Újabb, még veszedelmesebb költségvetési szakadékot eredményezhet az a kompromisszum, amelyet két órával a december 31-ei határidő után fogadott el az amerikai szenátus az év eleji automatikus adóemelések és kiadáscsökkentések elkerülésére. A legérzékenyebb döntéseket ugyanis február végére halasztották

Az Újév első óráiban elfogadta az amerikai szenátus azt a kompromisszumos javaslatot, amelynek alapján húsz év óta először emelhetik az amerikaiak egy részének adóját, a kiadáscsökkentésekről hozandó döntést azonban két hónappal elhalasztották - jelentette a Wall Street Journal (WSJ). Az intézkedéscsomagot az egész hét végén át tartó egyeztetés után végül Joe Biden alelnök és Mitch McConnell, a felsőház republikánus kisebbségi frakciójának vezetője irányításával hétfőn dolgozták ki. Amennyiben a republikánus többségű képviselőház is jóváhagyja a tervezetet - amihez össze kell fogniuk a kormánypárti és az adóemelés tényének lenyelésére késznek mutatkozó, mérsékelt ellenzéki képviselőknek -, akkor a politikusok technikai értelemben áthidalják a költségvetési szakadékot, ám egyben felállítanak egy újat február végére, március elejére.

A javaslat része, hogy az egyedülállók esetén évi 400 ezer, a házaspároknál évi 450 ezer dolláros jövedelemhatárig törvénybe iktatják a George Bush elnök idején elfogadott adócsökkentéseket, míg az e feletti jövedelmek esetén érvénybe lépnek a Clinton-éra magasabb kulcsai. Barack Obama elnök és a szenátus demokrata többsége eredetileg évi 250 ezer dollárban húzta volna meg ezt a határt. A tőkejövedelmek adója a jelenlegi 15 százalékról - szintén a korább - 20 százalékra megy fel. Korlátozzák az egyedülállók esetén évi 250 ezer, a házaspároknál évi 300 ezer dolláros jövedelemtől igénybe vehető, meghatározott feltételekhez kötött adókedvezmények összértékét - a limitet 2010-ben törölték el. A vagyonadó az ötmillió dollárnál nagyobb vagyonok esetén 40 százalékra nő a jelenlegi 35 százalékról - utóbbi az 5,12 millió feletti vagyonokra vonatkozott. A demokraták 3,5 milliós határ felett 35 százalékot akartak volna.

Az összesen 110 milliárd dollár értékű kiadáscsökkentés két hónapos elhalasztását bizonyos adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel ellensúlyozzák. Ezek közül az egyik a munkavállalók magán-nyugdíjmegtakarítási rendszerében bevezetett módosítás, amely lehetővé teszi a felhalmozott tőke átcsoportosítását az egyik formából a másikba. Az előbbiben, az úgynevezett 401(k)-ban a megtakarítás élvez adókedvezményt (a befizetéseket az adózás előtti jövedelemből vonják le havonta), ám a pénz felvételekor adózni kell. Az utóbbiban (Roth IRA) a befizetést adóztatják, míg a felvétel adómentes. Így tehát ez az intézkedés az állam szempontjából a bevétel átcsoportosítása a jelenbe a jövő rovására. A javaslat szerint 2013-ra meghosszabbítják a lejáró munkanélküli-ellátásokat, ami becslések szerint 30 milliárd dollár pluszkiadással jár. Megmaradnak a szegényebbek bizonyos adókedvezményei, például a tandíjak leírásának lehetősége.

Az új helyzet legveszélyesebb eleme, hogy két hónap múlva egyszerre jár le a kiadáscsökkentések halogatásának határideje, illetve éri el a költségvetés hitelfelvételi korlátját. Utóbbit december vége óta már csak rendkívüli intézkedésekkel, például az állami szállítók számláinak késleltetett kifizetésével tudják tartani. Mindkét kérdésben a törvényhozás két háza és az elnök alkujában kellene megszületnie a hosszabb távú megoldásnak, ám a csütörtökön hivatalba lépő kongresszus még a mostaninál is élesebben megosztott lesz, így még nehezebb lesz kompromisszumot kötni. Az áthidalandó pénzügyi szakadék mélységét mutatja, hogy az 1993 óta nem látott adóemelés mindössze 600 milliárd dollárt hoz a büdzsének tíz év alatt, miközben a költségvetési hiány lefaragásához két-háromezer milliárdra van szükség. Ez az összeg csupán ötöde annak, amennyivel növelhették volna a bevételeket, ha hagyják kifutni az összes Bush-féle adócsökkentést.

A családi pótlék 2013-ban az alábbiak szerint alakul:

Egy gyermekes család esetén: 12.200.- Ft
Egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén: 13.700.- Ft
Két gyermekes család esetén: 13.300.- Ft gyermekenként
Két gyermeket nevelő egyedülálló szülő setén: 14.800.- Ft gyermekenként
Három vagy többgyermekes család esetén: 16.000.- Ft gyermekenként
Három, ill. több gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén: 17.000.- Ft gyermekenként

A családi pótlék 2013 tekintetében is lesznek esetek, amikor emelt összegű családi pótlék (nevelési ellátás) jár. Így többek között a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után, illetve részére igényelhető magasabb családi pótlék, valamint az 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség fennállása nélkül is az emelt összeg jár. Emelt összegű családi pótlékra, tehát nevelési ellátásra jogosult szintén saját jogán a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy attól az időponttól, amikortól az iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnik. Az emelt összegű családi pótlék mértéke tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetében 23.300,- Ft, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló személy esetében 25.900,- Ft, a 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy esetében pedig 20.300,- Ft.

Fontos tudnivaló, hogy az emelt összegű családi pótlék iránti igényt az igénylő lakó-, vagy tartózkodási helye szerinti Kincstárnál kell benyújtani. A kérelemhez feltétlenül mellékelni kell  „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű formanyomtatványt, melyet az emelt összegű családi pótlék 2013-as igénylésekor is az érintett gyermekkórház, vagy gyermekorvos állít ki. Kevesen tudják, hogy az emelt összegű családi pótlékra jogosult szülő, vagy eltartó utazási kedvezményt vehet igénybe. Az emelt összegű családi pótlékot annak a hónapnak a végéig folyósítják, amíg a súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekre vonatkozóan a fogyatékosság, illetve tartós betegség fennállását a szülő a törvényi előírásoknak megfelelően igazolta.

A családi pótlékra való jogosultság megállapítása során azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki után a kérelmező jogosult a családi pótlékra. Ilyen személynek számít az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek, aki a kérelmezővel egy háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki közoktatási- felsőoktatási intézmény tanulója, vagy első alapképzésben, első felsőfokú szakképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és aki nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel.

Ezekben az esetekben a tanulói jogviszonyt az erre rendszeresített nyomtatvánnyal igazolni kell. Ezen kívül a gyerekszámba szintén beleszámít az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és amennyiben a családi pótlékot igénylő fél vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. A családi pótlék 2013 igénylését a „Családi pótlék igénybejelentés” nyomtatványon  kitöltésével lehet elvégezni.

A családi pótlék 2013 évben is a szülők közül minden esetben csak az egyik félnek jár, de a szülők között megosztásra is kerülhet a járandóság abban az esetben ha jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakban felváltva gondozzák gyermeküket. A megosztás ilyenkor ötven ötven százalékos arányban történik. A módosított családok támogatásáról szóló törvény értelmében a családi pótlék rendszere átalakult. Az új szabályozás alapján a családi pótlékot két részre osztották, nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra. A két rész attól függően jár, hogy a  gyermek elérte -e a tanköteles korát (6-16)vagy még nem.

Tb-változások 2013: fontos apróságok,

A 2013. évi társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek változásával kapcsolatban (kiva, kata, szociális hozzájárulási adókedvezmények, eho-módosítások) nagyon sok minden elhangzott már. Az információáradatnak viszont óhatatlanul következménye, hogy egy-egy érdekesebb probléma fölött átsiklik az Olvasó. Legalábbis erre engednek következtetni a folyamatosan érkező kérdések, melyek alapján néhány apróságára, érdekességre hívjuk fel a figyelmet.

Egyik ilyen többek által felvetett észrevétel, hogy az Szja. törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott értéke után fizetendő (az eddigi 10 helyett, immár) 14 százalékos eho beszámítható-e a magánszemélyt terhelő 14 százalékos, maximálisan évi 450 ezer forintos ehóba?

A válasz, hogy sajnos nem. Az 1998. évi LXVI. (Eho.) törvény 3. § (3) bekezdése tételesen felsorolja az említett összeghatárt csökkentő tételeket és ebben nem szerepel az ilyen jogcímen megfizetett – egyébként is a kifizetőt – terhelő egészségügyi hozzájárulás.

Hasonlóan izgalmas kérdés, hogy a kata szerinti adózást választó vállalkozó esetében, hogyan kell a kereseti korlátot meghatározni nyugdíj, korhatár előtti ellátás vagy netalántán rokkantsági ellátás esetén. A 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1) bekezdése értelmében a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül a számára a Tbj., valamint a foglalkoztatási törvény alapján járó ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.

Csakhogy, ugyanezen szakasz (3) bekezdése értelmében más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül. A szabályozás tehát egyelőre nem egyértelmű.

