Február 9-én a Millenárison tartja közös kormányzás-értékelőjét az Együtt 2014, ahol Bajnai Gordon (Haza és Haladás Egyesület), Juhász Péter (Milla Egyesület) és Kónya Péter (Szolidaritás Mozgalom) véleményezik az Orbán-kormány eddigi tevékenységét.  Az Együtt 2014-et tavaly október 23-án alapította a három szervezet, az Orbán-rezsim leváltásának szándékával. Azóta több párttal és civil szervezettel tárgyaltak az együttműködés formáiról, és egyre valószínűbbnek tűnik az, amit már a mozgalom zászlóbontásakor sejteni lehetett: ebből bizony párt lesz. A pártalapítás a rezsimváltás célkitűzéséből - és a választási rendszer átalakításából - logikusan következik, de még számos tényező befolyásolja az összefogás formáját és kiterjedtségét. Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök színre lépése ugyanis repedéseket okozott - avagy meglévőket mélyített - az ellenzéki oldalon. Az LMP részben az Együtt 2014-gyel való együttműködés mentén szakadt két szárnyra, az MSZP pedig láthatóan inkább riválist lát az új mozgalomban (lásd Mesterházy Attila pártelnök taktikázását az ellenzéki tárgyalások szervezésével és tematizálásával). A Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció hozzáállása is ambivalens - leginkább a Millához, ami kölcsönös is, a civilségüket hirdető millásoknak ugyanis leginkább pártpolitikusok jelenléte csípi a szemét. És hogy ne legyen ilyen egyszerű a képlet, az ellenzéki oldal szinte összes aktora megkörnyékezte már a tízezres tömegtüntetéseikkel népszerűvé vált Millát - ha nem is mindenki az együttműködés szándékával. Ebben a légkörben már egyre nyíltabban elismerik az Együtt 2014 oldaláról, hogy az eredeti terv kudarcot vallott, nem fognak tudni pártokat beterelni az Együtt "ernyője" alá, legfeljebb civil szervezeteket. Ennek szellemében alakulhat a szövetségesi rendszerük és a pártalakítás folyamata is, ebben ugyanis a jelenlegi három résztvevő, illetve további civil szervezetek lazább-szorosabb együttműködése mellett, legfeljebb a fél LMP-re számíthatnak (az LMP hétvégi kongresszusának függvényében: itt dönthetnek a Jávor Benedek-Karácsony Gergely féle platform javaslatáról, miszerint haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat az Együttel az együttműködésről). Erre tekintettel, az ellenzék legerősebb pártjával, az MSZP-vel való viszonyt is újra kell gondolniuk; információnk szerint ez is szóba került Bajnai Gordon és a millások kedd esti "ismerkedési estjén". Az Együtt 2014 és a Milla között eddig is rendszeresek voltak az egyeztetések (hetente többször tárgyalnak) szűkebb körben; kedden már tágabb körben egyeztettek az aznap megnyitott irodájukban. Itt előkerült a pártalakítás témája is: "mindenki érzékeli, hogy párttá kell alakulni, hiszen a változtatni akarást csak így lehet cselekvésre váltani. Ezt a politikai evidenciát nem vitatta senki a találkozón, de abban maradtunk, hogy nem hajt a tatár" - fogalmazott a tárgyalás egyik résztvevője. Bajnai információnk szerint mostantól rendszeresen találkozik majd a millásokkal tágabb körben is, már csak azért is, hogy az "ékverő kísérleteknek ellentartsanak", az egység megbomlásáról szóló híreket cáfolják, azt kommunikálva, hogy egyre szorosabb az együttműködésük. Ami az Együtt 2014 szövetségesi rendszerét illeti, a "korszakváltás garanciái" elnevezésű erkölcsi-elvi alapvetést tekintik alapnak, eszerint többek között az állami korrupció felszámolásában, az állam átláthatóságának megteremtésében, vagy a pártállami ügynökök listáinak nyilvánosságra hozatalában látják az elmúlt 22 év lezárásának biztosítékát. A közeljövőben ezekben az ügyekben, valamint olyan szakpolitikai kérdésekben jelennek mejd meg a nyilvánosság előtt, mint az oktatási reform. Ezekkel a témákkal elsősorban a civil oldalon keresnek újabb kapcsolódási pontokat (ilyen például a Hálózat a tanszabadságért részvétele a közoktatási programjukban). A keddi Bajnai–Milla-találkozóról Juhász Péter, a Milla Egyesület elnöke annak közlésére szorítkozott, hogy a találkozó általános helyzetértékelésről szólt, ennek részeként valóban érintették a párttá alakulás kérdéskörét is, valamint a szocialistákkal való viszonyt. Kérdésünkre Juhász azt is elmondta, a Millában is egyetértés van arról, hogy előbb-utóbb lesz párt, de a Milla biztosan nem alakít önálló pártot, tehát továbbra is áll az eredeti terv: "civil dobbantó egy választási párt felé" (ezzel a Milla elnöke arra a korábban elterjedt hírre - vagy ahogy egyik forrásunk fogalmazott: "ékverési trükkre" - reagált , miszerint a három résztvevő külön-külön pártokat hozna létre). Az tehát már lényegében eldőlt, hogy pártot alapít az Együtt 2014 - innentől (a szövetségeskeresés, toborzás mellett) az időzítésen és a programalkotáson a belső egyeztetések hangsúlya. Előbbivel kapcsolatban Bajnai Gordon korábban azt nyilatkozta, az összefogás résztvevőivel legkésőbb a választások előtt 6-8 hónappal szeretnének megállapodni. Ebből, illetve a választási felkészülésre szükséges időből (programalkotás, jelöltállítás, tagtoborzás, kampány) az következik, hogy az új pártot akár még tavasszal, de legkésőbb nyár végéig megalakíthatják. Ezt forrásaink nem cáfolták, bár hangoztatták, hogy még nem tartanak az időpont-egyeztetésnél. A programalkotás a részt vevő szervezeteknél egyelőre az elvi alapok megfogalmazásánál tart; a Milla általános stratégiája a következő hetekben készülhet el (addig tulajdonképpen nincs is miről megállapodniuk Bajnaiékkal, sem másokkal); az Együtt 2014 pedig egyelőre az alapító nyilatkozatát körözteti (aluljárókba települnek ki a következő hetekben), illetve a korszakváltás garanciáit bontják ki részletesebben, szakpolitikánként, így még hónapokba telhet, mire kiforrott programmal áll elő a választói mozgalom.

Gátolja az adóhatóság, hogy az idén is meg lehessen állapítani, mekkora családi adókedvezményt nem tudnak igénybe venni a 2013évi jövedelmük után az adózók. A 2013 évi személyi jövedelemadó bevallást kitöltő internetes program nem engedi meg, hogy a törvényben meghatározott adókedvezményt írja be az adózó a bevallásba, ha annak összege magasabb, mint az összevont adóalap. Ezáltal nem lehet később megállapítani, hogy a törvény szerint mennyi adókedvezmény járna az adózóknak, és abból mekkora összeget nem tudnak érvényesíteni az alacsonyabb keresetűek.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben a következő áll: "a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját...a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint".

