z Országgyűlés megszavazta a megváltozott munkaképességű személyek új ellátásáról szóló törvényt.
Az eddigi rokkantsági nyugdíjat felváltja a rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátás.

Jövőre az alábbi nyugdíjak szűnnek meg véglegesen:

              Tovább a teljes cikkre !

Vakok személyi járadéka - kinek mennyi járadék jár?

Mi is az a szociális segély?

Olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. Azok a személyek, akiknek a megélhetése más módon nem biztosított, kérhetik az ellátás megállapítását, ezért a kérelem benyújtásakor az igénylő vagyoni és jövedelmi viszonyait kell vizsgálni.

Egyes pénzbeli ellátások és összegük

Kit illet meg rendszeres szociális segély?

Rendszeres szociális segélyt állapít meg a település önkormányzati elnöke annak az aktív korú személynek, aki:

• nem munkavállaló, vagy
• egészségkárosodott, vagy
• támogatott álláskereső

feltéve, hogy megélhetése nem biztosított más módon, és a nem munkavállaló személy a rendszeres szociális segély megállapításának feltételeként vállalja a beilleszkedését segítő programban való megjelenést.

Egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, rendszeres szociális segélyre.

Milyen esetben nem biztosított a megélhetése a rendszeres szociális segélyt igénylő személynek?

Akkor nem biztosított a segélyt igénylő megélhetése, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és az illető nem rendelkezik vagyonnal sem.

Mit értünk fogyasztási egység alatt?

Fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási struktúráját kifejező arányszám, ahol

• az első és a második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8
• minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7
• élettársi vagy házas arányszám 0,9
• az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik
• a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül, az arányszám további 0,2-vel növekszik

Ki tekinthető nem foglalkoztatott személynek?

Az, az igénylő akinek esetében,

• az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt, a folytatási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és ezt követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez felhatalmazást, vagy
• álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesült, mivel a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély illetve a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, vagy
• a lakótartózkodási-hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel vagy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel egy év időtartamig együttműködött, vagy
• gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, az ápolási díj, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka az átmeneti járadék a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása gyermekek életkora alapján megszűnt és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább  legalább három hónapig együttműködött.
• az egészségkárosodás mértékének változása illetve a rendszeres szociális segélyfolyósítása munka képesség-csökkenés miatt szűnt meg.
• keresőtevékenységet nem folytat, ide nem tartozik a közcélú munka, a közhasznú munka, a közmunka illetve az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munka.

Ki tekinthető egészségkárosodott személynek?

Az a személy aki,

• legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett illetve a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy,
• fogyatékossági támogatásban részesül
• vakok személyi járadékban részesül.

Ki tekinthető támogatott álláskeresőnek?

• Az a személy aki álláskeresést ösztönző juttatásban vagy álláskeresési támogatásban részesül.

Mennyi a havi összege a rendszeres szociális segélynek?

A rendszeres szociális segély összege a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének és a családi jövedelemhatár összegének a különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára megállapított személyi alapbér mindenkori szükséges legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-nak szorzatával és a család fogyasztási egészségeihez tartozó arányszámok összegének szorzatával. Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő illetőleg a közfoglalkoztatásban részt vevő és a rendszeres szociális segélyben részt vevő személy nem a közfoglalkoztatás illetőleg az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés körébe tartozó keresőtevékenységet kezd, és ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségnek eleget tett, számára a rendszeres szociális segélyt,

• a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig 50%-os összegeben
• a fenti időintervallum lejártát követő naptól számított három hónapig 25%-os összegben szükséges továbbfolyósítani, abban az esetben ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy keresőtevékenysége folyamatosan fennáll.

Fontos tudni:

A segély megállapítási iránti kérelem a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetve az álláskeresési támogatás vagy a keresőtevékenység, vagy az álláskeresést ösztönző juttatás kimerítésétől vagy a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított 12 hónapon belül lehet benyújtani. Abban az esetben ha, a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettséget megszegi a rendszeres szociális segélyben részesülő személy, akkor

• az önkormányzat a rendeletében meghatározott időtartamig, de legfeljebb 6 hónapig 75%-os mértékben folyósítják a segély összegét,
• a szociális segélyt meg kell szüntetni, abban az esetben ha, az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése történik. E rendelkezés alkalmazása folyamán az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének az önkormányzat rendeletében meghatározottakon túl az az eset minősül, ha a közfoglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, vagy ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el.

A bankfiókok az idén is szinte egy időpontban nyitnak ki és zárnak be az ünnepek alkalmával ! 

Rendkívüli ünnepi és hétvégi nyitvatartási rend 

Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy 2012. február 1. napjától a talajterhelési díj egységdíjának mértéke 120 Ft/m³-ről 1200 Ft/m³-re változik.

Tekintettel arra, hogy a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Kth.) 21/A §-a szerint a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelvezetéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő március 31-éig, ez praktikusan azt jelenti, hogy a Kth. 12§ (3) bekezdésében meghatározott díjat, amely 2011. január 1-től 2011. december 31-ig esedékes, és 2012. március 31-éig kell bevallani és megfizetni, azt még 120 Ft/m³ összegben kell elszámolni. Azonban a 2013- március 31-éig megállapítandó díj összege a következőképpen alakul.: 2012. január 1-től 2012. január 31-ig 120 Ft/m³, 2012. február 1-től 2012. december 31-ig 1200 Ft/m³.

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését kővető 90. naptól terheli.

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi el Órások szerinti elhelyezését igazolja.

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak (fogyasztónak) kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig. Ebből következően a T. Fogyasztók a magasabb díjfizetéssel először 2013. március 31-én szembesülhetnek.

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, valamint a díjkedvezmények és mentességek eseteit a települési önkormányzat rendeletben állapította meg. Erről, Eger Megyei Jogú Város honlapján a 41/2004. (XII. 17.) számú önkormányzati rendeletben részletesen olvashatnak az érdeklődők.

Az elmúlt hetekben vehették kézbe a NAV pótlékértesítőjét azok, akik 2012-ben késve, vagy nem teljes összegben fizették meg adókötelezettségüket. Ha a felszámított pótlék rendezésére kedvezményt kérünk, számoljunk azzal, hogy az adóhatóságnak a velünk élő családtagjaink jövedelmi és vagyoni viszonyait is vizsgálnia kell – közölte a hatóság Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

A késedelmes fizetés miatt felszámított pótlékot az értesítőben szereplő számlaszámra legkésőbb november 15-ig kell rendezni. Azok számára, akik ezt a kötelezettséget valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem, vagy csak részben tudják teljesíteni, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) méltányossági lehetőséget biztosít. E méltányosság keretében fizetési könnyítést (részletfizetést, vagy fizetési halasztást), illetve adómérséklést engedélyezhet az adóhatóság.

Fontos hangsúlyozni, hogy az illetékköteles eljárás kizárólag kérelemre indul és annak engedélyezése nem automatikus. Az adóhatóságnak több jogszabályi feltétel meglétét kell vizsgálnia, és eközben a magánszemély kérelmező, valamint a vele közös háztartásban élők vagyoni, jövedelmi és szociális viszonyait, egyéni vállalkozónál és gazdasági társaságoknál pedig a gazdálkodásra vonatkozó részletes adatokat is fel kell tárnia.

Az elmúlt évben közel 22 ezer olyan fizetési kedvezményre irányuló kérelem érkezett a NAV közép-magyarországi adóigazgatóságaihoz, amelyek összesen 11 milliárd forint késedelmi pótléktartozást (is) érintettek. Idén eddig mintegy 10 ezer ilyen kérelmet terjesztettek elő az adózók.

2013. január 1-jétől az elektronikus bevallás vagy összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózók fizetési könnyítési és adómérséklési kérelmeiket kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő.

Folyószámla-kivonatot az fog kapni, aki több mint 1000 forinttal tartozik, vagy akinek több mint 1000 forint túlfizetése van. Késedelmipótlék-értesítőt pedig az az adófizető találhat majd a postaládájában, akinek 2011-re késedelmi pótléka keletkezett amiatt, hogy fizetési kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesítette. Mindkét esetben az irányadó időpont az adófolyószámla 2012. december 31-ei állapota.

A kivonat, és/vagy a pótlékértesítő átvételét követően célszerű a magánszemélyeknek vagy gazdálkodóknak saját nyilvántartásuk adataival tételesen összevetni – hívja fel a figyelmet a közlemény.

Ha az egyeztetést követően valaki eltérést tapasztal, észrevételt tehet az alábbi módokon:

• írásban, az „Észrevétel” megnevezésű nyomtatvány benyújtásával, mely a NAV portálján lesz elérhető a kivonatok kiküldésének megkezdésétől.
• az adótitok védelme érdekében a folyószámlával kapcsolatosan telefonon felvilágosítást kérni
• személyesen, ügyfélfogadási időben.

Az adófolyószámlán napról-napra nő a késedelmi pótlék összege, ezért érdemes a tartozást a lehető leghamarabb rendezni - hívja fel a figyelmet a NAV.

