A félévi adatokhoz képest szeptember végére csaknem másfélszeresére emelkedett a gyed extrában részesülő kisgyermekes családok száma - nyilatkozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a kormányzati honlapnak.

Novák Katalin a tárca által az MTI-hez vasárnap eljuttatott közlemény szerint a kormany.hu-nak azt mondta: a kedvezményezettek összlétszáma az első félévi 18 584-ról a harmadik negyedév végére mintegy 8300-zal nőtt. A gyed extra szeptemberig 26 902 kisgyermekes szülőnek jelentett segítséget - emelte ki.

A harmadik negyedév végén mintegy 11 900-an részesültek egyszerre több gyermekük után is ellátásban amiatt, hogy több három év alatti kisgyermeket nevelnek.

Emellett az első félévi adatokhoz képest 63 százalékkal, 4600-zal emelkedett a több ellátásban részesülők száma.

Mint az államtitkár felidézte: a kormány január elsején vezette be a gyed extrát annak érdekében, hogy tovább javítsa a kisgyermekes családok helyzetét, s ezzel együtt létrehozta a diplomás gyedet is. Utóbbit azok a fiatalok vehetik igénybe, akik gyermeket vállalnak felsőoktatási tanulmányaik során, illetve közvetlenül azt követően. Szeptemberig kétszázhatvanan éltek ezzel a lehetőséggel, ami 80 százalékkal haladja meg az első féléves adatot - fejtette ki.

(MTI - fidesz.hu)

2015. júliustól az első lépésben átlagosan 30 százalékkal emelkedik a fegyveres és rendvédelmi hivatásos állomány illetménye, ezt követően pedig évente 5 százalékkal nőnek majd a bérek – jelentette be Ágh Péter vasárnapi sajtótájékoztatóján.

Ágh Péter aláhúzta, a kormánynak 2010-es megalakulása óta kiemelt célja a közbiztonság növelése egyrészt a törvények szigorításával, másrészt a rendvédelmi szervek erősítésével. A Fidesz-kormány az elmúlt négy évben helyreállította a közbiztonságot, megerősítette a rendőrséget, így ma már az ország minden településén van állandó rendőri jelenlét, és Magyarországon van ma Európa legszigorúbb Büntető Törvénykönyve – fűzte hozzá a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja.

A képviselő közölte, az Országgyűlés előtt lévő jövő évi költségvetési törvényjavaslatban további fontos lépések szerepelnek a közbiztonság növelése érdekében. Hazánknak erős rendőrségre van szüksége, ezért a 2015-ös költségvetés tervezete alapján a rendőrség jövőre 16 milliárd forinttal nagyobb forrásból gazdálkodhat, mint idén – mondta el.

Ágh Péter hangsúlyozta, a magyar emberek döntésének és a gazdasági növekedésnek köszönhetően ma Magyarország elég erős ahhoz, hogy jövőre folytatódhassanak az ágazati béremelési programok. A politikus elmondta, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelésének folytatása mellett elkezdődik a rendvédelmi dolgozók béremelése is.

Lewis Hamilton világbajnok 2014-ben:

Külföldi munka : Ha célországot kellene választani, az állást kereső magyarok idén Németországot favorizálnák. Tavaly még Nagy-Britannia volt a sláger. Bécs és Amerika is népszerű, de Németország a favorit.

Nagyon vonzóak a külföldi munkák a magyarok számára, de érdekes módon a férfiak második helyen így is inkább belföldi munkalehetőségeket pályáznának – derült ki többek között a Tjobs.hu álláskeresői platform január-februári felméréséből.

A férfiakat a vendéglátóipari munkák vonzzák a legjobban

A statisztikából az is kiderült, hogy a férfiak inkább a vendéglátóipari munkákat részesítik előnyben. A legtöbb pályázatot ugyanis ilyen munkakörre adták be (16,99 százalék). Talán nem véletlen ez a tendencia, mivel jelenleg a legtöbb külföldi álláslehetőség a vendéglátóiparban érhető el (több mint 1200 pozíció).

A vendéglátóipari munkákat a logisztika (9,94 százalék), autóipar (9,29 százalék) és egészségügy (8,01 százalék) követi. Legkevesebben a marketing-pr-reklám és média munkakörben elérhető állásokra pályáztak, ezt követi az animátor és a kutatás-fejlesztés kategória.

A férfiak egyébként a legtöbbször (24,68 százalék) megjelölt németországi munka után sorrendben magyarországi, nagy-britanniai és hollandiai munkát választanának.

A nők választása az egészségügy

A női munkavállalóknál kicsit más az országsorrend: a németországi (26,32 százalék) és brit (25.39 százalék) állásokra pályáztak a legtöbben az egészségügyi (25,08 százalék) és idősgondozás-betegápolás (20,43 százalék) munkakörben meghirdetett állásokra.

A portál szerint az is magyarázhatja a magas pályázati arányt, hogy a külföldi munkáltatók magas fizetéseket és különböző, kedvező juttatásokat biztosítanak a magyar munkavállalók számára.

Az egészségügyet követik a vendéglátóipari, gyerekgondozói és adminisztrációs-irodai hirdetésekre beadott jelentkezések. A gyógyszerészet, mezőgazdaság, tanácsadó-felülvizsgáló és menedzsment munkakör érdekli a legkevésbé a női munkavállalókat. Legalábbis ez derül ki a kevés pályázat alapján.

A nők könnyebben belevágnak

Az online álláskeresési platform regionális felmérésből az is kiderült, hogy tavaly Magyarországról a nők közül többen (55.59 százalék) pályáztak külföldi állásokra, mint férfiak közül (44.41 százalék), és akkor még a brit állások hódítottak. Ez a tendencia az idei évben is megmaradt, azzal a különbséggel, hogy 2014. évtől a németországi munkavállalás a vonzóbb.

Tavaly külföldi munkára Nógrád megyéből érkezett a legtöbb női (69,23 százalék) és a legkevesebb férfi pályázat (30,77 százalék). Békésben meg pont fordított volt a helyzet, onnan jött a legkevesebb női (38,24 százalék) és a legtöbb férfi (61,76 százalék) jelentkezés.

A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere

60. § E törvény biztosítja a közalkalmazott számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét.

BH1997. 423. Ha az iskolának az egyház tulajdonába adása, illetőleg vétele során az állam és az egyház abban állapodik meg, hogy a pedagógusok illetményének meghatározására, a jogviszonyuk jellegétől függetlenül, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény az irányadó, e megállapodást az iskola vezetője nem vitathatja annak alapján, hogy a munkaszerződésben a jogutódlást kifejezetten kizárta [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 60-78. §-ai, 1993. évi C. tv. 2-6. §-ai].

Figyelemmel a közalkalmazottak által ellátott, az egész társadalom szempontjából nélkülözhetetlen közfunkciókra a Kjt. sajátos kedvezményeket biztosít e munkavállalói csoport részére. E kedvezmények közé tartozik - a finanszírozási nehézségek és korlátok ellenére - a közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszere, amely jogi eszközökkel garantálja a közalkalmazottaknak a díjazásban történő előmenetelét. Szemben a versenyszférával, ahol döntően a piaci viszonyok alakulásától függ a munkavállalók helyzete a törvény által garantált előmeneteli rendszer - a költségvetési korlátok ellenére - jelentős biztonságot nyújt a közalkalmazottaknak. Ennek megfelelően a Kjt. - összhangban a nemzetközi megállapodásokkal is - megteremti a közalkalmazotti pályán történő előmenetel lehetőségét (Kjt. 60. §).

61. § (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:

a) az „A” fizetési osztályba

aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,

ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;

b) a „B” fizetési osztályba

ba)

bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;

c) a „C” fizetési osztályba

ca) a „B” fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,

cb)

cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,

cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör;

d) a „D” fizetési osztályba

da) a „C” fizetési osztály cb)-cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,

db) a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;

e) az „E” fizetési osztályba

ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,

eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör;

f) az „F” fizetési osztályba

a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör;

g) a „G” fizetési osztályba

a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör;

h) a „H” fizetési osztályba

ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,

hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat;

i) az „I” fizetési osztályba

ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,

ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);

j) a „J” fizetési osztályba

ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,

jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím.

(2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a szakképzési és felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni.

(3) A miniszter határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá az (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét.

(4) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól, továbbá a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési osztályokkal összefüggésben történő minősítéséről.

BH2002. 162. I. A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 61. § (1) bek., 63. § (1) bek.].

BH1999. 277. Iskolagondnok munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott az egyéb munkakörbe tartozó gazdasági dolgozó, aki a jogszabály szerint az e munkakörön belül - figyelemmel az iskolai végzettségére is - a gazdasági fizetési osztályok valamelyikébe sorolható be [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 61. §, 63. § (1) bek., 3/1997. (I. 15.) Korm. r.-tel módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. r. mell. I. rész].

BH1997. 423. Ha az iskolának az egyház tulajdonába adása, illetőleg vétele során az állam és az egyház abban állapodik meg, hogy a pedagógusok illetményének meghatározására, a jogviszonyuk jellegétől függetlenül, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény az irányadó, e megállapodást az iskola vezetője nem vitathatja annak alapján, hogy a munkaszerződésben a jogutódlást kifejezetten kizárta [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 60-78. §-ai, 1993. évi C. tv. 2-6. §-ai].

BH1995. 611. Ha a pedagógus egynél több felsőfokú végzettséggel rendelkezik, azonban a tantárgy vagy tantárgyak általa történő oktatásához elegendő az egyik felsőfokú végzettsége, kizárólag a több végzettségére figyelemmel nem követelheti az F fizetési osztályba sorolását [1993. évi C. tv. 3. §, 1992. évi XXXIII. tv. 61. § (1) bek.].

BH1995. 437. Ideggondozóban szakgondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak besorolási feltételei [1992. évi XXXIII. tv. 61. § (1) bek. b) pont, 63. § (3) bek. b) pont, 12/1976. (IX. 9.) EüM rend. 2. § (1) és (2) bek., 18/1992. (VII. 14.) NM rend.]

BH1995. 65. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek az 1993. december hó 19. napján hatályba lépett módosításáig az F fizetési osztályba kellett átsorolni azt a közalkalmazottat, akit a kiemelt, illetve felső közalkalmazotti osztályba soroltak be, és aki legalább hatévi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel, valamint legalább két, a munkaköre ellátásához szükséges vagy azzal összefüggő felsőfokú végzettséggel, illetve felsőfokú iskolai végzettsége mellett posztgraduális képesítéssel vagy tudományos fokozattal rendelkezik [1992. évi XXXIII. tv. 61. § (1) bek., 63. § (1)-(6) bek., 87. § (1) és (2) bek., 1993. évi C. tv. 3. §].

Az 1997. évi költségvetésről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 1997. február 1-jétől alapvetően megváltoztatta a közalkalmazottak besorolására vonatkozó szabályokat. Megszűntek a közalkalmazotti osztályok. A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz előírt iskolai végzettség, állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, illetve doktori cím, tudományos fokozat alapján tíz fizetési osztályra tagozódnak. Már a Kjt. 1996. évi módosítása során, a lefolytatott érdekegyeztető tárgyalásokon megegyezés született a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában arról, hogy 1997-től tíz fizetési osztályt és osztályonként tizennégy fizetési fokozatot tartalmazó illetménytáblázatot kell kidolgozni és bevezetni.

Az előbb említetteknek megfelelően a törvény szerint az A fizetési osztályba a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök, valamint az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak.

Felhívjuk a figyelmet arra hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt módosító 2007. évi C. törvény módosította a munkakörök B és a C fizetési osztályba sorolásának feltételeit. Eddig a B fizetési osztályba az alapműveltségi vizsgához kötött munkakörök, valamint az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoztak. 2007. szeptember 1-jétől csak az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak ide.

A C fizetési osztályba eddig a B fizetési osztálynál említett alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök, az alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök, valamint a középiskolai végzettséghez kötött munkakörök tartoztak. 2007. szeptember 1-jétől az alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök már nem tartoznak e körbe.

A D fizetési osztályba a C fizetési osztálynál említett alapműveltségi vizsgát igénylő, illetve a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök, valamint a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak.