Vagyis az említett adóalap-kedvezmények a törvény szerint megilletik a magánszemélyeket. A törvény a fizetendő ót csökkentő kedvezményekre vonatkozóan köti ki, hogy az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. Az viszont nem szerepel a törvényben, hogy családi kedvezményként legfeljebb az összevont adóalapnak megfelelő összeget lehet feltüntetni az adóbevallásban!

Ennek ellenére az adóhatóság internetes oldalán közzétett 1253-as bevallás kitöltésére szolgáló internetes program nem engedi meg, hogy az adózó a bevallás 21. sorába a törvény szerint őt megillető családi kedvezmény összegét írja be, ha annál alacsonyabb a jövedelme - hívta fel a Pénzcentrum.hu figyelmét Angyal József okleveles adószakértő, szoftverfejlesztő. Ha például egy kétgyermekes munkavállalót tavaly minden hónapban a bruttó 93 ezer forintos minimálbérért dolgozott, akkor az éves adóalapja 1 millió 116 ezer forint. A két gyermek után neki 1 millió 500 ezer forint családi adóalap-kedvezmény járna. A kedvezmény összegére vonatkozó sorba azonban - ha az internetes programmal tölti ki az adóbevallását - legfeljebb 1 millió 116 ezer forintot írhat be. A bevallásból nem derül ki, hogy az érintett adózó 384 ezer forint adóalap-kedvezményt, vagyis a 16 százalékos szja-kulccsal számolva 61 440 forint adókedvezményt nem tud igénybe venni a tavalyi jövedelme után.

Az szja-törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban az adózót a törvény szerint megillető adókedvezményt kellene feltüntetni - hangsúlyozza Angyal József. Véleménye szerint hibás az adóhatóság által közzétett internetes program, amely így egy nagyon fontos adatot fed el, nevezetesen azt, hogy a törvény szerint mennyi adókedvezmény járna az adózóknak, és abból mekkora összeget nem tudnak érvényesíteni az alacsonyabb keresetűek. 

Az adószakértő szerint a kézzel kitöltött adóbevallások esetén akkor járnak el a törvénynek megfelelően az adózók, ha az őket megillető adókedvezményt tüntetik fel a 21. sorban akkor is, ha annak összege magasabb, mint az összevont adóalapjuk. Az adó alapja nem lehet negatív összeg, vagyis legfeljebb nullára lehet csökkenteni a családi kedvezménnyel.

Mint azt a Pénzcentrum.hu tavaly szeptemberben megírta, a 2012 évi jövedelmek után összesen 112 milliárd forintnyi adókedvezményt nem tudtak igénybe venni az alacsonyabb keresetű családok. Ebből 79,5 milliárd forintot az extra magas kedvezményben részesített, három-, illetve többgyermekesek hagytak a költségvetésben. Tavaly három adókedvezménnyel érintett gyermek esetén bruttó 530 ezer forint jövedelemig nem kellett adót fizetni. Az ennél alacsonyabb jövedelmű családok nem tudták teljes egészében kihasználni az adókedvezményt. Vagyis az állam ugyanakkora összeggel támogatta a havonta bruttó 500 ezer forintot kereső három-, illetve többgyermekes munkavállalót, mint azt, aki fele annyi pénzből tartott el ugyanakkora családot. A bruttó 2 millió 424 ezer forintnál magasabb jövedelmeket terhelő 1,27-szeres adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás) eltörlése miatt az idei évben a háromgyermekes munkavállalóknak már 618 750 forintig nem kell adót fizetniük. Eközben a bruttó 98 ezer forintos minimálbéren foglalkoztatott gyermekteleneket csaknem 15 680 forint, az egygyermekeseket pedig 5 680 forint adó terheli. Két gyermek kell ahhoz, hogy a minimálbér után ne kelljen szja-t fizetni.

Talán a mindennapok számára az elvont fogalmazás miatt tűnik első pillantásra nem lényegesnek az az új előírás-együttes, amelyet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénybe (Áfa tv.) „a számlakibocsátásra irányadó szabályok” cím alatt, 158/A. §-ként iktattak be. Pedig igenis az, különösen azok számára, akik olyan ügyletek aktív vagy passzív szereplői, amelyek valamiféle külföldi elemet hordoznak magukban. A következőkben ezzel a szabályrendszerrel foglalkozunk, megvilágítva annak értelmét, lényegét és alkalmazásának következményeit.

Az Áfa tv. eme módosítása nem autonóm döntés eredménye, hanem európai uniós szintű elhatározás következménye. Nem másról, mint a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvet módosító 2010/45/EU tanácsi irányelvben foglaltak aprópénzre váltásáról van szó, ami egyben azt is jelenti, hogy a másik 26 EU-tagállamnak szintén ezt az utat kellett bejárnia. Az Áfa tv. 158/A. §-ának értelme az, hogy határon átívelő ügyleteknél – kivált az európai uniós térségben – egyértelműen és világosan meghatározza, az adóztatandó ügylet számlázására mely (tag)állam rendelkezései az irányadók, annak elkerülésére, hogy ne legyen se párhuzamos szabályozás, se pedig a szabályozás hiánya ne legyen.

Ez kísértetiesen hasonlít a teljesítés helyére vonatkozó szabályozás értelmére, s a hasonlat nem véletlen, mivel fő szabály szerint épp annak az államnak a rendelkezéseit kell alkalmazni a számla kibocsátásakor, ahol az adóztatandó ügylet (termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás) teljesül (Áfa tv. 158/A. § (1) bekezdés). Ha tehát az ügylet belföldön teljesül, akkor az Áfa tv. rendelkezéseit kell alkalmazni, különben pedig más állam jogszabályát. Persze a helyzet nem ilyen egyszerű, mert a fő szabály mellett léteznek speciális szabályok, ezen túl a fő szabály keretei között is vannak még megválaszolandó kérdések. Először kezdjük az utóbbiakkal.
Az tiszta sor, ha az ügyletben érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett áfa-alany, nekik – ha tetszik – hivatalból tudniuk kell, hogy mik a számlakibocsátásra rendelt hatályos magyar előírások.

Akár százmilliárdokat is nyerhetne az ország – de ennek ára is lenne.

Miközben a takarékoskodásra hivatkozva nincs pénz az iskolák fűtésére és az egyetemisták finanszírozására, milliárdokat költ Magyarország arra, hogy ne az IMF-től vegyen fel pénzt kölcsön, hanem mástól. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanis a piacinál jóval olcsóbb kamattal finanszírozza a bajba került kormányokat, s a nemrégiben bekövetkezett fordulat értelmében már nem is feltétlenül vár el brutális megszorításokat, hisz rájöttek, hogy a kormányzati költések megszorítása sok gazdaságban padlóra küldi a növekedési kilátásokat.

A hitelkeret kérdése azért különösen égető most, mert az idén sok devizaadósságunk jár le, ennek kifizetéséhez mintegy 5 milliárd euróra lesz szüksége a kormánynak. S egyáltalán nem mindegy, hogy az új hitelt lakossági állampapírok, devizakötvények vagy egy IMF-hitel keretében képzelné el a kormány.