Még mindig a katánál maradva: az a kisadózó, aki egyénként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülne, nem tekintendő főállásúnak és utána csak a havi 25 ezer forint kata fizetendő. Ez természetesen mentesíti a havi 6660 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék alól is, hiszen a tételes adó megfizetése az adott kisadózó vonatkozásában felmentést ad valamennyi társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség alól.

Sőt még az is előfordulhat, hogy valaki katásként nem főállású, miközben másik vállalkozásában – mint többes jogviszonyban nem álló biztosított egyéni vagy társas vállalkozó minimális járulékfizetésre kötelezett. Ez azért lehet így, mert míg a kata szerint nem főállású az a kisadózó (sem), aki
•    2011. december 31-én – a Tny. törvény alapján megállapított --  I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
•    rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, addig

a Tbj. szerint ez e körbe tartozó vállalkozó nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak.

Ugyancsak megbeszélésre érdemes kérdés, hogy katás cég mentesül-e a tagjaival kapcsolatos táppénz-hozzájárulás megfizetése alól. Jelen álláspont szerint igen, hiszen a táppénz-hozzájárulás a Tbj. alkalmazásában ugyancsak járuléknak minősül.

Az egyik leggyakoribb vállalkozási tevékenység a magánszemélyek körében a lakásbérbeadás. Előfordulhat, hogy munkaviszonyból származó jövedelem, nyugdíj vagy akár a rokkantsági ellátás mellett kerül sor lakás bérbeadására. Jelen összefoglalónkban ezen jövedelem közterheinek kölcsönhatására térünk ki (a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásból, fizető vendéglátó tevékenységből, illetve termőföld-bérbeadásból származó bevételből keletkező jövedelem kivételével, melyek külön adózó jövedelemnek számítanak). 2013. január 1-jétől az ingatlan bérbeadásából eredő jövedelem már nem elkülönülten, hanem az összevont adóalap részeként, mint önálló tevékenységből származó jövedelem adózik. Ez 2011-ben ténylegesen 20,32 százalékos, majd 2012-ben a jövedelemszint függvényében, havi 202 ezer forint feletti jövedelemre ezzel megegyező, illetve ez alatt a 16 százalékos kedvezményesebb adózási kulcsot jelentett. A nemrég megjelent 2013-as adótörvényeket módosító törvény szerint a szuperbruttósítás 2013. január 1-jétől ténylegesen kivezetésre kerül, így január elsejétől az ingatlan bérbeadásánál is megvalósul az egykulcsos, 16 százalékos adózás, függetlenül a magánszemély jövedelmének mértékétől. Érdemes megjegyezni, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenység (amennyiben az nem egyéni vállalkozói formában történik) nem minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak (rokkantsági ellátásnak) folyósítását kizáró keresőtevékenységnek, a nyugdíj pedig adómentes bevétel. Az összevont adóalap részeként azonban az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem csökkenthető a 2011. január 1-jén, a jövedelemre vonatkozó felső értékhatár nélkül bevezetett családi kedvezménnyel, melyet az adózó év közben önadózóként saját maga negyedévente vagy kifizetőtől származó jövedelem esetén az erre irányuló nyilatkozata alapján az adóelőleg megállapítás során is érvényesíthet. Mivel több eltartott esetén már meglehetősen jelentős a családi kedvezmény összege, érdemes elgondolkodni azon is, hogy egy meglévő vállalkozásból több gyerek esetén bérleti díj jogcímen keresztül lehetséges-e a jövedelmet kivenni, hiszen a megfelelő értékhatárok betartásával ez a jövedelem akár szja- és eho-mentes is lehet.

A közalkalmazotti bértábla 2013 évre vonatkozóan is azt mutatja meg, hogy egy adott osztályba sorolt közalkalmazotti a munkában eltöltött évek függvényében hogyan emelkedik, figyelembe véve a fizetési fokozatokban megadott szorzókat. A minimálbérre vonatkozóan az a szabály alkalmazandó, hogy annak a közalkalmazottnak, akinek a táblázat szerint számított bére minimálbér alatt maradna, annak a fizetését fel kell kerekíteni. Várhatóan nem emelkednek a közszolgálati fizetések 2013-ban sem. A 2013. évi központi költségvetés tervezete szerint a közszolgálati tisztviselői illetményalap és a közalkalmazotti bértábla továbbra is a 2008. januári szinten maradna befagyasztva. A költségvetési törvény elfogadásáig ebben pozitív változásra már nem nagyon lehet számítani, tekintettel a költségvetés egyébként is szűkös lehetőségeire. Így a fizetésekben nem fog megjelenni az elmúlt 5 év inflációja. A korábban megszokott 13. havi fizetés és alkalmankénti jutalmak is évek óta hiányoznak a közszolgák fizetési borítékából. A maximálisan adható éves cafetéria 200.000 forint marad, amelyből az adók levonásra kerülnek.

Köztisztviselői és kormánytisztviselői bérek

A köztisztviselői és kormánytisztviselői illetményalap egységesen 38.650 forint. A köztisztviselői alapilletményt az előbb említett illetményalap és a bértáblában található szorzószám segítségével számolják ki.
Példaként egy tanácsost véve, a szorzószáma 1-2 évente automatikusan emelkedik, a kategórián belüli három fizetési fokozat szerint:

Szolgálati idő 3-4 év: Tanácsos, 4. fokozat - 3,5-ös szorzó
Szolgálati idő 4-6 év: Tanácsos, 5. fokozat - 3,7-es szorzó
Szolgálati idő 6-8 év: Tanácsos, 6. fokozat - 3,9-es szorzó

A közalkalmazotti bértábla 2013 évre vonatkozóan megmutatja a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összegét, valamint a feltüntetett fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámokat.

Ami a pedagógus béreket illeti, a kormányzati biztos állítása szerint az új életpálya-modell 2013-ra biztosan beindul, mely magasabb bérezést von maga után. Persze ennek megvalósulása elsősorban a gazdasági helyzet alakulásától függ, ennek nagymértékű javulására pedig senki nem vállal garanciát.

Ugyan ilyen feltételek mellett prognosztizálható az egészségügyi bértábla 2013 évi, remélhetőleg kedvező változása is, mert az elképzelések szerint legalább hatvanöt ezer forintos emelkedés várható a most bruttó 350 ezer forint alatt kereső egészségügyi dolgozók számára. Ez igen biztos gazdasági és anyagi hátteret igényel, hiszen hozzávetőlegesen 16.520 orvost, közel 68.000 szakdolgozót és cca. 1400 szakdolgozót, egészségügyben dolgozó nem szakirányú végzettségű munkavállalót érint

Az Országgyűlés 2012.11.19-én fogadta el azt a módosító javaslatot, mely többek között a béren kívüli juttatások jövő évi adóterheit tartalmazza. Ennek fényében tisztázódni látszik a jövő évi cafeteria szabályozás.

Az egészségügyi hozzájárulás változása

A vállalatok többségét sokkolták azok a hírek, melyek először taglalták a jövő évi béren kívüli juttatások várható adóvonzatait. Ezek alapján az egészségügyi hozzájárulás (EHO) mértéke a jelenlegi 10%-ról egységesen 27%-ra emelkedett volna. Ezzel kvázi megszűnt volna a kedvezményes béren kívüli juttatások fogalma, hiszen a jelenlegi szabályozás szerint a kedvezményes elemek után 10% EHO-t (így összesen 30,94% adóterhet), míg a felettes adózású elemek után 27% EHO-t (összesen 51,17% adóterhet) kell fizetni.

A parlament hétfő este fogadta el azt a módosító javaslatot, mely többek között a béren kívüli juttatások jövő évi adóterheit is tartalmazza. A módosító javaslat az eredetileg tervezett 27% helyett 14%-ban állapította meg az EHO mértékét, mely némileg kedvezőbb az első változathoz képest, bár a jelenlegi szabályozáshoz viszonyítva további növekedést jelent.

Várható adóvonzat

2013-ban az eddigi 30,94%-os kedvezményes adóteher 35,7%-ra emelkedik. Ennek az az oka, hogy a béren kívüli juttatások után a juttatónak a személyi jövedelemadón felül 14% egészségügyi hozzájárulást (EHO) is fizetnie kell. A személyi jövedelemadó alapja továbbra is a juttatás értékének 1,19-szerese, mértéke pedig 16% marad.

(0,16+0,14)*1,19 = 35,7%

Az elmúlt évek adózása

Az utóbbi években folyamatosan növekvő tendenciát mutatott a béren kívüli juttatások adóvonzatának alakulása, fokozatosan gyengítve a juttatás ösztönző erejét. A kedvezményes adóteher 2011-ben 19,04% volt, 2012-ben már 30,94%-os szinten van, míg jövőre 35,7%-ra fog emelkedni.

Erzsébet-utalvány

Az Erzsébet-utalvány esetében pozitív változások láttak napvilágot, hiszen a jelenlegi (kedvezményes adózás mellett adható) havi 5.000 Ft-os felső határt 8.000 Ft-ban maximalizálták. Mivel a munkáltatók cafeteria rendszerükben ezt a juttatási elemet alkalmazzák a legszélesebb körben, az értékhatár növekedésére mindenképp előnyös változásként tekinthetünk. További jó hír az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban, hogy 2013-ban is felhasználható lesz melegkonyhás vendéglátóhelyi étkezésre, valamint fogyasztásra kész ételek vásárlására is.