Az E fizetési osztályba az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörök, valamint a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak.

Az F fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakörök tartoznak.

A G fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakörök tartoznak.

A H fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör, valamint a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat tartozik.

Az I fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör, valamint az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr. univ.) tartozik.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az új felsőoktatási törvény hatálybalépésére tekintettel 2006. március 1-jétől a J fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat, valamint a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím tartozik [Kjt. 61. § (1)].

A fizetési osztályok megállapításánál a törvény - az előző szabályozással megegyezően - a közalkalmazott által betöltött munkakör képesítési követelménye szerinti képzettséget veszi alapul. Egyértelműbbé vált azonban az egyes képesítési kritériumok meghatározása, mivel a fizetési osztályokba történő besorolásra kizárólag az adott munkakörre előírt iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség alapján kerülhet sor. További garanciális szabályként a Kjt. előírja, hogy az iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, a szakképzésről szóló LXXVI. törvényben, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX: törvényben használt fogalmakkal szorosan kell értelmeznie a jogalkalmazóknak [Kjt. 61. § (2)].

A törvény a minisztereknek, az önkormányzati intézményeket érintő területeken, figyelemmel a Kjt. 85. § (4) bekezdésére a Kormánynak ad felhatalmazást arra, hogy meghatározzák az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez a Kjt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá a G és I fizetési osztállyal összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét [Kjt. 61. § (3)].

Annak ellenére, hogy a vonatkozó jogszabályok egy részénél még nem került sor az új törvényi szabályozásnak megfelelő módosításokra - a jogalkalmazási munka segítése érdekében - feltétlenül szükségesnek tartjuk e szabályok rövid bemutatását:

a) A közoktatási intézményekben jogszabály határozza meg, hogy melyek azok a felsőoktatási (egyetemi, főiskolai) szakirányú továbbképzések, amelyek keretében pedagógus-szakvizsgával egyenértékű oklevelet lehet szerezni. Besorolás tekintetében szakvizsgával egyenértékű továbbá a klinikai és a pedagógiai szakpszichológusi vizsga. Az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a rendelet melléklete határozza meg. Amennyiben a pedagógus nem rendelkezik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ának (1)-(4) bekezdésében és 30. §-ának (11) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, alkalmazására, foglalkoztatására és besorolására a közoktatásról szóló törvény 127-128. §-aiban meghatározottak szerint kerülhet sor [138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 12. §, melléklet].

b) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazathoz tartozó intézményekben a munkáltatónak az ágazati végrehajtási rendelet melléklete szerint kell eljárnia a közalkalmazott által betölthető egyes munkakörök megnevezésénél és fizetési osztályba sorolásánál. Amennyiben a közalkalmazott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. §, 2. melléklet].

c) A központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél a közalkalmazottakat a Kjt. mellékletében meghatározott fokozatok és fizetési osztályok szerint kell besorolni. Kutatóprofesszor elnevezésű tudományos munkakörbe kell besorolni az Akadémia rendes és levelező tagját. A munkáltatónak tudományos tanácsadó elnevezésű munkakörbe kell besorolnia a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel, vagy a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény felhatalmazás alapján az MTA Doktora címmel egyenértékűnek tekintett tudomány(ok) doktora tudományos fokozattal rendelkező személyt is. Emellett a munkáltató az előbb említett munkakörbe sorolhatja be a felsőoktatási törvény alapján habilitált személyt, valamint a nem akadémiai munkáltatónál - jogszabály vagy belső szabályzat alapján létrehozott intézményi tudományos tanács elbírálása alapján - azt a személyt, aki rendelkezik doktori fokozattal vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint azzal egyenértékű tudományos fokozattal, a tudományos főmunkatársi besorolási feltételek teljesítésén túl az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki folyamatosan kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejtett ki. Emellett a kutatásban szerzett tapasztalatai alapján alkalmas tudományos segédmunkatársak tudományos munkájának, valamint kutatási projektek vezetésére; idegen nyelven tart előadásokat és publikál.

Tudományos főmunkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni a tudományos fokozattal és tudományos munkatárs vagy - felsőoktatási intézményben - azzal egyenértékű oktatói munkakörben szerzett legalább hatéves kutatói gyakorlattal rendelkező személyt, ha a kutatóintézet tudományos főmunkatársi minősítő eljárását

- akadémiai munkáltatónál létrehozott tudományos tanács,

- nem akadémiai munkáltatónál jogszabály vagy belső szabályzat alapján létrehozott intézményi tudományos tanács

elbírálása alapján sikerrel teljesítette, és alkalmas a tudományos segédmunkatársak tudományos munkájának irányítására, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson.

A munkáltatónak tudományos munkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni a tudományos fokozattal rendelkező személyt, ha az előírt alkalmazási feltételnek megfelel.

Tudományos segédmunkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a kutatómunkában irányítással vesz részt, és a felsőoktatási törvény szerinti doktorandusz vagy doktorjelölt jogviszonyt létesített.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkaköri besorolásoknál a kutatói gyakorlati idő csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a közalkalmazott kutatói munkaterv szerint tevékenykedett és rendszeresen publikált. Ugyancsak fontos kiemelni, hogy a tudományos munkakörbe történő besoroláshoz legalább a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű végzettség és szakképzettség, illetve a felsőoktatási törvény szerinti mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség szükségességét is előírja a jogszabály [49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 12-13. §].

d) A művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményekben az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket és elnevezésüket a rendelet melléklete tartalmazza. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fizetési osztályba való besorolásnál az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM rendeletet is alkalmazni kell [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 14. §, 1. számú melléklet].

e) A gazdasági ágazatban ellátandó közalkalmazotti munkaköröket és azok fizetési osztályba sorolását, valamint a besorolási előírásokat a rendelet melléklete határozza meg. Amennyiben a munkáltató a mellékletben nem szereplő munkakört sorol be, illetve ettől eltérő megnevezést használ, akkor a kinevezésnek a munkakör egyedi megnevezésén túl a melléklet szerinti munkaköri csoport elnevezést is tartalmaznia kell [44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2), 1. számú melléklet].

f) A testnevelés és sport területén az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket és a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket a rendelet melléklete tartalmazza [89/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet 6. §, melléklet].

g) A helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél az egyes közalkalmazotti osztályokba tartozó munkaköröket a rendelet melléklete tartalmazza [77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 9. §, melléklet].

h) Az igazságügyi és rendészeti területen, valamint a volt belügyi felelőségi körbe tartozó szerveknél az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket és a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket a rendelet melléklete tartalmazza [62/1997. (XI. 7.) BM rendelet 9. §, 3. számú melléklet].

i) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél az egyes közalkalmazotti fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a rendelet melléklete tartalmazza. A munkakörök betöltéséhez a közalkalmazottnak a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör és a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör kivételével az egyes fizetési osztályoknál meghatározott szintű szakirányú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie [24/1992. (XII. 18.) FM rendelet 10-11. §, melléklet].

j) A honvédségi közalkalmazotti munkakörök fizetési osztályokba sorolását, elnevezését a rendelet melléklete állapítja meg az állománytáblák kizárólag a melléklet szerinti munkaköri elnevezéseket tartalmazhatnak. A munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség minden esetben szakirányú képesítést jelent. A hadkiegészítő parancsnokságok főelőadó munkakörű közalkalmazottait az E fizetési osztályba kell besorolni, ha legalább középiskolai végzettséggel, tartalékos tiszti rendfokozattal és szaktanfolyammal rendelkeznek [25/1992. (XI. 25.) HM rendelet 15. §, 1. számú melléklet].

k) A büntetés-végrehajtás szerveinél a közalkalmazotti munkakörök elnevezését, azok fizetési osztályba sorolását, a munkakörökhöz tartozó büntetés-végrehajtási szakmai képesítési követelményeket a rendelet melléklete tartalmazza. Az állományszervezési táblázatok kizárólag a rendelet melléklete szerinti munkaköri elnevezéseket tartalmazhatják. A munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség minden esetben szakirányú képesítést jelent [7/1993. (III. 9.) IM rendelet 8. §, melléklet].

l) A környezetvédelmi és vízügyi területen működő költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak által betölthető egyes munkaköröket, továbbá a közalkalmazotti munkakörök osztályba sorolását és megnevezését, valamint a képesítési többletkövetelményeket a rendelet melléklete tartalmazza [5/1993. (II. 27.) KTM rendelet 3. § (1), melléklet].

m) A közlekedési ágazati irányítás alá tartozó költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak által betölthető egyes munkaköröket, továbbá a közalkalmazotti munkakörök osztályba sorolását és megnevezését, valamint a képesítési többletkövetelményeket a rendelet mellékletei tartalmazzák [24/1992. (XII. 2.) KHVM rendelet 3. § (1), 2-5. számú melléklet].

n) A Külügyminisztérium jóléti intézményeinél az egyes közalkalmazotti osztályokba tartozó munkaköröket és a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket a rendelet melléklete tartalmazza. A munkakörök betöltéséhez a rendeletben foglalt felmentési, illetve mentesítési lehetőségek kivételével az egyes közalkalmazotti osztályoknál meghatározott szintű szakirányú iskolai végzettség szükséges [1/1993. (IX. 29.) KüM rendelet 7. § (1)-(2), melléklet].

o) A szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési intézményeknél az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a rendelet melléklete állapítja meg. A munkáltatónak a melléklet szerinti felsorolásban nem szereplő munkakörök esetén az adott munkakört a mellékletben szereplő besorolási előírások alapján, a munkáltató által választott megnevezéssel, a megfelelő munkaköri csoportba kell besorolniuk. Amennyiben a munkáltató a mellékletben nem szereplő munkakört sorol be, illetve ettől eltérő megnevezést használ, akkor a kinevezésnek tartalmaznia kell a munkakör egyedi megnevezésén túl a melléklet szerinti munkaköri csoport megnevezést is [1/1993. (IV. 20.) MüM rendelet 12. §, 1. számú melléklet].

p) A felsőoktatási intézményekben, amennyiben az adott felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata eltérően nem rendelkezik, a felsőoktatási intézményben tanári, az oktatói és kutatómunkát segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását és a besorolás képesítési feltételeit a rendelet melléklete határozza meg. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkező közalkalmazott besorolásakor, valamint a második és további szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia a munkáltatónak [53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 7. § (1) és (3) bekezdés valamint melléklet].

q) A kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket, továbbá az egyes munkakörök betöltéséhez kapcsolódó többletkövetelményeket a rendelet melléklete tartalmazza. A közalkalmazotti besorolásnál főiskolai végzettségként kell figyelembe venni a zeneművészeti szakiskola (állami zenekonzervatórium) tanárképző tagozatán szerzett állami zenekonzervatóriumi, valamint a művészeti szaktanárképzőben szerzett oklevelet. A megnevezett szakképesítések a vonatkozó rendeletek szerint érvényesek. E szempontból is főiskolai végzettségként kell figyelembe venni a tanítóképző intézeti népművelő-könyvtáros, továbbá a tanítóképző főiskolai szakkollégiumi (könyvtáros, népművelő) oklevelet, valamint az oktatási miniszter 2/1976. (IX. 14.) OM rendelete alapján szerzett képzettséget [2/1993. (I. 30.) MKM rendelet 1-2. §, melléklet].

r) A Professzorok Házában, az Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézményében, a Nemzeti Szakképzési Intézetben, a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodán, valamint az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán a munkáltató az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a végrehajtási rendelet melléklete alapján állapítja meg. Az olyan munkaköröket, amelyeket a rendelet melléklete nem tartalmaz, a munkáltatónak - a mellékletben szereplő besorolási előírások alapján - az általa választott megnevezéssel, a megfelelő munkaköri csoportba kell besorolnia. Amennyiben a melléklet valamely munkakörnél több fizetési osztályt jelöl meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, szakképzettsége alapján kell besorolni. Azokban az esetekben, amikor a jogszabály meghatározza a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, a közalkalmazottnak rendelkeznie kell az előírt képesítéssel [30/2000. (X. 11.) OM rendelet 11. §, 2. melléklet].

s) Az egészségügyi miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatott közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit a rendelet melléklete tartalmazza. A háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az alapellátást végző fogorvosi, valamint a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzők képesítési feltételeit a háziorvosi házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet tartalmazza [3/2001. (II. 20.) EüM rendelet 1. §, 2. § (1) és (5), valamint 1. számú melléklet.

t) A pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél az egyes fizetési osztályba tartozó munkaköröket, valamint a munkakörök elnevezését a rendelet melléklete tartalmazza. Ha a melléklet valamely munkakörnél több fizetési osztályt jelöl, az adott munkakör képesítési követelményéről a kinevezéskor a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Fontos kiemelni, hogy amennyiben jogszabály meghatározza, hogy a munkakör milyen végzettséggel tölthető be, illetve van olyan szakképzettség, mely jogszabályi rendelkezés alapján a munkakör betöltésére képesít, a közalkalmazottnak ezzel a képzettséggel rendelkeznie kell [17/1993. (VI. 18.) PM rendelet 7. §, 2. számú melléklet].