Az elektronikus bevallók nem kapnak postai értesítést az adóhatóságnál fennálló esetleges tartozásaikról, vagy túlfizetéseikről. Ők az ügyfélkapus regisztrációt követően - a netes felületen - folyamatosan nyomon követhetik adófolyószámlájuk alakulását. Au

Adóbevallás elkészítése

Sajnos az adótörvényeknek meg van az a rossz szokásuk, hogy minden évben változnak. Így önnek minden évben újra és újra kell értelmeznie ezeket, ha nem akar több adót fizetni mint amennyit muszáj, és a lehető legtöbb adó visszaigénylést szeretné megkapni. Ehhez igyekszünk segítséget nyújtani, mindenki számára érthetően és egyszerűen Bevallási határidők 2008 adóévre:

• Ha Ön EVA- s egyéni vállalkozó: 2013. február25.
• Ha Ön egyéni vállalkozó: 2013. február 25.
• Ha Ön ÁFA fizetésére kötelezett magánszemély: 2013. február 25.
• Más esetben, mint magánszemély: 2013. május 20.

A 2012.évi adóbevallásának saját példányát az igazolásokkal és egyéb adóbevallásához kapcsolódó bizonylatokkal együtt meg kell őriznie 2017. december 31-ig!


Mikor NEM KELL adóbevallást benyújtania?
(néhány főbb esetet kiemelve)

• Ha kizárólag adómentes jogcímen kapott jövedelmet.
• Ha nyugdíjas és a nyugdíján kívül nem volt más jövedelme.
• Ha csak adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmet szerzett (pl. GYES, gyermeknevelési támogatás stb.)
• Ha alkalmi munkavállalás során elért jövedelme a 888.000 forintot nem érte el, feltéve, hogy más bevallás alá eső jövedelme nem volt.
• Ha mezőgazdasági kistermelő, és az ebből származó bevétele a 600.000 Ft-ot nem haladta meg, feltéve, hogy más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt.

• SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁS ELKÉSZÍTÉSE MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE

   

  A magánszemély az adózás rendjéről szóló törvény értelmében, adóévenként adóbevallásra kötelezett, kivéve, ha nyilatkozat ad az adóhatósági adómegállapításra vagy adóját a munkáltatója állapítja meg. 

  • Január 31-ig nyilatkozik munkáltatója felé és kéri a munkáltatói adómegállapítást. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha az adóévben kizárólag munkaviszonyból származó jövedelme volt és nem kívánt érvényesíteni semmilyen adókedvezményt.

  • Február 15-ig egy nyilatkozat benyújtásával kérheti az APEH-től az adóhatósági adómegállapítást. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha az adóévben kizárólag munkaviszonyból származó jövedelme volt és nem kívánt érvényesíteni semmilyen adókedvezményt.

  • Önadózóként május 20-ig vallhatja be és fizetheti meg, illetve igényelheti vissza személyi jövedelemadóját.

  Amennyiben Ön ez utóbbi lehetőséget választotta, az APEH-től kell beszereznie az ehhez szükséges formanyomtatványt (ha postán nem jutott hozzá automatikusan, akkor személyesen kell a legközelebbi APEH-hez befáradnia), melyet az Önnél lévő bizonylatok segítségével kell kitöltenie és postára adnia május 20-ig.

  További lehetőség: melyet az Ügyfélkapus regisztráció nyújt Önnek. Egyetlen alkalommal kell csupán befáradnia a területileg illetékes Okmányirodába, ahol elkészítik a személyre szabott, egyéni kóddal és jelszóval ellátott regisztrációját, s ezután az adóbevallás ügyintézése - benyújtása elektronikus formában is történhez. Ebben az sem jelent gátat, ha esetleg nincs email címe, mert segítségemmel készítünk Önnek egyet vagy felhasználhatja az általam megadott email címet is.

  Így tehát:
  

  • nem kell elfáradnia az APEH ügyfélszolgálatára, hogy beszerezze a szükséges nyomtatványokat, hiszen rendelkezem az APEH által biztosított nyomtatványkitöltő szoftverrel,

  • nem kell álmatlan éjszakákat eltöltenie a bevallási útmutató megfejtésével,

  • nincsenek számítási és értelmezési hibák, hiszen a számítógéppel elkészített adóbevallást az APEH szoftvere ellenőrzi és csak helyes kitöltés esetén engedélyezi a nyomtatását,

  • nincsenek értelmezési hibák és nincs helytelen adatbevitel.

  Mint már említettem, a számítógéppel elkészített adóbevallást az APEH szoftvere ellenőrzi és csak helyes adatok esetén engedélyezi kinyomtatni. Így elkerülhető a hibás bevallás benyújtása és az ezzel járó hatósági eljárási kellemetlenségek.

  A kinyomtatott adóbevallás aláírás után postára adható az APEH által rendelkezésre bocsátott borítékban és feladóvevénnyel. Az elektronikus formában történő benyújtás esetén nincs szükség a személyes aláírásra, hiszen az ügyfélkapus rendszerbe való, az Okmányirodától kapott saját azonosítójával és jelszavával történő bejelentkezés egyenragú az aláírással.
  

  Ha szeretné a segítségemet igénybe venni, nem kell mást tennie, mint személyesen, postán vagy scannelt változatban elektronikus úton eljuttatnia hozzám:

  • az önnél lévő bizonylatokat, melyek az adóbevalláshoz és adókedvezmények igénybevételéhez szükségesek,

  • elektronikus benyújtás esetén meg kell adnia az ügyfélkapu regisztrációját

  Rövid határidővel elkészítem és a kért formában elküldöm az APEH-nek személyi jövedelemadó bevallását. 

  A bevallás elkészítéséhez szükséges igazolások és bizonylatok:

  • jövedelem igazolások

  • kedvezményre jogosító igazolások
    

  További fontos tudnivaló: az árjegyzékben feltüntetett ár független a benyújtandó bizonylatok számától!

  Használja ki az szja készítési akciót! Részletek az E-gepíró kedvezményei menüpont alatt.

  Nincs vesztenivaló ideje, ha visszaigénylendő adója van, az APEH a beérkezéstől számított 30. napon utalja ki a visszaigényelt összeget. Minél később nyújtja be bevallását, annál később jut pénzéhez!

Bevallási határidők

minden hónap 12.
adók és járulékok (tagdíj, tagdíjkiegészítés)

minden hónap 20.
havi ÁFA, egyéb adók

negyedévet követő 20.
n.éves ÁFA, n.éves egyéb adók és járulékok bevallása

december 20.
feltöltési kötelezettség társasági adó, iparűzési adó (a befizetést bevallásként kezeli az APEH) EVA feltöltés

január 15.
dolgozói nyilatkozatok begyűjtése

január 31.
dolgozóknak szja adatlap kiadása

2013. február 27.
egyéni vállalkozók SZja és vállalkozói bevallása

2013. május 21.
szja bevallások

május 31.
társasági adó, iparűzési adóbevallás

Adótanácsadás

a legújabb adózási törvények betartásával megalakulásunk óta az ügyfeleink legnagyobb megelégedésére.

Ha szeretné, hogy vállalkozása megfeleljen az APEH elvárásainak adózási és számviteli szempontból, akkor mi segítünk Önnek!

Munkánkat a megbízhatóság, pontosság jellemzi, komoly tapasztalattal rendelkező, könyvelési és adójogi ismeretekkel rendelkezünk. Könyvelő irodánk 1989 óta rendelkezik APEH gyakorlattal és tapasztalatokkal. Megfelelően képzett szaktudással állunk vállalkozóink rendelkezésére.

Nálunk az ügyfél a lehető legkevesebb adót fizeti meg, mely maximálisan megfelel az adózási jogszabályoknak!

Honlapukon igyekszünk naprakész információkat közölni a hírek, információk oldalon, mely adózási, és könyvelési tanácsokkal látja el kedves látogatóinkat.

Feladatainak megoldása során nemcsak precíz és felelősségteljes munkára, modern informatikai háttérre és gyors információkra számíthat, hanem igény szerinti konzultációkra is, hogy a szükséges tanácsokkal elláthassuk Önt.

A “trafiktörvény” elfogadása éppen csak megtörtént, még aláírásra és kihirdetésre vár, mégis sokat keresik meg Egyesületünket kérdéseikkel.

A megkeresések egy része  szerződéskötéssel kapcsolatos. A koncessziós szerződés lesz az a szerződés, amely feljogosítja a dohánytermék-kiskereskedőt, hogy Nemzeti Dohányboltot (trafikot) nyisson.

A koncessziós szerződéskötési szándékot  a hamarosan megalakuló Magyar Állam tulajdonában álló részvénytársaságnál kell majd jelezni.

Most azonban még több szempontból is idő előtti a tettrekészség.

Egyrészről még meg kell alkotni “A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről” szóló törvény végrehajtását biztosító más jogszabályokat, létre kell hozni egy szervezetet, ki kell írni egy nyilvános pályázatot. A  pályázat kiírásra kerül 2012. novemberében.

