A családi pótlék iránti igény kérvényezése a "„Kérelem családi pótlék megállapítására" nyomtatvány kitöltésével lehetséges. Ezt a nyomtatványt kell használni, ha az igénylő már egy vagy több gyermek után már kapja a pótlékot, de a gyermekek számában változás történt. A nyomtatvány kitöltéséhez útmutató szolgál, mely magyarázatokat tartalmaz a kitöltendő rovatokhoz, illetve taglalja a benyújtandó iratok és azok másolatának körét. A nyomtatvány ingyenes, letölthető a lap jobb oldalán található linkről. A családi pótlék az igény benyújtásától számítva jár, ha a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Késedelmes igénylés esetén, visszamenőleg maximum két hónapra lehet a családi pótlékot kérni, a bejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell számítva, feltéve, hogy a jogosultsági feltételek fennállnak.

2012. decembertől lehet bejelentkezni kisadózó vállalkozásként az adóhatóságnál, addig azonban érdemes kiszámolni és fontolóra venni a lehetőségeket.

A kisadózó vállalkozások tételes adója a 6 millió forint alatti bevételű, legkisebb vállalkozások számára ajánl egyszerű és adómegtakarítást jelentő adózási módot.
    A kisadózást az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.-k és kkt.-k választhatják.
A főállású kisadózók után fizetendő adó havi 50 ezer forint, a nem főállásúak után 25 ezer forint. Ez kiváltja a vállalkozás társasági adóját, valamint a kisadózóként bejelentett magánszemélyek személyi jövedelemadóját, járulékait és a rájuk tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adót, sőt az egészségügyi és a szakképzési hozzájárulást is.

    A kisadózói lét azon túl, hogy a vállalkozás adminisztrációs feladatait drasztikusan csökkenti, rendkívül rugalmas is. Ha év közben kiderül, hogy mégsem a kisadózás a legjobb forma, egy bejelentéssel megváltoztatható: a bejelentés hónapjának utolsó napján a kisadózói kategóriába sorolás már meg is szűnik.
Nem probléma az sem, ha a kisadózó bevétele végül meghaladja a 6 millió forintot: a 6 millió forint feletti részre 40 százalékos adót kell fizetni.

Bejelentkezés a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá
(Bővebben)

A 2013. évtől bevezetésre kerülő új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza. A tételes adó választása a vállalkozások számára az adminisztráció jelentős egyszerűsödését jelenti.

Jelen tájékoztató az adónem legfontosabb, főként a bejelentkezéshez kapcsolódó szabályait tartalmazza.Az adóalanyiság választására jogosultak köre

Kisadózó vállalkozásnak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó

–        egyéni vállalkozó

–        egyéni cég

–        kizárólag magánszemély taggal rendelkező kkt.

–        kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.

minősül, amely (aki) legalább egy magánszemélyt kisadózókéntbejelent.

minősül, amely (aki) legalább egy magánszemélyt kisadózóként bejelent.

Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette vagy törölte.

Nem választható a kisadózók tételes adója akkor sem, ha az adózó TEÁOR 2008 szerint

– 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri,

– 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő,

– 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

besorolású tevékenységek folytatásából bevételt szerzett.
 

A Katv. alapján kisadózó a tételes adót jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti és betéti társaság esetén pedig a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e.

A kisadózó betéti társaság, illetve közkereseti társaság azokat a tagokat köteles bejelenteni kisadózóként, akik a cég tevékenységében bármilyen jogviszonyban részt vesznek (ideértve a személyes közreműködést, a vezetői tisztségviselői és a megbízási jogviszonyt, de ide nem értve a munkaviszonyt). Amennyiben például egy betéti társaság kültagja a társaság működésében nem veszt rész („csendestárs”), kisadózói bejelentésére nem kerülhet sor.

A kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt., kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.

A bejelentett adatok, tények (a kisadózó személyi adatai illetve a főállási minőséggel kapcsolatos nyilatkozat) megváltozását a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást követő 15 napon belül bejelenteni.

Az adóalanyiság kezdete és a bejelentés időpontja

Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A már működő vállalkozásnak, aki 2013. január 1-jével a tételes adóra vonatkozó szabályok szerint kívánja teljesíteni az adókötelezettségeit, 2012. december 1-31. közötti időszakban be kell jelentkeznie a Katv. hatálya alá.

Azon adózóknak, akik (amelyek) a 2012. adóévben az egyszerűsített vállalkozói adószabályai szerint adóztak, és 2013. január 1-jével a tételes adó alanyaivá szeretnének válni, 2012. december 1-je és december 20-a között ki kell jelentkezniük az eva hatálya alól.

Az adó mértéke és megfizetésének határideje

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig (bevallási kötelezettség nincs).

Főállású kisadózónak az a kisadózó minősül, aki

a)     a tárgyhóban nem áll folyamatosan legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, és

b)     nem minősül a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek, továbbá aki nem minősül a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak.

Ha tehát kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.

A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt – bizonyos kivételekkel (pl. a hónap teljes időtartamában táppénzen van) – minden megkezdett naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni.

Ha az adózó a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet (a Katv. bizonyos esetekben a bevételi értékhatár időarányos számítását írja elő).

A százalékos mértékű adót bevallani és megfizetni az adóévet követő év február 25-ig – illetve az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig – kell.

A kisadózó vállalkozások tételes adója által kiváltott közterhek

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az alábbi közterhekkel kapcsolatos adókötelezettségek alól:

a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó,

b) társasági adó,

c) a személyi jövedelemadó, járulékok és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás,

d) szociális hozzájárulási adó és a 10, illetve 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás.

Szabad felhasználású jelzáloghiteleinket azon ügyfeleinknek ajánljuk, akik terveiket mindenfajta kötöttségektől mentesen, szabadon elkölthető, kedvező kamatozású, hosszú távra is igényelhető kölcsönből szeretnék finanszírozni.

Hiteleinket olyan feltételekkel és kedvezményekkel kínáljuk, melyekkel még könnyebben érheti el céljait.

• 0% kezelési költség.
• Értékbecslési díjat a Bank fizeti*
• Munkabér utalás és csoportos beszedési megbízás adása esetén*
  
  • a Folyósítási jutalékot a Bank elengedi, valamint
  • Kedvezőbb kamat a teljes futamidő alatt!
    

    Kik vehetik fel a hitelt? A hitelt nagykorú, a Bank számára elfogadható jövedelemmel rendelkező ügyfelek igényelhetik, akik a Bank adósminősítési, hitelbírálati feltételeinek megfelelnek. Nem vehet fel hitelt olyan személy, aki a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistáján szerepel.
    
    Amennyiben a hiteligénylőnek van házastársa/élettársa, úgy alapesetben neki is szerepelnie kell az ügyletben, mint adóstárs. Ezen felül a háztartás elfogadható jövedelmének (mely a hitelbírálat alapja, lásd lejjebb) növeléséhez további adóstárs(ak) illetve kezes(ek) bevonására is lehetőség van, ebben az esetben ezek a személyek is ügyleti szereplőkké válnak.
    
    A fedezetül felajánlott ingatlanok tulajdonosai zálogkötelezett minőségben vesznek részt a kölcsönügyletben.

    • Mekkora hitel vehető fel?

      A felvehető hitel összegét alapvetően a hitelt igénylő háztartás nettó igazolt jövedelme, valamint a fedezetül felajánlott ingatlanok Bank által megállapított forgalmi és hitelbiztosítéki értéke határozza meg (lakáscélú hitelnél minden esetben ingatlanfedezetet kell felajánlani).
      
      Általános alapszabály, hogy forintalapú hitel esetén a nyújtott hitel összege nem haladhatja meg a fedezetül felajánlott ingatlanok:

      • forgalmi értékének 80%-át (ezt szintén jogszabály rögzíti), és
      • hitelbiztosítási értékének 75%-át.

      Mekkora jövedelmet szükséges igazolni?

      A kölcsönigénylőnek minden esetben szükséges jövedelmet igazolnia, pusztán a fedezetül felajánlott ingatlanok értéke alapján nem nyújtható hitel.
      
      Tekintettel arra, hogy a hitelkérelem pozitív elbírálásának egyik alapvető feltétele a megfelelő jövedelem igazolása, minden esetben igazolni kell a hitelt igénylő háztartás teljes nettó jövedelmét, valamint az esetlegesen már meglévő hiteltartozások összegét és a havi törlesztőrészleteket. . Bankunk minimális elvárása az, hogy munkabéres ügyfél** esetén legalább a mindenkori nettó minimálbért elérő, nem munkabéres ügyfél esetén pedig 100.000 Ft nettó összeget elérő jövedelem kerüljön igazolásra.
      
      A háztartás jövedelme növelhető további adóstárs(ak), illetve kezes(ek) bevonásával. Az igazolt jövedelem és a havi hiteltörlesztések összegének aránya alapján történik a besorolás az egyes finanszírozási kategóriákba, valamint így kerül megállapításra az igényelhető hitel összege is.
      

      Szükséges fedezetet felajánlani, és ha igen, akkor milyen típusút és értékűt?

      A lakáscélú hitelek jelzálog alapú hitelek, így ingatlanfedezet felajánlása minden esetben szükséges. A szükséges fedezetek értéke az igényelt hitel összegétől függ. Egy hitelügylethez maximum 3 db ingatlanfedezet ajánlható fel.
      
      A hitelügylet fedezeteként csak Magyarország területén levő önállóan forgalomképes ingatlan szolgálhat, melynek műszaki állapota végleges. A fedezetként felajánlott ingatlan tulajdonosának a kölcsönigénylő rokoni hovatartozását illetően nincs korlátozása, tehát bárki felajánlhat ingatlanfedezetet egy kölcsönügylethez.
      Bankunk a következő ingatlanokat fogadja el fedezetként: lakás, családi ház; sorház, ikerház, üdülő, hétvégi ház, garázs.
      

November 1-jén nevet és arculatot vált a Volksbank, amelyet a legnagyobb orosz bank tavaly felvásárolt a korábbi osztrák tulajdonostól. Ezt a Volksbank új menedzsmentje és a Sberbank Budapesten tartózkodó vezetői jelentették be, miután együttműködési megállapodást kötöttek az Eximbankkal, hogy elősegítsék a magyar cégek oroszországi exportját.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyezte, hogy a Sberbank of Russia (Szberbank) közvetett minősített befolyást szerezzen a Magyarországi Volksbank Zrt.-ben - a határozat a felügyelet honlapján jelent meg.

Szerdától megemelte lakáscélú, végtörlesztésre is alkalmas forinthiteleit az eddig legolcsóbbnak számító Volksbank - tudta meg az [origo]. A nemrégiben orosz tulajdonba került pénzintézet az ismertebb, országos lefedettséggel rendelkező hazai bankok közül eddig messze a legjobb ajánlattal várta a végtörlesztőket, és az október első napjaiban látott kamatemelési hullámból sem vette ki a részét. (Az akkori, néhány nap alatt a legtöbb lakossági nagybanknál bekövetkezett kamatemelés miatt szerdán indította el kartellvizsgálatát a Gazdasági Versenyhivatal, a Volksbankot viszont a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábban azért büntette meg, mert félrevezető nyilatkozatot íratott alá az ügyfelekkel.)