A Kjt. továbbra is biztosítja az iskolai végzettség, illetve a szakképesítés, szakképzettség alóli felmentés lehetőségét. A törvény azonban egyértelműen rendezi, hogy a felmentésre csak a miniszter által kiadott jogszabályi keretek között kerülhet sor, így nincs lehetőség a miniszter egyedi döntésén alapuló felmentésre. A munkáltató kötelessége, hogy a felmentéssel egyidejűleg előírja a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belül történő megszerzését, amely időtartamba nem számítanak bele azok az időtartamok, amelyeket a gyakornoki időnél is figyelmen kívül kell hagyni [Kjt. 61. § (4)]. Az iskolai végzettség, illetve a szakképesítés, szakképzettség alóli felmentésre vonatkozó végrehajtási szabályok az alábbiakban foglalhatók össze:

a) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírás alól a felmentést határozott időre, de legfeljebb öt évre a munkáltató abban az esetben adhatja meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését [257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 10. §].

b) A központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél a képesítési és többletkövetelmények alóli ideiglenes felmentés iránti kérelmet a munkáltatói jogokat gyakorló vezető terjesztheti elő, és indokolt esetben a munkáltató szerv vezetője adhatja meg. Tudományos munkakörök esetén azonban nem adható felmentés [49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 16. §].

c) A művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményekben legfeljebb egy ízben adható felmentés a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól - határozott időre -, ha az érintett munkavállaló a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy nem áll rendelkezésre olyan - képesítési előírásoknak megfelelő személy -, aki az adott munkakörbe kinevezhető lenne. Mindkét esetben a kinevezésre kerülő munkavállalónak vállalnia kell a hiányzó képesítés megszerzését. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő másfélszeresét, de legfeljebb öt évet.

Könyvtáros, levéltáros, muzeológus, népművelő munkakörű dolgozó részére az előzőekben meghatározott felmentés csak abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

Közgyűjteményi és közművelődési intézményben magasabb vezető beosztást betöltő közalkalmazott részére felmentés nem adható, kivéve, ha az érintett személy a képesítés megszerzése érdekében a pályázat beadásának időpontjában már oktatásban vesz részt, illetve tanulmányainak megkezdéséhez az oktató intézmény felvételi nyilatkozatát megszerezte. E felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő másfélszeresét, de legfeljebb öt évet [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 15. §].

d) A gazdasági ágazatban a rendelet mellékletében szereplő munkakörök betöltéséhez előírt képesítési követelmények alól abban az esetben adható ideiglenes felmentés, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy ha nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a kinevezendő közalkalmazott a kinevezésétől számított 2 éven belül megkezdi a tanulmányait és az adott képesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben előírt képzési idő alatt vállalja a képesítés megszerzését. A munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg - a képesítés megszerzéséhez előírt tanulmányi időtartamára - a képesítési előírások alóli felmentést [44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 5. § (3)-(4), melléklet].

e) A testnevelés és sporttevékenységet ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól - a magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott kivételével - fel kell menteni a közalkalmazottat, ha a képesítés megszerzése érdekében szakirányú oktatásban vesz részt, vagy az intézmény rendelkezésére nem áll a képesítési előírásoknak megfelelő olyan személy, aki az adott munkakörbe kinevezhető, és a kinevezéskor a közalkalmazott vállalja az előírt képesítés megszerzését. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő másfélszeresét, de legfeljebb öt év lehet [89/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet 6. § (2)-(3)].

f) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél a munkáltató szerv vezetője indokolt esetben felmentést adhat a közalkalmazottnak az előírt iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség alól. A közalkalmazott ebben az esetben köteles a munkakörére vonatkozó iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget öt éven belül megszerezni. A rendelet hatálybalépését követően (1992. XII. 26.) csak olyan személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony, illetve csak olyan közalkalmazottnak adható magasabb vezetői és vezetői megbízás, aki az előírt iskolai és tanfolyami végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkezik [24/1992. (XII. 18.) FM rendelet 12. § (1)-(2)].

g) A honvédségnél foglalkoztatott munkavállaló részére a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól - határozott időre - felmentés akkor adható, ha az érintett személy a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő - személy, aki az adott munkakörben kinevezhető lenne. Mindkét esetben a kinevezésre kerülő személynek vállalnia kell a hiányzó képesítés megszerzését. A felmentés megadására a munkáltatói jogkörrel rendelkező parancsnok jogosult [25/1992. (XI. 25.) HM rendelet 16. § (1), (3)].

h) A büntetés-végrehajtás szerveinél a munkáltató a közalkalmazottat az adott munkakörre meghatározott képesítési követelmény alól a képesítés megszerzéséig felmentheti. A felmentési idő nem haladhatja meg az 5 évet [7/1993. (III. 9.) IM rendelet 9. §].

i) A környezetvédelmi és vízügyi területhez tartozó költségvetési szerveknél a rendelet mellékletében meghatározott munkakörök betöltéséhez előírt képesítési követelmények alól abban az esetben adható felmentés, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy nem áll rendelkezésre olyan, a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a kinevezendő közalkalmazott vállalja a képesítés meghatározott időbeni megszerzését. A képesítési előírások alól felmentést - meghatározott időre - a munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg [5/1993. (II. 27.) KTM rendelet 6. § (1)-(2), melléklet].

j) A közlekedési ágazathoz tartozó költségvetési szerveknél a rendelet mellékleteiben meghatározott munkakörök betöltéséhez előírt képesítési követelmények alól abban az esetben adható felmentés, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy nem áll rendelkezésre olyan, a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a kinevezendő közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését. A képesítési előírások alól felmentést - a képesítés megszerzésének időtartamára - a munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg. A polgári repülés területén nem adható felmentés a képesítési többletkövetelmények alól azokban a munkakörökben, ahol a 12/1983. (VI. 30.) KTM rendelet szakszolgálati képesítést ír elő [24/1992. (XII. 2.) KHVM rendelet 8. § (1)-(2), (4), 2-5. számú melléklet].

k) A Külügyminisztérium jóléti intézményeiben a munkáltató a közalkalmazottat az adott munkakörre meghatározott képesítési követelmény alól a képesítés megszerzéséig felmentheti. A felmentés időtartama nem haladhatja meg az öt évet [1/1993. (IX. 29.) KüM rendelet 7. § (3)].

l) A felsőoktatási intézményekben, amennyiben az adott felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata eltérően nem rendelkezik, a felsőoktatási intézményben tanári, az oktatói és kutatómunkát segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak képesítési feltételek alól történő felmentés eseteit - a végleges mentesítés eseteinek kivételével - a rendelet melléklete határozza meg [53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés és melléklet].

m) A Professzorok Házában, az Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézményében, a Nemzeti Szakképzési Intézetben, a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodán, valamint az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírás alól a felmentést határozott időre a munkáltató abban az esetben adhatja meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését [30/2000. (X. 11.) OM rendelet 3. §]

n) Az egészségügyi miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatott közalkalmazottaknak a munkakörük betöltéséhez előírt képesítési követelmények alól egyrészt abban az esetben adható felmentés, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy nem áll rendelkezésre olyan, a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a kinevezendő közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését. A képesítési előírások alól felmentést határozott időre a munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg. A háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az alapellátást végző fogorvosi, valamint a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzők képesítési feltételek alóli felmentésének szabályait a háziorvosi házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet tartalmazza [3/2001. (II. 20.) EüM rendelet 2. § (2)-(3), (5)].

A korábbi szabályhoz hasonlóan továbbra is lehetőség van arra, hogy a miniszter jogszabályban rendelkezzen az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól, továbbá a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési osztályokkal összefüggésben történő minősítésének kérdéseiről. A végleges mentesítéssel kapcsolatos végrehajtási szabályok az alábbiakban foglalhatók össze.

a) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírás alól a munkáltató mérlegelési jogkörében azt a közalkalmazottat mentesítheti véglegesen, aki az adott szakterületen legalább tizenöt éve képesítés nélkül végez munkát és az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges korhatár betöltéséhez öt évnél kevesebb ideje van hátra [257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 11. §].

b) A központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél a képesítési és többletkövetelmények alóli ideiglenes felmentés iránti kérelmet a munkáltatói jogokat gyakorló vezető terjesztheti elő, és indokolt esetben a munkáltató szerv vezetője adhatja meg. Tudományos munkakörök esetén azonban nem adható felmentés [49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 16. §].

c) A művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményekben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól véglegesen mentesíteni kell:

- az előadóművészeti közalkalmazottat, aki hivatásos előadóművészi bizonyítvánnyal, illetve működési engedéllyel, vagy a Kjt. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott művészeti díjjal rendelkezik;

- azt a közgyűjteményi és közművelődési dolgozót, aki bármelyik szakterületen tudományos fokozatot szerzett;

- azt a közgyűjteményi és közművelődési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki legalább tizenöt éves szakmai gyakorlatot szerzett, és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez kevesebb mint öt éve van hátra e rendelet hatálybalépésekor;

- azt a gazdasági magasabb vezetőt, vezető beosztást betöltő közalkalmazottat, aki középfokú iskolai végzettséggel és felsőfokú államháztartási vagy mérlegképes könyvelői tanfolyami végzettséggel rendelkezik, és legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett.

A mentesítés megadásáról a munkáltatónak írásban kell értesítenie a közalkalmazottat [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 16. §].

d) A gazdasági ágazatban a munkakör betöltéséhez előírt képesítési követelmények alól végleges mentesítést adhat a munkáltatói jogkör gyakorlója, ha a közalkalmazott az adott szakterületen legalább 15 éve dolgozik, és az öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltéséhez legfeljebb tíz év van hátra [44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 6. §].

e) A testnevelés és sporttevékenységet ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés alól véglegesen mentesül a testnevelés és sport területén legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkező közalkalmazott, ha e rendelet hatálybalépésekor az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez legfeljebb 10 éve van hátra. A rendelet külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hatálybalépésekor (1994. VI. 16.) magasabb vezető vagy vezető beosztást betöltő közalkalmazottat fel kell menteni a képesítési követelmény alól, ha a beosztásához szükséges képesítés megszerzése érdekében tanulmányait a rendelet hatálybalépése előtt megkezdte. A felmentés ideje nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő másfélszeresét, legfeljebb azonban az öt évet [89/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet 6. § (4)-(5)].

f) Az igazságügyi és rendészeti területen, valamint a volt belügyi felelőségi körbe tartozó intézményeknél a munkáltató véglegesen mentesítheti a szakirányú iskolai végzettség megszerzésének kötelezettsége alól az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt 10 évvel, a legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottat. Az öregségi nyugdíjkorhatár fogalmi körébe beletartozik a korkedvezménnyel elért nyugdíjjogosító időpont is. Az 1992. december 31. előtt adott mentesítés mindaddig érvényes, ameddig a közalkalmazottat a munkáltató változatlan munkakörben foglalkoztatja [62/1997. (XI. 7.) BM rendelet 10. §].

g) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott 50. életéve betöltése után iskolai végzettség és tanfolyami képesítés megszerzésére nem kötelezhető [24/1992. (XII. 18.) FM rendelet 12. § (3)].

