását, valamint a kiadmányozó hatóság bélyegzőjét és képviselőjének aláírását. Az őstermelői igazolvány kiállításának szabályait, tartalmi kellékeit részletesebben a 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet rögzíti.

A dokumentumokat egy példányban kell benyújtani, amelyek közül a hivatalos iratok másolatait a kérelmezőnek az aláírásával és az aláírás dátumával kell ellátnia, igazolva az eredeti iratokkal való egyezést. A rosszul látható vagy olvashatatlan dokumentumokat nem áll módjában az IH-nak elfogadni.

1. Az elbírálással összefüggő, valamint egyéb információk

A fiatal mezőgazdasági termelői minőség megállapításához a II. pontban részletezettek teljesítésén túl az alábbi feltételeknek kell megfelelnie a kérelmezőnek:

-        a kérelem benyújtásának időpontjában elmúlt 18 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be,

-        mezőgazdasági termelői tevékenységet végző őstermelő vagy egyéni vállalkozó,

-        a Vhr. 5/a. számú mellékletben felsorolt szakképesítések, illetve az 5/b. számú mellékletben felsorolt felsőfokú végzettségek legalább egyikével rendelkezik, ideértve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerint elismert, illetve honosított, külföldön szerzett bizonyítványt és oklevelet is**,

-        az üzleti tervnek a Vhr. 6. számú melléklete szerinti értékelése során legalább 35 pontot elért.

A Vhr. vonatkozó mellékleteiben nem szereplő végzettségek elfogadásáról az IH a fiatal mezőgazdasági termelői minőség megállapításáról szóló határozatában dönt, amelynek során a vonatkozó szakmai követelményrendszer vizsgálata alapján a mezőgazdasági termeléshez kötődő végzettségek kerülnek elfogadásra.

** A végzettség, szakképzettség igazolására kizárólag állam által elismert oklevél vagy bizonyítvány alkalmas, arról szóló tanúsítvány vagy igazolás – ide értve a felsőoktatási törvény alkalmazásában vett végbizonyítványt (abszolutóriumot) is – nem elfogadható.

A kérelem elbírálására az IH-hoz történő érkeztetéstől számítva, a közigazgatási eljárási törvény általános ügyintézési határideje szerint kerül sor. A feltételeket teljesítő ügyfél részére az IH fiatal mezőgazdasági termelői minőséget megállapító határozatot állít ki, amelyet postai úton az ügyfél részére megküld.

A kérelem benyújtásánál ügyelni kell arra, hogy valamennyi, a Vhr.-ben előírt dokumentum csatolására sor kerüljön. Az esetleges hiányosságok pótlására az IH végzésben felhívja az ügyfelet, amelyet az abban meghatározott határidőben teljesíteni kell. Ha az adott hiányosságot az ügyfél a megadott határidőn belül nem pótolja, újabb hiánypótlás biztosítására nincsen lehetőség és az eljárás megszüntetésre kerül. A kérelem feldolgozásának és a fiatal mezőgazdasági termelői minőségről szóló döntés meghozatalának idejébe nem számít bele a hiánypótlás időtartama.

IV. Gyakori kérdések

Az alábbiakban néhány gyakori kérdés és az azokra adott válaszok kerülnek ismertetésre.

Kérdés

Elegendő a szükséges dokumentumok egyszerű másolatát benyújtani?

Válasz

Igen, de kérjük, hogy a dokumentumok másolatait lássa el aláírásával és az aláírás dátumával, amellyel igazolja az eredeti iratokkal való azonosságot, valamint tartalmuk valódiságát.

Kérdés

Az esetlegesen megszerzett "fiatal mezőgazdasági termelői minőség", ha a 40. évet betöltöm utána is fennáll-e vagy automatikusan megszűnik?

Válasz

A megállapított minőség a 23/2007-es FVM rendelet 28/A § (6) bekezdés a) pontja szerint automatikusan hatályát veszíti, ha az ügyfél betölti 40. életévét.

Kérdés

Olyan mezőgazdasági őstermelő esetében, aki nem önállóan végzi őstermelői tevékenységét és a közös őstermelői igazolványban, mint családtag szerepel, nyújthat-e be kérelmet a fiatal mezőgazdasági termelői minőség megszerzésére?

Válasz

Ha közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik és fel van tüntetve, mint őstermelő, akkor a kérelem benyújtásával kezdeményezheti a minőség megszerzését.

Kérdés

Van őstermelői igazolványom, de a fiatal mezőgazdasági termelői minősítést betéti társaság beltagjaként szeretném igénybe venni, mert eddig is a Bt. nevében történtek a beruházások. Lehetséges-e, hogy az őstermelőként megszerzett fiatal mezőgazdasági termelői minőségből származó előnyöket a Bt. tagjaként érvényesítsem az adott támogatás igénylésekor?

Válasz

A fiatal mezőgazdasági termelői minőséggel járó többletjogosultságot kizárólag mezőgazdasági termelő tevékenységet végző egyéni vállalkozó vagy őstermelő veheti igénybe saját jogon. A Bt. (vagy egyéb gazdasági társasági forma) a minőségből eredő többletjogosultságra tehát nem jogosult.

Kérdés

Abban az esetben, ha valaki sikeresen pályázott az elmúlt években a "Fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatás"-ára az AVOP keretében, kell-e kérelmeznie fiatal mezőgazdasági termelői minőséget?

Válasz

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 2006-ban lezárásra került, 2007-2013-ig terjedő időszakban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) szerint lehet támogatásokat igényelni, az AVOP idején megszerzett fiatal gazda támogatási jogosultság alapján nem állapítható meg az ÚMVP keretében értett fiatal mezőgazdasági termelői minőség.

Kérdés

Van-e lehetőség és hogyan a fiatal mezőgazdasági termelői minőség meghosszabbítására?

Válasz

A fiatal mezőgazdasági termelői minőség hatályának (érvényességi idejének) lejártát követően, annak meghosszabbítására nincsen lehetőség. A minőség újbóli megszerzéshez ismételten megállapítás iránti kérelmet kell benyújtani. A kérelem ilyen módon megismételt benyújtásánál célszerű az üzleti terv – minden részére kiterjedő – aktualizálása is.

Kérdés

A 34/2014. (IV. 4.) VM rendelet alapján kapott támogatási határozat alapján is megszerezhető a fiatal mezőgazdasági termelői minőség?

Válasz

A 23/2007 (IV.17.) FVM rendeletben meghatározottak szerint volt lehetőség az induló támogatások kapcsán fiatal mezőgazdasági termelői minőséget szerezni. A 34/2014. (IV. 4.) VM rendeletet megelőző jogcímrendeletek alapján keletkezett minőségek azonosan 2013. december 31. napjáig voltak hatályosak, azóta csak IH általi megállapítás alapján biztosítja a jogszabály a minőség megszerzését.

Kérdés

Nyelvvizsga hiányában is elfogadható a felsőfokú „végzettség”?

Válasz

Nem, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján végzettség igazolására kizárólag oklevél szolgálhat, amelyet a hatályos jogszabályok alapján nyelvvizsga hiányában nem adhatnak ki a felsőoktatási intézmények.

Kérdés

Családi gazdálkodásról szóló határozat alkalmas az őstermelői minőség igazolására a minőség megszerzése szempontjából?

Válasz

Nem, a családi gazdálkodói nyilvántartásba vétel követelményei nem feleltethetőek meg a fiatal mezőgazdasági termelői minőség megállapítása érdekében bekért őstermelői igazolványhoz rendelt feltételeknek.

V. Kapcsolatfelvétel, tájékozódás

A fiatal mezőgazdasági termelői minőséggel kapcsolatos egyéb kérdésekben érdeklődhet a fiatalgazdaminoseg@vm.gov.hu e-mail címen, vagy a Miniszterelnökség – Agrár-vidékfejlesztési programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának munkatársánál a +36 (1) 795 6986telefonszámon.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az egyes kérelmekkel összefüggésben tájékoztatást kizárólag az ügyfél, vagy írásos dokumentummal igazolt meghatalmazottja részére van lehetőségünk adni. Az ügy érdemére, az eljárás kimenetére vonatkozó információ azonban számukra is csak az eljárás befejezésével nyújtható.

A kérelem benyújtásához szükséges kérelem-formanyomtatvány, üzleti terv minta, valamint egyéb dokumentumok elérhetőek a http://umvp.kormany.hu/ weboldal „Fiatal gazda minőség” menüpontja alatt.

Könyvelés és Pályázatok írása

Mintegy 2500 milliárd forint jut összesen 2015-2020-között a magyar mezőgazdaságban közvetlen kifizetésekre uniós forrásból - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára szerdán Budapesten az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságában. Támogatnák a fiatal és kezdő gazdákat is.

Czerván György elmondta, hogy a közvetlen támogatások új rendszerét alkalmazzák majd, amely a jelenleginél összetettebb lesz, tartalmazni fog kötelező és önkéntes elemeket is. Ennek alapján például az alaptámogatás (a SAPS, az egyszerűsített területalapú támogatás), valamint a "zöldítés" várható együttes összege 226 euró - mintegy 68 ezer forint - lesz hektáronként. (Ez gyakorlatilag megegyezik a mostani egyszerűsített területalapú támogatás összegével.) A fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatása pedig előreláthatólag 67,5 eurót - 20 250 forintot tesz ki hektáronként - tájékoztatott az államtitkár.

Czerván György kifejtette: a közvetlen kifizetések uniós forrásból származó teljes összegét, több mint 1,3 milliárd eurót, (mintegy 417 milliárd forintot) két forrás adja.

Az egyik a 2015-2020 közötti évek egyes pillérjének évenkénti mintegy 1,27 milliárd eurója (mintegy 394 milliárd forint), a másik a kettes pillérből az uniós szabályozás alapján az ország számára biztosított vidékfejlesztési forrásból a maximális 15 százalékos átcsoportosítási lehetőség, évente mintegy 74 millió euró (mintegy 23 milliárd forint).

A közvetlen támogatások új rendszeréről az államtitkár kiemelte: a köztelező elemek között szerepel az alaptámogatás (SAPS), a "zöld" komponens - ez a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg 30 százalékát teszi ki -, valamint a fiatal gazdálkodóknak jutatott támogatás. Az önkéntes elem a termeléshez kötött támogatás. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodó betartsa a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó intézkedéseket. Erre a támogatásra vonatkozik még a közvetlen kifizetések csökkentésének (degresszivitás) elve is. Ez az alaptámogatás 150 ezer euró (mintegy 45 millió forint) feletti összegére vonatkozik.

A gazdák választhatnak egy másik támogatási formát is, ez a kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer - jelezte Czerván György, hozzátéve: ennek alkalmazása az uniós tagállam számára kötelező, míg a gazdálkodók számára választható. Erre a jogcímre a közvetlen támogatási keretösszeg maximum 10 százaléka fordítható. Ez a támogatás minden közvetlen kifizetést helyettesít, egyösszegű támogatás, amelynek éves mértéke minimum 500 euró (mintegy 150 ezer forint), maximuma pedig 1250 euró (mintegy 375 ezer forint).

Az államtitkár jelezte: a közvetlen támogatás mellett vannak termeléshez kötött támogatások is - például az állattartáshoz és a növénytermeléshez adott pénzügyi segítség fiatal gazdálkodók részére is. Ez utóbbi támogatás évente ágazattól és teljesítménytől függően összesen évi 301,9 millió euró (60,57 milliárd forint).

Czerván György felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti forrásból finanszírozott folyó kiadások és jövedelemtámogatások jövő évi keretösszege emelkedik: az idén mintegy 46,6 milliárd forint, míg jövőre 77,7 milliárd forintra rúg. Jelezte: a "Több munkahelyet a mezőgazdaságba" elnevezésű programra - amely a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok támogatását célozza, 2020-ig összesen 212 milliárd forintot kívánnak fordítani, amelyből 180 milliárd nemzeti forrás.

Az államtitkár kitért arra, hogy Nagy István, az FM parlamenti államtitkára korábbi ismertetésének megfelelően a minisztérium nem támogatja semmilyen földadó kivetését. Ezt annak kapcsán erősítette meg, hogy a bizottság - Font Sándor (Fidesz) bizottsági elnök javaslatára - nem vette napirendre Legény Zsolt (MSZP) indítványát, amely az önkormányzati adókivetés kérdését tűzte volna napirendre, tekintettel a földadó kivetésének lehetőségére.

(MTI-fidesz.hu)

Aktív korúak ellátása - A jogosultak köre, az, aki aktív korú:
- nem foglalkozatott személy,
- egészségkárosodott személy,
- a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személy
- állástalan és legalább 40%-ban egészségkárosodott (helyi rendelet alapján)
feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.
A megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át, és vagyona nincs.

Nem foglalkoztatott személy az, akinek:
- álláskeresési támogatása megszűnt az igénylés benyújtását megelőző 12 hónapon belül,
- kérelmének benyújtását megelőző két éven belül a munkaügyi központtal legalább egy év időtartamban együttműködött,
- az ápolási díj, GYES, GYET, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, átmeneti járadék, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát.
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

Egészségkárosodott személy:
- akinek munkaképesség csökkenése a 67%-ot, vagy
- egészségkárosodásának mértéke az 50%-ot eléri, vagy
- fogyatékossági támogatásban,
- vagy vakok személyi járadékában részesül.
Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül rendszeres szociális segélyre jogosult.

Rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő állástalan személy:
- az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, rendszeres szociális segélyre jogosult.
A rendszeres szociális segély összege egyénenként változó, a család jövedelme a családi jövedelemhatárig kerül kiegészítésre, a segély összege azonban nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének járulékokkal csökkentett összegének a 90%-át.

Állástalan és legalább 40%-ban egészségkárosodott (helyi rendelet alapján)
Az a nem foglalkoztatott állástalan személy, aki azon feltételeken túl legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60%-os mértéket.
A kérelemhez mellékelni kell a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságának a legalább 40%-os mértékű egészségkárosodásáról, illetve a legfeljebb 60%-os egészségi állapotról készült szakvéleményét.
Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Kivéve, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.

Az igénylés feltétele:
- Kérelem benyújtása.

A kérelem mellékletei:
- a munkaügyi központ igazolása (nyilvántartásban szerepel-e, együttműködési napok száma az elmúlt két éven belül,  álláskeresési támogatás megszűnéséről vagy elutasításáról a határozat)
- vagyonnyilatkozat: kérelmező és családtagjainak vagyonáról
- hivatalos jövedelemigazolás a családtagoktól a kérelem benyújtását megelőző  hónapról
- a nagykorú családtagnak és kérelmező házas- vagy élettársának is alá kell írni a kérelmet
A kérelem elbírálása során a fenti jogosultsági feltételek mellett a jövedelmi és vagyoni helyzetet vizsgálni kell, az eljárás során környezettanulmány készül.
Az aktív korúak ellátásában részesülő személy egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot évente, a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot kétévente hivatalból felülvizsgáljuk.

Amennyiben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy a jogosultság fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban – a jogszabály által előírt – keresőtevékenységet, vagy munkaerő-piaci programban, vagy legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben való részvételt igazolni nem tud, az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatát követően foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem jogosult!

Kérelem mellékletei:
1) A család jövedelmi viszonyait tanúsító igazolásokat
- A kereső családtagoknak a kérelem beadását megelőző hónap nettó jövedelméről igazolás (táppénz, GYES, GYED is),
- Nem rendszeres jövedelem (vállalkozó) esetén az előző 12 hónap jövedelméről igazolás,
- Nyugdíjasok esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyév januárjában kiküldött értesítése, melyben szerepel a január elsejétől megállapított ellátás összege és jogcíme, valamint a legutolsó nyugdíjszelvény, vagy bankszámlakivonat. (Az értesítőt évente csak egy alkalommal kell becsatolni),
- Álláskeresők esetében az álláskeresési ellátást megállapító határozat fénymásolata, és az utolsó csekkszelvény. Álláskeresési ellátás megszűnése esetén a megszüntető határozat másolata,
-Nyilatkozat alkalmi munkából származó jövedelemről (a kérelem beadását megelőző 12 hónapra vonatkozóan),
- Rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban részesülőknél az utolsó postai csekkszelvény.
2) Ha a családban kiskorú gyermek van, igazolás a családi pótlék összegéről, esetlegesen igazolás az árvaellátásról (özvegyi nyugdíjról is!).
3) 16 éven felüli gyermek(ek) az oktatási intézmény igazolása a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról, egyetemi, főiskolai hallgatónál az ösztöndíj összegéről is.
4) Ha a kérelmező elvált, a válásról, gyermek elhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló bírósági végzés fénymásolata, illetőleg igazolás a bírósági eljárás megindításáról, illetve a végrehajtásról szóló jegyzőkönyv fénymásolata. Igazolás a tartásdíj összegéről (postai szelvény fénymásolata, vagy nyilatkozat).
5) Folyószámlával rendelkezők esetén igazolás a számlaszámról, vagy folyószámla kivonat
másolata (amennyiben arra kéri az utalást)
6) Albérletben élőknél Albérleti szerződés fénymásolata.
7.) Munkaügyi Központ kirendeltségétől
- igazolás arról, hogy álláskeresési ellátásra nem jogosult;
- értesítés vagy határozat az álláskeresési ellátás megszűnéséről, illetve az álláskereső juttatás iránti kérelem elutasításáról;
- juttatásban nem részesült álláskereső esetén igazolás, hogy az elmúlt kettő évben legalább egy évig együttműködött.

Önkormányzati segély kamatmentes kölcsön

Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kamatmentes kölcsön) formájában is nyújtható az alábbi esetekben:

a) közüzemi díj és lakbérhátralék kiegyenlítésére (adott számlára történő teljesítéssel)

b) egyedi, méltányolható és támogatást igénylő életkörülmény megoldására.

Kamatmentes kölcsön annak nyújtható, akinek az egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének összegét (28 500,- Ft), de nem haladja meg annak 400%-át (114 000,- Ft).

Kamatmentes kölcsön egy személynek, családnak legfeljebb öt évre adható és felső határa 500 ezer forint.

A kamatmentes kölcsön visszafizetésének biztosítékaként az önkormányzat javára – a kölcsön összegének erejéig és visszafizetésének időtartamára – jelzálogjogot kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásban a kölcsönigénylő tulajdonában levő ingatlanra.

Méltányossági önkormányzati segély

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi Bizottsága méltányossági hatáskörben évente egy alkalommal önkormányzati segélyben részesítheti azt a kérelmezőt, aki betegség, temetés, gyógyászati segédeszköz vásárlás, lakhatást veszélyeztető életkörülmény, elemi csapás miatt létfenntartása veszélyeztetve van és

A jogosultsági feltételként meghatározott jövedelemhatár megemelésre került.

Méltányossági alapon közgyógyellátási igazolvány állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének

a) 250%-át (71 250,- Ft),

b) egyedülélő esetében 350%-át (99 750,- Ft),

c) közgyógyellátási igazolványra jogosult továbbá a 75. életévét betöltött egyedülélő kérelmező, ha nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400%-át (114 000,- Ft)

és az a)-c) pontokban foglaltakon túl a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át.

Vonatkozó jogszabályok:

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 49-53. §-a,

- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 35-49. §-a,

- a gyógyszerkeret összegét a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012.évi CCIV. törvény 59. §(1)-(2) bekezdése szabályozza.

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

Az ellátás típusa: Természetbeni.

Az alanyi jogcímen biztosított közgyógyellátás jövedelmi helyzettől és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségétől független.

A normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás jövedelmi helyzettől és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségétől függő ellátás.

Jogosultsági feltételek:

Közgyógyellátás három jogcímen állapítható meg: 1) alanyi, 2) normatív, 3) méltányossági, (a méltányossági jogosultságot a települési önkormányzat állapítja meg helyi rendelete alapján).

A járási hivatal alanyi és normatív jogcímen közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg.

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult

a) a társadalombiztosítási támogatásba befogadott járóbeteg ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre gyógyszerkerete erejéig

b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre

c) orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra. Gyógyszerkeret egyéni gyógyszerkeretből, és eseti keretből tevődik össze.

Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult havi rendszeres gyógyszerköltsége, melynek összege 2013. évben legfeljebb 12.000 Ft/ hó lehet. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1000 Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra. Az eseti keret minden ellátottra egyaránt vonatkozó összeg, amely az esetenként felmerülő gyógyszerszükséglethez jelent hozzájárulást. Éves összege 2013-ban 6000 Ft. A gyógyszerkeret csak az igazolvány érvényességi ideje alatt használható fel. A gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni. (Az éves gyógyszerkeret kimerülése előtt azonban a gyógyszerkeretből még rendelkezésre álló, a jogosult részére rendelt gyógyszer térítési díját el nem érő maradványösszeg a gyógyszer térítési díjának kiegészítésére is felhasználható, ebben az esetben a maradványösszeg és a gyógyszer térítési díja közötti különbözetet a közgyógyellátott fizeti meg.)

A járási hivatal alanyi jogcímen közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek a kérelmére aki:

a) az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú

b) a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy

c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott

d) a központi szociális segélyben részesülő

e) a rokkantsági járadékos

f) az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

g) az, aki rokkantsági ellátásban részesül,az alábbi esetekben:

1) az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket

2) aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

3) aki rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik a az 1-2 pontban említettek közé, és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították,

4 ) aki öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult

5) öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült az

1) illetve 2) pontban ismertettek szerint.

A járási hivatal normatív jogcímen közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek a kérelmére:

akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja (a rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (jelenleg 28.500 Ft) a 10 %-át (2.850 Ft) meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át, (42.750 Ft).

Folyósítás:

A közgyógyellátásra való jogosultságról, a jogosultság kezdő időpontjáról, és - szakhatósági állásfoglalás alapján - a gyógyszerkeretről a járási hivatal határozatban dönt.

A jogosultság alanyi jogcím esetén két évre, normatív jogcím esetén egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.

A közgyógyellátás iránti kérelem az előzőleg megállapított jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.”

Gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata:

Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában változás következik be lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára, melynek során az egyéni gyógyszerkeret újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1000 forintot eléri. A jogosultság lejártát megelőző három hónapban az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni.

Az igazolvány a jogosultsági idő lejárta előtt hatályát veszti ha

a) a közgyógyellátásra való jogosultságot megszüntették, vagy

b) az igazolványt a közgyógyellátásra való jogosultság igazolására alkalmatlanná nyilvánították, visszavonták, vagy

c) a jogosult meghalt.

Meg kell szüntetni a közgyógyellátásra való jogosultságot, ha

a) az igazolvány kiállítására jogosultság hiányában került sor, vagy

b) a jogosultság az igazolvány kiállítását követően megszűnt, vagy

c) a jogosult az igazolványt rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel.

Az igény benyújtásának helye:

A fővárosi és megyei kormányhivatal lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala, Lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala.

Az igény benyújtásának formája:

A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet 9. Számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásához a havi rendszeres gyógyító ellátásokról a kormányrendelet 10. számú mellékletét képező igazolást, a háziorvos tölti ki. Ezen kívül új megállapítás esetén igazolni kell az alanyi jogcímhez szükséges feltétel fennállását. A háziorvosi igazolást – a beteg aláírását követően – zárt borítékban a kérelmező nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének feltüntetésével kell csatolni a kérelemhez. A borítékon a „háziorvosi igazolás közgyógyellátás igénybevételéhez” szövegrészen túl fel kell tüntetni a háziorvos nevét és bélyegzőszámát is. Nem kell csatolni a háziorvos igazolását, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy egyéni gyógyszerkeret megállapítására nem tart igényt.

Fogalom meghatározások:

Lakcím: az a lakó- vagy tartózkodási hely, ahol az érintett személy életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

Megjegyzés:

A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak egy jogcímen állapítható meg. Az alanyi és normatív közgyógyellátás járási hivatali hatáskör, míg a méltányossági közgyógyellátás maradt jegyzői hatáskör. Járási hivatalnál benyújtott kérelem esetén a hivatal megvizsgálja, hogy a kérelmező alanyi, vagy normatív jogcím szerinti közgyógyellátásra jogosult-e. Amennyiben a kérelmező számára a fenti jogcímeken nem lehet az ellátást megállapítani, úgy a járási hivatal a kérelmet elutasítja, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a jegyzőnél a méltányossági közgyógyellátás megállapítását kérheti. A polgármesteri hivatalnál benyújtott kérelem esetén a jegyzőnek meg kell vizsgálnia, hogy a járási hivatalnál ugyanazon kérelmezőre tekintettel nincs-e folyamatban eljárás közgyógyellátás megállapítása iránt, ideértve a járási hivatal által a közgyógyellátásra való jogosultság tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés elbírálására irányuló eljárást is. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a járási hivatalnál az ellátás megállapítása iránti eljárás folyamatban van, úgy az eljárását felfüggeszti. Ha a járási hivatalnál nincs folyamatban közgyógyellátás megállapítása iránti eljárás, a jegyző a kérelmet az illetékes járási hivatalhoz átteszi. Amennyiben a járási hivatal az így áttett közgyógyellátás megállapítása iránti kérelmet elutasítja, az elutasító döntést – annak jogerőre emelkedését követően –, továbbá az ügyfél közgyógyellátás megállapítása iránti kérelmét és annak mellékleteit megküldi a kérelmet áttevő jegyzőnek.

Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

A törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. A kérelmező a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatást a jegybanki alapkamattal megemelt összegben köteles visszafizetni.

Jogorvoslat:

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A másodfokon eljáró hatóság: a szociális és gyámhivatal. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

Egyfajta többletfinanszírozást kapnak az önkormányzatok 4 feladat ellátásához - összesen 17 milliárd forintot. A gyermekétkeztetés 4 milliárd forintot kap, s erre mintegy 1700 önkormányzatnak lesz jogosultsága – ez a hír jelent meg a Belügyminisztérium honlapján. Megkerestük az illetékeseket, hogy további részleteket tudjunk meg ezzel kapcsolatban.

- Mit jelent pontosan az, hogy többletfinanszírozás? Miért van erre szükség?

