Júliusban a gyümölcs- és gabonaárak esése miatt - tizennégy havi emelkedést követően - 2,3 százalékkal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentéséből.

A gyümölcsök termelői ára 20,7, a gabona termelői ára 12,0 százalékkal csökkent tavaly júliushoz képest. Így a növényi termékek felvásárlási ára 7,4 százalékkal volt alacsonyabb annak ellenére is, hogy a burgonya ára 75,6 százalékkal emelkedett.

A zöldségek ára 10 százalékkal nőtt júliusban

• A zöldpaprika és a görögdinnye értékesítése volt a legjelentősebb. Mindkét termék ára nőtt 26,1, illetve 8,7 százalékkal nőtt,
• miközben a paradicsom ára 17,9 százalékkal csökkent.

A gyümölcsök ára majdnem 21 százalékkal csökkent

• A meggy ára 11,9 százalékkal,
• az őszi- és a sárgabaracké 27,4, illetve 35,7 százalékkal csökkent júliushoz képest.

Az élő állatok és állati termékek 7,8 százalékkal drágultak

• ezen belül a vágómarha ára 20,2 százalékkal,
• a tojásé 5,3 százalékkal csökkent,
• a tej viszont 19,0, a baromfi 9,5 százalékkal drágult.

A vágóállatok ára csaknem 6 százalékkal nőtt

• A vágósertés termelői árának növekedése tavaly júliusban 16,5, idén már csak 7,7 százalék volt.
• 2013-ban a vágósertés havi felvásárlási ára júliusban haladta meg először a kilónkénti 400 forintot, de még így sem érte el a tavaly szeptember-októberi csúcsot.

Az állati termékek ára 12,6 százalékkal volt magasabb júliusban

A növényi termékek közül a burgonya ára nőtt továbbra is jelentősen - meghaladta a tavalyi átlagár dupláját -, mert a szokásosnál rosszabb termést várnak nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Az állatok és állati termékek ára 4,8 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában 2012 azonos időszakához viszonyítva.

A legjobban továbbra is a vágóbaromfi ára nőtt, 10,9 százalékkal, míg a leginkább a vágómarha ára csökkentek, 16,4 százalékkal. A tej drágulása folyamatosan, hónapról hónapra gyorsul, a héthavi mértéke 7,9 százalékot ért el.

A Budapesti, Szegedi Dorozsmai és a Debreceni valamint a Békéscsabai nagybani piaci árak között jelentős árkülömbség nincs.

Kisadózó lehet a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet:

• az egyéni vállalkozó,
• az egyéni cég,
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,

ha szándékát az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti. Nem választhatja ezt az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül felfüggesztette.

Kisadózó vállalkozás tételes adójának mértéke

A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke és megfizetése. A kisadózó vállalkozás a fállású kisadózó után havi 50.000 forint tételes adót fizet. A kisadózó vállalkozás a fállásúnak nem minsülő kisadózó után havi 25.000 forint tételes adót fizet. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követ hónap 12. napjáig kell megfizetni. FONTOS! A kisadózó vállalkozás a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet.

A tételes adó megfizetésével a kisadózó vállalkozó mentesül az alábbi kötelezettségek alól:

• vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
• társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
• a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
• szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minsülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, és a törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81.300,-Ft ami 2014-től változhat.

A legelső lépés ez : ÁNYK keretprogram letöltés :

Letöltés	Verzió	Program leírása	Letöltés
ÁNYK - AbevJava	2.54 2013.07.22. Korábbi verziók	Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) - keretprogram a Java-alapú  nyomtatványokhoz, az AbevJava továbbfejlesztett változata. Java-alapú programok használata internetkapcsolattal rendelkező számítógépeken Java-alapú programok használata internetkapcsolattal nem rendelkező számítógépeken Melyik programváltozatot töltsem le? Információk az Általános nyomtatványkitöltőhöz (ÁNYK - AbevJava)
Abev	6.5.28 2009.06.16. Korábbi verziók	A hagyományos (exe)  típusú kitöltőprogramok használatához szükséges keretprogram. Az Abev keretprogram használati leírása:  abev2006sugo.exe  (v6.21 - 2009.06.16.) Fontos! Teleházak, eMagyarország-pontok rendszergazdái részére.

A Monetáris Tanács értékelése szerint az MNB Növekedési Hitel Programja a sok kétség, kétely és persze óhaj ellenére sikeres volt. Matolcsy György jegybankelnök a pénzintézetek és az üzleti szektor segítségét megköszönve emlékeztetett arra, hogy az érintettek közötti együttműködés olajozottan zajlott, aminek köszönhető a program sikere.

Miután a pilot-projekt sikeres volt, az MT döntése szerint 2014. december 31-ig döntően változatlan feltételek mellett folytatódik. Az első szakasz 750 milliárd forintos hitelkeret után 2000 milliárd forintot különít el e célra, amely már nem bővíthető. Ennek első, 500 milliárdos kerete októbertől lesz elérhető. Az MNB továbbra is 0 százalékon nyújt refinanszírozást, és az sem változik, hogy a maximális kamatmarzs továbbra is 2,5 százaléka. A hitel maximális futamideje továbbra is 10 év lesz. A felajánlott teljes keret (és az októbertől megnyíló 500 milliárd forint) 90 százaléka új hitelek nyújtására fordítódhat. Régi hitel kiváltására a keret 10 százaléka fordítható, azzal a korlátozással, hogy ilyen hitelt csak az nyújthat, aki az első pillérben, az új kihelyezésekben is aktív.

Az MNB a III. pillér eredményeit is sikeresnek ítélte, így a devizacsere-program folytatását is elhatározta.

A folytatásról az MNB-nek két forgatókönyve van Matolcsy szerint. A statikus forgatókönyv szerint az MNB  program gyorsulását várja, míg a dinamikus program az októbertől induló 500 milliárdos keret gyors kimerülését aposztrofálja, amely azt vonja maga után, hogy az MT hamarosan a 2000 milliárdos keret újabb részletének megnyitásáról dönt hamarosan.

Balog Ádám, jegybanki alelnök szerint az MNB jelenleg 60 százalékos kihasználtságnál tart az első kör esetében, de az előzetes adatok szerint az NHP I. teljes kerete felhasználásra kerül majd. A felhasználás aránya kedvezőbb lett, az új hitelek kereslete erősebb lett, mint várták. Az MNB 40 százalékos előzetes becslése szerint a hitelkeret 60 százaléka került kihelyezésre új hitelként. A hitelek futamideje átlagosan 4-5 év lett.

Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint kisebb feltételekben lesz változás, új terméktájékoztató kézül. Ami biztos, hogy megszűnik az allokáció - minden bank a kkv-hitelállomány 100 százalékáig vehet fel hitelt az MNB-től az NHP II-re. A jegybanktól történő lehívás érkezési sorrendben történik, ha a keret kimerül, akkor az MT dönthet a 2000 milliárdos felülről zárt keret újabb részletének felszabadításáról.

Matolcsy György szerint a teljes, 2750 milliárdos NHP I és II. összességében 1,8-2 százalék közötti GDP-bővülést okozhat, annak függvényében, hogy mekkora lesz az új hitelek nyújtása.