A szerdán életbe léptetett új banki hirdetmény szerint a volksbankos jelzáloghitelek teljes hiteldíjmutatója (thm) durván 1,3 százalékponttal emelkedett meg, miáltal már nem kapható a bankban 10 százalékos thm alatti forinthitel. A korábbi kondíciók mellett a végtörlesztésre alkalmas lakáscélú termékek 9,27, illetve 9,3 százalékos thm mellett voltak elérhetők (10 millió forintos hitelt és 20 éves futamidőt feltételezve), az új kondíciók szerint (2011. november 23-tól) viszont már csak egyféle kiváltó hitel létezik, és ennek thm-je 10,52 százalék. Valamennyi forinthitel folyósításának feltétele lett, hogy az ügyfél számlájára havonta legalább 200 ezer forint érkezzen.

Az egészségünk megőrzése életünk és családunk minőségének fenntartását, keresetképességünk védelmét is jelenti. Egészségbiztosítási termékeink olyan egészséggel kapcsolatos élethelyzetekre nyújtanak biztosítási védelmet, amelyek komolyan veszélyeztethetik magunk és családunk életminőségét.
Balesetbiztosítási termékeink megfelelő biztosítási védelmet nyújtanak olyan váratlan események bekövetkezésekor, ami bárkivel bármikor megtörténhet. Termékeink egyénekre és az egész család számára is választhatók.

A legjobb amit találtam jelenleg:

A tervek szerint a pedagógus béremelés két lépcsőben menne végbe. Az első lépcső az 2013. szeptember 01. dátumhoz kötődik, míg a második emelés 2015. január 01-hez. A koncepciót áttekintve- amennyiben az tényleg abban a formában valósul meg- ténylegesen nagyméretű bérrendezésről, illetve béremelésről beszélhetünk, ami független attól, hogy a pedagógus melyik kategóriába kerül besorolásra, ugyanis az emelés mindegyik kategóriát olyan szintre helyezi, amely a mostani bérekhez viszonyítva jelentős emelést fog eredményezni. Láthatóan a kormány a béremelésekkel járó költségek fedezetének megteremtését még nem tudta garantálni, ami így nyitott kérdés maradt. Tett lépéseket ebben a dologban, amelyek már most is láthatók, de a nyilatkozatok alapján feltétlenül szükséges volna ehhez az, hogy nőjön az ország GDP- je, azaz megerősödjön a gazdaság, illetve ez a növekedés beálljon egy folyamatos mozgásra. Látható tehát, hogy elindult egy folyamat, amelynek várhatóan tényleg az lesz az egyik eredménye, hogy a pedagógusok bére rendezésre kerül, de feltétlenül látni kell azt is, hogy sok még a nyitott kérdés, és a bizonytalanság egyes kérdésekben.   

 Az életpályához rendelt munkaidő-szabályozás szerint a Magyarországon ma mindenki számára kötelező heti negyvenórás munkaidő 80 százalékát kötött munkaidőnek tekintik. Ezt a 32 órát nem feltétlenül az iskolában kell eltölteni, például a kirándulás vagy múzeum-, színházlátogatás is beleszámít. A heti munkaidő húsz százalékát a tanítók, tanárok továbbra is szabadon használhatják fel - ismertette az államtitkár.

Az érdekvédőkkel Hoffmann Rózsa szerint sok részletkérdésben sikerült megállapodni, arról viszont nem, hogy sztrájk idején szükséges-e az iskolákban elégséges szolgáltatást biztosítani. Mivel a sztrájktörvény erre az iskolák esetében nem tér ki, a tárca ebben a kérdésben a szakszervezetekkel egyetértésben a munkaügyi bírósághoz fordult.

"Egyébként - noha a sztrájkbizottságot alakító négy szakszervezet nem mondott még le a sztrájkkészültségről - tisztázódtak és jelentősen közeledtek az álláspontok, úgy vélem, nincs ok a munkabeszüntetésre" - tette hozzá.

Az eddigi eredményekről azt mondta, "korszerű, igazságos, az alaptörvényünkből eredeztetett értékrendet közvetítő, a tanulási, fejlődési esélyeket mindenütt egyformán felkínáló rendszer alapjait teremtettük meg. Joggal remélhetjük, hogy 2013-tól lényegesen jobb korszak kezdődik a köznevelés világában".

"Nyugodtan, jó lelkiismerettel állítom, hogy a szülők, a tanárok és a szakmai szervezetek többsége támogatja, mi több, igényli a köznevelési és a teljes oktatási rendszer megújulását. Mind tudják, hogy nem mehetnek úgy tovább a dolgok, ahogyan eddig volt. A kormány és az oktatásirányítás ennek az igénynek megfelelően cselekszik" - mondta.

Arra a kérdésre, nem fordult-e meg a fejében, hogy a kritikák hatására visszavonuljon, azt válaszolta: a feladat elvégzésére Magyarország miniszterelnöke kérte fel, a változtatás joga is az övé. "Megfutamodni nem szokásom, az ígéreteimet pedig mindaddig, amíg rajtam múlik, betartom" - jelentette ki.

Forráskivonás

Ahogy a Hetek legutóbbi számában beszámoltak róla, a kormányzat a felsőoktatás forrásait a 2010-es 183 milliárdos szintről 2013-ra 120 milliárdra csökkentette. Vagyis egyharmadával nyeste meg a felsőoktatásra fordított közösségi befektetést. A felsőoktatásból már a 2011-es költségvetésben elkezdtek pénzt kivonni, majd jött egy brutális lépés: egyik évről a másikra drámaian lecsökkentették a jogász- és közgazdászképzés állami finanszírozását. Ezt a döntést a mai napig nem indokolták meg elfogadható módon.

A kormányzati ámokfutás az év végén újabb lendületet vett. Miközben a hivatalos kommunikáció a felsőoktatás (valóban kívánatos) átfogó reformjáról beszélt, az egyik héten az jelent meg, hogy 2013-től 38 ezer hallgató vehet részt államilag támogatott képzésben, majd néhány napon keresztül a kormányszóvivő és az oktatási államtitkár vehemensen védte az újabb számot, ami 10 ezer körüli hallgató képzését tette volna lehetővé államilag finanszírozott formában. (Néhány éve még 80 ezer hallgató képzését biztosította az állam.)

Aztán újra felbukkantak a már eltörölt keretszámok, és először 40 ezer, majd 55 ezer államilag finanszírozott nemkeretszám keretszámról nyilatkozott a kormány. Igaz, hogy mindezt egy héttel annak a költségvetésnek az elfogadása után tették, amely még mintegy 10 ezer államilag finanszírozott helyről szólt. Azt, hogy hogyan fogja az állam 55 ezer hallgató képzését finanszírozni 10 ezer főre szánt keretből, ma még nem tudhatjuk.

A Nemzetgazdasági Minisztérium elküldte a konvergenciaprogramot az Európai Bizottságnak. A dokumentum legfontosabb üzenete, hogy pótlólagos költségvetési intézkedések nélkül is tartható a 2013-as 2,7%-os hiánycél. Pedig a kormány rontotta az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését, és csökkentette az inflációs prognózisát. Vagyis a tárca nem állított össze egy Varga-csomagot, ami részben azzal magyarázható, hogy épít az eddig meghozott intézkedésekre, és az élesedő kockázatokra leköti a szabad tartalékok felét. A túlzott deficit eljárás szempontjából óriási jelentőséggel bír a 2014-es költségvetés is, itt a kormány a kedvezőbb jegybanki eredményben és információink szerint az Európai Bizottság - makrogazdasági pályát illetően - megengedőbb hozzáállásában bízhat. A választási költségvetés miatt aggódok is felszisszenhetnek, amikor azt látják, hogy a kormány 2,2%-ról 2,7%-ra emeli a 2014-es hiánycélt és a korábbi évekhez képest szokatlanul alacsony tartalékot tervez be.

Fontosabb részletek:

- Az NGM szerint pótlólagos intézkedések nélkül is tartható az idei évre kitűzött 2,7%-os hiánycél, ezt a már eddig elfogadott és végrehajtott intézkedésekre alapozza a minisztérium.
- Az idei GDP-növekedési prognózist 0,7%-ra csökkentette a korábbi 0,9%-ról, a 2013-as inflációs előrejelzését 3,1%-ra mérsékelte 5,2%-ról.
- Jövőre 1,9%-os gazdasági növekedés jöhet (eddig 2%-kal kalkulált a tárca), az infláció 3,2% lehet.
- A minisztérium is látja az idei évet övező költségvetési kockázatokat, ezeket úgy kezeli, hogy leköti a szabad tartalékok felét.
- Ami a 2014-es büdzsét illeti: az eddigi 2,2%-os hiánycélt 2,7%-ra emeli a kormány, a korábbi évekhez képest szokatlanul alacsony tartalékkal vág neki az évnek.
- Az idei évre minimális jegybanki veszteséggel kalkulál a tárca, vagyis jövőre nem kell az államháztartásnak mélyen a zsebébe nyúlnia.

2013: nincs csomag

A kormány az idei hiánycélhoz nem nyúl, továbbra is a 2,7%-os szintet kívánja elérni, mégpedig pótlólagos kiigazító lépések nélkül. Idei terveit arra alapozza, hogy bár több bevétel esetében várható elmaradás, a szabad tartalékok nagy részét már most leköti az élesedő kockázatok fedezésére és a mélybe csökkenő hozamok alacsonyabb kamatkiadást eredményeznek. A kockázatok közül a konvergenciaprogram kiemeli:

- a pénzügyi tranzakciós illeték esetében a kereskedelmi bankoktól 80 milliárd forinttal kisebb összeg folyhat be idén, míg az államkincstár esetében 10-20 milliárd forint lehet az elmaradás. Korábban az NGM ezzel kapcsolatban már jelezte, hogy a MÁK-tól várt illetékbevételek teljesülése érdekében jöhetnek lépések (itt vagy a kulcs emelése, vagy az adóalapot képező forgalom kiszélesítése jöhet szóba)
- a sertéságazatban bevezetni tervezett fordított adózásból nem érkezik meg a várt 10 milliárdos többletbevétel, mivel az Európai Unió nem járult hozzá az intézkedés bevezetéséhez
- mérsékelt bevétel-elmaradás keletkezhet a pénztárgépek online bekötéséből és a közműadóból várt bevételek tekintetében
- a tervezettnél alacsonyabb infláció 160 milliárddal csökkenti a büdzsé bevételeit

Pozitív folyamatokat is találhatunk azonban az idei költségvetésben a konvergenciaprogram szerint. Így például a kisvállalati adók vártnál kisebb népszerűsége a tervezettnél kisebb bevételkiesést okoz, valamint a tervezettnél lényegesen alacsonyabb állampapírhozamok kisebb kamatkiadást eredményezhetnek (IMF-megállapodás nélkül is elérhető az eredeti kamatcsökkentési hatás).