A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete is hírül adta honlapján, határidőre megjelent a  nyilvános pályázat a Magyar Állam dohánytermék-kiskereskedelmi monopóliumának koncessziós szerződéssel történő átengedésére. Sőt, képviselőjük a híradóban is megfogalmazta a véleményét:

Igen, jól hallottuk: a kommentátor elmondta, "a kereskedők szerint az állam méltányos árat határozott meg és figyelembe vette az ő véleményüket is". Adorjánné Pordán Éva, a Magy Dohány Kiskereskedők Egyesületének titkára személyesen is elmondja, e koncessziós díj egy "jelképes díj egy állami monopóliumért", így teljesen méltányos, valamint tükrözi az egyesületi tagok véleményét is. Tehát az egyesület (és ezek szerint a kereskedők is) támogatják azt a változást, miszerint

• ami eddig ingyen volt, azért most fizetni kell (oké, kis településen ezért monopólium jár), valamint
• az elárusító helyek száma cirka egyhatodára csökken (42 ezerről 6-7 ezerre), valamint kb. 20 ezer, a szektorban dolgozó munkavállaló munkahelye szűnik meg. Másképp, azaz kormányzati matematikával számolva: kb. 12-14 ezer új munkahely jön létre, igaz, annak árán, hogy 30-40 ezer szűnik meg (erről senki sem fog beszélni, ahogy a nyerőgépek eltűnése miatt munkanélkülivé váltakról sem).
• ezzel együtt pedig sok száz vállalkozás kénytelen lesz bezárni (egyes számítások szerint a 42 ezer üzlet  kb. 15%-a, azaz a pesszimista becslés alapján akár 6.300 üzlet is erre a sorsra juthat).

Gyulay Zsolt vezérigazgató pedig elmondta a riporternek, az egésznek egyetlen célja van, hogy visszaszorítsa a fiatalkorúak dohányzását, és a törvény sem azért született, hogy az állam plusz bevételhez jusson.

Bátortalanul meg lehet jegyezni, eddig is csak 18 éven felüliek vehettek dohányterméket (sőt, lehetett ellenőrizni meg büntetni is a szabály be nem tartása miatt) és ez a jövőben sem változik. Mivel a korosztály kreatívsága várhatóan nem csökken, így ha tényleg csak ez az indok, akkor ez a "sok hűhó semmiért" sokmilliárdba kerülő cécója. Plusz a feketepiac helyzetbe hozása, valamint a dohánypiac újrafelosztása az adófizetők pénzén.

De mi is jelent meg november 15-én valójában?

A vonatkozó törvény szerint (24.§ (6) bekezdés) az illetékes miniszter köteles a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságra vonatkozó pályázatokat első alkalommal legkésőbb 2012. november 15. napjáig kiírni úgy, hogy a pályázatok benyújtására a kiírás megjelenését követő 60 napos határidő álljon rendelkezésre, továbbá a benyújtási határidő elteltét követő 60 napos határidőn belül a pályázatok eredményeit ki kell hirdetni. A törvény azt is meghatározza, mit kell tartalmaznia a pályázati kiírásnak (7.§):

• A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, illetve a pályázat szerinti településen illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal honlapján is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően.

• A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait. A szempontok között érvényt kell szerezni annak, hogy olyan pályázó nem kaphat koncessziós jogot, akivel kapcsolatban kizáró ok áll fenn (13. § (5) bekezdés), továbbá előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki

a) megváltozott munkaképességű,
b) a pályázat benyújtásának napján, e napot megelőzően legalább 3 hónapja egybefüggően álláskereső, vagy
c) az a)–b) pontban írtaknak megfelelő személyt foglalkoztat, vagy olyan gazdasági társaság, amelyben az a)–b) pont szerinti személy tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

• A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a koncesszió átengedésének időtartama húsz év legyen.

• A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi és tárgyi feltételeket,
b) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység mellett gyakorolhatók,
c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét,
d) a pályázat kiírója által szükségesnek ítélt minden további követelményt, szempontot és információt.

• A pályázatok eredményhirdetése a benyújtási határidőt követő 30 napon belül történik. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

Ehhez képest mi is jelent meg ma? Egy olyan elvileg és általában pályázati kiírás, amely nem tartalmazza a  legfontosabb elemeket - azokat a törvény által előírt kritériumokat, például a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi és tárgyi feltételeket, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység mellett gyakorolhatók és hiányoznak a bírálati szempontok meg a koncessziós blanketta-szerződés is mint melléklet. És ez nem bújtatott információ, hanem a kiírás is deklarálja:

"A pályázattal kapcsolatos részletes személyi, jogi, pénzügyi és tárgyi feltételek, pályázat elbírálás szempontjait és további információk a 2012. december 15. napján kiírt Koncessziós pályázati kiírásban (a továbbiakban: „Pályázati kiírás”) találhatók.

A koncesszióra kijelölt terület: Magyarország földrajzi területe településenként, azzal, hogy olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a 2000 (kettőezer) főt nem haladja meg, legfeljebb egy, ahol a 2000 (kettőezer) főt meghaladja, legalább egy és minden 2000 (kettőezer) fő lakos után további egy jogosult végezhesse a tevékenységet. Ha egy város kerülettel is rendelkezik, úgy a fentiek értelmezése során településen a város kerületét kell érteni. Az egyes települések és koncessziós pályázati jogosultságok megjelölését a Pályázati kiírás tartalmazza.

Az egyes dohánytermék kiskereskedelmi jogosultságok átengedéséért fizetendő koncessziós díj mértéke:

Kategória/lakosság	Koncessziós díj (nettó Ft) / db / év
2.000/fő településen	100 000
2.000-10.000/fő településen	160 000
10.000/fő feletti településen	200 000
Budapest, MJV, megyeszékhely	240 000

 

Egy pályázó több érvényes pályázatot is benyújthat, de egy személlyel egy időpontban legfeljebb öt megkötött koncessziós szerződés lehet hatályban. Azoknál az egy közigazgatási egységet képező településeknél, ahol egynél több dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság kerül kiadásra, egy személy nem birtokolhatja az összes dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság több mint 2/3-át.

A koncessziós szerződés tervezetének szövege a Pályázati Kiírás mellékletét képezi.

Kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot, annak bármely szakaszában, eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázat eredménytelennek nyilvánításából eredően Kiíróval szemben semmiféle igény nem érvényesíthető."

(Nyilvános koncessziós pályázati felhívás dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság átengedésére, Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit ZRt.)

A jó hír, hogy alacsonyabbak lettek a koncessziós díjak, mint az előzetes 40.000 Ft/hó pletykák. Az más kérdés, akár havi 13.333,33 Ft (bruttó 16.933,33 Ft) is hogyan gazdálkodható ki, ha a dohánytermékek árrése 5% (illetve 4%) marad. A rossz hír pedig, hogy még egy hónapot várjunk arra, hogy egyáltalán megtudjuk, valójában ki milyen esélyekkel nyújthat be pályázatot, milyen képesítési feltételeknek kell megfelelnie, mit árulhat és milyen szerződést kell aláírnia. Egyelőre az sem ismert, ténylegesen melyik településen hány üzlet nyílhat, azaz hány koncesszió lesz kiírva és mekkora lesz a garantált árrés. Pedig mint tudjuk, az ördög a részletekben rejlik.

És ami a legrosszabb hír, hiába is van kiírva bármilyen pályázat, a minisztérium fenntartja a jogot arra, hogy azt bármikor, bármilyen szakaszban érvénytelennek nyilvánítsa. A szerencsejátékos jogalkotás folyamatából kiindulva tehát bármi történhet, semmi sem biztos. De azért a jelentkezőknek a pénzt bele kell áldozniuk, ha dohányboltot akarnak üzemeltetni, akármekkora is a kockázat.

A fentiek alapján leszögezhető, olyan pályázati felhívás, amely megfelel a törvényben foglaltaknak, majd csak december 15-én fog megjelenni. Vajon miért? Mik a lehetséges indokok? Spekuláljunk ...

Lehet, hogy a kormány meg a 450 millióval kistafírungozott DND ZRt elszámolta magát, és mégsem lehetett kiírni a pályázatokat a rendelkezésre álló egy hónap alatt:  lehet, hogy még nincs használható személyzet, még a honlap is csak részlegesen működik. A törvény szerinti kiíráshoz fel kellett volna mérni az összes hazai települést létszámmal, ez alapján koncessziónként meg kellett volna határozni, ott mit lehet meg mit nem és ha már mindez kész van, ki kellett volna írni a tényleges pályázatot az összes feltétellel, valamint a  minden lehetséges esetre kiterjedő blankettaszerződést is el kellett volna készíteni. A kudarcot beismerni gáz lett volna, így maradt a nem törvénynek megfelelő pályázati kiírás, csak legyen valami, utólag úgyis az egészet vissza lehet vonni úgy, ahogy van. Mert ezt azért benne van.