Sikeresen elindult a NAV-nak folyamatosan adatokat szolgáltató online kasszák bekötése. Zagyvarékason egy Coop üzletben működik ma reggel óta a Laurel Cégcsoport által szállított pénztárgép. A Laurel a következő hetekben összesen 150 pénztárgépet helyez üzembe, hogy a sikeres tesztelés után mielőbb indulhasson a sorozatgyártás.

Sikeres volt az online pénztárgép NAV-bekötése ma reggel 8 órakor, Zagyvarékason, a COOP Szolnok Zrt. sütőüzemének mintaboltjában. A kassza az A001 sorszámon engedélyt kapott LCR Sento M típusjelű pénztárgép, amelyet a Laurel Cégcsoport állított üzembe.

A pénztárgép – a rendeletnek megfelelően – folyamatosan szolgáltat adatokat az adóhatóság szerverének. A NAV rendszerint 30 percenként, valamint a nap zárásakor kéri le a forgalmi adatokat, de ezt megteheti bármikor, ha a központi számítógépen keresztül erre utasítást adnak.

Történelmi pillanat ez a hazai kiskereskedelemben, hiszen a mostani indulás az online kassza rendelet előírásainak megfelelő pénztárgép használat fontos állomása, az éles működés tesztüzeme. A Coop csoport számára is nagyon lényeges ez, hiszen a Coop továbbra is jogkövető magatartással kívánja a kiskereskedelmi tevékenységét folytatni, és ezzel az online pénztárgép éles tesztüzemével fel szeretnénk készülni, hogy a 3000 boltban történő online kassza indulás zökkenőmentesen történjen – mondta Csepeli Lajos, a CO-OP Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke.

A következő két hétben ebből a típusból és a további másik két engedélyezett, Jota és Mini típusból is helyeznek ki pénztárgépeket a kereskedőknél – mondta el a Laurel ügyvezető-tulajdonosa. Bessenyei István hozzátette, ez elengedhetetlen része a sorozatgyártás megkezdésének, mert az csak azután indulhat, ha a tömeges működési tapasztalat szerint is minden megfelelő.

Az idő sürget, hiszen a kiskereskedőknek hamarosan le kell adniuk megrendeléseiket az új kasszákra. Ezért is fontos, hogy tudják, melyik forgalmazó rendelkezik már működő pénztárgéppel. A Laurel az országban elsőként, április 25-én mutatott be online pénztárgépét. A most üzembe állított kassza július 11-én kapta meg az engedélyt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól – közölte a vezető.

Gyurcsány Ferenc szerint szociális katasztrófa fenyegeti az országot, mivel most érik el majd a nyugdíjkorhatárt azok, akik eddig minimálbérért dolgoztak, illetve százezrek kerültek ki a rokkantellátásból az „igazságtalan felülvizsgálatok” miatt. A volt miniszterelnök erről a Demokratikus Koalíció nyíregyházi nagygyűlésén beszélt pénteken.

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

• 1952. január 1-je előtt született, és betöltötte 62. életévét,
• 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• 1953-ban született, és betöltötte 63. életévét,
• 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• 1955-ben született, és betöltötte 64. életévét,
• 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• 1957-ben, vagy azt követően született, és betöltötte 65. életévét.

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki

• a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
• legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

• az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
• legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

A rendezvényen – amelyen több mint háromszáz ember vett részt – Gyurcsány Ferenc pártja készülő választási programjából emelt ki részleteket és aktuális politikai kérdésekkel is foglalkozott. Gyurcsány Ferenc szerint akik eddig minimálbérért dolgoztak, vagy úgy voltak bejelentve, nyugdíjasként igen alacsony összegű ellátást kapnak majd. „A választás után a remélhetőleg létrejövő új kormánynak első intézkedései között foglalkoznia kell majd ezzel a kérdéssel” – tette hozzá.

Kifejtette: szerinte el kellene törölni a nyugdíjkorhatárt. Akár 50 éves korban is nyugállományba vonulhatna bárki, persze ez esetben nyilván kisebb összegű nyugdíjat kapna, az egyéni számláján befizetett járuléknak és letöltött kevesebb szolgálati idejének megfelelőt – mondta.

„Ez ösztönözné az embereket arra, hogy harcoljanak a nagyobb bérért”, ne a kedvező adózást, az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) válasszák a minél kisebb pillanatnyi járulék fizetése érdekében, hiszen azzal később önmagukat hozzák nehéz helyzetbe – vélte Gyurcsány Ferenc.

A pártelnök a 2014-es parlamenti választással kapcsolatban azt mondta: a Demokratikus Koalíció nem ért egyet azzal, hogy a határokon túl élő kettős állampolgárok szavazata döntsön a határon belüli sorskérdésekről. Hozzáfűzte saját véleményét is, miszerint
„egy közösség akkor lesz erős, ha osztozik minden egyes tagjának sorsában, s a határon túl lakók természetszerűleg nem tudnak részt vállalni ebből, döntésük következményeit nem viselik”.

A nagygyűlés előtt tüntetők várták Gyurcsány Ferencet, tízen táblákkal a kezükben demonstráltak a volt miniszterelnök és pártja ellen. A tüntetők – akik „Eladtátok Magyarországot!”, „Szétloptátok az országot!”, „Bűnözőkkel kormányoztatok!”, „Soha többé baloldalt!” feliratú táblákat emeltek a magasba – heves szóváltásba keveredtek a nagygyűlés résztvevői közül több emberrel. A felek kölcsönösen szidalmazták egymást, és a volt MSZP-SZDSZ-es, illetve a mostani Fidesz-KDNP-s kormányt, de a szópárbajon kívül incidens nem volt közöttük. A gyűlés után egy jobbikos és egy árpádsávos zászlós tüntető is megjelent a gyűlésnek otthont adó nyíregyházi irodaház előtt, ők szintén a DK-s szimpatizánsokkal keveredtek szócsatába.

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

• 1952. január 1-je előtt született, és betöltötte 62. életévét,
• 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• 1953-ban született, és betöltötte 63. életévét,
• 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• 1955-ben született, és betöltötte 64. életévét,
• 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• 1957-ben, vagy azt követően született, és betöltötte 65. életévét.

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki

• a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
• legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

• az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
• legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött 1950-ben született férfi, és az az 59. életévét betöltött 1952-ben, vagy 1953-ban született nő, aki legalább 40 év szolgálati időt szerzett.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi, és az az 59. életévét betöltött 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett. A csökkentés mértéke a nyugdíj megállapításától az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időtartamtól, és a 40 év szolgálati időből hiányzó időtartamtól függ. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.

Előrehozott öregségi nyugdíjra – két évvel az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően – jogosult az az 1950. december 31-ét követően született férfi, valamint az az 1958. december 31-ét követően született nő, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett. Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét

• annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb,
• 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb.

Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult – három évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően – az az 1954-1957-ben született nő, továbbá két és fél évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően az az 1958-ban született nő, aki legalább 37 év szolgálati idővel rendelkezik, valamint az a 42 év szolgálati idővel rendelkező férfi is, aki 1952-ben vagy 1953-ban született és 60. életévét betöltötte, vagy 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte. A csökkentés mértéke ezekben az esetekben sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát.

