Hírsztráda - hírek 2022

Devizahiteles csomag 2014: A lényeg ! végtelenített árfolyamgát

A rögzített árfolyam feletti törlesztés teljes elengedésével segítené meg a kormány a devizahiteleseket. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak az Európai Központi Bank érdeklődésére küldött leveléből derül ez ki.

 

Augusztus közepén jelent meg, majd a Magyar Nemzeti Bank is felkarolta azt a javaslatot, amely az árfolyamgát átalakításával úgy segítené meg a devizahiteleseket, hogy a rögzített árfolyam fölötti törlesztést teljes mértékben elengednék. A Portfolio.hu tegnapi cikkében számolt be arról, hogy értesülései szerint ez ma a legvalószínűbb forgatókönyv.

A javaslat lényege


1. A devizahitelesek a futamidő végéig rögzített árfolyamon törlesztenek. Frankhitelek esetében ez eddig 180 forint volt, de csak 2017 közepéig szól a mostani árfolyamgát.
2. A piaci és a rögzített árfolyam közötti különbséget (jelenleg frankonként közel 60 forint) a futamidő végéig, folyamatosan viseli az állam és/vagy a bankszektor.
3. Valójában tehát egy futamidő végéig tartó, gyűjtőszámla-hitel nélküli árfolyamgátról van szó, amelyben a mostani árfolyamgáttal szemben a rögzített árfolyam feletti kamatfizetés mellett a tőketörlesztést is elengedik az ügyfélnek.



A Portfolio.hu az említett cikkében elemezte is a javaslat lehetséges hatásait, a Magyar Nemzet pedig csütörtöki számában azt írta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium is éppen erről a tervről számolt be az Európai Központi Bank elnöke számára küldött válaszlevelében. Mario Draghi korábban figyelmeztette a kormányt, hogy ne kényszerítsen egyoldalú lépéseket a bankokra, majd külön levélben vonta kérdőre a terveivel kapcsolatban.

A Magyar Nemzet szerint az MNB augusztusi javaslatához hasonló megoldást tartanak ma a kormányzati szakértők valószínűnek. A törlesztési árfolyamot a futamidő végéig rögzítenék, a piaci és a kedvezményes árfolyam közötti különbség miatt felgyülemlő forinttartozást pedig elengednék. Bár a Magyar Nemzet szerint a Magyar Bankszövetség újabb javaslattal fog előállni október végén, a kormány ezt valószínűleg nem fogadja el. November első napjaiban benyújthatja a kormány a saját javaslatát az Országgyűlésnek, néhány hét múlva pedig ezt fogadhatják el.

  Valószínű, hogy a "végtelenített árfolyamgát" rendszere lép tehát életbe, ettől azonban még rengeteg kérdés megválaszolatlan marad. Többek között:

- milyen szinten határozzák meg a rögzített árfolyamot? A Portfolio.hu említett számításai szerint az eddig ismert rögzített árfolyam (frankhitel esetén 180 forint) mellett az évi 100 milliárd forintot is megközelítené a program teljes költsége

- hogy osztják meg ezt a terhet az állam és a bankszektor között? Fontos tényező, hogy a tőketörlesztés átvállalásának költségeit a bankoknak valószínűleg egy lépésben, a program kezdetén le kellene írniuk, ami több százmilliárd forintos egyszeri teher lenne számukra. Ennek elkerülése kardinális kérdés.

- ki vállalja át a háztartásoktól ez esetben az árfolyamkockázatot? Fontos emlékezni, hogy a rögzített árfolyamtól függetlenül a bankoknak a piaci árfolyamon kell visszafizetniük forrásaikat, és a bankrendszer pénzügyi és szabályozói szempontok alapján sem vállalhat számottevő nyitott devizapozíciót.

- kizárólag a lakáscélú hitelekre, vagy a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is kiterjed a program?

A fenti kérdésekre adott válasz pontos ismerete nélkül egyelőre lehetetlen kiszámítani a devizahiteles csomag várható költségeit és hatásait.

Szolgálati járandóság 2014 (korhatár előtti ellátás)

A szolgálati járandóságban (korhatár előtti ellátásban) részesülő is jogosult gyermeke(i)re tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére, melyre a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz benyújtott kérelemben van lehetősége. Fontos, hogy amennyiben a magánszemélynek a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság mellett más olyan jövedelme keletkezik, ami az összevont adóalap részét képezi, úgy a családi kedvezmény összegét elsősorban e jövedelem terhére kell érvényesíteni, s csak a fennmaradó rész kiutalása kérhető a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól.

A családi kedvezmény érvényesítése iránti, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz benyújtandó kérelemhez az állami adóhatóság igazolását kell csatolni.

Az igazolás kiállítása iránti kérelemhez mellékelni kell az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulását az adótitok kiadásához.

Célszerű az állami adóhatóság által rendszeresített - a NAV honlapjáról letölthető -  kérelem nyomtatványt kitölteni, melynek alkalmazása azonban nem kötelező, de használatával elkerülhető a kérelem vagy a hozzájáruló nyilatkozat hiányossága miatti hiánypótlási eljárás.

Az adóhivatal által kiadott igazolás tartalmazza az ellátásban részesülő és a vele közös háztartásban élő házastárs/élettárs adatait, valamint az általuk benyújtott személyi jövedelemadó bevallás alapján mindazon adatokat, amelyeket a kiutalandó családi kedvezmény összegének megállapítása során a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság figyelembe vesz.

Így az igazoláson fel kell tüntetni az eltartottak adatait, esetleges várandósság tényét, valamint az igénybe vett családi kedvezmény összegét.

Erre való tekintettel az igazolás kiadására kizárólag olyan személyi jövedelemadó elszámolás (bevallás, munkáltatói adatszolgáltatás) alapján kerülhet sor, mely ezen adatokat tartalmazza.

Ha a magánszemélynek nem volt bevallási kötelezettsége az adóévben, úgy az igazoláson e tény kerül feltüntetésre.

(forrás: NAV Tolna megyei Adóigazgatósága)

A mol ügy ismét : ez lett belőle - Mol-zuhanás

Korábbi cikkünk - és esik az árfolyam ahogy vártuk !!!!!!!!

A Magyar Nemzeti Bank a Mol és a Richter piacán 2013. október 16-án tapasztalt árfolyamesések kapcsán előzetes ellenőrzést folytat, mely a folyamatos tőkepiaci monitorint tevékenységének része. Ennek eredményétől függően pedig akár piacfelügyeleti eljárást is indíthat tiltott piacbefolyásolás gyanújával - válaszolta az Magyar Nemzeti Bank kommunikációs osztálya az mfor.hu megkeresésére.

Mint az ismert, szerdán reggel a Napi Gazdaságban megjelent cikk hivatkozás és forrásmegjelölés nélkül közölte az információt, miszerint a norvég állami alap akár meg is válhat az 1,6 százaléknyi Mol-részesedésétől. Az alap etikai alapelvei ugyanis tiltják olyan vállalati részvények birtoklását, mely korrupció gyanújába keveredett. A Mol esetében tehát az elnök-vezérigazgató, Hernádi Zsolt korrupciós vádja jelentheti a problémát. A Budapesti Értéktőzsdén a nyitást követő percekben már csökkenéssel indított az olajmulti részvénye, majd a rákövetkező szűk egy órán belül szinte zuhanórepülésben érte el a 6 százalékos mínuszt. A hatalmas eladói nyomás jól tetten érhető volt a forgalomban is: másfél óra alatt ugyanis 4,5 milliárd forint közeli forgalom jött össze.

A Mol-részvények árfolyama egészen délutánig nem is igazán tért magához. Némi nyugalmat csupán az hozott, hogy a társaság kommunikációs igazgatója az MTI megkeresésére cáfolta a gazdasági napilap cikkében foglaltakat. Szollár Domokos közölte: az újságcikk merő spekuláció, minden alapot nélkülöz. Hozzáfűzte, hogy az olajtársasághoz nem érkezett olyan tartalmú információ, amely a Napi Gazdaságban megjelent.

Járuléklapot képező jövedelemek 2014: a járulékmértékek, járulékfizetés felső határ és minimálbér 2014

Járulékalapot képező jövedelem

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pontjának 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül:

„1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.”

Járulékmentes emellett továbbra is a Tbj. 21. §-a szerint:

  • a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,

  • az Szja tv. 70. és 71. §-a szerinti juttatás,

  • a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),

  • a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,

  • a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.

Járulékmértékek-2014

A biztosított, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. Magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítás keretén belül nyugdíjjárulékot fizet, a nyugdíjjárulék alapja után tagdíjfizetési kötelezettség nincs.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6390 forint (napi összege 213 forint).

A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. Alapja a Tbj. 4. § k) pontja szerinti jövedelem, kivéve a Tbj. 21. § szerinti járulékalapot nem képező jövedelem.

Járulékfizetési felső határ

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 55. § (1) bekezdése alapján a járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2012. évben 21 700 forint, éves szinten 7 942 200 forint.

Minimálbér

A Tbj. 4. § s) pontja értelmében minimálbér:

1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és

2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a szerint

  • A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 93 000 forint.

  • Az előzőektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 108 000 forint, ez 2013-ban 114 000 ft !

Biztosítási kötelezettség a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban munkát végző személyek esetében

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári napokra annak harmincad részét (2012. január 1-jétől ez havi 27 900, napi 930 forint).

Minimálbér járulékai 2014

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

  Havi bérFt/hó Heti bérFt/hét Napi bérFt/nap ÓrabérFt/óra
Minimálbér 39/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. § (1) bek. 98.000 22.560 4.510 564
Garantált bérminimum* 39/2012. (XII.20.) Korm.r. 2 § (2) bek. 114.000 26.250 5.250 656

Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek.-

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (1) bek.

75.500 17.385 3.475 -

Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek. -

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (2) bek.

96.800 22.275 4.455 -
Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (1) bek. -

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (2) bek.

83.050 19.125 3.820 -
Munkavezetőt megillető garantáltközfoglalkoztatási bér*** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (1) bek.-

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (3) bek.

106.480 24.500 4.900  

* A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg

** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási bér a szakképesítést, középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg.

*** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg.


Közszolgálati tisztviselők illetményalapja 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 53. § (1) bek. - 2011. évi CXCIX. 132. §
38.650,-Ft
Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 54. § (1) bek. b) pont  - 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. § 20.000,-Ft
Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (1) - (2) bek. - 2011. évi CLXII. tv. 169. § (2) bek. – 2011. évi CLXIV. tv. 59. § (3) bek. 391.600,-Ft
Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (3) – (4) bek. – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek. – 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek. 3.000,-Ft/óra
A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege –gyermekenként, fiatal felnőttenként 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (1) bek. – 1997. évi XXXI. tv. 66/F. § (2) bek. 15.000,-Ft/hó
A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege 2012. évi CCIV. tv.. (Költségvetési tv.) 56. § (2) bek. - 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §(1) bek. 135.000,-Ft/h
- See more at: http://www.vallalkozas-okosan.hu/mi_mennyi_2013_ban#sthash.LGw3Pc3j.dpuf

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

  Havi bérFt/hó Heti bérFt/hét Napi bérFt/nap ÓrabérFt/óra
Minimálbér 39/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. § (1) bek. 98.000 22.560 4.510 564
Garantált bérminimum* 39/2012. (XII.20.) Korm.r. 2 § (2) bek. 114.000 26.250 5.250 656

Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek.-

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (1) bek.

75.500 17.385 3.475 -

Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek. -

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (2) bek.

96.800 22.275 4.455 -
Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (1) bek. -

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (2) bek.

83.050 19.125 3.820 -
Munkavezetőt megillető garantáltközfoglalkoztatási bér*** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (1) bek.-

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (3) bek.

106.480 24.500 4.900  

* A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg

** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási bér a szakképesítést, középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg.

*** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg.


Közszolgálati tisztviselők illetményalapja 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 53. § (1) bek. - 2011. évi CXCIX. 132. §
38.650,-Ft
Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 54. § (1) bek. b) pont  - 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. § 20.000,-Ft
Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (1) - (2) bek. - 2011. évi CLXII. tv. 169. § (2) bek. – 2011. évi CLXIV. tv. 59. § (3) bek. 391.600,-Ft
Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (3) – (4) bek. – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek. – 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek. 3.000,-Ft/óra
A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege –gyermekenként, fiatal felnőttenként 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (1) bek. – 1997. évi XXXI. tv. 66/F. § (2) bek. 15.000,-Ft/hó
A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege 2012. évi CCIV. tv.. (Költségvetési tv.) 56. § (2) bek. - 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §(1) bek. 135.000,-Ft/h
- See more at: http://www.vallalkozas-okosan.hu/mi_mennyi_2013_ban#sthash.LGw3Pc3j.dpuf

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

  Havi bérFt/hó Heti bérFt/hét Napi bérFt/nap ÓrabérFt/óra
Minimálbér 39/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. § (1) bek. 98.000 22.560 4.510 564
Garantált bérminimum* 39/2012. (XII.20.) Korm.r. 2 § (2) bek. 114.000 26.250 5.250 656

Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek.-

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (1) bek.

75.500 17.385 3.475 -

Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek. -

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (2) bek.

96.800 22.275 4.455 -
Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (1) bek. -

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (2) bek.

83.050 19.125 3.820 -
Munkavezetőt megillető garantáltközfoglalkoztatási bér*** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (1) bek.-

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (3) bek.

106.480 24.500 4.900  

* A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg

** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási bér a szakképesítést, középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg.

*** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg.


Közszolgálati tisztviselők illetményalapja 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 53. § (1) bek. - 2011. évi CXCIX. 132. §
38.650,-Ft
Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 54. § (1) bek. b) pont  - 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. § 20.000,-Ft
Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (1) - (2) bek. - 2011. évi CLXII. tv. 169. § (2) bek. – 2011. évi CLXIV. tv. 59. § (3) bek. 391.600,-Ft
Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (3) – (4) bek. – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek. – 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek. 3.000,-Ft/óra
A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege –gyermekenként, fiatal felnőttenként 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (1) bek. – 1997. évi XXXI. tv. 66/F. § (2) bek. 15.000,-Ft/hó
A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege 2012. évi CCIV. tv.. (Költségvetési tv.) 56. § (2) bek. - 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §(1) bek. 135.000,-Ft/h
- See more at: http://www.vallalkozas-okosan.hu/mi_mennyi_2013_ban#sthash.LGw3Pc3j.dpuf

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

  Havi bérFt/hó Heti bérFt/hét Napi bérFt/nap ÓrabérFt/óra
Minimálbér 39/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. § (1) bek. 98.000 22.560 4.510 564
Garantált bérminimum* 39/2012. (XII.20.) Korm.r. 2 § (2) bek. 114.000 26.250 5.250 656

Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek.-

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (1) bek.

75.500 17.385 3.475 -

Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek. -

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (2) bek.

96.800 22.275 4.455 -
Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (1) bek. -

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (2) bek.

83.050 19.125 3.820 -
Munkavezetőt megillető garantáltközfoglalkoztatási bér*** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (1) bek.-

421/2012 (XII.29) Korm.r. 3 § (3) bek.

106.480 24.500 4.900  

* A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg

** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási bér a szakképesítést, középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg.

*** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg.


Közszolgálati tisztviselők illetményalapja 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 53. § (1) bek. - 2011. évi CXCIX. 132. §
38.650,-Ft
Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 54. § (1) bek. b) pont  - 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. § 20.000,-Ft
Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (1) - (2) bek. - 2011. évi CLXII. tv. 169. § (2) bek. – 2011. évi CLXIV. tv. 59. § (3) bek. 391.600,-Ft
Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (3) – (4) bek. – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek. – 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek. 3.000,-Ft/óra
A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege –gyermekenként, fiatal felnőttenként 2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (1) bek. – 1997. évi XXXI. tv. 66/F. § (2) bek. 15.000,-Ft/hó
A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege 2012. évi CCIV. tv.. (Költségvetési tv.) 56. § (2) bek. - 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §(1) bek. 135.000,-Ft/h
- See more at: http://www.vallalkozas-okosan.hu/mi_mennyi_2013_ban#sthash.LGw3Pc3j.dpuf

Garantált bérminimum
114 000
Ft

Kiszámítás alapja

egyéni és társas vállalkozó esetében

Összeg   

egyéni és társas vállalkozó esetében

Ki fizeti

Alkalmazott esetében
 

Ha
114 000 Ft a
munkabérre

Szociális hozzájárulási adó

garantált bérminimum 112,5 %-nak a 27%-a

34 630

Munkáltató fizeti

30 780

Egészség-biztosítási és munkaerőpiaci járulék

garantált bérminimum 150 %-nak a 8,5 %-a

14 535

munkavállaló fizeti, a bér 8,5 %-át

9 690

Nyugdíjjárulék

10 %

11 400

munkavállaló fizeti

11 400

Személyi jövedelemadó

16 %

18 240

munkavállaló fizeti

18 240

Szakképzési hozzájárulás

1,5 %

1 710

munkaadó fizeti

1 710

....................................

 

Fizetendő járulékok: munkavállalót terhelő járulékok: nyugdíjjárulék, természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
munkaerő-piaci járulék és személyi jövedelemadó (SZJA). A munkaadót terhelő járulékok a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás.
 
Munkavállalót terhelő járulékok:
Nyugdíjjárulék: 10 százalék, magánnyugdíj pénztári tag esetén is
Természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4 százalék
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 3 százalék
Munkaerő-piaci járulék: 1,5 százalék
Személyi jövedelemadó SZJA: 16 százalék

Munkaadót terhelő járulékok:
Szociális hozzájárulási adó: 27 százalék. 2012. január elsejétől a társadalombiztosítási járulék egészét felváltotta a szociális hozzájárulási adó. Az egyéni vállalkozót pl.: 2012. január elsejétől, saját maga után, 27 százalék mértékű szociális hozzájárulási adó terheli. Egyéni és társas vállalkozó esetében a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka.
Szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék

Az idei évben a minimálbér és garantált bérminimum összege mellett a járulékok elnevezése és nagysága is változott, jövőre is ezek szerint kell majd fizetni. A minimálbér járulékai 2013/2014 évben az alábbiak lesznek: nyugdíjjárulék 10% (ez magánnyugdíj pénztári tagokra nézve is ennyi), 16% személyi jövedelemadó, 1% munkaerő piaci járulék, valamint az egészségbiztosítási járulék két részben fizetendő: természetbeni járulék 1% és pénzbeni járulék 3%. Mivel a minimálbér és garantált bérminimum szintjén eltörölték a szuperbruttósítást, ezért fizetendő 16 százalék szja. A munkaadóknak a fentieken kívül vannak más járulékfizetési kötelezettségei is, mint a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, ami a korábban fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék helyébe lépett, ezen felül fizetendő még 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás.

Devizahiteles mentőcsomag 2013/2014: kinek, mikor, mennyi, minek, miért neki, miből, meg ilyenek.....

Alapkezelőket és elemzőket, külföldieket és hazaiakat vegyesen kérdeztek meg arról, véleményük szerint mi várható a készülő devizahiteles csomagtól. Bár a bankok november 1-jéig időt kaptak arra, hogy a kormánynak tetsző javaslatot tegyenek az asztalra, arra számíthatunk, hogy a kormány a saját verzióját nyújtja majd be. Mikor, kiket és hogyan segítenek meg, illetve hogy hat majd ez az OTP-re? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos várakozásairól kérdeztük meg a piacot. Kiderült: a piac jelentős banki veszteségekre számít, ezek mértéke azonban az OTP számára várhatóan kezelhető lesz.

 

 

- 1. Mikor mentenek 2013 vagy 2014-ben?

A Magyar Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium között lezajlott nyári egyeztetések ellenére szeptember elején ultimátumot küldött Rogán Antal a bankoknak. A Fidesz frakcióvezetője azt üzente: amennyiben nem sikerül a hitelszerződéseket az ügyfelek javára módosítani november 1-jéig, a kormány(párt) benyújtja a saját javaslatát. Rogán Antal és Varga Mihály többször is megerősítette a médiában, hogy a kormány csomagjának benyújtása a határidőt követően azonnal várható. Ez alapján tehát a november 1-jei munkaszüneti napot követő szombaton, november 2-án fel is kerülhet az Országgyűlés honlapjára a kormányoldal javaslata.

A Portfolio.hu felmérésére 9 alapkezelő és elemző válaszolt. Ez mintegy fele csak a megkérdezetteknek, ami önmagában is jelzi a devizahiteles csomaggal kapcsolatos piaci bizonytalanságot. Már a javaslat megjelenésének időpontja sem egyértelmű a válaszadók számára az említett kormányzati megnyilatkozások ellenére sem. A válaszadók közül csak egy adott hitelt ebből a szempontból a politikusoknak, vagyis hogy november első napjaiban kiderül a csomag tartalma. Az ötfős többség szerint az idei év későbbi részében, három válaszadó szerint viszont csak jövőre várható a bejelentés. Sokatmondó, hogy senki sem számít a csomag elmaradására vagy a választások utáni időszakra történő elhalasztására.