Munkahelyi étkeztetés

A 2013-as év egyik legnagyobb változása a munkahelyi étkezésben lesz. A felhasználható összeg (jelenleg havi 12.500 Ft) változatlan marad, azonban a törvény szélesíteni fogja a lehetőségeket a munkahelyi étkeztetés szempontjából. A most érvényben lévő szabályozásnak megfelelően csak akkor biztosíthat ilyen juttatást a munkáltató, ha a saját étkezőjében a saját munkavállalóin kívül más nem étkezhet. Az elfogadott javaslat megszüntette ezt a kitételt, így jövőre több munkáltatónál nyílik lehetőség az üzemi étkeztetésre.

Egyes meghatározott juttatások étkeztetésre?

Az elfogadott javaslat értelmében 2013-tól megszűnik a munkáltató azon  lehetősége, hogy egyes meghatározott juttatásként  biztosítson fogyasztásra kész étel vásárlásra jogosító utalványt (51,17%-os adóvonzattal). Ennek fényében a már korábbról ismert utalványforgalmazó cégek által kibocsátott étkezési utalványokat jövőre már nem lehet meleg étkeztetésre felhasználni, ennek szerepét kizárólag az Erzsébet-utalvány, a Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámlája, valamint az üzemi étkeztetés veszi át.

Kultúra utalvány újra!

Az idei évben adómentes juttatásként volt biztosítható a munkavállalók számára a sportesemény látogatására jogosító belépőjegy vagy bérlet éves szinten 50.000 Ft értékig. A módosító javaslat értelmében jövőre a sportesemények látogatása mellett már kulturális szolgáltatásra is igénybe lehet venni az adómentes juttatást. Ilyen szolgáltatásnak minősül a muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) látogatása, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, továbbá a könyvtári beiratkozási díj.

Biztosítások

A módosító javaslatok újrakodifikálták a biztosításhoz kapcsolódó adókötelezettségeket, azért, hogy elkülönítsék egymástól az adómentes, valamint az adóköteles biztosítási díjakat. A minimálbér 30 %-áig továbbra is adómentes marad a kockázati biztosítás, azonban a teljes életre szóló életbiztosítások esetében csak a rendszeres (kifizető/munkáltató által fizetett) díj lesz adómentes. Adómentes díj után a biztosító által kifizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül, melyet 27 %-os, 10 év után 14 %-os EHO terhel.

Önsegélyező pénztár

A tegnap elfogadott javaslat módosította az 1993. évi XCVI. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvényt is. A módosítás értelmében jövőre adómentes juttatásként biztosítható a munkavállaló számára önsegélyező pénztári hozzájárulás, mely többek között felhasználható a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátásokra, munkanélküliségi ellátásokra, tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyekre, betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyekre, hátramaradottak segélyezésére halál esetén, nevelési, évkezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatásra, közüzemi díjakra, lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatására, otthoni gondozásra, valamint idősgondozás támogatására.

Változatlan elemek

A helyi utazási bérlet, az önkéntes egészség-, valamint az önkéntes nyugdíjpénztár, a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) szabályozásában nem történt módosítás az elfogadott javaslat értelmében.

Az, hogy jövő júliusig megnyisson az új rendszerben működő trafik, az üzleti terven kívül mindent felülír, de a nemzeti dohányboltban lehet majd lottót is árulni. Reklámozni a cigit sem, a „Nemzeti Dohánybolt” felirat viszont előírás szerint kötelező.

 Szombaton bemutatta a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó pályázati kiírást Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. A sajtótájékoztató a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által jegyzett koncessziós pályázati kiírást ismertette, ami a "dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság koncessziós szerződéssel történő átengedésére" szól. Magyarul: a trafiktörvény gyakorlati bevezetését szolgálja.

Dugdosott dohány

Dohányt csak a dohányboltban lehet majd árulni, illetve a kétezer főnél kisebb településeken ott, ahol az üzlet egyébként megfelel a dohánytermékek értékesítésére vonatkozó előírásoknak. Illetve ahol az üzletben kialakítanak egy olyan elkülönített, térben leválasztott részt, ahol más tevékenység nem folytatható, és ahol a tevékenység kívülről nem látható. Ez alapján 2013-tól a hazai dohánybolt definíciója:  az a „nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől elkülönült, önálló üzlethelyiség, amelyben kizárólag dohánytermék, dohányterméket kiegészítő termék (…) forgalmazható, és amely üzlethelyiség külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve” – áll a kiírásban.

Az utóbbi időben, a témában többször is előkerült, hogy - főként a kistelepüléseken - a dohány kiskereskedelem önmagában nem biztosít majd elegendő megélhetést. Ennek hatására a kiírásba került, hogy a dohánybolt a "kiegészítő termék forgalmazása" mellett totó-lottó és más, a Szerencsejáték Zrt által szervezett "sorsolásos játék és fogadás" lebonyolításában is részt vehet. Sőt, a további puhítás lehetőségét szem előtt tartva, egy gumiszabály is a kritériumsorba került, ez alapján "a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti egyéb tevékenységek" is folytathatók majd a trafikokban.

1 tulaj - max. 5 bolt

A koncessziós pályázat a településeken létesíthető dohányboltok számán túl azt is tartalmazza, hogy egy-egy településen a pályázók hány helyre jelentkezhetnek. Ebben végig következetes a kiírás; ahol legalább két dohánybolt lesz, ott nem teszi lehetővé, hogy bárki monopolhelyzetbe kerüljön. A 3176 települést lajstromba vett a kiírás, pontosan megállapítja, hogy Abától Zsurkig melyik falu, város hány „nemzeti dohánybolt” nyitására jogosult és hogy az adott településen egy-egy pályázó legfeljebb hány pályázatot adhat be.

Így a 2, 3 vagy 4 dohánybolt nyitására jogot nyerő településen biztosan legalább két tulajdonosa lesz a falu/városka dohányboltjainak. A nagyobb településeken a pluralitást úgy teremtik meg, hogy 5 pályázatban maximalizálják egy-egy pályázó étvágyát. Így lesz Baján (19 dohányboltnak) legalább négy tulajdonosa, a budapesti 14. kerületnek (62 boltnak) pedig legalább 13.

Nyitni kéne

A pályázati határidő 2013. február 13., ezt követően 30 napon belül az NFM által létrehozott bizottság hivatott elbírálni. A pontrendszerből látszik, hogy a legfontosabb szempontot az üzleti terv jelenti, ugyanakkor ez az egyetlen olyan kritérium, ami differenciált értékelést tesz lehetővé. Az ugyan egyelőre nem ismert, hogy a 0-60 közti tartományban miért mi jár, de az  összes többi kritérium egy bites – vagyis igen/nem válasz adható rá, és 0 vagy maximális pontszámot ér. A legfeljebb 120 megszerezhető pontból 25-öt ér, ha a pályázó vállalja: jövő év második félévében már működni fog az új dohánybolt. Ez önmagában többet ér mintha egy, az adott településen helyben lakó (2 pont), hétköznap legalább 12 órás (12 pont), szombaton legalább 8 órás (6 pont) nyitva tartást vállal valaki úgy, hogy közben azt is bevállalja, hogy legalább egy személyt, legfeljebb 5 évig foglalkoztat teljes munkaidőben (1 pont). Ez a torzítás nyilván nem a korlátozottabb tőkeerővel bíró családi vállalkozásokat segíti (akikre hivatkozva az egész trafikosítás elindult), hanem azt, hogy az új rendszer mihamarabb termelni tudjon a költségvetés számára.

Előre kell fizetni

A koncessziós díj összegét nettó árát közli a kiírás. Ez alapján évente, előre, boltonként 100-240 ezer forintért lehet megváltani a dohányárusítás ódiumát. A kétezer fő alatti településeken 100 ezer, 2-10 ezer fő köztitelepüléseken 160 ezer, a 10 ezer fő feletti városokban 200 ezer, a fővárosban, megyeszékhelyeken, illetve megyei jogú városokban pedig 240 ezer forint a nettó penzum, amit az államnak egy trafik üzemelése után fizetni kell. Valamint azt kell vállalni, hogy bármilyen, a területet érintő adószabály változásának következményeit, terheit is a koncessziót kapott cég fizeti.

Egy dolgot reklámozhatnak a boltok: azt, hogy ott „Nemzeti Dohánybolt” működik. Ehhez a kiírás precízen azt is megadta már, hogy a felirat pontosan hogy nézzen ki (szín, méret, elhelyezkedés), így a címerfestők máris ismerkedhetnek a Baskerville Classico betűtípus

Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot készít melyben a vékony (slim) valamint az ízesített cigaretták betiltását írnák elő.

Az EB lassan eljut arra a szintre hogy óriásplakátokon fogja hirdetni mennyire káros a dohányzás és aki cigizik az biztosan nem fog hosszú életet élni…

Most épp azzal álltak elő hogy legyen egységes minden cigaretta szál színben és méretben egyaránt, ezzel még nincs is semmi baj viszont hogy a cigisdobozok 75%-án kellene azt hirdetni hogy mennyire káros az már egy kicsit nevetségesnek tűnik. Nem beszélve arról hogy a zárjegyet és eme 75%-ot leszámítva a dohánygyárak mindössze cigisdobozaik felületének mindössze 10%-ával rendelkezhetnek.