A legalább 42 év szolgálati idővel rendelkező 1952-ben és 1953-ban született férfi a 60., az 1954-ben született férfi a 60 éves és 183 napos életkor betöltésétől (két és fél, illetőleg három évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően) jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra. A csökkentés mértéke az esetükben sem haladhatja meg a 8,4 százalékot.

Kormányzat - Gyakran ismételt kérdések

A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság általános leírását itt érheti el.

Az ősz folyamán dolgozza ki a vidékfejlesztési tárca a hús áfájára vonatkozó javaslatát, amelyet az adótörvényekkel együtt tárgyalnak majd - nyilatkozta az Inforádiónak a minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Czerván György hozzátette: a vidékfejlesztési tárca a radikális változtatást támogatná, de a végső döntés függ a költségvetés helyzetétől.

Czerván György beszámolt arról, hogy a kormány foglalkozik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével, a Vidékfejlesztési Minisztérium több előterjesztést is készített ez ügyben. Az adózási kérdések ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékességi körébe tartoznak, az előterjesztéseket tehát közösen nyújtották be.

A probléma eddig mindig ott jelentkezett, hogy a költségvetési mozgástér milyen áfa-bevételkiesést bír el. Mára viszont a költségvetési helyzet úgy a alakult, hogy most már tartósan 3 százalék alatt van a hiány, a második negyedéves makrogazdasági adatok is növekvő bruttó hazai termékről tanúskodnak. Ez nyilván kedvezően befolyásolja a költségvetés mozgásterét - mutatott rá az államtitkár.

Hozzátette: most az a feladatuk, hogy a különböző hatástanulmányokat összeállítsák. Az ősz folyamán, az adótörvények, illetve a jövő évi költségvetés tárgyalása kapcsán a kormány ismét előveszi az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését - közölte.

Czerván György elmondta: a tárca álláspontja eddig is az volt, hogy a radikális csökkentésnek van értelme, hiszen az jelenik meg a fogyasztói árakban is. Jelezte, hogy a Miniszterelnökség támogatja törekvéseiket, s Lázár János államtitkár egy számjegyű áfa-kulcsról beszélt.

Az államtitkár szerint arra nincs idő, hogy egy új áfakulcsot Brüsszellel engedélyeztessenek, mert az eléggé időigényes, ezért a meglévő kulcsok közül kell választaniuk. Jelenleg 3 kulcs van hatályban: 27, 18 és 5 százalékos.

A csökkentést az indokolja - hangsúlyozta Czerván György -, hogy a húsiparban a legnagyobb a fekete gazdaság mértéke. Az áfa kulcs mérséklése mellett a tárca gondolkodik a fordított áfában is. Ha lesz változtatás, azt az adótörvényekbe foglalják és fogadják el az ősz folyamán, így várhatóan január elsejétől számíthatunk a hús áfájának csökkenésére.

A kormány júliusban meghozott döntése értelmében emelkedik a kommunista diktatúra által meghurcoltak juttatása.

Az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott jogosultak juttatása az infláció mértékének megfelelően, a 2011-től megvalósult öregségi nyugdíjemelésekkel összhangban, összesen 16,2 százalékkal emelkedik. A megemelt juttatás a jogosultakat visszamenőlegesen 2013. január 1-jétől illeti meg.

Az egyes kárpótlással kapcsolatos kormányrendeletek módosítása alapján emelkedik a juttatása az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyeknek és a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülőknek is.

2.5 milliárd idén, jövőre 3,5

Az idén 2,5 milliárd, jövőre 3,5 milliárd forintos keretet biztosít a kormány a kommunista diktatúra idején tartós szabadságvesztésre ítéltek nyugdíj-kiegészítésére - mondta Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerdán Budapesten.

Legutóbb 2008-ban emelték a kommunista diktatúra idején meghurcoltak juttatásait. Idén első lépésben megemelték a tartós szabadságkorlátozást elszenvedettek részére járó nyugdíj-kiegészítéseket. Idén a juttatás havi összege 50 százalékkal nőtt, míg jövőre újabb 50 százalékkal emelkedik.

Ez azt jelenti, hogy míg tavaly 20 ezer forint volt ez az összeg egy 3-4 éves börtönbüntetés esetén, most 30 ezer forint, jövőre pedig 45 ezer forint lesz. Tízéves börtönnél tavaly 40 ezer forint volt, 60 ezer forint idén, míg jövőre 80 ezer forint lesz a juttatás - fejtette ki az államtitkár.

Rétvári Bence elmondta: visszamenőlegesen igyekeztek ezeket a juttatások kifizetni, így idén összesen 2,5 milliárd, jövőre 3,5 milliárd forintos támogatást ad a kormány az áldozatoknak. Az intézkedés 8616 embert érintett, saját jogon mintegy 3 ezren, özvegyként több mint ötezren kaphattak emelést.

Ebbe a körbe tartoznak a legalább egy évnyi szabadságelvonást szenvedettek, akiket az 1956-os forradalom után elítéltek és személyes szabadságuktól megfosztottak, vagy Magyarországon 1945. és 1953. között rendőrségi őrizet mellett munkatáborban fogva tartottak, illetve 1944. október 1-jét követően szovjet kényszermunkára elhurcoltak.

Politikai rehabilitáció jogcímén a kitelepítettek, deportáltak, munkaszolgálatosok esetén is növekedés valósult meg. E célra 1,5 milliárd forintot fordítanak idén. A jogosultak száma itt 78 ezer; 24 ezren saját jogon kapják a juttatást, a többiek özvegyként. Ezen túlmenően a havi életjáradék összegét is növelték.

2008. január 1-jétől új társadalombiztosítási ellátás kerül bevezetésre, amelynek fő célja az érintett személy munkavégző képességének helyreállítása, foglalkoztatásának elősegítése komplex rehabilitációs eljárás keretében.


1. Ki jogosult rehabilitációs járadékra?

Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki

• 50-79 %-os egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és
• kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelme havi átlagánál, továbbá
• rehabilitálható, és
• az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és
• nem részesül egyéb társadalombiztosítási vagy munkanélküli ellátásban.

A járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében az állami foglalkoztatási hivatal illetékes szervével folyamatos együttműködésre köteles. Ennek keretében írásbeli megállapodásban kell vállalnia a rehabilitációs tervben foglaltak teljesítését. A megállapodás elsősorban a munkaképesség helyreállításához szükséges szolgáltatásokra, vállalásokra épül, azaz rögzítésre kerül, hogy az ellátásban részesülő személynek mit kell megtennie azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve, hogy ehhez milyen állami segítséget kap.


2. Milyen összegű a rehabilitációs járadék?

A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és átlagkereset alapján kiszámítható III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 %-ával. A rehabilitációs járadék összege évente a nyugellátással azonos módon emelkedik.


3. Mikortól állapítható meg a rehabilitációs járadék?

2008. január 1-jét követően a járadék attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült, de legkorábban az igénybejelentés napjától. Amennyiben az igénylő azon a napon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben
részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének a napjától állapítható meg.


4. Meddig folyósítható a rehabilitációs járadék?

A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évig folyósítható.
Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, akkor a járadékos egészségi állapotától függően rokkantsági nyugdíjra vagy munkanélküli, szociális ellátásra válhat jogosulttá.
A járadék összegéből nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama a nyugdíjbiztosítás szempontjából szolgálati időnek minősül.