h) A honvédségnél foglalkoztatott munkavállaló a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól véglegesen mentesíthető, ha az adott munka(szak)területen legalább tizenöt éve dolgozik és az öregségi nyugdíjra jogosultság eléréséhez legalább öt év szükséges. A mentesítés megadására a munkáltatói jogkörrel rendelkező parancsnok jogosult. A jogszabály külön rendelkezik arról is, hogy a megszűnt vagy megváltozott oktatási intézményekben szerzett képesítésnek a munkakörök betöltésével összefüggő minősítése tekintetében a közoktatásért felelős miniszter rendelkezése az irányadó [25/1992. (XI. 25.) HM rendelet 16. § (2)-(4)].

i) A büntetés-végrehajtás szerveinél a munkáltató a képesítési követelmények alól véglegesen mentesítheti a meghatározott időre kinevezett közalkalmazottat, valamint azt a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottat, aki az 50. életévét betöltötte és a munkakörében legalább 10 év büntetés-végrehajtási gyakorlattal rendelkezik. A rendelet külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hatálybalépése előtt (1993. III. 17.) a képesítési követelmények alól adott mentesítés mindaddig érvényes, amíg változatlan munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat [7/1993. (III. 9.) IM rendelet 10. §].

j) A környezetvédelmi és vízügyi igazgatás alá tartozó költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottat a képesítési előírások teljesítése alól a munkáltatónak véglegesen mentesítenie kell, ha a közalkalmazott az adott szakterületen legalább 15 éve megszakítás nélkül dolgozik és 10 évnél kevesebb ideje van hátra az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltéséhez [5/1993. (II. 27.) KTM rendelet 6. § (3)].

k) A közlekedési ágazati irányítás alá tartozó költségvetési szerveknél a képesítési előírások teljesítése alól véglegesen mentesíteni kell azt a közalkalmazottat, aki az adott szakterületen legalább 10 éve képesítés nélkül végez munkát és az öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltéséhez 10 évnél kevesebb ideje van hátra [24/1992. (XII. 2.) KHVM rendelet 8. § (3)].

l) A Külügyminisztérium jóléti intézményeinél véglegesen mentesíteni kell a szakképesítés megszerzése alól azt a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottat, aki 45. életévét betöltötte és az adott szakterületen legalább 10 éve képesítés nélkül végzi munkáját. A jogszabály külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a hatálybalépése előtt (1993. XII. 7.) adott mentesítés mindaddig érvényes, amíg a közalkalmazottat változatlan munkakörben foglalkoztatják [1/1993. (IX. 29.) KüM rendelet 7. § (4)-(5)].

m) A felsőoktatási intézményekben, amennyiben az adott felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata eltérően nem rendelkezik a képesítési feltételek, a szükséges iskolai végzettség megszerzése alól mentesül az a közalkalmazott, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges korhatár betöltéséhez öt évnél kevesebb ideje van hátra [53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés].

n) A Professzorok Házában, az Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézményében, a Nemzeti Szakképzési Intézetben, a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodán, valamint az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán a képesítési előírás teljesítése alól mentesül az a munkáltatónál korábban határozatlan időre kinevezett közalkalmazott, akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez legfeljebb öt éve hiányzik, és legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. E felmentés mindaddig érvényes, ameddig a közalkalmazottat változatlan munkakörben foglalkoztatja a munkáltató [30/2000. (X. 11.) OM rendelet 12. § (1) bek.].

o) Az egészségügyi miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatott közalkalmazottat a munkakörük betöltéséhez előírt képesítési követelmények alól a munkáltató abban az esetben mentesítheti véglegesen, ha a közalkalmazott az adott szakterületen legalább 15 éve képesítés nélkül végez munkát és a Kjt. 37/B. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti korhatár eléréséhez 5 évnél kevesebb ideje van hátra. A háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az alapellátást végző fogorvosi, valamint a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzők képesítési feltételek alóli mentesítésének szabályait a háziorvosi házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet tartalmazza [3/2001. (II. 20.) EüM rendelet 2. § (4)-(5)]

p) A pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a munkáltató véglegesen mentesítheti a képesítési előírás teljesítése alól azt a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottat, akinek az öregségi nyugellátásra jogosító életkor eléréséhez 10 éve hiányzik, és legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A rendelet hatálybalépése (1993. VI. 26.) előtt adott képesítési követelmények alóli mentesítés mindaddig érvényes, amíg változatlan munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat [17/1993. (VI. 18.) PM rendelet 8. §].

62. § A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak.

BH1997. 423. Ha az iskolának az egyház tulajdonába adása, illetőleg vétele során az állam és az egyház abban állapodik meg, hogy a pedagógusok illetményének meghatározására, a jogviszonyuk jellegétől függetlenül, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény az irányadó, e megállapodást az iskola vezetője nem vitathatja annak alapján, hogy a munkaszerződésben a jogutódlást kifejezetten kizárta [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 60-78. §-ai, 1993. évi C. tv. 2-6. §-ai].

1997. február 1-jétől az 1997. évi költségvetésről szóló 1996. évi CXXIV. törvény alapján a fizetési osztályok mindegyike tizennégy fizetési fokozatot tartalmaz (Kjt. 62. §).

63. § (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.

(2) A művészeti területen foglalkoztatottak esetében az „F” fizetési osztály helyett a „G” fizetési osztályba, a „H” fizetési osztály helyett az „I” fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, és a művelődési és közoktatási miniszter által adományozható művészeti és oktatási szakmai díjakról szóló 4/1992. (X. 6.) MKM rendelet vagy a Magyar Köztársaság kiváló művésze, a Magyar Köztársaság érdemes művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj alapításáról szóló 99/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik. E rendelkezést kell alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth-díjban vagy állami-díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplőkkel azonos elnevezésű művészeti díjban vagy kitüntető címben részesült, művészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásánál is.

(3) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges.

BH2002. 162. I. A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 61. § (1) bek., 63. § (1) bek.].

BH1999. 277. Iskolagondnok munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott az egyéb munkakörbe tartozó gazdasági dolgozó, aki a jogszabály szerint az e munkakörön belül - figyelemmel az iskolai végzettségére is - a gazdasági fizetési osztályok valamelyikébe sorolható be [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 61. §, 63. § (1) bek., 3/1997. (I. 15.) Korm. r.-tel módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. r. mell. I. rész].

BH1999. 181. A közoktatási vezetői szakosító továbbképzés az alapképzésben nem szerezhető, különleges szakképzettséget nyújtó továbbképzés. E továbbképzés alapján szerzett oklevél az alapképzésben szerzett oklevéllel együtt érvényes, a munkakör betöltésére, a foglalkozás folytatására azonban önmagában nem jogosít. Az oktatási vezetői szakképzettség nem posztgraduális képesítés [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 63. § (7) bek, 7/1987. (VI. 29.) MM r. 7. § (1), (5) és (6) bek.].

BH1999. 42. Ha a pedagógus által oktatandó szakokat több kétszakos diploma tartalmazza, a munkakör ellátásához és a megfelelő besoroláshoz e diplomák mindegyike szükséges. A több szak közül nem oktatott tantárgy nem minősíti a többszakos diplomát egyszakossá [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 63. § (7) bek.].

BH1998. 359. A felsőfokú iskolai végzettség mellett meglévő posztgraduális képzettség csak abban az esetben vehető a besorolás szempontjából figyelembe, ha az a munkakör ellátásához szükséges [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 63. § (5) bek.].

BH1998. 250. Ugyanannál a munkáltatónál több munkakört betöltő közalkalmazott csak annak a munkakörének megfelelően sorolható be, amelyre a kinevezése szólt. Ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a munkakörei betöltéséhez szükséges iskolai végzettségei alapján jogosult-e a magasabb fizetési osztályba történő besorolásra [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 63. §, 1993. évi LXXIX. tv., 17. § (1 bek.) b) p., 138/1993. (XII. 19.) Korm. r., 150/1992. (XI. 20.) Korm. r. 5. §, 2/1993. (I. 30.) MKM r. 3. mell.].

BH1998. 102. A posztgraduális képesítés figyelmen kívül hagyása pedagógus közalkalmazott esetében, ha az a munkaköre ellátásához szükségtelen [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 63. § (5) és (6) bek., 1993. évi LXXIX. tv. 17. §].

BH1997. 423. Ha az iskolának az egyház tulajdonába adása, illetőleg vétele során az állam és az egyház abban állapodik meg, hogy a pedagógusok illetményének meghatározására, a jogviszonyuk jellegétől függetlenül, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény az irányadó, e megállapodást az iskola vezetője nem vitathatja annak alapján, hogy a munkaszerződésben a jogutódlást kifejezetten kizárta [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 60-78. §-ai, 1993. évi C. tv. 2-6. §-ai].

BH1997. 422. Ennek célszerűségét a közalkalmazott nem vitathatja [1992. évi XXXIII. tv. 30. § (1) bek. a) és b) pont, 63. § (5) bek.].

BH1997. 156. A fizetési fokozat megállapítása - egyes kivételektől eltekintve - azonos a közalkalmazott jogviszonyban töltött idő megállapításával. Ezért a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításának szabályait a fizetési fokozat megállapításánál és a kiemelt közalkalmazotti osztályban eltöltött idő számításánál egységesen kell alkalmazni [1992. évi XXXIII. tv. 63. § (2) és (6) bek., 64. § (1) bek.].

BH1996. 128. I. A pedagógus besorolásának alapja a ténylegesen betöltött munkaköre, az ehhez szükséges végzettsége vagy végzettségei, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtartam [1992. évi XXXIII. tv. 63. § (4) bek., 177/1993. (XII. 19.) Korm. r. 10. § (2) bek., 13/A. §]

BH1995. 437. Ideggondozóban szakgondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak besorolási feltételei [1992. évi XXXIII. tv. 61. § (1) bek. b) pont, 63. § (3) bek. b) pont, 12/1976. (IX. 9.) EüM rend. 2. § (1) és (2) bek., 18/1992. (VII. 14.) NM rend.]

BH1995. 378. Ha a munkáltató a közalkalmazottat korábban minden előírt feltétel - a felső közalkalmazotti osztály D fizetési osztály, a legalább hat év közalkalmazotti jogviszony, valamint a tartósan magas színvonalú munkavégzés - fennállása alapján sorolta az F fizetési osztályba, a jogszabály utóbb bekövetkezett módosulása ellenére sem volt lehetőség az újból történő besorolására, illetve visszasorolására [1992. évi XXXIII. tv. 63. § (5) bek., 1993. évi C. tv. 3. §].

BH1995. 65. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek az 1993. december hó 19. napján hatályba lépett módosításáig az F fizetési osztályba kellett átsorolni azt a közalkalmazottat, akit a kiemelt, illetve felső közalkalmazotti osztályba soroltak be, és aki legalább hatévi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel, valamint legalább két, a munkaköre ellátásához szükséges vagy azzal összefüggő felsőfokú végzettséggel, illetve felsőfokú iskolai végzettsége mellett posztgraduális képesítéssel vagy tudományos fokozattal rendelkezik [1992. évi XXXIII. tv. 61. § (1) bek., 63. § (1)-(6) bek., 87. § (1) és (2) bek., 1993. évi C. tv. 3. §].

BH1994. 166. A közalkalmazott tanító esetében akkor lehet a munkakörre vonatkozóan több felsőfokú iskolai végzettséget a fizetési osztályba sorolás szempontjából elismerni, ha a munkavállaló a munkaköre ellátásához előírtnál magasabb iskolai végzettséggel is rendelkezik. Az adott munkakörhöz szükséges iskolai végzettségnél alacsonyabb szintű végzettség általában nem ad alapot a magasabb fizetési osztályba történő előresorolásra [1992. évi XXXIII. tv. 63. § (3) bek. a) pont, (4) bek., 13/1986. (VIII. 1.) MM. 33. §).

Az 1997. évi költségvetésről szóló 1996. évi CXXIV. törvény módosította a Kjt.-nek a közalkalmazottak besorolására vonatkozó szabályait is. E rendelkezések is 1997. február 1-jén léptek hatályba. A közalkalmazottakat a hatálybalépést követően tizenöt napon belül, tehát február 16-áig kellett újra besorolni. A besorolás következtében a közalkalmazott illetménye nem csökkenhetett. A közalkalmazottak besorolása teljesen új rendszer szerint történik.