Ha ez az eset állna fenn, ideje lenne levonni a tanulságokat és talán most kellene abbahagyni az iskolák rohammunkás államosítását, mert az ugyebár egy kicsivel nagyobb falat lesz, és ott sem lesz több idő a folyamatra. Sőt, a problémák száma sokkal több, ahogy az érintettek száma is. Plusz nemcsak a dohánykereskedők használnak majd illetlen szavakat, hanem vagy 200 ezer különféle státuszú közszolga, önkormányzati tisztségviselők, egymillió diák meg annak kb. kétmillió családtagja, beleértve szülőket, nagyszülőket, nagynéniket, nagybácsikat és iskolapadból már kikopott testvéreket.

• például bővíthetik a koncessziót elnyerhetők körét: jöhet a kft meg az rt is és beszállhat a buliba a CBA,  Coop, Tesco, stb., akik ugyebár az eljövendő szabályozás nagy vesztesei. Munkahelyvédelmi szempontból meg lehet magyarázni, ők is tudnak foglalkoztatni csökkent munkaképességű munkavállalót ha arról van szó, ráadásul nem is nagyon veszélyeztetnék a 2.000 fő alatti települések dohány-bizniszét. Plusz fájó szívvel mondanának le a jelenlegi dohányforgalmukról és kétséges, hogy ne próbálnának  meg erőteljes lobbitevékenységet kifejteni az ügy érdekében. Ha pedig egyetlen célja az egésznek a fiatalkorúak védelme, arra is letehetik a nagyesküt, meglesz.

• jön az eget rengető ötlet törvénybe foglalása: mégsem csak dohányterméket lehet majd árulni az üzletekben (belengetni már belengették, lehetséges kimenetelek részletes elemzése csak a dátumok változnak november 15-ről december 15-re). Sőt, Lázár János már azt is elárulta, a kérdést eldöntik jövő július 1-ig. Ok pedig több is lehet.

• • Az egyik például a kis üzletek életképtelensége, de valószínűleg ez kevésbé nyom a latban, mint ahogy az újságpiac szereplőinek sorsa sem kiemelkedően fontos tényező a kérdésben.

• • Ami idegesítheti a kormányt (és a költségvetés-felelősöket) az az, hogy a Szerencsejáték ZRt kiszorul azokból az üzletekből, ahol jellemzően a forgalom felét a dohány, másik felét pedig a totó-lottó adta. Ugyanis ezek nagy része kénytelen lehúzni a rolót amennyiben le kell mondaniuk az árukínálatuk feléről - csak szerencsejáték meg újság nem fogja őket tartósan a víz felett tartani. A tét nagy, a Szerencsejáték ZRt forgalmának jelentős része, így az ez után a költségvetésbe befizetendő játékadó bevétele is jelentősen csökkenhet. Kérdéses továbbá, hogy a ma még működő üzletek bezárása után mennyi idő alatt sikerül felállítaniuk egy új, kompetens értékesítő rendszert. Mindezt a recesszió alatt, amikor egyébként sem valami fényes a piac.

Az, hogy ebben az esetben milyen termékek lesznek összecsomagolva a törvénymódosításban meg a pályázati kiírásban, ettől kezdve már csak a különböző lobbitevékenység eredményességén múlik - lehet dohány+lottó+újság, de párosulhat például hozzá szexshop meg alkohol is, ha már úgyis úgy kell kialakítani az üzletet, hogy kívülről ne lehessen beállítani. A módosítás időpontja azonban kulcsfontosságú - ha nem történik meg december 15-ig, az jelentősen csökkenti a pályázók esélyegyenlőségét

• fogalma sincs a kormányzatnak, hogyan írják ki majd a tényleges pályázatokat - milyen képesítési követelmény szükséges, milyen elbírálási szempont domináljon, legyen-e bármilyen jogorvoslat, stb. Mert ugyebár a törvényalkotás egyetlen célja a fiatalok védelme volt , így a jogalkotók és alkalmazó eddig csak erre koncentráltak.

Ezeken kívül még lehet számtalan ok - de valójában a dohány kiskereskedők szempontjából teljesen mindegy, ők a tényleges pályázati kiírást várják, annak minden buktatójával és csűrcsavarjával együtt. És reménykednek, létezik még tisztességes verseny, mert ha nem, az elkövetkező 20 évre búcsút mondhatnak eddigi megélhetési forrásuknak.

A könyvelőirodák fele már több mint három éve nem emelt díjat és közel ugyanennyinek csökkent idén az ügyfélköre, a megmaradt ügyfelek közül pedig minden ötödik késve fizet – derül ki a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja és a Penta Unió Zrt. több mint másfél-ezer könyvelőt felölelő anonim felméréséből. A 2011. és 2012. október-novemberében lezajlott felmérésben 1560 regisztrált mérlegképes könyvelő válaszolt anonim módon a feltett kérdésekre. A könyvelők fele (50%) 2010 előtt emelte utoljára a díját, idén csak minden nyolcadik (13%) tudott díjemelést elérni. Ugyanakkor a helyzetet tovább rontja, hogy a könyvelők alól lassan kifogynak az ügyfelek. Idén közel felük (45%) esetében csökkent a könyvelt vállalkozások száma. Ezzel szemben csak a megkérdezettek 11%-a számolt be ügyfélkör bővülésről. A friss adatokat összevetve a 2012. év azonos időszakában elvégzett felmérés eredményeivel egy romló tendencia körvonalazódik. Az ügyfélszám csökkenés
2012-ben még csak a könyvelők harmadát érintette (32%) és akkor még többen (18%) számoltak be ügyfélkör bővülésről.
 
„Az adatok sokkolóak, de sajnos a valóságot mutatják, ezt érezzük a klubtagjaink között is. Nem tudunk árat emelni és olvad az ügyfélkör. Sajnos ezek a folyamatok már túlmutatnak a szakmai problémákon, ez a negatív tendencia vissza fog hatni a vállalkozásokra is. Ha egy könyvelőnek nincs pénze tovább képezni magát az adóegyetemeken és szakmai folyóiratokra előfizetni, akkor nem tud lépést tartani az állandó változásokkal. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat - vázolta fel a helyzetet Dr. Sallai Csilla a
Könyvelőiroda-Vezetők Klubjának elnöke.
 
Hozzátette, a kilátásokat rövidtávon tovább rontják a jövő évben életbe lépő új adónemek. A KATA-t választó ügyfelek esetében ugyanis csökken az adminisztráció, a KIVA-t választók adójának kiszámítása, pedig sokkal bonyolultabb lesz a már megszokott társasági adónál. Továbbá a könyvelési szoftverek átállításának költségeit is a szakma viseli.
Dr. Sallai Csilla szerint a megoldás a könyvelői díjak emelése lenne, mert a jelenlegi díjak az esetek nagy többségében nem fedezik a tényleges költségeket. El kellene fogadni, hogy a könyvelés nem egy standard műszaki cikk, amiből az olcsóbb is ugyanolyan jó! Ha egy vállalkozás a legolcsóbbat választja, az gyakran sokba kerül, a bírságok és az elszalasztott adómegtakarítások miatt, rontva a versenyképességet. Ez pedig senkinek sem jó.

Az Adózóna Jogi tudástárában megtalálja az adózással kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, de emellett most kigyűjtöttük Önnek a 2013-as adóváltozásokkal kapcsolatos legfontosabb törvényeket, hogy segítsük a tájékozódásban.

Számos kérdés merül fel azokban, akik a KATA-ra és a KIVA-ra való áttérést latolgatják, íme segítségnek a KATA-ról és KIVA-ról szóló jogszabáy.

2013-tól nem védi az adózókat az, ha az üzleti partnerüknél végzett ellenőrzés például megállapítás nélkül zárul, ettől függetlenül az adóhatóság az adózónál végzett ellenőrzés során dönthet másként (és például megállapítást tehet), mint az üzleti partner esetében. Többek között ez van adózás rendjéről szóló módosított jogszabályban.

A társasági adó sem maradt változások nélkül: a bejelentett immateriális jószág fogalma változik, bővítik a fogalmat akként, hogy jövőre már a saját K+F tevékenység keretében előállított, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is minősülhet bejelentett immateriális jószágnak - derül ki többek között a Tao-törvényből.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény jelenleg hatályos szövege már tartalmazza a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolást, de ezt az átmeneti rendelkezések értelmében csak a 2013. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszaktól kezdve lehet alkalmazni. A pontos szabályozásra kíváncsi, az áfa-törvényben utána nézhet.

Mósodult a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény is. Például ismét lehetővé válik a saját munkavállalók után szakképzési hozzájárulás-kedvezmény, de ennek feltételéül jelentős gyakorlati képzést kell vállalni, és a korábbi mértékhez képest csökken az elszámolható kötelezettséghányad is.

A havonta kedvezményesen adható Erzsébet-utalvány értéke 2013-ban 5000 forintról 8000 forintra emelkedik, és nem csak élelmiszervásárlásra használható fel, hanem éttermekben is. Jövőre adómentesnek minősül majd a legfeljebb 50 ezer forint értékben adott juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére - olvasható ki a módosított Szja-törvényből.

Az egészségügyi hozzájárulás (eho) módosításában kiemelkedő szerepe van a béren kívüli juttatások után fizetendő eho-emelésnek, amely a jelenlegi 10 százalékról 14 százalékra nő. Az EHO-törvényt itt találja.