Adózás szempontjából a rehabilitációs járadék a rokkantsági nyugdíjjal esik egy tekintet alá. Egészségügyi ellátásra a járadékban részesülők a rokkantsági nyugdíjasokhoz hasonló módon válnak jogosulttá.


5. Mikor szűnik meg a rehabilitációs járadék?

Megszűnik a rehabilitációs járadékra való jogosultság, ha a járadékos

• az ellátás megszüntetését kérte,
• az ellátás időtartama letelt,
• három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
• kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 %-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,
• egészségi állapotában olyan romlás következik be, amely rehabilitációját lehetetlenné teszi,
• a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit felróható módon nem teljesíti,
• az elrendelt felülvizsgálaton nem vett részt, vagy nem járult hozzá a szükségesnek tartott vizsgálatok elvégzéséhez.

6. Hogyan kell igényelni a rehabilitációs pénzellátást?

Az igényt a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni a rehabilitációs járadék, illetve rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon.
Az igény elektronikus úton is előterjeszthető. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot külön rehabilitációs szakértői szerv (bizottság) állapítja meg. Az ellátás megállapításáról az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozattal intézkedik, a járadékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

Kapcsolódó : bányászjáradék

A rehabilitációs járadékra vonatkozó szabályokat a 2007. évi LXXXIV. törvény tartalmazza, amely 2008. január 1-jén lép hatályba. E törvény rendelkezéseit 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.

Tájékoztató - a rehabilitációs járadékról (019/A)

Budapest, 2007. július 11.

Forrás : Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

A nyugdíj melletti keresőtevékenység kérdése minden időben nagy érdeklődéssel kísért, mind az érintett munkavállalók, mind a munkáltatók által. Ugyancsak nem közömbös, hogy a nyugdíjasként elért kereset hogyan befolyásolhatja a nyugdíj összegét. A témakört színesíti, hogy 2013-ban nyugdíjkorhatár alatti és nyugdíjkorhatár feletti ellátásban részesülők kereseti lehetőségeit kell elemeznünk, ahol a szabályok eltérőek. Mindezek mellett különleges szabályok vonatkoznak a közszférában foglalkoztatott személyekre.

Keresőtevékenység nyugdíjkorhatár felett

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.

Közszférában történő foglalkoztatásuk és a nyugdíj kapcsolatát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-a szabályozza. A rendelkezés szerint a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja, hogy a közszférában történő foglalkoztatása megszűnt.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A szüneteltetést követően a nyugellátás az időközben történt nyugdíjemelésekkel, és a Tny. 22/A. § szerinti 0,5 százalékos mértékű növeléssel kerül folyósításra.

Fenti rendelkezés 2013. január 1-től hatályos.

Azokra az öregségi nyugdíjban részesülő személyekre, akik 2013. január 1-jén már közszolgálati jogviszonyban álltak, átmeneti szabály vonatkozik.

Nevezettek 2013. április 30-ig voltak kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek a közszolgálatban történő foglakoztatás tényét, ha ez a jogviszony továbbra is fennáll, nyugellátásuk szüneteltetésére 2013. július 1-től  kerül sor. (Tny. 102/I. §).

Keresőtevékenység nyugdíjkorhatár alatt

Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek. Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésig a nyugellátás szüneteltetésre kerül (Tny. 83/B. §).

Fenti szabályokat kell alkalmazni a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátása melletti keresőtevékenységre is.

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy, illetve a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásában részesülő személy közszférában folytat keresőtevékenységet, nem a fenti szabályok, hanem a korhatárt betöltött személyek előzőekben ismertetett szabályai alkalmazandók.

Megváltozott munkaképességű személyek

A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotuk függvényében rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülhetnek, mindkét ellátás táppénzszerű ellátásnak minősül. Az ellátás folyósítása melletti kereseti lehetőségek nem azonosak a két juttatás esetén.

Rehabilitációs ellátás

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szól 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 7. § (4) bekezdés a) pontja szerint a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a húsz órát meghaladja.

Rokkantsági ellátás

A rokkantsági ellátásban részesülők keresőtevékenységét az Mmtv. 13. § (2) bekezdés d) pontja szabályozza.
A rendelkezés szerint a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát (ez az összeg 2013-ban 147.000 forint).

A rokkantsági ellátás esetében tehát – ellentétben a rehabilitációs ellátással a kereseti lehetőség összeghatárának túllépésével nem az ellátás folyósításának szüneteltetésére, hanem az ellátás megszüntetésére kerül sor.

Átmeneti rendelkezések

Az Mmtv. 33. § (2) bekezdése szerint a 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy ellátása 2012. január 1-jei rehabilitációs ellátássá történő átalakítását követően a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységre a komplex újraminősítést követő ellátás megállapításáig továbbra is a 2011-es szabályok alkalmazandók, nem a 2013-as heti legfeljebb húsz órás munkaidejű lehetőség.

A nyugdíjasként elért kereset hatása a nyugdíj összegére

A saját jogú nyugdíjasként elért kereset után is kell tíz százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizetni. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama azonban szolgálati időként nem vehető figyelembe [Tny. 22/A. § (2) bekezdés].

A szolgálati idő szerzés helyett a nyugellátás növelése történik a nyugdíjjárulék fizetésre tekintettel.

Nyugdíjnövelés

Fentieknek megfelelően jogosultak 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelésre a saját jogú nyugellátásban részesülő személyek nyugdíjasként történő foglakoztatásuk, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenységük alapján [Tny. 22/A. § (1) bekezdés].

A növelés iránti kérelem évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben nyújtható be a lakóhely szerinti megyei, fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál.

2013-as új szabály az a lehetőség, amely szerint – ha az elhunyt életében nem igényelte a
0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelést – a hozzátartozói ellátások igénylése során erre a hozzátartozóknak is módjuk van.

A korhatár alatti ellátásban részesülők nem minősülnek nyugdíjasnak, ellátásuk melletti keresetükből szintén tíz százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizetnek, de erre tekintettel további szolgálati időt szereznek, nem a fenti nyugdíjnövelésben fognak részesülni.

A nyugdíjba vonulás elhalasztása

A cikk fő témája mellett a kérdéssel való szoros kapcsolatára tekintettel tekintsük át dióhéjban azokat a helyzeteket is, amikor a nyugdíjjogosultságot megszerzett személy még nem kíván nyugdíjba vonulni, és továbbdolgozása igen kedvezően hat majdani nyugdíja összegére.

A Tny. szerint lehetőség van a nyugdíjkorhatár betöltését követően továbbdolgozással szerzett időszak nyugdíjnöveléssel történő figyelembe vételére. Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül [Tny. 21 § (2) bekezdés]. A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet [Tny. 21 § (3) bekezdés].

Szintén e témakörhöz kötődik a nyugdíjrögzítési lehetőség.

A Tny. 82. §-a szerint, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, kérheti nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását, azaz rögzítését.
Ha ezt követően legalább további háromszázhatvanöt nap szolgálati időt szerez, választási lehetőség illeti meg rögzített nyugdíja emelésekkel, kiegészítésekkel történő folyósítása, illetve az új időpontra nézve történő, új nyugdíjigénykénti elbírálás eredményeként meghatározott nyugdíj összege között.