Az új közalkalmazotti besorolás lényege, hogy a közalkalmazottat minden esetben a munkakörhöz jogszabályban előí

A Pedagógusok Szakszervezete szerint az oktatást-nevelést segítő dolgozók bérét is rendezni kell, ők ugyanis 2008 óta gyakorlatilag nem részesültek béremelésben. 

Erről Galló Istvánné elnök beszélt szerdai budapesti sajtótájékoztatón, egyúttal reményét fejezve ki, hogy ősszel ennek a kívánságuknak is érvényt tudnak majd szerezni. Az MTI kérdésére megerősítette korábbi kérésüket: a közalkalmazotti bértáblában legalább 20 százalékos emelést tartanának szükségesnek. A lépés mintegy 60 ezer dolgozót érintene.

Kitért arra: a pedagógusok fizetésében 5-12 ezer forintos bruttó növekedés várható a mostani emeléssel. A többletmunkát, több diplomát, minőségben jobb tevékenységet azonban nem ismeri el  továbbra sem az új rendszer.

Van olyan pedagógus, aki 22 órát, van aki 26 órát tanít, de a keresetük mégis azonos - jegyezte meg az új munkaszervezési formáról. Hozzátette: ezt az új helyzetet a kormány teremtette, ezért az Emmivel tárgyalást kezdeményeztek még a nyáron. A tárca válaszlevelében továbbra is jó megoldásnak tartotta a mostani rendszert - idézte fel az érdekvédő. A szakszervezeti vezető rámutatott: az idei tanévben nagy változások nem lesznek, a köznevelés átalakításának rendszere befejeződött kivéve a szakképzést.

Arról csak a sajtóból értesültek arról, hogy a szakképző intézményeket a nemzetgazdasági tárca felügyeli a jövőben - jegyezte meg a PSZ elnöke. Mivel a munkavállalókat érintő lépésről van szó, nem kerülhetők meg az érdemi egyeztetések a PSZ-el, ezért a szaktárcához fordulnak  - közölte.

Remélik, hogy a tankönyvek kapcsán még egyszer nem ismétlődik meg a tavalyi fiaskó, egyelőre úgy tűnik rendben minden - közölte, megjegyezve: a megtakarítások mellett arról nem szólnak hírek, hogy a tankönyvek kiszállítása mennyibe került. Problémát okoz, hogy a pedagógusok a módszertani könyveket nem kapták meg időben, ez nehezíti a felkészülést a tanításra. Az új nat-hoz készült tankönyveket úgy értékelte: nem estek át az engedélyezési eljáráson, nagyon rövid idő alatt készültek el és ez magában hordozza a hiba lehetőségét.

Az intézményekben előírt 32 órás bent tartózkodásról azt mondta: ennek kezelése a mai napig nem egységes, és a nyugodt tanévkezdést nem segíti, hogy a Klik továbbra is megbízott vezetővel működik, nincs kinevezett elnöke.

Kitért arra is, hogy 458 köznevelési intézményben írtak ki pályázatot, de csak 336 igazgatót bíztak meg, a többiek megbízott vezetővel kezdték el a munkát. A hosszú távú, jó minőségű munkához biztonságra van szükség és ennek garanciája az intézmény vezetője - hangsúlyozta. Szakszerű, tárgyi feltételekkel megvalósuló testnevelésórákat nem tudnak tartani az intézmények, a mindennapos foglalkozások feltételei nem állnak rendelkezésre - közölte egy másik kérdésre válaszolva. További felvetésre elmondta: az új köznevelési államtitkárral személyesen még nem találkozott, levélváltás történt közöttük a nyáron.

MTI

Ha nem emelkednek a bérek további tüntetések lesznek :

A LIGA Szakszervezetek tiltakozik a béren kívüli juttatások közterheinek jelentős mértékű emelése ellen. Az Országgyűlés elé került adótörvény javaslatból kiolvasható, hogy a kormány szándéka szerint 2015-től 35,7%-ról – jelentős mértékben – 51,17%-ra emelkedne többek között az Erzsébet-utalvány, a Széchenyi Pihenő Kártya, az önkéntes nyugdíjpénztári- és egészségpénztári hozzájárulás, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkeztetés közterhe.

A LIGA Szakszervezetek szerint az intézkedés éppen azokat sújtaná a legjobban, akik a legjobban rászorulnak a támogatásra: a jellemzően kiskeresetű munkavállalókat, akik tisztességesen dolgoznak, de bérük nem elegendő arra, hogy tisztességesen megéljenek belőle. A munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési támogatás, vagy éppen a helyi bérlet munkáltató általi támogatása az ő számukra a mindennapi megélhetés egyik alapfeltétele. Amennyiben a munkáltatók közterhei a béren kívüli juttatások nyújtása által nőnének, nagy valószínűséggel a költségek áthárulnának a munkavállalókra. Ez pedig gyakorlatilag jövedelemcsökkenést jelentene.

Az önkéntes nyugdíjpénztári- és egészségpénztári hozzájárulások közterheinek emelése szintén elfogadhatatlan, hiszen társadalmunkban elengedhetetlen az öngondoskodás fontosságának hangsúlyozása, és annak támogatása. A közterhek emelése a munkáltatói hozzájárulások drasztikus visszaesésével fenyeget, amely hosszútávon ellene hat az önkéntes pénztárak fejlődésének, a munkavállalók egészségesebb és nyugodtabb öregkorának.

A LIGA Szakszervezetek felhívásához csatlakozott a Vasutas Szakszervezetek Szövetsége, amely további követelésként fogalmazta meg a korkedvezményes nyugdíjak védelmét. Mint ismeretes, az évek óta a "semmiben lebegő" korkedvezményes nyugdíjak ügyében a LIGA Szakszervezetek folyamatosan sürgette a kormányt, hogy kezdődjön meg a rendszer átfogó felülvizsgálata, és mielőbb váljon ismét kiszámíthatóvá a rendszer. A kormány legutóbb 2012-ben két évvel, 2014 végéig hosszabbította meg a korkedvezményes rendszert, hogy annak átalakításáról „megalapozott, részletes vizsgálaton alapuló döntés” szülessen. Ezt a munkát azonban a kormány írásbeli ígérete ellenére sem teljesítette, és most megint a szakadék szélén állunk.

A LIGA Szakszervezetek ezért azt kéri a kormánytól, hogy a társadalmi párbeszéd létező intézményi keretei között egyeztesse a partnerekkel a jövő évi költségvetés sarokszámait, az adótörvény tervezetét, és a korkedvezményes nyugdíj meghosszabbításának és esetleges átalakításának lehetőségeit. Amennyiben a kormány nem hajlandó a tárgyalásokra és a megállapodásra, a LIGA Szakszervezetek a november 21-i demonstráció után más törvényes nyomásgyakorló eszközök bevetésétől sem riad vissza.

A bértábla itt és itt érhető el !

A közalkalmazottak közül igazán csak a rendvédelmi dolgozók bére emelkedhet jelentősen jövőre - derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A kormány a költségvetés alapján nem számol érezhető reálbér-emelkedéssel 2015-ben. Emelkednek a bérek, de még a kormány nem kezdte meg a Ligával a bértárgyalást melyből tűntetés is lett, A tanárok, rendőrök, mentősök, stb mindenki várja a bértárgyalást.

A kormány nem mer belevágni egy jelentős bérfelzárkóztatási programba - állítja a Policy Agenda kutatóintézet a jövő évi költségvetés számait elemezve. A 2015-ös bérekről szóló bértárgyalásokat - amelyek később lesznek - szűk keretek közé szorítja a büdzsé. A kormány összességében 1,8 százalékos inflációval és a bruttó átlagbér 3,6 százalékos növekedésével számol 2015-re.

Ebben van némi reálbér-emelkedés (azaz elvileg több marad a borítékban), ám a helyzet nem ilyen egyszerű. Az adatokból ugyanis kiolvasható, hogy a kormány nem számol a minimálbér számottevő emelkedésével, mert annak hatása továbbgyűrűzne a magasabb keresetekbe is. Ennek megfelelően a Policy Agenda szerint a kormány 105-106,5 ezer forintra vinné fel a bruttó minimálbért.

Létminimum alatt

A kutatóintézet tavaly úgy számolta, hogy egymillió munkavállaló havi keresete nem éri el a létminimum összegét, azaz családi adókedvezmények nélkül havi bruttó 134,5 ezer forintot. A kutatók most azzal számolnak, hogy jövőre sem lesznek kevesebben azok, akik nem tudják megkeresni a létminimum összegét.

A keresetek érdemi emelkedését megkérdőjelezi a béren kívüli juttatások adójának 35,7 százalékról 51,17 százalékra emelése, mivel ezt nem tudják követni a munkaadók. Ezért csökkenteni fogják a cafeteriát. Könnyen lehet, hogy az átlagbér növekedését elviszi a béren kívüli juttatások mérséklése.

A közszférában a pedagógusok bére az életpályamodell miatt 5-6 százalékkal nőhet, a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozói pedig évi átlagban 15 százalékos pluszra számíthatnak (az év közepén növelik a bérüket 30 százalékkal). Így a közalkalmazottak átlagosan 2-3 százalékos átlagos bruttó béremelésre számíthatnak - igen egyenlőtlenül elosztva.

Nem fog menni

A közmunkában foglalkoztatottak száma a Policy Agenda számításai szerint 23-28 ezer fővel bővülhet 2015-ben. (2013-2014-ben 80-90 ezerrel ugrott meg a létszám.) Ez a terület 35-39 milliárd forinttal többre számíthat idei kereténél, de ennek egy részét elviszi a közmunkások béremelése. Emellett a kormány előszeretettel költ a közmunka keretéből dologi kiadásokra.

A kutatóintézet arra számít, hogy a kormány a bértárgyalásokon ragaszkodni fog a foglalkoztatás és a bérek visszafogott növeléséhez. A két legnagyobb szakszervezeti csoport, a LIGA és a Magyar Szakszervezeti Szövetség többéves bérmegállapodást akar, amelynek eredményeként 2018-ra a nettó minimálbér elérné a létminimum összegét. Ehhez dinamikus béremelés kellene, aminek elérésére csak akkor lenne esélye a szakszervezeteknek, ha egységesen lépnének fel. Ennek egyelőre nincs jele.

Országos bérmegállapodást, a közalkalmazottak bérének rendezését, a minimálbérnek a létminimumhoz való igazítását, a kiskeresetűek nettó bérére vonatkozó kisebb adókulcs bevezetését vagy, az alkalmazotti kedvezmény visszavezetését, is szorgalmazza az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, írják közleményükben.

Döbbenetesnek tartja az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), hogy az állami alkalmazottak tízezrei dolgoznak a minimálbér szintje alatti alapbéren napi 8 órában úgy, hogy a kerestük meg sem közelíti a létminimumot. Az ASZSZ ezért a közalkalmazotti tábla rendezését is alapvető tárgyalási pontnak tartja a 2015. évre vonatkozóan. A minimálbér kérdése mellett ám a tárgyalások során nemcsak erre, hanem országos bérajánlásra kell törekedni - jelentette ki Székely Tamás az ASZSZ elnöke. Az autonóm szakszervezetek abban érdekeltek, hogy a minimálbér nettó értéke elérje a létminimumot, amely saját szakértői számításaik szerint már 2011-ben is 97 ezer 340 forint volt - hívja fel a figyelmet az elnök.

A gazdasági társaságok versenyképességének megtartását figyelembe véve a konföderáció fontosnak tartja azt is, hogy a kiskeresetűek nettó bérére kisebb adókulcs vonatkozzon. A szakszervezet ezek mellett az alkalmazotti kedvezmény újra bevezetését is elképzelhetőnek, sőt fontosnak tartja.

Az elnök felhívja a figyelmet arra is - természetesen már nem először -, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetése óta nincs érdemi párbeszéd a szociális partnerek között, s ez a bértárgyalások során jelentősen megnehezíti az ágazatok és a munkahelyi szervezetek megállapodásait. Ennek ellenére az ASZSZ tagszervezetei idén az átlagosnál eredményesebbek voltak: ahol volt esély az érdemi párbeszédre, ott 3 és 5,5 százalékos béremelést hajtottak végre az idén. Ez jelenősen meghaladja más konföderációk átlagát.