A szociális hozzájárulási adót érintő módosításokkal is érdemes tisztában lenni, ha böngészne a jogszabályban, olvasson a szocho-ról többet itt.

A nyugdíjjárulék-plafon eltörlésével a "társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről" szóló Tbj törvény módosul.

A munkaadók maximum 2,6 százalékkal emelnék a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot 2013-ban, a szakszervezeti oldal viszont legalább a várható infláció mértékével történő növelést szeretne.

Hétfőn ülésezett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amelyen a jövő évi bérekről cseréltek véleményt az oldalak.  Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a munkaadók minkét kötelező bérelemnél maximum 2,6 százalékos emelést tartanának elfogadhatónak, és ezen álláspontjukat ismertették a hétfői ülésen.A jelenleg 93 000 forintos minimálbérnél ez 95 418 forintos bért, a szakmunkás bérminimumnál - amely jelenleg 108 ezer forint - 110 808 forintos 2013-as bért jelentene.
   
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta: miután a parlament elfogadta a jövő évi adó- és cafetéria szabályokat, a peremfeltételekről szóló vita befejeződött, immár adott az az adókörnyezet, amelybe be kell illeszteni a bértárgyalásokat.

A főtitkár kifejtette: a munkaadók szerint közgazdaságilag továbbra sem indokolt a béremelés, ugyanakkor mindenképpen szeretnének megállapodni a szakszervezetekkel, ezért egy minimális elmozdulásra lehetőséget látnak. Ez egy szerény mértékű, de érzékelhető emelés lenne - fogalmazott Dávid Ferenc.
   
A VOSZ javasolni fogja, hogy a megállapodásba foglalják bele, hogy a munkaadók tárgyalási kötelezettséget vállalnak a bérrel kapcsolatban. Ennek keretében 2013-ban 5-6 hónap után - vagyis körülbelül a jövő év nyarán - ismét leülnének a szakszervezetekkel és a kormánnyal, és egy hiteles, gyors értékelést készítenének a gazdasági helyzetről. Ha itt pozitív elmozdulást látnak, akkor a bérekben "további előrelépés lehet munkavállalói szempontból" - ismertette.
   
Zs. Szőke Zoltán ehhez hozzátette: indítványozták, hogy a bérmegállapodásban ajánlják a munkaadók figyelmébe, az Erzsébet-utalványból jövőre a jelenlegi havi 5 ezerrel szemben 8 ezer forint adható kedvezményesen. Felmerült az is, hogy a nagyon bérérzékeny ágazatokra a munkahelyek megtartása érdekében ágazati minimálbért vezetnének be, és javasolnák a jobb helyzetben lévő munkaadóknak, hogy ha megtehetik ne csak a törvényben meghatározott kötelező bért adják, hanem annál többet.
   
A tárgyalások jövő hétfőn folytatódnak. Zs. Szőke Zoltán szerint, ha jövő hétfőn nem lesz megállapodás, akkor a kormány határozza majd meg a minimálbért. 
   
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, a korábbi javaslatuk, hogy a kormány az adórendszer oldaláról támogassa a bérek emelését tárgytalan, mivel már elfogadták a jövő évi adótörvényeket.
   
Az MSZOSZ elnöke nem optimista a megállapodás lehetőségével kapcsolatban. Hangsúlyozta: a szakszervezeti oldal továbbra is legalább az infláció mértékével történő béremelést szeretne, ezen mérték alatt "nincs megállapodás".
   
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke azt mondta: a kormány ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja, milyen hatással lenne egy infláció mértékű béremelés az 5 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokra, és az önfoglalkoztatókra.
   
A Munkástanácsok szerint a bérpótlékok miatti, átlagosan 10-15 százalékos jövedelemkiesést is rendezni kell - mondta az elnök. Hangsúlyozta: a versenyszférában működő cégek az utóbbi években megtakarítottak annyit, hogy egy infláció mértékű béremelést kigazdálkodható lenne

Most már lehet valamit sejteni a 2013 évi cafeteriáról 2014 év eleje. Eddig csak azt lehetett olvasni, hogy melyik szakértőnek milyen "vágyai" vannak.

Ami már megjelent, és szinte biztos:

A Beiskolázási támogatás számla ellenében készpénz formájában adható juttatás megszűnik!

Újdonság lesz, hogy az egészségbiztosítási típusú biztosítási konstrukciók már versenyképesen jelen lesznek a cafeteria piacon. Ráadásul - ha nem változtatják meg az aktuális jogszabályt - akkor ez a termék 0%-os adó és járulékvonzattal rendelkezik, tehát érdemes lesz bevenni a juttatások közé.

Az elmúlt napokban három biztosítótársaság is megkeresett minket együttműködési céllal. Talán hét végére már lesznek konkrét információk a termékekről, amit majd igyekszem megosztani.

A megszorító csomag:Még kicsit reménykedtem korábban, hogy a szuperbruttó kivezetésével megszűnhet az 1,19-es alap szorzó a béren kívüli juttatásoknál is, hiszen egyértelműen szuperbruttósításnak volt köszönhető a megjelése is. nem így lett. Most a korábbi 10% helyett 27% EHO megfizetésével az eddigi kedvezményes adózású elemek átkerülnek a jelenlegi 51,17%-os kategóriába.

Nagyjából így néz ki a majd dolog, ha 100 Ft-ot akarunk elkölteni:

Cafeteria     juttatás 66 Ft    +   megvonás(adó, járulék)  34 Ft       = 100 Ft

Bér jellegű kifizetés 52 Ft    +   megvonás                     48 Ft       = 100 Ft

Tehát maradt mintegy 14% előny a munkavállalónál.

Ja és még valami! Pont most mikor szárnyal az Erzsébet utalvány, már 70 tonna brikettet is gyártottak a visszaváltott utalványokból, és még a Spar üzletekkel is megvan a szerződés...

Egyre többen kapcsolódnak be a szolgáltatásalapú egészségbiztosításba: az ING Vitalitás osztályát követően elsőként, 2008-ban, az Union Biztosító jelent meg Magyarországon valódi szolgáltatás alapú, önkéntes egészségbiztosítással, majd az Uniqa biztosító is ringbe szállt. Az igazi áttörést persze az idei év hozta, amikortól a munkavállalók adókedvezménnnyel köthetnek biztosítást munkavállalóikra. Így idén a már meglévő biztosítási kínálatot is kiszélesítették az említett biztosítók a munkáltatók által a munkavállalókra köthető termékkel. A Generali március elején elindította egyéni és munkáltatói Egészségprogramját, míg Kádár Péter, az Allianz életbiztosítási igazgatója arról számolt be, hogy a biztosító a hosszú távú megtakarítási termékei mellé kínálja a nyár közepe óta az emelt szintű járóbeteg ellátást biztosító kiegészítő termékét, amelyhez a költségmentes Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás is jár. A CIG Pannónia a világ egyik legjobb orvosi hálózatával rendelkező Best Doctors Inc. vállalattal kötött stratégiai együttműködési megállapodást, és 2012. szeptember 13-án kezdte meg Best Doctors Egészségbiztosításainak értékesítését - tájékoztatott Sallai Linda, a biztosító termékfejlesztési és kockázatvállalási vezérigazgató-helyettese. A biztosítást megvásárlók a második orvosi szakvélemény (InterConsultation) szolgáltatáshoz férhetnek hozzá, amely a leletek teljes körű kiértékelését biztosítja. A biztosítás előre meghatározott ötféle betegség- és kezeléscsoport esetén biztosítja a külföldi gyógykezelés költségeit (rák, by-pass műtét, szívbillentyű csere, idegsebészeti műtét, valamint élő donoros szerv- és szövetátültetés). Ugyancsak elindult már szolgáltatásalapú egészségbiztosításával az AXA is. A Signal - Bárdos Tamás, a Signal életbiztosítási főosztályvezető tájékoztatása szerint - november elején kezdi meg egészségbiztosítási termékének értékesítését, amellyel - miként az AXA is - nem elsősorban a lakossági, hanem a céges megrendelőket célozzák egy speciális vállalati termékkel, továbbá a kis- és középvállalkozások számára több termékkel. A Groupama Garancia Biztosító előreláthatóan jövő év elején cseréli le jelenlegi csoportos összegbiztosításait szolgáltatásszervező- és finanszírozó termékkel.

A 2013-as cafeteria juttatások terhei 16 % szja és 14 % EHO-ra változnak, ami azt jelenti, hogy 100 Ft béren kívüli juttatás a 2012-es 131 forintról 136 forintra nő a munkáltatónak.
Az önkéntes pénztári juttatások idei adómentes megoldását (nem munkáltatói hozzájárulás) 2013-tól 27 % eho terheli.

Ugyanakkor ez nem befolyásolja azokat a lehetőségeket, amelyeket még 2012-ben igénybe kell vennie.