Sokkal olcsóbb az IMF-hitel

A lakossági forint állampapírokért jelenleg 8-10 százalékot fizet az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK), míg az euró alapú lakossági papírért 5-8 százalékot. A nagyobb befektetőknek mostanában 6-8 százalék kamatot ígér az ÁAK. Az IMF-hitelek költsége ezzel szemben 3-4 százalék. Mindez azt jelenti, hogy 4-5 százalékpontnyi kamatot is spórolhatna a kormány azon, ha a legolcsóbb deviza alapú hitelt választaná, vagyis az IMF hitelét. Ez összegszerűen az idén lejáró adósság esetében körülbelül 75 milliárd forint – évente.

Ez az összeg egyszerre nagy és kicsi. Nagy, ha arról van szó, hogy ebből mennyi ösztöndíjat lehetne kiosztani vagy hány hajléktalanszállót lehetne építeni. Ám kicsi, ha arról van szó, hogy ezért a nyereségért mit kell a kormánynak cserébe adnia.

Mivel jár egy IMF-hitel? Egyrészt egy nagy hitelező egész más nyomást tud a politikára kifejteni, mint ha sok kis hitelező van. Ám egyáltalán nem biztos, hogy az IMF annyira aktívan késztetné a kormányt megszorításokra, mint azt a kormány a tavalyi IMF elleni kampányával sugallta. Ám az biztos, hogy a készenléti hitel (amelyet az IMF adni szeretne) – szemben a lengyeleknek is adott elővigyázatossági kerettel – lehívása esetén különböző célokban kell megállapodni. Erről bővebben lásd cikkünket az IMF hiteltípusokról.

A legjobb a forinthitel

Másrészt viszont az IMF-hitelnek pont ugyanúgy van árfolyamkockázata, mint a sok magyar háztartást terhelő deviza-alapú jelzáloghiteleknek vagy a deviza államkötvényeknek. Tehát a kamat a lehető legalacsonyabb, ám ha a forint begyengülne – amire van esély – akkor egyre nehezebb lenne kiköhögni a kamatot (vagy a devizakötvények esetében az ígért hozamot.)

Nem csoda, ha a kormány igyekszik a lehető legtöbb pénzt a lakosságtól és forintban bezsákolni. Ám az idén lejáró adósságokra ez elemzők szerint aligha lenne elég, hiszen ehhez mintegy 70 százalékkal kellene több állampapírt kiadni, mint tavaly. Azon túl, hogy nem is biztos, hogy elkelne, ez megborítaná a piaci keresletet is. Az Equilor befektetési cég elemzése szerint elméletben megkerülhető lenne egy devizakötvény kibocsátás vagy EU/IMF-hitelkeret. Ennek ára azonban egy tartósan és jelentősen magasabb kamatteher az elkövetkező évekre, érezhetően gyengébb forint és a piacnak kiszolgáltatottabb állampapír piac lenne.

Egyelőre mindenesetre szerepel az ÁAK finanszírozási tervében deviza-kötvény kibocsátás is.

Baj az, ha gyenge a forint?

Több elemző is úgy látja azonban, hogy a gyengébb forintot nem tartja a kormányzat egy olyan veszélynek, amelyet minden áron el kell kerülni. Az ország gazdasági össztermékének jelentős részét adó exportőröknek eleve kedvez, ha gyenge a forint, hisz a vevőiktől eurót vagy dollárt kapnak, így gyakorlatilag olcsóbb lesz minden forintban keletkező költségtételük.

A gyenge forinton leginkább az importból kereskedő cégek illetve a devizában eladósodott lakosság bukik. Ám utóbbiak számára ott van az árfolyamgát, amely a forint esetleges gyengülésének költségeit megosztaná három szereplő között: részben a bank, részben az állam és részben a hitelfelvevő állná, ám utóbbi is csak évek múlva (a következő parlamenti választások után).

Drágább lenne minden importcikk, például a banán, a ruha, vagy épp az autó is (még az itt gyártott autókhoz is sok elemet külföldről hoznak be a cégek).

Miért kéne mégis a hitel?

Az IMF-hitelkeret igénybevételét mégis sok közgazdász és gazdaságpolitikus támogatja. Így például tavaly év végén a Republikon Intézet konferenciáján Chikán Attila és Kákosy Csaba korábbi gazdasági miniszter, valamint Felcsuti Péter közgazdász, a Raiffeisen Bank és a Magyar Bankszövetség korábbi vezetője is azt hangsúlyozta: a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás szükséges, (bár nem elégséges) feltétele a magyar gazdaság talpra állásának.

Felcsuti Péter szerint például az IMF-hitel csökkenti a vállalkozások finanszírozási költségeit is, ez pedig fontos a gazdasági szereplők reaktiválása (és a növekedés beindítása) szempontjából.

A keret igénybevétele egyben egyfajta szimbolikus jelzés is lenne a világ pénzpiacai számára, hogy Magyarország lemond a különutas "unortodox" gazdaságpolitikai kísérletezésről, s hajlandó belesimulni az elvárásokba. Ez már önmagában is növelhetné a bizalmat, s lehetővé tenné, hogy a hitelkeret tényleges igénybevétele (tehát a további esetleges gazdaságpolitikai alkukényszer nélkül) is a jelenleginél olcsóbban tudjon pénzt szerezni az ország finanszírozására Magyarország.

A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez – függetlenül attól, hogy a családi pótlékra való igény bejelentésével egyidejűleg, vagy már folyósított családi pótlék esetén kerül benyújtásra – igazolást kell csatolni arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az miniszteri rendelet 1. mellékletben felsorolt betegségek, illetve fogyatékosságok valamelyikében szenved és a betegség súlyossága megfelel az ott meghatározott feltételeknek – áll a tegnap megjelent, az emberi erőforrások minisztere 3/2013. (I. 7.) rendeletében a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet módosításában. A rendelet a Magyar Közlöny 2013. évi 3. számában a 414. oldalon található.

Módosul a jogosultság megítélése az alábbi feltételekkel:http://online-penzugy.blog.hu/admin/post/edit/5294903 ha az orvosi szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás szerint a 18. életévének betöltése előtt az igénylő munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, akkor jár számára a magasabb összegű családi pótlék.

A miniszteri rendelet ez év április elsején lép hatályba.

Egyszerűsödik az igazolás kiállításának rendje is
A szociális államtitkárság kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az ügyfelek jobb tájékozódását szolgálja az a módosítás, amely szerint a vizsgálatok lefolytatására jogosult szakorvosok és intézmények jegyzékét az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a honlapján közzéteszi és folyamatosan frissíti. Ez a lista irányt mutat a családoknak abban a tekintetben, mely betegségek esetén melyik szakorvost kell felkeresniük.

Hozzátették, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről szóló igazolást több más eljárásban (például a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei ügyében) is fel lehet használni. Továbbá annak érdekében, hogy az igazolás kiállításához ne kelljen ismételten megjelenni az orvosnál, a jövőben az igazolást a jelenlegi két példány helyett három példányban állítják ki. Emellett a Magyar Államkincstár a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozatával együtt az igazolás eredeti példányát is visszaküldi.

Jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő februárban eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Kérdésem, hogy a nyugdíjasnak történő átminősítés automatikusan történik, vagy azt külön kérni kell a nyugdíjkorhatár betöltése előtt.