A fenti problémákat a kormány mindössze úgy kezeli, hogy az élesedő kockázatok miatt a 400 milliárd forintos szabad tartalék több mint felét már most leköti. Vagyis az év hátralévő részére GDP-arányosan 0,6%-os tartalékot hagy.

2014: bízva bízzál

Még érdekesebb tervek bontakoznak ki előttünk a 2014-es költségvetést illetően. A legfontosabb ezek közül, hogy a kormány 2,7%-ra emeli a költségvetési hiánycélt a tavaly ősszel 2,2%-ra módosított célról (ezt megelőzően pedig 1,9% volt a tervezett deficit). A szabad tartalékok összege pedig GDP-arányosan 0,5%-ra fog rúgni, ami a korábbi évekkel összehasonlítva feltűnően alacsony. Ami viszont segítheti a költségvetés jövő évi pozícióját, hogy a kormány azzal számol: nem lesz veszteséges idén az MNB (a 2013. évi jegybanki eredmény alakulása nem tesz szükségessé veszteségtérítést), vagyis nem kell mélyen a zsebébe nyúlnia 2014-ben. Ennek részletei egyelőre nem ismertek, a jegybank két héttel ezelőtt bemutatott növekedési programja ugyanis nem javítja ennyivel a 2013-as jegybanki eredményt. 

A sors útjai kifürkészhetetlenek - tartja a mondás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem készülhetünk fel a váratlan élethelyzetekre. Ehhez természetesen tisztában kell lennünk jövőnk kalkulálható részleteivel, és el kell fogadnunk azt a tényt is, hogy életünk csak egy része előrelátható. Arról nem is beszélve, ahogy az élethelyzetek, úgy megtakarítási képességünk is folyamatosan változik. Ezúttal a különböző élethelyzeteket, s a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási lehetőségeket mutatja be a Pénzcentrum.hu.

Az öngondoskodás alapvető célja, hogy felkészüljünk a jövőben várható eseményekre. Ugyanakkor az előttünk álló sokszínű élethelyzeteknek csak egy része előrelátható. Előre látható például, hogy életünk különböző szakaszaiban más és más a jövedelemtermelő képességünk. Jellemzően a nyugdíjas kor életszakasza kritikus ebből a szempontból, tehát az öngondoskodás egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen módon és mértékben tudunk tartalékokat képezni erre az időszakra. De többé-kevésbé előre látható az is, hogy tervezzük-e ingatlan, autó, vagy más, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikk vásárlását. Ezekre a célokra ismét érdemes jó előre takarékoskodni.

Az előre nem látható élethelyzetek ugyanakkor bizonytalan a bekövetkezési ideje is. Ezekhez az eseményekhez valamilyen valószínűséget rendelhetünk, aminek segítségével kifejezhető azok kockázata, s így számszerűsíthető azok hatása. Az ilyen jellegű kockázatok kivédését biztosítások kötésével valósíthatjuk meg. A leggyakoribb biztosítási konstrukciók az életbiztosítások, az ingatlanokra köthető biztosítások, a felelősség-biztosítások. Bár némileg átmenetet képez, de ide sorolható az emberi egészség kérdése is. Nem tervezhető ugyanis, hogy mikor, és milyen egészségügyi problémákkal kell majd szembenéznünk. Az egészségbe való befektetés ugyanakkor a legjobb befektetések egyike, így az egészségmegőrző programok akár előre tervezhetőek is lehetnek.

Ha kis összeggel is, de rendszeresen
Alacsony jövedelemből is érdemes elkezdeni a takarékoskodást. A hangsúly leginkább a folyamatosságon van, hiszen ha hónapról-hónapra félre tudunk tenni néhány ezer forintot, megtakarításunk folyamatosan kamatozik, gyarapszik, ráadásul vannak olyan banki termékek is (például a takarékszámlák), amelyek pont a rendszeres megtakarítás esetén nyújtanak magasabb kamatot.

Egy hosszabb távon, rendszeresen elhelyezett, akár kisebb - havi néhány ezer forintos, éves szinten akár 100-150 ezer forintos - összegű megtakarítás évek alatt milliós nagyságúvá növekedhet, mely hozzájárulhat a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtéséhez is. Azt is fontos tudnunk, hogy az állam számos esetben adókedvezménnyel is támogat egyes megtakarítási formákat, ezzel is ösztönözve az öngondoskodást.

Sokan azt gondolják, hogy a hosszú távú megtakarításokat ráérnek 40-45 éves korban elkezdeni. A tapasztalatok és a nyugdíjrendszer folyamatos változása ugyanakkor mindenkit arra ösztönöznek, hogy lehetőségeihez mérten a leghamarabb, akár már 25-30 éves kora között kezdjen el foglalkozni a kérdéssel, és indítsa el megtakarítási programját. Itt is él a fentebb említett szabály, hogy már kis összegekkel is elkezdhető a megtakarítás (így a nyugdíjas kor eléréséig jelentős vagyont halmozhatunk fel). Fontos ugyanakkor, hogy lehetőség szerint ne nyúljunk a hosszú távú megtakarításokhoz, időközben felmerülő pénzügyi nehézségeinket próbáljuk más forrásból megoldani. Ilyen távon (is) számít, hogy megbízható pénzügyi szolgáltató kezelje pénzünket, és arról se feledkezzünk el, hogy folyamatosan kísérjük figyelemmel befektetésünk hozamának alakulását is.

Közép-Európában - elsősorban történelmi okokból- sokan a materiális javakat tekintik az elsődleges öngondoskodási formának. Ennek tipikus példája az ingatlantulajdon, amire sokan befektetésként tekintenek. A mai fiataloknak ugyanakkor nem könnyű saját forrásból lakást vásárolni, a bankok öngondoskodási termékei között viszont erre is találunk jó megoldást, ráadásul az állami támogatások is egyre szélesebb kör számára elérhetőek. Nem véletlenül váltak igazán népszerűvé a lakástakarékok az elmúlt években. Ezekhez ugyanis jelentős állami támogatás - havi 20 ezer forintos megtakarítás esetén évi 72 ezer forint - jár, ráadásul kedvező hitellehetőség is kapcsolódik hozzájuk.

Évi 500 ezret kell megtakarítani

Magyarországon az átlagjövedelem 70 százalékára lenne szükség a tisztességes nyugdíjas kori megélhetéshez. A megfelelő és a tényleges nyugdíj közötti különbözetet saját erőből kell megteremteni - derül ki az OECD felméréséből. A két összeg közötti különbség jelenleg is évente félmillió forint, ennyit kell aktív életünk alatt saját magunk számára félretennünk. A fiatalok és még aktív korúak még ennél is nagyobb összeggel számolhatnak, hiszen a demográfiai változások és nyugdíjrendszer jelenlegi formája miatt egyre kevésbé számíthatunk megfelelő nyugdíjra. 

Hazánkban egyre többen vélik úgy, hogy nyugdíjuk nem lesz elég megszokott életszínvonaluk fenntartásához és életük utolsó szakaszára készülve valamilyen öngondoskodásba kezdenek. Az egyik legfontosabb szempont ezeknél a megtakarításoknál, hogy az állami pillérrel szemben örökölhető legyen az itt felhalmozott vagyon.

Létezik kifejezetten nyugdíjas célra takarékoskodóknak egy banki termék, melyhez állami támogatás és kamatadó-mentesség is jár. Az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) hátránya, hogy 10 évig nem férhetünk hozzá a megtakarításunkhoz, vagyis a nyugdíjba vonulás előtt 10 évvel el kell kezdenünk a megtakarítást. Az állami támogatást adókedvezmény formájában jár, évente maximum 100 ezer forint erejéig. Ha havonta 42 ezer forintot, vagyis évi 500 ezret félre tudunk tenni nyugdíj-előtakarékossági számláján, egy átlagos 6 százalékos éves hozam mellett tíz év után több mint 8 millió forintot kapunk.

A nyesz mellett lehetőség van Tartós Befektetési Számla kötésére is, amely esetén kamatadó-kedvezményhez, majd mentességhez jutunk 3, illetve 5 év után. A számla esetén az első, forrásgyűjtő évben bármikor, bármekkora összeget el lehet rá helyezni, amely az elhelyezés pillanatában azonnal elkezd dolgozni. Következő év januárjától pedig megkezdődik a kamatadómentesség számítása - a felhalmozott pénzt 3 év után részlegesen, öt év után teljesen kamatadó-mentesen hozzáférhető. Egy 1 millió forintos befektetés esetén 6 százalékos hozammal számolva így 54 ezer forintos adómegtakarítást érhetünk el 5 év alatt. Persze ezt akár minden évben is megkaphatjuk, ha újabb tbsz-eket nyitunk.

Különösen középkorban lehet fontos különböző biztosítások megkötése, melyekkel akár a családunkról, akár a saját egészségügyi ellátásunkról gondoskodhatunk. Egyre inkább előtérbe kerülnek a különböző egészségbiztosítások, melyek az állami rendszeren felüli plusz szolgáltatásokat nyújtanak az egészségünk megőrzése érdekében. Az életbiztosításokkal olyan tragikus eseményekre is felkészülhetünk, melyek esetén a családunknak nagyobb anyagi biztonságra van szüksége.

Pedagógus életpályamodell bevezetése

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is üdvözli a a pedagógus életpályamodell szeptemberi bevezetését, amennyiben az a pedagógusok béremelésével jár együtt. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kijelentette, hogy 2013. szeptember 1-től megkezdődik a pedagógus életpályamodell bevezetése. Az új pedagógus előmeneteli rendszer minden nevelési-oktatási intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozik.

A pedagógus életpályamodell bevezetése nem csak a bértábla módosítását jelenti, hanem újraértelmezik a pedagógusok munkáját, munkaidejét és folyamatosan elvégzik a pedagógusok minősítését. Az új rendszer bevezetése jelentős béremeléssel is jár, mert egy egyetemi végzettségű kezdő tanár jelenlegi fizetése 134 ezer forint helyett közel 200 ezer forint lesz. A PDSZ viszont ezt csak akkor tudja elfogadni, ha mindez a pedagógusok óraterhelésének növekedése nélkül valósulna meg. A köznevelési törvény szerint a pedagógus életpályamodell bevezetésének dátuma 2013 szeptember 1.

A kormány tervei szerint a köznevelés megújításával olyan új iskolarendszer jön létre, amely a diákok, a tanítók és a tanárok számára is nagyobb biztonságot jelent. A magas színvonalú iskolarendszer egyik fontos feltétele, hogy a tanítók és a tanárok a jelenleginél nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést élvezzenek.