Az eljárás arra a helyzetre ad megoldást, hogy a már nyugdíjjogosultságot szerzett személy a nyugdíj rögzítésével biztonságot szerezzen arra nézve, hogy a változó nyugdíjszabályok miatt nyugdíja legalább a nyugdíjrögzítéskor meghatározott összegű lesz, ennél kevesebb nem lehet akkor sem, ha a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjában számított összeg alacsonyabb lenne a rögzített összegnél.

A nyugdíjrögzítésre csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltését követően kerülhet sor, korábbi életkorban nem.

Hogy ezek után mi fog következni, azt talán jobb is, ha nem látjuk előre. Nem vagyunk Csányi Sándor, aki a bankszövetség javaslatáról szóló kérdésre hétfőn olyan választ adott, aminek (nyilván nem véletlenül) köze sem volt a bankszövetség javaslatához, inkább feltehetőleg az általa már akkor legvalószínűbbnek tartott forgatókönyvről szólt. Ugyanarról, amiről most Orbán Viktor beszélt a rádióban: a bankok viseljék az árfolyamváltozások miatti teher nagy részét. Ez ugyanis nagyjából annyiba kerülne a bankoknak, amennyit Csányi mondott: 900-950 milliárd forintba. Ez a bankok tőkéjének a harmada, válság előtti utolsó három évük (2006-2008) nyeresége. Az OTP-re jutó rész a bank másfél évi nyereségét vinné el, ezért az intézmény túlélné, külföldi versenytársainak egy részénél azonban talán még a kivonulás költségénél is nagyobb egyszeri teherrel járna. Ehhez képest még a Magyar Nemzeti Bank örökös árfolyamgátról szóló javaslata is szúnyogcsípés lenne nekik, amennyiben a bankok (rögzített árfolyam feletti kamatrész) és az állam (rögzített árfolyam feletti tőke+árfolyamkockázat) közötti tehermegosztáson alapulna. Lehet, hogy végül ez lesz a bankok számára a legvonzóbb forgatókönyv. Csakhogy fegyverek közt hallgatnak a múzsák - a kormány valószínűleg most már senki javaslatcsomagjából nem merít ihletet.

Nem gondolhatjuk, hogy a kormány mostani ultimátuma komoly, és hogy bármilyen értelmes eredményt vár a bankoktól november 1-jéig. Egyszerűen úgy döntött, hogy politikai megoldást választ, miután az eddigi mentőcsomagok nem teljesítették azt a követelményt, hogy mind szakmailag, mind politikailag megállják a helyüket. A bankszövetség csomagja az utóbbi szempontból hibádzott, de nagyon. A politikai megoldás azonban drámai következményekkel fenyeget, ráadásul forintgyengítő hatása miatt annál nagyobb lehet a költsége, minél később hajtják végre. Miért kell várni újabb két hónapot? Lehet, hogy a kormány tényleg ezt akarja, hogy aztán már tényleg óriási bukó legyen a forintosítás? Jóhiszeműségünket megőrizve sem jut most jobb az eszünkbe.

Elsőként le kell szögezni, hogy a hagyományos értelemben vett gázártámogatás 2011. augusztus 31-ével megszűnt, 2013 szeptemberével pedig a megváltozott lakástámogatási rendszerbe épült be.

Így ez korántsem jelenti, hogy nem igényelheted, csupán arról van szó, hogy szemmel kell tartani néhány fontos változást.

Nem csak gázra igényelhető

A lakásfenntartási támogatást olyan kiadásokhoz nyújtják, melyek a lakhatással függnek össze, megfizetésük elmaradása pedig azt a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

A támogatás igényelhető például fűtéstámogatásra - nemcsak gáz-, de például fa- vagy szénalapú fűtés esetében is -, lakbérre, albérleti díjra, közös költségre, csatornahasználati és szemétszállítási díjra, a villanyszámlára és a vízdíjra is.

Ki és mire kaphat támogatást?

Lakásfenntartási támogatásra alanyi jogon jogosult az a személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül, ilyenkor a támogatást az adósságkezelés időtartamára állapítják meg. Emellett normatív alapon is járhat a kedvezmény, ami azt jelenti, hogy támogatást kaphat az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, illetve a háztartás tagjai közül senkinek nincs vagyona.

Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelmet úgy állapítják meg, hogy az összjövedelmet elosztják egy arányszámmal: a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1, a másodiké 0,9, a további nagykorúak arányszáma 0,8. A háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, illetve minden további kiskorú arányszáma 0,7. A támogatás igényléséhez formanyomtatványt kell benyújtani a helyi önkormányzathoz, amelyhez mellékelni kell többek között vagyonnyilatkozatot, jövedelemigazolást, illetve a lakás nagyságát igazoló nyomtatványt is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a lakosság energiahatékonysági beruházásait támogató pályázatok kiemelt jelentősége miatt az Új Széchenyi Terv „Fűtéskorszerűsítési Program” eredetileg mintegy 864 millió forintos keretösszegének kibővítését javasolta további 178 millió forinttal - közölte a minisztérium.

A kormány egyetértésével a benyújtott több mint 1200 pályázat gyors feldolgozását követően így már 1084 pályázat összesen 1 milliárd 42 millió forint értékű támogatásáról születhetett döntés. E forrás mintegy 2,7 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását segítheti elő.

A pályázók kondenzációs kazántechnológiát és megújuló energiát hasznosító fűtési rendszerek beszerzésére és telepítésére igényelhettek vissza nem térítendő, utófinanszírozású támogatást. A meghirdetett konstrukció iránti jelentős érdeklődés bebizonyította, hogy a kormány Megújuló Energia-hasznosítási Nemzeti Cselekvési Tervben rögzített szándékai találkoznak a lehetséges pályázói kör igényével.

A konstrukció népszerűségét nagyban elősegítették a pályázati folyamat ügyfélbarát egyszerűsítései: a kizárólag elektronikus úton történő pályázatbenyújtás és a benyújtandó dokumentumok számának csökkentése.

A szaktárca által meghirdetett program hozzájárul a lakóépületek energiahatékonyságának javításához, a háztartások rezsiköltségeinek és energiafogyasztásának csökkentéséhez. Az elnyert támogatások megrendelésekhez juttatják az ágazat hazai kisvállalkozóit. A megvalósuló fejlesztések a klímavédelem területén vállalt magyar kötelezettségek teljesítését is előmozdítják. Lakásfelújítási pályázatok indulnak

Az elektronikus jegy az utazás megkezdése előtt nem váltható vissza és aki ilyen jeggyel utazva a célállomás előtt lemond a továbbutazásról, nem kapja vissza a menetdíj különbözetet - egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet, amely vasárnap lép hatályba és a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg.

A rendelet definiálja az elektronikus jegyet is. Az elektronikus jegy, a vonatkozó EK rendeletben előírtak szerint, az elektronikus adathordozóra kiállított menetjegy, illetve az otthon nyomtatott jegy is, amely "olyan elektronikus jegy, amely nem a vasúti társaság által biztosított jegypapírra kerül kinyomtatásra".

Új szabály az is, ha a vasúttársaság a menetrendben jelzi azt, hogy a vonat kalauz nélkül közlekedik, s akkor arra csak előre váltott menetjeggyel lehet felszállni.