Ismeri és alkalmazza azt a cafeteria juttatási lehetőséget ami 1.000 Ft költségből 1.000 Ft nettót jelent a munkavállalónál? (Elkölthető forintban.)
Jön az év vége! Jutalom, prémium, bonusz a bérnél 40 %-kal olcsóbban, vagy adómentesen!
Még az idén több millió forintot adhat a cégtulajdonosoknak, cégvezetőknek önkéntes pénztárba adómentesen, ha nem a munkáltatói hozzájárulást választja. Jövőre 27 % eho terheli, így az idén még ki kell használni.
Önnek is alkalmaznia kell!

A 2014-as lehetőségeket és a 2013 év végén javasolt cafeteria megoldásokat is elmondom Önnek

A cafeteria elemek megjelenése és terjedése erősen megosztotta a szakmai köröket. Míg megszűnését az érintett vállalkozások (éttermek, vendéglátóhelyek, stb.) aggódva figyelik, mások szerint a cafeteria eltűnésével annak erős piactorzító hatása is megszűnik. A KSH adatait vizsgálva szembetűnő, hogy az üdülési csekk bevezetését követő évben a belföldi turisták által fizetett szállásköltség 17,7 százalékkal, a következő évben már 20,4 százalékkal drágult, azaz háromszorta, négyszerte nagyobb ütemben, mint a külföldi turisták által igénybe vett szálláshelyek ára, amely csak 5,4, illetve 6,29 százalékkal emelkedett. Ez egyértelműen az üdülési csekk árfelhajtó hatásával magyarázható. Csak idén augusztus végéig 7,3 milliárd forint értékben használtak fel üdülési csekket és SZÉP kártyát a magyar belföldi turisták. Az üdülési csekk bevezetés óta a belföldi férőhelyek száma 20,5 százalékkal nőtt, főleg a fokozódó belföldi kereslet hatására.

A tervbe vett jogszabály-módosítások megkímélték egyelőre a cégek által fizetett élet- és baleset-biztosításokat, ezeket a szolgáltatásokat még nulla százalékos teher terheli, az unit linked biztosítások viszont átkerültek a sima cafeteria elemek közé. Arról, hogy vajon megéri-e az egészségbiztosítás, itt írtunk. Ha Ön már tudja, hogyan érinti a munkavállalókat az Ön cégénél a változás, írja meg nekünk a kommentekben.

A telefonadó maximumát és az adómentességet sem lehet lehet törthónapban arányosítani, ezért ha hónap közben változik az előfizető személye– például úgy, hogy nem magánszemély előfizető helyébe magánszemély előfizető lép, vagy akár fordítva –, akkor az adómaximumokat és a magánszemélyek adómentességét is előfizetőnként külön-külön kell figyelembe venni.

A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény 5. § (2) bekezdése a)-b) pontja értelmében a hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint

• magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 2012-ben 400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-jétől 700 Ft/hó/hívószám,
• nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2012-ben 1400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-jétől 2500 Ft/hó/hívószám.

A távközlési adótörvény 6. § e) pontja kimondja, hogy mentes a távközlési adó alól a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.

Közvetítőválasztás

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény-111. §-a speciális szabályokat tartalmaz a közvetítőválasztásra. Közvetítőválasztás esetén – ha a kötelezett szolgáltató és a közvetítő szolgáltató (CPS szolgáltató) is a távközlési adótörvény szerinti távközlési szolgáltatást nyújt – mindkét szolgáltató adóalanynak minősül az általuk nyújtott szolgáltatás vonatkozásában a távközlési adótörvény alkalmazásában.

Az adókötelezettség szempontjából irreleváns, hogy a két szolgáltató szolgáltatása ugyanazon előfizető, illetve ugyanazon hívószám vonatkozásában áll fenn, az adókötelezettség ugyanis mindkét szolgáltató vonatkozásában önállóan értelmezendő.

Figyelemmel arra, hogy a magánszemély előfizetőhöz kötődő 10 perc/hívószám adómentessége valamennyi szolgáltatót a nála fennálló előfizetések vonatkozásában önállóan illeti meg, ezért – függetlenül a hívószám azonosságától – mind a kötelezett szolgáltató, mind a CPS szolgáltató önállóan érvényesítheti a hívószámonkénti 10 perces mentességet.

Ez irányadó a távközlési adótörvény 5. § (2) bekezdésében előírt adómaximumok tekintetében is, azaz – tekintet nélkül arra, hogy ugyanazon hívószámhoz kapcsolódóan egyes hívásirányokat az egyik, míg másokat a másik szolgáltató biztosít – a törvényi korlát minden szolgáltató esetében önállóan alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben sem kell arányosítani.

Közel ezer forintos fizetési felszólítási díj a késedelembe esett előfizetőknek, egyoldalú és indokolatlan tarifaemelések, a személyes- és postai csekken történő számlabefizetés külön díjjal történő megsarcolása – a Feosz szerint se szeri, se száma a szövetséghez beérkező ilyen és ehhez hasonló hasonló fogyasztói megkereséseknek.

Ezek végére tehet pontot a szövetség szerint az a törvényjavaslat, amelyet október 4-én nyújtottak be az Országgyűlésnek és jobb védelmet biztosít az előfizetőknek az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal szemben.

A Feosz közleménye szerint a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény július elsejei hatályba lépése óta számtalan fogyasztó élt bejelentéssel a szövetségnél, miszerint szolgáltatója a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változásra hivatkozva megemelte tarifadíjait.

A korábban hűségszerződést kötött fogyasztók azonban ekkor csak súlyos, több tízezer forintos kötbér megfizetése mellett mondhatják fel szerződéseiket, amennyiben sokallják a megemelt előfizetési díjat és szolgáltatót szeretnének váltani.

Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/8635. számú törvényjavaslat értelmében a jövőben viszont a szolgáltató már nem jogosult a hűségszerződéseket – és ezzel azok tarifáit - módosítani egyoldalúan akkor,” ha jogszabály olyan adó- vagy illetékfizetési kötelezettségeket ír elő, amelynek alanya a szolgáltató”.

A fogyasztók az egyoldalú tarifaemelések mellett sokszor kifogásolják az elektronikus hírközlési szolgáltatók által alkalmazott különböző díjak mértékét is - tette hozzá a Feosz. Előfordult például, hogy a fogyasztó számláját indokolatlan, közel ezer forintos „fizetési felszólítási díjjal” terhelte meg a vállalkozás pusztán annak ténye miatt, mert az a fizetéssel késedelembe esett.

Az előfizetői érdekek védelme érdekében épp ezért meghatározták a törvényjavaslatban, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató nem számolhat fel külön díjat olyan szolgáltatási elem címén, amelynek egyébként a felmerült költsége nem haladja meg a szokásos mértéket.

A fogyasztók érdekeivel teljes mértékben ellentétes - és még mindig létező - gyakorlat az elektronikus hírközlési szolgáltatók részéről továbbá, hogy az úgynevezett sárga csekkes, illetve személyes befizetést megsarcolva a kiegyenlítendő összegen felül még egyéb költséget vagy díjat terhelnek át a fogyasztókra - olvasható a Feosz közleményében.

A szövetség szerint ekkor a fogyasztókat terhelő külön díjfizetési kötelezettséggel, mint ellenszolgáltatással szemben a vállalkozás semmilyen valós szolgáltatást nem nyújt, a nyugta, csekk kiállítása a nyújtott szolgáltatás elválaszthatatlan részét képezi. A törvényjavaslat viszont most megtiltaná a szolgáltatók számára külön díj felszámítását – a befizetés módjától és a számla formátumától függetlenül – mind a számla kiállításáért, valamint befizetéséért.

Végül, de nem utolsósorban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény hiányosságait is orvosolják a Feosz szerint. Hiába köti meg ugyanis a fogyasztó előfizetői szerződését a szolgáltatóval írásban, jelenleg előfordulhat még olyan eset, hogy ha a vállalkozás kezdeményezi a szerződés módosítását, úgy a fogyasztó nyilatkozatának hiánya - ráutaló magatartás eredményeként - már automatikusan a szerződés módosulását eredményezi, az előfizető akarata ellenére.

A tervezet úgy rendezi e kérdést, hogy akár szóban, akár pedig írásban megkötött előfizetői szerződés esetén, a szolgáltatói új ajánlattal kapcsolatos fogyasztói nyilatkozat elmaradását már nem lehet ráutaló magatartásként elfogadásnak tekinteni, így a szerződés módosulására vonatkozó ajánlat elfogadásához a fogyasztó kifejezett nyilatkozatára van szükség.

Több száz milliárd forinttal tartoznak azok a cégek és magánszemélyek, akik szerepelnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal friss listáin, írta a Napi Gazdaság.

Közzétette az adóhatóság azokat a friss listákat, amelyeken a 180 napon keresztül folyamatosan fennálló száz-, illetve tízmillió forint feletti tartozással rendelkező cégeket illetve magánszemélyeket sorolja fel, betűrendben. A 2013 első negyedéves adatok szerint 1,8 ezer cégről és 3,9 ezer magánszemély illetve egyéni vállalkozóról van szó - ők több mint 215 milliárddal lógnak, de valószínűleg ennek sokszorosa a tőlük követelt összeg.