Változások 2013. szeptember 1-től

Az alábbi legfontosabb változásokra kell felkészülni:

• Az általános iskolákban 16 óráig tart az oktatás (nevelés), amennyiben arra igény van, akkor az iskolának 17 óráig gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről is.
• Az általános iskola működhet egész napos iskolaként is. A szülő akkor kérheti gyermeke felmentését a délutáni foglalkozások alól, ha az iskola nem egész napos iskolaként működik.
• A Nemzeti köznevelési törvény szerint a pedagógus életpályamodell bevezetése a jelenleginél magasabb bérekkel jár és rögzíti az előmeneteli rendszert is. Az új bértábla nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán eltöltött éveket veszi majd figyelembe, hanem az elvégzett minősítés eredményét is.
• Azokra a pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév végéig elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. Amennyiben nem szereznek minősítést, akkor rájuk a mindenkor hatályos Kjt. szabályai érvényesek.
• A pedagógus életpályamodell 2013. szeptember 1-i bevezetése után minden pedagógus jövedelme növekedni fog, a minősítés megszerzése után még további béremelkedésre is számíthatnak a tanárok.
• Az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 180 %-a, egyetemi végzettség esetén 200 %-a.
• A pedagógusok „alkotói szabadságot” vehetnek igénybe meghatározott feltételek teljesítése esetén.
• Az általános iskolában bevezetésre kerül az erkölcstan és a helyette választható hittan.
• Ekkor lépnek hatályba az intézményvezetők létszáma és óraszámai.
• Legalább 8 gyermek esetén a szülők kérésére óvodát vagy alsó tagozatot kell szervezni a kistelepüléseken.

Köztudott, hogy a pedagógia területén folyamatos, és nagy volumenű változások rázták meg az érdekelteket. A 2013-as év kezdődött azzal, hogy az állam átvette a z addig önkormányzati fenntartás alatt lévő oktatási intézményeket. Nyilván ez önmagában is egy óriási feladat, amelynek azonnali következményei is voltak.

Ilyen következmény volt például a nyugdíjas korú pedagógusok nyugdíjazása, illetve azok falhoz állítása, akik már betöltötték az öregségi nyugdíj korhatárát, és nyugdíj mellett dolgoztak, ugyanis nekik dönteniük kell/kellett, hogy a nyugdíjukat kérik, vagy a fizetésüket. Mindenkinek, aki betöltötte a 62. életévét döntenie kell. Arról, hogy szükséges volt-e az államosítás megoszlanak a vélemények. Térjünk rá a másik, még előttünk álló, és a kedélyeket szakmai berkekben felkavaró tervezetre a pedagógus életpályamodell bevezetésére. A modell várható életbelépésének ideje 2013. szeptember, azaz a következő tanév. Magának az életpályamodellnek a bevezetése teljes szemléletváltást, új munkaszervezést, a feladatok újragondolását, minősítési és ellenőrzési rendszer kiépítését jelenti. Nem utolsósorban jelentős béremelés is kapcsolódik várhatóan hozzá. Új előmeneteli rendszer került kidolgozásra, amely szerint 5 fokozata lesz a tanárok minősítésének: gyakornok, pedagógus I, pedagógus II, pedagógus III (mester-pedagógus), illetve tudóstanár (tudományos fokozattal). Az egyikből a másikba való átlépéshez egy minősítői vizsga, illetve mester-pedagógusnál pedagógus szakvizsga megtétele szükséges.

Az egyes szintekre való átlépés akkor válik esedékessé, amikor a pedagógus egy meghatározott időt eltöltött a pályán. A különböző szintekhez más-más jogosultságok lettek rendelve. Egy gyakornok kötelező heti óraszáma 19 óra, míg a magasabb fokozatokban 21 óra, míg végül a tudóstanárnál újra 19 óra. Kidolgozásra került a pedagógusok kötelezettségei, azaz meghatározásra kerültek például a szakoktatókkal, általános iskolai tanítókkal, középiskolai tanárokkal, stb. szembeni elvárások. Azoknak, akiknek nem sikerül a minősítési vizsga, azok nem végezhetnek pedagógusi munkát, bár az iskola alkalmazhatja más munkaterületre. A sikertelen minősítésen átesett pedagógusok két év után saját költségen megismételhetik a minősítést. Az új bértáblában jellemzően 3 évente lép előre új bérszintre a pedagógus. Az egyes minőségi szinten belül egy-egy szintlépéssel 5 %-kal emelkedik a pedagógus jövedelme. Nagyobb ugrás akkor következik be, ha magasabb fokozatba lép a pedagógus (pl. pedagógus I-ből pedagógus II-be). A bértábla 0-44 év munkaviszony között tervezi meg a béreket, és a bérek a kezdő pedagógusok béréhez viszonyítva 100-265 % közötti sávban mozognak. Természetesen sok még a nyitott kérdés, a kidolgozatlan részlet, ami azt vetíti előre, hogy maga az egész rendszer a működési folyamat alatt fog finomodni, fejlődni. Egy azonban biztos, hogy a pedagógus életpályamodell 2013/2014 évben még sokszor lesz az érdeklődés középpontjában.

Iparűzési adó 2013 - A helyi adók a legfontosabb bevételi forrást jelentik az önkormányzatok számára 2014-ben is !

Jól mutatja a bevétel nagyságát az a statisztikai adat, amely szerint az önkormányzati bevételek több mint 80 %-a. Természetesen befizetések az utóbbi években folyamatosan csökkennek, amelynek az oka a kialakult gazdasági helyzet, illetve a nemzetközi gazdasági válság. Ugyanis ezeknek köszönhetően rengeteg vállalkozás ment csődbe, vagy vált fizetésképtelenné. Ennek következtében pedig nagymértékben csökkent az önkormányzatok bevétele ebből az adónemből, aminek az lett a következménye, hogy más helyi adók kivetés is szóba került, ami pedig a lakosság, illetve az adófizetők hangulatát rontotta.

Nézzük meg, mit tudunk az iparűzési adó 2013-as szabályairól. Az adó alapját a nettó árbevételből kell képezni. Csökkenteni kell az értékesített áru beszerzési árával, a közvetített szolgáltatások értékével, az előállításhoz igénybe vett anyagköltséggel, és végül az alapkutatásnak, kísérleti fejlesztéseknek az aktuális adóévben felmerült költségeivel. Újdonság, hogy 2013-2014-től sávosan kerül megállapításra az adóalap, amely után a kivetett adót fizetni kell. Ez a következő képen alakul. Az 500 millió Ft alatti nettó árbevételt elért cégek levonhatják teljes egészében a beszerzési, illetve a közvetített szolgáltatások értékét, azaz a nettó árbevétel 100 %-ig. Ugyanezt az 500 millió és 20 milliárd Ft közötti nettó árbevételt elért cégek a nettó árbevétel 85 %-ig, a 20-80 milliárd Ft közötti nettó árbevételt produkáló cégek annak 80 %-ig, végül a 80 milliárd nettó árbevételnél nagyobb nettó árbevételt kimutató vállalkozások a nettó árbevétel 75 %-ig tehetik azt meg. Az iparűzési adó mértéke az adóalap 2 %-a.

A helyi iparűzési adó legfontosabb szabályai

Tippek :

1. Költözésre fel! Olyan települést kell választania a cége székhelyéül, amely településen az iparűzési adó mértéke: 0 %. Több ilyen település is van Magyarországon. Léteznek székhelyszolgáltató cégek - interneten könnyen megtalálhatóak -, amelyek bizonyos szolgáltatási díj fejében székhelyszolgáltatást nyújtanak teljes körű ügyintézéssel ezeken a településeken.
2. Mennyit kell fizetni összesen? A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) alapján 2 %-os mértékű iparűzési adót kell fizetni. Az adó alapja állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a törvény 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
3. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenységnek számít, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.
4. Ki menthet meg minket az iparűzési adódótól? Egyértelműen az önkormányzat, aki rendeletében jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára. Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalap-összeget is meghatározhat. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
5. Milyen adómentességek léteznek?
   1. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség: A Htv. 39. § (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.
   2. A szabályozott ingatlanbefektetési társaság adómentessége: Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény (Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság (társaság), a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás (elővállalkozás), valamint a társaság és az elővállalkozás Szit. tv. szerinti projekttársasága. Ha az elővállalkozás projekttársasága megszűnik, vagy az elővállalkozás a projekttársaságban fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy egészben elidegeníti, akkor a projekttársaság a mentesség figyelmen kívül hagyásával számított adójának kétszeresét az elővállalkozás a projekttársaság megszűnésének, elidegenítésének időpontját követő első adóbevallása benyújtásával egyidejűleg köteles bevallani és megfizetni.

A biztosított szülőt megillető ellátások

Családi adókedvezmény

Tájékoztató családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozat  
A közzététel napja: 2013. január 01. - 2014-ig

Családi adókedvezmény adóköteles jövedelem esetén vehető igénybe, azaz a szülőnek olyan jövedelemmel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi az adókedvezmény levonását a személyi jövedelemadóból. A családi adókedvezmény mértéke 2005-ben egygyermekes családoknál havi 3000 forint, kétgyermekes családoknál gyermekenként havi 4000 forint, míg három- és többgyermekes családoknál gyermekenként havi 10 000 forint. A kormány tervei szerint a családi adókedvezményt 2006. január 1-jétől megszüntetik az egy- és kétgyermekes családok esetében, és korlátozzák a három- és többgyermekes családoknál.

A terhességi-gyermekágyi segély

A terhességi-gyermekágyi segély annak a kismamának jár, aki a gyermeke születését megelőző két évben legalább 180 napig biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A180 napba beszámítják a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét, valamint a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét is.

A terhességi-gyermekágyi segély időtartama

A kismamát terhességi-gyermekágyi segély maximum 168 napig illeti meg.

Amikor nem jár terhességi-gyermekágyi segély

Nem jár terhességi-gyermekágyi segély annak a kismamának, aki a szülési szabadság ideje alatt teljes keresetét megkapja, vagy ha bármilyen díjazás ellenében (kivéve a szerzői díjat vagy az szja alól mentesített tiszteletdíjat) munkát végez. A családi adókedvezmény feltételei változnak 2013 után.

A terhességi-gyermekágyi segély mértéke

A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 százaléka.

Családi adókedvezmény nyomtatvány letöltés 2013 - 2014

Elvárt béremelés 2013-2014

A munkavállalók munkabére nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2013. évi elvárt mértékéről a Magyar Közlöny 2013. évi 157. számában jelent meg a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet. A rendelet célja, hogy az adójogszabályok változása miatt ne csökkenjen a munkavállalók nettó bére. A kormányrendeletben foglaltak végrehajtása egyaránt érdeke a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a kormányzatnak.

2013. január 1‐től emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege is havi 98.000, illetve 108.000 Ft‐ra. Az új kötelező bérminimumok alkalmazása azonban nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez mivel 2014-től újabb változás várható majd a bérek területén.

Az idén is visszamenőleges béremelésre számíthatnak az egészségügyben dolgozók. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, bár a kormánnyal folytatott előző tárgyaláson még arról volt szó, hogy az érintettek szeptembertől nem visszamenőleges hatállyal részesülnek a bérkompenzációban, a csütörtöki egyeztetésen elhangzott: a dolgozók fizetését januárig visszamenőleg emelik meg.

A tárgyalásról a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke is pozitívan nyilatkozott a lapnak. Hankó Zoltán úgy fogalmazott: a mostani bérfejlesztés orvosolja azt a tavalyi sérelmet, amikor is a kórházi gyógyszerészek nem részesültek megfelelő kompenzációban. Az idei béremelés során ugyanis az orvosokkal azonos bérkategóriába sorolják majd őket.