A jelenlegi javaslat azt írná elő hogy tiltsák be a vékony valamint az ízesített cigarettát. E mellett radikális változásokat is terveznek, például minden cigi legyen egységes méretű és fehér színű.

A Die Welt magazin szerint körülbelül 2018-ra már teljesen egységes (minden megkülönböztetést és márkajelzést nélkülöző) csomagolásban lesz kapha

Adóváltozások 2013-tól

Helyi adók

A Magyar Államkincstár által üzemeltetett, országos, helyi adózatási információkat tartalmazó egységes adatbázisba rendezik a helyi adó kötelezettségeket. A havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazza majd, hogy milyen adónemek működnek a településen, mekkora adómértékkel, illetve létezik-e bármely rendeleti adómentesség vagy adókedvezmény. Emellett az adatbázis naprakészen tartalmazza az egyes adóhatóságok elérhetőségeit.

A helyi adók közé sorolják 2013-tól a közművezeték adót, az adókötelezettség a használatba vételt követő év első napjától keletkezik és megszüntetése évének végéig tart. A közművezeték utáni adót a közművezeték nyomvonalának hossza alapján legfeljebb 125 Ft/m összegben állapíthatja meg az önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Közgyűlés. Az adót a közművezeték Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosának kell megfizetnie. Ha a közművezeték tulajdonosának ugyanazon nyomvonalon több, azonos szolgáltatás nyújtásra alkalmas vezetéke van, akkor is csak egy vezeték adóköteles.

A helyi iparűzési adó alapjának változása a 2013. évi költségvetés egyenlegét javító intézkedés végrehajtása miatt szükséges. A nettó árbevétel és a közvetített szolgáltatások együttes értéke legfeljebb a nettó árbevétel 80 %-áig vonható le. A kisebb adózók kisebb teherviselése érdekében a levonhatóság korlátozása sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg. Azaz annál kevésbé lehet a nettó árbevételből levonni az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értékét, minél nagyobb az árbevétel összege.

A sávhatárok az alábbiak:

• 500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig,
• 500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig,
• 20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig
• 80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig

vonható le.

Nem vonatkozik azonban semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.

Társasági adó

Több fogalmat pontosítanak, ennek elsődleges célja az adóelkerülések megakadályozása. Így jövőre változik a bejelentett immateriális jószág és az ellenőrzött külföldi társaság fogalma is. Bejelentett immateriális jószágnak nemcsak az adózó által megszerzett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) minősül, hanem az adózó által –például kutatás-fejlesztési tevékenység során – előállított jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is. Ennek feltétele, hogy az adózó a szerzést, illetve az előállítást, az azt követő 60 napos határidőn belül bejelentse az adóhatóságnak

Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma úgy módosul, hogy ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.

A tagi kölcsönök nyújtásának átláthatóbbá tétele érdekében a jövedelemminimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök adóévi napi átlagos állománya és a megelőző év utolsó napján kimutatott taggal szemben fennálló kötelezettségek különbözetének ötven százaléka.

A fejlesztési adókedvezmény keretében megvalósuló beruházások és az igénybe vett támogatások átláthatóságnak biztosítása a visszaélések megelőzése érdekében 2013-tól be kell jelenteni a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját az adópolitikáért felelős miniszternek, aki tájékoztatja az adóhatóságot a nyilvántartásba vett fejlesztési adókedvezményekről.

Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások és a szabad vállalkozási zónák területén megvalósítandó beruházások ösztönzése érdekében a fejlesztési adókedvezmény rendszerében két új jogcímet vezetnek be: 2013. január 1-jétől a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás üzembe helyezése és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. sz. Kormányrendeletben meghatározottak szerinti üzemeltetése esetén az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult.

Kata és Kiva pontosítások

A 2012. évi CXLVII. törvénnyel kihirdetett kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) még a hatályba lépés előtt finomhangoláson esik át.

A kihirdetett törvény szerint nem választhatják a katát a biztosítási, pénzpiaci ügynöki tevékenységet és az ingatlan bérbeadást végző vállalkozások. A örvénymódosítás azokat a vállalkozásokat zárja csak ki a kata-körből, amelyeknek ténylegesen bevétele is származik ezekből a tevékenységekből.

Egy másik módosítás az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszünteti azt a kötelezettséget, amely szerint a kisadózó vállalkozások a bejelentett kisadózók címének megváltozását is kötelesek lennének bejelenteni az állami adóhatósághoz.

A módosító javaslat megállapítja, hogy ha a kisadózó vállalkozás a tételes adót nem köteles a naptári év minden hónapjára megfizetni – például mert a kisadózó egész hónapban táppénzen volt – akkor a 6 millió forintos bevételi határ összegét az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma alapján lehet megállapítani: minden hónap, amely után a kisadózó vállalkozás tételes adót köteles fizetni, 500 ezer forinttal növeli a bevételi határt.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt érvényesíthetnek, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója is biztosít számukra. Ennek következményeként a megváltozott munkaképességű vállalkozó után a kisadózó vállalkozás nem havi 50 ezer, hanem havi 25 ezer forint tételes adót fizethet.

A kisadózó vállalkozók tételes adójának választására jogosult az is, aki az adott adóévre korábban átalányadózást vagy az eva szerinti adóalanyiságot választotta.

A módosítás egyértelműsíti, hogy a kisvállalati adó (kiva) alanyai a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, azaz a beszámolási, könyvvezetési és egyéb számviteli kötelezettségeiket a számviteli törvény alapján és azzal összhangban kell teljesíteniük.

Azok a vállalkozások is lehetnek kiva-alanyok, amelyek az adott adóévben újonnan alakulnak, azaz a kisvállalati adó évközi választása is megengedett lesz.

A kisvállalati adó pénzforgalmi szemléletével összhangban az újonnan beszerzett, előállított vagy még korábban használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek és kísérleti fejlesztés aktivált értékéhez kapcsolódó adóévi kifizetések összegét figyelembe lehet venni csökkentő tételként a következő adóévek adóalapjának megállapítása során, függetlenül attól, hogy az adott eszköz aktiválásra került-e az adóévben.

A kisvállalati adó alanyai az adóalanyiság első adóévében a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadásaik összegét nem vehetik majd figyelembe a kiva-adóalap megállapítása során.

A módosítás azt is pontosítja, hogy a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés jogszerűségének megállapítása során az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozásokra is figyelemmel kell lenni. Ezért az adóalanyiság akkor is megszűnik, ha a kisvállalati adóalany állami adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot a vizsgált negyedévben.

Általános forgalmi adó

Az áfa-szabályozást érintő legfontosabb módosítások az elektronikus számlázásra vonatkoznak. Elektronikus számlának minősül az a számla, amely tartalmazza az áfa-szabályozásban kötelezően előírt adatokat, és amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A formátumot az adóalany választja meg: elektronikus számlának minősülhet az e-mail pdf melléklettel is.

Az elektronikus számlázás alkalmazhatóságának továbbra is feltétele a számlát befogadó beleegyezése, hiszen a számla befogadásának a számlát befogadó részéről technikai feltételei vannak.

A papíralapú és az elektronikus számlák közötti különbségek megszüntetése érdekében, azonos feltételeknek kell megfelelni. Ezért a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell:

• a számla eredetének hitelességét (az eladó és a számlában ekként feltüntetett személy azonos),
• adattartalmának sértetlenségét (a számla tartalmát nem változtatták meg) és
• olvashatóságát (a számla az ember számára olvasható).

Nincs kötelezően előírt módszer, az adóalanyok határozzák meg, hogy milyen módon biztosítják a fenti követelményeknek való megfelelést.

2013. április 1-én fordított adózást vezetnek be az élősertés és hasított félsertés kereskedelemre, továbbá takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére. (Korábbi cikkünk a témában a sertéságazat szereplőinek aggályairól itt olvasható)

Szintén 2013. április 1-től lesz adatszolgáltatási kötelezettségük azoknak az adóalanyoknak, akik nyugtaadási kötelezettségüket gépi úton teljesítik. Az adatszolgáltatás a gépi nyugtákra valamint a pénztárgépek adataira vonatkozik. Az adatszolgáltatási kötelezettség szabályait, valamint a pénztárgépek és az adóhatóság elektronikus összekötését külön rendelet fogja majd szabályozni. (Korábbi cikkünk a témában a várható költségekről és a technikai megoldásokról itt olvasható).

Jövedéki adó

2014. január 1-jétől a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylési kérelmet már csak elektronikus úton lehet benyújtani.

A saját gazdaságban előállított tiszta növényi olajat a gazdálkodók saját munkagépeikben felhasználhatják. A kedvezmény mértéke a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj és a tiszta növényi olaj esetében azonos, csak az eljárás fordított. Míg az adóval növelt áron beszerzett gázolaj után a megfizetett jövedéki adó 82%-a visszaigényelhető, addig a saját előállítású tiszta növényi olaj után a gázolaj adómértékének 18%-át kell megfizetni. Külön jogszabály határozza meg – a kísérleti előállítást végző üzemhez hasonlóan – az adóraktári engedélyezésre, az adóraktár-engedélyes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettségére vonatkozó szabályokat.