A legalább tízmilliós tartozást felhalmozók között 2,7 ezer egyéni vállalkozó és 1,2 ezer vállalkozással nem rendelkező magánszemély található meg - a lista gyakorlatilag ugyanolyan hosszú, mint 2012 utolsó negyedében volt. A felsorolás egyik érdekessége, hogy a lakcímmel nem rendelkező magánszemélyek között Zuschlag János volt szocialista képviselő is megtalálható, aki jelenleg börtönbüntetését tölti.

A tetemes adóhiányt felhalmozó magánszemélyek listáján megtalálható Gáspár Győző és felesége, Gáspárné Balla Beáta is, akiknek 2011 első negyedévében még sikerült leküzdeniük magukat a szégyenfalról. Még 2012 harmadik negyedében kikerült a felsorolásból Lang Györgyi énekesnő, ám a rendőrség által korábban körözött, jó ideje elfogott milliárdos Földesi-Szabó László továbbra is megtalálható a listán.

Továbbra is szerepel a felsorolásban ugyanakkor az az üllői Horváth Mónika Zsuzsanna, aki összesen 3,5 milliárd forint adóhiánnyal és jogkövetkezménnyel vezette a harmadik negyedévben jogerőssé vált, legnagyobb adótartozásokat részletező listát. Sem a negyedik negyedéves magánszemély rekorder, a 817 millió forinttal tartozó Szigetvári István neve nincs a felsorolásban, sem az első negyedéves csúcstartóé, a gyömrői Varga Csaba, aki összesen 1,6 milliárddal lóg az adóhatóságnak. A negyedik negyedéves listán az 55. legnagyobb adósként szereplő, a múlt év végén összesen több mint 310 millió forinttal tartozó piliscsabai Kovács Gergely neve viszont felbukkan.

Az egyéni vállalkozók listáján továbbra is szerepel az akasztói Stadler József, akit a Szegedi Ítélőtábla jogerősen négy év tíz hónap börtönbüntetéssel, és 67 millió forintos vagyonelkobzással sújtott 2011 novemberében, miután a vád szerint a vállalkozó valótlan tartalmú adóbevallásokat készített, fiktív számlákat szerepeltetett a könyvelésben, és 67 millió forint társasági adót nem fizetett be. Az érintettek minél hosszabb ideig nem fizetik meg az adótartozásukat, annál nagyobb késedelmi kamattal és bírsággal kell pluszban számolniuk. A NAV 2011. év végén 340 milliárd forint behajthatatlan tartozást tartott nyilván úgy, hogy ezek állománya folyamatosan nőtt.

Közel 1,8 ezer cég szerepel a százmillió forint feletti, folyamatosan, legalább 180 napon át fennálló tartozással rendelkező vállalkozások listáján. Közülük alig félezer vállalkozás esetében van bármiféle esély arra, hogy a pénz még befolyhat. Ezek a cégek nem állnak ugyanis sem felszámolási sem végelszámolási eljárás alatt, míg a többi igen. Az ebből a listából hagyományosan nem derül ki, hogy pontosan mennyi a tartozása ezeknek a cégeknek, a felsorolásban ugyanis csak a nevük szerepel.

A listára került cégek többsége azonban valószínűleg sosem fogja visszafizetni ezt a tartozást - akkor sem, ha az eljárások során az adótartozások kiegyenlítése az első helyen szerepel. Ha csak százmillió forinttal számolunk, a felszámolás és végelszámolás alatt lévő cégek esetében ez összesen bő 130 milliárd forint adótartozást feltételez, valójában ennek sokszorosa lehet a kint lévő pénz.

A nagy adósok között továbbra is szerepel a tavaly február 14. óta felszámolás alatt lévő Malév Magyar Légiközlekedési Zrt., a májusban szintén felszámolás alá került pécsi Elcoteq Magyarország Elektronikai Kft. is. Az elektronikai cég a luxemburgi anyavállalatának csődje miatt került nehéz helyzetbe, hazánkban 1500 embert foglalkoztatott. Szintén megtalálható a felsorolásban a felszámolás alá került Kapuvári Hús Zrt.

Az egykor szebb napokat látott, jelenleg felszámolás alatt álló Ganz-cégek is felkerültek a listára: a Ganz Sziget Hajó- Daru- és Acélszerkezetgyártó Kft., a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt. és a Transelektro Ganz-Röck Kazán-és Erőművi Berendezések Zrt., valamint az elektronikai áruházait korábban sorra bezáró Electro World Magyarország Kft. is. Régóta szerepel a lajstromban az egykori győri csipkefüggönygyár tulajdonosa, a Gardénia Csipkefüggönygyár Nyrt., illetve megtalálni a felszámolás alatt lévő Budapesti Vegyiművek Zrt. nevét is. Továbbra is szerepel a listán a Herz Szalámigyár Zrt., a Hollóházi Porcelánmanufaktúra Zrt., az Ikarus Holding Zrt., a Hospinvest Egészségügyi Befektetési Zrt., a Bognár Szörp Kft., neves bútorgyárak, ingatlanfejlesztők, agrárvállalatok.

Számos olyan kérdésre adhat választ, illetve tisztázhatja a jegybank álláspontját holnapi sajtótájékoztatóján Matolcsy György jegybankelnök, amelyek az április 4-i hárompilléres Növekedési Hitel Program (NHP) bemutatása után merültek fel, illetve az azóta a bankokkal folytatott konzultációk során kristályosodhattak ki. Az alábbiakban a felmerülő szerteágazó kérdéseket csak röviden foglaljuk össze.

A legfőbb kérdések

A hárompilléres terv első két pillére kapcsán általánosságban az az egyik fő kérdés, hogy a bankok és a vállalkozások mennyire érdeklődnek a kedvezményes hitellehetőségek iránt. A harmadik pillér kapcsán pedig szintén általánosságban az különösen érdekes, hogy a tervezett lépések mennyiben segítik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei működési eredményének javítását. Amint ugyanis múlt heti egyik elemzésünkben rámutattunk: az utóbbi hetek jelzései alapján az körvonalazódik, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik fő célja, hogy az MNB idei működési eredményének javításán keresztül mérsékelje az állam 2014-es jegybanki veszteségtérítési kötelezettségét azért, hogy még nagyobb eséllyel már idén kikerülhessen az uniós túlzott deficit eljárás hatálya alól.

2013.04.04 15:00 Itt a jegybank növekedési programja!

Mi lesz a nulla százalékos hitelek sorsa?

Az NHP első két pillére (250-250 milliárd forintos kedvezményes hitelnyújtás az MNB-n keresztül forinthitelek kiváltására, illetve új hitelek kihelyezésére) kapcsán külön érdekes, hogy a bankokkal időközben lefolytatott konzultációk alapján az alábbi témákban milyen eredmények mutatkoznak:

- van-e akkora érdeklődés a bankok/vállalkozások felől, hogy a 250-250 milliárd forintos kereteket kitöltik, vagy esetleg máris annak növelésére mutatkozik igény,
- a két keretösszeget az egyedi banki igények, vagy valamilyen mutató alapján osztja majd szét az MNB (kvótarendszerben),
- a 2%-osnak beharangozott banki kamatmarzs merev korlát-e, vagy esetleg változhat
- a hitelnyújtáshoz kapcsolódó állami garanciarendszer pontosan milyen keretek mellett alakul ki.

Egységes módszertan kidolgozását javasolja az egészségpénztári hozamok összehasonlításához a szektor közel 70 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség.

Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke közleményében azt írta: céljaik között egyik legfontosabb az, hogy a pénztártagok az előre nem látható egészségügyi kiadásaik finanszírozhatósága érdekében egészségpénztári számlájukon hosszabb távra is előtakarékoskodjanak. Az öngondoskodás erősítéséhez jelentős ösztönző az is, hogy a pénztárak negyedévről negyedévre megfelelő nagyságú hozamot írnak jóvá tagjaik egyéni számláján - tette hozzá.

A kérdés fontosságát mutatja, hogy az elmúlt időszakban az egészségpénztári pénztártagok is egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a hozamok alakulásával kapcsolatban. Éppen ezért az egészségpénztárak egy része - egyedi elszámolási gyakorlatot követve - már most is nyilvánosságra hozza honlapján a hozamok alakulását.

A szövetség elnöke azonban rámutatott: egységes hozamszámítási módszertan hiányában nem jelenthet a pénztártagok számára megfelelő tájékoztatást csak a hozamadatok kötelező közzététele, sőt: a pénztárak által alkalmazott eltérő metodika miatt akár megtévesztő is lehet ezeknek az adatoknak az összehasonlítása.

Az egészségpénztárak több, mint 70 százalékát is képviselő Stabilitás Pénztárszövetség elkötelezett az egészségpénztári vagyon kezelésének transzparenssé tétele mellett. A Stabilitás az elmúlt időszakban már többször megfogalmazta a hozamszámítás módszertanának egységesítésére vonatkozó javaslatait. Közleményükben leszögezik: továbbra is készek együttműködésre a jogszabályalkotókkal, de az is "elfogadható megoldás lenne", ha az egészségpénztári szektor maga, például egy etikai kódex keretében rögzítené a hozamszámítás, továbbá a nyilvánosságra hozatal transzparens módját.