Szócska Miklós először március elején ült tárgyalóasztalhoz a szakmai szervezetekkel, hogy megkezdjék az egyeztetést az ágazati bérfejlesztésről. Erre az idén harmincmilliárd forint áll rendelkezésre. Az egészségügyért felelős államtitkár leszögezte, ezúttal azoknak a csoportoknak kell elsőbbséget élvezni, akik a tavalyi bérrendezés során aránytalanul kevesebbet kaptak.

A kormány ismét bedobta a 13.havi nyugdíj visszaállításának lehetőségét, valamint adni is kell, már nem sok van hátra a választásokig. Az elképzelések szerint azonban nem pénz formájában utalnák ki az összegeket, hanem beépítenék az állami cafetéria rendszerbe azzal a céllal, hogy minél kevesebb pénz kerüljön ki az országból. Érdekes módja a jótékonyságnak, amikor adunk valamint, de szigorúan megszabjuk az ajándék felhasználásának módját. Jelenleg a mai nyugdíjrendszer a befizetések alapján nem enged meg plusz juttatásokat, így ami 13.havi nyugdíjt ígér a kormány,azt egyéb forrásból lehet csak biztosítani.

Az előző években több ígéret elhangzott a nyugdíjak védelmére vonatkozóan, a 2015-ös évre 5,2 százalék emelés lett a költségvetésben tervezve, a nyugdíjak reálértéke megőrzése érdekében. Az év első napjaiban napvilágra került, hogy kormánykörökben a 13. havi nyugdíj bevezetéséről kezdődtek meg az ötletelések. Arról még szintes semmit nem tudni, hogy az ehhez szükséges 300 milliárd forintos alapot honnan kívánják előteremteni. A sajtó és a média egyre többet foglalkozik a Bajnai kormány által elkövetett nagy hibával, amikor is elvették a 13. havi nyugdíjat, most kiderül, meg lehet-e valósítani az ígéretet a jelen gazdasági körülmények között. Amennyiben a nyár elején kikerülhet Magyarország a túlzott deficiteljárás alól, akkor ebben az esetben lehet esély a 13. nyugdíj realizálására.

A 13. havi nyugdíj bevezetését fontolgatja a kormány, a tervezet előkészítésére, a szükséges háttérszámítások elkészítésére a Magyar Államkincstárat már fel is kérték – értesült az Index. Információinkkal kapcsolatban tájékoztatást kértünk a kincstártól és a Kormányszóvivői Irodától is, választ a cikk megjelenéséig nem kaptunk. Később az Államkincstár közölte, hogy ilyen felkérés nem volt, az ügyben inkább az NGM-et kérdezzük. Ezt meg is tettük, innen azt a választ kaptuk, hogy a 2013-as költségvetésben ilyen tétel nem szerepel. Úgy tudjuk, a választási kampány hajrájára tervezett extrajuttatás abban térhet el az MSZP által korábban bevezetett rendszertől, hogy nem pénzben, hanem a mostani állami cafeteria-elemek valamelyikében, például Szép-kártyán vagy Erzsébet utalványon kapnák meg a nyugdíjasok.

A választások közeledtével a kormány láthatóan nagyon számít a nyugdíjasok szavazataira, ez látszott egyébként abból is, hogy az őszi, három tételben több mint nyolcszázmilliárdos Matolcsy-csomag egy eleme sem nyúlt a nyugdíjakhoz. Több, névtelenül nyilatkozó forrásunk szerint a 13. havi nyugdíj az egyik legfontosabb eszköze lehet a nyugdíjas szavazók mozgósításának.

„Valóban van ilyen irányú gondolkodás, de kevés konkrétumot tudok” – fogalmazott egy nagy állami pénzügyi intézménynek dolgozó forrásunk. Egy másik, banki körökben ismert forrásunktól azt hallottuk, hogy informális beszélgetéseken egy, a magas jövedelmekre kivetett szolidaritási adó ötletéről is hallott, aminek a segítségével a költségvetési hiány növelése nélkül lehetne folyósítani a juttatást. Forrásunk azt is hozzátette, hogy ez is egy újabb hajmeresztő, elképesztő kampányötlet, ami sokat ártana a hosszú távú pénzügyi stabilitásnak és a magyar gazdaságpolitika megmaradt hitelének. Viszont, ha az EU kiengedi az országot a túlzott hiányeljárásból, akkor a kormányt nem fogják érdekelni a költekezéssel kapcsolatos kritikák - hallottuk.

Erre azonban semmi garancia nincs, hiszen ha már most a túlzott deficiteljárás megszüntetésének lehetőségére úgy reagál a vezetés, hogy „szórni” kezdi a pénzt akár csak gondolatban is, elbizonytalanítva ezzel a költségvetést, az uniós országok pénzügyi vezetői és az EB nem fogja engedni, hogy megszüntessék velünk szemben a szankciót. Nem lehet ugyan is mentség az, hogy a sorozatos kedvező intézkedések – mint például a rezsi csökkentése – nem a költségvetést terhelik, hanem a szolgáltatókat sújtják, ezzel ugyanis a vállalatok helyzete válhat lehetetlenné idővel. Kérdés, hogy a pozitív lépések meghozatalára készülő kormány egyensúlyba tudja-e tartani a két oldalt, amikor el is vesz és ad is. Minden esetre az lenne az egyetlen ésszerű lépés, ha kivárnánk a túlzott deficiteljárás feloldását, majd kevéssel a választások előtt valósulna meg a terv, mely szerint 13. havi nyugdíjt ígér a kormány. Ezzel megcélozhatná egy bizonyos réteg támogatásának megszerzését, hisz adni a választások előtti közvetlen időszakban a leghasznosabb.

További juttatások

Az állami minimálbér támogatás 2013. április második felétől 2013. május 31-ig igényelhető. A támogatás célja, a vállalkozásokra nehezedő minimálbér emelés miatti terhek csökkentése, az év első felében.

A minimálbér a Kormány által rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér, amely minden munkáltatóra és munkavállalóra irányadó. Ennek mértéke 2013-ben, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén 98.000 forint havonta (bruttó összeg). Fontos tehát, hogy ez az összeg csak a napi 8, heti 40 órában dolgozó munkavállalókat illeti meg. Részmunkaidős munkavállalóra a minimálbér a munkaidő mértékével arányosan csökkentett részben irányadó. Például, ha a munkaidő mértéke heti 20 óra, úgy a minimálbér mértéke havi 49.000 Ft.

Garantált bérminimum

A minimálbértől meg kell különböztetni a garantált bérminimum fogalmát. A garantált bérminimum egy magasabb minimálbér összeget jelent, amely a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik. Ennek mértéke a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havi 114.000 forint.

A kormány által megnevezett 11 ágazaton belül vehető igénybe. Ezek a következők: bőr-, bőrtermék-, lábbeli-gyártás, bútorgyártás, élelmiszergyártás, épületek építése, fafeldolgozás, kiskereskedelem, ruházati termékgyártás, speciális szaképítés, szálláshely-szolgáltatás, textilgyártás, vendéglátás.

A kérelmek mind írott, mind elektronikus formában benyújthatók - 2014-ben is, de a mellékleteket csak elektronikusan lehet beküldeni a rendelet szerint. A támogatás megítéléséről a munkaügyi központ tájékoztat, döntést 21 napon belül. A támogatásra szánt pénzek kifizetését egy összegben, várhatóan május végén kezdik meg. Csak a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelés költségeinek fedezetére használható (bér-és járulékköltségek).

A támogatásban részesülő vállalatokkal a munkaügyi központ szerződést köt. A szerződött cégek augusztus 31-ig pénzügyi kimutatást kötelesek benyújtani a minimálbér támogatás 2013. január 1-től június 30-ig terjedő felhasználásáról.

Alapbér és minimálbér

A Munka Törvénykönyve szerint alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér jár. Tehát, nem a munkavállaló összes bérjellegű juttatásának együttvéve, hanem az alapbérnek önmagában kell elérnie az előírt minimális összeget. Ha a felek a minimálbérnél alacsonyabb alapbérben állapodtak meg, a munkaszerződés e részében semmis. Ilyenkor a szerződés vonatkozó kikötése helyett automatikusan a minimálbér válik a szerződés részévé. Például, ha a munkaszerződést a felek nem módosították január 1-jével, és abban továbbra is 93.000 forint szerepel havi alapbérként, úgy ez a kikötés semmis, és úgy kell tekinteni, mintha a felek 98.000 forintban egyeztek volna meg. A minimálbér és a munkáltató által ténylegesen kifizetett bér különbségét munkaügyi bíróság előtt akár 3 évre visszamenőleg lehet követelni. A minimálbér szabályok betartását a munkaügyi felügyelőségek is szigorúan ellenőrzik.

Nem egyértelmű a megítélése annak a helyzetnek, ha a munkavállaló alapbére a munkaszerződés alapján valamilyen bérpótlékot is magában foglalja. Erre az új Munka Törvénykönyve kifejezetten lehetőséget ad. Érvényes tehát az a kikötés, miszerint a munkavállaló alapbére 100.000 forint, amely a műszakpótlékot is tartalmazza. Kérdéses, hogy a minimálbér összegében meghatározott alapbérbe be lehet-e építeni valamilyen bérpótlékot. Álláspontom szerint erre nincs lehetőség, hiszen az alapbér lényege éppen az, hogy minden munkavállalót, bármely munkavégzési körülmények mellett megillet. Ennek pedig ellentmondana az, ha a munkavállaló alapbére csak valamely bérpótlék beépítésével együtt érné el a minimálbért.

A letölthető nyomtatványkitöltő programok - minden esetben - csak a megfelelő keretprogram (Java-alapú programok esetében az ÁNYK - AbevJava) telepítését követően installálhatók. A szükséges keretprogramok a lap aljáról tölthetők le.

Kitöltési útmutató
1253ADO Kitöltési útmutató
1253ADO Kitöltési útmutató 1 oldalas

FONTOS
Az összes, Ön által használt javás programot egy gombnyomással frissítheti az ÁNYK (AbevJava) keretprogram Szerviz -> Frissítések menüpontján keresztül.

Verzió: 1.0, 2013.01.07. Korábbi verziók

elektronikusan is beküldhető

További letöltési lehetőségek

1253ADONYILATKOZAT .jar letöltése

182527  bájt, Verzió: 1.0, 2013.01.07.

1253ADONYILATKOZAT aktív súgó .jar letöltése

178926  bájt, Verzió: 2.0, 2013.01.08.

1253ADONYILATKOZAT RPM-csomag

183764  bájt, Verzió: 1.0, 2013.01.07.

1253ADONYILATKOZAT aktív súgó RPM-csomagja

180503  bájt, Verzió: 2.0, 2013.01.08.

GPG publikus kulcs

Publikus kulcs letöltése az RPM-csomagokhoz

Java WebStart-alapú aktív súgó program

Változik a nyugdíjtörvény 2013-tól

A Magyar Nemzet szerint a kormány módosítani fogja a nyugdíjtörvényt annak érdekében, hogy 2012. szeptember 1. után ne csökkenjen 30%-ra az özvegyi nyugdíj mértéke.