- Az önkormányzatoktól 2015 januárjától folyamatosan érkeznek jelzések az új finanszírozási rendszer gyakorlati működésével kapcsolatosan, melyekről Jelentés készült a Kormány részére. A Kormány megtárgyalta és elfogadta az önkormányzatok által jelzett 2015. évi költségvetési problémákról szóló – a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter közös – Jelentését, mely részletesen feltárta a rendszerjellegű megoldást igénylő problémák körét. Ezek esetében a többletforrás biztosítása még az idén szükséges, amely 2016-től rendszer jelleggel beépül a költségvetési törvény szerinti finanszírozásba:

1. Beszámítás részleges visszapótlása
2. Korábban a Megyei Intézményfenntartó Központ által fenntartott köznevelési intézmények működtetése
3. Gyermekétkeztetés
4. Egyes szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok

A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló  törvény (a továbbiakban: 2015. évi költségvetési törvény) 4. mellékletének 2. pontja 20 milliárd forint összegű forrást biztosít a közfeladatok átalakításával összefüggő, év közben jelentkező szerkezetátalakítási kiadások finanszírozására. Ezen előirányzat terhére kerül biztosításra az említett területeken a 1313/2013. (VI. 11.) Korm. határozat 1. pontjában jelzett nagyságrendű többletforrás. A Szerkezetátalakítási tartalék felhasználásának szabályait a 22/2013. (VI. 11.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szabályozza. A hatályos jogszabályok alapján a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a gyermekek és a tanulók számára biztosítja az étkezést. Az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása jogcímen nyújtott költségvetési támogatás összege – bár 68 000 Ft/főről 102 000 Ft/főre emelkedett az idei költségvetési törvényben – nem nyújt megfelelő anyagi biztonságot egyes települések részére az étkeztetési feladatok ellátása tekintetében. Továbbá problémát jelent azokon a településeken a feladat ellátása, ahol az intézmény korábban megyei fenntartásban volt, illetve ahol magas a más településről bejáró gyermekek, tanulók száma. E finanszírozási nehézségek kezelésére szolgál a Szerkezetátalakítási tartalék terhére nyújtandó gyermekétkeztetési kiegészítő támogatás.

- Milyen adatokat kell szolgáltatniuk az önkormányzatoknak július 10-ig ehhez? Minden önkormányzattól várják ezeket az adatokat?

- A BM rendelet 3. melléklete tartalmazza azt az adatlapot, amelyen az önkormányzatok a támogatási igényüket jelzik. Ennek megfelelően adatot szolgáltatnak az önkormányzatok étkeztetést biztosító intézménytípusonként
· az étkeztetett gyermekek számáról, azon belül a normatív kedvezményben részesülő, illetve nem részesülő gyermekek számáról,
· arról, hogy az étkeztetésben részesülő gyermekek közül hányan rendelkeznek lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel az étkeztetést biztosító településen,
· az étkeztetéshez kapcsolódó kiadásokról (nyersanyagköltség, rezsiköltség, azon belül személyi és dologi kiadások),
· az étkeztetéshez kapcsolódó bevételekről.

Támogatási igényt csak a BM rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő önkormányzatok nyújthatnak be, így azok a települések szolgáltatnak adatot, amelyek a költségvetési törvény szerinti Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetési támogatása jogcímen támogatásban részesülnek és az egy főre jutó adóerő-képesség nem haladja meg a 25 000 forintot. (Az adóerő-képesség a 2014. I. félévi beszámoló alapján a helyi iparűzési adóalap 1,4%-át jelenti.).

- Ezt a pénzt konkrétan mire fordíthatják? Hogyan kell elszámolniuk ennek elköltéséről?

- A támogatást az önkormányzatok a 2015. évi gyermekétkeztetési feladataik ellátására fordíthatják. A támogatható célok körét a támogatás jóváhagyását követően kiadott támogatói okirat rögzíti majd. Az önkormányzatok a támogatást legkésőbb 2015. december 31-éig használhatják fel és december 31-i fordulónappal az éves beszámoló keretében és rendje szerint számolnak el vele.

- Mit értenek itt pontosan gyermekétkeztetés alatt? A nevelési és oktatási intézményekben lévő gyerekekre gondolnak vagy a bentlakásos intézményekre is?

- Az önkormányzatok kötelező feladata a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a törvényben meghatározott intézménytípusokba (bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, diákotthon, kollégium) járó gyermekek, tanulók napi háromszori étkeztetésének biztosítása.

- Mikor kapják meg ezt a pénzt az önkormányzatok?

- Az előleg június 28-áig kerül folyósításra, majd a támogatási igények elbírálását (augusztus 15.) követően a támogatásból fennmaradó rész folyósítása két egyenlő részletben, augusztus 26-áig és november 25-éig történik.

- Nem pontosan értem, hogy ha július 10-ig kell adatot szolgáltatniuk az önkormányzatoknak ehhez, akkor mi alapján kapnak majd előleget már június 28-ig?

- Annak érdekében, hogy az önkormányzatok mielőbb többletforráshoz jussanak a gyermekétkeztetési feladataik ellátásához, a kiegészítő támogatás egy része előleg formájában kerül folyósításra az önkormányzatok részére 2015. június 28-ig. Az előlegek összegét településsorosan a BM rendelet 4. melléklete tartalmazza. Az előleg összegének meghatározása egy fajlagos keretösszeg, a kedvezmények étkeztetésben részesülők száma és az önkormányzat adóerő-képessége alapján történt.

- Számszerűsítve: hogyan osztják el ezt a 4 milliárd forintot az 1700 önkormányzat között. Egyenlő arányban (ez esetben kb. 2,3 millió forint jut egy-egy önkormányzatnak) vagy egyéb szempontok szerint? Ha egyéb módon, akkor milyen szempontok szerint?

- A támogatás megállapítása a BM rendelet szerinti jogosultsági feltételeknek megfelelő önkormányzatok esetében az élelmezés teljes éves elismert költségének és az élelmezéshez kapcsolódó bevételek – ideértve az Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása jogcímén kapott támogatást is – elismert éves összegének különbsége alapján, az önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége figyelembevételével történik.
A támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogatás alapjának
· 75%-át, ha az önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége nem éri el a 10 000 forintot, vagy az igénylő nemzetiségi önkormányzat,
· 50%-át, ha az önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége 10 001 és 20 000 forint közötti,
· 25%-át, ha az önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége 20 001 és 25 000 forint közötti.

A támogatásban az a szociálisan rászoruló személy részesülhet, aki közgyógyellátásra nem jogosult, gyógyszerköltségét igazolja és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a rendeletben meghatározott összeget.

Ennek értelmében támogatás annak adható, aki háztartásában egyedül él, és az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270%-át, családos esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 220%-át; ; és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum 20 %-át eléri.

Adható gyógyszer-támogatás annak is, aki 80. életévét betöltötte és az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 320 %-át; és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum 20 %-át eléri.

A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy a kérelmező állandó gyógyszeres kezelés alatt áll, illetve a gyógyszertár igazolását a szükséges gyógyszerek árára vonatkozóan.
A támogatás mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 80 %-a lehet, amely egy naptári évben három alkalommal adható, tehát max. 68 400,-Ft/év összegben.
További információ a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodáján kérhető.

Önkormányzati segély (volt Átmeneti segély)

Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy-, család részére, a rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén, átmeneti segélyt állapíthat meg.
Az átmeneti segély összegének megállapítása során a Polgármesteri Hivatal figyelembe veszi a kérelmező háztartásában élők jövedelmi viszonyait.

Nem állapítható meg átmeneti segély annak a személynek (családnak), amelynek valamely tagja vagyonnal rendelkezik, kivéve az előre nem látható okból kifolyólag létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyeket (családokat). Nem minősül rendkívüli élethelyzetnek a rendszeresen vagy tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető élethelyzet.

Átmeneti segély annak a családnak adható, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

Egyedülálló személy, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, illetve ha a családban valamely családtag tartós betegsége áll fenn, indokolt esetben átmeneti segély nyújtható akkor is, ha az egy főre jutó jövedelem a fent említett mértéket meghaladja, de nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.

Egyedül élő személynek átmeneti segély nyújtható akkor is, ha jövedelme a fent említett mértéket meghaladja, de nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 220 %-át.

Egyedül élő nyugdíjasnak átmeneti segély nyújtható akkor is, ha jövedelme a fent említett mértéket meghaladja, de nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 240 %-át.

Átmeneti segély négy alkalommal adható annak a háztartásnak, ha a tárgyévben

a) tagjai közül senki nem vett igénybe

aa) lakásfenntartási támogatást, rendszeres lakhatási támogatást, ápolási díjat, aktív korúak ellátását,

ab) adósságcsökkentési támogatást, vagy

b) tagjai közül valakinek az aa) pontban meghatározott ellátási formára való jogosultsága három hónapot meg nem haladóan állt vagy áll fenn.

Egy évben legfeljebb három alkalommal nyújtható átmeneti segély annak a háztartásnak, melynek tagjai közül valaki részére a tárgyévben adósságcsökkentési támogatást, vagy három hónapot meghaladóan ápolási díjat, aktív korúak ellátását, lakásfenntartási támogatást állapítottak meg.

Egy évben két alkalommal részesülhet átmeneti segélyben az a háztartás, melynek tagjai közül valakinek a tárgyévben három hónapot meghaladóan rendszeres lakhatási támogatásra való jogosultsága fennáll vagy fennállt, függetlenül attól, hogy a háztartás tagjai közül valaki a tárgyévben részesül, részesült-e az előző pontban felsorolt ellátások valamelyikében.

Átmeneti segély évente négy alkalommal adható annak a háztartásnak, melynek tagjai közül senki nem vett igénybe a tárgyévben lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, rendszeres szociális segélyt, adósságcsökkentési támogatást.

Átmeneti segélynek minősül a rendszeresen folyósított átmeneti segély (adósságcsökkentéshez, vagy gyógyszertámogatáshoz) és a méltányossági jogkörben megállapított átmeneti segély is.

Méltányossági jogkör:
- Fent leírt feltételek fennállása esetén, indokolt esetben a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság magasabb összegű átmeneti segélyt állapíthat meg annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető helyzetbe került, vagy elemi kárt szenvedett.
- A Képviselő-testület külön kérelemre évente egy alkalommal – azon kérelmező személy vagy család részére, akiknek segélykérelmét mind első-, mind másod fokon érdemi okból már egyszer elutasították – átmeneti segélyt állapíthat meg, jövedelemhatártól függetlenül.

Kérelem – nyomtatvány

2015. január 1-től a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - NAK - végzi a mezőgazdasági őstermelői igazolványok kiadását, érvényesítését, cseréjét. A NAK felhívja a figyelmét azoknak az őstermelőknek, akik 2009. január 1-jét követően váltották ki az őstermelői igazolványukat (ez volt a zöld színű, régi típusú igazolvány) és azt még 2013-ban, vagy 2014-ben nem cserélték le az új típusú barna színű igazolványra, hogy 2014. december 31-ig kérelmezzék az új igazolvány kiállítását. Az igazolvánnyal kapcsolatos eljárás a kamara tagjai számára ingyenes.

A cserére azért van szükség, mert a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében a 2009. január 1. és 2012. december 31. között kiváltott igazolványok 2014. december 31-ig hatályosak. Vagyis ezek az igazolványok 2015. január 1-től nem használhatók, végleg kikerülnek a rendszerből.

Rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai 2015-ben:

A nyugdíjakkal kapcsolatos változások valamilyen formában szinte minden embert érintenek, közvetlenül, vagy akár közvetve.

Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv

vezető:  Kovács Ibolya

További elérhetőségek

A gazdasági törvények, és a társadalmi változások nem csak hazánkban, hanem a világ számos országában kényszerítették arra a kormányokat, hogy nyugdíjreformot hajtsanak végre. Ez elsősorban szigorítást jelent, azaz nem lehet a jövőben annyi indokkal nyugdíjba vonulni. Természetesen az ellátások megmaradnak, de komoly változásokon esnek át. Ez történt a rokkant nyugdíjjal is, amely, mint nyugdíj 2012. január 01-jétől megszüntetésre került, helyette két új ellátási forma került bevezetésre. Az egyik a rehabilitációs ellátás, a másik a rokkantsági ellátás. Mit is tudhatunk a rehabilitációs ellátásról, azaz kinek, mikor, hogyan, és meddig jár a rehabilitációs ellátás.

Hogy, kinek jár a rehabilitációs ellátás az egy nagyon lényeges kérdés. Ehhez tudni kell, hogy a rokkantsági nyugdíj megszűnése után a megváltozott munkaképességű személyeknek, akik addig nyugdíj jellegű ellátásban részesültek, meg kellett jelenniük a Rehabilitációs Bizottság előtt, hogy egészségi állapotukat egy komplex minősítés keretei között megállapítsák, majd annak eredménye alapján rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra javasolják a jogosultakat. A rehabilitációs ellátásra azok a megváltozott képességű személyek jogosultak, akiknek az egészségi állapota 60 %-os, vagy annál kisebb, és a minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitáció segítségével visszaállítható.

Arra a kérdésre, hogy mikor jár a rehabilitációs ellátás, a következő a válasz. Egyrészt akkor, ha a komplex minősítés alapján jogosult az igénylő a rehabilitációs ellátásra, és az igénylést elbíráló szerv pozitív döntést hoz. Másrészt, ha a pozitív elbírálás megtörtént, akkor a jogosultra vonatkozó kötelezettségeket az illető vállalja, és azokat meg is tartja. Harmadrészt, ha rendelkezik az igényléstől visszaszámított 5 évben legalább 1095 nap biztosított időszakkal, nem kap rendszeres pénzbeli ellátást, és nem folytat keresőtevékenységet.

Hogyan jár a rehabilitációs ellátás? Hasonlóan a rokkantsági ellátáshoz, egy formanyomtatványt kell kitölteni, és benyújtani a lakcím szerint illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervéhez, ahol az elbírálásra kerül. A rehabilitációs ellátás összege minimum az aktuális minimálbér 30 %-a, és maximum annak 50 %-a.