Az ASZSZ egyébként egyetért a napokban megjelent szakszervezeti béremelési igényekkel: a legkisebb munkabér és a bérminimum 6 százalékkal, valamint a keresetek 4,5 százalékkal való emelését, ami azt jelenti, hogy a minimálbér ennek megfelelően emelkednének 2015-ben.

A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2015. évben. A 2013/2014. évi 216-os Magyar Közlönyből kiemelt, vonatkozó oldalt ld. a csatolmányban.

A köztisztviselői illetményalap és közalkalmazotti bértábla 2016 – közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatok megállapítása

 (A közalkalmazotti illetménytáblát a 2016. évi költségvetési törvény tartalmazza, mely SAJNOS! 2008-óta változatlan!)

 A 2015/2016 évi Közalkalmazotti illetménytábla bruttó/nettó tételeit – mely tartalmazza az előző évihez történő  összehasonlítását - külön táblázatban találhatja!

A közszolgálati tisztviselői illetményalap és a közalkalmazotti bértábla évek óta változatlan. Javulást a legalacsonyabb jövedelműek esetén jelentett a minimálbér emelkedése.

A közalkalmazottak, pedagógusok béremelése 2015-ben is folytatódik.

Köztisztviselői és kormánytisztviselői bérek

A köztisztviselői és kormánytisztviselői illetményalap továbbra is egységesen 38.650 forint. A köztisztviselői alapilletményt az előbb említett illetményalap és a bértáblában található szorzószám segítségével számolják ki.
Példaként egy tanácsost véve, a szorzószáma 1-2 évente automatikusan emelkedik, a kategórián belüli három fizetési fokozat szerint:

Szolgálati idő 3-4 év: Tanácsos, 4. fokozat - 3,5-ös szorzó
Szolgálati idő 4-6 év: Tanácsos, 5. fokozat - 3,7-es szorzó
Szolgálati idő 6-8 év: Tanácsos, 6. fokozat - 3,9-es szorzó

Az alábbiakban ismertetjük a jelenleg élő közalkalmazotti bértáblát, ami elképzelhető, hogy 2015-ben is még érvényben lesz:

----------------------------------------------

Elhunyt a neves nyugdíjszakértő, Augusztinovics Mária - tudta meg a hvg.hu.

A közgazdászt nagy tisztelet övezte a nyugdíjszakmában, azt tartották róla, hogy a legtöbb mai magyarországi nyugdíjszakértő az ő köpönyegéből bújt ki.

Augusztinovics Mária 1930-ban született Budapesten. A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1952-ben végzett, ezt követően a Pénzügyminisztériumban, majd az országos Tervhivatalban dolgozott. 1980-tól a közgazdaságtudomány doktora lett. Az emberi életpálya makroökonóniája lett a kutatási területe, beleértve a nyugdíjgazdaságtant - olvasható a hvg.hu-n.

A kisadózó vállalkozás /KATA/ a főállású kisadózóként bejelentett magánszemélyek után fejenként havi 50 ezer forint tételes adót fizet. A 2014-es adóév újdonsága a havi tételes adó fizetésére választható magasabb összeget 75 ezer forintos értéket fizet.

Kata adózás szabályai 2015 http://t.co/wFShESRNQH legyen kata adózó

— Hiteles (@hitel01) November 21, 2014

A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő bejelentett kisadózó után (akinek heti 36 órás munkaviszonya van) havi 25 ezer forint tételes adót fizet fejenként. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózó személyt jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetnie a hónapot követő 12-ig. Átalányadózó éves bevallása követő év 02.25-ig esedékes KATA nevű nyomtatványon.

Sok esetben szükség van jövedelemigazolásra, ilyen lehet például egy banki hitelfelvétel.

A kisadózó jövedelme a kisadózó vállalkozás utolsó 2015-ben, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltűntetett bevétel 60 százaléka, ami több tag esetében fejenként egyenlő rész, de legalább a minimálbér minősül.

Mind a kisadó vállalkozás, mind a kisadózó magánszemély mentesül az alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
a) vállalkozói személyi jövedelemadó 16% és nyereségadó 10% vállalkozói osztalékalap utáni adó 16% szja és az eho 450eFt-ig vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; - ez egyéni vállalkozókra vonatkozik, tehát vállalkozói szja nincs.

b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése.

Ez a kkt-kat, bt-ket mentesíti a 10%-os társasági adó alól.

c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése. Ez az egyéni vállalkozót és a társasági tagokat mentesíti a kivét után szja és a járulékok, tehát a nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék,   illetve kkt. bt. KATA tagokat a 2013 évre jutó osztalék utáni szja és eho fizetési kötelezettség alól.

d) 27% szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése. Ez az egyéni vállalkozást és a társaságot mentesíti attól, hogy a kisadózók után ilyen kötelezettségeket kelljen teljesíteniük.

A július elsejével hatályba lépő változások közül a legfontosabb, hogy már egy gyermek után is lehet majd támogatást igényelni, illetve bevonják a kedvezményezetti körbe a használt lakásokat is. Utóbbiaknál feltétel, hogy legalább komfortos legyen az ingatlan, vagy – ha bővítésről van szó – a bővítéssel érje el a komfortos minősítést. A használt lakásoknál részletesen szabályozza a tervezet a négyzetméterenkénti maximális árat.

A szocpol támogatási összege a gyermekek számától függően változatlanul maximum 2,5 millió forint lehet. Az új elemként belépő, egy gyermek után járó támogatás mértéke 40 és 55 négyzetméter közötti alapterületnél 400 ezer, 55 négyzetméter fölött 500 ezer forint lehet. A magzat a terhesség betöltött 24. hetét követően már gyermeknek számít. A bővítéssel az ingatlannak legalább egy lakószobával kell nőnie.

Ki jogosult gyermeknevelési támogatásra?

Az ellátásra a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.  Megszűnik a jogosultság akkor is, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladóan folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezése.

Mikor nem jár gyermeknevelési támogatás?

Nem jár gyermeknevelési támogatás annak a személynek, aki

• olyan gyermek után igényli a gyermeknevelési támogatást, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el
• előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat.

Családi pótlék - nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.

A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező - a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásrajogosult:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyám,
• akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Közoktatási intézmény: óvoda, általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.

Csaknem százezer nő élt a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével a jogszabály hatályba lépése óta eltelt két évben. 2015-ben milyen szabályok alapján jöhet össze a korhatár előtt a negyven év jogosultsági idő ? Itt megtalálja a válaszokat

Szolgálati idő számítása, nyugdíjkorhatár elérése 2015 Január 1-től http://t.co/FVptSjIaTZ

— Hiteles (@hitel01) November 20, 2014

Gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő:

-  a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő,

- az 1998. január 1-jét megelőzően gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal szerzett szolgálati időt úgy kell tekinteni, mint gyermekgondozási segéllyel, illetve beteg gyermek ápolására biztosított ápolási díjjal szerzett időtartamot.

Nem vehető figyelembe jogosultsági időként:

- a munkanélküli/álláskeresési ellátások folyósításának időtartama,

- az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,

- a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,

- az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy –ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság egyébként szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

Jogosultsági időnek számít az az idő is, amikor valaki munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez, és a tevékenységéből származó jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát.

A felsoroltakon kívül jogosultsági időnek minősül az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok száma, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama is. A korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartamát az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint kell figyelembe venni. Beszámít a jogosultsági időbe a prémiumévek programban való részvétel időtartama is függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem.

Teljes értékű az a szolgálati idő is, amikor a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset kevesebb, mint az adott évre meghatározott minimálbér, nem kell azt arányosítani attól függően, hogy a kereset hogyan viszonyul a minimálbérhez - derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatójából.

Így például teljes szolgálati időnek minősül az idei évben újonnan bevezetett kisvállalkozók tételes adója (kata) hatálya alá bejelentett főállású adózói jogviszonyban eltöltött idő is annak ellenére, hogy a nyugdíjjárulék-alapot képező, havi 81 300 forintos jövedelmük alacsonyabb, mint a 98 ezer forintos minimálbér. (Ellenben az ezen időszak alapján megszerzett nyugdíj kiszámításakor a biztosítási időnek csak akkora hányadát lehet figyelembe venni szolgálati időként, amekkora a minimálbérhez viszonyított aránya. Ez az idei évben nagyjából 83 százalék.)

Megbújik a sorok között az a szabály, hogy ha valaki 1998. január 1. és 1999. december 31. között a törvényben meghatározott végkielégítést kapott, akkor a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal hosszabbodott meg, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) a végkielégítése megfelelt, de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal. Az így szerzett biztosítási idő is szolgálati időnek minősül a nők 40 éves jogosultsági idejének kiszámításakor.

Beszámít a jogosultsági időbe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata is, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.

A felsőoktatásban eltöltött, szolgálati időként elismerhető éveket nem lehet figyelembe venni a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához előírt jogosultsági időben. Nem számít be a munkanélküli ellátás folyósításának, illetve a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama sem.

A versenyszférában lehetséges egyszerre bért és nyugdíjat is kapni

A versenyszférában a kedvezményes nyugdíj mellett is lehet dolgozni, a közszférában azonban választani kell: vagy korai nyugdíj vagy munka. A versenyszférában csak attól az időponttól kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását az év hátralevő részére, amikor az adott évben megszerzett összjövedelem meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát. Az idei évben ez a határ - a havi 98 ezer forintos minimálbér mellett - 1 millió 764 ezer forint, ami havi átlagban bruttó 147 ezer forintot jelent. Ha viszont valaki betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor megszűnik a korlátozás, a versenyszférában bármekkora jövedelmet lehet szerezni nyugdíj mellett.

A közszférában dolgozóknak viszont választaniuk kell: szolgálati idő vagy élnek a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséggel vagy tovább dolgoznak, a kettőt nem lehet együttesen alkalmazni. Sőt, július 1-jétől annak is szüneteltetni kell az öregségi nyugdíját, aki már betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, de közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Az említett jogviszonyokban dolgozó nyugdíjasoknak 2013. április 30-ig be kell jelenteniük a jogviszony fennállásának tényét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. Amennyiben a jogviszony 2013. június 30-án is fennáll, a nyugdíj folyósítását 2013. július 1-jétől szüneteltetik. Tekintettel arra, hogy az érintettek 2013. június 30-ig jogviszonyban álltak, az ellátás újbóli folyósítása előtt vizsgálni kell, hogy a kereső tevékenységből származó jövedelmük fél év alatt meghaladta-e az 1 millió 764 ezer forintot.

Ugyanakkor azok a köztisztviselők és a közalkalmazottak is jogosultak a 40 éves jubileumi jutalomra, akik a nők számára igénybe vehető korai nyugdíjazást választják, ha legalább 35 évet lehúztak a köz szolgálatában. Fontos tudni, hogy a nyugdíj szünetelésének időtartama alatt az érintettek nyugdíjasnak minősülnek, vagyis továbbra is élvezhetik az ezzel a státusszal együtt járó kedvezményeket.

Bér és járulék támogatások : A tartósan munkanélküliek munkavállalóvá válásával kapcsolatban a leggyakoribb, klasszikus támogatási mód az úgynevezett bértámogatás.

Ez a támogatási forma ösztönözni kívánja a munkaadókat arra, hogy munkaerőigényüket elsősorban a munkanélküliek közül elégítsék ki. A támogatás igénylése olyan munkaadóknál célszerű, akik előreláthatóan tartós foglalkoztatási lehetőségeket tudnak biztosítani a munkanélkülivé vált munkavállalók számára, továbbá akik egyszerre több munkanélküli foglalkoztatását tudják lehetővé tenni. Mindezt a jogalkotók foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatásnak nevezik, és az Flt. mellett a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szabályozza a kereteit.

Támogatási feltételek

Az Flt. szerint a munkaadó részére a munkavállaló munkabére 50-100 százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható legfeljebb egyévi időtartamra, ha a munkáltató egyrészt vállalja a legalább hat hónapja - pályakezdőnél legalább három hónapja - munkanélküli személy foglalkoztatását a támogatás folyósítása alatti időtartamra, továbbá ezt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a folyósítás és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt munkaviszonyát rendes felmondással nem szünteti meg.