A törvény hatályba léptető rendelkezésének 102/F. § szerint: A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy özvegyi nyugdíját - ha 2011. december 31-én özvegyi nyugdíj mellett átmeneti járadékban vagy rendszeres szociális járadékban részesült, vagy az özvegyi nyugdíj folyósítására tekintettel az átmeneti járadékát, rendszeres szociális járadékát szüneteltették - 2012. szeptember 1-jétől kell harmincszázalékos mértékűre módosítani.

A kormány ígéretet tett a rendelkezés megváltoztatására

Az özvegyi nyugdíj:

A törvényhozás elfogadására vár az önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói támogatás meghatározott részének a kedvezményes, béren kívüli juttatások közé sorolása.

Az Országgyűlésben zárószavazásra vár az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslat, amely többek között ismét módosítja a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyes rendelkezéseit. A módosítás új jogcímmel egészíti ki a kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások körét – írja az Adózóna. A szja-törvény 71. §-ának új (3a) bekezdése szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak száma és a minimálbér szorzataként számított értékhatárt.

Az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor – az adóéven belül több befizetés esetén az első befizetéskor – a pénztártag alkalmazottak létszáma vehető figyelembe. A célzott szolgáltatásra befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül, a magánszemély szempontjából adómentes, és nem kell figyelembe venni a kedvezményes béren kívüli juttatások 500 ezer forintos keretének számításánál.

I. A hitelkérelem beadásához szükséges dokumentumok:

• Személyazonosító igazolvány
• Adóigazolvány
• Lakcímet igazoló hatósági igazolvány
• Vállalkozói igazolvány (vállalkozók esetében)
• Munkáltatói igazolás (banki formanyomtatvány)
• NYUFIG  igazolásés 2 havi nyugdíjszelvény (nyugdíjasok esetében)
• NAV jövedelemigazolás (vállalkozó esetében)
• NAV jövedelemigazolás (alkalmazottak esetében)
  
  • ha az ügyfél készpénzben kapja jövedelmét
  • ha a munkáltató egyéni vállalkozó
  • ha az ügyfél tulajdonos abban a cégben, amely a munkáltatói igazolást kiállította
  • ha a munkáltatói igazolás kiállítója az ügyfél hozzátartozója vagy maga az ügyfél
• NAV nemleges igazolás köztartozásról (saját vállalkozásból száramzó jövedelem esetén)
• Más banknál vezetett számla esetén az utolsó 2 havi, eredeti vagy hitelesített számlakivonat
• A fedezetként szolgáló ingatlan(ok) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja(i)
• Kitöltött hitelkérelmi adatlap (szükség esetén kiegészítő adatlapok)
• Nyilatkozat kamattámogatásra jogosultságról

Támogatott lakáshitel jogszabályi (134/2009. Korm.rend.) feltételek teljesülése érdekében

• Házassági anyakönyvi kivonat;
• Bejegyzett élettársi viszonyról kiállított anyakönyvi kivonat;
• Gyermek születési anyakönyvi kivonata vagy személyi igazolványa és lakcímkártyája (egy gyermekes fiatal vagy több gyermekes igénylő esetén);
• Jogerős bírói ítélet/végzés a gyermek elhelyezéséről (amennyiben a gyermek szülei elváltak), örökbefogadás esetén örökbefogadást elrendelő határozat;
• Iskola igazolása a nappali tagozaton folytatott tanulmányokról (amennyiben a gyermek a 16. életévét már betöltötte);
• Gyermek súlyos fogyatékossága esetén: hatáskörrel rendelkező szakorvos vagy szakértői bizottság igazolása a 16. évet betöltött gyermek fogyatékossága (betegsége) miatti legalább 67%-os mértékű munkaképesség-vesztése vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodása, és ennek fennállása tekintetében;
• A kamattámogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakásra vonatkozóan: adásvételi szerződés; 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap; az egyösszegben visszafizetett önkormányzati / munkáltatói támogatás összegéről igazolás; az egy összegben kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegéről igazolás / a kifizetett ingatlanközvetítői jutalék összegét igazoló számla / a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását maximum 1 évvel megelőzően vásárolt - az építés helyszínéül szolgáló - építési telek Áfá-val növelt vételáráról szóló igazolás / igazolás meg nem valósult lakásszerzésre kifizetett, és meg nem térült összegéről (számla/szerződés) / APEH igazolás az értékesítésből származó bevétel után megfizetett személyi jövedelemadóról;
• A jegyzőnek az ingatlan bontását elrendelő vagy engedélyező határozata;
• 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, illetve a haszonélvező nyilatkozata, és lakcímkártyája, amennyiben a többlet-ingatlanban lakik;

Otthonteremtő lakáshitel jogszabályi (341/2011 Korm.rend.) feltételek teljesülése érdekében

• Igazolás arról, hogy a támogatott személy - házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként szerepel (ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van)
• NAV igazolás arról, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása
• Eladó magánokiratba foglalt nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy az eladástól számított 12 hónapon belül másik lakást kíván vásárolni (a nyilatkozat az adásvételi szerződésbe foglaltan is elfogadható)

Nem magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott, hontalan igénylő esetén

• Útlevél (amennyiben a személyi igazolványból nem derül ki az állampolgárság);
• A származási ország ingatlan-nyilvántartást vezető országos hatáskörű szerve (hatósága) által kiállított - az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó - hivatalos irat és annak hiteles magyar nyelvű fordítása, amely igazolja, hogy az igénylőnek, házastársának, (bejegyzett) élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagoknak származási országában nincsen lakástulajdona (kivéve ha az igénylő menekült személy vagy házaspárok illetve bejegyzett élettársak esetén, ha a házastárs vagy bejegyzett élettárs magyar állampolgár);
• Regisztrációs igazolás, illetve állandó tartózkodási kártya vagy érvényes tartózkodási kártya, amely igazolja a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát (tartózkodási joggal rendelkező esetén);
• Bejelentett szálláshely esetén bejelentőlap;
• Bevándorlási engedély, amely igazolja a bevándorolt jogállást (bevándorolt esetén);
• Letelepedési engedély, amely igazolja a letelepedett jogállást (letelepedett esetén);
• Menekültkénti elismerésről szóló határozat, amely igazolja a menekült jogállást (menekült esetén);
• Oltalmazottkénti elismerésről szóló határozat, amely igazolja az oltalmazott jogállást (oltalmazott esetén);
• Hontalankénti elismerésről szóló határozat, amely igazolja a hontalan jogállást (hontalan esetén);
• Vásárlási hitel esetén:
  • A megvásárolt ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja, ha nem az a hitel fedezete
  • Adásvételi szerződés (előszerződés, adásvételi szándéknyilatkozat)
  • Elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan vásárlása esetén
  • Eladói hitelkiváltás esetén: Cégszerűen aláírt banki nyilatkozat UniCredit formanyomtatványon (rögzített árfolyamon történő végtörlesztés esetén az igazolásnak tartalmaznia kell, hogy a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés feltételeinek az Eladó megfelel)  
• Építés esetén:
  • Építési telek tulajdoni lapja (értékbecslőnek átadandó)
  • Építési engedélyezési dokumentáció (jogerős építési engedély, műszaki leírás, tervrajz)
  • Felelős Műszaki Vezető/Kivitelező által ellenjegyzett költségvetés
  • Kivitelezővel kötött szerződés (opcionális!)
  • Ráépítési megállapodás a telektulajdonossal (amennyiben eltér a jövőbeli tulajdonostól) 
• Korszerűsítés esetén:
  • Korszerűsítendő ingatlan tulajdoni lapja
  • Engedélyezési dokumentáció* (jogerős építési engedély, műszaki leírás, tervrajz)
    * A lakóingatlanok korszerűsítése általában nem engedélyköteles tevékenység, ezért itt értelemszerűen kell a dokumentumokat csatolni. Ekkor is szükség van azonban a korszerűsítés műszaki feladatainak részletes bemutatására 
  • Felelős Műszaki Vezető/Kivitelező által ellenjegyzett költségvetés
  • Kivitelezővel kötött szerződés (opcionális!)

II. Értékbecsléshez szükséges dokumentumok:

• Az ingatlan(ok) hivatalos térképmásolata (családi házak, építési telek esetében)
• Társasházi alapító okirat lakásra vonatkozó másolata (társasházi lakások esetében, amennyiben a tulajdoni hányad a tulajdoni lapon nincs feltüntetve)
• Az ingatlan ügyfél által is elkészíthető alaprajza
• Osztatlan közös tulajdon esetén a megosztási szerződés és vázrajz
• Könnyűszerkezetes lakóépület esetén ÉMI/ETA/egyéb Minőségi Tanúsítvány
• A Felelős Műszaki Vezető személyét igazoló irat, mint: Felelős Műszaki Vezetői névjegyzékbe vételt igazoló érvényes okirat és Felelős Műszaki Vezető nyilatkozata arról, hogy valóban Ő felel az adott építkezésért, vagy önkormányzat felé bejelentő okirat arról, hogy ki az adott építkezés Felelős Műszaki vezetője

III. A hitel jóváhagyását követően benyújtandó dokumentumok:

• Tulajdoni lap, amely igazolja, hogy a Zálogkötelezett tulajdonjoga az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre került és a UniCredit Bank Hungary Zrt önálló zálogjoga illetve ennek biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalom legalább széljegyen feltüntetésre került
• A fedezetként felajánlott ingatlan vagyonbiztosítási / építés-szerelési biztosítási kötvénye, UniCredit Bank Hungary Zrt., mint kedvezményezett megjelölésével
• Vásárlás esetén:
  • Az eladó nyilatkozata, amelyben hozzájárul a tulajdonjog átjegyzéshez
  • Az adásvételi szerződésben szereplő vételárról szóló számla (a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt)
• Építés, Korszerűsítés esetén:
  • Az egyes részletek lehívására vonatkozó kérelem
  • A hitelcél jogszerű megvalósulását igazoló számviteli bizonylatok, nyilatkozatok
  • A hitelcél jogszerű megvalósulását igazoló használatbavételi engedély
  • A hitelcél jogszerű megvalósulását igazoló, az illetékes Fölhivatal által érkeztetett, épületfeltüntetési/változási vázrajz.
• Páros Lakáshitel esetén:
  • A Fundamenta Lakáskassza ajánlat alapján megkötött előtakarékossági szerződés (visszaigazoló levél)
  • A vállalt havi LTP befizetésekre adott állandó átutalási megbízás
• Egyéb dokumentumok
  • A fedezetként felajánlott ingatlan vagonbiztosítási kötvénye, UniCredit Bank Hungary Zrt., mint kedvezményezett megjelölésével
  • Lakcímkártya, amely igazolja az együttköltözők lakcím bejelentkezését;
  • Szálláshelyet igazoló bejelentőlap (hontalan esetén);
  • Az állami adóhatóság által hozott, a támogatással vásárolt ingatlan visszterhes vagyonszerzési illetékelőlege kiszabásáról vagy az illetékmentesség megállapításáról szóló határozat;
  • Tulajdoni lap, amely bontással való építés esetén igazolja, hogy a bontást követően a változtatási vázrajz a Földhivatalhoz benyújtásra került (bontással megvalósuló építés esetén)
  • Gyermek személyazonosító igazolványa vagy születési anyakönyvi kivonata, örökbefogadást, bírósági elhelyezést bizonyító okirat (amennyiben a hitel futamideje alatt gyermek(ek) születik(nek))

Lakásbővítés céljára vehető igénybe, három vagy több gyermekeseknek használt lakás vásárlásához
Igénylés feltételei:

• a szocpol fele igényelhető. Bővítés: egy gyermeknél oldal irányba min. egy szoba vagy két gyereknél “felfelé” (meglévő padlástér beépítése).
• korszerűsítésre nem igényelhető.
• méltányolható lakásigényt be kell tartani.