2. Kiket mentenek és miért őket?

A lakáscélú devizahitellel rendelkezők azok, akik a legfontosabb célra, az otthon biztosítása érdekében vettek fel hitelt - lehetett hallani a nyár folyamán a kormányzati érvelést. Később újabb szempont is előkerült: nem a hitel célja, hanem a fedezete számít, hiszen a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezők lakása is veszélybe kerülhet fizetésképtelenség esetén. Kormánypárti politikusok szerint ugyanakkor nem szabad fogyasztási vagy spekulációs célra hitelt felvevő állampolgároknak méltánytalan módon szintén segítséget nyújtani. Egyelőre egyik álláspont sem győzött, így még akár az is elképzelhető, hogy minden devizahiteles kap valamilyen segítséget.

Válaszadóink közül öt arra számít, hogy a kormány eredeti kommunikációjának és a bankszövetséggel korábban folytatott tárgyalások tartalmának megfelelően csak a lakáscélú devizahitelt felvevőket segítik meg. Ketten úgy vélik, mellettük a szabad felhasználású, de ingatlanfedezetes hitelek tartozóit is megmentik. További ketten valamiért úgy gondolták, minden devizahiteles segítséget fog kapni. Bár a bankszövetség egyes képviselői a közelmúltban a 90 napon túli késedelemben lévő rászorultak megsegítésének elsőségét hangsúlyozták, egy alapkezelő vagy elemző sem számít arra, hogy kifejezetten nekik fog szólni a mentőcsomag, mint ahogy azt sem tartják valószínűnek, hogy végül nem lesz, vagy nem segítségnyújtó jellegű lesz a csomag.

3. Hogyan mentenek?  Deviza kivezetés? Állandó árfolyam?

A várható hatás szempontjából talán az a legfontosabb kérdés, milyen módon segíti meg a kormány a devizahiteleseket. A két cél világos csak: ki kell vezetni a devizahiteleket, és a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint azok, akik forintban adósodtak el. A cél megvalósításának módját viszont egyelőre homály fedi. Az azonnali forintosítástól a gyorsított árfolyamgáttal történő fokozatos forintosításon keresztül a törlesztőrészletek rögzített árfolyamon való fixálásáig számos verzió napvilágot látott az elmúlt hónapokban. Matolcsy György, Patai Mihály és Orbán Gábor nyilatkozataiból azonban kiderült: sem az MNB, sem a bankszövetség, sem pedig az NGM nem támogatja a potenciálisan drasztikus forintgyengülést és/vagy a jegybanki tartalékcsökkenést okozó egyszeri forintosítást.

A piaci szakértők közül is csak egy akadt, aki ez utóbbit kedvezményes árfolyam mellett még most is valószínű megoldásnak tartja. Három szavazatot kapott az MNB ötletéhez hasonló gyűjtőszámla nélküli árfolyamgát, amely rögzített árfolyamon, kockázatmentesen tenné lehetővé a lakosság számára a törlesztést a futamidő végéig. Az ötfős többség azonban a bankszövetség által korábban javasolt, fokozatos forintosítást tartja a legvalószínűbbnek. Az árfolyamgát átalakítása révén például öt év alatt - valószínűleg drámai forintgyengítő hatás nélkül - "forintosodhatnának" a devizahitelek.

4. Az OTP azonnali bukója ? Hány milliárd? Van miből...Sanyibának

Több mint 20%-os lakossági devizahitel-részesedése miatt a tőzsdén forgó OTP-t is érzékenyen érintheti a devizahiteles csomag, amelynek egyszeri veszteséget okozó (lásd a végtörlesztést) és tartós bevételkiesést hozó (végtörlesztés, árfolyamgát) eleme egyaránt lehet. Az egyszeri veszteség elsősorban akkor állhat elő, ha 1. a piacinál alacsonyabb árfolyamon forintosítják a devizahiteleket, illetve 2. előre látható módon a piacinál alacsonyabb árfolyamon számítják a jövőben a törlesztőrészletek tőkerészét, esetleg 3. a tartozás egy részének azonnali elengedésével csökkentik az adósok havi fizetési kötelezettségét.

Tavaly 122,6 milliárd forintos, az idei első félévben pedig 51,8 milliárdos adózott nyereséget ért el az OTP. Érdemes ezzel összevetni, hogy kilenc válaszadónkból négy úgy vélte, az OTP azonnali vesztesége 10 és 50 milliárd forint között lehet a mentőcsomag miatt. Ez azért érdekes, mert a fokozatos devizahitel-kivezetést jósló válaszadók között is volt olyan, aki szerint 10 milliárdnál nagyobb egyszeri veszteséget hárítanak már a program elején az OTP-re. Hárman viszonylag alacsony (10 milliárd alatti), ketten pedig 50 milliárd feletti egyszeri veszteséget jósolnak a legnagyobb magyar banknak.

5. Az OTP tartós bukója

Az egyszeri veszteség mellett tartós veszteség is keletkezhet a bankoknál, alapvetően kétféle módon: 1. valamiért csökken a bankok hitelállománya (pl. kezdeti tartozás-elengedés miatt), így a rajta elérhető nettó bevétel is, 2. a meglévő hitelállományon elérhető bevételeket korlátozzák valahogy, például a felszámítható kamat maximálásával, vagy a kamat egy részének elengedésével (lásd a már működő árfolyamgát konstrukciót).

Akár a devizahitelek fokozatos kivezetése, akár a törlesztőrészletek rögzítése miatt vagy más okból az OTP évi 5-25 milliárd forintos veszteséget szenvedhet el a következő években - vélte a megkérdezettek kétharmada. Évi 50 milliárd forintnál nagyobb, vagyis a nyereség (jóval) több mint harmadát felemésztő mentőcsomagtól azonban nem tartanak a profik.

Korábbi hírek :

Idén indíthatják a devizahiteleseket mentő programot, amely kötelező lesz, ugyanakkor ha valaki ki akar maradni, erre is lesz lehetőség – nyilatkozta Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár a Heti Válasznak. A lap csütörtökön utcára kerülő számában található interjút a Reuters már szerdán ismertette, és a hírügynökség úgy értelmezte a szöveget, hogy a magyar kormány segítséget nyújthat a kereskedelmi bankoknak a mentőcsomagban. A Heti Válaszban megjelent interjú azonban nem tartalmaz ilyen üzenetet - jelezte a hvg.hu-nak a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön délelőtt.

A hírügynökség ezek után ismerteti a jelenlegi helyzetet, mely szerint a zömében külföldiek által tulajdonolt hazai bankrendszer tagjai aggódnak amiatt, hogy a program a korábbi csomagokhoz hasonló veszteségeket okozhat számukra. A bankok és a kormány közötti tárgyalások a héten folytatódnak majd a devizehitelesekkel kapcsolatban.

Az államtitkár az interjúban elmondta, szerinte a kormánynak van költségvetési mozgástere, részben azért, mivel a devizahitelek forintra váltásával a jegybank saját műveleteinek költségét lehet csökkenteni. Hozzátette, hogy nem biztos benne, hogy az átváltás rögzített árfolyamon történik majd. Orbán hangsúlyozta, hogy nem látja be, miért ne csoportosíthatná át az állam az árfolyamgátra szánt erőforrásait egy másik programra, ha azt tapasztalja, a jogosultak alig 40 százalékának jelent megoldást az árfolyamrögzítés.

A Reuters cikkében emellett ismertette, hogy 2011-ben a végtörlesztés komoly veszteségeket okozott a bankoknak. Orbán Gábor kiemelte, hogy olyan szcenáriók is az asztalon vannak, mely szerint a jegybank is szerepet vállalna a programban.

Az államtitkár szerint a jegybank részvétele ismét igazolt lehet, tekintve, hogy a devizahitelezés visszavágása csökkentheti a jegybank igényét a devizatartalékokra is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára emellett elmondta, hogy meglátása szerint Magyarország dollárkötvényt bocsáthat ki a nemzetközi piacon az idei év későbbi szakaszában.

Átment az újabb rezsicsökkentés, November 1-től 11,1% lesz olcsóbb a rezsink

A parlament hétfői döntésével november 1-jétől 11,1 százalékkal csökken a gáz, az áram és a távhő ára.

Németh Szilárdnak, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselőjének erről szóló törvényjavaslatát hétfőn fogadta el az Országgyűlés 311 igen szavazattal, 16 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett. A Fidesz-, a KDNP-, az MSZP- és a Jobbik-frakció igennel, az LMP és tíz független képviselő nemmel szavazott.

Az újabb rezsicsökkentéssel a gáz, az áram és a távhő ára a tavaly decemberihez képest összesen 20 százalékkal esik vissza.
Az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi bizottság javaslatára arról is határozott, hogy az egyetemes földgázszolgáltatókra terhelik a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések, például a gázkazánok műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét.

Németh Szilárd vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ez eddig a családoknak akár 50-60 ezer forintjába is kerülhetett. A vezetékek és a berendezések felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóságot kormányrendeletben jelölhetik majd ki.

A parlament hétfői döntésével lehetővé tette a gáztárolók nyomásáért felelős úgynevezett párnagáznak a felhasználását, amit az ellenzék többször is kifogásolt. Ennek lényege, hogy azok a földgáztárolói engedéllyel rendelkezők, akiknek legalább 120 millió köbméter mobilgázzá átminősített párnagázuk van, kötelesek ezt a mennyiséget - az egyetemes szolgáltatók földgázforrásainak biztosítása érdekében, könyv szerinti értéken - eladásra felkínálni egyetemes szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedőnek. Az ajánlatot akkor kell megtenni, ha a szakminiszter rendeletben meghatározta annak napját. Az ajánlati kötöttség öt munkanapig tart.

Elszállt a Sólyom....Fizetésképtelenné vált a Sólyom Airways

Ahogy sokan várták, a Sólyom még fel sem szállt de máris elszállt !

A Sólyom Airways csütörtök délután közölte 73 dolgozójával, hogy a potenciális befektetővel folytatott tárgyalások elakadtak, a cégnek pedig nincs pénze – írja az atv.hu.

Lucsik János, az új magyar légitársaságot, a Sólyom Airways-t tulajdonló Sólyom Holding tulajdonos-ügyvezetője csütörtökön bejelentette a dolgozóknak, hogy a Sólyom Airways nem tudja kifizetni a ma esedékes szeptemberi bérüket, mert nincs pénze – írja az atv.hu.