A fuvarozók likviditási helyzetének javítása érdekében a kereskedelmi gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylés havonta lesz érvényesíthető.

A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdék jövedéki biztosítékának és adófizetési kötelezettségének 500 ezer forintos határa 200 ezer forintra, a kiskereskedelmi szeszfőzdék jövedéki biztosítéka pedig 2 millió forintra csökken.

Az egyszerűsített adóraktárakban saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 ezer liter mennyiségű palackos erjesztésű pezsgő is előállítható lesz kereskedelmi céllal. A kistermelői pezsgő is a pincekönyvben lesz nyilvántartható, a kistermelői pezsgő utáni elszámolás, adóbevallás, adófizetés a tárgyévbeli második szőlőbor-elszámolás időpontjához igazodik, a kistermelői pezsgő-előállítás esetén nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani. A kistermelői pezsgő jövedéki bizonylataként a szőlőborhoz hasonlóan borkísérő okmányt írnak elő, az egyszerűsített adóraktárban előállítható termékek köre pedig kibővül a kistermelői pezsgővel.

A tömény szeszesitalok levált, sérült zárjegye pótolható lesz, így a levált vagy sérült zárjegyes alkoholtermékek továbbforgalmazhatók. A kereskedőnek a zárjegy leválását vagy sérülését be kell jelentenie a vámhatósághoz, amely 30 napon belül új zárjegyet helyez a termékre.

Számvitel

A kettős könyvvitelt vezető legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók a 2013. üzleti évtől saját elhatározásuk szerint beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerűsített éves beszámoló tovább egyszerűsített formáját, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót is választhatják.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvény szabályai alapján, külön kormányrendeletben rögzített sajátosságok szerint kell majd elkészíteni.

Megváltozik a háromoszlopos beszámoló készítését meghatározó jelentős összegű hiba értékhatára. A hatályos szabályozás szerint minden esetben jelentős összegű az ellenőrzések során feltárt hiba, ha az ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot. A módosítás értelmében a jelentős összegű hiba határa marad az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százaléka általános szabályként, ha azonban a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor 1 millió forint lenne a hibahatár.

Hatályon kívül helyezik a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát és az ehhez kapcsolódó ismételt beszámoló-közzétételi kötelezettséget. A magyar vállalati gyakorlatban elhanyagolható az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma, így ez a módosítás egyszerűsíti a vállalati adminisztrációt.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A pénzügyi tranzakciós illeték - az október elején bejelentett, majd később kiegészített egyenlegjavító program részeként – az alábbiak szerint lép hatályba 2013. január 1-től:

• Az Európai Bizottság ajánlásaira tekintettel a Magyar Nemzeti Bank kikerül a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezettek köréből.
• Illetékköteles körbe kerül a pénzváltási tevékenységet, a kölcsöntörlesztést, a hitelkártyával történő ATM készpénzfelvételt, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által levont jutalék- és díjbevétel.
• A korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról történő kifizetés, valamint a közös vagy részben közös tulajdonú számlák közötti tranzakciók illetékmentessé válnak.
• A tranzakciós illeték általános mértéke 0,2 százalékra nő, a készpénzfelvételre pedig magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcs kerül kivetésre.
• A kincstárt érintő javaslatokat tekintve bizonyos kincstári fizetési műveletek nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget (a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet és az államadósság kezelésével összefüggésben a devizafinanszírozással és a deviza-adósságszolgálattal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet).
• A kincstár esetében az állampapír forgalmazásra vonatkozóan fizetési műveletenként 6 ezer forint összegű illetékhatárt vezetnek be.
• A felszámított tranzakciós illeték összege a kincstári számlatulajdonosok felé továbbháríthatóvá válik.
• A tranzakciós illeték hatálya – az Európai Bizottság pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslata nyomán – 2014. január 1-jétől kiterjed az értékpapírügyletekre, ide értve az értékpapírra vonatkozó derivatív ügyleteket is. Az ügylet ellenértékére (értékére) vonatkoztatva az adó mértéke származtatott (derivatív)

A 2013-mas adóváltozásokról szóló salátatörvény-javaslat benyújtásakor megfogalmazott fő célok között szerepelt a valóban egykulcsos személyi jövedelemadózás kialakítása szuperbruttósítás teljes kivezetésével, a vállalkozói környezet, versenyképesség javítása, az adózói adminisztrációs terhek, az adó- és vámhatósági adminisztráció csökkentése és az adómorál erősítése. Az előterjesztés az októberi benyújtás óta számos ponton módosult – a törvényjavaslatba beépült az októberben bejelentett két költségvetési egyenlegjavító csomag, és a november 19-i késő esti parlamenti végszavazás a hétvégén nyilvánosságra hozott újabb 60 milliárdos kiigazítás egy részét is beemelte a törvénybe.

Lássuk, hogyan adózunk 2014-ben?

Személyi jövedelemadó

2013-tól a magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék lesz az adó, megszűnik az évi 2.424.000 forint feletti jövedelmeket tehelés adóalap

Jó hír a munkavállalóknak, hogy akkor is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést a munkáltató, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyeknek is nyitva áll. Így az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további havi 12.500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen.

Az eredeti előterjesztéshez képest kedvezőbben alakulnak a béren kívüli juttatások közterhei is, így jövőre a jelenlegi 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett ezeket a juttatásokat 14 százalékos eho fogja terhelni. Az Erzsébet utalványból havonta 8000 forint adható kedvezményesen a munkavállalónak.

A jogszabály a kulturális területre is kiterjeszti az adómentes természetbeni juttatási lehetőséget, amelyet 50 ezer forintig már eddig is nyújthattak dolgozóiknak a munkáltatók.

Jelentősen változik a biztosítási és befektetési adókedvezmények szabályozása, egységesen kezelve a megtakarítási formákat. Így a nyugdíj előtakarékossági számla (nyesz) szabályozása az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz, míg az életbiztosítások a tartós befektetési számla (tbsz) adózási szabályaihoz közelednek. Szintén változás, hogy míg a kockázati biztosítás – az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs – munkáltató által fizetett díja adómentes lesz, a megtakarítási típusú biztosítások munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik.

A munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja nem a magánszemély jövedelmeként adózik majd, hanem azután a munkáltató teljesíti az adókötelezettséget.

Kivétel marad a fenti adókötelezettség alól a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás.. Az ilyen biztosítás kifizető, munkáltató által fizetett rendszeres díja 2014 . január 1-jétől továbbra is adómentes juttatásnak minősül.

A nem rendszeres díjak a befizetés időpontjában válnak adóköteles biztosítási díjként adókötelessé. Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő, melyet az adómentes díjat fizető személynek a havi adó- és járulékbevallásában kell teljesítenie.

A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokból származó, a biztosított saját befizetését meghaladó összegű biztosítói teljesítés egyéb jövedelemként adóköteles . Ugyancsak egyéb jövedelemként adóköteles a biztosításban található befektetések összege akkor is, ha a biztosítási szerződést úgy alakítják át, hogy a biztosított személye megváltozik vagy a szerződés már nem minősül lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró biztosításnak.

Társadalombiztosítás, járulék, szocho

Jövőre a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6390 forintról 6660 forintra emelkedik, a járulékfizetési kötelezettség egyebekben nem változik.

Megszűnik az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó járulékfizetési felső határ (járulékplafon). A járulékplafon eltörlése és a félszuperbruttó kivezetése ellentétesen hat a magas keresetűek nettó bérére, az RSM DTM szakértője pedig a járulékplafon eltörlésével kapcsolatban azt javasolja, hogy az esetleges bónusz és jutalomkifizetéseket januárról hozzuk előre 2013. decemberére).

További két szociális hozzájárulási adókedvezményt vezetnek be 2013-tól: a fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében.

2013-tól a hazai vállalkozások kutatási, fejlesztési tevékenységét szociális hozzájárulási adókedvezmény is segíti. A vállalkozások által foglalkoztatott, tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók után adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 0 százalék, amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni. A kedvezményt vállalkozási kutatóhelyek vehetik igénybe.

Bérkalkulátor 2014/2015

A kalkulátorban először válasszuk ki a párkapcsolat jellegét: házastárs, élettárs, egyedülálló. Ez szükséges ahhoz, hogy a családi kedvezmény igénybevételéhez pontosan meg tudjuk határozni az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számát. Adjuk meg a közös és nem közös gyerekek számát, illetve hogy ebből hány tanul felsőoktatási intézményben.

Adjuk meg a havi munkabér összegét külön-külön mindkét félnél. Külön sorban adjuk meg a nem bérjövedelmet. A megadott adatokból a kalkulátor kiszámítja a kedvezményezett eltartottak és az összes eltartottak számát. Meghatározza a figyelembe vehető családi kedvezményt, illetve azt, hogy ebből mennyi osztható meg a felek között. Ezt követően, ha szükséges, osszuk meg a családi kedvezményt. Az egyik félnél adjuk meg a nyilatkozat szerinti összeget. A másik félnél már a kalkulátor kiszámítja a maradék összeget.