Másrészt a munkaadónak igazolnia kell, hogy a támogatott munkanélküli alkalmazását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg.

Ennek a támogatásnak az igénybevételekor arra is figyelemmel kell lenni, hogy csak regisztrált, a munkaügyi központtal együttműködő, munkanélküli-járadékban vagy jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküli alkalmazásakor adható bértámogatás.

Az igénylés

A foglalkozás bővítését szolgáló támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell a munkavégzés helye szerinti munkaügyi központhoz benyújtani. Amennyiben azonban a majdani munkavégzés helye és a leendő munkavállaló lakhelye nem ugyanahhoz a munkaügyi központhoz tartozik, akkor a munkavállaló lakhelye szerinti munkaügyi központhoz kell benyújtani a kérelmet.

A kérelmet a "Munkaerőigény - bejelentő lap" elnevezésű formanyomtatványon kell előterjeszteni. Ezen fel kell tüntetni minden olyan követelményt, amelyet a munkaadó elvár az általa megjelölt munkakör(ök) betöltőjétől. Különösen figyelni kell arra, hogy a kérelem benyújtásának dátuma megelőzze az alkalmazás, illetve a tényleges munkába állás napját. A kérelem mellé 30 napnál nem régebbi igazolást kell csatolni arról, hogy a bértámogatást igénylő munkáltatónak nincs adó-, társadalombiztosítási és egyéb köztartozása.

A munkaügyi központ ezen túlmenően kérheti a cégbejegyzésre vonatkozó iratokat, a társasági szerződést, aláírási címpéldányt, társadalombiztosítási törzsszámot és egyéb, a munkáltatóra vonatkozó adatot.

Az alanyi jogon járó családi pótlékra és gyesre kevesebbet, míg a biztosítási időhöz és ezzel munkaviszonyhoz kötött gyedre és terhességi-gyermekágyi segélyre többet szán jövőre a kormány az ideinél. Ezzel is egyértelművé téve, hogy a segély jellegű támogatásoktól a munka alapúak felé vette az irányt.

Tovább a teljes cikkre.............

Nem emelik a családit: Befagytak az alanyi jogon járó családtámogatások http://t.co/ZeEClNqFzO

— Hiteles (@hitel01) November 20, 2014

A családi adókedvezmények kiterjesztéséről és a szociális hozzájárulás részmunkaidős foglalkoztatásra kiterjesztéséről szóló tegnapi parlamenti döntés ugyanezt a tendenciát erősíti, vagyis hogy a kormány döntően a munkából és nem a szociális támogatásokból élő családok támogatására helyez a hangsúlyt, ezzel is a közmunkára ösztönözve a jelenlegi és leendő szülőket.

KÖZLEMÉNY

Forráskimerülés miatt szünetel a kazáncsere pályázatok benyújtása a közép-magyarországi régióban

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program keretében meghirdetett  Fűtéskorszerűsítés (Kazáncsere) alprogram esetében a pályázatok benyújtását a közép-magyarországi régióban a forrás kimerülése miatt 2014. november 19. napjával határozatlan időre felfüggeszti.

A régióban megvalósítandó beruházásokra pályázatokat benyújtani 2014. november 20-án, 08.00-ig lehetséges.
A pályázatok, amelyek megfelelnek a Pályázati Útmutatóban meghatározott feltételeknek az útmutatóban rögzítettek szerint rangsorolásra kerülnek. A befogadható pályázatok a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Kommunikációs Főosztály

Budapest, 2014. november 19.

Kazáncsere botrány : http://t.co/s5BAykHcxp

— Hiteles (@hitel01) November 19, 2014

Több a szociális területet érintő törvénymódosítást tartalmazó javaslatot nyújtott be a kormány.

A szociális intézmények és szolgáltatások fenntarthatósága érdekében például a fenntartók a jövőben belépési hozzájárulást kérhetnének, a közfeladatot ellátó személyeket megillető büntetőjogi védelmet pedig kiterjesztenék valamennyi, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben és javítóintézetekben szakmai munkakörben dolgozóra. Ezek mellett több gyermekvédelmi rendelkezést is rögzít a javaslat, kimondja például, hogy a 14 évesnél fiatalabbak részvételével nem rendezhető ketrecharc.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, valamint egyes további kapcsolódó törvények módosításának javaslatát.

A parlament honlapján közzétett javaslat egyebek mellett rögzíti, hogy a szociális intézmények legfeljebb 150 embert láthatnak el. Ezt a számot az 1999. előtt létesült intézmények bővítéssel sem léphetik túl, a most ennél nagyobb intézmények pedig tovább nem bővíthetők.

Öngondoskodás

A szociális szolgáltatások hosszú távú fenntarthatósága szükségessé teszi, hogy kialakuljon az öngondoskodást nagyobb mértékben megvalósító források bevonásának lehetősége - olvasható a javaslatban. Ennek érdekében a fenntartók belépési hozzájárulást kérhetnének majd, az ebből származó bevételt pedig intézményeik fenntartására és fejlesztésére kell fordítaniuk. Ilyen hozzájárulás - a rehabilitációs intézmények, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett tartós bentlakásos ellátás esetében lenne majd kérhető az igénylőtől, még a beköltözése előtt.

Állami, önkormányzati és egyéb, például egyházi fenntartó egyaránt megállapíthatna belépési hozzájárulást, de a nem államiak legfeljebb a helyek feléért kérhetnének ilyet. A belépési hozzájárulás legmagasabb összege a javaslat szerint nyolcmillió forint lehet. Ugyanakkor a fenntartó nem tagadhatnák meg az ellátást azért, mert az igénylő nem képes megfizetni a belépési hozzájárulást.

14 év alatt nincs ketrecharc

Az MMA-ketrecharcversenyek során a kiskorúakat érő sérülések miatt a javaslat értelmében a sportrendezvény szervezésére vonatkozó szabályok módosításával megtiltanák a 14 év alattiak részvételével szervezett, szabadidős jellegű sportrendezvénynek minősülő, nem sportszövetségi versenyrendszerben vagy nem a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzésen szervezett "olyan fizikai erőpróbát, amely során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll".

Kötelező óvodába járás

A javaslat rögzíti egyebek mellett azt is, hogy 2015. január elsejétől nem vehetnének nyilvántartásba azonos ellátási területen több falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást.

Emellett több, a nevelőszülői tevékenységgel, a jövő szeptembertől kötelező óvodába járással összefüggő és számos, a szociális területen dolgozók, valamint a gyermekek védelmét szolgáló módosítást tartalmaz még a javaslat.

Rögzíti például, hogy a nevelésbe vett gyermekek és a tanulói jogviszonnyal rendelkező, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek 2015. július elsejétől térítés nélkül vehetnék majd igénybe a gyermekétkeztetést.

A közfeladatot ellátó személyeket megillető büntetőjogi védelmet kiterjesztenék a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben és javítóintézetekben szakmai munkakörben dolgozókra, és a gyermekjogi képviselő is fokozottabb büntetőjogi védelemben részesülne a jövőben - olvasható a javaslatban.

A fokozott igénybevételével járó és az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezménye ügyében még készül az új jogszabály.  A nyugdíjkorhatár felemelésével nincs adat arra, hogy hányan kényszerülnek majd feladni hivatásunkat 55 év felett, miközben 30-35 évet "becsülettel és tisztességgel ledolgoztak" - olvasható a közleményben.

Változik az adótörvény 2015-től ! Jelentősen kibővíti az adótörvények mai napon elfogadott módosítása a kapcsolt vállalkozások fogalmát.

Mivel 2015-től két cég már nem csupán a tulajdonosi, hanem az ügyvezetési összefonódáson keresztül is kapcsolt vállalkozásnak minősülhet, a jövő évtől megtöbbszöröződhet azon ügyletek száma, amelyeknél a feleknek kötelessége a piaci árhoz igazodni. Az új definíció azonban egyidejűleg számos jogbizonytalanságot is okoz mondják a szakértők.

Az ún. „kapcsolt vállalkozásokra” vonatkozó adószabályok elsődleges célja annak megakadályozása, hogy az azonos érdekeltségi körbe tartozó vállalkozások a közöttük megvalósuló ügyletek árának manipulálásával adózási előnyökre tehessenek szert. A szabályok ezért kimondják, hogy kapcsolt vállalkozások az adóalapjukat mindig a piaci ár alapulvételével kötelesek megállapítani, akkor is, ha az egymás között alkalmazott elszámoló árak attól eltértek.
 
Azt, hogy kik minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak, mindeddig a tulajdonosi kapcsolaton alapuló formális szabályok határozták meg. Így kapcsolt vállalkozás volt két társaság, ha egymásban közvetlenül vagy közvetve 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkeztek, vagy egy harmadik vállalkozás bírt mindkét társaságban ilyen befolyással. A társasági adó törvény mai nap elfogadott módosítása ezt a szabályt terjeszti ki, amikor kimondja: két vállalkozás akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül, amennyiben közöttük „az ügyvezetőség egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg”.
 
Mindamellett, hogy az új szabály jelentősen kibővíti a kapcsolt vállalkozások körét, számos, egyelőre megválaszolatlan kérdést vet fel. Egyrészt: mi minősül az ügyvezetés egyezőségének? Amennyiben két vállalkozás ügyvezetői között van átfedés, akkor már ügyvezetés egyezőségéről beszélünk? Vagy legalább az ügyvezetők felének meg kell egyeznie a két társaságnál? Vagy az összesnek? Ezek egyelőre eldöntetlen kérdések. Még inkább zavaró viszont, hogy nem tisztázott: mit kell majd a gyakorlatban „befolyásgyakorláson” érteni, az mikor tekintendő „döntőnek”, illetőleg az „ügyvezetés egyezőségére tekintettel” fennállónak. Még, ha adóhatósági iránymutatások közzététele útján tisztázásra is kerülne a közeljövőben e kifejezések jelentése, továbbra is problémát fog okozni a kiterjesztett szabálynak a konkrét élethelyzetekre való alkalmazása.
 
Márpedig a kérdésnek kiemelt jelentősége van, hiszen mind az adótörvények, mind más jogszabályok számos speciális rendelkezést tartalmaznak kapcsolt vállalkozásokra. Azon túlmenően, hogy áraikat a piaci árhoz kell igazítaniuk, a kapcsolt vállalkozásoknak számos bejelentési és dokumentumkészítési kötelezettségeknek is meg kell felelniük.

A reklámmentességen túl számos előnye van a havidíjas konstrukciónak. Lassan megérkeznek az eredeti forrásból származó teljes albumok, eredeti videós tartalmakkal. Ugyanannyiba kerül, mint a Google Music, sőt, annak összes számát is elérhetjük a Music Key előfizetéssel.

A YouTube Music Key beta néhány napon belül elérhető lesz, a bevezető időszakban 7,99 dollárért, majd 9,99 dolláros havidíjért. A szolgáltatás a Google Music teljes kínálata mellett reklámmentes videónézést, háttérben futó lejátszást (mobileszközökön), illetve offline elérést kínál.

A Google Music korlátlan előfizetés szintén 9,99 dollár egy hónapra. Hogy a havi 2 000 forintjáért a Google által válogatott zenei listákat kéri inkább (a Google Music nagy dobása), vagy a reklámmentes videókat részesíti előnyben a fizetőképes közönség, hamarosan kiderül.

A YouTube Music Key szolgáltatás limitált bétaként indul, azaz regisztrációs-meghívós rendszerben bővül majd. Regisztrálni elméletileg ezen a linken lehet, azonban magyarországi IP-címről nem tölti be a tartalmat a YouTube. A regisztráltak jövő hét hétfőtől kezdik majd kézhez kapni meghívóikat.

A bejelentéssel egyidőben megjelent a zene kategória a YouTube felületén (egyes régiókban még nem frissült - a folyamatot egy oda-vissza történő lokációváltással meg lehet gyorsítani), ez gyűjti az összes zenés videót, itt jelennek meg a javasolt lejátszási listák, illetve a követett zenészek újdonságai is. A javaslatok az érdeklődés (előzmények) és a felkapott klipek alapján generálódnak, ez tehát nem változott. Továbbra is megjelennek a leggyakrabban megtekintett, illetve az azokhoz hasonló tartalmak is.