Fotó: MTI/Sólyom Hungarian Airways

A portál szerint Lucsik azt is elmondta, hogy Vágó József, a Sólyom Airways ügyvezetője kedden azt közölte vele, hogy az ománi befektetővel továbbra sem sikerült szerződést kötniük. Az atv.hu úgy tudja, a Sólyom Airways eddig a Lucsik János által befizetett tagi kölcsönökből finanszírozta kiadásait, ez mintegy 120 millió forint.

Vágó József, emlékeztet az atv.hu, csütörtökön reggel interjút adott a közrádiónak, majd ezt követően rosszullétre panaszkodott és kórházba került, míg a Sólyom Airways másik ügyvezetője ma lemondott. Lucsik János egyéb gazdasági vállalkozásai – így a Sólyom Holding is – stabilan működnek, a Sólyom Airways fizetésképtelensége ezeket a cégeket semmilyen módon nem érinti – áll az atv.hu anyagában.

 

Nav végrehajtási letéti számla

Sorszám

Letéti számla megnevezése

Letéti számla száma 

1.

NAV Észak-budapesti Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10032000-01601020 

2.

NAV Kelet-budapesti Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10032000-01601037

3.

NAV Dél-budapesti Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10032000-01601006

4.

NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10032000-01601044

5.

NAV Kiemelt Adózók (Különös Hatásköri Ügyek)
Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10032000-01601068

6.

NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10024003-01601020

7.

NAV Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10025004-01601037

8.

NAV Békés Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10026005-01601044

9.

NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10027006-01601051

10.

NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10028007-01601068

11.

NAV Fejér Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10029008-01601075

12.

NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága
végrehajtói letéti számla

10033001-01601082

13.

NAV Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10034002-01601099

14.

NAV Heves Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10035003-01601109

15.

NAV Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10036004-01601116

16.

NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10037005-01601123

17.

NAV Pest Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10032000-01601013

18.

NAV Somogy Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10039007-01601130

19.

NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10044001-01601147

20.

NAV Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10045002-01601154

21.

NAV Tolna Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10046003-01601161

22.

NAV Vas Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10047004-01601178

23.

NAV Veszprém Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10048005-01601185

24.

NAV Zala Megyei Adóigazgatósága végrehajtói letéti számla

10049006-01601192

25.

NAV Mögöttes és egyetemleges
felelősségből eredő befizetések központi végrehajtói letéti számla

10032000-01601082

26.

NAV Elektronikus árverés vételára központi végrehajtói letéti számla

10032000-01601075

NAV - A NAV adóigazgatóságainak végrehajtói letéti számlaszámai

Fogyatékos emberek foglalkoztatása - Bérek 2014

Új, egységes és egyszerűbb rendszerben működik a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása jövőre; az átalakításnak köszönhetően hétezerrel nő a támogatott foglalkoztatottak száma - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Soltész Miklós elmondta, a rendszer lényege, hogy az azonos fogyatékosságú emberek után ezentúl azonos támogatást kapnak a munkáltatók. Közölte, Balog Zoltán miniszter csütörtökön írta alá a cégeknek kiírt foglalkoztatási pályázat eredményét, eszerint 326 vállalkozás 30 300 embert foglalkoztathat 2013. január 1-jétől.

Emlékeztetett, az eddigi bonyolult, átláthatatlan és sokszor igazságtalan rendszerben a különböző cégek különböző módon és különböző összegű támogatásokat kaptak; volt, amelyik költségtámogatást, más bértámogatást, megint más költségkompenzációt és bértámogatást is kapott.

Az új rendszerben - első lépésként - a cégeknek pályázniuk kellett a foglalkoztatási akkreditációra, ennek eredményét ismertette most Soltész Miklós. A munkáltatók a pályázaton kétféle foglalkoztatást vállalhattak: egyrészt a tartós, másrészt az úgynevezett tranzit foglalkoztatást. Előbbiben azoknak adhatnak hosszú távra munkát, akiknél nem várható, hogy kikerülhetnek a nyílt munkaerő piacra, utóbbiban pedig azoknak, akiknek az egészségi állapota javulhat, vagy képzés után kikerülhetnek a nyílt munkaerő piacra.

Közölte, az új rendszerben is megmarad a rehabilitációs kártya, valamint a szociális foglalkoztatás. Előbbi előnye, hogy a cégeknek nem kell befizetniük a 27 százalékos szociális adót, a szociális foglalkoztatás pedig azt jelenti, hogy az intézményekben élő, általában súlyos fogyatékosságú embereknek adnak munkát.

Soltész Miklós közölte: az akkreditált foglalkoztatási pályázat eredményeként a 326 vállalkozás 27 900 embert tartós, 2400-at pedig tranzit támogatási rendszerben foglalkoztathat.

Az új rendszer bevezetésével Magyarország eleget tesz az európai uniós irányelveknek - jelentette ki az államtitkár.

Egyszerűsített foglalkoztatás bére 2014

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) az egyszerűsített foglalkoztatásnak a következő eseteit szabályozza: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka alkalmi munka Kiegészítés (hatályos 2013. május 5-től): Az Eftv. szabályait kell alkalmazni továbbá abban az esetben, ha foglalkoztatási szövetkezet a tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára kölcsönzi ki azzal, hogy munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni.

Személyi Hitel Feltételek 2014 !

Az UniCredit Hitelváltó személyi kölcsön : meglévő fedezetlen hiteleinek kiváltására tudja igényelni, így egy hitelbe rendezve egyszerűsítheti és átláthatóbbá teheti pénzügyeit. Nem kell több törlesztési napra figyelnie, ha egy új hitellel váltja ki meglévő hiteleit, hitelkártyáit. Ha pedig minden fedezetlen hitelének kiváltását választja, akkor még kedvezőbb kamatot is elérhet, ezáltal még alacsonyabb lehet a havi törlesztőrészlete.

• Nem kell ingatlanát fedezetként bevonni.
• Átláthatóbb kondíciók: nincs kezelési költség
• Kölcsönösszegtől független kamatozás
• Ha nem minden fedezetlen hitelét váltja ki, akkor 19,99% a kamat, de ha úgy dönt, hogy minden fedezetlen hitelét kiváltja, akkor 17,99% a kamat
• Nagyobb összeget is igényelhet, a hitelkiváltáson felül szabad felhasználásra is kérhet kölcsönt

A kölcsön részletes feltételeit és szükséges dokumentumok leírását a Hitelváltó Kölcsön Ügyféltájékoztató tartalmazza.

AKCIÓ! MOST EGY HAVI TÖRLESZTŐRÉSZLETÉT VISSZAKAPHATJA!

Az első három havi törlesztést követően visszautaljuk Önnek az első havi törlesztőrészletét!

Az akció a 2013. december 31-ig hiánytalanul benyújtott és 2014. január 15-ig szerződött hiteligénylésekre vonatkozik, a törlesztőrészletet 2014. április 30-ig írjuk jóvá törlesztési bankszámlán az esedékes havi részletek szerződés szerinti határidőben történő megfizetése esetén.

0 Ft folyósítási jutalék az aktivitási kedvezmény feltételek teljesítése esetén:

Ha Ön a Hirdetményben meghatározott feltételekkel vállalja
• havi jövedelmének, de minimum 90 ezer forint UniCredit-számlára történő érkeztetését legalább 6 hónapon keresztül és
• havi minimum 15 ezer forintos vásárlási tranzakciót bonyolít le UniCredit betéti kártyájával,
akkor elengedjük a folyósítási jutalékot! Az akció pontos megismeréséhez, kérjük, olvassa el a Hirdetményt, amely tartalmazza az akció részletes feltételeit.

Visszahívást kérek!

A hitelfelvétel felelősségteljes és fontos döntés, hiteltanácsadó munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére személyesen bankfiójainkban vagy a Hitelvonalon 06-40-50-60-70 számon. Részletes, személyre szabott tájékoztatást adnak a lehetőségekről és feltételekről!

A Hitelváltó Kölcsön például a következő hitelek kiváltására igényelhető:
• áruhitel
• hitelkártya, bevásárló kártya
• folyószámlahitel
• személyi kölcsön, gyorskölcsön

A teljes hiteldíj-mutató (THM) értéke
minden fedezetlen hitel kiváltása esetén:

     • 0 forintos akciós  folyósítási jutalék esetén: 19,55%
     • normál folyósítási jutalék esetén: 20,11%
nem minden fedezetlen hitel kiváltása esetén:
     • 0 forintos akciós  folyósítási jutalék esetén: 21,93%
     • normál folyósítási jutalék esetén: 22,50%

A THM meghatározása az aktuális feltételek, valamint a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, a THM értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát.

Reprezentatív példa
3 millió Ft összegű Hitelváltó Kölcsön igénylése esetén, 5 éves futamidőre, a hitel normál kamata éves 19,99%, a kamat kamatperiódusonként változó. A teljes hiteldíj mutatója (THM) 22,50%, havi törlesztőrészlet 79 465 Ft. Az itt megjelölt feltételekkel igényelt hitel esetén a fogyasztó által fizetendő teljes összeg 4 797 898 Ft, a hitel teljes díja: 1 797 898 Ft.

A kölcsön folyósítása és törlesztése az UniCredit Banknál vezetett bankszámláról történik, ezért a kölcsön futamideje alatt szükséges UniCredit bankszámla fenntartása.

Az UniCredit Bank Hungary Zrt. csatlakozott a Magatartási kódexhez, és az abban foglaltakat magára nézve kötelezően alkalmazza. A www.unicreditbank.hu című honlapunkon a Felelős hitelezés oldalon több olyan hasznos tanácsot talál, amelyek segítenek tájékozódni a hitelfelvétellel kapcsolatban. Honlapunkon, a Hasznos információk aloldalon olvasható Banki fogalomtár segíthet pénzügyi, hitelezési ismereteinek bővítésében. Továbbá figyelmébe ajánljuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének www.pszaf.hu címen elérhető honlapját, amelyen a felelős döntést segítő termékleírásokat és az összehasonlítást segítő alkalmazásokat találhat. Kérjük, a hitelfelvételről felelősen és körültekintően, jövedelmi helyzetét figyelembe véve döntsön.