A rokkantsági ellátásban részesülő esetében az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor két esetkör lehetséges. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor, vagy azt követően az egyik esetkörben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál előterjesztett kérelemre, a rokkantsági ellátást változatlan összegben, öregségi nyugdíjként folyósítják tovább. Erre csak kérelemre kerülhet sor. Másik esetkörben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor vagy azt követően a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál az öregségi nyugdíj új igényként történő megállapítását lehet kérni, feltéve, ha az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges feltételek fennállnak.

(A jogszabály a megváltozott munkaképességűek ellátása folyósítását az öregségi nyugdíj esetében kizáró okként nem határozza meg. Az igénylő ezért a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül. A megállapító határozat meghozatalával egyidejűleg az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet azonban hivatalból értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíj került megállapításra, így az öregségi nyugdíj megállapítása a megváltozott munkaképességűek ellátásának megszűnését eredményezi.) E lehetőség alkalmazásának lényege, amennyiben az új igény elbírálása során kiszámított nyugdíj összeg kedvezőtlenebb a rokkantsági ellátás összegénél, úgy az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet – a határozat jogerőre emelkedéséig – vissza kell vonni. Ezt követően az első esetkörben ismertetettek szerint kell eljárni, azaz kezdeményezni kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását.

Tb, eho, szakképzési hozzájárulás: így számolunk 2013-ban,

Járulékfizetési határ eltörlése

2013. január 1-jétől megszűnik az egyéni nyugdíjjárulék (10%) alapjának felső határa. Míg 2012-ben 7.942.200 Ft (21.700,- Ft/nap) feletti éves jövedelmet nem terhelte nyugdíjjárulék, 2013-tól a teljes megszerzett jövedelem után meg kell azt fizetni. A magasabb jövedelműek nettó bércsökkenését bizonyos jövedelemszintig kompenzálja a személyi jövedelemadóalap-kiegészítés (27%) kivezetése. A 2012. december hónapra vonatkozó, 2013. január 10-ig megszerzett jövedelmekre még a 2012-es szabályokat kell alkalmazni.

A 2012-es járulékmértékek változatlanul maradnak.

- Egészségügyi szolgáltatási járulék

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni ill. társas vállalkozók és bizonyos nem biztosított belföldi személyek esetén egészségügyi ellátásuk fedezetéül havonta 6.390,- Ft-helyett 6.660,-Ft (napi 222,- Ft) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetendő január 1-jétől.

Adóelőleg-nyilatkozat családi kedvezmény 2013-2014

Az adóhivatal nem rendszeresít adóelőleg nyilatkozatokat. Az adóelőleg-nyilatkozatok bármilyen írásos formában megtehetőek, segítségképpen azonban mintákat készített el, melyek mind tartalmukban, mind formájukban szabadon módosíthatóak. Így például az adójóváírásról és a személyi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozat akár egy nyilatkozatba is foglalható.

Ha a nyilatkozatban a kérelmező az általa érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összegét nem közli, vagy a nyilatkozatot nem nyújtja be, úgy a megállapított ellátásból a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül kerül az adóelőleg levonásra. A 2013. évi adóbevallás elkészítése során az évkőzben figyelembe nem vett családi kedvezmény még érvényesíthető lesz.

A terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő igénylők esetében az illetékes hivatal postán megküldi a „Nyilatkozat” elnevezésű nyomtatványt, melyet postafordultával kell visszaküldeni.

A táppénzben (ideértve azokat az igénylőket is, akik gyermekgondozási segély mellett munkát végzőként jogosultak táppénzre) részesülők számára a nyilatkozat nem kerül hivatalból kiküldésre.

Amennyiben a táppénzben részesülő élni kíván a nyilatkozattételi jogosultsággal, úgy a nyilatkozat letölthető a oep.hu/lakossági kezdőoldal/letölthető nyomtatványok/nyomtatványok biztosítottak részére menüpontból „Adóelőleg-nyilatkozat 2011. évben a családi kedvezmény érvényesítéséről a kifizetőtől származó bevétel adóelőlegének megállapításához” címmel.

Ezen nyomtatványon csak a kedvezmény forintosított összegének megadására van mód. (Tájékoztatásul a figyelembe vehető legmagasabb összeg kiszámítása: átlagos havi pénzellátásx1,27, de legfeljebb az igényelhető családi kedvezmény összege.)

A személyesen megjelenő ügyfelek részére az ügyfélszolgálat munkatársai készségesen segítséget nyújtanak a nyilatkozat kitöltésével és benyújtásával kapcsolatban.

A felsorolt kedvezményeket a munkáltató csak abban az esetben veheti figyelembe a személyi jövedelemadó előlegének megállapítása során, ha a munkavállaló az adóelőleg-nyilatkozatot megteszi. Ilyen nyilatkozat hiányában a fenti kedvezményeket a magánszemély csak a bevallásában, 2013 első felében érvényesítheti.

Ez például azt jelenti, hogy amennyiben egy munkavállaló bruttó 150 ezer forint havi fizetéséből tartja el egy kiskorú gyermekét, és nem teszi meg a családi kedvezményről és az adójóváírásról szóló adóelőleg nyilatkozatokat, akkor a fizetéséből a munkáltató 22 100 forinttal több adót von le, mint amennyit ténylegesen fizetnie kellene. Ebben az esetben a magánszemély akár egy évet meghaladó időszakban is „hitelezni” fog a magyar államnak – olvasható a NAV közleményében.

Az adóelőleg-nyilatkozatokat a bérszámfejtést megelőzően – akár január 20-ai határidőig – kell a munkáltató számára átadni két példányban. A családi kedvezmény érvényesítéséről szóló adóelőleg-nyilatkozat megtételével különösen érdemes sietni, mivel azt közös háztartásban nevelt gyermek(ek) esetén mindkét házastársnak, közös gyermek(ek) esetén mindkét élettársnak, illetve mindkét szülő munkáltatójának is alá kell írnia.

Ugyancsak megjelent a költségelszámolással kapcsolatos adóelőleg-nyilatkozat javasolt mintája is - tudatta a NAV.

Gázártámogatás nagycsaládosoknak 2013-2014-2015

Nagycsaládos gázártámogatási kedvezményre jogosult az a háztartás, amelyben legalább három gyermek után jár a családi pótlék. További feltétel, hogy valamelyik szolgáltatónál szolgáltatási szerződéssel rendelkezzen a család. A gázártámogatási kedvezmény egy család esetén csak egy felhasználási helyen vehető igénybe, de fogyasztói közösség esetén egy felhasználási helyen több jogosult is igénybe vehet nagycsaládos kedvezményt.

Igénylőlap a nagycsaládos földgáz árkedvezményhez (38,00 Kbyte)

Útmutató (149,18 Kbyte)

Gázártámogatás mértéke

A gázártámogatás mértéke három gyermek esetén felhasználási helyenként és naptári évenként 61560 MJ illetve a negyedik gyermektől számítva gyermekenként további 10250 MJ. Ezt a mennyiséget az I. árkategória díjszabása szerint fizeti meg a kedvezményre jogosult család. Az I. árkategória szerinti díjszabás szolgáltatónként eltérő mértékű lehet.

Gázártámogatás nyomtatvány letöltése

A nagycsaládos gázártámogatás kedvezmény igénylése 2013. szeptember 1. és 2013. szeptember 30. között a bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságánál lehetséges.