Meddig érvényes a rehabilitációs ellátás? Ez is fontos kérdés. Alaphelyzetben az ellátás folyósítása 3 évig tart. Ezen kívül megszüntethető a folyósítás a jogosult kérése alapján, olyan jövedelemszerző tevékenység folytatása esetén, amikor a jogosult egymást követő 3 hónapon keresztül a minimálbér 150 %-át meghaladó jövedelemre tesz szert. Továbbá, ha egészségi állapotában olyan fokú romlás következik be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, illetve az ellenkezője, ha az egészségi állapotában olyan fokú javulás áll be, amely nem teszi szükségessé a további folyósítást, azaz nem számít többé a jogosult megváltozott munkaképességűnek. Szintén az ellátás megszüntetéséhez vezet, ha a jogosult nem tesz eleget az értesítési kötelezettségének, vagy ha nem jelenik meg a kötelező felülvizsgálatokon, és nem hajlandó együttműködni.

TÁJÉKOZTATÓK

1.1. Tájékoztató rehabilitációs-, rokkantsági ellátások összegéről 2013-ban
1.2. Tájékoztató Rehabilitációs kártyát igénylők részére (Tájék1 + Tájék2)
1.3 .Tájékoztató munkáltatók részére
1.4. Tájékoztató felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságának vizsgálatáról

2.    INFORMÁCIÓK

2.1.  A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv feladat- és hatásköre

2.2.  A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv elérhetősége

2.3.  Tájékoztató a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv költözéséről
2.4.  Tájékoztató a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv gödöllői működési helyének  változásáról

3.    ESEMÉNYEK

4.    NYOMTATVÁNYOK

4.1. ADATLAP a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem elbírálásához
4.2.   TÁJÉKOZTATÓ az Adatlap kitöltéséhez
4.3.   NYILATKOZAT a szakértői bizottság által végzett komplex minősítéshez
4.4.   1. sz. PÓTLAP biztosítási időre vonatkozó adatok megadásához
4.5.   2. sz. PÓTLAP biztosítási időre vonatkozó adatok megadásához az EU/EGT tagállam/szociális biztonsági egyezménnyel érintett országokból

4.6.   ORVOSI BEUTALÓ az orvosszakértői szerv szakértői bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából
4.7.   ORVOSI BEUTALÓ a rehabilitációs szakértői szerv szakértői bizottságához a súlyos fogyatékosság véleményezése céljából
4.8.  KÉRELEM a komplex minősítés eredményéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásához
4.9.   ADATLAP Rehabilitációs kártya igényléséhez
4.10.   FOGLALKOZTATÓI ADATLAP cégek számára
4.11. FOGLALKOZTATÓI ADATLAP magánszemély számára
4.12. MUNKAERŐIGÉNY bejelentő lap
4.13. KÉRELEM a közlekedőképesség minősítésének elvégzésére

5. NYILATKOZATOK

A rehabilitációs ellátásban részesülő személyek nyilatkozatai:
5.1. NYILATKOZAT egészségi állapot változásáról
5.2. NYILATKOZAT lakcím változásáról
5.3. NYILATKOZAT keresőtevékenységről
5.4. NYILATKOZAT keresőtevékenység megszűnéséről
5.5. NYILATKOZAT keresőképtelenségről, rendszeres pénzellátásról

5.6. NYILATKOZAT rehabilitációs szolgáltatást, munkaközvetítést kérőként történő nyilvántartásba vételhez

A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv általános leírását itt érheti el.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként.

További tájékoztatásért kérjük forduljon bizalommal a lakóhelye szerint illetékes kirendeltséghez!

A munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege is 28,500ft !

Többen részesülhetnek méltányossági nyugdíjemelésben és egyszeri segélyben - írja a Magyar Nemzet. A tervek szerint harmadával bővítenék a jogosultak körét, ez 95 ezer alacsony nyugdíjasnak jelenthet segítséget.

A tervek szerint megemeli a kormány azt az összeghatárt, amelynek el nem érése esetén méltányossági nyugdíjemelés, illetve egyszeri segély adható a nyugdíjasok részére - írja a Magyar Nemzet szerdai számában. A lap beszámol arról, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtási kormányrendelete módosításának tervezete szerint több mint harminc százalékkal bővítenék a jogosultak körét, ez kilencvenötezer alacsony nyugdíjasnak jelenthet segítséget.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (1997. évi LXXXI. törvény 66. §) alapján különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén méltányosságból kivételesen emelhető a folyósított nyugellátás összege, illetőleg egyszeri segély engedélyezhető.

A kivételes nyugellátás, illetőleg emelés megállapítására, egyszeri segély engedélyezésére a Nyugdíjbiztosítási Alap éves költségvetésében az adott naptári évre, e célra előirányzott összeg biztosítja a fedezetet. 2015-re méltányossági alapon nyugdíjemelésre 700 millió forint, egyszeri segélyre 500 millió forint fordítható.

A különös méltánylást érdemlő körülmények értékelése során kiemelten figyelembe veszik azokat a körülményeket, amelyek rendkívüli mértékben és módon veszélyeztetik a kérelmező megélhetését, a jövedelmi viszonyaihoz képest aránytalanul súlyos terhet jelentenek számára (tartós betegség, megnövekedett gyógyszer és lakásfenntartási költségek, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők eltartása, a házastárs halála, tartásra köteles és képes hozzátartozó hiánya stb.).
A szociális szempontok mérlegelésénél figyelemmel kell lenni a házastárs, a saját háztartásban együtt élők szociális és jövedelmi viszonyaira is.

A nyugellátás méltányosságból történő emelésére irányuló kérelem elbírálása során kiemelten kezelik azon személy kérelmét, akinél a nyugellátás összege nem haladja meg a havi nyugdíjminimum másfélszeresét (42 750 forintot). nyugdíj emelés 2015-ben, ennyivel emelik a nyugdíjat

2014 December 1-től tart a kilakoltatási moratórium 2015 nyaráig. November végén kiraktak egy családot.

A kilakoltatási moratórium továbbra is azt a devizahitelest illeti meg, aki:

• természetes személy
• lakóingatlanát el kell hagynia és nem jogosult más beköltözhető ingatlan használatára
• nem önkényes lakásfoglaló
• a végrehajtást kérő lakhatását nem lehetetleníti el a lakás használatával
• nem rendbírsággal sújtott személy
• nem ítélte el a bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt.

Petróhai Melinda és a gyermekek kálváriája már jóval azelőtt elkezdődött, hogy beköltöztek volna az apró, romos lakásba. Bár mindhárom gyermek „anyának” szólítja, a nő valójában csak a legnagyobb gyermek vér szerinti édesanyja, a másik két kicsi az édestestvére, akiket gyámként nevel.  Szüleik öngyilkosok lettek, az anya az akkor négyéves kisfiú szeme láttára végzett magával. A tragédia után nevelőszülőkhöz kerültek, akik azonban bántalmazták őket, ezért Melinda vette magához a most 8 éves kislányt és a 11 éves kisfiút. 

A két kicsi soha nem tudta kiheverni a történteket, a kislány tavaly nyáron az iskolai napközis táborban ugrókötéllel akarta magát felakasztani egy fára, így került testvérével együtt a pszichiátriára. Állandó kezelésük miatt Melinda dolgozni sem tud elmenni, csak gondozási díjat kap.

Ha nincs szerződés, nincs segítség sem

A romos, penészes, alig 30 négyzetméteres önkormányzati bérlakásban négyen éltek évek óta. Melinda mindig igyekezett pontosan fizetni a díjakat, 2007-ben azonban elmaradása keletkezett, három hónap után pedig a X. kerületi önkormányzat felbontotta vele a szerződést. Az asszonynak nem volt hova mennie, ezért nem költözött ki, a hatóság viszont a bírósághoz fordult.

Melinda eközben a jog szerint "lakcím nélküli lakáshasználó” lett, amiért viszont már a bérleti díjnál kétszer magasabb díjat kellett fizetnie. Másik bérlakást nem kaphat, mert a kőbányai önkormányzat lakásrendelete kimondja, hogy ha a bérleti szerződés nemfizetés miatt szűnt meg, akkor az adós 10 évig nem kaphat újat. 

A család rezsi-, illetve lakbérhátraléka a magyarországi viszonyokhoz képest egyáltalán nem nagy: a lakbérelmaradásuk a novemberi hónappal együtt kb. 100.000 forint (ez is csak a kilakoltató határozat kézhezvétele után keletkezett), közműtartozásuk pedig legfeljebb 400.000 forint. Ez az összeg még könnyedén kezelhető volna, csakhogy a szerződésbontás miatt a család nem jogosult arra sem, hogy részt vegyen az adósságmentő programban.

Hiába fizetne

A helyzeten az sem segít, hogy Petróhai Melinda felajánlotta, egy összegben rendezi eddig elmaradt lakbérét.  "Az önkormányzatnál azt mondták, szó sem lehet róla. A szerződés felbontása mellett hivatkoztak mindenre, összeférhetetlenségre is, meg arra, hogy nem én lakom a lakásban, hanem a szüleim - miközben ők tíz éve meghaltak", mondta el az Origónak az elkeseredett nő.

Élőlánccal tiltakoztak

Melinda évekig hősiesen, egyedül küzdött a hatóságokkal, vállalta a bírósági pereket is, de mivel a tartozás miatt az önkormányzat jogosan mondta fel a bérleti szerződést, a bíró helyt adott a felperesnek és elrendelte a lakás kiürítését. Az asszony ekkor fordult a Város mindenkié nevű szervezet aktivistáihoz, akik annyit elértek, hogy az édesanya egy hónap türelmi időt kapott, a kilakoltatás ellen azonban hiába küzdöttek. Végső elkeseredésükben az aktivisták hétfő délelőtt élőlánccal próbálták megvédeni a lakást, de hiába. Az önkormányzat a rendőrséggel együtt az utcára tette a családot, bútoraikat pedig 30 napig egy raktárban tárolják, de hogy utána mi lesz, azt még senki nem tudja.

„Reménykedtünk benne, hogy sikerül kihúzni a téli kilakoltatási moratóriumig, ami a jövő héten kezdődik, de úgy tűnik, a X. kerület mindenképpen el akarta érni a célját. Melinda és a gyerekek most rokonoknál laknak, megpróbálunk nekik segíteni, hogy elkerüljük a legrosszabbat, és a kicsiknek ne kelljen intézetbe menni” – nyilatkozta az Origónak Bognár Eszter, a Város mindenkié munkatársa.

Végső megoldás az intézet

Ráadásul az alapítvány szerint, ha bekövetkezik a legrosszabb, akkor a társadalomnak a kicsik intézeti nevelése sokkal többe fog kerülni, mint az adósság esetleges rendezése. A kilakoltatást azért sem értik, mert az épület, ahol Melindáék laktak, hamarosan lebontják, így a lakás most üresen fog állni.

Az alapítvány a következő hetekben igyekszik mindent megadni a családnak, de legfőképpen arra szólítja fel a kőbányai önkormányzatot, hogy biztosítson lakhatást a gyermekeknek és édesanyjuknak, és biztosítson nekik lehetőséget arra, hogy rendezzék az adósságukat.  

Van még remény?

A Város Mindenkié akciója a közvéleményt is megmozgatta: a szervezetet többen felkeresték már azzal, hogy segítenének Petróhai Melindáéknak, egy felajánló pedig 3-4 hónapra lakást is biztosítana nekik.  Az otthonra nagy szükség lenne, hiszen a költöztetéssel járó hercehurca megviselte Melinda gyerekét, és két, ápolásra szoruló testvérét is. "A kicsik depressziósak, nagyon félnek, hogy mi fog történni velük, mi lesz az otthonukkal" - mondta el nekünk a kilakoltatott nő.

A polgármester éppen tárgyal

Kerestük a kőbányai polgármestert, hogy megkérdezzük: miért éppen a moratórium előtti napokban kellet az utcára tenni egy háromgyerekes családot, és miért nem lehet felülbírálni a felbontott lakhatási szerződést. A titkárságon azt mondták, Kovács Róbert éppen tárgyal, ezért elküldtük írásban a kérdéseinket, és várjuk a polgármester válaszát.

Napvilágot látott a családi otthonteremtési kedvezmény feltételeiről szóló tervezet, amelyet jövőre vezetnének be, és amely szerint a szocpol már használtlakás vásárlására, valamint már egy gyermek után is igénybe vehető lenne. 

A feltételrendszer teljes egészében még nem ismert, így a pontos támogatási összeg, illetve az ingatlanokra vonatkozó részletes feltételek sem. A tervezetből annyi már kiderült, hogy a használtlakás vásárlás esetén a támogatható ingatlan négyzetméter árát maximalizálnák. Az Otthon Centrum megvizsgálta, hogy a tervezett négyzetméterár maximumok milyen ingatlanok megvásárlását tennék lehetővé: döntően panellakásokat és csak kisebb mértékben tégla-és családi házakat.