Fórum: kérdések és válaszok félszocpol témájában

Fiatalok otthonteremtési támogatása

Gyermeket nevelő 35 év alatti házastársak igényelhetik, valamint élettársak, egyedülálló személyek, használt lakás vásárlásakor (vételár: Budapesten.és megyeszékhely városokban max.12 MFt, vidéken 8 MFt).

• Összege a félszocpolnak megfelelő, méltányolható lakásigényt be kell tartani.
• Kedvezmény mértéke vételár 80%-a maximum, új lakás és lakóingatlan igényléséhez nem felhasználható.
• A később született gyermekre is igénybe vehető a kölcsön törlesztésére.
• Öt évig elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az állam javára.

A szerdai ülésén tárgyalja a kormány a félszocpol ismételt bevezetését, és a már működő lakástámogatás összegét is megemelhetik - írta a Magyar Nemzet.

A lap tudomása szerint április elejétől lehetne igényelni már használt lakás vásárlásához is a támogatást gyerekes családoknak. Az összeg a gyerekek számától, az ingatlan elhelyezkedésétől és nagyságától, illetve energetikai besorolásától függhetne.

Egy gyerek után egy 45 négyzetméteres lakáshoz 350 ezer forint támogatás járna, míg négy gyermek és 160 négyzetméter mellé már 2,9 millió forint is párosulhatna.

A gyorshitelt gond nélkül megkaphatja, ha Ön

Régóta lecserélné a konyhai háztartási gépeket, de a család félretett pénzét nem akarja erre költeni, és drágállja az áruvásárlási hitelek magas kamatát?
    Megvette álmai otthonát, de nem maradt pénze a berendezésre, és nem szeretné jelzáloggal terhelni a lakását?
    Házasodni készül, de az előzetes kiadásokra ( foglalások, ruhakölcsönzés stb.) nincs pénze?
    Luxusutazásra sóvárog, de a fizetéséből egy összegben nem tudná az árát kifizetni, részletekben, apránként viszont nyugodt szívvel belevágna?

Forduljon bizalommal az Erste Bankhoz, és válassza forint- vagy devizaalapú személyi kölcsönünket! Nem vizsgáljuk, mire kívánja felhasználni a pénzt, és semmilyen hitelösszegnél nem kérünk kezest vagy adóstársat, sőt, közjegyző előtt sem kell aláírnia a szerződést!

A hitel összege:
- minimum 250 000 Ft (vagy annak megfelelő EUR/CHF összeg),
- maximum 5 000 000 Ft

A hitel futamideje: minimum 12 hónap, maximum 6 év, hat hónapos lépcsőkkel

Igénylési feltételek 2013 Január,01-től:

    21. életévét betöltött, devizabelföldi (magyar hatóság által kiállított érvényes személyi igazolvánnyal rendelkező) személyek igényelhetik, akik rendelkeznek állandó magyarországi lakhellyel és (vezetékes vagy mobil) telefonos elérhetőséggel,
    van nyugdíja van munkából származó rendszeres önálló jövedelme, amelynek havi nettó átlagos összege legalább 60.000 Ft, nyugdíjas és rokkantnyugdíjas is igényelheti.
    legalább 12 havi  folyamatos munkaviszony, amelyet maximum két munkahelyről lehet igazolni (a kettő között maximum 30 napos megszakítással), vagy
    legalább 6 havi folyamatos munkaviszony jelenlegi munkahelyén, amennyiben az  Erste Banknál minimum 6 hónapja lakossági bankszámlát vezet és erre a bankszámlára érkezik legalább 6 hónapja a munkabére, vagy a jövőben (igazoltan) ide fog érkezni,
    kéthavi bankszámlamúlt bármelyik magyarországi pénzintézetben,
    nem szerepel a BAR listán, nyugdíjas gyorshitel !
    nincs lejárt közüzemi tartozása vagy köztartozása.

1. Pontosan beszéljétek meg, mennyi pénzt kér tőled ismerősöd. (Vadidegennek sose adj kölcsön.) Mikor van a folyósítás (pénzátadás vagy átutalás) napja, és mikorra kell visszafizetnie. Abban is állapodjatok meg, mennyi lesz a kölcsön éves kamata. A kamatot időarányosan kell számítani.
2. Ha lehetséges, kérj valamilyen biztosítékot is (fedezet: zálogtárgy vagy ingatlan jelzálog, esetleg kezes). Ez inkább nagyobb összegeknél jöhet szóba.
3. Ha megállapodtatok a részletekben, írjatok egy nem túl bonyolult kölcsönszerződést. Mindenképpen legyen rajta 2 tanú aláírás is, mert ez később (ha baj van), máris erősebb okiratnak minősül, mintha csak ti ketten írtátok volna alá.
4. Megállapodhattok részletfizetésben is, ha a visszafizetést nem egyösszegben, a futamidő végén kell teljesíteni. Ez hasznosabb is, hiszen kisebb részletek folyamatos teljesítésével mindig csökken a tartozás összege, így tehát az az összeg is, ami beragadhat...
5. Ha lejárt a határidő, és az adósod nem fizet, azonnal, már a határidő lejárta utáni napokban küldj neki egy fizetési emlékeztetőt. Így udvariasan, de határozottan hívod fel a figyelmét a fizetésre. Ha erre sem fizet, legközelebb már a késedelmi kamatot is számítsd ki a tartozás alapösszege melle a második felszólításban, így látni fogja, jobban jár, ha fizet, mert csak nőnek a költségei.
6. Ha visszakapod a pénzedet, írj alá egy igazolást arról, hogy kifizették a teljes tartozást.(Add vissza a kapott biztosítékot is.) Részletfizetések esetén is mindig igazold, mekkora összeget kaptál és még mekkora a hátralévő tartozás összege.
7. Ha nem kapod vissza a pénzedet, azonnal fordulj ügyvédhez, és vidd el hozzá az összes okiratot, szerződést, felszólítást, amit aláírtál és kiküldtél. Minél előbb indítsd el a behajtási eljárást, mert a késedelem további veszélyt rejt. Egy esetleges hitel vagy kölcsön felvétele segíthet abban, hogy visszakapd pénzed !

Dokumentum letöltése

Magánszemélyek között létrejövő kölcsönszerződés mintája pénz kölcsönzéséről

Ez az a hitel, ahol ingatlan fedezet nélkül juthatunk hozzá a kért összeghez. A bírálat sok mindenre kiterjed, összetett, így aztán még nagyobb szükség van egy szakértő gyakorlati tapasztalatára. Sokszor előfordul ugyanis, hogy - bár a feltételeknek teljes mértékben megfelel -, az ügylet mégis elutasításra kerül. Indoklást egyik bank sem ad, ezért aztán vagy próbálkozik még valaki 4-5 banknál, vagy feladja. A Credithill szakértői az egész hitelezési piacra rálátással vannak, így hamar választ adnak arra a kérdésre, hogy mekkora eséllyel igényelhet személyi kölcsönt.

A CreditHill nem bank. Nem hitel kihelyezéssel, hanem hitelközvetítéssel foglalkozunk.
A bankokkal ellentétben nem egy konkrét hitelt árulunk, hanem 14 pénzintézet ajánlatából választjuk ki az Önnek legmegfelelőbbet.

A megfelelő hitel az adott hitelösszeg mellett a legkevesebb nehézséggel jár a törlesztés során. Nemcsak alacsonyak a törlesztőrészletei, de rugalmasan kezelhető akkor is, ha az Ön élete - adósként - kedvezőtlenül alakul.

A bankoktól eltérően mi azt tartjuk első- sorban szem előtt, hogy ügyfeleink életminősége a törlesztőidőszakban se essen vissza.
Ingatlancélú hitelek

Lakásával vagy ingatlanjaival kapcsolatos elképzeléseit mind finanszírozhatja gondosan megválasztott hitelből, legyen szó új lakás vásárlásáról, vagy a régi felújításáról. Mielőtt végleg úgy dönt, hogy hitelt vesz fel, érdemes még egyszer áttekinteni, milyen típusú hitel felel meg legjobban az Ön elképzeléseinek, lehetőségeinek. Segítünk a tájékozódásban.

Az ingatlancélú hitelek típusai:

   1. Lakásvásárlási hitelek
   2. Lakásépítési hitelek
   3. Lakásbővítési hitelek
   4. Felújítási korszerűsítési hitelek

1. Lakásvásárlási hitelek

Az ember életében talán az egyik legfontosabb esemény, amikor megveszi álmai lakását/házát. Viszont az sem kevésbé elhanyagolható, hogy mikor és milyen forrásból jut hozzá. A mai hitelpiac egyik jellemző és preferált terméke a lakásvásárlási hitel. A legtöbb bank széles termékspalettával felfegyverkezve várja az ügyfeleket ezen termék kapcsán. Talán ezért ez az egyik legnehezebb választás egy laikus számára. Ezen típusú hiteleknél nagyon fontos az önerő aránya, a felvételhez szükséges idő nagysága, az állami támogatások kihasználhatósága stb. A CreditHill felkészült tanácsadói partnercsapata segíti Önt a legjobb hitel kiválasztásában + a vásárlás egyéb ügyintézési folyamatait is végig menedzseli.
Mire figyeljek hiteligénylésnél?

Egy kérelem elindítása még nem jár kötelezettségekkel. Azonban már az igénylés elindulásakor is vannak - akár több tízezer forintos - költségek. Érdemes csak akkor elindítani a folyamatot, ha biztosak vagyunk a sikerben. Ezt azonban szakértői segítség nélkül megítélni szinte lehetetlen. A kérelem pozitív bírálatát számos tényező befolyásolja. Csak egy hozzáértő és tapasztalt közvetítő tudja az elutasítás kockázatát minimalizálni.
A legutóbbi kormányrendelet szerint mit vizsgálnak a bankok?

Az új kormányrendelet szerint a kölcsönök, lízingszerződések esetén a bankoknak vizsgálniuk kell a fedezetül felajánlott ingatlan(ok)ra bejegyzett teher összegét. Ez nem lehet több mint az ingatlan forgalmi értékének 75-80 %-a. 2010 júniusától kötelező vizsgálni a háztartás jövedelmi szintjét is. Abban az esetben, ha valaki devizahitelt kíván felvenni, néhány százalékkal magasabb jövedelem leigazolására van szükség. A jövedelem igazolása nélkül igényelhető hitelek teljesen eltűntek a piacról.
Mit kell tudnom a szabadfelhasználású hitelről?