A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan 2012. január 1-től került bevezetésre a nagycsaládos háztartásban élők részére adható kedvezmény.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról a 28/2009.(VI.25.) KHEM rendelet rendelkezik. Eszerint minden önálló felhasználási hellyel rendelkező 20 m3/h óra alatti gázmérővel rendelkező fogyasztó évenként és felhasználási helyenként az I. árkategória szerinti (kedvezményes) díjszabás keretében 41040 MJ földgázmennyiséget vételezhet. A nagycsaládos kedvezmény ezen mennyiségen felül, további - a jogszabályban meghatározott - mértékig jogosít ezen az áron a földgáz vételezésére.
A nagycsaládos kedvezményre jogosult az a háztartás, amelyben a családok támogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti olyan jogosult él, aki legalább három gyermek után, illetve figyelembevételével részesül családi pótlékban és egyetemes szolgáltatónál szolgáltatási szerződéssel rendelkezik.
A nagycsaládos kedvezmény csak egy felhasználási helyen vehető igénybe. Fogyasztói közösség esetén egy felhasználási helyen több jogosult is igénybe vehet nagycsaládos kedvezményt. Ha a jogosultnak a vele egy háztartásban élő, családi pótlékra jogosító személyre hivatkozással nagycsaládos kedvezmény került megállapításra, a jogosulttal egy háztartásban élő más személy erre a személyre tekintettel további kedvezményre nem jogosult.

A kedvezmény mértéke:
a) az önálló felhasználási hellyel rendelkező jogosult által az I. árkategória díjszabása szerint maximálisan vételezhető földgázmennyiség három gyermekre tekintettel felhasználási helyenként és naptári évenként 61560 MJ (41040 + 20520 MJ), valamint a negyedik gyermektől számítva gyermekenként további 10250 MJ (a szolgáltató által alkalmazott I. árkategória szerinti díj szolgáltatói elosztói működési terület szerint eltérő),
b) a fogyasztói közösségben vételező jogosult esetén a kedvezmény Ft-ban kerül meghatározásra, összege a szolgáltatók elosztói működési területeként eltérő (fogyasztói közösségnek tekintendő a közös gázmérővel rendelkező olyan lakóépületben vételezők összessége, ahol a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát).

A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges feltételek
A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelem a 2014. január 1-jétől a naptári év folyamán bármikor benyújtható a bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságához.

A kérelmet az erre a célra rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani.

A kérelemhez önálló felhasználási hellyel rendelkező igénylő esetén mellékelni kell
a) a kérelem benyújtását megelőzően kézhez kapott utolsó számla (részszámla) másolatát,
b) a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt felhasználási hely esetén a szerződés másolatát.

Igénylőként a kérelmet annak kell benyújtani, aki önálló felhasználási helyre a szolgáltatóval vagy annak megbízottjával illetve fogyasztói közösség esetében, akinek nevében a fogyasztói közösség képviselője gázfogyasztásra szolgáltatási szerződést kötött és három vagy több gyermek után, illetve beszámításával családi pótlékban részesül, vagy ezen személlyel egy háztartásban él. Ebből következően annak kell igénylőként kitölteni a kérelmet, akinek a nevére kerül kiállításra a számla, még akkor is, ha nem ő részesül családi pótlékban.
A szolgáltató a nagycsaládos kedvezményt az Igazgatóság által kiadott határozatnak megfelelően a kiállított számlában (részszámlában) érvényesíti. Fogyasztói közösség esetén a fogyasztói közösség képviselője (közös képviselő) a szolgáltató által kiállított számla alapján érvényesíti a nagycsaládos kedvezményt a fogyasztói közösségben vételező jogosult felé.

A kedvezményre való jogosultság időtartama, bejelentési kötelezettség
A kérelem elbírálására irányadó ügyintézési határidő 30 nap, és az Igazgatóság döntéséről határozatban értesíti a kérelmezőt, valamint az egyetemes szolgáltatót. A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapítása határozatlan időre történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbi évekkel ellentétben nem kell évenként igényelni a kedvezményt, az mindaddig megilleti a jogosultat, amíg a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha a kérelem benyújtásakor a családi pótlékra való jogosultság két hónapnál hosszabb ideje áll fenn, a nagycsaládos kedvezmény visszamenőlegesen legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző második hónap első napjától állapítható meg.

Hogyan és mikor vehetik fel / kaphatják kézhez a nyugdíjasok a nyugdíjat ?
 

• Ha a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor a nyugdíjas az ún. postai kifizetési naptárban - amelyet a Magyar Posta Zrt. juttat el a tárgyévet megelőzően az érintettnek - meghatározott napon jut hozzá az ellátásához (viszi ki a postás).
• Ha a nyugdíjas pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást, akkor:

2013 -  a nyugdíj banki utalás időpontja (nyugdíjfizetési napok 2013-ben)

Január 12.

Február 11.

Március 11.

Április 12.

Május 12.

Június 10.

Július 12.

Augusztus 12.

Szeptember 12.

Október 12.

November 11.

December 2.

 Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója a nyugdíjak folyósításáról (2013)

A nyugdíj folyósításának megkezdésekor mit kell kézhez kapnia a nyugdíjasnak?
 

• A folyósított ellátás törzsszámáról szóló igazolást (nyugdíjas igazolást).
• Utazási utalványt 2013-évre.
• A folyósítás megindításáig már esedékessé vált és az egy összegben kiutalt ellátásról, az esetleges levonásokról szóló elszámolást.
• A bejelentési kötelezettségről, illetve „fontosabb tudnivalókról" szóló tájékoztatót.

Hogyan folyósítják a külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását?

A nyugdíjfolyósító szerv a jogosult kérelmére a belföldön vagy EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással, vagy belföldi meghatalmazottja részére pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése (postai kézbesítés) útján tejesíti.

Az előreláthatólag 90 napot meghaladó külföldi tartózkodás idejére az ellátás a jogosult kérelmére az általa megjelölt, valamely EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is folyósítható. Az erre irányuló kérelmet a nyugdíjfolyósító szervnél kell előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és címét (ország, város, utcanév, házszám), a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát és a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó bankszámlaszámot (IBAN és SWIFT kód) is.
Amennyiben a külföldi tartózkodásra nem EGT tagállamban kerül sor, a nyugellátás egyéb külföldi fizetési számlára történő utalását a belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál kell kezdeményezni.

Mit kell tenni lakcímváltozás esetén?


A változást írásban kell bejelenteni, akár levélben, akár az erre a célra szolgáló nyomtatványon. E nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál beszerezhető, a Nyomtatványok menüpontból letölthető, de elfogadható a szokásos postai levélben vagy levelezőlapon történő bejelentés is. A bejelentést akkor is meg kell tenni, ha a nyugellátás folyósítása pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással történik.

Hogyan pótolható, illetőleg cserélhető a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátás törzsszámáról szóló elveszett vagy megrongálódott igazolás?

Erre irányuló kérelmet a folyósítási törzsszámra hivatkozással levélben, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Ügyfélszolgálatán személyesen lehet benyújtani.

Hogyan kell bejelenteni, ha megváltozott a nyugdíjas (járadékos) neve?