Minimálisan változik a vonat kiesése, illetve késése esetén az utasnak fizetendő kártérítés szabálya is. A kártérítés alapja továbbra is az egy útra szóló menetjegy ára. Kimaradás esetén a 15-szörös szorzó tovább él, ennyivel kell felszorozni a jegy árát. A késésnél jelenleg csak 30 perc felett kell fizetnie a vasúttársaságnak, mégpedig a jegyár ötszörösét. A jövőben 5 percet meg nem haladó késés esetén a szorzó egy, 5 és 30 perc közötti késés esetén pedig három.

Szintén új szabály, hogy ha a kártérítés nem haladja meg az ezer forintot, abban az esetben akkor köteles fizetni a vasúttársaság, ha ezt az üzletszabályzatában vállalja.

Országszerte csupán néhány megyeszékhely, Budapesten pedig csak kevés kerület vet ki helyi adót a magánszemélyek tulajdonában lévő lakóingatlanok után.

Csak néhány fővárosi kerület, illetve megyeszékhely használja ki a jogszabály adta lehetőséget, hogy magánszemélyek tulajdonában lévő lakáscélú ingatlanok után helyi adót, azaz építményadót, telekadót vagy kommunális adót szedjen bevételei növelése érdekében - derül ki az OTP Ingatlanpont felméréséből, amely a megyeszékhelyeket, illetve a budapesti kerületeket vizsgálta. Építményadót a magántulajdonban lévő lakások után négy megyeszékhelyen és egy fővárosi kerületben, míg kommunális adót már több kerületben is kell fizetni az elemzés szerint. Az építményadó Pécsett, a kommunális adó a XII. kerületben a legmagasabb egy átlagos lakásra nézve.

Általános mentesség

Azokon a településeken, ahol a lakáscélú ingatlanok esetében is alkalmazzák ezeket az adónemeket, jellemzően mentességet, kedvezményt kaphatnak a magánszemélyek meghatározott esetekben. Építményadót a fővárosi kerületek közül az összes önkormányzat, illetve a megyeszékhelyek közül 16 város vet ki az ingatlanok után, azonban a legtöbb helyen ez csak az üzleti célú építményekre vonatkozik, míg a magánszemélyek lakáscélú ingatlanjai adómentességet élveznek. Az adómentességnek számos esetben az is feltétele, hogy a tulajdonos életvitelszerűen otthonaként használja az adott ingatlant. Szintén gyakori előírás az is, hogy a lakás ne legyen egy vállalkozás székhelyeként vagy telephelyeként bejegyezve, különben a tulajdonosnak építményadót kell fizetnie.

Budapesten egyedül a X. kerületben vetnek ki magánszemélyek tulajdonában lévő lakáscélú ingatlanok után építményadót, azonban Kőbányán is csak a 100 négyzetméter feletti lakások után szedik be az adót, amelynek éves mértéke 1169 forint négyzetméterenként. Emellett kedvezményeket kaphatnak a családok a velük élő gyermekeik után, illetve teljes mentességet bizonyos jövedelemszint alatt.

A megyeszékhelyek a fővárosi kerületekhez képest már nagyobb arányban vetik ki az építményadót a lakáscélú ingatlanok után, miután négy városban (Egerben, Pécsett, Szekszárdon és Szolnokon) is adót kell fizetniük a magánszemélyeknek. Kedvezmények azonban sok helyen vannak: Egerben azok a lakástulajdonosok, akik állandó lakosként bejelentve, életvitelszerűen élnek az ingatlanban, 50 százalékos adókedvezményt kapnak. A csökkentett adóból további 50 százalékos kedvezményt kaphatnak a három vagy annál több gyermeket nevelő nagycsaládosok és az öregségi nyugdíjra jogosultak. Pécsett és Szekszárdon az egyedül élő nyugdíjasoknak adnak ötven százalékos kedvezményt, a baranyai megyeszékhelyen ehhez az is szükséges, hogy havi jövedelmük ne haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát (jelenleg 88 500 forint) és a lakás mérete a 80 négyzetmétert. Pécsett a legalább három gyermeket nevelő családok esetében szintén elengedik az adó felét.

forrás: OTP Ingatlanpont

Az építményadón kívül még a kommunális adó kivetésével növelhetik bevételeiket az önkormányzatok a magánszemélyek tulajdonában lévő lakások után. Jellemzően az infrastruktúra fejlesztésével, valamint környezetvédelemmel kapcsolatos feladataik finanszírozásához szednek kommunális adót, amelynek alanya az a magánszemély, aki az adott önkormányzat illetékességi területén építmény, valamint telek tulajdonjogával, továbbá nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Az építményadóval szemben ezt az adófajtát már jóval több fővárosi önkormányzat, összesen öt kerület (II., III., IV., XII. és XXII.) alkalmazza. A III. kerületben és Újpesten azonban csak azoknak a tulajdonosoknak kell megfizetni az adót, akik nincsenek bejelentve a kerületben vagy bérbe adják lakásukat.

Családi és nyugdíjas kedvezmények

A többi kerületben nem kapnak mentességet az adott lakásba bejelentett magánszemélyek, és sávos az adó mértéke. A XII. kerületben a 40 négyzetméternél kisebb lakások után nem kell adót fizetni, illetve a gyermekek száma után is kedvezményt kapnak a családok: egy gyermek után 20, két gyermeknél 40, három vagy annál több gyermek esetén gyermekenként további 12 négyzetméter vonható le a lakás alapterületéből az adóalap meghatározásakor. A XXII. kerületben az adóból az egyedül élő nyugdíjasok 50 százalékos kedvezményt kaphatnak, amihez kérelmet kell benyújtaniuk. A II. kerületben a 70 évnél idősebbek számára hatezer forintos adókedvezményt adnak.

A megyeszékhelyek közül csak három városban (Kaposváron, Tatabányán és Veszprémben) vetik ki a kommunális adót. Tatabányán a 30 négyzetméter alatti lakásokra nem vetik ki az adót, illetve az egyedül élő 65 év felettiek is mentesülnek a fizetés alól. Veszprémben a 30 négyzetméternél kisebb lakásban élő nyugdíjasok, illetve a lakás méretétől függetlenül a 70 év felettiek, valamint a legalább három gyermeket nevelő családok kapnak adómentességet.

forrás: OTP Ingatlanpont

Fél szocpol használt lakásra 2014-ben - Hogyan lehet lakáshoz jutni minimális önerővel? Az új  szabályok értelmében, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium terjesztett elő, ismét elérhető lesz a használt lakásra igényelhető vissza nem térítendő állami támogatás.

Ennek a neve fél szocpol használt lakásra, melyet már korábban is lehetett igényelni. Az elnevezés onnan ered, hogy az építkezésre, illetve új lakás vásárlására igényelhető szocpol 50 %- áról beszélünk.

A segély összege egyenes arányban van a négyzetméter árral: azaz a félszocpol összege a lakás alapterületének, a gyerekek számának és a lakás energiaminősítésének a függvényében alakul. Továbbá a vételárat (négyzetméterenként) a földrajzi elhelyezkedéstől függően igénybe vehetik azok is, akik nem tartoznak feltétlenül a célzott ügyfélkörbe. A fél szocpol használt lakásra 2014- ben sem lesz drágább, ez azt jelenti, hogy a magasabb komfort fokozatú ingatlanokra a támogatás nem lesz igényelhető.