Jelen tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül szerződéses ajánlattételnek. A termékek részletes leírását az Általános üzleti feltételek, a Lakossági üzletszabályzat illetve a mindenkor hatályos lakossági Kondíciós listák tartalmazzák. A bank a hitel nyújtásáról, a Lakossági üzletszabályzatban, Kondíciós listájában és Hirdetményében rögzített feltételek mellett, saját hitelbírálata alapján dönt. A bank a kondíciók változtatásának jogát fenntartja. A Hitelváltó kölcsönre vonatkozó kondíciókat a Magánszemélyek ingatlanfedezet nélküli hiteleire vonatkozó Hirdetmény tartalmazza.

A törlesztőrészlet kalkulátorban szereplő adatok tájékoztató jellegűek. A kölcsön változó kamatozású, kamatmódosítás esetén a törlesztőrészletek is megváltoznak. A teljes hiteldíjmutatóról (THM) szóló tájékoztatást ide kattintva érheti el. A Bank a kondíciók változtatásának jogát fenntartja.

1 A KHR-ben az Ügyfél referenciaadatai között nyilvántartott, zálogjoggal és óvadékkal nem biztosított kölcsön. Kivételt képezhetnek az áruhitelek 0% THM esetén, a Diákhitelek, valamit az UniCredit Bank által nyújtott kölcsönök.

Szabad felhasználású jelzáloghitel jövedelemigazolás nélkül

UniCredit - A legjobb ajánlat !

Ön tudja, mire. Mi tudjuk, miből.
UniCredit Jelzáloghitelek most megfelezett kamatokkal lakás- és szabadcélra, értékbecslési díj nélkül.

MEGFELEZTÜK A KAMATLÁBAT!

A svájcifrank-alapú UniCredit Lakáshitel és UniCredit Szabad Felhasználású Jelzáloghitel kamatlábait megfeleztük, így a futamidő első 6 hónapjában minden hitelösszeg esetén megfelezett kamatok mellett nyújtunk hitelt Önnek.1

UniCredit Lakáshitel

Hitelösszeg (Ft) Nem akciós kamatok (évi) Akciós kamatok (évi)

1 000 000 - 4 950 000

2,99%

1,49%

5 000 000 - 14 950 000

2,74%

1,37%

15 000 000 - 30 000 000

2,49%

1,24%


UniCredit Szabad Felhasználású Jelzáloghitel

Hitelösszeg (Ft) Nem akciós kamatok (évi) Akciós kamatok (évi)

1 000 000 - 4 950 000

3,99%

1,99%

5 000 000 - 14 950 000

3,74%

1,87%

15 000 000 - 30 000 000

3,49%

1,74%

THM érték: [2]
UniCredit Lakáshitel esetén: 4,44%
UniCredit Szabad Felhasználású Jelzáloghitel esetén: 4,96%

JÖVEDELEMIGAZOLÁS NÉLKÜL IS

Már kevesebb dokumentum benyújtása is elegendő, hiszen jövedelemigazolás nélkül is igényelhet UniCredit Lakáshitelt és UniCredit Szabad Felhasználású Jelzáloghitelt.3

ELENGEDJÜK AZ ÉRTÉKBECSLÉSI DÍJAT

A 2007. január 31-ig befogadott, svájcifrank-alapú UniCredit Lakáshitel és UniCredit Szabad Felhasználású Jelzáloghitel igénylések esetén a hitelbiztosítéki érték megállapításának díját elengedjük. A díj elengedése egy lakóingatlanra és azon ügyfeleinkre vonatkozik, akiket a Bank az előzetes hitelbírálat során hitelképesnek minősített.

MEGTAKARÍTÁS AZ AKCIÓVAL

UniCredit Lakáshitel esetén (megfelezett kamatlábakkal és értékbecslési díj nélkül)

Hitelösszeg (Ft) Nem akciós törlesztőrészlet Akciós törlesztőrészlet Megtakarítás az akció ideje alatt

3 000 000

16 856 Ft

14 665 Ft

41 944 Ft

5 000 000

27 463 Ft

24 163 Ft

48 598 Ft

10 000 000

54 925 Ft

48 326 Ft

68 396 Ft

15 000 000

80 524 Ft

71 590 Ft

82 401 Ft


UniCredit Szabad Felhasználású Jelzáloghitel esetén (megfelezett kamatlábakkal és értékbecslési díj nélkül)

Hitelösszeg (Ft) Nem akciós törlesztőrészlet Akciós törlesztőrészlet Megtakarítás az akció ideje alatt

3 000 000

16 418 Ft

15 375 Ft

47 060 Ft

5 000 000

30 033 Ft

25 337 Ft

56 974 Ft

10 000 000

60 066 Ft

50 674 Ft

85 149 Ft

15 000 000

88 134 Ft

75 086 Ft

107 086 Ft

A fenti törlesztőrészletek a havi kezelési költséget nem tartalmazzák, annak induló összege a hitel folyósításakor kerül megállapításra, majd a bank évente felülvizsgálja az üzleti év fordulónapján fennálló hiteltartozás alapján. A devizaalapú hitelek forintban esedékes törlesztőrészletei havonta módosulhatnak, a törlesztés napjára jegyzett devizaeladási árfolyamtól függően. A fenti törlesztőrészletek számítása 20 éves futamidőre, a 2006. december 1-jén jegyzett magánszemélyekre vonatkozó devizaárfolyamok alapján történt.


TOVÁBBI KEDVEZMÉNYEKET IS KÍNÁLUNK!

DÍJMENTES SZÁMLAVEZETÉS

A hitelszerződés megkötését követően egy UniCredit Nonstop Bankszámla vezetését 3 hónapig díjmentesen biztosítjuk. A számlavezetés mellett további díjmentes szolgáltatásokat is biztosítunk, melyek a 3. hónapot követően is díjmentesen vehetők igénybe.

Díjmentes szolgáltatások:

  • Telefonbank
  • SpectraNet Internet Banking
  • korlátlan számú csoportos beszedési megbízás
  • állandó átutalási megbízások
  • Telefonbank és SpectraNet Internet Banking segítségével megadott eseti forintátutalási megbízások
  • havi 2 db készpénzfelvétel bármely belföldi bankjegykiadó automatánál.

Továbbá egy Cirrus/Maestro bankkártya első éves díját is elengedjük.


EGYSZERI KEZELÉSI KÖLTSÉG CSAK POZITÍV HITELBÍRÁLAT ESETÉN

Az egyszeri kezelési költséget pozitív hitelbírálat esetén és csak a szerződéskötéskor kell megfizetnie.

HITELKÁRTYÁT IS KAP TŐLÜNK!

Az UniCredit Lakáshitel és az UniCredit Szabad Felhasználású Jelzáloghitel szerződésének megkötését követően külön igénylés és külön hitelbírálat nélkül egy UniCredit  Hitelkártyát is átadunk Önnek, amelynek hitelkerete 3 millió Ft folyósított jelzáloghitelösszegig 150 000 Ft, 3 millió Ft-tól pedig 300 000 Ft. Az UniCredit Hitelkártyával kedvére költhet, hiszen belföldi és külföldi vásárlásait elegendő akár 46 nap múlva kifizetnie!



A VÁLASZTÁS LEHETŐSÉGE!

Ha az UniCredit Jelzáloghitelek mellé kínált valamennyi kedvezményt igénybe kívánja venni, kérjük, válasszon egyet az alábbi feltételek közül:

  • két csoportos beszedési megbízás bonyolítása bankszámlájáról,
  • a törlesztőrészlet és kezelési költség felett minimum 50 000 Ft jóváírás érkezik a bankszámlájára,
  • legalább 2 állandó átutalási megbízás megadása bankszámlája terhére.

HITELKALKULÁTOR

Az UniCredit Szabad Felhasználású Jelzáloghitel kalkulátorához kattintson ide!
Az UniCredit Piaci Kamatozású Jelzáloghitel kalkulátorához kattintson ide!

Devizahitel kiváltás forint hitellel

  • Az igényelt hitelösszeg 1 millió – 100 millió Forint között lehet.
  • Az ingatlanfedezet mellett nyújtott hitelkiváltás maximális futamideje 30 év.
  • Svájci frank (CHF), Euró (EUR) és Forint (HUF) alapon igényelhető
  • A felvehető hitelösszeg maximuma maximum az ingatlan becsült piaci értékének 50-75 százaléka lehet. Pótingatlan bevonásával akár az ingatlan értékének 100 százaléka is felvehető hitelként.
  • Jövedelemigazolás szükséges a hiteligényléséhez. Megszűntek a jövedelemigazolás nélküli hitelek. Nagy értékű ingatlan bevonása esetén is szükséges jövedelmet igazolni. Osztrák hitelek esetében nem szükséges jövedelemigazolás.
  • Aktív BAR/KHR listás személy jelenleg nem igényelhet szabad felhasználású hitelt, kizárólag tiszta – nem BAR listás – adós bevonásával oldható meg az kölcsönkérelem.
  • Osztrák hitelek esetén ez annyiban módosul, hogy a pénzintézetek nem vizsgálják a BAR listát, viszont ott nem  minden területen teszik lehetővé a hitelfelvételt/hitelkiváltást. Vas megyében, Zala megyében, Győr-Moson-Sopron megyében, Komárom-Esztergom megyében, Fejér megyében, Veszprém megyében, valamint Pest megyében van rá csupán lehetőség, egyéb helyeken jelenleg nincs.

A devizahitelek átváltását folyamatos kedvezményekkel, lehetőségekkel  kívánják a pénzintézetek elérhetőbbé tenni. A hitelkiváltásra, adósságrendezésre igényelhető deviza kölcsön célja az, hogy azok, akik devizában vettek fel korábban hitelt, ne kelljen árfolyamkockázattal számolniuk, hanem ugyanabban találjanak egy, kedvezőbb feltételekkel rendelkező hitelt.
Ezt a legfontosabb intézkedést még számos módosítás követte, amelyeket összefoglalva itt láthat, ezek azok, amelyekkel a lakosságot támogatják:

  • Elő, valamint végtörlesztést tesznek lehetővé az ügyfeleknek, bizonyos feltételek mellett. Ilyen például, hogy a fennálló tartozás nem haladhatja meg az 1.000.000 forintot, valamint az elő,- végtörlesztést igénybevevő köteles előre jelezni szándékát a pénzintézet felé.
  • Az előtörlesztés díját maximalizálását.
  • Futamidő hosszabbítása, díjmentesen, de ezt csak egyes ügyfeleknél teszik lehetővé.
  • A deviza lakáshitelesek törlesztő részletének, egyéb plusz költségeinek forintra váltásánál saját deviza középárfolyamát, illetve az MNB középárfolyamát használhatja.
  • Kötelezték a pénzintézeteket, hogy minden esetben nyilvánosságra kell hozniuk a változtatásokat, így a lakáshitelek esetében ez szintén korlátozva marad. A plusz költségeket, jutalékokat pedig csak a Központi Statisztikai Hivatal által engedélyezett mértékben növelhetik, az éves átlagos infláció függvényében.