A névváltozást folyósítási törzsszámra hivatkozással az előző név közlése mellett, a változást bizonyító okirat csatolásával kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

Jelezni kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, ha a nyugdíjas elhalálozott?

A jogosult elhalálozásának tényét és annak időpontját a nyugdíjassal (járadékossal) közös háztartásban élő 10 munkanapon belül köteles bejelenteni.
Amennyiben az ellátás utalása gyám vagy gondnok részére történt, a bejelentési kötelezettség őket terheli. A bejelentéshez mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot vagy annak hitelesített másolatát.

Felsőoktatási kerekasztal alakul - erről született döntés Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteki budapesti egyeztetésén. Balog Zoltán a több mint másfél órás egyeztetés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: a kerekasztal tagjai közé várják a rektori konferencia és a hallgatók képviselőit, valamint a gazdasági élet szereplőit. Hozzátette: megnyitották a tárgyalásokat arról a 16 szakról is, amelyen a jelenlegi tervek szerint nem lenne államilag finanszírozott hely. Mint kiemelte, olyan konstruktív javaslatot kaptak a hallgatóktól, amelyet érdemes megfontolni. Jelezte, hogy a tervek szerint január 31-ig részmegállapodást kötnek a felek. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: jelentős előrelépést sikerült elérniük az egyeztetésen. Mint mondta, azzal a javaslattal éltek, hogy a 16 szakon az általánosnál akár magasabb, szakonként rögzített ponthatár legyen, és így kerülhessenek be állami helyekre a hallgatók. Emellett megállapítanának egy minimális bekerülési arányt is - fűzte hozzá.

• Tájékoztatás az Államilag támogatott képzések 2013 januárjától hatályba lépett a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, amely számos ponton megváltoztatja a támogatási idő számításával kapcsolatos szabályokat. A törvény 2012 szeptemberétől a következőket fogja rögzíteni:
  
  • Egy személy - felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen - tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.
  • Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az 1.1. pont szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki, feltéve, hogy az intézmény rendelkezik szabad kapacitással.
  • A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.
• Mindez tehát az Ön esetében azt jelenti, hogy a szeptemberben hatályba lépő szabály értelmében nincs jogszabályi akadálya annak, hogy Ön a fennmaradt 3 félév támogatási idejét egy Ön által választott, másik képzésben használja fel, függetlenül attól, hogy az újabb képzés milyen képzési ciklusba tartozik.
• Abban az esetben, ha mégis önköltséges képzésre nyerne csak felvételt, érdemes tudnia, hogy az említett törvény - a korábbi, 2005-ös felsőoktatásról szóló törvényhez hasonlóan - biztosít lehetőséget a finanszírozási forma megváltoztatására. A jogszabály ugyanis azt mondja ki, hogy ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére - ilyen irányú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. (Az átsorolásról a felsőoktatási intézmény a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolását kérő önköltséges hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján dönt.)
• Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint az átsorolásra kizárólag a tanév végén kerülhet sor, mégpedig az alábbiak szerint:
  
  • Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki
    
    • az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek
    • az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe.
  • Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel - fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel - meghaladja az adott szak képzési idejét.
    Amennyiben tehát e kérdés aktuálissá válna, érdemes lehet tájékozódnia, hogy történt-e módosítás e kérdésben, a hatályos szabályok szerint Ön ugyanis - mivel már 9 félévet igénybe vett - nem lenne átsorolható államilag támogatott képzésre egy 6 vagy 7 féléves alapképzésben.
• Végül pedig ami az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók által igénybe vehető fizetési könnyítéseket illeti: a jogszabály szerint a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt az önköltséges képzésben részt vevő hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a részletfizetés engedélyezéséről.

Az esetre irányadó jogszabályok és jogszabályi rendelkezések:

• Magyarország Alaptörvénye 2013 XI. cikk
• A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. § (1) (3) (7), 48. § (3), 83. § (4)
• A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 29. § (1) (5) (7)

Az adó második 1%-ával valamely kiemelt költségvetési előirányzatot, vagy magyarországi történelmi egyházat is támogathatja az adózó, ehhez csupán az egyház, vagy a kiemelt költségvetési előirányzat nevére és annak technikai számára van szükség. A technikai szám tulajdonképpen az adó második 1%-ára jogosult azonosító száma, az adó 1%-os felajánlás tekintetében az adószám funkcióját tölti be. A technikai számokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) határozza meg, azok pontos ismerete nélkül nem tudja az adózó célba juttatni a támogatását.

1997 óta van lehetőségünk adónk 1%-nak közhasznú társaságok, alapítványok részére történő felajánlására, 1998 óta pedig egy újabb 1%-ról rendelkezhetünk, amelyet egyházak számára ajánlhatunk fel. Az 1998-as törvénymódosítás alapját az 1996. évi CXXVI. törvény képezi, amely a vallásszabadságról és a vallási közösségek jogállásáról is rendelkezik. Ezt a jogállást módosítja a 2011. évi CCVI. törvény, amely azt jelenti ki, hogy Magyarországon elismert egyház csak az elismerés iránti kérelmet benyújtott vallási szervezet lehet, amelyet a NAV technikai számmal látott el. A kérelmeket 2011. december 20-ig kellett benyújtani, elbírálásukról az Országgyűlés döntött.

Adóbevallás Ipaden

A legkomfortosabb megoldást egy olyan online felület jelentené, amelyet a PC mellett akár okostelefonról vagy táblagépről is el lehetne érni külön kiegészítők nélkül. Hogy ez nem futurisztikus ábránd bizonyítja, ahogy egy Svédországban dolgozó magyar a Határátkelő blogon beszámolt az ottani adózásról. A svéd adóhivatal (Skatteverket) küldött egy nyolcjegyű kódszámot, amelyet az iTunes Store-ból letöltött programba írva megnézhette a már kitöltött bevallását, amelyet csak el kellett fogadnia. "Az egész nem tartott tovább 5 percnél" - írta. A Svédasztal.com honlapon pedig arról írtak 2011-ben, hogy 2002 óta lehet online adózni Svédországban, és így tesz már az adózók 53 százaléka (körülbelül 3,5 millió adózó). Magyarországon a NAV közlése szerint 711 ezren küldték be elektronikusan, és 2,3 millió ember használta úgy a programot, hogy utána kinyomtatta az eredményt.

Magánszemélyek számára megkönnyítik az adóbevallás kitöltését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) oldaláról ingyenesen és rendkívül egyszerűen letölthető programok, melyek segítségével a számítógép előtt ülve tölthetjük ki a szükséges oldalakat, ráadásul a hibákat is egyszerűen javítani lehet.

A személyijövedelemadó-bevalláshoz is külön programokat találunk. Magánszemélyek az adóbevallásukat elkészíthetik önadózás útján vagy kérhetnek munkáltatójuktól adómegállapítást. Önadózóként lehetőség van adónyilatkozatot tenni, az állami adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallást benyújtani, vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészíteni a bevallást. 

A felület a hagyományos papír űrlapokat idézi, lényegében ugyanazzal a sémával találkozunk, mint ha a papírt látnánk, ami egy számítógépes felület esetében nem feltétlenül jó. Onnantól, hogy elindítottuk a programot, ugyanazzal a felülettel találkozunk, mint eddig. A felhasználók életét már az is megkönnyítené, hogy ha már az Ügyfélkapun regisztrált valaki (az okmányirodában), akkor a profilba belépve a személyes adatokat beszívja a kitöltőrendszer is. Ennek híján a lakcímtől az anyja nevéig nekünk kell ezeket megadni.