Napjainkban számos hír szól arról, hogy megszorítások várhatóak a bankszektorban.
Ezek a változások egyben új lehetőségeket is kínálnak, akár a bankároknak akár az ügyfeleknek. A Credithill segít !
Miért gondolom mindezt?
Hazánkban 2007-ig a deviza biztonságáról hallottunk, olvastunk. Természetesen a hírek mögé nézve a banki tapasztalatok is azt mutatták, hogy pl. a svájci frank egy biztonságos deviza. A mai napon, amikor ez a cikk születik elgondolkodom miért is volt ez az állítás helyénvaló, és milyenek a mai tapasztalatok egy válságtól sújtott világban. Mit hoz és hozhat az EURO zóna? Azon országok, akik benne vannak valós tényeket közölnek-e, vagy csupán a valószínűség számításokon alapszanak a vélemények? Mennyire számít a napi politika a bankvilágban, és mennyire hoz újat, mást a mindennapokban? 
Ezernyi kérdés csupán azért, hogy honnan jövünk és hová tartunk ….
Mi, akiknek számítanak az emberi vonatkozások, nem hagyhatjuk gondolatok nélkül mindezt, hiszen a „számok nem hazudnak”. Az egyszerű kérdésekre egyszerű válaszok nincsenek, hiszen minden mindennel összefügg. Az EU országok gazdaságpolitikája ugyanúgy sebezhető, mint amennyire ezt nem is feltételeznénk. Gondoljunk csak Görögország helyzetére, megítélésére, hogy milyen változást hozott szinte aznap az árfolyamok alakulására, vagy egy politikai kijelentésre szinte azonnal válaszolt a tőzsde. Akik ezt nem is figyelik, azoknak is számít, hiszen bérből és fizetésből élő ügyfeleink szomorúan mondják a tapasztalataikat, hogy már megint az árfolyam!?  Mi a helyzet ma? Magyar embernek hazai hitel. Ez lehet a mai nap mottója, hiszen aki forintban kapja a fizetését, az forintban is fizesse a hitele törlesztő részleteit is. Aki szereti a kihívásokat és jól tűri a kockázatokat, még mindig választhat devizát. Mondhatjuk, hogy mindenkinek személyre szabottan, hiszen ugyanaz a cipő mindenkire nem passzolhat.  Arra kérem az olvasót, hogy gondolkodjon el a leírtakon, és fogadja meg egy hiteles tanácsadó véleményét, hiszen nem légből kapott gondolatokat fejt ki, hanem számokon alapszik a véleménye, széles körben ismeri a bankok termékeit, tudja, hogy mikor hol vannak az „akciós termékek”, hol spórolunk a legtöbbet, hogy ne legyünk elkeseredettek egy hitelfelvétel után sem, hogy kiszámíthatóbb legyen a megélhetés. Több időt töltsünk szabadidővel, a családdal, a barátokkal. Higgyék el nekem, hogy kiegyensúlyozott anyagi helyzettel, boldogabban élhetünk, mert igenis van élet a hitel után.

Ingatlancélú hitelek 2013

Lakásával vagy ingatlanjaival kapcsolatos elképzeléseit mind finanszírozhatja gondosan megválasztott hitelből, legyen szó új lakás vásárlásáról, vagy a régi felújításáról. Mielőtt végleg úgy dönt, hogy hitelt vesz fel, érdemes még egyszer áttekinteni, milyen típusú hitel felel meg legjobban az Ön elképzeléseinek, lehetőségeinek. Segítünk a tájékozódásban.

Az ingatlancélú hitelek típusai:

1. Lakásvásárlási hitelek
2. Lakásépítési hitelek
3. Lakásbővítési hitelek
4. Felújítási korszerűsítési hitelek

1. Lakásvásárlási hitelek

Az ember életében talán az egyik legfontosabb esemény, amikor megveszi álmai lakását/házát. Viszont az sem kevésbé elhanyagolható, hogy mikor és milyen forrásból jut hozzá. A mai hitelpiac egyik jellemző és preferált terméke a lakásvásárlási hitel. A legtöbb bank széles termékspalettával felfegyverkezve várja az ügyfeleket ezen termék kapcsán. Talán ezért ez az egyik legnehezebb választás egy laikus számára. Ezen típusú hiteleknél nagyon fontos az önerő aránya, a felvételhez szükséges idő nagysága, az állami támogatások kihasználhatósága stb. A CreditHill felkészült tanácsadói partnercsapata segíti Önt a legjobb hitel kiválasztásában + a vásárlás egyéb ügyintézési folyamatait is végig menedzseli.

2. Lakásépítési hitel

Ha az álmaink otthonát építéssel szeretnénk megvalósítani, és ehhez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű pénz, akkor bankhitelből is tudjuk finanszírozni az építést. Tudni kell azonban, hogy minden építkezés engedélyköteles, és a finanszírozó bank megvizsgálja az építendő ingatlan feltételeit is, túl az építtető hitelképességén, továbbá a pénzt is szakaszosan, a készültség arányában folyósítja. Ezért is nagyon fontos, hogy megfelelő szakértői segítséggel tervezzük meg otthonunk megvalósításának lépéseit. Ha elegendő önerő áll rendelkezésre, az építendő ingatlan fedezete mellett jutunk hitelhez, de amennyiben nincs elég önerő, plusz fedezettel is el tudjuk indítani az építkezést.

A jegybank szerint az államháztartás deficitje és a háztartások megtakarításai szinte fillérre kiegyenlítették egymást a szeptember végéig tartó egy évben. Az államháztartás hiánya - nettó finanszírozási igénye - és a háztartások megtakarítása egyaránt a bruttó hazai termék, a GDP 5 százalékával egyenlő 1345, illetve 1347 milliárd forintot tett ki, azaz a háztartások szerény két milliárd forinttal "túlfinanszírozhatták" volna a költségvetést.

Az éves adat tartalmazza a magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők 97 milliárd forintját, amivel a múlt év negyedik és az idei év első negyedében az éves GDP 0,36 százalékával csökkentették az államháztartás hiányát. Egyedül a harmadik negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási igénye 159 milliárd forintot, a negyedéves GDP 2,3 százalékát tette ki, amit jóval túllépett a lakosság 220 milliárd forintnyi, a GDP 3,2 százalékával felérő megtakarítása. Az államháztartás bruttó maastrichti adóssága a GDP 83,7 százalékáról 81,4 százalékra mérséklődött a harmadik negyedévben, 360 milliárd forinttal 21 735 milliárdra csökkent, a nettó államadósság azonban a GDP 61,6 százalékáról 61,9 százalékára, azaz mintegy 80 milliárd forinttal nőtt. Az Magyar Nemzeti Bank frissen publikált jelentése szerint a lakosság tartozásai mindhárom negyedévben, igaz csökkenő összeggel, mérséklődtek ebben az évben, a nettó megtakarítás 96 milliárd adósságcsökkentés és 124 milliárd forint befektetés eredőjeként alakult ki a harmadik negyedévben. A háztartások devizatartozása a második negyedévi 186 milliárd után a harmadik negyedévben is 182 milliárd forinttal csökkentek, ugyanakkor a forintban denominált hiteladósság nőtt, mivel az összes törlesztés összege csak 56 milliárddal haladta meg a hitelfelvételt az előző negyedévi 108 milliárddal szemben. A  devizahitelesek megsegítését célzó törvény hatálya 2013 évben is érvényes.  A nyugdíjpénztári tartalékokba 120 milliárd forintot fizetett be a lakosság, idén a legtöbbet, de kevesebbet, mint a tavalyi év bármelyik negyedévében. Az életbiztosítási díjtartalékokból viszont 17 milliárdot kivont a lakosság, amire 1990 óta mindössze kétszer volt példa 1992 második és 2009 harmadik negyedévében jóval kisebb értékben 1,4, illetve 24 milliárd forinttal. Három alapelvet fektettünk le a lakáshiteleseket képviselő szervezetekkel folytatott tárgyalásokat követően" - közölte Kósa Lajos kedden Rogán Antallal közösen tartott sajtótájékoztatóján. (A két fideszes politikus a lakáshitelesek megsegítését célzó nyolcpontos tervezetről tárgyalt a szervezetekkel.)

Kósa elmondta, az első alapelv, hogy aki hitelt vett fel, annak azt vissza kell fizetnie. Második, hogy bármilyen eszközzel is rendezik a bajba jutott hitelesek helyzetét, az nem veszélyeztetheti a banki hitelezés rendszerét. A harmadik pedig "az együtt sírunk, együtt nevetünk" elv alapján, hogy arányos kockázatviselésnek kell lennie a bankok és a hitelfelvevők között.

Nyolc pont és a bankárok reakciója

A devizahitelesek segítségét célzó, nyolcpontos terveztet a múlt csütörtöki frakcióülés után hozta nyilvánosságra a Fidesz. Lázár János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője azt mondta, hogy a Fidesz-frakció felkérte Rogán Antalt és Kósa Lajost, hogy dolgozzanak ki egy intézkedési csomagot a devizahitelesek megsegítésére, a kormánypárt ugyanis nem hagyhatja magára az árfolyamváltozás miatt kiszolgáltatott devizahiteleseket. A devizában eladósodottak azért kerültek különösen kritikus helyzetbe az utóbi hetekben, mert a svájci frank forinttal szembeni árfolyama rekordokat döntögetett, ami automatikusan nyomot hagy a törlesztőrészleteken.

Kósa Lajos és Rogán Antal a következő intézkedéseket javasolta a lakáshitellel rendelkezők megsegítésére:
- az egyoldalú szerződés módosítás tilalma az ügyfél számára hátrányos esetekben
- az önkényes kamatemelés tilalma a lakáshitelek esetén
- a középárfolyam kötelező alkalmazása a devizahiteleknél
- az ügyfél kérésére a hitel ingyenes előtörlesztésének lehetővé tétele
- kérelem esetén öt éves futamidő hosszabbítás automatikus biztosítása
- a tiszta lappal indulás jogának megteremtése: az adóssal szembeni követelés a jelzálog alá vett ingatlan aktuális értékének száz százalékát nem haladhatja meg
- a tartós fizetésképtelenség beálltát követően minden büntető kamat, késedelmi kamat, egyéb extra díj és költség felszámításának tilalma
- az igazságosság érdekében a fenti intézkedések nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére

Az origonak nyilatkozó banki középvezetők szerint a lépések nagy része vagy már eddig is érvényben levő gyakorlatot szentesítene, vagy pedig már korábban bejelentett intézkedést vet fel újra, de vannak új elemek is, talán annyi közös van bennük, hogy kivétel nélkül megnyírbálják a banki profitokat". A 8 pontos csomag a hiteleseket segíti, de nem eléggé. A bankárok hozzátették, a terv hatásainak elemzését nehezíti, hogy a részleteknek és a végrehajtási szabályozásnak jelentős szerepe lehet, egyelőre azonban csak a fő pontok ismertek.