A nettó összegek kiszámítása mellett a kalkulátor kiszámítja a munkáltatói költségeket is. Feltünteti, hogy mekkora adókedvezmény jár a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból, ha a munkáltató teljesíti az elvárt béremelést.

Eltartottak száma: ebbe beleértve a 18 év feletti, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy főiskolai/egyetemi képzésben első képesítését/oklevelét szerző diák is.

** Kedvezményezett eltartott gyermekek: a családi pótlékra-, rokkantsági járadékra jogosult / jogosító gyermekek; a magzat (a fogantatás 91. napjától).

*** Munkavállalót érintő kedvezmények: A munkahelyvédelmi akcióterv keretében a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalókra; a 25 és 54 év közötti szakképzetlen munkavállalókra; a tartósan állást kereső munkavállalóra; a gyes, gyed, gyet folyósítását követően visszatérő munkavállalókra; szabad vállalkozási zónákban foglalkoztatott új munkavállalókra; valamint a kutatóként foglalkoztatottakra az első 2 vagy 3 évben a munkáltató kedvezményeket vehet igénybe. Így csökkenhető a teljes munkáltatói költség.

Bérkompenzáció:
Bérkompenzációt vagy a munkahelyvédelmi akcióterv fenti kedvezményeit válassza a munkáltató?
Előbbit akkor választhatja, ha megfelel a bérkompenzáció feltételeinek; vagyis minden alkalmazottjánál végrehajtotta az elvárt béremelést, a vállalkozás alkalmazotti létszáma pedig nem csökken. Csak igen alacsony bérért foglalkoztatott 25 év alatti, 55 év feletti, vagy 25 és 54 év közötti szakképzetlen munkavállaló esetében érdemes a bérkompenzációt választania a munkaadónak.

Korhatár előtti ellátás mellett KATA,

Korhatár előtti katás vállalkozónak mikor szűnik meg az ellátása? Olvasói kérdésre Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.

Korhatár előtti ellátás esetén keresetkorlát a minimálbér másfélszerese. KATA-s bt. tag, akinek van egy főállású (minimálbér) munkaviszonya emellett a KATA-ban szerzett bevételéből mi számít jövedelemnek? Mikor szünik meg az ellátása?

Korhatár előtti ellátás mellett a minimálbér 18-szoros összegéig lehet keresőtevékenységet folytatni. Ilyen másfélszeres összeg például a rokkantsági ellátás mellett végezhető keresőtevékenységre vonatkozik.

Tudni kellene a válaszhoz:

- korhatár előtti ellátásról, vagy a rokkantsági ellátásról van szó,

- mennyi a munkaidő abban a főállású munkaviszonyában (főállású vagy nem főállású kisadózót kell feltételeznünk).

Egyszerűsödnek az álláskeresők nyilvántartásba vételére, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítására vonatkozó eljárási szabályok, valamint a jövőben az adómentes jövedelem határáig nem minősül keresőtevékenységnek a szociális szövetkezetben végzett munka - döntött kedden az Országgyűlés.

A képviselők 254 igen szavazattal, 50 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett fogadták el a foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló jogszabályt, amelyet a nemzetgazdasági miniszter terjesztett a parlament elé.

A törvény bevezeti az ellátás megszűnésének és szünetelésének intézményét, így az ellátás folyósítása bizonyos esetekben hatósági döntés nélkül, a törvény erejénél fogva szűnik meg. Lehetővé válik az is, hogy az ügyfél e-mailben jelentkezzen be a munkaügyi központnál.

A jogszabály megszünteti azt, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőket álláskeresőként tartják nyilván, emellett lehetőséget ad a közfoglalkoztatási szerződések módosítására is. Meghatározza, hogy fizetés nélküli szabadság azoknak a közfoglalkoztatottaknak adható, akik legalább 15 napos határozott idejű munkaviszonyt létesítenek.

A filmipari statiszták alkalmi munkára alkalmazásánál feloldják az eddigi létszámkorlátot, és a jövőben a statiszták napi nettó jövedelme legfeljebb 12 ezer forint lehet.

Fideszes módosító indítvánnyal került bele a törvénybe, hogy a jövőben az adómentes jövedelem határáig nem minősül keresőtevékenységnek a szociális szövetkezetben végzett tevékenység. Kara Ákos ezt azzal indokolta, hogy a munkanélküliségből kitörés, a munkagyakorlat-szerzés egyik lehetséges iránya a nyitás a szociális gazdaság felé.

A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés utáni ötödik napon, mások 2013 januárjától lépnek hatályba.

Érdemes figyelni: az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatási formára, a SZÉP kártyákra 2011-ben utalt összegeket év végéig kell felhasználni, az jövőre nem vihető át.

Az elektronikusan nyilvántartott utalványt a magyarországi szállodákban, egyéb szálláshelyeken, éttermekben, valamint szabadidős- és sportlétesítményekben lehet használni fizetésre. A SZÉP kártya előnye, hogy internetes fizetésre is használható, vagyis ugyanúgy akár előre is kiegyenlíthetjük a szállodai költségeket a segítségével, mint a bankkártya esetében. Van azonban egy nagy különbség a két kártya között: míg a bankkártyához tartozó folyószámlán természetesen egyik évről a másikra átvihetjük és megszakítás nélkül gyűjthetjük a pénzünket, a SZÉP kártyára 2012-ben utalt összeget nem vihetjük át a következő évre, vagyis 2013-ra, azt még idén fel kell használnunk, ellenkező esetben a rajta tárolt összeg elvész.

A 2012-es juttatásokat legkésőbb 2012. december 31-éig használhatjuk fel. Arra mindenképp figyeljünk, hogy magának a tranzakciónak ezen időpont előtt meg kell történnie. Ne hagyjuk tehát az utolsó pillanatra az időzítést, az átutalást még az ünnepek előtt végezzük el!

A közelgő határidőre a bankok több fórumon is felhívták és felhívják ügyfelei figyelmét. A pénzintézetek honlapjaikon és elektronikus levelekben értesítik ügyfeleiket, valamint azokat a munkáltatókat is, akik korábban pénzt utaltak alkalmazottaiknak, és azt még dolgozóik nem használták fel.

Emellett fontos tudni azt is, hogy november végén változott a SZÉP kártya kibocsátásának és felhasználásának több szabálya is. A változások közül az egyik legfontosabb, hogy az eddiginél több sporttevékenység fizethető SZÉP kártyával, például lehet uszodabérletet vásárolni vagy sportpályát bérelni a kártya segítségével, de a sporthorgászat szerelmesei is fizethetnek ezentúl a kártyával.

A nemrég kiadott rendeletben azt is meghatározták, hogy mi történik a SZÉP kártyán összegyűlt összeggel a tulajdonosának esetleges halála esetén. Eszerint a kártya birtokosának halálakor a kibocsátó intézmény a hagyatéki eljárás végéig zárolja az elektronikus utalvány nyilvántartást, így az utalványok nem járnak le és nem vesznek el. A kibocsátók a hagyatéki végzésben foglaltak szerint készpénzben kifizethetik az örökösöknek az elhunyt SZÉP kártyáján rendelkezésre álló összege

Százmilliárdokkal hízlalhatja a költségvetést a svájci számlákon pihenő megtakarítások megadóztatása - írja a Népszabadság.

Magyarország is csatlakozni akar azon államokhoz, amelyek az adózás és egyéb pénzügyek területén együttműködésre törekszenek Svájccal, az erről szóló egyezményen már dolgoznak a Nemzetgazdasági Minisztériumban - írja a Népszabadság szerdai számában.

Sürgős ügyről van szó - a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a dokumentum véglegesítéséhez kapcsolódó iratokat haladéktalanul a kormány elé kell terjeszteni. A sietség oka vélhetően a költségvetési hiány biztosítása. A lap szerint az egyezmény alapján akár több százmilliárd forint is befolyhat a büdzsébe a svájci bankszámlákon pihenő megtakarítások után fizetett adóból, bár reálisan inkább 50-100 milliárd forinttal érdemes tervezni.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mekkora lesz az adó mértéke

Még több áfával sokkolnák az adófizetőket,

A kormányok világszerte több bevételt szednének be az áfából, miután a társaságiadó-kulcsok a cégek profitjával együtt csökkennek, valamint a vállalati nyereség és a munkaerő is egyre szabadabban áramolhat.

„A közvetett adók rendszere megnövekedett adminisztrációs terhet és nagyobb hibázási lehetőséget jelent a vállalkozások számára" – így kommentálta Tim Gillis, a KPMG globális közvetettadó-tanácsadási csoportjának vezetője az OECD „Consumption Tax Trends 2012" című kiadványát.

Az OECD-országok átlagos áfakulcsa 19 százalékra emelkedett, az európai uniós átlag 21,2 százalék. Magyarország 27 százalékos áfája 8 százalékponttal haladja meg az OECD-átlagot, ez az egyik legmagasabb áfakulcs a világon.

„Az utóbbi két évtizedben jelentősen megnőtt azon országok száma, amelyek közvetett adókat vetnek ki az államháztartás finanszírozására. Kivételek elvétve, de akadnak, ilyen például az Egyesült Államok. Bár úgy tűnik, hogy ez az adózási módszer már egy kicsit elavult, de világosan látszik, hogy a közvetett adó lesz a jövő nemcsak ott, ahol már bevezették, hanem azokban az országokban is, ahol még nem alkalmazzák ezt az adónemet" – tette hozzá a szakértő.