Miután beírtuk a megfelelő sorokba a megfelelő számokat, ellenőrizhetjük, hogy követtünk-e el hibát, vagy kihagytunk-e rubrikát, amit nem kellett volna. Ez az ellenőrzés viszont nem képes színnel jelölni a hibásan kitöltött rubrikákat, csak egy felnyíló ablakban írja ki, hogy melyik űrlapon kell keresnünk, vagyis magunknak kell kikutatni, hol rontottuk el. A lapszám és hibakód önmagában is elég ijesztő, sokat segítene, ha legalább a hibára lehetne ugrani, ha rákattintunk a hibakódra - ezt azonban nem tudja a rendszer. Ha elkészült a hibátlan bevallás, ki lehet nyomtatni, vagy az ügyfélkapun keresztül is be lehet küldeni.

ÁNYK - 1253

Aki elektronikusan szeretné kitölteni az adóbevallását, annak a saját számítógépére kell telepítenie egy programot, amelynek a neve is elrettentő: Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK). A mostani fejlesztés lényege, hogy a magánszemély adózóknak ezután már nem kell külön előkeríteniük a NAV honlapjáról az 1253-as számú űrlapot az ÁNYK-hoz, hanem egyszerre telepíthetik a kettőt.

Ennyit nyertünk: három telepítés helyett egy

Ahhoz, hogy a számítógépen egyáltalán fusson az ÁNYK, telepíteni kell a Java programot is. Ez az a gyakran használt programozási nyelv, amelyre az amerikai kormány figyelmeztetést adott ki, és azt javasolták, hogy a felhasználók kapcsolják ki. Hackerek ugyanis megtalálták a módját, hogy a biztonsági réseken keresztül weboldalakat is meg tudjanak fertőzni, és az oldalakra látogatók számítógépére rosszindulatú szoftvereket telepítsenek. A Java résein keresztül törtek be többek közt a Facebook és az Apple rendszerébe is.

Ilyen háttérrel elég ijesztőnek tűnik, hogy a NAV még mindig a Java-technológiára alapozva kéri be az internetes adóbevallásokat. Aki a szakportálok javaslatai alapján eltávolította a Javát, az a bevallás leadásához újra fel kell hogy telepítse azt egy nagyjából harminc megabájtos program letöltésével. Ha ez megtörtént, a NAV honlapján manuálisan kell bepipálni egy kis négyzetet, jelezve, hogy a Java már a számítógépen van, folytatódhat a beüzemelés.

Nem sokat segít az ellenőrzés

A NAV honlapján található "ÁNYK - 1253 és aktív súgó telepítése" arra utal, hogy interaktív segítséget kapunk a kitöltéshez, valójában ez nem aktív, csak hagyományos passzív súgó. Az F1 billentyű lenyomására az a kitöltési útmutató jelenik meg, amelyet papíron is ki szoktak postázni, az F2-es gombra pedig a beállítások jelennek meg.

Az önadózó magánszemélyek számára sokáig az egyetlen lehetőség adóbevallás elkészítésekor a könyvelő segítsége volt, amennyiben a munkáltató a dokumentumok elkészítését nem vállalta, vagy ezt nem tudta biztosítani.

Napjainkban azonban, többek között a technológiai fejlődésnek köszönhetően az egyszerűsített önadózásra lehetőség van már egyénileg, otthonról is, egy egyszerű internetkapcsolat segítségével. Ehhez nyújt segítséget a NAV honlapjáról elérhető adóbevallást elkészítő program, mely végigkíséri a felhasználót minden lépésen, folyamatosan ellenőrizve az adatokat, így minimalizálva a hibás adóbevallás benyújtásának esélyét.

A program ingyenesen letölthető a http://nav.gov.hu online portálról. Első lépésként egy keretprogram letöltése és telepítése szükséges. Ez a NAV főoldaláról a baloldali menüsoron keresztül érhető el, a Nyomtatványkitöltő programok menüpont Nyomtatványkitöltő programok alpontjában. Itt két típusú keretprogram letöltésére van lehetőség. A régebbi, az Abev elnevezésű egy Excel alapú, némiképp idejétmúlt program. Az újabb program az AbevJava, melynek legújabb frissítése 2013 áprilisában készült el. Ehhez Java kiegészítő szükséges, azonban ez manapság a legtöbb PC-n alapfelszereltség.

Az AbevJava keretprogram letöltését és telepítését követően ugyanezen oldalon legördülő menüből könnyedén kiválasztható a kitölteni kívánt nyomtatvány. A kiválasztott program, ebben az esetben például a 1253-as letöltését és telepítését követően már nincs dolgunk, mint a program útmutatásainak megfelelően elkészíteni adóbevallásunkat.

Ehhez az AbevJava program elindítása szükséges, mely ÁNYK (Általános Nyomtatványkitöltő) elnevezésű parancsikonnal jelenik meg az Asztalon. A program Adatok menüjében található Új nyomtatvány ponttal létre is hozhatjuk adóbevallásunkat, miután a felugró ablakból kiválasztottuk a kívánt formanyomtatványt.

Az adóbevallás  program folyamatosan ellenőrzi a nyomtatvány kitöltésének menetét, és úgy van megtervezve, hogy a lehető legnagyobb mértékben minimalizálja a hibák lehetőségét. Emellett a keretprogramnem csupán a 1253 jelzésű formanyomtatvánnyal egészíthető ki, de a NAV honlapján keresztül számos nyomtatvánnyal bővíthető, így egyszerűsítve az otthoni ügyintézést.

2013-ban a 2012. évi adómegállapítás leadásának több határideje is van, annak függvényében, hogy milyen minőségben és milyen mértékű jövedelem után kell adót fizetnünk. Ennek fényében elsődleges, hogy számos olyan jövedelem, valamint járandóságnak minősülő jövedelem van, melyetnem terhel bevallási kötelezettség.

Nem szükséges adóbevallást benyújtania azoknak, akik 2012. január 1. és december 31. között csak adómentes jogcímen kaptak jövedelmet. Emellett nem terheli bevallási ötelezettség azokat a nyugdíjasokat, akik a nyugdíjon felüli jövedelemmel nem rendelkeznek; azokat az alkalmi munkavállalókat, akiknek más jövedelmük nem volt, éves jövedelmük pedig a 888 ezer forintot nem érte el; továbbá azon mezőgazdasági kistermelőket, akiknek a jövedelme éves szinten nem haladta meg a 600 ezret és más, bevallási kötelezettség alá eső jövedelmük nem volt. Ide sorolhatóak még azok is, akiknek az adott időszakban csak adóterhet nem viselő, járandóságnak minősülő jövedelmük volt, amilyen például a gyermeknevelési támogatás vagy a GYES.

Vannak azonban, akik számára még mindig újdonság, ismeretlen terület az internet, ennek megfelelően bizalmatlanok az online ügyintézéssel szemben, vagy éppen nem tudják kezelni az Ügyfélkaput. Számukra is biztosított a NAV segítsége.