Szakértők szerint a félszocpol használt lakásra - mely 2013 április elsejével kerül bevezetésre- részletei nem kerültek nyilvánosságra, azonban úgy vélik, továbbra is a már meglévő gyerekek utáni támogatást veszik figyelembe a bankok, mert így kisebb a kockázati tényező.

Ha valaki nem elégszik meg a fél szocpollal, akkor lehetőséget biztosítanak a bankok különböző hitel felvételére, több államilag támogatott lehetőségek állnak a családok rendelkezésére. A hitel összege kormányrendelet függvényében alakul- így az összeg nem haladhatja meg a vételár 80 százalékát. A háttérben pozitív banki hitelbírálatnak és megfelelő jövedelemnek kell állnia.


Egy példa 60 m2- es ingatlanra, ha a családban van két gyerek:

800.000 forint igényelhető (melyet nem kell visszatéríteni), amennyiben az energetikai minősítés alapszintűnek felel meg. Ez a fővárosban 5 %, vidéken pedig 10 %- ot jelent a vételárból kiindulva. Észak, illetve Észak- Kelet Magyarországon egy ekkora panel 7.5 millió forint körül van, azaz kb. 700.000 forint önerő elégnek tűnik ennek az ingatlannak a megvételéhez.

3 gyereknél, amennyiben nagyobb a lakás alapterülete, az arány javuló tendenciát mutat- de nem árt tisztában lenni annak a tényével, miszerint a nagyobb alapterületű ingatlanok esetében az államilag támogatott lakáshitel 20.000.000 forintos vételárig bezárólag, és 10.000.000 forintnyi hitelig igényelhető.

10 millió ft két kereső féllel 240 ezer forint összevont jövedelemmel felvehető, azonban 5 millió ft hitelhez elég 130 ezer ft igazolt jövedelem is. Nem szabad elfeledkezni a hitelek havi törlesztő részletéről sem, hiszen az is befolyásolja a hitel összegét.

Harrach Péter szerint mindez körülbelül 260 ezer családnak könnyíti majd meg a helyzetét, és ezzel mintegy 50 milliárd forint marad a családok zsebében.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető hozzáfűzte, a családi adókedvezményt január 1-jével biztosan kiterjesztik, segítve ezzel az alacsony keresetű családokat.

A kormánypárti frakciószövetség évadnyitó ülésének helyszínén Harrach Péter arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is támogatja a családi csődvédelem intézményét, amelyről jelenleg zajlik a tárcák közötti egyeztetés.

A családi adókedvezményre 2014 -ben azok jogosultak, akik megfelelnek az erről szóló törvénycikkelyben megnevezett tényezőknek. ( 1995. CXVII.)

Mit is jelent a családi adókedvezmény? Egy, illetve két kedvezményezett esetében havonta, vagy kedvezményezett eltartottanként 10.000 forinttal nő a nettó bér. Három, esetleg ennél is több eltartottnál ez az összeg 33.000- ot jelent. A törvény kimondja, ki az a személy, aki jogosult a családi adókedvezményre.

Családi adókedvezményre jogosult 2014- ben is az a magánszemély, aki gyerekére tekintettel megfelel a családi támogatásáról szóló törvény alapján, rokkantsági járadékot kapó magánember, gyerek, akik saját jogán jogosult a családi pótlékra, illetve várandós hölgyek, és vele egy háztartásban élő férjeik.

2014- ben nem kaphat családi adókedvezményt az a személy, aki a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, szociális intézmény vezetőjeként tekintettel az intézményben elhelyezett gyerekekre, vagyonkezelő eseti gondnokként gyerekotthonban/ javítóintézetben, büntetés- végrehajtási intézetben lévő kiskorú bűnöző esetében.


A családi adókedvezmény érvényesítése

Az a hónap számít jogosultsági hónapnak, melyre vonatkozóan a családi pótlékot kifizetik, vagy a rokkantsági járadékot folyósítják, vagy a terhesség legalább egy napig fennáll- kivételt képez ez alól a szülés hónapja.


Az érvényesítés feltétele:

Minden esetben az adóazonosító jel feltüntetés.( magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó- megállapításhoz mellékelje a vonatkozó írásbeli nyilatkozatát jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról). A kedvezmény megosztásakor mindkét fél adóazonosító jele. Bármelyik nap lehet nyilatkozni, de érdemes a következő havi fizetés előtt intézkedni ez ügyben. Év közben, és visszamenőlegesen a családi adókedvezmény 2014- ben nem érvényesíthető.


Az adókedvezmény nagysága több tényezőtől is függ:

- az eltartottak számától
- a jogosultsági hónapoktól
 
Az adóelőleg megállapítása előtt a magánszemély összevont adóalapja csökkentésre kell, hogy kerüljön.

Megdöbbentőnek tartják a malomipar, a tejágazat és a zöldség-gyümölcs szektor szereplői, hogy a jelenlegi elképzelések szerint az általuk előállított alapvető élelmiszerekre nem terjedne ki a januártól várható kormányzati áfacsökkentés. Mindhárom ágazatban újra erőteljes lobbizás indulhat, hogy beférjenek a kabinet áfamérséklési programjába, amely egyelőre kiforratlannak tűnik.

Nem akar a malomipar az utóbbi időben ellehetetlenült húsipari vállalkozások sorsára jutni, ezért az egyre tömegesebbé váló lisztpiaci áfacsalások és a romló versenyképességi helyzet miatt továbbra is azt szorgalmazza, hogy a kormány csökkentse a liszt 27 százalékos áfáját – mondta az agrarszektor.hu-nak Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Az iparág szereplőit – tette hozzá - megdöbbentette Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár hét eleji bejelentése, amely szerint a kabinet az alapvető élelmiszerek közül csak a sertés- és a baromfihúsok áfáját faragná le 10 százalék alá, és az adómérséklésből a liszt kimaradna.

A húsipar jövedelmezőségi gondjait mutatja, hogy a közelmúltban a Kapuvári Hús Zrt. és a Pápai Hús 1913 Kft. is csődbe jutott, de hasonló események a nagy malomipari cégek között is lejátszódtak az utóbbi években. Így például a felszámolták a székesfehérvári Cerbonát és Cornexit, illetve a nyíregyházi ABO-csoportot, és fennáll a veszélye annak, hogy a még működő vállalkozások is hasonló sorsra jutnak az évek óta tartó negatív árverseny miatt.

A Gabonaszövetség a feketepiac ás az adócsalások visszaszorítása érdekében a napokban újra kezdeményezte, hogy a kormány drasztikusan – 5 százalékra - mérsékelje a liszt áfáját, más ágazati termékeknél pedig vezesse be a gabona- és az olajosmag-piacon már alkalmazott fordított áfát, amelynek használatát az augusztusban megjelent új uniós jogszabályok gyorsítják és könnyítik. A szövetség ez ügyben levelet írt Czerván Györgynek, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának, Pankucsi Zoltánnak, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkárának, Font Sándornak, a parlamenti mezőgazdasági bizottság elnökének és Jakab Istvánnak, az Országgyűlés alelnökének.