Az országok közvetett adózási rendszerei közötti különbségek egyre nehezebbé teszik az üzleti és adóadminisztrációt.

A fogyasztási adók a kormányzatok bevételének 31 százalékát teszik ki az OECD-országokban. A világ adóbevételeinek nagyjából ötöde az áfából származik, és több mint 150 országában fizetnek áfát. Ez az adóteher így több mint 4 milliárd embert érint.

Az áfa jelenleg a harmadik legjelentősebb bevételi forrás a kormányzatok számára globálisan, csak a társadalombiztosítási hozzájárulások és a személyi jövedelemadó előzi meg. Bevételi szempontból megelőzi a társasági adót, a speciális fogyasztási adókat és az ingatlanadót.

Az elmúlt 25 évben megduplázódott az általános forgalmi adó részaránya a teljes adóbevételből.

34 OECD-országból 33-ban van áfa (az egyetlen kivétel az USA).

„A nagy multinacionális vállalatoknak nap mint nap meg kell küzdeniük a közvetett adók adminisztrálásával és helyes kezelésével. Emellett a beszerzési láncok menedzselési folyamata is rettenetesen bonyolulttá válik az adózási szabályok tengerében. Ha egy vállalatnál például az évi 10 milliárd dollár az árbevétel, akkor ebből 2 milliárd dollár közvetett adóként kerül a költségvetésbe. Ha ebbe a számításba akár csak 1 százalékos hiba csúszik, az már évi 20 millió dolláros tévedés. A tényleges adókülönbözet mellett a hátrányos jogkövetkezmények, adóbírságok összege is nagyon magas lehet"

1. Személyi jövedelemadó

A) Személyi jövedelemadó előlege

a) A munkáltatónak az általa levont jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő hó 12-éig, a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó 12-éig kell bevallania és megfizetnie. A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is) a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig bevallás
benyújtására kötelezettek az adó- és/ vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal  összefüggő valamennyi adóról, járulékról, továbbá egyéb adatokról.

A munkáltatónak az év végi elszámoláskor az általa megállapított jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét a levonást követő hó 12-éig kell megfizetnie. Ha az elszámolásból adódóan az adó-visszatérítési kötelezettség az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont adó és adóelőleg együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti időponttól visszaigényelheti. Az év végi elszámolásnál az adókülönbözetet a munkáltató olyan időpontban igényelheti, hogy az adóvisszatérítés összege a legközelebbi bérfizetésnél rendelkezésre álljon.

b) A magánszemélynek (ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy ha az adóelőleg levonására a kifizető nem kötelezett), az egyéni vállalkozónak, valamint a mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania.

c) Az átalányadózást választó adózónak az átalányadó-előleget szintén a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania.

d) A kifizető az osztalékadót szintén a levonást, juttatást követő hó 12. napjáig fizeti meg és vallja be. A belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó a kifizető által tőle levont osztalékadót az adóévet követő év május 31-étől igényelheti vissza

2013 évbn keletkezett jövedelmeket a következő határidőkkel és lehetőségekkel lehet bevallani Adóhatóság felé:

1.Munkáltatói adómegállapítás

A magánszemély 2013  január 31-ig írásban nyilatkozhat a munkáltatójának, társas vállalkozásának és kérheti, hogy a 2012. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója, társasága állapítsa meg és számolja el a különbözetet (11NY29 jelű nyilatkozat). Ha a magánszemély nem kéri a munkáltatói adómegállapítást, erről is nyilatkoznia kell (11NY30 jelű nyilatkozat).

Ha a munkáltató nem ajánlja fel dolgozói részére a munkáltatói elszámolás választásának lehetőségét, erről és az egyszerűsített bevallás benyújtásának választhatóságáról időben tájékoztatnia kell a magánszemélyt.

2.Adónyilatkozat (1153ANY)

A személyi jövedelemadóról szóló törvény új lehetőségként vezeti be az adónyilatkozatot az adókötelezettség teljesíthetőségének rendszerébe. A magánszemély adónyilatkozatot tehet, ha nem keletkezett olyan kötelezettsége, vagy nem él olyan jogosultsággal, amely miatt bevallási kötelezettségét munkáltatói adómegállapítással vagy adóbevallással kell teljesítenie. A NAV honlapján letölthető a 1153ANY nyomtatvány és a kitöltési útmutató, mely 13+1 kérdéssel segít annak eldöntésében, hogy a magánszemély jogosult-e adónyilatkozat megtételére. Az adónyilatkozaton az azonosító adatokon kívül mindössze a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti valamennyi adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét, a jövedelmet terhelő jövedelemadó (16 %) összegét, valamint a munkáltató/kifizető által levont személyi jövedelemadó, adóelőleg összegét kell feltüntetni. A kitöltött, aláírt adónyilatkozat postára adásának, illetve elektronikus úton történő visszaküldésének határideje 2013 május 21.

3.Egyszerűsített bevallás (1153NY)

Az adóhatósági közreműködéssel készített egyszerűsített bevallást az erre a célra szolgáló nyilatkozaton (1153NY) kérheti a magánszemély az adóhatóságtól. A kitöltött, aláírt nyilatkozatot 2013 február 15-ig kell postára adni vagy az ügyfélkapun keresztül az adóhatóság részére megküldeni.

A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén már csak a 1153-as nyomtatvány, valamint a 1153ANY adónyilatkozat kitöltésével lehet a kötelezettséget teljesíteni.

4.Önbevallás (1153)

Amennyiben a magánszemély nem választhatja, vagy nem választja az adónyilatkozat kitöltését vagy az egyszerűsített bevallási lehetőséget, és nem kéri a munkáltatói adómegállapítást – vagy a munkáltató ez utóbbit nem vállalja –, akkor a 1153 számú személyi jövedelemadó bevallás nyomtatványon (teljes, vagy csökkentett adattartalommal), az állami adóhatóság közreműködése nélkül, önállóan köteles teljesíteni bevallási kötelezettségét.

Ebben az esetben bevallását kitöltve, aláírva 2013. május 21-ig személyesen az ügyfélszolgálatokon, postai úton vagy – ügyfélkapus regisztrációval rendelkezés esetén – elektronikus úton küldheti vissza az állami adóhatósághoz.

Az egyéni vállalkozók és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek – fentiektől függetlenül – személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségüket 2013. február 27-ig kötelesek teljesíteni.

Az a személy, aki adóköteles bevételszerző tevékenységet végez, és ennek érdekében önálló adószámmal rendelkezik (adószámos magánszemély), azonban nem minősül egyéni vállalkozónak, akkor a tevékenységének végzését megalapozó jogviszony alapján pl: megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján kell elbírálni a biztosítási kötelezettségét. A megbízási illetve a vállalkozási szerződés alapján, akkor lesz biztosított az adószámos magánszemély, ha járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. (Minimálbér: havi 93.000. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 108 ezer forint.) 

Amennyiben a biztosítási jogviszony fennáll, akkor a biztosítottat be kell jelenteni a 12T1041-es nyomtatványon. Ezen bejelentésről, a járulékok levonásáról, megfizetéséről, bevallásáról és az adatszolgáltatásról a foglalkoztatónak kell intézkednie. Sem a Tbj, sem azt Art szabályai szerint nincs különbség abban, hogy a foglalkoztató illetve a kifizető magánszemély vagy egyéb szervezet.

Ha a díjazás összege megalapozza a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, akkor járulékalapként az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett jövedelmet kell alapul venni. figyelembe venni. (A magánszemély bevételéből a nyilatkozat szerinti költséghányaddal csökkentett jövedelemrész.) Ezen jövedelem után 7 százalék egészségbiztosítási és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. A foglalkoztató továbbá 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.

Ha a jövedelem nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor nem keletkezik biztosítási jogviszony és ezáltal nem áll fenn a járulékfizetés sem. A foglalkoztatónak azonban ez esetben is meg kell fizetnie a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.

A NAV 256 ezer magánszemélynek küldi ki az egyszerűsített személyi jövedelemadó-bevallást, az állami adóhatóság által összeállított bevallást április 30-ig postázzák. A teendőkről tájékoztatott az adóhivatal.Több mint 280 ezer magánszemély szerette volna, ha tavalyi jövedelmeiről az állami adóhatóság készíti el adóbevallását, ám a munkáltatói és kifizetői adatszolgáltatások és érvényes nyilatkozatok alapján végül 256 ezren feleltek meg a jogszabályban előírt feltételeknek – közölte az adóhatóság. Közülük 242 ezer adózónak postán, 14 ezernek pedig elektronikus úton küldi el a 1153E jelű egyszerűsített bevallási ajánlatát a hivatal április 30-ig.A bevallás kézhezvétele után az adózónak össze kell hasonlítania az adatokat az igazolásain szereplő számokkal. Ha nem talál eltérést, akkor azt aláírva kell visszaküldenie az állami adóhatóságnak május 20-ig,de az ünnep miatt május 21-ig hosszabitottuk. Amennyiben eltérés van az egyszerűsített bevallás és a birtokában lévő igazolásokon szereplő adatok között, akkor az „adózó javítása” mezőkbe kell beírni a helyesnek tartott adatokat. A számításokat nem kell újra elvégezni, ezt megteszi az adóhatóság, és ennek eredményéről június 20-ig értesíti a magánszemélyt. Akik elektronikus úton kapják meg egyszerűsített bevallásukat, a nekik megküldött nyolcjegyű biztonsági kód és adóazonosító jelük segítségével férhetnek hozzá a dokumentumhoz. Ha az egyszerűsített bevallásban fizetendő adó mutatkozik, azt vagy május 20-ig kell befizetni, vagy az adóhatósági javításról szóló levél kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kifizetni. A visszaigényelt adót a bevallás beérkezésétől, vagy a javítás utáni adóhivatali értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül utalja ki a NAV.