Az állami, vissza nem térítendő támogatások kiterjesztése a használtlakás vásárlásra egy nagyon fontos lépés lehet, hiszen ez a szegmens adja a lakóingatlan adásvételek több mint 95 százalékát. A jelenlegi "szocpol" támogatás sikertelensége mögött jórészt az áll, hogy csak újépítésű lakás vásárlására vehető igénybe, ami önmagában nagyon leszűkíti a támogatott ingatlanok és vásárlók körét. "Bár az új, használt lakásra igénybe vehető támogatási összegek pontosan még nem ismertek, a jelenlegi szabályozásból kiindulva ezek az összegek önmagukban nem elég jelentősek ahhoz, hogy fellendítsék a piacot" - mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. - "Ugyanakkor a lakáspiacon a támogatásoktól függetlenül is idén már 15-20 százalékos növekedés várható. Tehát jövőre, ha megvalósul a terv, a támogatások már egy fellendülőben lévő piacra érkezhetnek, és a pozitív piaci hangulatban komolyabb hatást érhetnek el."

Főleg panellakásokat vehetünk

Budapesten, az előzetes tervezet szerint, használtlakás vásárlás esetében 260 000 forintos négyzetméterár a maximum. Az Otthon Centrum eladásai alapján 2014 első kilenc hónapjában ennek a feltételnek szinte az összes panellakás megfelel. A panellakások átlagos négyzetméter ára 180 000 forint volt ebben az időszakban, és csak a XI. kerületben cserélt gazdát néhány 260 000 forintot meghaladó négyzetméteráron. A Dunántúlon a megyeszékhelyeken 200 000 forint, a városokban pedig 160 000 forintos négyzetméterár lenne a maximum. Ezeknek a feltételnek a dunántúli panellakások, az idei első három negyedév eladási árai alapján, szintén nagy számban megfelelnek. A nyugati megyékben az átlagos négyzetméterár 142 000 forint volt. Az egyik legdrágább város a panelárak tekintetében Győr, a maga 180 000 forintos átlagárával, itt már több tranzakció meghaladta a megyeszékhelyekre vonatkozó 200 000 forintos küszöböt.

A nyugati megyékben Sopron jelentheti a kivételt, ahol a panellakások átlagos 200 000 forintos négyzetméterára még a győri árszínvonalat is meghaladja. Itt csak elvétve találunk olyan tranzakciót, ami az előirányzott 160 000 forintos négyzetméter ár alatt van. A soproni lakáspiacot a nyugati munkalehetőségek miatt a városba költözők lendítették fel, ami az árakban is megmutatkozik. A tervezetből még a dél-alföldi régió négyzetméterár korlátai láttak napvilágot: megyeszékhelyeken 180 000 forintot, városokban 120 000 forintot nem haladhatja meg a támogatott lakás négyzetméterára. Ezt a kecskeméti, a szegedi és a békéscsabai panellakások zöme teljesíti. Az Otthon Centrum csak Kecskeméten regisztrált olyan panellakás eladást, ahol 180 000 forintnál magasabb volt a négyzetméterár. Bár a többi keleti régióra megszabott maximumok nem ismertek, az egyik legdrágább keleti nagyváros Debrecen, ahol a panellakások átlagára 150 000 forintot tesz ki, tehát nagy valószínűséggel a keleti megyék panellakásai is nagy számban megfelelnek majd a támogatás új feltételeinek.

Bár a panellakások négyzetméterára zömében az egész országban jelenleg megfelel a tervezetben szereplő előírásoknak, nem szabad elfelejteni, hogy a panellakások túlnyomó része 45 és 65 négyzetméter közötti, 75 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakás pedig nagyon ritka a piacon. Ez azt jelenti, hogy ha az új előírások a jelenleg érvényben lévő feltételrendszerhez hasonlóan a gyerekszámhoz egy minimális alapterületet is előírnak, akkor elképzelhető, hogy csak az 1-2 gyermekes családok tudják panellakás vásárlásra igénybe venni a vissza nem térítendő támogatást. "Azt sem szabad elfelejteni, hogy az árak 2014-ben már emelkedtek, még ha csak minimális mértékben is" - mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. - "Könnyen elképzelhető, hogy mire 2015 közepén bevezetik támogatásokat, az árak még magasabb szinten lesznek, ezzel csökkentve a támogatható lakások körét."

Kevés téglalakás lesz elérhető

A fent már bemutatott négyzetméterár határokat a téglalakások piacára alkalmazva már más képet kapunk. Budapesten az átlagos négyzetméterár használt téglalakások esetén 290 000 forintot tett ki az első kilenc hónapban, ami már jócskán meghaladja a 260 000 forintos maximumot. Az átlagos négyzetméterár a IV., VII., VIII., IX., X., és a XV-XXI. kerületekben alacsonyabb a 260 000 forintos határnál, azaz a budai kerületek lakásai szinte teljesen kiesnek a támogatható körből. A jövőben várható áremelkedés miatt leginkább a VII. a IX. és a XVI. kerületben emelkedhet az átlag 260 000 forint fölé. "A fővárosban tehát nem a teljes használtlakás kínálat lesz elérhető a "szocpolos" lakásvásárlók számára, ha a jelenlegi tervezet valósul meg" - tette hozzá Kühne Kata. - "Ugyanakkor a támogatás szociális vonatkozásait figyelembe véve ez érthető is."

A Dunántúlon, a nyugati határszélen lévő városok, Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár esetében, a használt téglalakások átlagos négyzetméterár meghaladja a 200 000 forintot, ahogy jó néhány Balaton parti városban is. Ugyanakkor a többi nagyvárosban, Pécsett, Székesfehérváron, Tatabányán, Zalaegerszegen és Szombathelyen pedig a 200 000 forintos szint alatt van az átlagos négyzetméterár. A dél-alföldi régióban a kecskeméti használt téglalakás átlagár 190 000 forint, ami magasabb a tervezetben előírt 180 000 forintnál, azaz a kínálat csak egy szűkebb szegmense érhető el a szocpollal a tervek szerint. A szegedi és békéscsabai árak ugyanakkor jócskán az előírt maximum alatt vannak, tehát a kínálat nagy része belesik a támogatható körbe. Vidéken tehát hasonlóan vegyes a kép, mint a fővárosi kerületek között, több városban csak a kínálat egy szűkebb szegmense elérhető a szocpol támogatások számára, ha a mostani tervek szerint valósulnak meg.

A családi házak piaca főleg a nagycsaládosok, a 3-4 gyermeket nevelő családok számára lehet fontos, mivel főleg ebben a szegmensben vannak nagyobb alapterületűek, amelyeket, ha jelenlegi alapterületre vonatkozó előírások a használt lakások esetében is érvényben maradnak, a nagycsaládosok választani fogják. Az átlagos négyzetméter árakból kiindulva a fővárosban is és a vidéki megyékben is a kínálat nagyobb része esik a támogatható ingatlanok körébe.

"Az új "szocpol" keresletbővítő hatásait még korai lenne megítélni, hiszen számos fontos részlet nem ismert, még csak tervezet szintjén sem." - tette hozzá Déry Attila. - "A négyzetméterárakra vonatkozó korlátok, főleg a szociális vonatkozást figyelembe véve, reálisnak tűnnek. Ugyanakkor fontos, hogy az előttünk álló valószínű áremelkedés ne szűkítse le túlságosan a támogatható ingatlanok körét. Mivel a szocpol akkor tud csak keresletbővítő hatást elérni, ha minél szélesebb körben elérhető. Ez igaz a most még nem ismert egyéb feltételek körére is." korábbi cikkünk

Mindössze annyi történik, hogy a tartós munkanélkülieknek járó a havi 22800 forintos támogatáss átkerül a településektől járási hivatalokhoz - nyilatkozta az államtitkár a a Roma Sajtóközpontnak.  Az eddig közvetlenül az állam által folyósított fenntartási és az adósságkezelési támogatás viszont önkormányzati hatáskörbe kerül.

Mértékéről és arról, hogy egyáltalán ki kaphatja, arról a képviselőtestület dönt. Az államtitkár szerint erre a fedezetet az iparűzési adó biztosítja a nagyobb településeknek. Ahol nincs bevétele az önkormányzatnak az iparűzési adóból, ott pályázhat a település az állami keretből.

A teljes cikket itt olvashatja: Nem szűnik meg a szoc segély 2015-től

1. Mikor, hol, és milyen nyomtatványon lehet bejelentkezni az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá?

2003. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adózás választását 2002. december 1-je és 20-a között, a székhely szerint illetékes APEH Igazgatóságon kell bejelenteni. A bejelentkezésre az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény felhatalmazása alapján az adóhivatal az egyéni vállalkozók részére a 02103. számú, társas vállalkozások számára a 02203. számú adatbejelentő lapot rendszeresítette. Az egyéni vállalkozók a minimálbért meghaladó járulékalap választásukat a JNy-03 számú nyilatkozaton tehetik meg.

A fenti adatbejelentő lapok, illetve a nyilatkozat kizárólag az egyszerűsített vállalkozói adózás választásának bejelentésére szolgálnak. Az adatokban bekövetkezett egyéb változásokat - az útmutatóban megadott hivatalból történő módosítások kivételével - továbbra is az általános előírásoknak megfelelően kell bejelenteni.

2. Hol lehet hozzájutni az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezésre szolgáló adatlapokhoz?

A nyomtatványokat az érdekeltek a kereskedelmi forgalomban szerezhetik be, valamint  az APEH internetes honlapjáról is letölthetők.

3. Illetékköteles-e az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezés?

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezés illetékmentes.

4. Az eva-ra való áttérés esetén a bejelentkezéshez kell-e „nullás” igazolást kérni az adóhivataltól, vagy elegendő a bejelentkezéskor kitöltendő formanyomtatványon nyilatkozni arról, hogy a társaságnak van-e köztartozása?

Az egyéni vállalkozóknak a 02103. számú adatbejelentő lap 4. sorában, a társas vállalkozásoknak a 02203. számú adatbejelentő lap 3. sorában lévő kódkocka kitöltésével (x) kell nyilatkozniuk, hogy az összes feltételnek megfelelnek és nincs köztartozásuk. Külön igazolás csatolása, illetve nyilatkozat megtétele szükségtelen.

5. Mi minősül végrehajtható köztartozásnak? Az adóhatóság küld-e erről külön értesítést (pl.: folyószáma kivonatot) az adózónak?

Végrehajtható köztartozásnak minősül:

• a bevallás (önellenőrzés) alapján keletkező tartozás függetlenül attól, hogy könyvelték-e;

• fizetési kötelezettséget megállapító, jogerős adóhatósági határozat.

Az adóhatóságnak a tartozásról nem kell külön értesítésben (pl.: folyószámla kivonattal) tájékoztatnia az adózót.

6. Hol lehet az egyszerűsített vállalkozói adóval kapcsolatban információt kérni?

Az APEH az új adónem megismertetése, illetve a közvélemény tájékoztatása céljából minden Igazgatóság ügyfélszolgálatán külön eva-pultot működtet, és 2002. november 25-től a 06-80-63-00-63 - ingyenesen hívható - zöld számon is bárki kérhet felvilágosítást, útbaigazítást. A törvényről, valamint annak alkalmazásáról az APEH internetes honlapján (www.apeh.hu/eva.htm) lehet tájékozódni.

7. Egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezése során, a ’103. számú adatbejelentő lap kitöltése mellett, az általános forgalmi adó tekintetében bekövetkezett változást be kell e külön jelenteni?

Amennyiben az egyéni vállalkozó - az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezéshez szolgáló - ’103. számú adatbejelentő lap kitöltésével nyilatkozik arról, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelel és bejelentkezik az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá, úgy ebben az esetben az általános forgalmi adóra, a vezetett alapnyilvántartásra és az átalányadóra vonatkozó korábbi bejelentéseinek változását nem kell bejelentenie, az hivatalból módosításra kerül.

8. A lakossági folyószámla elegendő-e az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezéshez?

A lakossági folyószámla nem felel meg az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényben foglalt feltételeknek. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie, és a megnyitott bankszámlát a bankszámlanyitást követő 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz.

9. Van-e a cégnek köztartozása, ha a folyószámláján az egyik adónemen túlfizetés van, a másikon viszont hátralék?

 Amennyiben az adózó folyószámláján bármely adónemen olyan hátralék van, amely:

• a bevallása (önellenőrzése) alapján keletkezett (függetlenül attól, hogy azt könyvelték-e), vagy

• fizetési kötelezettséget megállapító, jogerős adóhatósági határozat alapján írták elő, úgy a hátralék végrehajtható köztartozásnak minősül.

Amennyiben az adózó folyószámláján valamely adónemen túlfizetés van, az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény 32. § (6) bekezdése alapján az adózó kérheti, hogy annak összegét az adóhatóság az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. A tartozás kiegyenlítése a 0217. számú „Átvezetési kérelem, az adófolyószámlán mutatkozó túlfizetés, valamint az éves és a negyedéves bevalláshoz kapcsolódó negatív adó kiutalására” megnevezésű bizonylaton, az átvezetés kérelmezésével valósítható meg.

10. Az egyéni vállalkozás egyik engedélyezett tevékenységi köre a biztosítási ügynöki tevékenység. Mivel az eva szerint tiltott az ilyen tevékenység az eva választhatósága érdekében a vállalkozás ezt nem fogja végezni. Ki kell e vezettetni ezt a tevékenységi kört a vállalkozói igazolványból, és ha igen, elegendő e akkor, ha már megkapta a vállalkozás az új adószámot (mivel akkor úgyis be kell menni igazolványt cseréltetni)?

A biztosítási ügynöki tevékenység folytatása nem akadálya az eva választásának, amennyiben a tevékenységét a vállalkozó nem többes biztosítási ügynökként látja el. Az 1995. évi XCVI. tv. 37/A. § (1) bekezdése szerint csak a többes biztosítási ügynöki tevékenységhez kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye.