2013-ban lehetőség volt arra, hogy a magánszemélyek megigényeljék a NAV-tól az egyszerűsített adóbevallást. Ehhez 1253NY jelzésű adatlapot kellett eljuttatni a hivatalhoz február 15-éig. Ez a formanyomtatvány egy nyilatkozat és egy megbízás egyben. Ebben az adózó egyrészt nyilatkozott arról, hogy adóbevallását a NAV állítsa össze, másrészt megbízta a hivatalt azzal, hogy a NAV rendelkezésére álló adatok alapján a személyijövedelemadó-bevallást elkészítse.

Az ezt igénylő magánszemélyek április 30-ig kapják kézhez az így elkészített adómegállapítást. Feladatuk ezt követően, hogy összevessék azt a birtokukban lévő dokumentumokkal. A korábbi évek gyakorlatától eltérően idén, ha minden adat megfelel a valóságnak, a dokumentumot nem szükséges a hivatal részére visszaküldeni.

A hivatal tehát minden segítséget megad az egyszerűsített adóbevallás és az önadózás lehetőségével, az adózóknak nincs más dolguk, mint pontosan kitölteni a szükséges
nyomtatványokat és fokozottan figyelni a határidőket

A BAMKH Munkaügyi Központja minden év elején összesítést készít arról, hogyan változtak az ügyfelek számára fontos munkabérek, illetmények, juttatások, közterhek. A „Mi mennyi 2013-ban?” elnevezésű információs anyag összegszerűen tartalmazza az ellátásokhoz kapcsolódó lényeges közérdekű adatokat.

A Munkaügyi Központ által szerkesztett tájékoztató a jogszabályokban rögzítettek alapján ismerteti az adatokat. Megtalálható benne pédául a minimál bér, az öregségi nyugdíj legkisebb összege és az álláskeresési járadék. A kiadvány mindenki számára hozzáférhető a munkaügyi kirendeltségeken, illetve letölthető a portálról a kapcsolódó dokumentumok közül.

Az álláskeresők számára további hasznos információs anyagok is készültek, melyekből – többek között – azt is megtudhatják, milyen együttműködési kötelezettségei vannak az ügyfeleknek, vagy milyen ellátásra jogosultak.

Az aktuális információkat tartalmazó tájékoztatók szintén elérhetők honlapunkon vagy a kirendeltségi ügyintézőknél.

Felturbózták a kamattámogatott hiteleket. Az 5 évig járó támogatás nem csökken évről évre, így csak a 6 évben kell számítania az adósoknak a törlesztőrészletek megemelkedésére. De erre is van megoldás, hiszen még mindig megéri kiváltani a drága piaci hiteleket a lakástakarékok által kínált 5-6 százalékos kölcsönökkel. Nézd meg te is, melyik a legolcsóbb kölcsön januárban!

A legtöbb kamattámogatott hitelt nyújtó bank az év elejével már az új feltételekkel kínálja termékeit. A kamattámogatás mértéke nem csökken az évekkel, így az adósok 5 évig kaphatják meg a teljes támogatást. Ez további száz ezer forintokat jelenthet azoknak, akik most döntenek a lakásvásárlás mellett. Ugyancsak fontos változás, hogy nagyobb értékű ingatlanok esetén is lehetőség nyílik az állami támogatás igénybevételére. Használt lakás vásárlása esten a felső korlát 15-ről 20 millió forintra módosul az igényelhető hitelösszeg is 10 millió forintra módosult.

5 év alatt sokat csökkenthetnek a kamatok

A legutóbbi piaci konszenzus szerint 2013 végére 5%-ra csökkenhet a jegybanki alapkamat. A kamatkilátások kapcsán érdemes továbbá kiemelni, hogy márciusban lejár a jelenlegi MNB-elnök, Simor András mandátuma, és az új jegybankelnök személye (valamint a nyáron kinevezendő két új alelnök) és a személyükkel együtt járó esetleges monetáris politikai irányváltás lényeges változásokat hozhat a jegybankban. Az elmúlt hetekben tett kormányzati nyilatkozatok alapján egyre valószínűbbnek tűnik a piaci elemzők számára, hogy lazulhat a hazai monetáris politika. Vagyis forintalapú hitelek esetében várható kamatcsökkenés, kiegészülve egy esetleges állami támogatással, a jelenlegi állapothoz viszonyítva, egyre vonzóbb opciót jelenthet lakásvásárláshoz szükséges hitelfelvételhez. A kamattámogatott hitelek esetén ez a kamatcsökkentés kevésbé éreztetheti hatását, hiszen a hozamok esésével a támogatás mértéke csökken. De 5 év múlva a jelenlegi várakozásokhoz képest alacsonyabb törlesztőrészletek lehetnek meghatározóak. A bankok emellett több akciót is indítottak a kamattámogatott hitelek mellé. Több banknál is visszaadják a kezdeti költségek egy részét (már a csökkentett értékeket tüntettük fel a táblázatunkban). Az UniCredit banknál továbbá választhatunk 1 és 5 éves kamatperiódusú hitelek között, természetesen az utóbbi picit drágább. A banknál még 0,5 százalékpontos kamatkedvezmény jár azoknak, akik oda utalják a jövedelmük (legalább 150 ezer Ft) és kártyával is vásárolnak 15 ezer forint értékben havonta. Az FHB banknál elérhető konstrukció is tartalmaz kedvezményt, a futamidő végéig kamatkedvezményt tartalmaz, melynek feltétele, hogy a mindenkori törlesztőrészlet legalább kétszerese, de minimum havi 120 000 Ft. A Budapest Banknál egyenlítő hitellel is van lehetőség kombinálni a kamattámogatott hiteleket, melynek lényege, hogy a folyószámlán tartott pénzünk csökkenti a tartozásunk mértékét, így ennyivel kisebb összeg után kell kamatot fizetnie az ügyfeleknek. Így megtakarításaink vagy akár az el nem költött fizetésünkkel is csökkenthetjük a tartozásunkat. A ötödik év leteltével, amikor már az állam nem vállalja át az a kamatfizetés egy részét érdemes lehet lakástakarékos kölcsönre váltani a tartozásunk. Főleg azok gondolkozhatnak el ezen a megoldáson, akik a törlesztőrészletek mellett még tudnak félretenni és nem bíznak a nagymértékű kamatcsökkentésben. A lakáskaszák, lakástakarék-pénztáraknál vezettet megtakarítási számlán felhalmozott összegét az aktuális befizetés maximum 30 százalékával az állam is kiegészíti, így évi 72 ezer forintos állami támogatáshoz lehet jutni és egy piacinál kedvezőbb hitelhez. Erről bővebben itt olvashatsz

1. Öröklési illeték

Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezések az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12-15. §-aiban, a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 16. § és 17/B. §, 17/C. §-aiban találhatók meg.

2. Ajándékozási illeték

Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezések az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12-15. §-aiban, a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 17. § és 17/B. §, 17/C. §-aiban találhatók meg.

3. Visszterhes vagyonátruházási illeték

Az illetékmentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 23/A-23/B. §, Itv. 23/D. §, Itv. 24. §, 26. § és 26/A. §-aiban találhatók meg.

4. Adóhatósági eljárási illetékek

5. Adóhatósági igazgatási szolgáltatási díjak

6. Vagyoni értékű jogok számítása