Januártól jóval többen igényelhetnek állami támogatású jelzáloghiteleket egy decemberben átírt kormányrendeletnek (40073. oldal) köszönhetően. A tavaly áprilisban elfogadott, de igazából csak augusztusban induló, állami támogatással felvehető új forinthiteleket csak nagyon kevesen vették fel, a kormány ezért év végén az egész rendszert újragondolta.

Enyhített a hitelfeltételeken, és januártól új lehetőségek is megjelentek, amiket a még mindig bajban lévő devizahitelesekre szabott. Az új támogatási rendszer a Bankráció.hu gyűjtése szerint a következőképpen épül fel:

  Mire lehet támogatást kapni januártól? Mennyit? Meddig?
 Hitelcél  Maximum igényelhető összeg  Maximum ingatlan érték  Eddig igényelhető
 Új lakás/ház vásárlása 15 millió Ft 30 millió Ft 2014. december 31.
 Új lakás/ház építése 15 millió Ft 30 millió Ft 2014. december 31.
 Használt lakás/ház vásárlása 10 millió Ft 20 millió Ft 2014. december 31.
 Késedelmes devizahitel kiváltása Nincs korlát Nincs korlát 2013. december 31.
 Korszerűsítés 10 millió Ft 15 millió Ft 2014. december 31.
Bővítés (új lehetőség 2013-ban) 10 millió Ft 15 millió Ft 2014. december 31.
 Hátralékos kisebb lakásba költözése Nincs korlát Nincs korlát 2013. december 31.
Ingatlan visszavásárlása a Nemzeti Eszközkezelőtől (új lehetőség 2013-ban) 6 millió Ft Nincs korlát Visszavásárlási jog lejáratához kötötten

A legfontosabb, hogy a kedvező kamatozású hitelek továbbra is öt évig járnak, ebben tehát nincs változás, de a kamattámogatás nem csökken évről éve, hanem fix lesz a teljes időszakban. A bajba jutott adósok továbbra is igényelhetik a támogatott hitelt (a régi rendszer szerint 2012 év végével bezárultak volna a kapuk), és újdonság, hogy a Nemzeti Eszközkezelőhöz került lakások visszavásárlásához is lehet támogatott hitelt kérni. Ez az eszközkezelő segítségével megmentett devizaadósok talpra állását segítheti.

A legdrágább támogatott a legolcsóbb piaci

Tavaly a támogatott hitelek terjedésének egyik legnagyobb akadálya az volt – és sok eladást gyakorlatilag meghiúsított –, hogy a támogatott hitellel vásárolt lakás eladójának teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kellett arról, hogy 12 hónapon belül másik ingatlant vásárol (ez akkor érdekes, ha például 5 tulajdonosa van egy ingatlannak). Januártól viszont már nem kell erről nyilatkozni. Akik ennek ellenére mégis vettek fel ilyen hitelt tavaly, azok sem kell aggódjanak, mert az új, kedvezőbb szabályok visszamenőleg rájuk is érvényesek.

Ráadásul az eddigi maximális hatmilliós hitelösszeg tízmillióra emelkedett, és a régi 15 milliós maximális ingatlanérték helyett már húszmilliós lakást is vehetünk, ami elsősorban Budapesten és a drágább térségekben élesztheti fel az ingatlanpiacot.

Mennyit lehet spórolni a támogatott hitellel a piaci kamatozású kölcsönökhöz képest? Akár több tízezer forintot. A Banki hitelkalkulátor szerint ha most igényelünk egy tízmillió forintos kamattámogatott hitelt (mondjuk egy 13 milliós ingatlanhoz), akkor húszéves futamidővel a kezdeti törlesztőrészlet banktól függően 70 000 – 84 000 forint között szóródik, az összesen visszafizetendő összeg pedig 20,6 millió és 23,4 millió között lesz. Piaci hitelnél ugyanez az első öt évben 83 000 és 108 000 forint közötti törlesztőt jelenthet. Vagyis a legdrágább támogatott konstrukció törlesztőrészlete nagyjából megegyezik a legolcsóbb piaci alapú hitelével. Havi átlag 15 000 forintos különbséggel számolva a támogatott öt év, vagyis hatvan hónap alatt 900 000 forintot lehet megtakarítani.

Ennek kell megfelelni

Persze vannak még feltételek, amiket teljesíteni kell. Aki a támogatást kéri, legalább felesben tulajdonosa is kell legyen a vásárolt ingatlannak, illetve egy éven belül igazolnia kell, hogy bejelentette magát (lakcímkártyán), és a kamattámogatás végéig, tehát öt éven át ezen nem is változtathat.

Támogatást csak az kaphat, akinek nincs köztartozása, legalább féléves munkaviszonya van legfeljebb 15 napos megszakítással, és az eladó nem a rokona. Az Otthonteremtő hitellel vett új ingatlan értéke most már telekár és áfa nélkül 30 millió forint lehet, míg korábban az adóval növelt érték nem léphette túl ezt a határt.

A feltételek felsorolásán túl, ami igazán fontos, hogy az új rendszerből kikerült minden olyan adminisztratív akadály, ami az érdeklődők többségét eleve kizárná, vagy érdektelenné tenné a hitelfelvételben – ez a tavalyi Otthonteremtő támogatásra nem volt igaz. Persze annak, akinek nem szükséges, továbbra sem érdemes eladósodnia, viszont mindenki másnak elég kedvező alternatíva lehet az Otthonteremtő hitel bármelyik típusa, mert jó sok pénzt takaríthat meg az első öt évben.

Mekkora a kamat, és hogyan változhat?

A konstrukció egyik legfontosabb sajátossága, hogy a támogatott hitelek kamata csak évente egyszer változhat. Léteznek olyan konstrukciók is, ahol a kamatot akár több évre előre rögzítik – utóbbi hitelek kiszámíthatóbbak, de általában kicsivel drágábbak is, ezért annak érdemes ilyet választani, aki tartósan a kamatok emelkedésére számít.

A hitel árazásában az évente változó kamatozású hiteleknél a 12 hónapos diszkont-kincstárjegyek, a ritkábban változó kamatozásúaknál az ötéves futamidejű államkötvények kamata az irányadó. A bankok ezt egy maximum 30 százalékos felárral szorozhatják fel, amire egy maximum 3 százalékpontos kamatfelárat tehetnek rá. Az adós az így kapott ügyleti kamat és a referenciakamathoz kötött állami támogatás különbözetét fizeti (a támogatás hiteltípusonként eltérő, lásd a lenti táblázatot), de legalább 6 százalékot.

Mivel a konstrukció feltételei rögzítettek, a hitelkamatok csak akkor változhatnak, ha az állampapír-hozamok változnak. Emiatt ezek a hitelek jóval átláthatóbbak és követhetőbbek az adósoknak, mint a devizahitelezés idején elterjedt, átláthatatlanul és lényegében ellenőrizhetetlenül alakítható változó kamatozás.

Hogy érthetőbb legyen, táblázatba foglaltuk a különböző hitelkonstrukciók kamatozását. A példánkban 5,7 százalékos állampapírhozammal (referenciakamattal) és egy 2 százalékpontos kamatfelárral számoltunk (ez ugye lehet 3 is, de már van bank, amelyik a lehetséges maximumnál kevesebb felárral számol). A táblázatból kiderül, hogy a hitelfelvevők ezekkel a feltételekkel az új lakásoknál jelenleg 6 százalékos kamattal számolhatnak, használt lakásnál pedig durván 6,5 százalékkal. Ez a kamatszint versenyképes a 2005-2008 között legnépszerűbb svájci frank hitelek kamataival.

Újabb mentőöv a devizahiteleseknek

A táblázatból az is látható, hogy ezt az állami támogatást a legrosszabb helyzetben lévő devizahitelesek is megkaphatják. Erre azért volt szükség, mert az árfolyamrögzítés és a végtörlesztés után tavasszal szembesült azzal a kormány, hogy a devizahiteles-probléma távolról sem oldódott meg.

Végtörleszteni eleve csak a vagyonosabb adósok tudtak (vagy akik megfelelő kölcsönhöz jutottak, de ez nem volt jellemző), az árfolyamgát pedig eleinte a kedvezőbbnek tartott végtörlesztés miatt senkit sem érdekelt, de később sem lett népszerű: a közel félmillió jogosult devizahiteles harmada sem élt a lehetőséggel év végéig.

Talán azért, mert bonyolult, talán, mert az emberek nem bíznak a bankjukban. (Részletek az árfolyamgátról és kalkulátor itt.) Az árfolyamgát viszont eleve csak azoknak az adósoknak segít, akiknek nincs 90 napnál régebb óta elmaradt hiteltartozása.

Pontosan ezért sokan várták, hogy további állami intézkedések lesznek a bajba jutott adósok megsegítésére, ami azzal, hogy ez a kör ebben az évben is kérhet Otthonteremtő hitelt, meg is született. Bár az igaz, hogy továbbra is csak a jelzáloghiteleseken segítenek, tehát a személyi kölcsönös, autóhiteles adósok nem kapnak támogatást.

Akinek több hitel kell

Piaci hitelt a támogatott hitel mellé is tudunk igényelni, de a folyamat sokkal egyszerűbb, ha mindent egy banknál intézünk, így érdemes olyan bankot választani, ahol a fentiek mind elérhetőek és akár a kezdeti költségek kedvezőek vagy akár még további kedvezményt is adnak, ha a jövedelmünket oda utaltatjuk.

A bankok is egyre nagyobb potenciált látnak az új támogatott hitelekben. Jelenleg ilyen az MKB, az OTP, az FHB, a K&H, az UniCredit, a Raiffeisen, a Budapest Bank és a Mohácsi Takarékbank fiókjaiban érhető el.

Életbiztosítással kombinált lakáshitel 2014

Magyarországon az elmúlt években a lakásvásárlási hitelek erőteljes növekedéséhez kapcsolódóan a lakáshitelekhez köthető biztosítási termékek értékesítésénél is nagyarányú fejlődés tapasztalható. Ennek oka, hogy a pénzügyi intézmények kockázataik csökkentésére az életbiztosításokat, mint másodlagos fedezeteket bevonták a hitelezésbe. Ismert az a tény, hogy a legtöbb jelzáloghitelt nyújtó pénzügyi intézmény a hitel biztosítékaként, fedezeteként a megvásárolt ingatlanra, vagy más, a hitelfelvevő által felajánlott ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be. A bank jelzálogjoga mellett azonban további biztosítékul szolgál az életbiztosítás, mint másodlagos fedezet.