Adótörvények 2013-2014: így változik az eho, a szocho és a nyugdíjjárulék,

Az Országgyűlés 2012. november 19-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényt. Az alábbiakban a törvény társadalombiztosítási járulékokra, a szociális hozzájárulási adóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó módosításait foglaljuk össze.

2013. január 1-jétől megszűnik a nyugdíjjárulék felső határa. A felső határra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 2013. január 10-éig megszerzett, 2012 decemberében járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani. Azt azonban, hogy ezzel a módosítással változik-e a nyugdíj megállapítása, a nyugdíjtörvények módosításkor tudhatjuk majd meg.

A költségvetés jelenleg havonta, személyenként 5850 forint járulékot fizet azok után, akik egészségügyi ellátásban részesülnek vagy kiskorúak. 2013. január 1-jétől a költségvetés 5 850 forint mértékű befizetése jövő évtől 5790 forintra fog csökkenni. Ezt a bevételkiesést kompenzálja, hogy 2013. január 1-jétől havi 270 forinttal nő az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke. Ennek eredményeként havi 6 660 forintra növekszik a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni- és társas vállalkozóknak valamint azoknak a személyeknek a fizetési kötelezettsége, akik egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelesek

A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a magán-nyugdíjpénztár tagok is megállapodást köthessenek 34 százalék nyugdíjjárulék megfizetése mellett
- maximum 5 év szolgálati idő illetve
- szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem
megszerzésére.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő, jogutód nélküli megszűnésére tett javaslatot a küldöttközgyűlésnek a pénztár igazgatótanácsa !

Végelszámolással, jogutód nélkül szüntetnék meg a magánkasszák között egykor piacvezető OTP Magánnyugdíjpénztárat - olvasható az igazgatótanács küldöttközgyűlési meghívójában.

A december 10-i közgyűlés tervezett napirendi pontjai között negyedikként szerepel a javaslat a magánnyugdíjpénztár megszüntetéséről. A meghívóból nem derül ki, hogy mikortól szüntetnék meg a pénztár tevékenységét.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár október elején küldött levelet a tagoknak, amelyből kiderült, hogy anyacége, az OTP Bank jövőre már valószínűleg nem támogatja a kasszát

Ebben azt írták, a bank elemezte és értékelte a kialakult helyzetet, számszerűsítette a pénztár jövőbeni működtetéséhez szükséges támogatás nagyságrendjét. Ennek alapján „az valószínűsíthető, hogy 2012. évet követően támogatásra a pénztár nem számíthat”. Ilyen körülmények között felelősségteljes döntésnek azt tartották, ha az igazgatótanács az év vége előtt javasolja a küldöttközgyűlésnek a végelszámolást - tették hozzá akkor.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár a második legnagyobb az állva maradt kasszák közül, az első az ING. A kassza már eddig is a többi pénztárhoz képest magas, 5 ezer forintos havi tagdíjfizetést írt elő, és ennek töredéke sem érkezett be. A pénztár tájékoztatása szerint a 13,5 ezer fős tagságból nem egészen ezerkétszázan teljesítettek befizetést, adományt pedig mindössze 11-en adtak.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár korábban úgy számolt, hogy a teljes tagságának legalább ezer forintot kellett volna egy évre előre egy összegben befizetnie, legkésőbb 2012. október végéig. A következő évben a befizetést minden hónapban teljesíteni kellett volna.

Mint ismert, 2011 elején az addig 3 millió körüli taglétszámból nagyságrendileg 100 ezer kasszatag maradt, miután a parlament 2010 végén olyan törvényt hozott, hogy aki nem nyilatkozott maradási szándékáról, megtakarításával együtt automatikusan átkerült az állami nyugdíjrendszerbe.

A jelentős elvándorlásra rásegített, hogy az akkor érvényes szabályok szerint az, aki kasszatag maradt, a továbbiakban nem szerzett jogot állami nyugdíjra, noha az állami nyugdíjjárulékot továbbra is fizetni kellett utána (ezt a szabályt 2011 végén eltörölte a parlament).

Tavaly év végén a parlament azzal ítélte végleg halálra a magánnyugdíjpénztárakat, hogy olyan törvénymódosítást fogadott el, mely szerint nyugdíjjárulékot többé nem lehet a kasszáknak fizetni, így azok csak saját tagdíjakból vagy adományokból tarthatják fenn magukat.

Tavasszal érkezett a következő csapás a szektor számára, a kormányzat ugyanis újból lehetővé tette a kasszatagok visszalépését az állami pillérbe március 31-ig. Ennek hatására már csak kevesebb mint 75 ezer fő maradt a pénztáraknál.

Igényléshez szükséges dokumentumok

Milyen családtámogatási ellátási formák léteznek?

•   a családi pótlék;
•   a gyermekgondozási támogatás;
•   az anyasági támogatás.

Családi pótlék:

A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt.

Gyermekgondozási támogatás:

A gyermeket gondozó szülő ellátása, amelynek két formája van:

• a gyermekgondozási segély;
• a gyermeknevelési támogatás

Anyasági támogatás:

Egyszeri pénzbeli juttatás, a szüléshez kapcsolódó kiadások fedezésére.

Mely szerv állapítja meg és folyósítja a családtámogatási ellátásokat?

• a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága
• az alábbi szerveknél működő családtámogatási kifizetőhely:
  • az Országos Rendőr-főkapitányság,
  • a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok,
  • az ORFK Köztársasági Őrezred,
  • a Nemzeti Nyomozó Iroda,
  • a Készenléti Rendőrség,
  • a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság,
  • a Honvédelmi Minisztérium,
  • az Információs Hivatal,
  • a Nemzetbiztonsági Hivatal,
  • a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
  • a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ,
  • az Országgyűlés Hivatala.

A gyermeknevelési támogatás, és a nagyszülői gyermekgondozási segély megállapítása és folyósítása a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságának hatáskörébe tartozik.

Melyek a munkaviszonyban álló szülőt megillető főbb ellátások, kedvezmények?

• táppénz
• gyermekápolási táppénz
• terhességi-gyermekágyi segély;
• gyermekgondozási díj
• gyermek után járó szabadság és pótszabadság.
• az apát megillető munkaidő kedvezmény

Melyek a gyermek neveléséhez kapcsolódó egyéb ellátások?

• a személyi jövedelemadót csökkentő kedvezmény; ( három vagy több gyermeket nevelő család esetén vehető igénybe )
• rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás
• gyermektartásdíj megelőlegezése
• étkezési térítési díjkedvezmény
• ingyenes tankönyvellátás
• életkezdési támogatás

Ki jogosult családi pótlékra?

• a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték
• a még nem tanköteles,
• tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató, 23. életévét meg be nem töltött, saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel.

Tovább családi pótlékra jogosult:

• - a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, fenti feltételekkel rendelkező gyermekre (személyre) tekintettel,
• - a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel;
• - a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak;
• - a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben még nem tanköteles, vagy tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (közoktatási intézmény) tanulmányokat folytat, s a 23. életévét még nem töltötte be.

Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek állapítják meg.

Melyik szülő igényelheti a családi pótlékot?

Ugyanazon gyermek után járó családi pótlékot csak az egyik szülő igényelheti.

Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, az ellátást együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti, több gyermek esetén akár gyermekenként külön-külön is. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.

Ki a nevelőszülő?

Aki saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki a hivatásos nevelőszülő?

Aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, illetve az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki után folyósítható családi pótlék?

• a még nem tanköteles,
• tankötelezettsége megszűnéséig tanköteles gyermek után,
• az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek a végéig (június 30.), amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

2010. augusztus 31-én lépő rendelkezés szerint a már nem tanköteles, középiskolában tanulmányokat folytató tanuló után a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amely évben a huszadik életévét betölti. Ez alól kivételt képez az a sajátos nevelési igényű tanuló, aki az 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult. Ebben az esetben a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a tanuló a huszonharmadik életévét betölti.

2010. augusztus 31-én megszűnik a családi pótlékra való jogosultsága annak a 20. életévét 2010. szeptember 1-jét megelőzően betöltött személynek, aki után vagy aki részére a családi pótlék a közoktatási intézményben folytatott tanulmányaira tekintettel került folyósításra.

Ki jogosult saját jogán családi pótlékra?

• a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.
• a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy
• akinek mindkét szülője elhunyt,
• akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
• aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
• akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
• a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, feltéve, hogy a családi pótlék nagykorúságát megelőzően is részére került folyósításra,
• aki a szülővel nem él egy háztartásban.

Ha a középiskolai tanulmányait folytató, 23. életévét még be nem töltött nagykorú személy nem él egy háztartásban a családi pótlék igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást.

Ebben az esetben a családi pótlék iránti igényéhez csatolnia kell a szülője

• lakcímigazolványának másolatát,
• arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.

Az igénylő a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.

A szülő nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.