Hamarosan érkeznek a hivatalos teljes albumok is a YouTube felületeire, ezeket ahol lehet,   eredeti videós tartalommal együtt töltik fel a szerverekre, ahol pedig nem készült az előadók közreműködésével képi anyag, ott a YouTube saját zenei partnerei készítenek majd videót. Ezek is megtekinthetők lesznek előfizetés nélkül, viszont rettentő sok, nagyon idegesítő reklámra számíthatunk cserébe.

A Spar nem hiszi, hogy a kormány elég tájékozott, máskülönben miért tenne tönkre egy jól működő céget, és lehetetlenítené saját célkitűzéseit. A cég eddig 320 millió felügyeleti díjat fizetett, a ma elfogadott szabályok szerint jövőre 9 milliárdot fog. Leállítják a beruházásaikat, elbocsátások is jöhetnek, és újragondolhatják a cégstruktúrát. De ki nem vonulnak.

A Spar osztrák ügyvezető igazgatója Erwin Schmuck ezután egy táblát emelt a magasba, rajta a következő szöveggel:

Békében szeretnénk dolgozni!

Schmuck ezután németre váltott, elmondta, tanul magyarul, és a későbbiekben is többször hangsúlyozta, milyen fontos a cégnek Magyarország. Azt viszont nem teljesen értik, miért nem egyeztetnek velük fontos kérdésekben. Úgy vélik, a kormány valószínűleg nincs tisztában az iparág és cégük helyzetével. Abban ugyanis nem hisznek, hogy valós szándék lehet egy nagy cég teljes ellehetetlenítése.

A Sparban ezért is gondolták, hogy emlékeztetnek néhány dologra. Például hogy a cég családi vállalkozásként indult, és tíz osztrák család tulajdonában áll a mai napig, keményen dolgoztak azért, hogy az országuk egyik legnagyobb vállalatává nőjék ki magukat és terjeszkedni is tudjanak. Így jelentek meg 25 évvel ezelőtt Magyarországon és váltak az ország ötödik legnagyobb munkáltatójává, tavaly átlagosan 13 701 embernek adtak munkát.

Csak idén 55 millió eurót ruháztak be, 2008 és 2013 között pedig 250 millió eurót (77 milliárd forintot). És dacára annak, hogy fejlesztéseik miatt évek óta veszteségesek, a legnagyobb adófizetők között vannak, tavaly 26 milliárd forint adót fizettek.

• Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelés, a reklámadó a szektor eredményességét egyértelműen csökkenti. A korábbi 320 millió felügyeleti díj helyett most majd 9 milliárdot fizethetnek. 
• A kereskedelmi törvény szigorításai súlyosan korlátozzák a kereskedelmet és jelentős adminisztratív terhet rónak a kereskedőkre.
• Az útdíj tervezett változtatásai, illetve az ezzel párosuló nyilvántartási kötelezettség jelentősen sújtja a naponta több száz teherautót közlekedtető vállalkozásokat.
• Eközben a vasárnapi nyitva tartás korlátozása is árbevétel csökkenést okoz.
• Ha ezekhez társul még az a tervezett szabályozás, miszerint a 2 év veszteség után a cégek tevékenysége felfüggesztendő, akkor ebből egyértelműen a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenítése és a külföldi beruházások drasztikus csökkenése következik.

A Spar szerint ez amellett, hogy káros az ország gazdaságára, az EU normákkal sem egyeztethető össze. Rudolf Staudinger, a cég felügyelőbizottságának elnöke úgy vélte, mindez nem jelenti azt, hogy a kivonulást fontolgatják, ugyanakkor jelentős átalakításokra lesz szükség a Sparnál ahhoz, hogy a törvénynek megfeleljenek. Szerinte a magyarországi adóteher messze nagyobb az élelmiszerek kiskereskedelmén, mint bármelyik másik országban, ahol jelen vannak, gyakorlatilag mostantól minden többlet, amit elérnek, csak veszteséget okoz majd.

• Úgy tervezték, hogy tovább növelik a beruházásaikat, még több munakhelyet teremtenek és még több pénzt költenek el Magyarországon, ez az új szabályokkal már biztosan nem fog megvalósulni. Hogy az új terhek hogyan hatnak a cégre, jól mutatja, hogy a különadó éveiben például 38 milliárd forinttal kevesebb beruházást valósítottak meg, mint idén.
• Gondolkoztak a cégstruktúra átalakításán, egyelőre azonban nem született döntés hasonlóról.
• „Nagyon szeretnék”, hogy az átalakítás ne tömeges leépítést jelentsen, de azt nem jelentették, ki hogy nem lesznek elbocsátások. Jelzésértékű, hogy a különadó kihirdetése után, 2011–2012-ben 1300 embert kellett kirúgniuk.
• Szerintük visszaesnek majd az áfabevételek is, a nagyarányú adóemelés ugyanis biztosan megemeli majd a legális kereskedelemben a fogyasztói árakat.

Rudolf Staudinger arra az újságírói kérdésre, miszerint érzi-e, hogy Magyarországon a kiskereskedelemben bizonyos cégek felé dől a pálya, visszakérdezett: „Ön érez ilyet?” Miután az újságíró azt mondta, nem jártas az iparágban, de vannak erre utaló jelek, a Spar fb-elnöke azt mondta: hát igen.

A Tesco és Auchan sem kivétel, a kormány őket is csúnyán elkaszálta a felügyeleti díjjal.

Elfogadta a parlament kormánypárti többsége a jövő évi adótörvénycsomagot. Az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest a legnagyobb visszalépést az jelenti, hogy jövőre nem terheli adó az internetszolgáltatásokat, illetve a béren kívüli juttatások adóterhelése nem emelkedik.

Ugyanakkor több korlátozás is életbe lép a cafetéria-rendszerben. Jelentős változás továbbá, hogy a jelenlegi 40-ről 50 százalékra nő a reklámadó felső kulcsa. A törvénymódosítás révén jelentősen emelkedik az egyszerűen csak „élelmiszeradónak” rövidített élelmiszerlánc-felügyeleti díj.

A  munkáltatók és munkavállalók egybehangzó felháborodása elsodorta a nem pénzbeli juttatások munkáltatói, kifizetői adó- és eho-kötelezettségének növelését célzó emelt összegű (1,19 helyett 1,53) adóalapszorzót, de azért akadt még nadrágszíjat húzó ötlet. A végszavazás előtt elfogadott rendelkezések értelmében a béren kívüli juttatások közterhei önmagukban nem változnak, de a most hatályos kettő helyett, jövőre három korlát is behatárolja majd a juttatások értékének azt a részét, amely után a juttató a 16 százalék szja mellett kedvezményes (14 százalékos) ehót fizethet.

Az összesen 450 ezer forintig adható SZÉP-kártya támogatás teljes egészében, valamint évi 200 ezer forintig (illetve a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összegig) a többi béren kívüli juttatás – ha az adott juttatásra vonatkozóan meghatározott értékhatárt nem haladja meg – továbbra is 35,7 [1,19x(0,16+0,14)] százalék közterhet visel,. Kétszázezer forint fölött viszont már adott egyes meghatározott juttatásról beszélünk, amely után 51,17 [1,19x(0,16+0,27)] százalék befizetési kötelezettség terheli a munkáltatót.

Adótörvény 2015 - http://t.co/RTirImnmUM elfogadták és így fogunk adózni !

— Hiteles (@hitel01) November 18, 2014

Csakhogy emellett még, ha a SZÉP-kártya támogatás és a többi béren kívüli juttatás együttes értéke az évi 450 ezer forintot (a harmadik, úgynevezett rekreációs keretösszeget), illetve a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladja, a meghaladó rész szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ez végeredményben azt jelenti, hogy az eddigi összesen 500 ezer forint helyett 50 ezer forinttal, ha a munkáltató nem vállalja a SZÉP-kártya juttatást, vagy a munkavállaló nem választja, 300 ezer forinttal kevesebb értékű béren kívüli juttatás után lehet 14 százalékos ehót fizetni.

A javaslat érinti a személyi jövedelemadóban érvényesíthető adókedvezmények körét is: a friss házasok bizonyos feltételek teljesülése esetén a házasságkötést követő két éven keresztül havi 5 ezer forint adókedvezményben részesülhetnének 2015. január 1-jétől. A kétgyermekes családok által igénybe vehető adókedvezmény összege azonban csak 2016-tól emelkedne: 2019-ig fokozatosan a kétszeresére, azaz gyermekenként 10 ezer forintról 20 ezer forinttal növekedne, az első évben gyermekenként havonta 2500 forint lesz a növekmény.

Kedvező változás lehet a gyermekesek számára, hogy jövőre a részmunkaidőben foglalkoztatottak után is a maximális mértékű kedvezményt vehetik igénybe a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból. 

Kormánypárti kezdeményezésre az adótörvények vitájának végén az előterjesztések közé vették a reklámadó legfelső kulcsának 40-ről 50 százalékra emelését, amelyet megszavazott a parlamenti többség. A reklámadót már eddig is heves támadások érték politikai szempontból és a reklámszakma oldaláról egyaránt.

Több ponton is módosítaná a kormány az adózás rendjéről szóló törvényt az új adócsomagban. Egyebek mellett változik a tételes adóbevallási kötelezettség esetében az egyedi számlákat érintő értékhatár 2 millió forintos szabálya, a munkáltatói adó-megállapítási szabályok határideje, az automata berendezéseket üzemeltetők bejelentési kötelezettsége, az elévülésre vonatkozó szabály és a kapcsolt vállalkozások fogalma is.

A különadók maradnak, sőt a reklámadó legmagasabb kulcsa 40-ről 50 százalékra emelledk. Az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest jelentős visszalépést ugyanakkor, hogy jövőre nem terheli adó az internetszolgáltatásokat.

Kiterjesztik viszont a különadót a befektetési alapokra. A szabályozás szerint adóköteles a Magyarországon forgalmazott külföldi kollektív befektetési értékpapír, valamint a befektetési alapkezelő által kezelt, Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye. Az adó alanya a forgalmazó, illetve a befektetési alap. Az adó alapja a külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén annak forintban meghatározott értéke, a befektetési jegynél pedig a negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított érték. Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka.

A törvénymódosítás révén jelentősen emelkedik az egyszerűen csak „élelmiszeradónak” rövidített élelmiszerlánc-felügyeleti díj. Az adó mértéke jelenleg egységesen az előző évi nettó árbevétel jövedéki és népegészségügyi termékadó nélküli részének 0,1 százaléka. Az új javaslat szerint viszont sávos lenne az adózás.

Jelentősen bővülhet az önkormányzatok által kivetett adók köre. Az önkormányzatok jelenleg arról dönthetnek, hogy kivetik-e a parlament által elfogadott helyi adó törvényben szereplő valamelyik adót, s ha igen, milyen adómértékkel. A mostani módosítás megalkotja, noha nem definiálja, a települési adók csoportját. A jövőben minden olyan vagyontárgyat lehet sújtani települési adóval, amelyet más központi vagy önkormányzati adó nem terhel, illetve bevezetését törvény nem tiltja. Ugyanakkor a település adó sem az államot, sem (más) önkormányzatot nem terhelhet.

Az adótörvények elfogadásával a parlament arról is határozott, hogy bevezetik a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszerét (EKAER), amelynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, valamint az, hogy Magyarországon ne lehessen forgalomba hozni olyan árut, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz. Ha nem teljesítik a közúti fuvarozással járó tevékenység bejelentési kötelezettségét, a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, az állami adóhatóság pedig mulasztási bírságot szabhat ki. További részleteket itt olvashat...

A családi pótlék 2015-évi utalásának dátumai még nem ismertek csak a Januári ami 2-án lesz !

A további 2015 évi utalások dátumait hamarosan közzéteszi a Kincstár amiről majd mi is beszámolunk itt.

HIRDETMÉNY A családtámogatási és szociális ellátások 2014. évben esedékes kiutalási idõpontjairól (136,34 Kbyte)

Családtámogatási nyomtatványok