A különböző pénzügyi intézmények olyan különféle hitelkonstrukciókat kínálnak, amelyekhez eltérő típusú életbiztosítások kapcsolódhatnak. Nemcsak az életbiztosítások típusában mutatkozik eltérés, hanem abban is, hogy a hitel- és az életbiztosítási szerződések megkötésére egymással egy időben, egymásra tekintettel, vagy eltérő időpontban kerül sor.

Az igénybe vehető életbiztosításokra az alábbiakban a következő csoportosítást alkalmazzuk:

A hitel- és biztosítási termékek összekapcsolására alkalmazott tipikus megoldások alapján az alábbi csoportok állíthatók fel:

Valamennyi konstrukció kapcsán elmondható, hogy:

  • A biztosítási szerződés kedvezményezettje a hitelnyújtó bank lesz, így a biztosítási esemény bekövetkezésekor a bankot illeti a biztosítási összeg, és csak a hitel teljes törlesztését követően fennmaradt összegre tarthat igényt maga a szerződésben nevesített eredeti kedvezményezett, azok hiányában az örökösök.
  • A bank e jogosultsága, azaz kedvezményezetti pozíciója nem törölhető.
  • Egy életbiztosítás fedezetként csak egy kölcsönszerződéshez kapcsolható.
  • Az életbiztosítási és a jelzáloghitel szerződések összekapcsolásának valamennyi fent bemutatott esetére az is igaz, hogy – bár kezdő időpontjuk lehet eltérő – lejárati időpontjuk megegyezik, vagy legalábbis a biztosítás tartama jellemzően nem rövidebb (nem jár le korábban), mint a hitelé.

Lakáshitel felvétele már fennálló életbiztosításhoz

Az eltérő időpontban kötött szerződések tipikus esete az, amikor az elsősorban fedezeti jellegű életbiztosításához az ügyfél később vesz fel hitelt. A biztosítási szerződés első éveiben befizetett díjak összegét a banki kölcsön nyújtásánál, mint „saját erőt” veszi figyelembe a bank, amely a hitelezés biztonságát növeli. A hitelszerződés megkötését követően a banktól felvett hitel törlesztő részleteit a banknak kell fizetni, de emellett a biztosítási szerződést is fenn kell tartani, vagyis a biztosítási díjat a biztosítónak kell fizetni a futamidő végéig. E konstrukció esetén – feltéve, hogy az ügyfél egyéb fedezetet nem vesz igénybe – a nyújtott hitel összege legfeljebb a biztosítás még hátralévő elérési szolgáltatásainak összegéig terjedhet.

Lakáshitel- és életbiztosítási szerződés együttes kötése

Az egyidőben, egymásra tekintettel kötött szerződésekről akkor beszélünk, amikor az ügyfél (szabad elhatározásból vagy a hitel felvételének egyik feltételeként) köt új életbiztosítást. Ebben az esetben az ügyfél arra tekintettel köt életbiztosítást, hogy a hitelintézettől jelzáloghitelt kapjon. Az ügyfél e termékkörben az ügyfél mind a hitellel, mind pedig a biztosítással együtt járó díjakat, költségeket ki kell, hogy fizesse.

Együttes kötésről beszélhetünk akkor is, ha a hitelfelvevő ügyfél a biztosítást nem szerződőként köti meg, hanem egy már fennálló csoportos életbiztosításba – amelyet a bank, mint szerződő korábban, előre nem ismert számú és kockázatú ügyfélre keretjelleggel kötött meg – utóbb biztosítottként belép. A bank abban az esetben is költségeinek figyelembe vételével állapítja meg a hiteltermék „árát”, ha e költségeket külön nem mutatja ki ügyfele felé.

Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A halasztott tőketörlesztéses, életbiztosítással kombinált lakáshitelek
Lakáshitel felvétele már fennálló életbiztosításhoz
Lakáshitel- és életbiztosítási szerződés együttes kötése

Lakás-takarékpénztár: LTP-vel kombinált hitelek 2014

Amennyiben már rendelkezik Lakás-takarékpénztári szerződéssel, az arra befizetett havi megtakarításokat, az ahhoz járó állami támogatást, valamint kamatait lakáshitele törlesztésére fordíthatja.

 

Előnyök:

  • A megtakarítás ideje alatt az Ön hitele türelmi idős, vagyis a Bank felé csak kamatot és kezelési költséget szükséges fizetnie.
  • A lakástakarékpénztári megtakarítási számlára befizetett betétek után évente 30 %-os, maximum 72 000 Ft állami támogatás jár*.

Mi a megtakarítással történő termékkombináció lényege? A megtakarítási termékekkel kombinált jelzáloghitelek lényege, hogy a hitel mellett párhuzamosan fizetendőegy rendszeres megtakarítás is, mely magtakarításban képződik a hitel tőketörlesztésének egy része vagy akár az egésze is.
Ezen túlmenően a megtakarítás hozama meghaladhatja a hitelkamatot is, mely által konkrét nyereség realizálható.

Hogyan működik a Lakás-takarékpénztári termékkel kombinált jelzáloghitel?

A lakás-takarékpénztári megtakarítással (a továbbiakban: LTP) kombinált jelzáloghitelek lényege, hogy Ön a hitelfelvétellel párhuzamosan egy LTP-t is fizet.

Amíg tart a megtakarítási időszak, addig a Bank felé havi rendszerességgel csak kamatot, illetve - ha a hitelhez kapcsolódik - kezelési költséget fizet, míg az egyébként a Bank felé fizetendő tőkerészt az LTP-be fizeti.

A megtakarítási időszak lejártával az LTP szerződés(ek)ben felgyűlt összeget a hitel tőkerészének törlesztésére kell fordítani. Az LTP szerződések után az állam támogatást nyújt az éves befizetések 30%-áig, mely maximum 72 000 Ft lehet. Ha a megtakarítás + állami támogatás eléri a fennálló hiteltartozás összegét, a hitel megszűnik. Amennyiben a előtörlesztés után még marad fennálló tőke, az annuitással kerül törlesztésre a futamidő végéig.

Ez azt jelenti, hogy a megtakarítás előtörlesztését követően a Bank felé fizetendő törlesztőrészlet már nem csak kamatot (és kezelési költséget), hanem tőkét is tartalmaz. Az annuitásos törlesztés során a havi törlesztőrészletek folyamatosan változó arányban tartalmaznak tőkét és kamatot (a tőke aránya folyamatosan nő).

Egy hitelügylethez akár 5 LTP szerződés is kapcsolódhat azzal, hogy az LTP után járó állami támogatást egy ügyfél (kedvezményezett) egyidejűleg csak egy LTP szerződés után veheti igénybe!

  • A Bank felé fizetendő kamat (+ kezelési költség) és az Erste Lakáshitel (ELTP) havi díj összege maximum 20%-kal lehet kevesebb, mint egy ugyanolyan feltételű, de nem kombinált hitel törlesztőrészlete.

A részleteket a mindenkori aktuális Lakossági Hitel Hirdetmény 1. számú melléklete tartalmazza.

Szocpol igénylés 2014: UniCredit Bank

Lakásépítési támogatás, szocpol

A lakásépítési támogatásra vonatkozó részletes információkat és dokumentumokat az alábbiakban találja. A Bank a kérelmeket 2012. április 16-ától fogadja be. 

OTP Bank: szocpol használt lakásra

Vissza nem térítendő állami támogatás - "szocpol"

Vissza nem térítendő állami támogatás új lakás vásárlása, építkezés céljából, meglévő vagy később születendő gyermekei után.

Kinek és miért ajánljuk?

Azoknak, akik 60 és 160 nm közötti új építésű ingatlant vásárolnának és megfelelnek a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011 (XII.6.) kormányrendelet előírásainak.

A támogatás összege 800 ezer és 3,25 millió Ft között lehet.

Ajánljuk, mert...

  • Önállóan vagy lakáshitellel együtt igényelhető!
  • Vissza nem térítendő egy összegű támogatás!
  • Egészítse ki önerejét akár 3,25 millió forinttal!

Részletes termékismertető letöltése

Vissza nem térítendő állami támogatás – „szocpol”

FHB - Lakásépítési támogatás, „szocpol”

A támogatott lakáscél meghatározása

Vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe a Magyarország területén 2010. január 1-jét követően kiadott

  • építési engedéllyel rendelkező és „B” (követelménynél jobb) vagy annál jobb tervezett energetikai minősítésű új lakás építéséhez, vagy
  • a támogatási kérem benyújtásának időpontjában használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal és „B” (követelménynél jobb) vagy annál jobb energetikai minősítéssel rendelkező új lakás vásárlásához.

A támogatás típusai

  • Lakásépítési támogatás
  • Megelőlegezett lakásépítési támogatás
  • Utólagos lakásépítési támogatás

A támogatás mértéke és igénylésének tárgyi feltételei

Az igénybe vehető lakásépítési támogatás összege függ a meglévő és a vállalt gyermekek együttes számától, ide nem értve azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybevettek és a lakás hasznos alapterületétől:

Lakás hasznos alap-területe 2 eltartott gyermek esetén Lakás hasznos alap-területe 3 eltartott gyermek esetén Lakás hasznos alap-területe 4 vagy több eltartott gyermek esetén
60-75m2 800 000 Ft 70 - 85m2 1 200 000 Ft 80 - 95m2 1 600 000 Ft
75,01- 90 m2 1 000 000 Ft 85,01-100m2 1 500 000 Ft 95,01 - 110 m2 2 000 000 Ft
90,01 –160 m2 1 300 000 Ft 100,01-160m2 2 000 000 Ft 110,01 - 160 m2 2 500 000 Ft

 

  • A táblázatban található támogatás összege:
  • „A” (energiatakarékos) energiaosztályú lakás vásárlása esetén: 1,1 szorzószámmal,
  • „A+”(fokozottan energiatakarékos) energiafogyasztású lakás vásárlása esetén: 1,2 szorzószámmal,
  • alacsony energiafogyasztású lakás vásárlása esetén: 1,3 szorzószám alkalmazásával kerül megállapításra.
  • A meglévő gyermekek számánál figyelmen kívül kell hagyni azon gyermeket(ek)et, aki(k) után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok (a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII.26.) MT rendelet és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet) alapján vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybevettek.
  • Lakásépítési támogatás a később született gyermek után is igényelhető, ha az igénylő a lakásépítési támogatást korábban születetett gyermeke után igénybe vette – az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterületétől és energetikai minősítési osztályától függetlenül – mely gyermekenként 400 ezer Ft.
  • Építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség, vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot.
  • A lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t.