Azokat a tevékenységeket, amelyeket az eva hatálya alatt nem lehet folytatni vagy az adóalanyiság választását akadályozzák 2002. december 31-éig kell töröltetni az egyéni vállalkozói igazolványból.

Az eva hatálya alá bejelentkezőket az új adószámról az adóhatóság hivatalból fogja értesíteni. Az adószámban annyiban lesz változás, hogy az adószám 9. számjegye – ami eddig 1-es, vagy 2-es lehetett – 3-asra változik.

11. A szavazati jogot biztosító részesedés esetében az „új tag” szövegrészt hogyan kell érteni?

Az eva tv. alapján ha egy új tag - és nem új tagok együttesen - szerez 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést, abban az esetben nem választható az eva. Amennyiben több új tag (együttesen) jut 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéshez, az nem zárja ki az eva választhatóságát.

12. Egyéni vállalkozó alvállalkozója egy cégnek (biztonsági őr). Az elvégzett munkát minden hó 15-én számolják el és számlázzák ki. A decemberi munka, mely január 15-én számlázandó, az már evás bevétel lesz-e, vagy vissza kell dátumozni a számlát?

A biztonsági őr esetében a 2003. január 15-én leszámlázott munka ellenértéke 2003. évi bevétel lesz, függetlenül attól, hogy a munkát 2002-ben végezte el. Esetében ezt az összeget nem lehet kintlévőségnek tekinteni, mivel a szerződés szerint csak a munka elvégzését követő hó 15-én számlázhatja le az egyéni vállalkozó az ellenértéket. 2002. december 31-ei bevételnek csak azt a kintlévőséget lehet tekinteni, amely már a 2002. évben megillette az egyéni vállalkozót.

13. Kőműves vállalkozó 2002-ben megkezdett egy belső felújítást és 2003-ban fejezi be. A megbízás egy munkáról, egy összegre szól. Fel kell e bontani a munkát és annak számlázását 2 részre? A megrendelő azt mondja, hogy ő a munka elvégeztével egy számlát akar látni és fizetni. A 2002. és a 2003. évre eső rész külön-külön nem értékelhető.

A kőműves esetében az előző ponthoz hasonló a helyzet, vagyis a 2002. és a 2003. évekre nem kell megosztani a bevételt, amennyiben a megrendelővel úgy állapodtak meg, hogy az a munka befejeztével fizet.

14. Egyéni vállalkozó, akinek a tevékenysége biztosítási ügynök, választhatja-e az eva-t? Az ügynök csak egy biztosítóval áll kapcsolatban.

Amennyiben az egyéni vállalkozó egy biztosítóval van szerződésben és ott nem folytat többes biztosítási tevékenységet, akkor a többi feltétel megléte esetén az evát választhatja.

15. Az eva-s egyéni vállalkozónak kell-e bankszámlával rendelkeznie? A lakossági folyószámla nyitása megfelelő-e ehhez?

Evá-s egyéni vállalkozó esetében sem elegendő a lakossági folyószámla, hanem belföldi pénzforgalmi bankszámlát kell nyitni. A belföldi pénzforgalmi bankszámlát legkésőbb az első adóelőleg fizetés időpontjáig - az eva 2003. évre való választása esetén 2003. április 12-éig - kell megnyitni.

16. A betéti társaság és a közkereseti társaság személyesen közreműködő tagjainál a személyes közreműködési díjat kötelezően ki kell-e venni, és ezután az SZJA-t meg kell-e fizetni? A eva törvényből ez nem derül ki. Normál adózás esetén nem köte-lező tagi jövedelmet kivenni, de a tb. törvény szerint legalább a minimálbérnek megfelelő járulékokat meg kell fizetni.

A személyes közreműködés díját nem kötelező kivenni a betéti társaság és a közkereseti társaság tagjainak.

Ez azonban azt is jelenti, hogy a tagi jogviszonyukra tekintettel az evás időszak alatt, csak az adóévet követően juthatnak “osztalékként” jövedelemhez, amelynek adóját az eva befizetésével rendezi a vállalkozó. A személyes közreműködés díja egyébként továbbra is személyi jövedelemadó köteles – függetlenül attól, hogy az evás társaságból származik – és az a magánszemély nem önálló tevékenységből származó (összevonandó) jövedelmének minősül.

17. Az az egyéni ügyvéd, aki egyébként az egyéb feltételeknek megfelel az eva szempontjából, jogi irodává (egyszemélyes) átalakulhat-e úgy december 31.-éig, hogy az eva alanyává válhasson?

Amennyiben az egyéni vállalkozó ügyvéd a 2002. évben ügyvédi irodába “lép át”, vagyis ügyvédi irodában kívánja a továbbiakban a tevékenységét folytatni, akkor az eva hatálya alá nem jelentkezhet be 2003-ra. Az átlépéssel kikerül a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól. Következésképpen nem felel meg annak a feltételnek, hogy egyéni vállalkozói tevékenységét folyamatosan végezte 2001. és 2002. évben. Ügyvédi irodaként sem felel meg az eva tv. feltételeinek a szervezeti változás miatt. A társasági és osztalékadó törvény szerint adózókra vonatkozó feltételeknek pedig az eva hatálya alá való bejelentkezés szempontjából nem felel meg. Az eva hatálya alatt szervezeti változás nem lehet.

18. Egyéni vállalkozóként be kell-e fizetni a három évre elosztott 20 százalék adót? Mi után kell befizetni ezt az összeget?

Az eva hatálya alá bejelentkező egyéni vállalkozónak nem kell fizetnie osztalék utáni adót kiváltó 20 százalékos adót.

Ez a szabály csak arra a jogi személyiség nélküli betéti társaságra és közkereseti társaságra vonatkozik, amely bejelentkezik az eva hatálya alá és nyilvántartásait nem a számviteli törvény szerint vezeti, hanem a bejelentkezés alkalmával arról nyilatkozik, hogy az eva hatálya alatt bevételi nyilvántartást vezet.

19. Az evát választva már nem érvényesíthető az állami kamattámogatású lakáshozjutási hitel törlesztése után járó szja levonási lehetőség?

A személyi jövedelemadó törvényben nevesített adókedvezményeket a magánszemély csak akkor tudja érvényesíteni, ha van olyan összevonandó jövedelme, amely után a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint kell adóznia.

Amennyiben az egyéni vállalkozó bejelentkezik az eva hatálya alá vagy a magánszemély olyan társaság tagja, amely az eva hatálya alá bejelentkezett és nincs a magánszemélynek a személyi jövedelemadó törvény szerinti összevonandó jövedelme, akkor a személyi jövedelemadó törvény által biztosított adókedvezményeket – így a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményt sem tudja érvényesíteni. Az egyszerűsített vállalkozói adó és a személyi jövedelemadó két külön adónem.

20. Amennyiben a főállású egyéni vállalkozó az eva-t választja (megfelelek a követelményeinek), akkor az eddig még teljesen le nem amortizálódott eszközei amortizációja hogyan alakul?

Az eva hatálya alatt költség nem számolható el, az áfával növelt bevétel után kell 15 százalék adót fizetni.

E törvény hatálya alatti időszakban tárgyi eszköz nyilvántartását továbbra is vezetni kell és a tárgyi eszköz beszerzési árából évenként 20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tárgyi eszköz nyilvántartásában a tárgyi eszközök nettó értékét a beszerzési ár 20 százalékával évenként csökkenteni kell.

Ez a szabály vonatkozik a személygépkocsira is, de cégautó adót nem kell megfizetni, mert a cégautó adót is kiváltja az eva.

21. Bejelentkezhet-e az eva hatálya alá az az aneszteziológus magánorvos, aki kiegészítő tevékenységként oktatást is végez?

A magánorvosi tevékenység után az ÁNTSZ által kiadott működési engedély birtokában az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell adózni 2002. december 31-éig. E tevékenységet folytatók esetében a telephely szerint illetékes okmányirodánál ki kell váltani az egyéni vállalkozói igazolványt, mert különben az ÁNTSZ által kiadott működési engedély érvényessége 2002. december 31-én lejár. Amennyiben az egyéni vállalkozói igazolványt nem váltja ki a magánszemély 2002. december 31-éig, akkor egyéni vállalkozóként e tevékenység után 2003-tól nem adózhat, az egyéni vállalkozói tevékenysége megszűnik.

Az egyéni vállalkozói igazolványt annak az orvosnak is ki kell váltania 2002. december 31-éig - ha az egyéni vállalkozói tevékenységét nem kívánja megszüntetni -, aki nem jelentkezik be az eva hatálya alá.

Az eva hatálya alá a magánszemély az egyéni vállalkozói igazolványban felsorolt tevékenységek tekintetében jelentkezhet be. Így ha az oktatási tevékenység is szerepel a vállalkozói igazolványában, akkor az e tevékenységből származó jövedelme is az eva szabályai szerint adózik.

22. Érvényesíthet-e családi kedvezményt az evát választó egyéni vállalkozó?

Amennyiben az egyéni vállalkozó bejelentkezik az eva törvény hatálya alá és nem lesz a személyi jövedelemadó törvény szerinti összevonás alá eső jövedelme, úgy a családi kedvezményt személyi jövedelemadó hiányában nem érvényesítheti.

Családi kedvezmény címén - a Szja törvény 40.§-ának megfelelően - a magánszemély összevonás alá eső jövedelmét terhelő adó csökkenthető.

23. Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem az egyéni vállalkozói bevételem után, ha az evát választom?
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szabályai szerint egyéni vállalkozók esetében az eva kiváltja a 18 százalék vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót, vagy átalányadót, az általános forgalmi adót, valamint a cégautó adót is.

Amennyiben az egyéni vállalkozó az evát választja, akkor a fent jelzett adókat nem kell megfizetnie.

24. A magánszemély éves bevallott jövedelmének megállapításánál az eva hatálya alá tartozó vállalkozásból származó jövedelmet figyelembe kell-e venni az adójóváírásnál?

A számított adót a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelme után érvényesíthető adójóváírás csökkenti feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét (jogosultsági határ) nem haladja meg, illetőleg ha meghaladja, akkor a törvényben meghatározott összeghatárig csökkenő mértékben érvényesíthető az adójóváírás.

Az adójóváírás tekintetében a személyi jövedelemadó törvény alapján bevallott jövedelem az irányadó. A magánszemély éves összes jövedelmébe az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozásból származó bevétel nem tartozik bele. Az egyszerűsített vállalkozói adót nem a személyi jövedelemadó bevallásban, hanem önálló – 0343-as bevallásban – kell majd bevallani.

25. A 2001-ben és 2002-ben magánpraxist önálló tevékenység keretében folytató orvos választhatja-e az evát 2003-tól?

Az orvosi magánpraxis 2001-ben és 2002-ben is egyéni vállalkozás keretében folytatható. Amennyiben 2002. december 31-éig az egyéni vállalkozói igazolványát is kiváltja, akkor választhatja az evát a 2003. évre, a feltételek megléte esetén.

Abban az esetben, ha az orvos az egyéni vállalkozói igazolványát nem váltja ki 2002. december 31-éig, akkor az ÁNTSZ által kiadott működési engedélye is érvényét veszti és egyéni vállalkozói tevékenysége is megszűnik.

26. Az eva hatálya alatt a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak lehet-e vállalkozói kivétje?

Az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozónak vállalkozói kivétje nem lehet, e címen jövedelme csak a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak lehet, amennyiben nem választotta az átalányadót.

27. Az evás adóalanyok esetében kell-e szja-t fizetni a reprezentációs költség után.

Az eva a reprezentációval kapcsolatos személyi jövedelemadót nem váltja ki.

Így a kifizetőnek az adóköteles rész után a 44 százalék szja-t és 11 százalék eho-t meg kell fizetnie.

Az eva szabályai szerinti adózás egyébként nem mentesíti az egyéni vállalkozót az egyéb, a kifizetői, vagy munkáltatói minőségéből eredő kötelezettségei alól.

28. Mi lesz a sorsa az eva hatálya alá bejelentkező egyéni vállalkozó esetében annak a költségnek, amely a 2002. évhez kapcsolódik, de 2003. január 12-éig kerül kifizetésre.

Ezek a költségek “elvesznek”. Az eva hatálya alatt a költségek elszámolására nincs mód.

29. Hogyan kell számlázni az eva alanyának?
Az evát választó adóalany az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéről az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény szerinti teljesítési időpont feltüntetésével számlát, készpénzfizetés, vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés esetén egyszerűsített számlát, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett számlát helyettesítő okmányt köteles kiállítani. A kiállított számlában, egyszerűsített számlában az áfa törvénynek megfelelő áfa mértéket és általános forgalmi adót kell feltüntetnie. Ezt az adótartalmat azonban nem kell áfa-ként megfizetni, a bevétel után teljesítendő 15% eva erre az összegre is fedezetet nyújt. Az áfa törvénynek megfelelő adómértékkel áthárított áfát a befogadó adóalany az áfa törvény szabályai szerint levonhatja.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Eva tv.) hatályba lépésének időpontja 2003. január 1. A számlát az eva-t választó is 2002. decemberében, az akkor teljesített értékesítésről még az általános forgalmi adó alanyaként állítja ki, tehát az áfa törvény szabályai szerint kell eljárnia.