A bevallás visszaküldését megelőzően az adózónak figyelemmel kell lenni a következőkre:
- Amennyiben a levont adóelőlegből visszajár és kéri annak kiutalását, ezt jelölnie kell a megfelelő kódkockában, továbbá meg kell adnia a bankszámla számát vagy a postai címét.
-  Ha 100.000 Ft-ot meg nem haladó befizetési kötelezettsége keletkezett, legfeljebb 4 havi pótlékmentes részletfizetést kérhet illeték mentesen, melyet a bevalláson kell megjelölnie.
- Önkéntes pénztári és/vagy nyugdíj- előtakarékossági rendelkezés esetén ki kell töltenie az önkéntes pénztár és/vagy a NYESZ-R számlát vezető bank nevét, adószámát és bankszámla számát, amelyre az utalást kéri.
-  A bevallással egyidejűleg rendelkezhet adója 1+1%-ról.

Az aláírt 1153E jelű nyomtatványt 2012. május 21-éig kell eljuttatni az adóhatósághoz postai úton vagy személyesen, az elektronikus formátumban elkészített bevallás ügyfélkapun keresztül is benyújtható (amennyiben valaki nem rendelkezik ügyfélkapuval, néhány perces ügyintézéssel regisztráltathatja magát az adóhatóság ügyfélszolgálatain is).

Abban az esetben, ha a magánszemély arról kap értesítést, hogy az egyszerűsített bevallás választására nem volt jogosult, 2012. május 21-éig a 1153ANY jelű nyomtatványon adónyilatkozatot tehet, vagy benyújtja a 1153-as jelű személyi jövedelemadó bevallást.
Fontos tudnivaló, hogy a 1153ANY jelű adónyilatkozat csak meghatározott feltételek fennállása esetén választható és a szükséges adatokat (adóévi adóköteles jövedelem, a jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó, valamint a ténylegesen levont jövedelemadó, adóelőleg összege) a magánszemélynek kell kiszámítania.

A bevallásokkal és a határidőkkel kapcsolatban további tájékoztatást kaphat telefonon a NAV Általános Tájékoztató Contact Centerén (06-40/42-42-42) keresztül, valamint a www.nav.gov.hu honlapon.

Körülbelül másfél éve azok az emberek, akik választása az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésére esett, kiléptek a magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszer javára.
Az ország túlnyomó része- hiszen rengeteg ember döntött a magánnyugdíjpénztárból való kilépés mellett- azóta is várja a járadékot, melyet egyéni számlán jóvá tud írni. Azonban az úgynevezett egyéni számlák nem jöttek létre, és nagy valószínűséggel a következő két év év során sem tűnik megvalósuló dolognak ennek a számlának a létrejötte.

Talán kampányfogásként a 2014- es választások előtt látnak erre elenyésző esélyt a szakemberek.. Azt sem tudni, hogy a megtakarított összeghez hozzá lehet e jutni még ebben a földi életünkben.

A rendszer alapvető lényege egy hosszú távú megtakarítás lenne, ami az állandó változtatások mellett nem valósulhat meg. Az egyéni nyugdíjszámla előnye mellett rengeteg tényező áll. Az is az egyéni nyugdíjszámla mellett szól, hogy az éppen aktuális személyek, akik nyugdíj előtt állnak, kapnának egy előzetes számítást arról, hogyha az épp adott időpontban nyugdíjba vonulnának, mekkora nyugdíjban részesülhetnének. Így lehetne ösztönözni az embereket minél nagyobb megtakarításra, hogyha elérik az adott kort, minél nagyobb összeg álljon rendelkezésükre. Persze ez a munkavállaló lehetőségeinek függvényében valósítható csak meg. Mivel jelenleg senki sem rendelkezik egyéni nyugdíjszámlával, fölösleges rágódni a lehetséges megtakarítandó összeg mértékén. Szakértők véleménye szerint az sem egyértelmű, hogy lesz e összefüggés a befizetett összeg nagysága és a nyugdíj mértéke között, azaz egyáltalán nem biztos, hogy az átlagösszeget befizető leendő nyugdíjas jól járna e, amennyiben ez a rendszer megvalósulna.

Ha létrejönne az egyéni nyugdíjszámla 2014 -ben akkor lehetne előnyben az a személy, aki ide tenné be a megtakarított összeget, amennyiben nem lenne megszabva a kötelező nyugdíjkorhatár. Azaz minden érintett akkor kérné nyugdíjaztatását, amennyiben épp arra az időszakra esik ennek a kérelemnek az elindítása, azaz a nyugdíjba vonulása. Amennyiben ennek a megvalósulása kudarcba fulladna, akkor az illető számíthat arra, hogy a kevesebb befizetés egyenes arányban van a kisebb nyugdíjjal. A minimális nyugdíj elérése azt a célt szolgálja, hogy kevés befizetés során ne tudjon a munkavállaló nyugdíjba vonulni és további szociális juttatásokat igényelni. Hiszen a szociális juttatás a szociális járulék és az adó rendszerének a függvényében jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-át jelenti, amely az elhalálozott személynek járt, vagy járt volna 3 féle jogcímen halála idejekor, melyek az alábbiak: öregségi-, rokkantsági-, vagy baleseti nyugdíj.

Az özvegyi nyugdíj alapja más módon számítódik, ha a jogszerző nyugdíjasként halálozott el, és más módon, amennyiben aktív jogszerzőként. Első esetben a jogszerzőnek az elhalálozás hónapjára esedékes saját jogú nyugdíja képezi az özvegyi nyugdíj alapját, míg második esetben a jogszerzőnek a halála időpontjában járó saját jogú nyugellátását számítják ki.

A saját jogú nyugellátásban nem részesülő személy részére járó nyugdíj mértékének alapja 60%, míg a saját jogú nyugellátásban részesülő személynek 30% képezi a nyugdíj alapját. Ezek a %-os meghatározások annak az összegnek a százalékai, amelyek az elhalálozott személynek járt, vagy járt volna halála időpontjában.

Az aktív, tehát nem nyugdíjas státuszban elhalálozott személy özvegyi nyugdíját a saját jogú nyugellátás kiszámításával analóg módon határozzák meg.

Amennyiben az elhunyt személy magán nyugdíjpénztári tag volt, úgy az özvegyi nyugdíj megállapítására csakis a társadalombiztosítási szabályok alapján kerülhet sor. Ennek feltétele az, hogy az elhalálozott személy egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét átutalták a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

Ha ez nem történt meg, akkor az elhunyt személy saját jogú nyugellátása, a társadalombiztosítási jogszabályok alapján kiszámított összeg 75%-a.

A magán nyugdíjpénztári tag egyéni számláján összegyűlt összeg átutalását a hozzátartozónak kötelessége bizonyítania. Lehet kérni ú.n. együtt folyósítást, amely az özvegyi-, és a saját jogú nyugellátás együttes folyósítását jelenti. Ezen összeg felső határa 2013. január 1.-től 72.820.-Ft.


Baleseti hozzátartozói nyugdíj abban az esetben jár, amennyiben az elhunyt személy halálának okai az alábbiak:

- üzemi baleset

- nem üzemi baleset, de a jogszerző baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült

- nem üzemi baleset, de a jogszerző baleseti táppénz folyósítási tartama alatt hunyt el és valószínűsíthető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult

Létezik még egy típusa a fenti nyugdíjaknak, ez pedig az ú.n. fokozott gondoskodás, amely jelentősen más szabályozást jelent az egészség-, és a nyugdíjbiztosítás témakörében. Ez a fokozott gondoskodás az üzemi balesetben elhunyt személyek hozzátartozóinak nyújt segítséget.


A baleseti özvegyi nyugdíj megállapításakor nem meghatározó a jogszerző személy szolgálati ideje.

A 2010. évi CLIV. tv. szól az özvegyi járadékról, mely nyugdíj típus kiegészíti a hozzátartozói nyugellátások körét. Özvegyi járadék azon személyt illeti meg, akinek elhunyt hozzátartozója özvegyi nyugdíjra jogosult. Ez esetben az egyéni számláján hivatalosan nyilvántartott befizetései alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap fizeti ki az özvegyi nyugdíjra jogosult személynek az ú.n. özvegyi járadékot. Ennek feltétele még az is, hogy az özvegyi járadék összege magasabb legyen, mint a jogszabályban meghatározott özvegyi nyugdíj összege. Fontos tudni, hogy özvegyi nyugdíj nem fizethető özvegyi járadék juttatása esetén.