A támogatás igénylésének személyi feltételei:

  • A lakásépítési támogatást igényelheti
  • devizabelföldi természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók), már meglévő gyermekek után, illetve,
  • a 40. életévüket be nem töltött házaspárok a nevelt gyermekek számától függetlenül legfeljebb két gyermek vállalása esetében (megelőlegezett lakásépítési támogatás),
  • a lakásépítési támogatást igényelhet a korábban született gyermeke után – e Rendelet hatálya alá tartozó támogatást-  igénybevevő a később született gyermeke után is a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésből eredő, az igénylés időpontjában fel nem mondott kölcsöntartozás csökkentésére, a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában érvényes összegben és feltételek szerint.
  • Nem magyar állampolgárokon kívül a támogatást igényelheti
  • az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,
  • aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  • a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
  • a hontalan, vagy
  • menekült vagy oltalmazott.
  • Fontos feltétel, hogy a nem magyar állampolgár igénylő a lakásépítési támogatás igénybevételéhez köteles:
  • menekült, oltalmazott vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező igénylő kivételével a származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagnak származási országában lakástulajdona nincs.

A támogatás csak a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható.

  • Megelőlegezett lakásépítési támogatás esetén az igénylőnek kérelmeznie kell a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) területi szervétől annak igazolását, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok (a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII.26.) MT rendelet és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet) alapján az igénylő lakásépítési/vásárlási kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. Ezt- a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve által kiállított igazolás hitelintézet részére történő bemutatásával kell igazolni.
  • A lakásépítési támogatás akkor igényelhető, ha
  • az igénylő a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában biztosítottként szerepel – ideértve az is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van- és
  • szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása.
  • az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély. Továbbá,
  • az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, vagy lízingbe vett lakása, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nem lehet, kivéve
  • akinek, saját magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás 50%-os tulajdoni hányada van tulajdonukban, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett,
  • a tulajdonában lévő lakás lebontását az építésügyi hatáság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
  • lakását legalább két éve haszonélvezettel terhelten örökölte, vagy ajándékozás jogcímén szerezte és a haszonélvező a lakásban lakik.
  • Az igénylő a hitelcélként megjelölt ingatlanban legalább 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik/rendelkezni fog. Házaspár vagy élettársak esetén mindkét félnek tulajdont kell szereznie. Támogatott személyeken kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdonjogot.
  • Lakásvásárlás esetén a saját erőnek legfeljebb a telekárat is tartalmazó vételár 10%-ával csökkentett részét az eladó pénzforgalmi számlájára kell teljesíteni.
  • A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom ideje alatt a lakásépítési támogatással érintett ingatlanon nem lehet haszonélvezetet alapítani.
  • lakásépítési támogatással érintett lakásban életvitelszerűen kell tartózkodni.

Lakásépítési támogatás folyósítása

  • Új lakás építése esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan és a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadását követően történik a folyósítás.
  • Új lakás vásárlása esetén egy összegben történik a folyósítás.
  • Amennyiben az építtető igénylő vagy támogatott személy a lakásépítési támogatással kapcsolatos ügyintézéssel mást (a nevében és helyette eljáró személyt) hatalmaz meg, úgy a támogatás folyósítása csak a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben történhet.

A támogatás folyósításának általános feltételei

  • A támogatási szerződés banki szerződésbe történő foglalása;
  • Az ingatlan-nyilvántartásban a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom legalább széljegyként történő feltüntetése;
  • A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a lakásépítési támogatáson és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakás építésére már felhasználta;
  • Ha az igénylő a lakáscélját a saját erőn és a lakásépítési támogatáson felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a lakásépítési támogatást és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy az igénylő a lakásépítési támogatást nyújtó hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt.
  • A hitelintézet új lakás építése esetén a lakásépítési támogatás készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a helyszínen ellenőrzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését;
  • Új lakás vásárlása esetén legkésőbb a támogatás folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóköteles termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított - a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó - számlák bemutatása;
  • Új lakás építése esetén legkésőbb az utolsó részfolyósításig a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott személy saját nevére kiállított számlák bemutatása, mely bontott anyagok felhasználása esetén az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője írásos nyilatkozata alapján a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-val csökkenthető. Új lakás építése esetén használatbavételi engedélyt megszerzését vagy a használatbavétel tudomásulvételét követően be kell mutatni a felépült ingatlan tényleges energetikai minősítését.

A támogatás visszafizetése:

  • A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év.
  • A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt új lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától, új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének időpontjából kell számítani.
  • Amennyiben a fiatal házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybevett támogatás összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó lakásépítési támogatás összegével, vagy ha a meglévő gyermekek száma a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában kettőnél kevesebb, akkor az igénybe vett lakásépítési támogatás teljes összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301.§ (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten – a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon belül – vissza kell fizetni.
  • Ha a lakásépítési támogatás igénybevételének alapját képező építési munkák a szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb öt éven belül vagy az ezt indokolt esetben – amennyiben az építtető támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatályossága meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja – legfeljebb egy évvel meghosszabbított határidőig nem készülnek el, az építtető támogatott személy az építési szándékától eláll, vagy a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt a szerződés teljesítése már az építtető támogatott személynek felróható okból hiúsul meg, a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződés alapján a lakásépítési támogatást a folyósító hitelintézet visszavonja, és az igénybevevő a már folyósított támogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232.§ (3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a
  • Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
  • Lakás építése esetén, ha
  • a felépült lakás energetikai minősítési osztálya nem éri el a támogatási kérelem beadásakor nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy csak az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult.
  • a felépült lakás energiatanúsítványában szereplő energetikai minősítési osztály nem éri el a „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy támogatásra nem jogosult.
  • a felépült lakás energetikai minősítési osztálya kedvezőbb a nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztálynál, akkor a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult.
  • az első két esetben, ha eléri a „B” energetikai minősítési osztályt a nyilatkozott várható és a tényleges energetikai minősítési osztály szerint járó támogatás különbözetét, illetve ha nem éri el a „B” energetikai minősítési osztályt, a már folyósított támogatás teljes összegét a támogatott személy köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232.§ (3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt - a használatbavételi engedély kiadásától vagy a használatbavétel tudomásulvételétől számított 30 napon belül. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.

Egyszeri és a folyósítást követően, illetve rendszeresen felmerülő költségek:

  • A díjak jelen tájékoztató készítésének időpontjában érvényes feltételek szerint, 1 millió Ft, lakásépítési támogatásra (a továbbiakban: tipikus fogyasztó) kerültek feltüntetésre. A díj mértéke a támogatás összegétől függően eltérő lehet.
  • A díjak mértékét a bank jogosult megváltoztatni.
  • További részletes információkat a mindenkor hatályos „Az FHB Jelzálogbank Nyrt. hivatalos tájékoztatója az állami kamattámogatással nyújtott lakossági jelzáloghitelek és birtokfejlesztési hitelek esetén alkalmazott kondíciókról” elnevezésű Hirdetmény tartalmazza.
  • Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a díjak és költségek megváltoztathatók, az FHB Jelzálogbank Nyrt. mindenkor hatályos Üzletszabályzatában található.

A támogatási kérelem benyújtásakor felmerülő költségek, melyek megfizetése nem függ a bírálat eredményétől:

  • Bírálati díj: A támogatási kérelem beadásakor kell megfizetni, amennyiben a támogatási kérelem beadásakor lakáscélú kölcsön igénylése nem történik. Mértékét a mindenkor hatályos „Az FHB Jelzálogbank Nyrt. hivatalos tájékoztatója az állami kamattámogatással nyújtott lakossági jelzáloghitelek és birtokfejlesztési hitelek esetén alkalmazott kondíciókról” elnevezésű Hirdetmény tartalmazza. Mértéke jelen tájékoztató készítésének időpontjában: a támogatás összegének 1,5 %-a, de legfeljebb 30 000 Ft. Tipikus fogyasztó esetén mértéke a tájékoztató készítésének időpontjában 15 000 Ft.
  • Helyszíni szemle díja (ingatlan felülvizsgálati díj), melynek mértékét a mindenkor hatályos „Az FHB Jelzálogbank Nyrt. hivatalos tájékoztatója az állami kamattámogatással nyújtott lakossági jelzáloghitelek és birtokfejlesztési hitelek esetén alkalmazott kondíciókról” elnevezésű Hirdetmény tartalmazza, mértéke jelen tájékoztató készítésének időpontjában: 18 450 Ft/alkalom/ingatlan.

Egyéb a folyósítást követően, illetve rendszeresen felmerülő költségek:

  • Helyszíni szemle díja (ingatlan felülvizsgálati díj) a készültségi fok meghatározásához részfolyósítás esetén, melynek mértékét a mindenkor hatályos „Az FHB Jelzálogbank Nyrt. hivatalos tájékoztatója az állami kamattámogatással nyújtott lakossági jelzáloghitelek és birtokfejlesztési hitelek esetén alkalmazott kondíciókról” című hirdetmény tartalmazza, mértéke a tájékoztató készítésének időpontjában: 18 450 Ft/alkalom/ingatlan.

A támogatás benyújtása:

  • A támogatási kérelmet és mellékleteit támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes FHB Bank Zrt. fiókjához kell benyújtani.
  • A lakásépítési támogatást lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napos határidőn belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt lehet igényelni.
  • A befogadási feltételekről, a kérelemhez szükséges dokumentumokról, és az elbírálás esetleges meghosszabbodására vonatkozó feltételekről az FHB Jelzálogbank Nyrt. mindenkori hatályos Üzletszabályzatából, illetve FHB Bank Zrt. fiókjaiban érdeklődhet.
  • Felhívjuk Ügyfeleink figyelmét, hogy jelen tájékoztató nem teljes körű, az egyes feltételek a bírálat eredményétől függően változhatnak. Kérjük, a részletekről tájékozódjon az FHB Bank fiókjaiban vagy honlapunkon (www.fhb.hu) közzétett Üzletszabályzatokból és Hirdetményből. Jelen tájékoztatás nem minősül ajánlattételnek.
Címkék: szocpol 2014
süti beállítások módosítása