Alanyi áfa mentesség esetében, ha a számla teljesítési időpontja 2002. decemberi, akkor a kibocsátott számlán – az alanyi adómentességre tekintettel – nem kell és nem is lehet adót felszámítani.

30. Választhatja-e az evát, aki 2001-ben magánszemélyként, majd később egyéni vállalkozóként bérbeadta az ingatlanát?

Akkor választhatja az eva alanyiságot, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte. Ha az adózó 2001-ben nem egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként végezte a bérbeadási tevékenységet nem választhatja az evát.

31. A számlán feltüntetett áfa-t eva alanyként be kell-e fizetnie a számlakibocsátónak?

A kiállított számlában, egyszerűsített számlában a számla kibocsátójának az áfa törvénynek megfelelő áfa mértéket és általános forgalmi adót kell feltüntetnie. Ezt az adótartalmat azonban a nem kell áfa-ként megfizetnie, a bevétel után teljesítendő eva erre az összegre is fedezetet nyújt. Az áfa törvénynek megfelelő adómértékkel áthárított áfát a befogadó adóalany az áfa törvény szabályai szerint levonhatja.

32. Meddig lehet bejelentkezni az eva hatálya alá? Mi a teendő, ha az adózó decemberben kórházi ápolás alatt állt ezért nem tudott bejelentkezni?

Egyéni vállalkozóként, amennyiben e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel e törvény hatálya alá adóévenként, az adóévet megelőző év decemberében, december 20-áig jelentkezhet be. A bejelentkezési határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

33. Mely eszközök minősülnek tárgyi eszköznek? Melyek után kell elvégezni az eva-ra való áttéréskor a korrekciót?

Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására vonatkozó kötelezettséget a 2002. szeptember 30-át követően beszerzett tárgyi eszköz esetében kell alkalmazni. A 2002. októberben beszerzett tárgyi eszköz után levont áfá-nak az értékesítés hónapjára és az azt követő időszakra eső részét kell az utolsó időszaki áfa bevallásban fizetendőként elszámolni. A 2002. évre vonatkozóan a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 26.§ (1) bekezdés fogalom meghatározása alapján a tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan [azaz a 24.§ (1) bekezdéséből következően legalább egy éven túl] - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét.

Minthogy a számviteli törvény nem tartalmaz értékhatárt, “csak” a vállalkozási tevékenység tartós szolgálatát szabja feltételként, így e megosztási szabály ezen tárgyi eszközökre 2002-ben értékhatárt nélkül vonatkozik.

34. Az eva-t választó társaság beszállítói számlái áfa-t tartalmaznak, mi a teendő ezzel?

A társaság az áfa törvénynek nem alanya, így az előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Az evát választott társaság által a számlában áthárított áfát a befogadó adóalany azonban az áfa törvény szabályai szerint levonhatja.

35. Mi a teendő akkor, ha eva-s adóalanyként év közben meghaladja a bevétel a 15 millió forintos bevételi értékhatárt?

Ha az eva alany saját döntésének megfelelően (erre csak új naptári évtől van lehetőség), vagy a törvényben előírt feltételeknek való meg nem felelés (pl. 15 millió forintos bevétel meghaladása) okán kikerül az eva hatálya alól, az általános forgalmi adó alanyává válik (amennyiben gazdasági tevékenységét folytatja). E tényt az adóhatósággal is közölnie kell, be kell jelentkeznie az áfa hatálya alá. Az áfa tekintetében új adóalanynak minősül, így az Art. szabályai szerint lehetősége van alanyi mentesség választására, valamely különleges adózási mód választására, illetve kizárólag tárgyi mentes tevékenység folytatásának bejelentésére.

Tekintettel arra, hogy új áfa alany az eva-ról visszatérő, eva-ról áfa-ra való visszatérés alkalmával nincs törvényes lehetőség az eva-ra való áttéréskor a tárgyévben beszerzett tárgyi eszközökkel kapcsolatosan befizetendő áfa [eva törvény 16.§ (1) bekezdés b.) pontja] utólagos levonására.

Az áfa-s adóév végén áfa törvény 39.§ (1) bekezdése - amely a tárgyi eszközzel összefüggő adóévekre átnyúló áfa fizetést, illetve levonást írja elő - nem alkalmazható, mivel az áfa törvény szerint e szabályt folyamatos adóalanyiság esetében lehet figyelembe venni.

Az eva törvény 16.§ (6) bekezdése megtiltja azt is, hogy az áfa-ra való áttérést követően az eva alanyiság időszaka alatt beszerzett termékekre alapozzon az adózó utólag adólevonási jogot. Még akkor sem teheti ezt, ha az adózó utóbb e korábbi ráfordításait gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolta el. [Az áfa törvény 36.§ (4) bekezdésének alkalmazását tiltja az eva törvény.]

36. Az áfa-ban alanyi mentes adózó, ha áttér az eva-ra továbbra is mentesen kell számláznia? A bevételi értékhatár marad a 2 millió forint?

Az eva-s annak ellenére nem áfa alany, hogy áfa-t kötelező a bizonylataiban áthárítania. A bizonylatban az áfa törvénynek megfelelő adómértéket, tárgyi mentes szolgáltatásnál a „mentes az adó alól” kifejezést köteles feltüntetni. Ha az áfa-ban alanyi adómentes volt, az eva alá tartozó bejelentkezését követően a kiállított bizonylaton az áfa törvénynek megfelelő adómértékű áfa-t kell áthárítania. A számla befogadója az így rá hárított áfa-t levonhatja, ha az áfa törvény egyéb levonási feltételeit is teljesíti.

Mivel az eva választásával áfa alanyisága, így alanyi mentessége is megszűnik, a 2 millió forintos bevételi korlátot sem kell alkalmaznia, hanem helyébe a 15 millió forintos bevételi korlátozás lép.

Az eva választásával külön áfa bevallást nem kell tennie, azonban 2002. december 20-ig az erre szolgáló (egyéni vállalkozó esetében) 02103-as, illetve (társas vállalkozás esetében) 02203-as számú bejelentkezési nyomtatványt ki kell töltenie és benyújtania az adóhatósághoz. Ezt követően új adószámot kap és 2003. január 1-jétől eva alanyként teljesíti adókötelezettségeit.

37. A pénzintézeti minősítésű könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgálói társaság tevékenysége evás adózóként folytatható-e?

A könyvvizsgáló tevékenységet nem a PSZÁF engedélyezi, így az eva hatálya alá való bejelentkezésnek - a többi feltételnek való megfelelés esetén – akadálya nincs.

38. 2001. májustól vagyok egyéni vállalkozó választhatok-e 2003-tól eva-t?

Az eva törvény kizárólag a 2001., illetve 2002-ben történő folyamatos tevékenységét állítja feltételként, nem írja elő, hogy ennek már 2001. január 1-jétől kell datálódnia. Ezért az eva alanyiság e feltételének 2001. májustól folyamatosan gyakorolt egyéni vállalkozói tevékenység is megfelel.

39. Kötelező-e az eva adózáshoz bankszámlát nyitni?

Az eva törvény 12.§ (5) bekezdése belföldi pénzforgalmi bankszámla kötelező használatát írja elő, amelynek nem felel meg a lakossági folyószámla.

40. 2002. novemberében szereztem be egy tárgyi eszközt, megkerülhetem-e a pótlólagos áfa visszafizetését az eva-ra való áttérés miatt, ha a számlát visszadátumoztatom?

Az eva törvény átmeneti rendelkezése a 2003-ra vonatkozó eva választásnál a 2002. szeptember 30-át követő tárgyi eszköz beszerzések tekintetében rendeli a korábban levonható áfa arányos részének visszafizetését. A számla bizonylat, okirat, ezért ebből következően, ha azon valótlan adatot tüntetnek fel (például visszadátumozzák) az már nem hiteles dokumentum, az adólevonási jog gyakorlására nem alkalmas.

41. 2004-től szeretnék áttérni eva-ra, mi a teendő a 2002-ben beszerzett tárgyi eszközökkel?

Ha 2004-től tér át eva-ra, úgy a 2002-ben beszerzett tárgyi eszköz után nem keletkezik az eva választásával befizetendő áfa-ja, mivel az eva törvény 16.§ (1) bekezdés b.) pontja csak a bejelentés évében beszerzett tárgyi eszközök vonatkozásában ír elő befizetési kötelezettséget.

42. Milyen bevallásban kell az eva-ra való áttérés miatti kötelezettséget teljesíteni?

Ha az eva törvény 16.§ (1) bekezdés a.), b.) pontja alapján az áttérés miatt fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor azt a 2002. év utolsó adómegállapítási időszakáról benyújtott bevallásában kell szerepeltetni, a megszűnés miatt külön áfa bevallást nem kell benyújtani. Ugyanez vonatkozik az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 20.§ (4) bekezdés b.) pontja alapján keletkező fizetési kötelezettségre, azaz a pénzforgalmis adóalanynak a teljesített értékesítéseiből, szolgáltatásnyújtásaiból december 31-ig be nem folyt bevételre vonatkozó áfa fizetésre is.

43. Mi a teendő a 2002-ben beszerzett tárgyi eszközökkel az eva választásakor?

A jogutódlással történő megszűnés az áfa vonatkozásában valóban nem termékértékesítés, azonban az eva törvény 16.§ (1) bekezdés b.) pontja kizárólag a tárgyévben beszerzett tárgyi eszközök (2002-ben a szeptember 30-a után beszerzett eszközök tekintetében annak minősíti. Ez azt jelenti, hogy azon tárgyévben beszerzett tárgyi eszközök (2003-ra vonatkozó áttérésnél csak a 2002. szeptember 30-a után vásárolt eszközök) után az áfa törvény 39.§ (3) bekezdése szabályai szerint keletkezik fizetendő áfa, amelyekkel összefüggésben az áfa korábban levonható volt. Ez azt jelenti, hogy a beszerzéstől számított figyelési időszak (60 hónap, ingatlannál 120 hónap) alapján a beszerzéskor levonható áfa-nak annyi részét kell az eva-ra való áttérés időpontjában fizetendőként elszámolni, amely az áttérés időpontjától a figyelési időszak hátralevő részeire jut. Például egy 2002. októberben beszerzett tárgyi eszköz után levont áfa-nak az 58/60-ad részét kell az utolsó időszaki áfa bevallásban fizetendőként elszámolni. [eva törvény 16.§ (1) bekezdés b.) pont]

44. Választhatja-e az evát, az a társaság, amelyet 2001. márciusában jegyeztek be a cégbíróságon, 2001. évben adózott először, de még nem működik két teljes naptári évet?

Igen, nem jogszabályi feltétel a két teljes naptári év.

45. Kizáró feltétel-e az eva választásánál, ha az evát választó betéti társaság tulajdonosának (beltagjának) van egy másik vállalkozása is, egy kft-je, amelyben többségi tulajdonnal rendelkezik, de az nem választja az evát?

Nem kizáró feltétel, ha az evát választó cég tagjának egy másik cégben van tulajdoni részesedése. (Kizáró feltétel csak az, ha az evás cégnek más jogi személyben, jogi személyiség nélküli cégben van részesedése.)

46. A betéti társaság tagjának részesedése van egy kft-ben, amely felszámolás alatt áll. Választhatja-e az evát a betéti társaság?

Igen, mert a felszámolás hatálya alá tartozás, mint kizáró feltétel csak arra a cégre vonatkozik, amely az eva hatálya alá akar bejelentkezni.

47. Igaz az, hogy nem minden evát választó társaság vezethet egyszerűsített nyilvántartást?

Igaz, az evát választó adózók közül a kft-nek, a szövetkezetnek, az ügyvédi irodának, a végrehajtói irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, és az erdőbirtokossági társulatoknak, az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számviteli törvény kettős könyvvitelre vonatkozó előírásai szerint kell vezetni.

(A nyilvántartási adminisztráció egyszerűsödése ez esetben is érvényesül, miután az adózókat 3 adónem helyett 1 adónemmel összefüggésben terheli az adózási szempontú adminisztráció!)

Kizárólag a betéti társaságok és a közkereseti társaságok választhatnak, hogy nyilvántartásaikat a számviteli törvény vagy az eva tv. előírásai szerint vezetik. Amennyiben a számviteli törvény szerinti nyilvántartást választják, az csak a kettős könyvvitel rendszere lehet.

48. Valamennyi evára áttérő társaság alkalmazhatja a kedvező adózást (a 20 százalékos mértékű osztalékadót kiváltó adót)?

Nem, ezzel kizárólag azok a betéti társaságok és közkereseti társaságok jogosultak és egyben kötelezettek élni, amennyiben 2002. december 20-áig nyilatkoznak, hogy az eva tv. szerinti egyszerűsített nyilvántartást kívánják vezetni.

49. 2003. első félévre társasági adóelőleget vallottunk be, ezt már nem kell befizetnünk?

Társasági adóelőleget az evát választó adózóknak nem kell fizetniük, a bevallott összegeket az adóhatóság hivatalból törli, de helyette eva előleget kell fizetni negyedévenként - a negyedévi összes bevétel után - a negyedévet követő hó 12-éig. Az előleg mértéke a bevétel 15 százaléka.

50. Milyen módon és mikor kell az evába bejelentkezőknek a 2002. évi társasági adókötelezettségüket lezárni?

A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok alapján kell lezárni a 2002. évet. Erre külön adóbevallás készül (0271/EVA jelű nyomtatvány) az evát választó cégeknek. A bevallás esedékessége 2003. május 31. lesz.