Az alapvető élelmiszereket érintő áfacsökkentési programba be kellene vonni a kenyeret és a tejet is, amelyekre ugyan ma alacsonyabb, 18 százalékos adókulcs vonatkozik, de ez még mindig túlságosan magas – vélik szakértők. Az adóterhek 5-10 százalékra mérsékléséért évek óta fellépő, de most mellőzöttnek tűnő iparágak szereplői ma abban reménykednek, hogy Lázár János a tervezett áfaváltoztatások kapcsán a sertés- és a baromfihúst csupán példaként hozta fel, és az adómérséklés más alapvető termékekre is kiterjedhet. Mindenestre az ügy kormányon belüli kiforratlanságára utal, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium – amely az általános adócsökkentés „álharcosának” számít – hallgat és nem szólalt meg az adó és pénzügyekért felelős nemzetgazdasági tárca sem.

Nem képzelhető el, hogy a tej ne tartozzon az alapvető élelmiszerek közé, ezért a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács folytatja lobbi tevékenységét az eddig is szorgalmazott áfacsökkentés érdekében – fogalmazott Lukács László, a szervezet ügyvezető igazgatója. A magas áfakulcs a hazai iparági szereplőknek túlzott piaci konkurenciát teremt, illetve komoly versenyképességi problémákat okoz, és ez rontja a tejipari cégek gazdálkodási pozícióit - állapította meg.

Szélesedik a gyermekek után járó adókedvezmény

Kiszélesítik a gyermekek utáni adókedvezményt, amelyet így a jövőben nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékból is le lehet majd vonni – közölte Harrach Péter, hozzátéve: ezzel körülbelül 50 milliárd forint marad a családok zsebében.

A másik fontos téma, a családi csődvédelem kérdése – mondta Harrach. Úgy fogalmazott, hogy ez segítséget jelent, de nem veszi le a terhet az emberek válláról, „az adósságot meg kell fizetni”. Rogán ezt kiegészítve hozzátette, a Fidesz frakciója amellett áll, hogy az alacsony keresetűek támogatása napirendre kerüljön, „a csődvédelemmel kapcsolatot javaslatot mi is támogatjuk”.

Megvan a fedezet

Rogán arról is beszélt, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter tájékoztatta a frakciót a 2014-es költségvetés irányelveiről, ami alapján meg van a fedezet a most bejelentett kedvezményekre, úgy hogy tartható legyen a kitűzött cél.

Ultimátum a bankoknak

A Fidesz-KDNP arra szólítja fel a bankokat, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket pedig módosítsák az ügyfelek javára – közölte Rogán. A politikus – a hitelesek helyzetét megoldandó – kijelentette, a helyzetért a bankok a felelősek, ugyanis nem árulták el az embereknek a kockázatot, és minden terhet áthárítottak rájuk. Így a kialakult problémát is nekik kell megoldani.

A bankok erre november 1-jéig kapnak határidőt, ha addig nem teljesítik az elvárást, a frakció felkéri a kormányt, hogy a javaslatot terjessze be a parlament elé, akár a bankok kárára is – mondta a politikus.

Kivezethetik a devizaalapú jelzáloghiteleket

A frakcióvezető később kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: azt kérik a bankoktól, hogy módosítsanak a devizahitelesek javára, ez erkölcsi kötelességük, ha ezt nem teszik meg akkor a kormánynak be kell lépnie. Rogán azt mondta, ha ezt nem teszik meg a pénzintézetek, akkor sor kerülhet a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetésére, szerinte ezzel nem fenyegeti a bankrendszert veszély, de terhet a bankoknak vállalni kell.

Rogán a devizahitelekkel kapcsolatban ismertette a júliusi adatokat, amely szerint 279 ezer szabadfelhasználású és 222 ezer lakáscélú devizahitel volt hazánkban, noha a végtörlesztés, az árfolyamrögzítés és a nemzeti eszközkezelő által nyújtott segítség következtében 360 ezer család szabadult meg devizahitelétől.

Bejelentették a rezsicsökkentés újabb lépcsőjét, melynek értelmében 11,1 százalékkal csökken a gáz, a villamos energia és a távfűtés árát.

A Fidesz és a KDNP frakció ülésén azt a döntést hoztuk, hogy folytatni kell a rezsicsökkentést: a villamos energia, a gáz és a távfűtés tekintetében. Ennek megfelelően a villamos energia, a gáz és a távfűtés árát ősszel 11,1 százalékkal csökkentjük – jelentette be Rogán Antal.

A frakcióvezető utalt arra, hogy az előző kormányok idején, a villamos energia ára 100, a gázé 120 százalékkal emelkedett. Emellett víz- és csatornaszolgáltatás díja is 70-75 százalékkal nőtt. Rogán Antal arról is szólt, hogy az egyéb közműdíjak esetén a nyáron lezajlott rezsicsökkentés elegendő volt arra, hogy visszaadja az embereknek azt a pénzt, amit az előző kormányok idején elvettek tőlük, viszont a gáz- és villany esetében ez nincs így. Ezért van szükség a további 11,1 százalékos rezsicsökkentésre.

Rogán hozzátette: az időpont még kérdéses, október 15-e és november 1-je jöhet szóba, de az biztos, hogy még a következő fűtési szezon előtt kezdetét veszi az újabb rezsicsökkentés.

A közelmúltban jelent meg a NAV 3015/2012. számú útmutatója az állami adóhatóság bírságolási gyakorlatáról. Az útmutató nem kötelező érvényű rendelkezés, hanem az adózók tájékoztatását szolgálja, azért hogy az adózók megismerjék az adóhatóság által a bírságok megállapítása és kiszabása során alkalmazott elveket. Az adóhiány, és az adókülönbözet megállapítását követően az adóhatóság adóbírságot állapít meg a feltárt mulasztás, vagy a téves jogalkalmazást követően. Milyen elvekről szól az útmutató, hogyan egészíti ki a gyakorlat a vonatkozó jogszabályokat? Jelen cikk keretei között a főbb szabályok ismertetésére kerül sor.

Az adóbírságok

Alkalmazott bejelentésének elmulasztása 30e ft - 300e ft-ig

Nyugtaadás elmulasztása 50e ft - 500e ft-ig

Jelenléti ív nem vezetése 10e ft - 100e ft-ig

Pénztárgép órájának pontatlansága - bírság összege ismeretlen

2013 Szeptembertől online kassza kódja - büntetés összege ismeretlen

A jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállítása a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi IRÁNYELV 21. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus adminisztratív okmány kíséretében történik, amely szállításhoz a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott számítógépes rendszer használandó.

Az EMCS rendszer (Excise Movement and Control System – Jövedéki Árumozgás és Ellenőrző Rendszer) az EU Bizottsága és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett uniós számítógépes rendszer.

Az EMCS rendszer az Európai Unió tagállamaiban egyszerre került bevezetésre 2010. április 1‑jén. Ettől az időponttól kezdődően – a kivételektől eltekintve – jövedéki termék adófelfüggesztés keretében történő szállításának okmányait elektronikusan kell előállítani, továbbítani, kezelni, visszaigazolni és felügyelni, amely által megvalósul valamennyi – a tagállamok közötti és a nemzeti szinten – adófelfüggesztéssel indított jövedéki szállítmány, valamint tagállami szinten az adóraktárakból szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki termékek elektronikus indítása, nyilvántartása, ellenőrzése.

A kapcsolódó anyagok elérhetők itt.

EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK JÖVEDÉKI ÁRUMOZGÁS