51. Az eva választása esetén vissza kell-e fizetni a korábbi időszakban igénybe vett kisvállalkozói beruházási adóalap kedvezményt?

Nem kell alkalmazni az adóalap növelő korrekciót, ha egyéb, a Tao. tv-ben meghatározott, az adókedvezmény visszafizetését megalapozó okok nem állnak fenn. Például ha 2002. évben értékesítette a vállalkozás azt az eszközt, amelyre a kedvezményt igénybe vette, akkor visszafizetési kötelezettség keletkezik.

52. A kft., a bt. 2002. évben támogatást kapott, és emiatt (ezzel az összeggel) haladja meg árbevétele a 15 millió forintot. A támogatásként kapott összeget is figyelembe kell venni az értékhatárnál?

Igen, ez is része a bevételnek.

53. Év közben ki lehet „lépni” az evából?

Nem, saját elhatározásból erre csak a következő évre van lehetőség, ha nem választja újból az evát.

54. Az eva választása esetén valamennyi tagnak magánszemélynek kell lennie. Lehet-e a magánszemély külföldi is?

Igen.

55. A korábban egyéni vállalkozónak minősülő egyéni ügyvéd 2002. évben egyszemélyes ügyvédi irodát alapított. Ez az ügyvédi iroda választhatja-e az evát?

Nem.

56. 2002. évi kiszámlázott, de ki nem egyenlített bevételt hogyan kell figyelembe venni az eva bevételi nyilvántartást választó – a korábban egyszeres könyvvitelt vezető – bt-nél?

A 2002. évi megszűnő bevallásban kell a felhalmozott vagyon után a 20 százalék mértékű osztalékadót kiváltó adó alapját levezetni. A kiszámlázott, de be nem folyt árbevétel, mint tartalék képezi az adó alapját. 2003. adóévben a korábbi követelésre befolyt összeget bevételként kell elszámolni, ugyanakkor ez az összeg az eva alapját csökkenti.

Szakszervezeti vezetők demonstráltak, és levelet is írtak, hogy megismerhessék a kormány elképzeléseit, de egyelőre senki nem mond semmit. A korkedvezményes nyugdíjazás december 31-én megszűnhet Magyarországon. Ha eltörlik, 20 milliárd forinttól eshet el a költségvetés.

Hatvanezren vannak bizonytalanságban

Novemberben a Mozdonyvezetők Szakszervezete is nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz a 2014. december 31-én megszűnő korkedvezményes nyugdíj meghosszabbítása miatt. Korábban az Origónak nyilatkozó Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta, 60 ezer ember nyugdíjával játszik a kormány.

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) még szeptemberben levélben kérte a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős államtitkárától a buszvezetők korkedvezményes nyugdíjának megtartását, valamint mielőbbi tárgyalásokat szorgalmaztak a szaktárca és a Volán-cégcsoport szakszervezetei között. Egyelőre választ nem kaptak.

Aláírásgyűjtésbe kezdtek a buszosok 

A Közlekedési Munkástanácsok Északnyugat-magyarországi Szövetsége akciószövetséget hozott létre a Közúti Közlekedési Szakszervezet régiós szervezetével, és közösen kezdtek aláírás-gyűjtési akcióba. Az érdekvédők az aláírásokat egy héten belül eljuttatják a döntéshozókhoz, és amennyiben ezt követően sem történnek érdemi tárgyalások, további lépéseket terveznek – áll a közleményben. Korábban mások is aláírásba kezdtek

A szakszervezetek álláspontja szerint átmeneti megoldás lehet, ha a kormány meghosszabbítja a jogosultságszerzés idejét. A jogosultságot 2007. január elsejétől a bruttó bér 13 százalékának megfelelő mértékű, úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alapozza meg.

A Volán-cégcsoportban közel 11 ezer buszvezető dolgozik, így a korkedvezményes nyugdíj körüli bizonytalanság az átlagéletkor előrehaladtával egyre több munkavállalót érint – közölték.

A szakszervezetek szerint a Volán-vállalatoknál a korkedvezményes nyugdíj létjogosultságát az eddig elvégzett felmérések egyértelműen igazolták, a szakértői vizsgálatok az autóbusz-gépkocsivezetők egészségkárosodását, pszichikai túlterheltségét állapították meg.

A költségvetés megalapozásáról szóló 194 oldalas törvényjavaslatban bújt el az a paragrafus, amely egy évvel elhalasztaná, 2016. januárra tolná a szociális temetések elindítását. A Belügyminisztérium szerint a települések kapacitásproblémákat jeleztek, az önkormányzatoknak kell még egy kis felkészülési idő.

2015. január 1-je helyett egy évvel később, csak 2016. január 1-jén legyenek az első szociális temetések, ezt szeretné a kormány a legújabb tervezet szerint. Először a parlament honlapján jelent meg múlt csütörtökön a 2015-ös központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat, amelyet a nemzetgazdasági miniszter nyújtott be.

A 194 oldalas tervezetnek egy alig féloldalas része vonatkozik a temetkezésről szóló törvényre, és ebben is csak egy sor az a rendelkezés, amely a szociális temetkezéssel kapcsolatos rendelkezések hatályba lépési időpontját módosítja 2016. január 1-jére.

A javaslathoz tartozó indoklás konkrét okot nem mond a halasztásra, csak annyi van benne, hogy „a módosítás emellett a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény egyes módosított rendelkezéseinek későbbi időpontban történő hatálybalépését teremti meg". További információk itt.

Bővül némileg a családi adókedvezményre jogosultak köre, de a a mértéke is: 2016-tól, tehát jövő év után majd évente emelkednek a családi adóalap-kedvezmények, és már 2016-tól havonta gyerekenként akár 78 125 forintot leírhatnak az adóalapjukból azok, akik elég sokat keresnek hozzá. Nagyobbat kaszálhatnak a jó állásban dolgozó kétgyerekesek, nekik ugyanis jövő évtől megduplázódhat az adókedvezményük.

Az ehhez szükséges családi adókedvezmény nyomtatványt majd le lehet tölteni a NAV honlapjáról, itt pedig megnézheti, hogy most mennyire jogosult összesen. Ez havonta a nettóban évente 2500 forint pluszt jelent, így négy év elteltével 2020-ra elérhető lesz, amivel a kormány már idén kampányolt: egy gyerek után a mostani 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedhet a kedvezmény. A családi kedvezmény-kalkulátor a nav honlapján érhető el a fenti linken.

Balog Zoltán elmondta: a következő években a családok megerősítése a fő cél, továbbá az, hogy egyre több gyermek szülessen Magyarországon. Hozzátette: azt is szeretnék, ha egyre több olyan családban születne gyermek, ahol képesek és alkalmasak a szülők a munkavállalásra.

Kapcsolódó cikk : Mikor utalják a családi pótlékot?

Az "állami nászajándékról" szólva megerősítette: 2015-től havi 5 ezer forintos adókedvezményben részesülhetnek az első gyermek születéséig az első házasságot kötők. Ez várhatóan 30 ezer fiatalt érinthet, és két év alatt 120 ezer forintos többletjövedelemhez juthatnak a családok. A magzat 90 napos korától jár a 10 ezer forintos családi adókedvezmény, ez 2015-ben 1,6 milliárdos többlettámogatást jelent a családoknak. Második gyermek után négy év alatt duplájára emelnék a támogatás összegét - jelezte. A kétgyermekesek családi adókedvezménye is fokozatosan nő, jelenleg mintegy 300 ezer két gyermeket nevelő részére jár a 10 ezer forintos kedvezmény. Ez négy év alatt gyermekenként 2500 forinttal 20 ezer forintra nő majd, ami 2016-tól évente 14,5 milliárd forint támogatást jelent.

A 130 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező két gyermekes családok 2015-ben havi 20 ezer forinttal költhetnek többet, mint 2014-ben.

Két gyereknek áll a zászló

2015. január 1-jétől a két gyermekes családok gyermekeik után 20-20 ezer forint adókedvezményt kaphatnak a korábbi 10-10 ezer forintos összeggel szemben. A kétgyermekes családok adókedvezményének megkétszerezése háromszázezer szülőt érinthet, mintegy 55-60 milliárd forinttal csökkentve a két gyermeket nevelők adóterheit - a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint.

A változtatások egyik hatása, hogy 2014-ről 2015-re 125 ezer forintról 250 ezer forintra emelkedhet a negatív átlagos adóterhelési szint határa a két gyermekkel rendelkező munkavállalók esetében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a nemzetgazdasági átlagfizetést megkereső egyedülálló kétgyermekes anyuka 2015-ben teljes mértékben mentesülhet a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége alól, míg 2014-ben még a teljes szja-tehernek a felét tudta csak "megspórolni" a gyerekek után járó kedvezmény segítségével.

Ezek a családok járhatnak a legjobban!

A határ havi bruttó 130 ezer forint: ez alatti jövedelemmel rendelkező családok a teljes adókedvezménynek csak egy részéhez jutnak hozzá. Praktikusan ilyen háztartás lehet, amelyben egy éppen a minimálbér felett kereső aktív munkavállaló és egy inaktív státuszú személy (például az első gyerekével otthon maradó kismama) található.

A 130 ezer forint alatti bruttó családi jövedelemmel rendelkezők esetében a skála úgy írható le, hogy a 70 és 120 ezer forint keresők között várható a legnagyobb eltérés abban, hogy mennyit emelkedik amegspórolt összeg: míg a 70 ezer forintot kereső kétgyermekes szülők nettó fizetése mindössze 3 100 forinttal növekedhet, addig a 120 ezer forint munkajövedelemre szert tevők már 19 600 forinttal kaphatnak többet.

Összességében tehát az mondható el, hogy az adókedvezmény hatására 2014-ről 2015-re a legalább havi bruttó 130 ezer forintos jövedelemmel rendelkező családok nettó keresete 20 ezer forinttal emelkedhet havonta, itt már csak annyit változik a helyzet, hogy ehhez a járulékból való leírás lehetőségét is igénybe kell-e venni, vagy kellően magas a jövedelem ahhoz, hogy egyszerűen az adóból is leírható a kedvezmény. A 150, illetve a 200 ezer forintos havi bruttó keresetből élő háztartások a megemelkedett családi adókedvezményt még járulékengedmény formájában érvényesíthetik jövő év január 1-jétől. A 300, illetve a 600 ezer forintot kereső családok adóalap-csökkentő tételként vehetik igénybe jövőre is az engedményeket.

A reformokból jól kiolvasható a kormány gyermekvállalást ösztönző szándéka. Míg 2014-ben a második gyermek után járó pótlólagos adókedvezmény 10 ezer forint volt, addig 2015-re a pótlólagos közteherengedmény 30 ezer forint lehet.

A nagy átváltozás

A hazai személyi jövedelemadó- és járulékrendszer az utóbbi években jelentős átalakításokon ment keresztül. A változtatások egyik központi és új eleme, hogy a gyermekvállalást - a szociális rendszer mellett - a közteherviselésben is figyelembe veszi az állam. 2011. január 1-jétől az egy és két gyermekes családok havi 10-10, a háromgyermeket nevelő élet- és házastársak gyermekenként havi 33-33 ezer forintos adókedvezményben részesülnek.

A családoknak kedveznek - amire több jut majd

Varga Mihály ismertetőjét azzal kezdte, hogy a költségvetés legfőbb kérdése az, hogy mennyi pénz marad az embereknél. A 2015. évi büdzsé mint hangsúlyozta, megvédik a kormányzás eddigi eredményeit. A családok már évi 240 milliárd forintnyit kapnak a családi adókedvezménnyel. 2016-tól ahogy már előzetesen azt tudni lehetett megduplázzák, tízről húszezer forintra emelik a kétgyermekesek családi adókedvezményét. És a házasságkötések után két évig járó havi ötezer forintos adókedvezményről is beszélt. 

Ezenkívül a rezsicsökkenést is megemlítette, mondván, hogy a háztartások terhei az elmúlt években 20-25 százalékkal mérséklődtek: egy család szerinte így átlagosan 150 ezer forintot spórolhat meg évente.

Családi otthonteremtési kedvezményt vezetnek be 2015 július elsejétől. Ez a program a gyermeket nevelő vagy vállaló családok lakáshoz jutását fogja elősegíteni. Két vagy több gyermek esetén nemcsak az új lakások vásárláshoz, hanem a használt lakás vásárlásra valamint bővítésére is lesz támogatás, 700 ezer és egymillió forint között. Erre a célra 144,8 milliárd forint jut majd.  További információk a családi adózásról....

A Családikedvezmény-kalkulátor segítségével kiszámolhatja, hogy 2015. évtől milyen összegű családi kedvezményt, illetve családi járulékkedvezményt tud havonta a rendszeres bérjövedelméből érvényesíteni.
A kedvezményt minden jogosultsági hónapban érvényesítheti, amennyiben Ön jogosultnak tekinthető.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,

kapja;

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Jogosultsági hónap az a hónap,

a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Tekintettel arra, hogy a családi kedvezménykeretet az arra jogosult személyek közösen is igénybe vehetik, ezért meg kell határozni, hogy a kedvezménykeretet milyen arányban kívánják felhasználni.

A kalkulátor a következő adatokat kéri :

Adja meg az eltartottak számát
Adja meg az eltartottak közül a kedvezményezett eltartottak számát
Adja meg a havi bérét
Az adatok alapján érvényesíthető adóalap kedvezmény
Ebből milyen összeget kíván érvényesíteni

Forrás : http://nav.gov.hu/